JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Átírás

1 Fizika eelt szint Javítási-értékelési útutató 063 ÉRETTSÉGI VIZSGA 006. ájus 5. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

2 Fizika eelt szint Javítási-értékelési útutató A dolgozatokat az útutató utasításai szerint, jól követhetően kell javítani és értékelni. A javítást piros (ásodik javítás esetén zöld) tollal, a egszokott jelöléseket alkalazva kell végezni. ELSŐ RÉSZ A feleletválasztós kérdésekben csak az útutatóban közölt helyes válaszra lehet egadni a pontot. Az adott pontot (0 vagy ) a feladat ellett található, illetve a teljes feladatsor végén található összesítő táblázatba is be kell írni. MÁSODIK RÉSZ A kérdésekre adott választ a vizsgázónak folyaatos szövegben, egész ondatokban kell kifejtenie, ezért a vázlatszerű egoldások ne értékelhetők. Ez alól kivételt csak a rajzokhoz tartozó agyarázó szövegek, feliratok jelentenek. Az értékelési útutatóban egjelölt tényekre, adatokra csak akkor adható pontszá, ha azt a vizsgázó a egfelelő összefüggésben fejti ki. A egadott részpontszáokat a argón fel kell tüntetni annak egjelölésével, hogy az útutató elyik pontja alapján adható, a szövegben pedig kipipálással kell jelezni az értékelt egállapítást. A pontszáokat a ásodik rész feladatai után következő táblázatba is be kell írni. HARMADIK RÉSZ Az útutató dőlt betűs sorai a egoldáshoz szükséges tevékenységeket határozzák eg. Az itt közölt pontszáot akkor lehet egadni, ha a dőlt betűs sorban leírt tevékenység, űvelet lényegét tekintve helyesen és a vizsgázó által leírtak alapján egyértelűen egtörtént. Ha a leírt tevékenység több lépésre bontható, akkor a várható egoldás egyes sorai ellett szerepelnek az egyes részpontszáok. A várható egoldás leírása ne feltétlenül teljes, célja annak egadása, hogy a vizsgázótól ilyen élységű, terjedelű, részletezettségű, jellegű stb. egoldást várunk. Az ez után következő, zárójelben szereplő egjegyzések adnak további eligazítást az esetleges hibák, hiányok, eltérések figyelebe vételéhez. A egadott gondolatenet(ek)től eltérő helyes egoldások is értékelhetők. Az ehhez szükséges arányok egállapításához a dőlt betűs sorok adnak eligazítást, pl. a teljes pontszá hányadrésze adható értelezésre, összefüggések felírására, száításra stb. Ha a vizsgázó összevon lépéseket, paraéteresen száol, és ezért kihagyja az útutató által közölt, de a feladatban ne kérdezett részeredényeket, az ezekért járó pontszá ha egyébként a gondolatenet helyes egadható. A részeredényekre adható pontszáok közlése azt a célt szolgálja, hogy a ne teljes egoldásokat könnyebben lehessen értékelni. A gondolatenet helyességét ne érintő hibákért (pl. száolási hiba, elírás, átváltási hiba) csak egyszer kell pontot levonni. Ha a vizsgázó több egoldással vagy többször próbálkozik, és ne teszi egyértelűvé, hogy elyiket tekinti véglegesnek, akkor az utolsót (ás jelzés hiányában a lap alján lévőt) kell értékelni. Ha a egoldásban két különböző gondolatenet eleei keverednek, akkor csak az egyikhez tartozó eleeket lehet figyelebe venni, azt, aelyik a vizsgázó száára előnyösebb. A száítások közben a értékegységek hiányát ha egyébként ne okoz hibát ne kell hibának tekinteni, de a kérdezett eredények csak értékegységgel együtt fogadhatók el. írásbeli vizsga 063 / ájus 5.

3 Fizika eelt szint Javítási-értékelési útutató ELSŐ RÉSZ. C. C 3. A 4. C 5. A 6. B 7. C 8. A 9. B 0. C. B. B 3. D 4. C 5. B Helyes válaszonként pont 30 pont írásbeli vizsga / ájus 5.

4 Fizika eelt szint Javítási-értékelési útutató MÁSODIK RÉSZ Mindháro téában inden -nél nagyobb pontszá bontható.. téa a) Két pontszerű töeg, illetve töltés közötti erő összehasonlítása: Az erőhatás jellege elektroos esetben vonzó és taszító is lehet, gravitációs erő esetén csak vonzó. Az erőtörvények egfogalazása: + (Az - egadható, akár képlettel, akár pontos szöveges körülírással történik az erőtörvények egadása.) A hasonlóságok egállapítása: Mindkét erő a távolság négyzetével fordítottan arányos. Mindkét erő a kölcsönható testeket összekötő egyenes entén hat. b) Az elektroos és gravitációs erő nagyságrendi összehasonlítása két proton esetén: pont N N p,67 0 kg; e,6 0 C; k 9 0 ; f 6,67 0. C kg A két erő arányát csak nagyságrendben kell egadni a k és f állandók, valaint a proton töegének és töltésének felhasználásával. Elég a végeredényt 36 nagyságrend egadni, részletes indoklás ne szükséges.) c) Egy pontszerű töltés és egy pontszerű töeg erőterének jellezése: Sugaras erővonal-szerkezet feliserése: pont (A szöveges válasz és a egfelelő rajz is elfogadható. Az irányokra (akár kifelé, akár befelé) való utalás nélkül adható.) Az elektroos térerősség, illetve gravitációs gyorsulás felírása: Q ; M E g γ. 4πε o r r A gravitációs gyorsulás és az elektroos térerősség analóg voltának feliserése: d) A hoogén elektroos és gravitációs ező összehasonlítása: (Az erővonal-szerkezet beutatása szövegben vagy rajzban.) A hoogén elektroos, illetve gravitációs ező unkájának egadása: + pont + írásbeli vizsga / ájus 5.

5 Fizika eelt szint Javítási-értékelési útutató (Képlet vagy körülírás is elfogadható.) A ezők konzervatív jellegének egállapítása: pont (Elegendő egfogalazni, hogy a unkavégzés indkét esetben az úttól független. A konzervatív jelző használata ne szükséges.) 8 pont. téa a) Az ideális gáz odelljének isertetése: ++++ (A következő eleeknek kell szerepelniük a egoldásban a axiális pontszá egadásához: A gázt nagyszáú, kicsiny részecske alkotja; a részecskék között nagy üres terek vannak (a részecskék szabadon ozognak); a részecskék nagy sebességgel ozognak; egyással és az edény falával rugalasan ütköznek; a részecskék között csak ütközés során van kölcsönhatás.) b) A gáz nyoásának értelezése: (A következő eleeknek kell szerepelni a egoldásban a axiális pontszá egadásához: A részecskék ütköznek a vizsgált felülettel; az ütközések gyakoriak; belőlük nyoóerő szárazik.) c) A hőérséklet és a részecskék rendezetlen ozgásának kapcsolata: Magasabb hőérsékleten a részecskék rendezetlen ozgása intenzívebb. (Mennyiségi összefüggés felírása ne követelény.) d) Az állapotegyenlet isertetése: (Egy alak isertetése, a egfelelő képlet felírása elegendő.) ++ pont 3 pont e) Az egyesített gáztörvény beutatása: pont f) Gay-Lussac I. és II. törvényének, valaint a Boyle Mariotte-törvénynek az isertetése az egyesített gáztörvény alapján: ++ (Annak egállapítása, hogy elyik ennyiség állandó az adott folyaatban s hogyan egyszerűsödik ezáltal az egyesített gáztörvény. Képlet és szöveg is elfogadható.) 8 pont írásbeli vizsga / ájus 5.

6 Fizika eelt szint Javítási-értékelési útutató 3. téa a) A kibocsátási színkép létrehozásának isertetése: A fénykibocsátás előidézésének leírása: Világításra egy anyagot gerjesztéssel, pl. izzítással, lehet késztetni. A fény felbontásának leírása: A kibocsátott fényt pl. prizával vagy optikai ráccsal lehet felbontani. pont pont b) Izzó gázok és gőzök, illetve az izzó folyadékok és szilárd anyagok kibocsátási színképe közötti különbség leírása: pont Gázok és gőzök színképe vonalas, a folyadékok és szilárd anyagok színképe folytonos. (Indoklás nélkül is elfogadható.) c) Fénykibocsátás és fényelnyelés agyarázata a Bohr-féle atoodell alapján: (A 6 pont egadásához az alábbiaknak kell a leírásban szerepelniük: 6 pont Diszkrét elektronpályák lehetségesek; ezekhez diszkrét energiaszintek tartoznak; az energiaszintek közötti energiakülönbséget nyeli el vagy sugározza ki az anyag fotonok forájában; iközben elektronugrás történik az egyik pályáról a ásikra. A rajzos és szöveges kobinált egoldások is elfogadhatóak.) d) Az izzó gázok és gőzök vonalas színképének értelezése: (A 3 pont egadásához az alábbiaknak kell a leírásban szerepelniük: 3 pont Az atook által kibocsátott foton energiája eghatározza frekvenciáját; a diszkrét energiákhoz diszkrét frekvenciák tartoznak; a priza által felbontott fényben a diszkrét frekvenciáknak egfelelő vonalszerkezet figyelhető eg. Elegendő a kibocsátási színképről beszélni.) e) A színképelezés egy alkalazási területének isertetése: 3 pont Pl.: analitikai vizsgálatok, csillagok elezése, Ősrobbanás-elélet igazolása. (A 3 pont egadható, aennyiben a leírásból kiderül, hogy a vizsgálat során ilyen inforációhoz juthatunk.) 8 pont írásbeli vizsga / ájus 5.

7 Fizika eelt szint Javítási-értékelési útutató A kifejtés ódjának értékelése indháro téára vonatkozólag a vizsgaleírás alapján: Nyelvhelyesség: 0-- pont A kifejtés szabatos, érthető, jól szerkesztett ondatokat tartalaz; a szakkifejezésekben, nevekben, jelölésekben nincsenek helyesírási hibák. A szöveg egésze: pont Az egész isertetés szerves, egységes egészet alkot; az egyes szövegrészek, résztéák összefüggenek egyással egy világos, követhető gondolatenet alapján. Aennyiben a válasz a 00 szó terjedelet ne haladja eg, a kifejtés ódjára ne adható pont. Ha a vizsgázó téaválasztása ne egyértelű, akkor az utoljára leírt téa kifejtését kell értékelni. írásbeli vizsga / ájus 5.

8 Fizika eelt szint Javítási-értékelési útutató HARMADIK RÉSZ. feladat Adatok: U 7 kv, 9, 0-3 kg, q,6 0-9 C, h 6, J s. Az elektroos ező unkájának eghatározása: W qu W,6 0 3 C 7 0 V, A unkatétel alkalazása az elektron ozgására: v W A felgyorsult elektron sebességének eghatározása: J pont v W v 7 7,73 0 5,7 0 J 3 9, 0 kg s Az elektron de Broglie-hulláhosszának kiszáítása: λ h p p v λ λ h v 34 6,6 0 J s 9, , 0 kg 7,73 0 s 0 pont írásbeli vizsga / ájus 5.

9 Fizika eelt szint Javítási-értékelési útutató. feladat Adatok: R 80 oh, R 300 oh, U 0 V, I 0,05 A. a) Az eredő ellenállás eghatározása a kapocsfeszültség és a főág áraának segítségével: R R R 3 U R e I R e 0V 00 Ω 0,05A U I A párhuzaosan kapcsolt R és R 3 ellenállások eredőjének (R 3 ) eghatározása: R e R + R 3 R3 e R R 00 Ω 80 Ω 0 Ω Az R 3 ellenállás eghatározása: R R 3 3 R + R 3 RR3 300Ω 0Ω Ω R R 300Ω 0Ω 00 3 b) Az R ellenállásra jutó feszültség eghatározása: U U 3 U 3 R3I U 0Ω 0,05 A 6 V írásbeli vizsga / ájus 5.

10 Fizika eelt szint Javítási-értékelési útutató Az R ellenálláson egjelenő elektroos teljesítény eghatározása: U P R P ( 6V) 300Ω 0, W 0 pont írásbeli vizsga / ájus 5.

11 Fizika eelt szint Javítási-értékelési útutató 3. feladat Adatok: v o 3 /s, D 400 N/, 0,5 kg. I. egoldás a) A rugó axiális összenyoódásának eghatározása az energia-egaradás törvényének felhasználásával: v Δ l Δl b) 0 v D 0 DΔl 0,5 kg (3 ) s N 400 0,075 7,5 c A kocsi axiális gyorsulásának eghatározása a dinaika alaptörvényének segítségével: F DΔl ax F ax 30 N a a ax ax F ax 30 N 0,5 kg 0 s c) A periódusidő eghatározása: pont T π D pont írásbeli vizsga 063 / ájus 5.

12 Fizika eelt szint Javítási-értékelési útutató 0,5 kg T 6,8 0,6 s N 400 A keresett idő eghatározása: t T 0,08 s pont 3 pont II. egoldás A periódusidő eghatározása: T π D pont 0,5 kg T 6,8 0,6 s N 400 A keresett idő eghatározása: t T 0,08 s A körfrekvencia eghatározása: π 3,4 ω 40 T 0,57 s s A axiális összenyoódás (rezgési aplitúdó) eghatározása a kocsi sebességéből (a rezgés axiális sebessége): Δ l A v 0 v ax pont írásbeli vizsga 063 / ájus 5.

13 Fizika eelt szint Javítási-értékelési útutató v0 Δlω 3 v0 Δl s ω N 40 0,075 7,5 c A axiális gyorsulás eghatározása az aplitúdóból és a körfrekvenciából: a Δlω ax pont a ax 0, s s 3 pont írásbeli vizsga / ájus 5.

14 Fizika eelt szint Javítási-értékelési útutató 4. feladat Adatok: p o 0 5 Pa, d c, y c. a) A gázoszlopok hosszainak eghatározása a geoetriai feltételek alapján: A két gázoszlop együttes hossza kezdetben, illetve az összenyoás után: L 3 c c 30 c L 3 c c 0 c 0 c A bal oldali gázoszlop összenyoás utáni hossza: x L y 0 c c 8 c A két gázoszlop hosszának paraéteres felírása a kezdeti állapotra: x + [] y L A Boyle Mariotte-törvény alkalazása az egyes gázokra: pv állandó, összefüggés felírása (használata). p [] 0 Ax pax p0 x px p [3] 0 Ay pay p0 y py Az [], [], [3] egyenletrendszer egoldása: Például a [] és [3] összeadása után p x + y ) p( x + ) 0 ( y [] kihasználásával x + y p p0 x + y L L 30 c 5 p 0 Pa, c p 0 Pa 0 c x y x 3 c p 0 p 0 p p y c pont (bontható) 3 pont (bontható) írásbeli vizsga / ájus 5.

15 Fizika eelt szint Javítási-értékelési útutató []-be visszahelyettesítve: p x L x x p0 L 30 c x 8 c c 0 c pont (bontható) L (Ha a egoldás a két gázoszlopot egynek tekinti, és így jut el a p po eredényhez, L L illetve ezt a gondolatenetet folytatva arányosság alapján az x x távolsághoz, akkor L ez terészetesen teljes értékű egoldás. Ebben az esetben: a gázoszlopok egyesítése pont, L és L eghatározása pont, Boyle Mariotte-törvény felírása, a végső nyoás (p) kiszáítása, x kiszáítása, Boyle Mariotte-törvény felírása a baloldali térrészre pont, x kiszáítása.) b) A bal oldali dugattyú és pálca együttesére ható erők eghatározása: A dugattyú felülete: d π A 4 A külső levegő által kifejtett erő: A belső levegő által kifejtett erő: ( 0,0 ) 3,4 4 F k F b 4 p A 0 k pa,5 0 3,4 0 5 Pa 3, Pa 3, ,4 N 47, N A pálcára ható erő az egyensúly feltétele alapján: F pálca Fb Fk 5,7 N 4 pont írásbeli vizsga / ájus 5.