A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15

Átírás

1 A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző Orvostani Intézet XII. DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK, DEMIN XII május 31. június 1.

2 A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15 átlaggal szemben Cerebrovascularis betegségek Év FÉRFIAK Relatív halálozási kockázat FÉRFIAK Többlet esetszám NŐK Relatív halálozási kockázat A hipertónia kontroll Magyarországon nem megfelelő NŐK Többlet esetszám , , , , , , , , Forrás: HFA január

3 A hipertónia kontroll Magyarországon nem megfelelő 1. A hipertónia primer prevenciója révén a stroke halálozás csökkenthető ÉLETMÓDVÁLTOZTATÁS ELEMEI (*MHT ajánlása) Sófogyasztás csökkentése. Napi sóbevitel férfiak esetén 18 g, nők körében 14 g. (STOP SÓ Program) Testsúlycsökkentés, energia, zsír és magas glykaemiás indexű szénhidrátokban szegény étrend. A férfiak 60,9% a, a nők 50% a túlsúlyos vagy elhízott. (ELEF2009) Testedzés csak ellenőrzéssel. Ha nyugalmi szisztolés vérnyomásérték a 170 Hgmm t és a nyugalmi pulzus a 90/perc értéket meghaladja, ne végezzenek fizikai terhelést. Közepes intenzitással naponta perces fizikai aktivitás. A lakosság 8% a egyáltalán nem végez testmozgást (az idős nők 20,5% a, az idős férfiak 18,7% a). (OLEF2003) Dohányzás abbahagyása. Dohányzik a férfiak 40,5% a, a nők 27,9% a. (OLEF2003) Az alkoholfogyasztás mérséklése. Önbevallás szerint nagyivó a férfiak 17,7% a, a nők 2,5% a. (OLEF2003) *A hypertóniabetegség felnőttkori és gyermekkori kezelésének szakmai és szervezeti irányelvei. A MHT állásfoglalása és ajánlása dec.

4 A hipertónia kontroll Magyarországon nem megfelelő 2. Szekunder prevenció hatékonysága 1. Az 1 éven belüli vérnyomásmérés gyakorisága éves hipertónia, hiperlipidémia, hiperglikémia miatt nem kezeltek között Magyarországon (HMAP, WHO BCA, 2009)

5 A hipertónia kontroll Magyarországon nem megfelelő 3. Szekunder prevenció hatékonysága 2. A Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtés Programra (HMAP) épített Rejtett Morbiditás Vizsgálat (2001) A rejtett magasvérnyomás megbetegedés gyakorisága az éves korcsoportban Zala és Szabolcs Szatmár Bereg (SZSZB) megyékben nem szerint

6 A hipertónia kontroll Magyarországon nem megfelelő 4/A A tercier prevenció hatékonysága 1. A keringési betegségben szenvedők dohányzási szokásai férfiak nők 24% dohányzik 13% dohányzik *A HMAP-ra épített Keringési betegségek szekunder prevenciója a háziorvosi gyakorlatban c. vizsgálat eredménye, 2007

7 A hipertónia kontroll Magyarországon nem megfelelő 4/B A tercier prevenció hatékonysága 2. A betegek testtömeg indexeinek nemek szerinti alakulása férfiak nők [13,60-21,23] [15,44-24,56] 82% [78,77-86,40] 80% [75,44-84,56] *Földvári A, Szabó E, Sándor J: Az elhízás és a táplálkozási szokások vizsgálata keringési betegségben szenvedők körében. Kardiovaszkuláris prevenció és rehabilitáció, 3: 14 20, 2010.

8 Népegészségügyi monitoring hiánya Becslés a hipertónia epidemiológiájáról felnőttek között Magyarországon Normotenzív SZ: 880 (88%) ÖSSZ SZ: 1000 (100%) Magas vérnyomású beteg SZ: 120 (12%) Ismert hipertónia SZ: 60 (50%) Nem tud róla (rejtett) SZ: 60 (50%) Gyógyszerekkel kezelt SZ: 30 (50%) Kezeletlen SZ: 30 (50%) Kezelése megfelelő SZ: 15 (50%) Kezelése nem megfelelő SZ: 15 (50%) *SZ: Dr. Szollár Lajos, Dr. Budavári István: Atherosclerosis, Lipidelmélet és kockázati tényezők (1989)

9 Célkitűzések 1) Különböző prevenciós szinteken ki nem használt lehetőségek miként rontják a stroke legfontosabb kockázati tényezőjének, a hipertóniának a kontrollját. 2) Az alapellátásban alkalmazott minőségindikátorok megbízhatóságának tesztelése.

10 HMAP ra épített Metabolikus szindróma (MS) vizsgálat Keresztmetszeti vizsgálat, 2006 A éves korcsoportra reprezentatív minta Adatokat gyűjtött: a szocio demográfiai és életmódi tényezőkről A fizikális vizsgálat során vérnyomás mérés történt (2x) Felmérte a résztvevők betegségeit, és azt, hogy részesülnek e orvosi kezelésben

11 Az adatbázisok kapcsolása HMAP Prevalencia ( ) Az MS vizsgálat kezdete előtt a hipertóniások HMAP Incidencia között regisztrált hipertóniások MS Önkitöltős kérdőív N= 1787 MS Vizsgálati adatlap N= 1780 kapcsolás egyéni azonosítók által Kapcsolás után N=1753 (20-69 évesek) évesek n= 1153 Reprezentatív minta évesek n= 1106 (aki rendelkezett mért vérnyomásértékkel)

12 Vizsgált kimenetelek definíciója 1) Hipertóniás eset (N=701) VAGY a HMAP ban regisztrált hipertóniás VAGY az Metabolikus szindróma (MS) vizsgálatban háziorvos által regisztrált hipertóniás VAGY mindkét mérés után vagy a szisztolés vagy a diasztolés érték meghaladta a >=140/90 Hgmm határértéket az MS vizsgálatban (*MHT ajánlása alapján) 2) Rejtett hipertónia (N=139) az MS vizsgálatban két vérnyomásmérést követően, mindkét mérés után vagy a szisztolés vagy a diasztolés érték meghaladta a >=140/90 Hgmm határértéket, azok között akiknek nem volt ismert a hipertóniájuk 3) Nem kezelt hipertónia (N=18) az MS vizsgálatban felismert hipertóniás, aki nem kap vérnyomáscsökkentő gyógyszert 4) Rosszul beállított hipertónia (N=288) ha a vérnyomás szisztolés vagy diasztolés értéke meghaladta >=140/90 Hgmm értéket (*MHT ajánlása alapján)

13 Vizsgált kimenetelek definíciója HMAP Metabolikus szindróma vizsgálatháziorvos által regisztrált eset Metabolikus szindróma vizsgálatmérés által regisztrált eset Hipertóniás eset Rejtett hipertónia + Nem kezelt hipertónia + Rosszul beállított hipertónia +

14 A hipertónia 2006 os prevalenciája évesek között a HMAP ra épített MS felmérés alapján Normotenzív MS: 405 (37%) ÖSSZ MS: 1106 (100%) primer prevenció Magas vérnyomású beteg MS: 701 (63%) Ismert hipertónia MS: 562 (80%) Nem tud róla (rejtett) MS: 139 (20%) szűrés Gyógyszerekkel kezelt MS: 544 (97%) Kezeletlen MS: 18 (3%) Kezelése megfelelő MS: 256 (47%) gondozás Kezelése nem megfelelő MS: 288 (53%) *MS: HMAP ra épített Metabolikus szindrómavizsgálat (2006)

15 A hipertónia és a gondozás gyakorisága az MS vizsgálatban év év *sz:szignifikáns nsz:nem szignifikáns

16 Következtetés 1. Egészségveszteségek alapján becsült prioritások év 1. Kialakul a hipertónia primer 2. Rosszul beállított hipertónia gondozás 3. Rejtett hipertónia szűrés 701 (63%) 288 (26%) 139 (12,5%) 4. Nem kezelt hipertónia 18 (2%) Minta mérete 1106

17 OEP indikátor definíciója (Magas vérnyomás betegség gondozása) Kezelt hipertónia prevalenciája 40 54/ évesek között: az elmúlt 12 hónapban legalább 4 alkalommal vérnyomáscsökkentő gyógyszert kiváltók száma a háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett év/55 69 év közötti biztosítottak A gondozás célja, hogy a háziorvos felismerje és kezelje a betegségben szenvedőket. A kezelt hipertónia, mint indikátor milyen kapcsolatot mutat a rejtett és a rosszul beállított hipertónia részarányával?

18 OEP indikátor vizsgálata évesek között 1.

19 OEP indikátor vizsgálata évesek között 2. Az OEP indikátor milyen kapcsolatot mutat a rejtett hipertóniával és a rosszul beállított hipertóniával? Rejtett hipertónia: b=-0,392; p=0,026 Rosszul beállított hipertónia: b=0,057; p=0,897 *Empirikus Bayes becsléssel korrigált standardizált adatok

20 OEP indikátor vizsgálata évesek között 1.

21 OEP indikátor vizsgálata évesek között 2. Az OEP indikátor milyen kapcsolatot mutat a rejtett hipertóniával és a rosszul beállított hipertóniával? Rejtett hipertónia: b= 0,172; p<0,001 Rosszul beállított hipertónia: b= 0,493; p<0,001 *Empirikus Bayes becsléssel korrigált standardizált adatok

22 Következtetés 2. Az OEP indikátor jól korrelál azzal, hogy milyen a hipertónia szűrés és idősek között a gondozás. Azon háziorvosok, akik sok beteget gondoznak jól is szűrnek (40 54 és éves korcsoportokban) jól is kezelnek (55 69 éves korcsoportokban).

23 Köszönjük a megtisztelő figyelmet!