Közétkeztetés a Nemzeti Táplálkozáspolitika Cselekvési Tervben. Dr. Biró Krisztina osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Átírás

1 Közétkeztetés a Nemzeti Táplálkozáspolitika Cselekvési Tervben Dr. Biró Krisztina osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium

2 Nemzetközi előzmények (WHO, EU) Európai Elhízás-ellenes Charta WHO Európai Miniszteriális Konferencia (2006. november, Isztambul) - célkitűzés, alapelvek, együttes fellépés keretei - járványszerű terjedés visszafordítható (gyermekek és serdülők elhízása!) - nemzeti programok bevezetése (következő 4-5 évben elérhető cél) 2015-re a növekvő trend megfordulása

3 Nemzetközi előzmények (WHO, EU) Fehér Könyv a táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekre vonatkozó európai stratégiáról (Európai Bizottság május) egészséges táplálkozásra vonatkozó részletes ajánlások - lakosság tájékoztatása, oktatása (egészségnevelés + címkén feltüntetett információ, tápérték-jelölés) - egészségesebb élelmiszer kínálat (reformuláció, pl. só-, zsír-, cukor-tartalom ) - stratégia eredményeinek indikátora: elhízás elterjedtsége az EU-ban 2010-ben előrehaladási felülvizsgálat (Európai Bizottság)

4 Nemzetközi előzmények (WHO, EU) WHO-EU Élelmezés- és Táplálkozáspolitika 2. Cselekvési Terv (WHO Európai Regionális Bizottsága, szeptember) - táplálkozással összefüggő nem-fertőző betegségek gyakorisága - gyermekek, serdülők növekvő elhízási trend - mikro-tápanyaghiány előfordulása - lakossági táplálkozási akciók telített-, transz-zsírsavak, cukor élelmi rostbevitel min. 400 g/nap mennyiségű Z-GY fogyasztás egészséges táplálkozást segítő élelmiszerek (Z-GY) elérhetősége magas energia-tartalmú, tápanyagban szegény élelmiszerekkel való ellátottság

5 Nemzetközi előzmények (WHO, EU) Közösségi Sócsökkentő Keretprogram (2007. november HLG) cselekvési területek meghatározása nemzeti szintű intézkedések ösztönzése tagállami intézkedések koordinációja, monitoring végrehajtott nemzeti intézkedések jelentése jó gyakorlatok megosztása Fehér Könyv reformuláció 1. lépés: sócsökkentő keretprogram (WHO 5 g/nap/fő fokozatos elérése) STOPSÓ! Nemzeti Sócsökkentő Program

6 Nemzeti Táplálkozáspolitika Cselekvési Terv alapelvei 2004 Magyarország Nemzeti Táplálkozáspolitikája dokumentum (célok, de ezek eléréséhez szükséges cselekvési terv ) az egészséges táplálkozáshoz való emberi jog, az egészség megtartása, a betegségek megelőzése a helyes táplálkozás révén betegségek 80 %-a táplálkozásfüggő (hazai mortalitási statisztika: szív-és érrendszeri, daganatos betegségek, közös kockázati tényezője (elhízás, cukorbetegség) prioritás: gyermek- és serdülőkori elhízás fokozatos csökkentése, ezzel összefüggésben azon nem fertőző, krónikus betegségek (elsősorban a szív- és érrendszeri megbetegedések) előfordulásának visszaszorítása, amelyek kialakulásában a túlsúly/elhízás kockázati tényezőként szerepel

7 Nemzeti Táplálkozáspolitika Cselekvési Terv alapelvei Sikeres végrehajtás feltétele: - magas szintű kormányzati akarat, elkötelezettség kinyilvánítása - egészségügyi tárca által történő kezdeményezés és koordináció - interszektoriális együttműködés a magánszféra elsődlegesen az élelmiszeripar és a civil társadalom szereplőinek, illetve a helyi szereplőknek (önkormányzatok, iskolák, közösségi szervezetek) hozzájárulása, részvétele - folyamatos monitorozás

8 Cselekvési területek 1. Közétkeztetés központi terület - reformja nélkül a táplálkozással összefüggő betegségek kockázata nem csökkenthető - szoros kapcsolódás a további cselekvési területekkel 2. A fogyasztói döntés, választás 3. A fogyasztók tájékoztatása 4. Monitorozás és értékelés

9 A közétkeztetés egészségessé tétele OTÁP felnőtt magyar lakosság 61,8 % BMI alapján túlsúlyos vagy elhízott (minden harmadik felnőtt túlsúlyos, további 28,5 % elhízott) - gyermekkori elhízás minden korosztályban nő, az elmúlt 10 év alatt 3x Sóbevitel - felnőttek 3-4x a WHO ajánlásnak - gyermekek (bölcsőde-óvoda-iskola) többszöröse a WHO ajánlásnak Z-GY fogyasztás - felnőttek alacsony, EU viszonylatban is - iskolás gyermekek Z: 28%, GY: 55%

10 A közétkeztetés egészségessé tétele Iskolai táplálkozás-egészségügyi környezet (2008) - iskolabüfék kínálatában fokozatos javulás, de régiónként jelentős eltérések - cukros üdítő, csokoládé, sós snack iskolások 50-30%-ánál naponta - kávé! éveseknél naponta - reggeli iskolások 30% - iskolák 30%-ában étel-ital-automaták (csokoládé, kóla 20%, energiaital 3%, GY csak 2%) - ingyenes vízfogyasztás csak az illemhelyen iskolák 60%- ában

11 A közétkeztetés egészségessé tétele Közétkeztetés - étrend tápanyag-tartalma, jellege nem felel meg a korcsoport szerinti ajánlásoknak - napi friss Z-GY biztosítása problémás - napi folyadékpótlás - diétás étkeztetés nem megoldott a közétkeztetés által biztosított ételek táplálkozási kockázatot jelentenek a vizsgált korcsoportokban (már gyerekkorban) is, így a közétkeztetés átalakítása nélkül a táplálkozással összefüggő betegségek kockázata nem csökkenthető

12 A közétkeztetés egészségessé tétele szükséges a közétkeztetés keretében szolgáltatott élelmiszerekre, étrendekre vonatkozó táplálkozásegészségügyi jogi szabályozás megalkotása korábban a vendéglátó termékek előállításának feltételeiről szóló 67/2007. (VII. 10.) GKM-EüM-FVM-SZMM együttes rendelet mellékletében a csoportos étkeztetésre vonatkozó ajánlások (E- és tápanyag-bevitel, élelmiszer-nyersanyagfelhasználás egész napos, napi 3x, vagy csak ebéd szolgáltatásakor) nem kötelező, az óvodák-iskolák eltérő mértékben vették figyelembe

13 A közétkeztetés egészségessé tétele nem elegendő a meglévő ajánlások korszerűsítése, a korcsoportonkénti energiaszükségletnek kötelező formában való egyedüli előírása, mert az önmagában az egészséges közétkeztetést nem oldja meg, hanem élelmiszer felhasználási gyakoriságon alapuló előírások bevezetése is + a diétás étkeztetés megoldása és a WHO-EU követelményeknek való megfelelés (pl. sóbevitel) egyéb szabályozási és gazdálkodási kérdések pl. közbeszerzési eljárásban az egészséges táplálkozás fő szemponttá válhasson, nyersanyag norma, rezsi meghatározása, gazdaságos üzemeltetés megoldása, amelyek teljesítése túlmutat az egészségügyi ágazat kompetenciáján

14 A közétkeztetés egészségessé tétele jelentős előrelépés - helyi termelés és fogyasztás összekapcsolását szolgáló kormányzati célkitűzés a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és - értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet, azt módosító 4/2010. (VII. 5.) VM rendelet a helyben megtermelt és feldolgozott élelmiszereket a helyi termelők a helyi boltokban, vendéglátóhelyeken és a közétkeztetésben is értékesíthetik a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény módosítása szeptember 15-étől a közétkeztetést végző intézmények bölcsődék, óvodák, iskolák, egészségügyi intézmények közbeszerzés nélkül, közvetlenül a helyi termelőtől megvásárolhatják a nyers húst, a tejet és tejterméket, a mézet, a tojást és a gabonát

15 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!