ÖNINGERLÉS PRANCZ ÁDÁM

Átírás

1 ÖNINGERLÉS PRANCZ ÁDÁM

2 Az agyi jutalmazási ( revard ) rendszere: Egyes fiziológiai tevékenységek, mint az evés, ivás, nemi kontaktus 2jutalmazottak, örömmel, gyönyörrel, kellemes érzéssel vagy kielégüléssel járnak. A 20. század közepéig a fiziológusok nem vizsgálták a gyönyörhöz fiziológiai mechanizmusokat, a gyönyör maga definiálatlan fogalom volt. Többé-kevésbé véletlen megfigyelések eredményeként fiziológiai kísérletek során azonosították azokat az agyi struktúrákat, amelyek elektromos ingerlése a kísérleti állatokban gyönyör bekövetkezéséhez vezetett. Ezeket a struktúrákat később az agy jutalmazási rendszerének -ének ( reward system ) részeiként tekintették. A legrégebbi idők óta ismert, hogy a gyönyör állapotát mesterségesen, bizonyos anyagok segítségével is elő lehet idézni, a legrégebbi ilyen anyag az alkohol. A lista ázsiai növényi eredetű anyagokkal, valamint az amerikai kontinensről származó dohánnyal folytatható. A vegyipar fejlődésével a természetes növényi anyagokat kivonták és tisztították (pl. morfin, kokain), módosították, (pl. heroin), továbbá egészen új vegyületeket is szintetizáltak (pl. amfetamin). Sokkal később fedezték fel, hogy azok az anyagok amelyekkel a gyönyör ( mesterséges paradicsomi állapot ) állapotába lehet jutni, ugyanazokra az agyi struktúrákra hatnak, amelyek az elektromos ingerlés alapján a jutalmazási rendszer -hez tartoznak. Egyes agyi területek elektromos ingerlése ismételt ingerlés iránti vágyat kelt Először agyi elektródabeültetésen átesett, szabadon mozgó állatokban, öningerléses kísérletben (az állatok maguk működtethették az ingerlőt) mutatták ki, hogy bizonyos elektródlokalizációk esetében a kísérleti állatok szinte folyamatosan ingerelték magukat, mintegy ingerlés függő állapotba kerültek (addikciós állapot, a kábítószerfüggés analógiájára). Az ingerlés iránti késztetés olyan erős volt, hogy az állatok még a táplálkozást is elmulasztották. Az első gyönyör keltő pontok -at a köztiagyban, a nucleus arcuatusban találták meg. A jutalmazási rendszer -ben biztosan szerepelnek egyes dopaminerg pályák. Az ingerlés a dopamin szint helyi emelkedéséhez vezet a rendszeren belül. Az agy módszeres feltérképezése (letapogatása) során azonban a továbbiakban kiderült, hogy a rendszer az eredetileg feltételezettnél kiterjedtebb, egy sor subcorticalis struktúra is a rendszer része. Eltekintve ezen kísérleti eredmények genuin neurofiziológiai és pszichológiai érdekességétől, ezek a vizsgálatok a jelenkori orvos- és szociális tudomány pillanatnyilag égető kérdéséhez, a kábítószerek és hozzászokás (drogfüggőség, drogaddikció) problémájához vezetnek el. 5/2

3 A függőséget kialakító anyagok ( addiktív drogok ) többsége a jutalmazási rendszerrel lép kapcsolatba. Az ember igen eltérő kémiai szerkezetű anyagokkal (drogokkal) igyekszik hangulatát javítani: ezek közé tartoznak egyes természetes vegyületek (pl. morfin, kokain, marihuana, meszkalin), szemiszintetikus vegyületek (pl. heroin) és szintetikus anyagok (pl. amfetamin). Az alkoholt és a nikotint is ehhez a listához írhatjuk. Ezen vegyületek közös tulajdonsága, hogy végül is függőséghez, addikcióhoz vezetnek, az érintett személy nem képes nélkülük élni, és hiányukban súlyos, az életet fenyegető elvonási tünetek lépnek fel, amelyek főként az autonóm működéseket érintik. A felsorolt anyagok közül több a központi idegrendszer receptoraihoz kötődik: kiderült, hogy azoknak a receptoroknak, amelyekhez az exogén vegyületek kötődnek, endogén ligandjai is vannak: így pl. az opiátreceptorok, amelyekhez a morfin és a heroin kötődik, fiziológiásan az opioid peptidek hatását közvetítik. A hozzászokást okozó drogok legtöbbjének megtalálták a receptorát, és többségük esetében azonosították az endogén ligando(ka)t. Az előbb felsorolt vegyületek a dopaminerg jutalmazási rendszert aktiválják. Némelyek közülük közvetlenül hatnak, és a dopaminerg pályán belül izgatják a synapsisokat. Az opiátok hatása közvetett: azokat a GABBA-erg pályákat gátolják, amelyek a dopaminerg rendszerben gátló hatásúak, azaz gátlásoldást (disinhibitio) hoznak létre: ennek következménye a dopaminerg pálya aktiválása. Kísérletek: Ha patkányok, illetve macskák, számára a ventrális dopaminerg pályarendszeren elhelyezett elektródokkal lehetővé tesszük, hogy egy ketrecbe egy pedál megnyomásával stimulálják a jutalmazási rendszerüket, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy az állatok a teljes kifulladásig folytatják az öningerlést. 5/3

4 5/4

5 Irodalom: Hunyady László, Kollai Márk, Ligeti Erzsébet, Szűcs Géza, Fonyó Attila (2004) Az orvosi életran tankönyve Medicina Kiadó Budapest Órai előadás jegyzet 5/5