AZ EU KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSAI KERTÉSZET

Átírás

1 AZ EU KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSAI KERTÉSZET FVM KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI INTÉZET BUDAPEST, 2005

2 AZ EU KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSAI KERTÉSZET Szerző: Dr. Mihályffy József (gyümölcs) Dr. Varga István (szőlő) Dr. Helyes Lajos (zöldség) Lektor: Dr. Holb Imre

3 Tartalomjegyzék I. Gyümölcsermeszés 4 1. Hűtőházak 5 2. Koronaforma 6 3. Fajtakérdés Alma Körte Kajszi Őszibarack Meggy Cseresznye Szilva 9 4. Bogyósok 9 II. Meghatározó tendenciák a világ szőlőtermesztésében és borászatában Magyar szőlőtermesztés és borászat helyzete az ezredfordulón (2004) A fajta szerepe a szőlőtermesztésben 25 III. Zöldségtermesztés Zöldségtermesztés Dísznövénytermesztés Gyógynövénytermesztés 31 3

4 I. GYÜMÖLCSERMESZÉS Az Európai Unióba történt belépésünk után a gyümölcstermesztésünkre új és megnövekedett feladatok vártak. A határok átjárhatósága és a vámok megszűnése után a külföldi, nyers- és feldolgozott áruk nagy mennyiségben jelentek meg a hazai piacokon. 1 év alatt a mezőgazdasági termékek importja körülbelül 30 %-kal nőtt és a velünk egyszerre unióba belépett országokból ez az arány körülbelül 50 % lett. Ugyanezen idő alatt a kivitelünk mindössze 5-6 %-kal növekedett. A külföldi tulajdonban lévő üzletláncok ezt a tendenciát nagymértékben elősegítették. A gyümölcsök behozatala terén ez az arány némileg kisebb, de a tendencia hasonló. Ennek következtében egyik fő feladatunk, hogy a hazai piacainkat megőrizzük, sőt igyekezzünk korábbi pozícióinkat visszafoglalni. Az unión belül ezt elsősorban a minőségi termékek arányának fokozásával és marketing tevékenység színvonalának növelésével érhetjük el. Magyarországon a gyümölcsök beltartalmi értéke igen magas, mely az ízben, aromában és a szárazanyag tartalomban mutatkozik meg. Országunkban igen jók a talaj és klimatikus adottságok. Egy eltelepített törzses gyümölcsös élettartama év. Természetesen a fajtól és az intenzitás fokától függően ez a szám felfelé és lefelé is eltérhet. A korszerű gyümölcsösök intenzitás fokát lehetőleg növeljük, ezzel az élettartalmat csökkenthetjük. Egy ültetvény létesítési költsége évről- évre növekszik, pl. egy karcsú orsó alma ültetvény bekerülési költsége a termőre fordulásig 3-4 millió Ft is lehet. E magas költségek megtérülése csak úgy gazdaságos, ha az előállított termékek biológiai és gazdasági értéke igen magas. A szomszédos, szintén EU tag Ausztriában a karcsú orsó almaültetvényeket 12 évre tervezik. Ez csak akkor lehet gazdaságos, ha a jó minőség mellett a magas termésmennyiség és a jó értékesítési lehetőségek is biztosítottak. A mezőgazdaságban és ezen belül a gyümölcstermesztésben is úgy a technológiai, mint a technikai elemek is igen gyorsan fejlődnek. A piaci igényekhez igen gyorsan kell alkalmazkodni a fajtakérdésnek is. Ezeknek a kihívásoknak a rövid élettartalmú gyümölcsösök felelnek meg elsősorban, mert a rekonstrukció során az új elemeket már alkalmazhatjuk a létesítendő gyümölcsösünkben. Ez megjelenhet a sor- és tőtávolságban, a törzsmagasságban, az alanyokban, a fajtákban és egyéb technológiai elemekben. Erre egy jó példa a kézzel szedhető cseresznyeültetvények létesítése. Jelenleg talán ez az áru adható el a legjobban, ilyen ültetvények létesítésére csak a cseresznye törpe alanyok megjelenésével vált lehetővé, mert a hagyományos és sajmeggy alanyokon csak igen magas 8x5 méterre telepített ültetvény létesíthető. Törekedni kell arra, hogy az egyes fajok csak a számukra legjobb termőtájon kerüljenek eltelepítésre. Jó példa erre a körte, mely a speciális igénye jó minőségű, nem túl magas mésztartalmú talaj, magasabb csapadék, magasabb relatív páratartalom miatt elsősorban Zala megyében és a Bodrog közbe telepíthető. Homokos, száraz területen a körte még öntözött körülmények között sem termeszthető. Az intenzív alma karcsú orsó pl. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye száraz, homokos területén a nyári légaszály miatt szintén nem termeszthető, még öntözve sem. Pedig e megye a köztudatban is a legjobb almatermő vidék és az összes magyar almatermés 50 %-a itt terem. A terület kiválasztásánál az alábbiakat vegyük figyelembe. A terület mikroklímája döntő tényező elsősorban a korán virágzó mandula, kajszi, cseresznye, őszibarack fajok esetén. Ismernünk kell a tavaszi fagyok gyakoriságát és mértékét, kizáró tényezőnek kell tekinteni az olyan alacsony fekvésű területeket, amelyeken nagy a fagyok gya- 4

5 korisága, továbbá azokat a területeket, amelyek lefolyástalanok, fagyzugosak. A melegigényes kajszi, őszibarack fajok esetében kedvező az évi kb napfényes óraszám, a 10-10,5 C fok évi középhőmérséklet. Az esetek jelentős részében a telepítő nem talál mért meteorológiai adatokat, ilyen esetekben hallgassuk meg a helyi embereket, továbbá vizsgáljuk meg a helyi kultúrnövényeket, éppen így a természetes növényzetet. A gyakran visszafagyott diófa ágak, gallyak mutatják a helyi fagyok gyakoriságát. Ha valamely vidéken évszázadok óta nem termesztenek házi kertben, zárt kertben őszibarackot, kajszit, cseresznyét, az nem véletlenül alakult ki, ezért tehát ne erőszakoskodjunk a természettel, mert komoly árat fogunk fizetni érte. Az alma, körte, dió gyümölcsfajok esetében az évi csapadék mennyiségének van döntő jelentősége. Ezek a gyümölcsfajok szeretik a nyirkos, jó vízellátottságú talajokat, tehát folyók, tavak közelében, völgyekben amely nem fagyzugos érzik jól magukat. Általános érvényű, hogy Magyarország jelenlegi csapadék viszonyai mellett lehetőleg öntöznünk kell. Ha tehát ültetvényt tervezünk, öntözésre is gondolnunk kell. A terület kiválasztásánál alapállásunk, hogy keressük az optimálishoz közeli, jó ökológiájú területeket. A gyümölcsfa tehát ne olyan helyre kerüljön, amely más növénykultúra számára már nem megfelelő. Álló kultúrák számára a lehető legjobb földeket kell kiválasztani, mert magas jövedelmet csak ezeken lehet elérni. A terület kiválasztásánál a termőhelyi viszonyok mellett vizsgáljuk az ökonómiai tényezőket is (a piac távolsága, az útviszonyok, a vízforrás-, vízkivételi lehetőség, a munkaerő-ellátottság mind-mind nagy súllyal esik latba az ültetvény tervezésekor. Öntözéshez ma elsősorban a csepegtető öntözést használjuk, mert ennek viszonylag kisebb a költsége és kis párolgás miatt a vízfogyasztás is kevesebb. Amennyiben módunkba áll esőszerű öntözésre rendezzük be az ültetvényt. Egy hátránya van, a magasabb bekerülési költség. Ezzel szemben több előnye is van. Nagyon fontos jó tulajdonsága a tavaszi fagyvédelmi öntözés, erre az EU területén belül a Dél-Tiroli alma ültetvények adnak jó referenciát, aszályos időben az úgynevezett frissítő öntözés igen fontos lehet a jobb asszimilációs tevékenység érdekében, a szüret előtti színező öntözés is nagy előnye az esőszerű öntözésnek. Mindkét öntözési módnál a rügy-differenciálódáskori öntözés a következő évi termésmennyiséget növeli. A gyümölcsök először sejtosztódással növekednek, de amint közeledünk az éréshez, úgy a sejtnagyobbodás kerül előtérbe, aminél szintén nagy szerepe van az öntözésnek. A vegetatívan szaporított alanyoknak bojtos gyökérzete van, melyek közel helyezkednek el a felszínhez és egy rövidebb, száraz időszak már nagy terméskiesést okozhat. Ezeknél a ültetvényeknél is fontos az öntözés, pl. M9-es alanyon lévő karcsú orsó alma ültetvényt öntözés nélkül nem lehet üzemeltetni. 1. Hűtőházak A gazdaságos gyümölcstermesztés elengedhetetlen velejárója a hűtőházak építése. A köztudatban hűtőházat az alma és körte tárolására kell építeni. A mai szűkebb értékesítési lehetőségek következtében a csonthéjas és bogyós gyümölcstermesztőknek is szükséges hűtőházat építeni. Amennyiben ezeknek a termelőknek van alma és körte ültetvényük, úgy a kihasználtság fokát a hosszabb igénybevétel miatt növelhetik. Ahol bogyósokat vagy csonthéjasokat géppel takarítanak be, ott néhány órás napra kitettség is nagyban csökkenti az áru értékét, esetleg teljesen tönkre is mehetnek azok. A nyers fogyasztásra szánt árukat is szükséges lehet néhány órára vagy napra hűtőházban tárolni. Az esetleges időszakos piaci telítettséget (túlkínálat, alacsony ár) is elkerülhetjük, ugyanis néhány napos tárolás után kedvezőbb áron értékesíthetjük termékeinket. Erre jó példa az, amikor a 5

6 Redhaven őszibarack nagy tömegben jelenik meg a piacon. Így érvényesül az a tény, hogy a hűtőház vagy értéknövelő, vagy értékmentő, esetleg mindkettő lehet. 2. Koronaforma Javasoljuk elsősorban az orsófákat és a váza koronát. Az alma és körte legkorszerűbb koronaformája a karcsú orsó. Előnye a kis koronaméret (3,5-4 x 0,8-1,0 térállás), aminek következtében a korona belső részének a megvilágítottsága igen kedvező. Minden munkát a földről végezhetünk (metszés, betakarítás, gyümölcsritkítás), így a kézimunka hatékonysága egy hagyományos koronaformához viszonyítva többszörös. A termőrügy differenciálódás is igen hatékony. A karcsú orsó koronaforma alanya almánál az M9-es, körténél az A Birs általában. Mindkét alanyt vegetatív úton szaporítjuk, így az bojtos gyökere magasan helyezkedik el, tehát öntözés és támrendszer elengedhetetlen. A támrendszer lehet huzalos és oszlopos (nem karós), melyet minden fához külön leverünk. A korona szerkezete az alábbi: - A tengelyen alul 3 oldalvezérből álló ágemeletet alakítunk ki és e felett csak fiatal, gyenge gallyakat, melyeket vízszintesen lekötünk. - A fiatal gallyakat rotációs metszéssel neveljük úgy, hogy azok 3-4 évnél ne legyenek idősebbek. Ekkor tőből eltávolítjuk azokat és egy már meglévő vesszőből újakat nevelünk. - Álsudaras tengelynevelést is alkalmazhatunk, amikor a gyengébb vezér alatti vesszőből neveljük a tengelyt tovább, így a fánk növekedését csökkentjük. - A magassága ne legyen több kb. 220 cm-nél, e felett vagy elágazásra vágjuk, vagy lehajtjuk a tengelyt. - Amennyiben a tőtávolság kisebb 1 méternél, úgy nem hagyunk alul ágemeletet, hanem a tengelyen végig csak gyenge gallyakat nevelünk. Az utóbbi időben a szabadorsó koronaformák is előtérbe kerülnek, melyek térállása nagyobb a karcsú orsónál, a nevelés során itt is ügyelnünk kell arra, hogy a gallyak mindig fiatalok legyenek. Újabban meggy, cseresznye, kajszi és szilva fákat is részben e koronaformával neveljük. Az új meggy, cseresznye és szilva fajták elterjedésével egy új koronaforma, a gépi rázásra is alkalmas váza korona került előtérbe. Ipari felhasználásra az így termelt áru kiválóan alkalmas. Az addig alkalmazott metszett sudaras ágcsoportos koronaforma, valamint a ferdekarú sövényt igen rövid idő alatt felváltotta ez az új koronaforma. Az előbbiek nevelése is bonyolultabb és a kézimunka igényük is magasabb. A metszett sudaras ágcsoportos koronaforma legfőbb hátránya az volt, hogy a korona belső részébe a napfénynek csak 3-4 %-a jutott be, így amikor a korona palástján a gyümölcs érett volt, a belső részén csak félérett gyümölcsök fejlődtek ki. Így a magas fajlagos költségű rázógépekkel csak 2-3 menetben lehet a termést lerázni. A váza korona belső részébe is bejut a napfény, a gyümölcsök egyszerre érnek, tehát a rázást 1 menetben elvégezhetjük. A kézi és gépi szedés kombinációja is megoldható, mivel a korona alsó részén lévő gyümölcsöket a földön állva, kézzel leszedhetjük és a maradékot géppel lerázzuk. A jól megvilágított koronaformában a gyümölcsök mérete is nagyobb, az átlagtermés is magasabb. A jó megvilágítottság miatt a gallyak felkopaszodása a minimumra csökken, a napfény hatására a termőrügy-differenciálódás is kedvezőbb lesz. A fán a rázás után a termésnek mindössze 4-6 %-a marad. 6

7 A váza korona nevelésénél az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: csak 3 oldalvezért neveljünk, az oldalvezérek ne egymás feletti rügyekből fejlődjenek, a tengelyt csak 4-5 éves korban vágjuk ki annak érdekében, hogy a rajta lévő hajtások, vesszők, gallyak az oldalvezéreket ne engedjék úgy nőni, hogy a korona túl szűk legyen. Az érdi bőtermő meggy fajtánál és kajszinál a tengelyt nem szabad kivágni, mert akkor a korona könnyen széthasad. Ehelyett metszéssel és a szél segítségével a tengelyt oldalirányba vezetjük és így belőle oldalvezér lesz. A széthasadás ellen célszerű műanyag szalaggal körbekötni. A termőrészeket gallérágakon neveljük ki (oldalvezérenként 2-3 gallérág). A kajszit annak ellenére, hogy nem rázva takarítjuk be (mivel a gyümölcs nem egyszerre érik) nevelhetjük váza koronának. Az őszibarack a jelen gyakorlat szerint szintén igen jól meghálálja a váza koronán történő nevelést, így a katlan koronát már végleg elhagyhatjuk. 3. Fajtakérdés Célszerű a legkorszerűbb fajtákat telepíteni, mert az EU piacán kelendőek az ún. világfajták. Ez elsősorban almára és körtére vonatkozik. Egyéb gyümölcsfajoknál (csonthéjasok, bogyósok, héjasok) törekednünk kell arra, hogy elkerüljük érési időben a mediterrán államok dömping árukínálatát, így amennyiben módunk van rá, olyan fajtákat telepítsünk, melyek az ottani fajták után érnek. A Magyarországon termelt gyümölcs magas beltartalmi értékét és kiváló ízét, aromáját kihasználva helyezzünk súlyt az ún. hungarikum fajtákra. Itt elsősorban a világelső meggyfajtákra, a kiváló kajszifajtákra, cseresznyefajtákra, diófajtákra gondolhatunk. Az eddigiekben a gyümölcstermesztésről és annak egyes elemeiről beszéltünk, a továbbiakban gyümölcsfajonként próbáljuk értékelni a jelenlegi helyzetet és tanácsokat adni a további fejlesztésekhez. Csak javaslatokat mondhatunk melyek igen szubjektívek és törékenyek a jövő fejlesztéseihez. A gazdasági fejlődések, trendek, fogyasztási szokások, kereskedelmi érdekek, feldolgozási lehetőségek igen gyorsan változhatnak, így néhány évre előremutatóan is igen nehéz jóslatokba bocsátkozni. 13 db táblázatot mellékelünk. Ebből 2 db-on Magyarország területi adatai szerepelnek. A további 11 táblázat az EU országainak, valamint Horvátország, Románia, Szerbia-Montenegró és Ukrajna elmúlt 4 évi terméseredményei szerepelnek fajonként. Azért ezeket az országokat szerepeltetjük, mert az export és import szempontjából őket kell elsősorban figyelembe venni a jövő fejlesztése szempontjából Ez országok terméseredményeit és a jelenlegi gazdasági helyzetet ha figyelembe vesszük, úgy a jövendő fejlesztésekhez ezek némi támpontot adhatnak Alma Az EU-ban jelenleg több mint 12 millió tonnát termelnek. Legnagyobb almatermelő államok Franciaország, Olaszország, Lengyelország. Mindhárom ország erősen exportorientált. Almából az unióban túltermelés van, ezek az országok is eladási nehézségekkel küzdenek. Ezeken az országokon felül még több ország exportál jelentős mennyiségű almát (Spanyolország, Hollandi). A nyugati piacokra betörni igen nehéz. A magyar ezer tonna alma nagy része csökkent értékű, ún. ipari alma. A gyümölcsösök állaga nagyon rossz, sok az idős elhanyagolt volt nagyüzemi gyümölcsös, melyeket rendbehozni, már nem lehet és nem is érdemes. Sajnos az új, fiatal ültetvények jelentős része 7

8 is igen rossz állapotban van, azért mert sokan spekulatív célból telepítettek, valamint az elmúlt évek gyenge értékesítési árai miatt többen csak csökkent intenzitással művelik az alma gyümölcsösöket. Hiányosság, hogy nagyon kevés a hűtőház és tavaszra már nincs jó minőségű alma, így ezekben a hónapokban szinte akadálytalanul jön be az import alma. Az gyenge értékesítési ár miatt voltak olyan termelők, akik nem töltötték fel hűtőtárolóikat. Véleményünk szerint almát csak kis mértékben szabad telepíteni, amennyit a hazai piac felvesz és számítani lehet az igen jó minőségű alma, kismértékű exportjára is. A hazánkban termelt alma igen jó minőségű (szárazanyag, íz, zamat, cukor, sav), de jelenleg ezt az exportban és az árban nehezen tudjuk realizálni. Világfajtákat kell telepíteni. A hűtőházak építését fokozni kellene. Csak az intenzív koronaforma (karcsú orsó) nevelését javasoljuk Körte Az almához viszonyítva termésmennyisége lényegesen kevesebb az EU országaiban, tonna volt 2004-ben. A magyar körte mennyisége igen alacsony ( tonna alatti), így a körtetermesztés némi fejlesztése célszerű lehet. Optimális termőhelye igen behatárolt (Zala megye, Bodrog-köz). Termesztése és tárolása nagy szakértelmet kíván. Véleményünk szerint a telepítést elsősorban hazai fogyasztásra kellene végezni. Kismértékű fejlesztés indokolt lehet, mert a téli és tavaszi hónapokban elsősorban import áru van az üzletekben. Az értékesítési ár lényegesen magasabb, mint az almáé. Jelenleg a világfajtákkal történő karcsú orsó koronaformájú ültetvények kismértékű optimális termőhelyű ültetvények létesítése lehet indokolt Kajszi A kajszi EU össztermése átlag tonna évente. E gyümölcsfaj a mediterrán országok gyümölcse. Magyarország a termeszthetőség északi határán van, a Balaton-Budapest-Miskolc vonaltól északra a kajszi már csak nagy kockázattal termeszthető. Franciaország, Spanyolország, Olaszország a 3 legnagyobb kajszitermelő álam, de Görögország termelése is jelentős. A kajszit felfoghatjuk igazi hungarikum gyümölcsfajnak is a belső értékei miatt. Az ipari felhasználási lehetőségeket bővíteni kellene, mert a magyar kajsziból készült termékek minősége egyedülállóak a világon. Az utóbbi időben a moníliás fertőzés igen sok ültetvényt károsított, így ezek pótlása indokolt lehet. A jelenlegi kajszisok területe ha, de ebből véleményünk szerint ha igen gyenge, kivágásra váró ültetvény, a hiány a monília és a gutaütés következtében jött létre. A ceglédi nemesítésű (keresztezéses nemesítés és tájszelekció) fajtákat javasolhatjuk (vírusmentes oltványok) Őszibarack Az EU átlagtermése 4 millió tonna felett van kevéssel évenként. Legnagyobb termelő államok: Olaszország, Spanyolország, Görögország. Magyarország tonna körüli termeléssel a közepesen termelő államok közé tartozik. Legnagyobb termesztési körzetünk Szeged- Szatymaz környéke, majd a Buda környéki, Észak-somogyi és Pécs környéki termőtáj következik, de Heves megyében is jól érzi magát az őszibarack. Elsősorban a belföldi fogyasztást kell előtérbe helyezni, mert a jelentős mértékű vírusfertőzés az exportot igen megnehezíti. Az utóbbi időben a magyar fogyasztók inkább a sárga húsú fajtákat kedvelik, így ezeket telepítsük. Talán a világ egyik legjobb fajtájával a Redhaven-nel legyünk óvatosak, mert e fajta aránya jelenleg is igen magas. 8

9 A váza korona és amennyiben lehetséges a vegetatív úton szaporított mandula-barack alanyokat használjuk Meggy Jelenleg az EU-ban tonna felett van az éves átlagtermés. Legnagyobb termelők Lengyelország, Németország, Magyarország. A két legnagyobb termelő elsősorban gyengébb minőségű Cigány meggyhez hasonló fajtákat termel, ez vonatkozik a jelenleg is nagy mennyiséget termelő Szerbiára-Montenegróra is. A fajtaösszetétel Magyarországon a legjobb. Véleményem szerint a nálunk előállított, itt szelektált fajták a világon a legjobbak. Termő területünk közel ha. E fajnál a legnehezebb javaslatot mondani, mivel az utóbbi időben a értékesítési ár nagyon lecsökkent (250 Ft-ról Ft-ra). Ez természetesen a géppel betakarított termésre vonatkozik. A virágok moníliás fertőzése ez évben és az elmúlt években is igen magas, így jelenleg több ezer hektár csökkent értékű gyümölcsössel rendelkezünk. Ennek ellenére néhány évig nem javasoljuk a meggy ültetvények létesítését Cseresznye Az EU éves termelési mennyisége átlagban tonna felett van. Legnagyobb termelő országok Németország, Olaszország, Spanyolország, Franciaország. A magyarországi termés mennyisége igen alacsony, évente kb tonna. Jelenlegi ismereteink szerint a kézzel szedett cseresznye exportlehetősége egészen kiváló. Véleményünk szerint e gyümölcsfaj telepítése indokolt lehet, amennyiben a kézzel történő szedés munkaerő szükséglete megoldható. A szomszédos Burgenlandban elsősorban magyar munkások szedik le a cseresznyét. A magyar fajtaválaszték igen kiváló. A Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató- Fejlesztő Kht-ban Brózik Sándor által nemesített fajták gyümölcsmérete és húskeménysége kiváló. Az újabb fajták már öntermékenyek, javasolható a vegetatív úton szaporított törpésítő vagy törpe alanyok használata, elsősorban orsó koronaformával Szilva Évente átlagban 1,3 millió tonna az össztermés az EU-ban. Legtöbbet termelő országok: Németország, Spanyolország, Olaszország, Franciaország, Lengyelország. Magyarország tonnát termel átlagban, területe ben hektár volt. Úgy érezzük, hogy jelenleg kínálati piac van az országban, pedig igen sokoldalú a felhasználási lehetőség, de ezt jelenleg nem használjuk ki (mirelit, aszalás, pálinka, befőtt). A háttéripart kellene fejleszteni. Európában rengeteg szilvát termelnek, így az export lehetőségek igen korlátozottak. Véleményünk szerint a telepítés csak ott javasolt, ahol az ipari háttér biztosított. Amennyiben telepítünk, a kézzel szedhető fákat vegetatívan szaporított törpe alanyon ültessük, orsó koronaformával. 4. Bogyósok Kívánalom volna, hogy a bogyós ültetvények közel legyenek egy feldolgozó üzemhez, mert az állaguk miatt az ipari felhasználásra szánt gyümölcsök gyorsan romlanak. A hűtőtároló 9

10 (akár egy kiselejtezett hűtőkamion is) egy nagyobb ültetvénynél létfontosságú. Az ország teljes területén bogyósokat csak öntözéssel lehet termeszteni. A szamóca uniós éves termésmennyisége tonna felett van átlagban. A legtöbbet termelő országok: Spanyolország, Lengyelország, Olaszország, Németország. Magyarországon mindössze tonnát termelünk évente. Elsősorban friss fogyasztásra telepítsünk. A spanyol és a német érési csúcs közötti fajták telepítése javasolt. Ipari feldolgozás nem rentábilis, mert a lengyel és kínai termékek lenyomják az árakat. Málnából Lengyelországban, Németországban és Magyarországon termelnek éves átlagban a legtöbbet az unión belül, hol az évi termelés tonna felett van. 1-2 napos gyümölcs, a nyers fogyasztású árut már a tábla széléről célszerű elvinni. 250 g-os dobozokba kell szedni. Nagyon alacsony az ipari védő ár, málnánál 200 Ft, szamócánál 150 Ft. Kismértékű telepítés lehet indokolt. A fekete ribiszkét szinte kizárólag ipari célra használjuk, az ár évről évre igen ingadozik. Magyarországon a klíma meleg a ribiszkének. Telepítése nem javasolható. A piros ribiszkét elsősorban ipari célra használják, mivel jellegtelen a leve és a színe, önálló termékként nem használják. Nyomott az ára, telepítése jelenleg nem javasolt. A szeder elsősorban hűtőipari termék volt, de jelenleg az ipari igénye igen kicsi. Nyersen elsősorban a Balaton melletti német turisták fogyasztják, de ezek számának csökkenésével az igény is csökken. Telepítésre nem célszerű javasolni. A köszmétének a klímánk meleg, így keveset terem, drágán termeljük. Az ipari árak nagyon ingadoznak. A nyers fogyasztási igény igen alacsony. A héjasok közül a dió telepítése lehet indokolt, kizárólag oltvány szaporító anyaggal. A magyarországi fajták igen jók, 50 % feletti a bélarányuk. A magyar nemesítésű oldalrügyön termő fajták szerepe fokozódhat. A dió csak jó minőségű talajon díszlik, jó vízellátás mellett. A termőhelyre nagyon igénye, mert a tavaszi fagyok nagy károkat okozhatnak. Úgy a héjas, mint a tört dió belföldön és külföldön is jól értékesíthető. Mandulát egész különleges esetben, jó termőhelyen és biztosított piaci háttérrel telepíthetünk, igen kis mértékben. Nagyon érzékeny a tavaszi fagyra. 10

11 1. sz. táblázat: Gyümölcsültetvények területe Magyarországon 2001-ben (ha) Megnevezés Terület (ha) Alma Körte Birs 100 Naspolya 1 Almatermésűek összesen Cseresznye Meggy Kajszibarack Őszibarack Szilva Csonthéjasok összesen Dió Mandula 256 Gesztenye 467 Mogyoró 89 Héjasok összesen Málna Málnaszeder 3 Szeder 504 Piros és fehér ribiszke Fekete ribiszke 859 Ribiszkeköszméte (rikö) 1 Köszméte 376 Szamóca 422 Bodza 1681 Homoktövis 24 Kerti és vörös áfonya 5 Fekete berkenye 7 Bogyósok összesen Összes gyümölcs területe

12 2. sz. táblázat: Gyümölcstermesztés az EU-ban és szomszédos országainkban Gyümölcstermesztés (t) Év Európai Unió (25) Ausztria Belgium Ciprus Cseh Köztársaság Dánia Egyesült Királyság Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Németország Olaszország Portugália Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia Horvátország Románia Szerbia és Montenegró Ukrajna

13 3. sz. táblázat: Alma termés Alma (t) Év Európai Unió (25) Ausztria Belgium Ciprus Cseh Köztársaság Dánia Egyesült Királyság Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Magyarország Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Málta Németország Olaszország Portugália Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia Horvátország Románia Szerbia és Montenegró Ukrajna

14 4. sz. táblázat: Körte termés Körte (t) Év Európai Unió (25) Ausztria Belgium Ciprus Cseh Köztársaság Dánia Egyesült Királyság Franciaország Görögország Hollandia Magyarország Lengyelország Litvánia Luxemburg Németország Olaszország Portugália Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia Horvátország Románia Szerbia és Montenegró Ukrajna

15 5. sz. táblázat: Kajszi termés Kajszi (t) Év Európai Unió (25) Ausztria Ciprus Cseh Köztársaság Franciaország Görögország Magyarország Németország Olaszország Portugália Spanyolország Szlovákia Szlovénia Horvátország Románia Szerbia és Montenegró Ukrajna sz. táblázat: Meggy termés Meggy(t) Év Európai Unió (25) Ausztria Cseh Köztársaság Görögország Magyarország Lengyelország Németország Olaszország Portugália Spanyolország Szlovákia Szlovénia Horvátország Szerbia és Montenegró

16 7. sz. táblázat: Cseresznye termés Cseresznye (t) Év Európai Unió (25) Ausztria Belgium Ciprus Cseh Köztársaság Dánia Egyesült Királyság Észtország Franciaország Görögország Hollandia Magyarország Lengyelország Luxemburg Németország Olaszország Portugália Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia Horvátország Románia Szerbia és Montenegró Ukrajna sz. táblázat: Őszibarack termés Őszibarack (t) Év Európai Unió (25) Ausztria Ciprus Cseh Köztársaság Franciaország Görögország Magyarország Németország Olaszország Portugália Spanyolország Szlovákia Szlovénia Horvátország Románia Szerbia és Montenegro Ukrajna

17 9. sz. táblázat: Szilva termés Szilva (t) Év Európai Unió (25) Ausztria Belgium Ciprus Cseh Köztársaság Dánia Egyesült Királyság Észtország Franciaország Görögország Hollandia Magyarország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Németország Olaszország Portugália Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia Horvátország Románia Szerbia és Montenegró Ukrajna

18 10. sz. táblázat: Szamóca termés Szamóca (t) Év Európai Unió (25) Ausztria Belgium Ciprus Cseh Köztársaság Dánia Egyesült Királyság Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Magyarország Írország Lengyelország Litvánia Luxemburg Németország Olaszország Portugália Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia Horvátország Románia Szerbia és Montenegro Ukrajna

19 11. sz. táblázat: Málna termés Málna (t) Év Európai Unió (25) Belgium Cseh Köztársaság Dánia Egyesült Királyság Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Magyarország Írország Lengyelország Németország Olaszország Portugália Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia Horvátország Románia Szerbia és Montenegro Ukrajna

20 12. sz. táblázat: Köszméte. ribiszke Köszméte (t) Év Európai Unió (25) Ausztria Cseh Köztársaság Egyesült Királyság Észtország Finnország Magyarország Lengyelország Németország Szlovákia Ukrajna Ribiszke (t) Év Európai Unió (25) Ausztria Belgium Cseh Köztársaság Dánia Egyesült Királyság Észtország Finnország Franciaország Hollandia Magyarország Írország Lengyelország Lettország Németország Olaszország Spanyolország Svédország Szlovákia Románia Ukrajna

21 13. sz. táblázat: Mandula. dió Mandula (t) Év Európai Unió (25) Ciprus Franciaország Görögország Magyarország Olaszország Portugália Spanyolország Horvátország Ukrajna Dió (t) Év Európai Unió (25) Ausztria Belgium Ciprus Cseh Köztársaság Franciaország Görögország Lengyelország Luxembourg Magyarország Németország Olaszország Portugália Spanyolország Szlovákia Szlovénia Horvátország Románia Szerbia és Montenegro Ukrajna

22 II. MEGHATÁROZÓ TENDENCIÁK A VILÁG SZŐLŐTERMESZTÉSÉBEN ÉS BORÁSZATÁBAN Magyarország EU-tagsága felerősítette a globalizáció korábban is tapasztalható hatását a magyar szőlőtermesztésben és borászatban. A nemzeti borpiac mindennemű védelme (védővám, kereskedelmi kontingens) megszűnt. Az Európai Unió nemcsak a tagországok számára, hanem gyakorlatilag az egész világ borpiaca számára liberalizált. A magyar szőlő- és bor ágazat nem készült fel az EU-tagsággal járó kihívásokra. A mulasztás pótlásához ismerni kell a világban érvényesülő meghatározó tendenciákat, mert a magyar szőlőtermesztés és borászat az ökológiai adottságok és piaci tendenciák harmonizálása esetén remélheti a túlélés esélyét. 14. táblázat Ország TOP 20 Szőlőterület Változás %-ban Spanyolország ,5 Franciaország ,8 Olaszország ,7 Törökország ,1 USA ,7 Irán ,7 Portugália ,3 Románia ,8 Argentína ,5 Kína ,1 Moldávia ,5 Üzbegisztán ,9 Magyarország ,5 Görögország ,5 Ukrajna ,2 Dél-Afrika ,8 Bulgária ,9 Németország Ausztrália ,0 Jugoszlávia ,9 Forrás: OIV statisztika Európa, elsősorban az EU meghatározó szerepe a szőlőtermesztésben és borászatban csökken, de még mindig jelentős (14. táblázat). A világ szőlőtermő területének és borpiacának %-a Európában található. Az EU-ban a világ legtöbb országához hasonlóan mennyiségében csökken a borfogyasztás, ezen belül azonban nő a minőségi borok aránya. 22

23 15. táblázat Ország Bortermelés Olaszország Franciaország Spanyolország USA Argentína Németország Dél-Afrika Ausztrália Chile Románia Magyarország Világ összes Forrás: OIV statisztika 16. táblázat Legnagyobb bor-exportálók (1000 hl) 1 Franciaország Olaszország Spanyolország USA Németország Chile Portugália Ausztrália Moldávia Argentína Dél-Afrika Bulgária Magyarország Forrás: OIV statisztika Az európai (különösen EU) borászat törvényekkel és szabályokkal (hegyközségi törvény, jövedéki törvény) védett, - esetleg korlátozott - melynek alapja a hagyományokhoz, tradíciókhoz való ragaszkodás úgy a fajta, mint a termesztési kultúra és a termőhelyet (terroir) illetően. Európa híres borvidékei egyedi, eredeti bort, vagy bor alapú terméket állítanak elő (pezsgő, konyak, cherry, portói, tokaji aszú, stb.), az évszázadok alatt megtapasztalt fajtahasználat és kiérlelt borászati technológia alkalmazásával. A meghatározott termőhelyről származó, eredetvédett minőségi borokat elsősorban a gasztronómiába, szaküzletek hálózatában és közvetlen értékesítés (borturizmus) útján forgalmazzák. Egyes borvidékek borai szorosan kapcsolódnak a vidék gasztronómiai jellegzetességéhez. Ez az alapja az eredetvédelmi rendszereknek, ezt a technológiát összefoglalóan manufakturális borászatnak is nevezzük 23

24 Az elmúlt 20 évben az úgynevezett BOR ÚJVILÁG -ban - elsősorban Kaliforniában, a déli földtekén és az utóbbi években Kínában - óriási szőlőtelepítések történtek. A tudomány és a technika minden eredményét alkalmazó borászatok jöttek létre. Ezek a nagy területi és tőkekoncentrációval dolgozó üzemek kiváló szakembereket alkalmaznak gyakran Európából és jó minőségű, olcsó vagy közép árfekvésű boraikat óriási marketing akciókkal támogatva sikerrel értékesítik a világ szupermarket hálózatain keresztül. 17. táblázat Ország Bor-import (1000 hl) / Németország ,8 2 Nagy-Britannia ,1 3 Franciaország ,5 4 Hollandia ,3 5 USA ,5 6 Kanada ,1 7 Dánia ,2 8 Japán ,9 9 Oroszország nincs adat ,1 10 Olaszország ,8 Forrás: OIV statisztika A szőlőtermesztésben nincs tradíció, a szabályozás laza, a környezetvédelem elhanyagolható szerepet játszik. Ezek az üzemek függetlenül a földrajzi fekvésüktől ugyanazt a néhány, ún. világfajtát termesztik. A világfajták (Chardonnay, Sauvignon blanc, Merlot, Cabernet sauvignon, Syrah) gépi technológiát jól tűrik és nagyon jellegzetes boruk van, amit a gasztronómiában járatlan emberek is könnyen felismernek. A borászat irányított erjesztésen alapul és az úgynevezett technológiai borászatot jelenti. Kevés az élőmunka felhasználás és a kormányok által támogatott gépberuházások lehetővé teszik a termelési költségek alacsony szintjét. A borok értékesítése, érlelése, kereskedelme főleg a marketing akciókkal eredményesen operáló áruházláncokban történik. Európában, elsősorban német nyelvterületű, szőlőtermesztő országaiban, ahol az emberi egészség és a környezet védelme társadalmi szinten elismert és megbecsült érték (Svájc, Ausztria, Németország, Dél-Tirol) a szőlőtermesztésnek egy környezettudatos, környezetkímélő megoldásaának, az integrált szőlőtermesztés térhódításának lehetünk tanúi (Ausztria, Svájc, Németország, Dél-Tirol, Elzász). A termesztéstechnológiában az ökonómiai elvárások mellett az ökológiai szempontok is fontos szerephez jutnak. Hagyományos Vitis vinifera fajták alkalmazásával ez a technológia kockázatos. A kockázatok csökkentésére az EU jelentős támogatást biztosíthat a nemzetállami döntésektől függő mértékben.gőzerővel folyik az interspecifikus fajták előállítása, megismerése. Magyarországon 1947 óta sikeres rezisztencianemesítés folyt, ami az elmúlt 20 évben lemaradt az európai eredményektől. 1. Magyar szőlőtermesztés és borászat helyzete az ezredfordulón (2004) A magyar szőlőtermesztés és borászat a trianoni tragédia óta permanens válságban van. Az ország feldarabolása után a szőlőtermő területek mintegy 2/3 része Csonka-Magyarországon maradt, míg a borvásárló lakosság egy jelentős része az elcsatolt területekre került. A bor túltermelési válságot kedvezően oldotta meg a csemegeszőlő termesztésre és 24

25 termelési válságot kedvezően oldotta meg a csemegeszőlő termesztésre és oltványkészítésre átálló Mátraaljai borvidék. Néhány évvel a II. világháború után a háborús évek alatt megrokkant szőlőtermesztőket újabb megpróbáltatás várta. A szőlőtermesztő gazdákat és gazdaságokat képzetlen vezetők által irányított, technikailag és technológiailag rosszul felszerelt kollektív üzemekbe kényszerítették. A technológiai fejlesztés és a fajtaváltás lassan, sok keserves tapasztalat árán valósult meg. Az 1970-es évekre már sok képzett szakember került a gazdaságokba és a technikai, technológiai fejlődés is meghozta gyümölcsét. Kialakultak a tömegtermelés bázisai a termelőszövetkezetek és különböző borkombinátok. Magyarország a szocialista országok olcsó borszállítójává vált. Borkereskedelem klasszikus értelemben nem volt, helyette cserekereskedelem alakult ki. A nagy és viszonylag korszerű borászati üzemek elsősorban az Alföldön jöttek létre, ahol gyakori volt a szélsőséges klimatikus viszonyok következtében létrejövő alapanyaghiány. Ennek pótlására általánossá vált a seprőbor előállítása, illetve erre az alapra épülő erősített csemege jellegű igénytelen termékek előállítása. A végiggondolatlan intézkedések következtében a borvidékek elvesztették jellegzetességüket, melyet korábban a sajátos fajtaszerkezet és termesztési kultúra és bizonyos bortípus jelentett. Minden borvidék többé-kevésbé ugyanazokat a fajtákat (általában tömegfajtákat) és azonos művelésmódot alkalmaztak. A szőlőtermesztés és borászat újabbkori válsága már a rendszerváltás előtt megkezdődött: a szocialista piacok (Lengyelország, Csehszlovákia, NDK) fizetésképtelenné váltak. Gorbacsov alkoholellenes intézkedései a Szovjetunióba történő borszállításokat drasztikusan csökkentették. A politikai rendszerváltás piaci gondokkal és értékesítési zavarokkal küzdő ágazatot talált. A rendszerváltás utáni privatizáció az ágazat versenyképességét hosszú időre visszavetette. Az árualapokat előállító szőlőültetvények, a borászati beruházások és a hazai és exportpiacok gyakran más ellenérdekelt csoportok tulajdonába kerültek. Ez a megoldás teljesen ellentétes a több mint 100 éves múltra visszatekintő nyugat-európai piacszövetkezeti mozgalom elvével. A rendszerváltás utáni káosz széles teret biztosított a borhamisításnak, ami a nyugat-európai szaksajtó és a jól működő szájhagyomány útján tovább rontotta a magyar borászat megítélését. A birtok- és tulajdonviszonyok kuszaságán nem tudott úrrá lenni a hegyközségi szervezet sem, mert adminisztrációs és statisztikai szervezetté degradálták. A kis számú új telepítés koncepció nélkül valósult meg. Ezzel végképp lehetetlenné vált a fajtaspecifikus talajerőgazdálkodás és növényvédelem kivitelezése, az egységes piaci megjelenést. A 22 borvidék ( ha statisztikai termőfelület) Magyarországon nevetséges nagyzolás és szomorú helyzetet jelez (Franciaországban 11 található). A rendszerváltás utáni szervezeti és szakmai zavaros helyzet megkövetelte volna állami szaktanácsadó szolgálat egységes koncepció szerinti működtetését. Sajnos erre a mai napig nem került sor. (Korábban a nagyüzemek többségében falvanként több 10 szakember dolgozott, emellett komoly feladatot látott el az állami gazdasági, szövetkezeti és a felsőoktatás szaktanácsadó szolgálat. Ma gyakorlatilag egységes szakmai koncepció nélküli látszattevékenység történik.) 2. A fajta szerepe a szőlőtermesztésben A bor nem alapvető élelmiszeripari termék, sokkal inkább élvezeti cikk, ezáltal divatcikk is. A fogyasztók nem a legnagyobb biológiai értékkel (genetikai potenciál) rendelkező fajták borait keresik, mert vásárlási döntéseiket számtalan szempont motiválja, az életkortól a gasztronómián át az ár/érték arányig. 25

26 A szőlőfajtákat számtalan szempont szerint csoportosítják, melyek körül a gyakorlat számára az egyik legfontosabb az keresettségüket veszi alapul. Ezek szerint vannak világfajták (Chardonnay, Cabernet, Merlot, Syrah, Sauvignon blanc), melyek széles ökológiai amplitudóval rendelkeznek és jól tűrik a gépesített termesztéstechnológiát. Ezeknek a boroknak nincs borvidéki karakterük, keresettségük alapja a határozott, erős fajtajelleg és a kedvező ár/érték arány. A regionális fajták egy-egy nagy (általában európai) földrajzi régió szőlőtermesztését jellemzik (Rajna völgye Rajnai rizling, Kárpát-medence Kékfrankos, Olaszrizling, Balkán Kadarka, Toscana Sangiovese, stb.). A borok borvidéki jellegét a termőhely, termesztési mód és a fajta összefüggésének évszázados tapasztalata teszi harmonikussá (1. sz. ábra). 1. ábra Termőhely Termesztési mód Fajta/alany EGYEDI KARAKTERŰ BOR Ezen séma alapján alakultak ki, működtek Magyarország történelmi borvidékei a II. világháborúig. Mór az Ezerjóról, Szekszárd a Kadarkáról, Eger a bikavérről, Tokaj az aszúról volt híres. A lokális fajták speciális ökológiai igény esetén borkülönlegességek előállítását teszik lehetővé: pl. Somló Juhfark, Pécs Cirfandli, Badacsony Kéknyelű. Ezeknek a fajtáknak csak a borturizmus területén van létjogosultságuk. Rezisztens borszőlőfajták. Az emberi egészség és a környezet védelme a jövőben fokozott igényt támaszt ezen fajták iránt. Alany szerepe a szőlőtermesztésben. A filoxéravész óta Európában az üzemi szőlőtermesztés gyakorlatilag oltványokkal történik. Az alany tulajdonságai között a filoxératűrés mellett döntő jelentősége van a mésztűrő-képességnek, szárazságtűrő-képességnek és a vegetáció hosszára valamint a tőke növekedési erélyére kifejtett hatásának. Ez utóbbi két tulajdonság az elmúlt 10 évben felértékelődött. Ezen időszakban általánossá vált a területegységre számított nagyobb tőkeszámmal történő telepítés 500 tőke/ha - és a kis, vagy kisebb egyedi tőketerheléssel 1,5-2,0 kg/tőke - történő termelés. Sajnos a legtöbb ültetvény ma is az elmúlt 50 évben általánossá vált nagy tőkeformát nevelő alanyokon történt, aminek a következménye a vegetatív túlsúly és komoly növényegészségügyi problémák rendszeres fellépése. 26

27 III. ZÖLDSÉGTERMESZTÉS A kertészet a magyar agrárium egyik legsokrétűbb főágazata, amely magába foglalja a gyümölcs-, a zöldség-, a szőlő-, a dísznövény, és gyógynövénytermesztést, valamint a táj- és kertépítészetet. A kertészet szerepe az életszínvonal emelkedésével várhatóan növekedni fog, hisz szoros kapcsolatban van mindennapi életünk minőségével is. A 90-es évektől a privatizáció során szétaprózódott kertészeti struktúra jött létre hazánkban. Napjainkban még mindig nagy gondot jelent az integráció hiánya, ami miatt a termelők kiszolgáltatottak a piac más szereplőivel szemben. A kertészeti főágazat által hasznosított terület az összes termőterületünknek mindössze 4-6%-a, viszont a növénytermesztés bruttó termelési értékének %-át állítja elő. Jelenleg a kertészeti termelésből előállított termékek %-a exportálható, anélkül hogy a belső ellátás veszélybe kerülne. Napjainkban az összes mezőgazdasági exportnak a %-át a kertészeti termékek teszik ki ben a mezőgazdasági export 2,6-2,7 milliárd USD volt, amelyből a zöldség és gyümölcs ágazatok 528 millió, a szőlő-bor ágazat 65 millió, a gyógynövény 18 millió, míg a dísznövény 10,6 millió dollárral részesedett. 1. Zöldségtermesztés A világon több mint 200 zöldségfajt tartanak nyilván. Magyarországon kisebb-nagyobb mértékben faj szerepel a termesztésben. Az utóbbi évtizedben, hazánkban is bővült a termesztett zöldségfajok száma, hisz egyre többen fogyasztják az ún. különleges zöldségfajokat is, mint például a tojásgyümölcsöt, a cukkínit, a feketegyökeret, a kínai kelt stb. A zöldségtermesztésnek régi tradíciói vannak Magyarországon. E hagyományosan munkaigényes termékek hazánk kedvező agroökológiai adottságai közepette jelentős nemzetgazdasági szerepet vívtak ki maguknak a foglalkoztatás, a lakosság élelmiszerellátása és a GDP-hez való hozzájárulás területén. A többi mezőgazdasági ágazattal összehasonlítva a zöldségtermesztésben használt földterület aránya viszonylag alacsony, az összes mezőgazdasági terület kevesebb, mint 2 %-a. Az összes zöldségtermés 1,5-2 millió tonna között váltakozott az elmúlt években, melyből a hajtatott áru körülbelül 400 ezer tonnát képvisel. Az Európai Unió -hazánk csatlakozása előtti- korábbi 15 tagállama által évente megtermelt zöldségmennyiség millió tonna, így hazánk a csatlakozás után várhatóan a középmezőnyben helyezkedik el az EU jelenlegi össztermelésének 2,1-3,2 %-ával. Magyarország jelenlegi zöldségtermesztése elmarad a es évek átlagától. Az 1993-as mélypont után mind a termőterület, mind pedig a termésmennyiség lassan emelkedik, 1999-ben az összes zöldségtermésünk elérte a referenciaévek átlagának 96,3 %-át. Az alacsony termésmennyiségek oka a szűkös anyagi források miatti kevesebb ráfordítás, az elavult technológia, és a nem megfelelő vetőmaghasználat. Emellett az egymást követő években is jelentősen ingadozott a termésmennyiség. A korlátozott öntözési lehetőség miatt zöldségtermő területeink jobban ki voltak téve az időjárási szélsőségeknek (hőség, aszály), valamint a helytelen és időnként túlzott, máskor elégtelen műtrágyahasználat is komoly gondokat okozott. Emiatt mind mennyiségben, mind minőségben igen nagy változatosságot mutat hazánk zöldségtermesztésének utóbbi évtizede. Mindezek ellenére számos pozitív példával is találkozhatunk, hiszen egyes márkázott termékek, mint a makói vöröshagyma, a hevesi görögdinnye és a kalocsai, szegedi fűszerpaprika (az elmúlt év hamisítási botránya ellenére is) külpiacon történő értékesítése tovább öregbítette a magyar kertészet hírnevét. A hazai zöldségmennyiség %-át magángazdaságok termelik. A birtokviszonyokra jellemző, hogy a termelők több mint 70 %-a 1 hektárnál kisebb területen gazdálkodik. A nagyobb gazdaságokban jellemzően 27