Az oktatási infrastruktúra I

Átírás

1 Az oktatási infrastruktúra I

2 Magyarország megyéinek HI mutatói (2003) (Forrás: Obádovics Cs. Kulcsár L., 2003)

3 Az oktatási rendszer vizsgálata: alapfogalmak SZINTEK (intézmények programok) INTÉZMÉNYEK (szintek- programok) PROGRAMOK (intézmények szintek) A programok jellemzői: Cél. Tartalom. Belépéshez szükséges előképzettség. Az elvégzéshez szükséges időtartam. Elsajátítható tudás, képesség. Megszerezhető végzettség. Közoktatás - Felsőoktatás Nemzetközi összevetés lehetősége: ISCED (Oktatás Nemzetközi Standard Osztályozási Rendszere)

4 Az iskolarendszerű köz- és felsőoktatás szerkezete életkor, évfolyam és ISCED szint szerint (forrás: OM a jelentés közoktatásról)

5 Az ISCED nemzetközi rendszere (Forrás: Imre A. Lannert J. (2000) nyomán) SZINT PROGRAM ELNEVEZÉSE LEHETSÉGES TÍPUSOK 0 Alapfokot megelőző oktatás 1 Alapfokú oktatás 2 Alsó középfokú oktatás 2A, 2B, 2C 3 Felső középfokú oktatás 3A, 3B, 3C 4 Posztszekunder, nem felsőfokú oktatás 4A, 4B, 4C 5 Felsőfokú oktatás diploma nélkül 5B rövid szakképző 5A középhosszú első 5A hosszú második 5A középhosszú második 6 A felsőfokú oktatás, egyetemi diplomának megfelelő végzettséggel 7 A harmadik szintű oktatás második része, ami posztgraduális egyetemi fokozatot (pl.: PhD) nyújt

6 Az oktatási rendszer vizsgálata: alapfogalmak II. Általános alapoktatás: mindenki, szakmai nélkül Alapfokú oktatás Alsó középfokú oktatás Felső középfokú oktatás: Belépés: 14 év (GBR, Ö, I), 16 év (D, N, E) Időtartam: 2-5 év Általános képzés továbbtanulás. Szakmai képzés munkaerő-piac. Tankötelezettség: 6-tól (nem jelent teljes idejű iskolába járási kötelezettséget) 14 (I,P) 15 (Ö, CH) 18 (B, D, N, H)

7 A közoktatás szintjei Az iskola előtti nevelés Bölcsőde: 20 héttől 3 éves korig, Óvoda: 3 éves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig (7 év) 5 évesek 95%, 3-5 év között 80-90% jár óvodába. Finanszírozási gondok. Az óvodák fontosabb adatai 1990/ /00 Óvodai férőhelyek száma Gyerekek száma Egy csoportra jutó gyerek Egy pedagógusra jutó gyerek 24,4 23,8 11,6 11,6

8 Az alapfokú oktatás adatai (forrás: Imre Lannert 2001) Egy iskolára Egy osztályra Egy tanárra Összes tanuló Elsősök száma jutó tanulók száma 1985/ / / / ,7 255,9 259,9 26,7 23,2 21,0 21,4 14,7 12,5 11,2 11,

9 Az általános iskolát befejezők aránya a 16 éves népesség %-ban (forrás: Imre Lannert, 2000) 14 éves korig 15 éves korig 16 éves korig összesen Be nem fejezők 1990/91 81,4% 9,3% 3,2% 93,9% fő 1995/96 79,9% 12,7% 4,5% 96,5% fő 1999/20 79% 14,9% 3,9% 97,8% fő*

10 Az alapfokú oktatás adatai II. (forrás: Imre Lannert 2001) Iskolaszerkezeti változások általános iskola 20 fő alatti iskolák aránya: 4,7% (175 iskola), a tanulók 0,2% 100 fő alatti létszámmal: 25% (912 iskola), a tanulók 4,5% Az oktatás formája Osztott Részben osztott Osztatlan Iskolák száma (2000)

11 A régiók ezer lakosra jutó iskolai részvétel jellemzői, 1999 (forrás: Polónyi I. 2002) Régiók, megyék Az ezer lakosra jutó óvodások száma Az ezer lakosra jutó általános iskolások száma Az ezer lakosra jutó középiskolások száma Észak-Alföld 41 (1.) 108 (1.) 48 (5.) Közép-Dunántúl 39 (2.) 99 (3.) 44 (6.) Dél-Dunántúl 38 (3.) 96 (5.) 44 (7.) Észak-Magyarország 38 (4.) 102 (2.) 46 (3.) Dél-Alföld 38 (5.) 98 (4.) 46 (4.) Nyugat-Dunántúl 36 (6.) 94 (6.) 48 (1.) Közép-Magyarország 34 (7.) 84 (7.) 46 (2.) Magyarország átlaga

12 A dolgozók általános iskolái 1970 és 2000 között (Forrás: Imre Lannert 2000) Iskolák száma Tanulók száma 1970/ / / / /

13 Az iskolarendszerű felnőttoktatás intézményei és létszámadatai Hajdú-Bihar megyében az 1999/2000. tanévben (forrás: KSH Hajdú-Bihar megyei kirendeltsége)

14 Az általános iskolai felnőttoktatás létszámváltozása és ezen belül a 16 és 20 év közötti tanulók arányának változása Hajdú-Bihar megyében (forrás: KSH Hajdú-Bihar megyei évkönyvei) tanulók évesek

15 A középfokú felnőttoktatásban résztvevő tanulók iskolatípusonkénti és tagozatonkénti megoszlása Hajdú- Bihar megyében (1999/2000) LEVELEZŐ ESTI GIMNÁZIUM SZAKMUNKÁSOK 4 ÉVES 1 ÉVES TECHNIKUM ÉRETTSÉGI+1 ÉV ÉRETTSÉGI+2 ÉV SZAKKÖZÉPISKOLÁJA SZAKKÖZÉPISKOLA

16 Középfokú oktatás Strukturális átalakulás. Mennyiségi átalakulás. Demográfiai csökkenés arány emelkedés. Alap- és középfok közötti átmenetben elveszők csökkentése. 4-5 % nem végzi el. 2-5 % nem tanul tovább. Középfokból lemorzsolódik 10% Szerkezet kiigazítása. Tudományközvetítés helyett felzárkóztatás. Tanuló pedagógus arány rendezése. OECD: 13,7 tanuló/tanár, nálunk: 12. Fizetések: Pályakezdő: OECD: 110 %, Mo. 60% 15 éves gyakorlattal: 160 %, nálunk: 90 % (az egy főre jutó GDP arányában). Felvételi: KIFIR

17 A évesek beiskolázási aránya Magyarországon és az OECD országokban (1999) 120 OECD átlag Magyarország [%]

18 Középfokon továbbtanulók választásai (1997/1998) (forrás: Imre Lannert 2001) Község 36 Város Gimnázium Szakközépiskola Szakmunkásképző Nem tanul tovább

19 A magyar közoktatás átalakulása a rendszerváltás utáni időszakban (Forrás: OM adatgyűjtése, az adatfelvétel eszmei időpontja október 1.) Létszámok változása Intézmények száma (db) Létszámok változása Intézmények száma (db) Általános iskola -13,8% % Gimnázium 14,1% % Szakközépiskola 42,6% % Szakmunkásképző -26,3% %

20 A magyar közoktatás tanulói létszámai 2003-ban (Forrás: OM adatgyűjtése, az adatfelvétel eszmei időpontja október 1.) Intézmény Tanulók létszáma nappali képzésben felnőttoktatásban összesen Óvoda Általános iskola Szakiskola Speciális szakiskola Gimnázium Szakközépiskola Összesen

21 Az egyes iskolatípusokban tanulók aránya a középfokon tanulók %-ában (forrás: M.Császár Zs. 2003) Gimnázium Szakközépiskola Szakmunkásképző/ szakiskola 1990/ / / / / /2001 Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár- Bereg Észak-Alföldi régió Országos átlag