JOGALKALMAZÁSOK AZ ILLETÉKTÖRVÉNY EGYSÉGES SZERKEZETBEN, MAGYARÁZATOKKAL

Átírás

1 JOGALKALMAZÁSOK AZ ILLETÉKTÖRVÉNY EGYSÉGES SZERKEZETBEN, MAGYARÁZATOKKAL 2011 Budapest, 2011

2 Szerzők: dr. H. Nagy Dániel dr. Sík Magdolna dr. Sőrés Zsuzsa dr. Tóth György Lektorálta: Csillag Dezsőné dr. Szerkesztő: dr. Horváth Ilona Sorozatszerkesztő: dr. Baté Zsuzsanna ISSN ISSN X Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. Budapest, XIII. Mór u Felelős kiadó: dr. Bokor Pál, a SALDO Zrt. vezérigazgatója A SALDO Kiadó az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja. A SALDO Kiadó valamennyi kiadványa szerzői jogvédelem alatt áll. E kiadvány bármely részének sokszorosítása, bármilyen adatrendszerben való tárolása (papír, elektronikus stb.) a kiadó előzetes írásbeli engedélye nélkül TILOS!

3 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ 7 GYAKRABBAN HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK ÉVI XCIII. TÖRVÉNY AZ ILLETÉKEKRŐL 11 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 11 I. Fejezet Az illetékekre vonatkozó általános rendelkezések Illeték- és díjfizetési kötelezettség A törvény területi és személyi hatálya Az illetékkötelezettség keletkezése Illetékmentesség 20 MÁSODIK RÉSZ A VAGYONSZERZÉSI ILLETÉK 24 II. Fejezet Az öröklési és az ajándékozási illeték Az öröklési illeték tárgya Lemondás az öröklésről, az örökség visszautasítása Rendelkezés a megnyílt örökségről, hagyatéki osztályos egyezség Az öröklési és az ajándékozási illeték mértéke Az öröklési és az ajándékozási illeték alapja Kötelesrész A haszonélvezet, a használat öröklésének és ajándékozásának illetéke Öröklési és ajándékozási illetékmentesség, kedvezmény 44 III. Fejezet A visszterhes vagyonátruházási illeték Az illeték tárgya Az illeték általános mértéke Haszonélvezet, használat esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja Lakástulajdon és a hozzá kapcsolódó jogok visszterhes vagyonátruházási illetékének mértéke Hitelintézet ingatlanszerzésének visszterhes vagyonátruházási illetéke A feltűnő értékaránytalanság mellett kötött ügyletek illetéke Gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének mértéke Illeték közös tulajdon megszüntetése esetén Illetékmentességek, illetékkedvezmények 108 IV. Fejezet A vagyonszerzési illeték fizetésére kötelezettek 131

4 HARMADIK RÉSZ AZ ELJÁRÁSI ILLETÉKEK ÉS AZ IGAZGATÁSI, BÍRÓSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK DÍJA 133 V. Fejezet A közigazgatási hatósági eljárási illetékek Az illeték tárgya Az illeték mértéke Az eljárási illeték alapja Az illeték fizetésére kötelezettek A jogorvoslati eljárás illetékének visszatérítése Illetékmentesség 141 VI. Fejezet A bírósági eljárási illetékek Az illeték tárgya Az illeték fizetésére kötelezettek 146 A polgári eljárási illetékek A polgári eljárás illetékének alapja Az elsőfokú polgári eljárások illetékének általános mértéke Tételes illetékek A csőd- és felszámolási eljárás illetéke A cégbírósági eljárás illetéke 156 A jogorvoslat illetéke a polgári eljárásban A fellebbezés illetéke A perújítás illetéke A felülvizsgálati eljárás illetéke A jogorvoslati eljárásokban érvényesülő kedvezmények A büntetőeljárás illetéke A polgári jogi igény és az állammal szembeni kártalanítási igény érvényesítésének illetéke A büntetőeljárással kapcsolatos egyes kérelmek illetéke Választottbírósági eljárásban az illeték mértéke 165 Illetékkedvezmények a bírósági eljárásban Illetékmentesség Mérsékelt illeték Illetékfeljegyzési jog Cégbírósági felügyeleti illeték 173 VII. Fejezet Az igazgatási és bírósági szolgáltatások díja 174 NEGYEDIK RÉSZ AZ ILLETÉK MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS FIZETÉSE 177 VIII. Fejezet Az illeték alapjának megállapítása Az illeték alapjául szolgáló érték Az illeték alapjául szolgáló érték bejelentése és megállapítása A vagyoni értékű jogok értékének megállapítása 180

5 IX. Fejezet Az illeték megfizetése A közigazgatási hatósági eljárási illeték megfizetése Hiánypótlás A bírósági eljárási illeték megfizetése Az eljárási illeték megfizetésére vonatkozó közös szabályok Az illetékbélyeg értéktelenítése Gépjármű, pótkocsi vagyonszerzési illetékének megfizetése Az illeték fizetése kiszabás alapján Az illetékelőleg Fizetési meghagyás Az illeték törlése és visszatérítése Mulasztási bírság, adóbírság Elévülés Késedelmi pótlék Az illeték biztosítása, behajtása, fizetési kedvezmények 201 X. Fejezet Egyes eljárási rendelkezések A hagyaték (vagyonátszállás) bejelentése a közjegyző által A hagyaték bejelentése az örökös által Az ajándék és a visszterhes vagyonszerzés bejelentése Az illetékbélyeg értékének visszatérítése 211 ÖTÖDIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 213 XI. Fejezet Hatálybaléptető, módosító és értelmező rendelkezések Hatálybaléptető és átmeneti rendelkezések Felhatalmazás Adó- és értékbizonyítvány Értelmező rendelkezések Hatálybaléptető, záró és átmeneti rendelkezések az illetékekről szóló évi XCIII. törvény módosításaihoz 218 MELLÉKLET 222 I. A szabálysértési eljárás illetéke 222 II. Az állampolgársággal kapcsolatos eljárás illetéke 222 III. Jogszabályról és joggyakorlatról kiállított bizonyítvány illetéke 222 IV. A másolat és kivonat illetéke 223 V. A fordítás illetéke 223 VI. A hitelesítés illetéke 224 VII. A levéltár által készített másolat illetéke 224 VIII. Az iskolai, tanfolyami bizonyítványmásolat, másodlat illetéke 225 IX. Egyes okmányok kiadásával kapcsolatos eljárások illetéke 225

6 X. Anyakönyvi és névváltoztatási eljárás 227 XI. A külön jogszabály szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő hatósági eljárások illetéke 227 XII. 228 XIII. Egyes környezet- és természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárási illetékek 228 XIV. 228 XV. Az építésügyi hatósági eljárás illetéke 228 XVI. 230 XVII. A vállalkozói igazolvány és az üzlet működési engedélyének illetéke 230 XVIII. A külkereskedelemmel kapcsolatos eljárások illetéke 230 XIX. A külön jogszabályban meghatározott eljárásokhoz szükséges adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránti eljárás illetéke 231 XX. Külföldiek ingatlanszerzéséhez szükséges engedély illetéke 231 XXI. A hatósági bizonyítvány kiállítása iránti eljárás illetéke 232 XXII. A vízgazdálkodással kapcsolatos helyi önkormányzati hatósági eljárások illetéke 233 XXIII. A haditechnikai termékek gyártása és a haditechnikai szolgáltatások nyújtása engedélyezésének illetéke 233 XXIV. A településrendezéssel kapcsolatos kártalanítási eljárás illetéke 233 FÜGGELÉK /2006. (XII. 25.) PM rendelet az illetékekkel kapcsolatos ügyiratok kezeléséről, valamint az illetékek kiszabásáról, elszámolásáról és könyveléséről /2004. (XII. 20.) PM rendelet az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól /2004. (XII. 29.) PM rendelet a bírósági eljárási illeték utólagos elszámolással történő megfizetése iránt kezdeményezett eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról /2007. (XII. 23.) PM rendelet ingatlanok forgalmi értékadatainak szolgáltatási rendjéről és az adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjáról 241 ILLETÉK SZÁMLASZÁMOK ÉS ADÓNEMKÓDOK 249 TÁRGYMUTATÓ 250

7 ELŐSZÓ Tisztelt Olvasó! Könyvünk az illetékekről szóló évi XCIII. törvény egységes szerkezetbe foglalt, hatályos szövegét, valamint a jogszabály rendelkezéseihez fűzött magyarázatokat tartalmazza. Utóbbiak a normaszöveg könnyebb megértését szolgálják, illetve rávilágítanak az egyes illetékszabályok összefüggéseire. Az illetéktörvény az elmúlt húsz évben számtalan kisebb-nagyobb módosításon esett át (ezek közül az egyik legnagyobb visszhangot éppen az a 2010 nyarán hatályba lépett változás kapta, mely az öröklést és az ajándékozást illetékmentessé tette az egyenes ági rokonok között). A gyakori módosításoknak is köszönhető, hogy az illetékjogi szabályozást a gyakorló szakemberek is bonyolultnak tartják, illetve helyenként hiányolják annak következetességét. Éppen ezért bizonyulhat rendkívül hasznosnak jelen kiadvány, melynek célja, hogy magyarázataival valódi segítséget nyújtson valamennyi jogalkalmazó számára. A helyes jogértelmezés érdekében a mű összefoglalja az adóhatósági és a bírósági joggyakorlat értékes tapasztalatait, a 2010-es évközi változások, valamint a 2011-ben hatályba lépett új szabályok ismertetése során pedig azokra a kérdésekre koncentrál, melyek az ügyfelek a vagyonszerzők, illetve azok képviselői részéről is rendszeresen felmerülnek. Budapest, április a Szerzők

8 GYAKRABBAN HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK Jogszabályok Art. Áht. Be. Ctv. Csjt. Cstv. régi Evtv. Evtv. Éptv. Eütv. Gt. Hpt. Htv. Inytv. Itv. Ket. Lsztv. Öotv. Pp. Ptk. Szabs.tv. Szja tv. Szövtv. Tao. tv. Tftv. Tpt. Ütv. Vht. Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény A büntetőeljárásról szóló évi XIX. Törvény A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény A házasságról, a családról és a gyámságról szóló évi IV. törvény A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról (a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról) szóló évi XLIX. törvény Az egyéni vállalkozásról szóló évi V. törvény Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló évi CXV. törvény Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény A gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény A helyi adókról szóló évi C. törvény Az ingatlan-nyilvántartásról szóló évi CXLI. törvény Az illetékekről szóló évi XCIII. Törvény A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény A lakásszövetkezetekről szóló évi CXV. törvény Az önálló orvosi tevékenységről szóló évi II. törvény A polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény A Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény A szabálysértésekről szóló évi LXIX. Törvény A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény A szövetkezetekről szóló évi X. törvény A társasági adóról és az osztalékadótól szóló évi LXXXI. törvény A termőföldről szóló évi LV. törvény A tőkepiacról szóló évi CXX. törvény Az ügyvédekről szóló évi XI. törvény A bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény

9 Az illetéktörvény egységes szerkezetben, magyarázatokkal ÉVI XCIII. TÖRVÉNY AZ ILLETÉKEKRŐL Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az illetékek alapvető szabályairól, továbbá az igazgatási és bírósági szolgáltatások díjának megállapításáról a következő törvényt alkotja: Az illetékekről szóló törvény preambuluma és indoklása egyaránt azt a célt tűzi a törvény elé, hogy a lakosságot és a gazdálkodó szervezeteket egyaránt érintő fizetési kötelezettséget állapítson meg annak érdekében, hogy egyfelől elősegítse az állami és az önkormányzati feladatok teljesítését, másfelől arányos és méltányos hozzájárulást biztosítson a közterhek viselésében. ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Fejezet Az illetékekre vonatkozó általános rendelkezések 1. Illeték- és díjfizetési kötelezettség 1. Öröklés, ajándékozás és visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzési illetéket, a közigazgatási hatósági és bírósági eljárásért eljárási illetéket vagy az e törvényben meghatározott módon, de külön jogszabályban megállapított igazgatási, bírósági szolgáltatási díjat, a cégbíróságok törvényességi felügyeleti tevékenységéért felügyeleti illetéket kell fizetni. Jogszabály előírhatja, hogy igazgatási szolgáltatási pótdíjat kell az e törvényben megállapított illetéken felül fizetni, ha az illetékfizetéshez kötött hatósági eljárást a hatóság az ügyfél kérelmére közigazgatási szolgáltatásként, a hatóság hivatali munkaidején túli időtartamban meghatározott munkarendben eljárva vagy a hatóság székhelyén kívül szervezett szolgáltató helyen a hatósági eljáráshoz szükséges eszközök biztosítása mellett azonnal lefolytatja. Az Itv. 1. -a kimondja, hogy öröklés és ajándékozás, valamint visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzési illetéket, a közigazgatási hatósági eljárásért valamint bírósági eljárásért eljárási illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Egyes hatósági eljárásokban az azonnali eljárásért az illetéken felül igazgatási szolgáltatási pótdíjat is kell fizetni. A cégbíróságok felügyeleti eljárása felügyeleti illeték megfizetésével jár. Az illetékek csoportosítása Ennek megfelelően az illetékek három nagy csoportjáról beszélhetünk, úgymint a vagyonszerzési, az eljárási és a cégbírósági felügyeleti illetékek csoportjáról. A vagyonszerzési illeték között ezen felül megkülönböztethetünk ingyenes vagyonszerzéshez kapcsolódó (öröklési, ajándékozási), valamint ellenérték fejében történő szerzéshez kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illetékeket, míg az eljárási illetékek közigazgatási hatósági és bírósági eljárási illetékekre tagozódnak. A cégbírósági felügyeleti illeték különállása a fizetésre kötelezett személyével indokolható, mivel itt az illetékfizetési kötelezettség a vizsgált céget terheli.

10 12 Az illetéktörvény egységes szerkezetben, magyarázatokkal 1. Vagyonszerzési illetékek Ingyenes öröklési ajándékozási Visszterhes 2. Eljárási illetékek/ Igazgatási szolgáltatási díjak Közigazgatási eljárásokban Bírósági eljárásokban + Igazgatási szolgáltatási pótdíj 3. Cégbírósági felügyeleti illeték Az öröklési és ajándékozási illeték a vagyongyarapodást terheli. Az örökléssel, illetve az ajándékozással az örökös, illetve a megajándékozott vagyona gyarapszik. Ennek a vagyongyarapodásnak egy részét vonja el az állam vagyonszerzési illeték formájában. Ennek megfelelően ezek az illetékek közgazdasági tartalmukat tekintve egyszeri vagyonadó-jellegűek. Adójellegű elvonás a visszterhes vagyonátruházási illeték is, amelyet azonban elsősorban nem a vagyongyarapodás után kell fizetni, hanem az Itv.-ben nevesített vagyonelemek (pl. ingatlan, gépjármű, illetve az ezekre vonatkozó vagyoni értékű jog) ellenérték fejében történő megszerzéséért. Ez a közteher tehát forgalmi adó típusú elvonás. Nem változtat ezen az sem, hogy mint ahogy erről a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyalásakor szó lesz bizonyos esetekben az ingyenes szerzés után is ezt az illetéket kell fizetni. Az Itv. a vagyon fogalma alá az ingatlant, az ingót, és a vagyoni értékű jogokat sorolja. Ezen fogalmak tartalmával a későbbiek folyamán ismerkedünk meg közelebbről. Az eljárási illetékek és az ezek alternatívájaként meghatározható igazgatási, bírósági szolgáltatási díjak elsődleges közgazdasági funkciója, hogy részben vagy egészben megtérüljenek azok a költségek, amelyek a különböző állami hatóságoknál (bíróságnál) a vállalkozások, egyéb szervezetek és a magánszemélyek által indított ügy intézése kapcsán felmerülnek. A közigazgatási hatósági és bírósági eljárási illetéket (díjat) fizetők tehát a központi és helyi hatóságok működtetésének költségeihez közvetlenül járulnak hozzá. Egyes közigazgatási hatósági, bírósági eljárásokért (szolgáltatásokért) nem illetéket, hanem külön jogszabályban megállapított, ún. igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A különbségtétel alapja, hogy az illetékektől eltérően a díjaknál elméletileg megállapítható a közszolgáltatás valódi költsége. A fizetendő díj épp ezért nem haladhatja meg az adott eljárással kapcsolatban felmerült költségeket. A változó költségű eljárások, szolgáltatások esetében a díj összegét pedig átalányjelleggel kell meghatározni. Az illeték és díjfizetés garanciális szabálya, hogy nem lehet párhuzamos. Az illeték és igazgatási szolgáltatási pótdíj ugyanakkor egymás mellett érvényesülhet, a pótdíjat ilyen esetben a hatóság többletszolgáltatásáért kell fizetni. A díj mértékét az érdekelt miniszter a nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben szabályozza, a lakosság széles körét érintő díjfizetési kötelezettség kivételével, amelyet csak törvény állapíthat meg. Az igazgatási szolgáltatási pótdíj január 1-jétől új jogintézményként jelent meg az illetéktörvényben. Igazgatási szolgáltatási pótdíjat azon eljárások vonatkozásában írhat elő külön jogszabály, melyekre nézve az illetéktörvény állapít meg eljárási illetéket ilyen például az útlevél, a személyi igazolvány, a gépjármű vezetői engedély stb. kiadása iránti eljárás és az eljárást az ügyfél kérelme alapján a hatóság különleges szolgáltatásként végzi el. A különleges szolgáltatás ez esetben azt jelenti, hogy az ügyintéző a hatóság hivatali munkaidején túl vagy a hatóság székhelyén kívül intézi el az ügyet. Az igazgatási szolgáltatási pótdíj funkciója, hogy a kérelmező ügyfél megfizesse a hatóság azon költségeit, melyek az ügy azonnali elintézése során merülnek fel. Az igazgatási szolgáltatási pótdíj előírása az Itv ának (2) bekezdésében rögzített felhatalmazás alapján történik. A felhatalmazó rendelkezés biztosít lehetőséget a feladatkörrel rendelkező minisztereknek, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben írják elő a közigazgatási szolgáltatás meghatározása mellett az igazgatási szolgáltatási pótdíj fizetését, illetve rendeletben határozzák meg az igazgatási szolgáltatási pótdíj mértékét.