T Á J É K O Z T A T Ó az Illetékekről szóló évi XCIII. törvény módosítása

Átírás

1 T Á J É K O Z T A T Ó az Illetékekről szóló évi XCIII. törvény módosítása A Magyar Közlöny 174. számában megjelent az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló évi LXXXI törvény( a továbbiakban: Módtv.), mely - többek között - az illetékekről szóló évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) közlekedési igazgatási hatóságok munkáját is, érintő rendelkezéseit is módosította. A Pénzügyminisztérium Illetékek és Önkormányzati Adók Főosztályával történt egyeztetés eredményeként, a közlekedési igazgatási eljárásban történő gépjárművekkel, pótkocsikkal kapcsolatos illeték megfizetése során követendő eljárásra vonatkozóan, az alábbi változások léptek életbe január 23-tól, a visszterhes vagyonátruházási illeték körében két változás következik be: a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármű tulajdonjogának visszterhes szerzésekor a hajtómotor teljesítményének minden megkezdett kw-ja után 400 forintot kell fizetni (a jelenleg hatályos 800 forinthoz képest), valamint a vagyoni értékű jog visszterhes szerzése esetén az Itv. 24. (1)-(2) bekezdéseiben megjelölt illetékmérték 25 %-át kell megfizetni. (Ez azt jelenti, hogy vagyoni értékű jog ellenérték fejében történő szerzése során a maximum 1890 cm 3 hengerűrtartalmú gépkocsi esetén 4,5 forintot, az 1890 cm 3 -t meghaladó hengerűrtartalmú gépkocsi és az 500 cm 3 -t meghaladó hengerűrtartalmú motorkerékpár esetén 6 forintot kell a vagyoni értékű jog jogosultjának cm 3 -enként fizetni.) Az Itv. határozza meg, hogy gépjárműszerzés esetén milyen módon és milyen összegben kell vagyonszerzési illetéket fizetni. A Módtv január 23-án hatályba lépő rendelkezései az alábbiak szerint változtatják meg az illetéktörvény erre vonatkozó szabályait. 24. (1)Gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke a hajtómotor hengerűrtartalmának minden megkezdett cm 3 -e után 18 forint az alábbi eltérésekkel: a) az 1890 cm 3 -t meghaladó hengerűrtartalmú személygépkocsi és az 500 cm 3 -t meghaladó hengerűrtartalmú motorkerékpár esetén minden megkezdett cm 3 után 24 forint; b) kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármű esetén a hajtómotor teljesítményének minden megkezdett 1 kw-ja után 400 forint; c) Wankel hajtómotorral üzemelő gépjármű esetén a kamratérfogat minden megkezdett cm 3 -e után 36 forint. (2) Pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséért, ha a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 2500 kg-ot nem haladja meg 9000 forint, minden más esetben forint illetéket kell fizetni. (3) Gépjárműre, pótkocsira vonatkozó haszonélvezet, használat, illetve üzembentartói jog megszerzése esetén az (1) és (2) bekezdésben meghatározott illetékek 25 %-ának megfelelő illetéket kell fizetni. (4) Amennyiben gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának megszerzésével egyidejűleg haszonélvezeti, használati vagy üzembentartói jog alapítása történik, illetve gépjármű, pótkocsi tulajdonjogát az azon fennálló használati, haszonélvezeti, illetve üzembentartói jog

2 jogosítottja szerzi meg, a tulajdonjog megszerzőjét terhelő illeték megállapítása során az (1)- (2) bekezdések alkalmazásával megállapított illetéket csökkenteni kell a haszonélvezeti, használati, illetve üzembentartói jog megszerzéséért a (3) bekezdés szerint fizetendő illeték összegével. (5) Gépjármű, pótkocsi tulajdonjoga, illetve gépjárműre, pótkocsira vonatkozó haszonélvezeti, használati jog meghatározott hányadának megszerzése esetén a megszerzett hányadra arányosan eső illetéket kell fizetni. A leírtakra figyelemmel: január 23-ától, a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármű tulajdonjogának szerzéséért fizetendő illeték mértéke tehát, az ilyen gépjármű teljesítményének minden megkezdett kw-ja után 400 forint lesz a jelenleg hatályos 800 forinthoz képest január 23-ától, a tulajdonjog szerzése után fizetendő illeték 25 %-a lesz a vagyoni értékű (haszonélvezeti, használati, üzembentartói) jog jogosultja által fizetendő illeték összege. (Például: egy 1600 cm 3 -es személygépkocsi üzembentartói jogának visszteher ellenében történő megszerzésekor 7200 forint illetéket kell fizetni [1600 cm 3 x18 Ft/ cm 3 x 0, 25= 7200 Ft].) Az Itv ának (1) bekezdése helyébe január 1-jei hatályba lépéssel - a következő rendelkezés lépett: (1) Gépjármű, pótkocsi tulajdonjoga, illetve gépjárműre, pótkocsira vonatkozó vagyoni értékű jog megszerzése esetén a vagyonszerzési illetéket a gépjármű, pótkocsi átírását megelőzően az okmányirodánál beszerzett készpénz-átutalási megbízás útján, illetve amennyiben erre lehetőség van az okmányirodán bankkártyával kell az illetékes állami adóhatóság illetékbeszedési számlája javára vagy készpénzzel az okmányiroda házipénztárába megfizetni. A 89. -ban foglaltak kivételével az ilyen jog szerzését tanúsító okiratot a 26. (1) bekezdésének l) pontja szerinti mentesség igénybevétele esetén az erről szóló állami adóhatósági határozat bemutatásával annak keltétől számított 15 napon belül a bekövetkezett jogváltozás átvezetésére illetékes okmányirodánál kell bemutatni. Az okmányirodák gépjárművek ellenérték fejében, illetve ajándékozás útján történő megszerzése, valamint gépjárműre vonatkozó vagyoni értékű jogok ingyenes vagy ellenérték fejében történő alapítása esetén közlik a vagyonszerzővel a fizetendő illeték összegét. Ha egyidejűleg történik a tulajdonjog és a vagyoni értékű jog megszerzése, a tulajdonos részére megállapított illetéket a vagyoni értékű jog után fizetendő illetékkel, azaz a tulajdonjog megszerzése utáni illeték 25 %-ával csökkenteni kell. (Azaz a fizetendő illetékből 75%-ot a tulajdonos, 25%-ot a vagyoni értékű jog jogosultja fog fizetni. A fenti példa szerint a tulajdonos forintot, a vagyoni értékű jog jogosultja, pedig 7200 forintot fog fizetni.) Az illeték megállapítása során az alábbiakat kell vizsgálni (dőlt betűvel egy 1600 cm+ hengerűrtartalmú személygépkocsi vonatkozásában szemléltetjük valamennyi lehetséges esetet): 1. lépés: gépjármű műszaki adatai mint illetékalap, azaz, amire az illetékmérték vetül (cm 3, kw); 2

3 2. lépés: illetékmérték kiválasztása (1890 cm 3 hengerűrtartalom alatti személygépkocsi, 500 cm 3 hengerűrtartalom alatti motorkerékpár, illetve egyéb gépjármű esetén 18 Ft/cm 3 ; 1890 fölötti személygépkocsi, és 500 cm 3 fölötti motorkerékpár esetén 24 Ft/cm 3 ; kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott jármű 400 Ft/kW; Wankel típusú jármű 36 Ft/cm 3 ); 3. lépés: annak eldöntés, hogy mi a vagyonszerzés tárgya? csak tulajdonjog: illetékmérték és műszaki jellemzők szorzata (1600 cm 3 x18 Ft/cm 3 = Ft) csak vagyoni értékű jog(haszonélvezeti jog, használati jog vagy üzembentartói jog): illetékmérték és műszaki jellemzők szorzatának a 25 %-a (1600 cm 3 x18 Ft/cm 3 x0,25=7200 Ft) tulajdonjog és vagyoni értékű jog egyidejű szerzése történik. Az egyidejűséget vélelmezni kell, ha a tulajdonjog szerzését, és a vagyoni értékű jog szerzését tanúsító okirat egy napon kelt. A vagyoni értékű jog szerzője a fentiek szerint 1600 cm 3 x18 Ft/cm 3 x0,25=7200 Ft-ot fizet és a tulajdonjog megszerzésért fizetendő illetéket csökkenteni kell a vagyoni értékű jog megszerzéséért fizetendő illetékkel (tulajdonos: 1600 cm 3 x cm 3 x18 Ft/cm 3 x0,25= = Ft) 4. lépés: hány vagyonszerző van? Az illetéket minden vagyonszerző a vagyonszerzése arányában fizeti. Amennyiben a vagyoni értékű jognak több jogosultja van (több üzembentartó, vagy üzembentartó és haszonélvező is van stb.), akkor a rájuk eső illetéket arányosan kell viselniük, vagyis a tulajdonjog megszerzése utáni illeték 25 %- ának a szerzés szerinti hányadát kell megfizetni. Tehát ha a példa szerinti járművet 2 tulajdonos és 3 haszonélvező szerzi meg, akkor a tulajdonosok illetéke fejenként: (1600 cm 3 x18 Ft/cm cm 3 x18 Ft/cm 3 x0,25) /2= Ft, a haszonélvezők által fizetendő illeték mértéke, pedig fejenként1600 cm 3 x18 Ft/cm 3 x0,25/3=2400 Ft. 5. lépés: ingyenes vagy visszterhes szerzésről van-e szó? Ingyenes vagyonszerzés esetén a fent bemutatott összegek kétszeresét kell megállapítani. A példabeli személygépkocsi tulajdonjogának ingyenes megszerzésekor tehát 1600 cm 3 x18 Ft/cm 3 x2= Ft; Ha pedig a tulajdonos később valakinek ingyenesen üzembentartói jogot biztosít: 1600 cm 3 x18 Ft/cm 3 x0,25x2= Ft lesz a fizetendő illeték. Ha a tulajdonjogszerzéssel egyidejűleg vagyoni értékű jog szerzése történik, mindkét vagyonszerző esetén külön-külön kell vizsgálni, hogy a szerzés ellenérték fejében, vagy pedig az ingyenesen történt-e: ha a tulajdonjog megszerzése ellenérték fejében történik, a vagyoni értékű jog alapítása, pedig ingyenesen, a tulajdonos a fent leírtak szerint 1600 cm 3 x cm 3 x18 Ft/cm 3 x0,25= = Ft-ot fizet, a vagyoni értékű jog jogosultja, pedig 1600x18 Ft/cm 3 x0,25x2= Ft-ot; ha a tulajdonjog megszerzés ingyenes, de a vagyoni értékű jog egyidejű alapítására visszteher ellenében kerül sor, a fizetendő illeték a tulajdonos esetén: (1600 cm 3 x cm 3 x18 Ft/cm 3 x0,25)x2= Ft, a vagyoni értékű jog jogosultja esetén, pedig a visszterhes szerzésnek megfelelően 1600 cm 3 x18 Ft/cm 3 x0,25=7200 Ft; 3

4 ha mind a tulajdonjog mind a vagyoni értékű jog megszerzése ingyenesen történik, természetesen mindkét fél a visszterhes szerzésre előírt illeték kétszeresének megfelelő összegű ajándékozási illetéket fizet. Tulajdonos: (1600 cm 3 x cm 3 x18 Ft/cm 3 x0,25)x2= Ft; vagyoni értékű jog jogosultja: 1600x18 Ft/cm 3 x0,25x2= Ft. Az új szabály alkalmazásának további lehetséges konkrét esetei a következők: 1) Eltérő időben szerez az egyik személy tulajdonjogot, a másik személy, pedig üzembentartói (vagy más vagyoni értékű) jogot: Ha eltér az adásvételi szerződés és a vagyoni értékű jogot alapító szerződés keltezése, akkor a tulajdonos az Itv. 24. (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott illetékmérték 100%-át, a vagyoni értékű jog jogosultja pedig visszterhes szerzés esetében 25%-ot fog fizetni. Vagyis: 1600 cm 3 x18 Ft/cm 3 x0,25=7200 Ft Ezzel egyidejűleg a tulajdonosnak nem jár vissza a vagyoni értékű jog jogosultja által fizetett 25%, hiszen a szerzés időpontjában a tulajdonos a tulajdonjog valamennyi részjogosítványát megszerezte. 2) Üzembentartó (vagy más vagyoni értékű jog jogosultja) szerez tulajdonjogot azon a járművön, melyen üzembentartói joga volt: Mivel az új tulajdonos már korábban is rendelkezett a tulajdonjog bizonyos részjogosítványaival, ezért ebben az esetben ha visszterhes szerzésről van szó az Itv. 24. (1)-(2) bekezdései szerinti illetékmérték 75%-ának megfizetésére lesz köteles. 3) A gépkocsi tulajdonjoga és vagyoni értékű joga több személy között oszlik meg és a jogosultságokat a vagyonszerzők különböző időpontokban szerzik: Ha különböző időpontokban szereznek a személyek a gépjárműhöz kapcsolódó jogokat, akkor mindenkinek olyan mértékben kell illetéket fizetni, amilyen arányban jogosultságot szerez. Tehát ha a gépjárművet megveszi egy személy, akkor ő az Itv. 24. (1)-(2) bekezdése szerinti illetékmérték 100%-át fizeti (1600 cm 3 x18 Ft/cm 3 = Ft) Ha később a tulajdonos ellenérték fejében haszonélvezeti jogot alapít, akkor a haszonélvező a gépjármű visszterhes vagyonátruházási illetékmértékének 25%-át fogja fizetni. (1600 cm 3 x18 Ft/cm 3 x0,25=7200 Ft) Ha ezt követően a haszonélvező egy harmadik személynek üzembentartói jogot enged, akkor az üzembentartó is 25%-ot fizet (1600 cm 3 x18 Ft/cm 3 x0,25=7200 Ft), és a korábban befizetett összegekből senkinek nem kell visszaadni semmit, hiszen az illetékezés a minden esetben a megszerzett jogosultságokhoz igazodott. 4) Ha a gépjárművet nyílt végű pénzügyi lízing keretében szerzik meg Mivel ebben az esetben üzembentartói jogot jegyeznek be, a tulajdonjog megszerzéséért fizetendő illetékmérték 25%-át kell megfizetni: 1600 cm 3 x18 Ft/cm 3 x0,25=7200 Ft. 4

5 5) Zárt végű pénzügyi lízing esetében Mivel a futamidő végén automatikusan tulajdonszerzés következik be, a tulajdonjog megszerzésért fizetendő illetéket kell megfizetni: 1600 cm 3 x18 Ft/cm 3 = Ft. A gépjárművekkel kapcsolatos egyéb illetékszabályok változatlanok! 5