Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Átírás

1 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal VIII. évfolyam 5. szám január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi, gazdasági helyzete 2012-ben 1 Demográfiai, népmozgalmi jellemzők 3 Bruttó hazai termék (GDP) 4 Mezőgazdaság 6 Ipar 6 Építőipar 7 Idegenforgalom 9 Vállalkozások, külföldi tőke 10 Beruházás 11 Foglalkoztatottság, keresetek, munkanélküliség 13 Felsőoktatás 14 Egészségügyi ellátás 15 Lakás 15 Kommunális ellátás 16 Bűnözés A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi, gazdasági helyzete 2012-ben Jelen elemzés a i tükör záró számaként, a már több éve megjelenő és immár hagyományosnak tekinthető sorozat következő eleme. E számokban rendszerint az előző év vége felé megjelenő megyei évkönyvek és a területi statisztikai évkönyv nagyrészt éves végleges adatait felhasználva foglaljuk össze a ra és az ide tartozó megyékre vonatkozó főbb társadalmi, gazdasági jellemzőket. Ezúttal elsősorban a térség évi legfontosabb folyamataira irányítjuk a figyelmünket, az ország és más területi dimenziók jellemzőivel összefüggésben is. Demográfiai, népmozgalmi jellemzők A km 2 -nyi területén 2013 év elején an éltek, 7263 fővel kevesebben, mint egy évvel korábban. Ez 0,8-os csökkenést jelentett, amely számottevő mértékben meghaladta az országos átlagban 0,2-os fogyást. A régió három megyéje közül 2012-ben Baranya népessége fogyatkozott leginkább, egy év leforgása alatt egy százalékkal, Somogyban 0,6, Tolnában 0,7-kal apadt a lélekszám. Gyarapodás az országban csupán a fővárosban, valamint Pest és Győr-Moson-Sopron megyében történt. az ország legritkábban lakott régiója, négyzetkilométerenként itt mindössze 65-en élnek, szemben a 107 fős országos átlaggal. Az ország három legritkábban lakott megyéje közül kettő is térségünkben található (Somogy: 52 fő/km 2, Tolna: 62 fő/km 2 ). A régió megyéi közül Baranya a legsűrűbben lakott (85 fő/km 2 ), az ország megyéinek csökkenő sorrendjében a 9. helyet foglalja el A népességszám alakulása, 2000= ábra Nemcsak a népességszám csökkenése, de korösszetételének romlása is hosszú ideje tartó kedvezőtlen tendencia. A népesség öregedése 2012-ben is folytatódott, tovább csökkent a gyermekkorúak, ugyanakkor növekedett az időskorúak aránya. Hazánkban 2013 év elején száz gyermekkorú (14 éves vagy fiatalabb) lakosra 119 időskorú (65 éves vagy idősebb) jutott, 2 fővel több, mint egy évvel korábban. A on ennél is kedvezőtlenebb a helyzet, az öregedési index értéke 126-ról 129-re emelkedett. Az ország 7 régiója közül térségünk a után a második legidősebb korösszetételű népességgel rendelkezett, ezen belül Somogyot jellemezte a legkedvezőtlenebb korstruktúra, itt 130, Baranyát a legfiatalabb, ahol 127 időskorú személy jutott 100 gyermekkorúra. Tolnában a régió átlagához hasonlóan 129 volt a mutató értéke. Öregedési index, január ábra

2 2 Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 Statisztikai tükör 2014/5 Az idősödő népesség átlagos életkora évről évre emelkedik, a on élő férfiak január 1-jén átlagosan 40,3, a nők 44,6 évesek voltak. Előbbi 0,5, utóbbi 0,4 évvel haladta meg az egy évvel korábbit, és mindkét nem átlagéletkora magasabb volt az országosnál. A legfiatalabb népesség Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest megyében élt, a legidősebb pedig Békésben és Zalában. A megyéi közül a férfiak Somogyban, a nők Tolnában voltak a legidősebbek, és mindkét nem esetében Baranyában a legfiatalabbak. A férfiak kedvezőtlenebb halandósági viszonyai miatt a női népesség átlagos életkora az ország valamennyi megyéjében 4-5 évvel meghaladta a férfiakét. A születéskor várható átlagos élettartam a népesség egészségi állapotának kiváló fokmérője. E tekintetben hazánk mutatói jelentősen elmaradnak az Európai Unió tagországainak átlagától, a magyar férfiak mintegy 6, de a nők is csaknem 5 évvel rövidebb élettartamra számíthatnak. A évi adatok szerint on a férfiak születéskor várható átlagos élettartama 71,45, a nőké 78,38 év volt. A on élők ennél rövidebb, a férfiak 70,97, a nők 78,27 évre számíthattak. A régió megyéi közül mind a férfiak mind a nők életkilátásai Tolnában voltak a legkedvezőbbek és Somogyban a legrosszabbak. A születéskor várható élettartam mindkét nem esetében Budapesten volt a leghosszabb, egyben itt volt a legkisebb (kevesebb, mint 6 év) a különbség a két nem között. A 2012-ben születettek életesélyei nemtől függetlenül Borsod-Abaúj-Zemplén megyében voltak a legkedvezőtlenebbek (az itt született fiúk 4,6 évvel, a lányok 2,5 évvel rövidebb élettartamra számíthatnak, mint a fővárosban). A férfiak továbbra is magasabb mortalitása miatt a születéskor várható átlagos élettartam nemek közti különbsége még mindig igen jelentős, a nők 6-8 évvel élnek tovább. Születéskor várható átlagos élettartam, ,9 71,2 71,6 71,0 70,3 71,9 71,0 69,7 70,8 71,1 71,5 78,9 78,4 78,7 78,1 78,1 78,9 78,3 77,3 78,4 78,2 78,4 3. ábra 50,0 60,0 70,0 80,0 90,0 Férfiak Nők Mind a népesség számának csökkenése, mind a korösszetétel rohamos romlása elsősorban az alacsony születésszám következménye. A Dél- Dunántúlon 2012 folyamán 7657 gyermek született, 1,3-kal több ugyan, mint egy évvel korábban, de a évihez viszonyítva 16-kal kevesebb. A régió megyéi közül Tolnában nőtt legnagyobb mértékben, 7,6-kal a születésszám, Somogyban 2,1-kal, ezzel szemben Baranyában közel 3-os csökkenés következett be. Ezen kívül még Zala megyében történt a baranyainál jóval kisebb mértékű, 0,7-os csökkenés, az ország többi megyéjében és a fővárosban azonban több gyermek született 2012-ben, mint a megelőző évben. Ezer lakosra a on 8,3 élveszületés jutott, amely elmarad az országos átlagtól (9,1). A 19 megye teljes termékenységi arányszáma 1 alapján felállított csökkenő rangsorban Tolna a 7., Somogy a 12., Baranya pedig a 14. helyet foglalta el. A régióban élő nők termékenysége Tolnában (1,36) kismértékben meghaladta az országos átlagot (1,34), a másik két megyében az alatt maradt. A legkedvezőbb termékenység Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét, a legalacsonyabb ugyanakkor Vas megyét valamint a fővárost jellemezte. Teljes termékenységi arányszám, ábra A on 2012-ben fő hunyt el, 1,2-kal több mint egy évvel korábban (országos átlagban kisebb mértékű, 0,5-os emelkedés történt). A régióban 13,8 halálozás jutott ezer lakosra, amely meghaladta az országos átlagot (13,0). Régiónk a kedvezőtlenebb mortalitású térségek közé tartozik, hiszen a évi adatok szerint a dél-dunántúlinál magasabb halandósági ráta csupán az észak-magyarországi valamint a dél-alföldi régiót jellemezte. A megyék közül Békés (15,5), Heves és Nógrád (14,4 14,4) megyében volt a legmagasabb, Hajdú-Bihar és Pest megyében (11,6 11,6) a legalacsonyabb a halandóság. A megyéi közül Tolnát jellemezte a legkedvezőbb (13,2), Somogyot a legrosszabb mutató (14,3). A évi adatok szerint a leggyakoribb halálok az országoshoz hasonlóan a on is valamilyen szív- és érrendszeri betegség volt, az elhunytak döntő hányada, több mint 48-a a keringési rendszer megbetegedése miatt vesztette életét. A daganatos halálozások hányada csaknem 26-ot tett ki. A régió megyéiben elhunytak haláloki megoszlását tekintve megfigyelhető, hogy Baranyában az átlagosnál nagyobb arányban haltak meg légzőrendszeri megbetegedésekben, Somogyban pedig a keringési rendszeri betegségek miatt bekövetkezett halálozások aránya volt az átlagosnál is magasabb (52). A halálozások megoszlása halálokok szerint, ,26 1,32 1,22 1,27 1,30 1,36 1,30 1,46 1,40 1,27 1,34 0,00 0,50 1,00 1,50 2, Fertőző és élősdiek Daganatok Keringési rendszer Légző-rendszer Emésztő-rendszer Külső ok Egyéb 5. ábra 1 A teljes termékenységi arányszám kifejezi, hogy az adott év termékenységi viszonyai mellett egy nőnek élete folyamán átlagosan hány gyermeke születne.

3 Statisztikai tükör 2014/5 Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 3 A továbbra is alacsony születésszám és a kissé romló halandóság hatására gyorsult a népesség természetes fogyása. A on 2012-ben 5165 fővel többen haltak meg, mint ahányan születtek, ez 1,1-kal meghaladta az előző évben regisztrált fogyás mértékét. A születéseken és a halálozásokon kívül a migráció is befolyásolja a népességszám alakulását, a belföldi vándorlás negatív egyenlegéből adódóan régiónk lélekszáma további 2690 fővel fogyatkozott 2012-ben, ami ezer lakosonként 3 fős veszteséget jelentett. A legnagyobb mértékű migrációs hiány a régiók közül az észak-magyarországit, a megyék közül Szabolcs- Szatmár-Bereget és Borsod-Abaúj-Zemplént jellemezte, ugyanakkor a legjelentősebb nyereséget 2012-ben is a közép-magyarországi régió valamint Győr-Moson-Sopron megye könyvelhette el. A belföldi vándorlás a mindhárom megyéjében veszteséggel zárt 2012-ben, a legnagyobb mértékben Baranya népessége apadt ebből adódóan, ezer lakosonként több mint 4 fővel. 6. ábra Belföldi vándorlási különbözet ezer lakosra, ,5 3,8 4, ábra A GDP egy lakosra jutó értéke az országos átlag százalékában tervezési-statisztikai régiók szerint ,1-1,8-2,5-2,9-4,6-4,4-1,3-8,0-6,0-4,0-2,0 0,0 2,0 4,0 6,0 fő A on belül a három megye közül a GDP egy lakosra jutó értéke alapján Tolna 2008-ban vette vissza újra Baranyától a 2003-ban elveszített vezető helyet, amit 2011-ben is megerősített. A 2088 ezer forint egy főre jutó összeg az országos átlag háromnegyedét jelentette, amivel a főváros és a megyék országos rangsorában hasonlóan az előző két évihez a 8. helyet foglalta el. A fajlagos mutatóérték országos átlagának Baranya a 64, Somogy a 63-át teljesítette, ami mindkét megyében kedvezőtlenebb volt az egy évvel korábbinál, és az előbbi megye kettő, az utóbbi egy hellyel hátrébb sorolódott a főváros és megyék sorában is. A régió megyéi közül a 19 megye átlagát is csak a tolnai fajlagos GDPösszeg érte el. 8. ábra A GDP egy lakosra jutó értéke területi egységek szerint, 2011 Bruttó hazai termék (GDP) A dél-dunántúli térségben 2011-ben megtermelt bruttó hazai termék összege piaci beszerzési áron számítva 1729,6 milliárd forintot tett ki, az országos GDP (27 635,4 milliárd forint) 6,3-át, amelyből Baranya 2,5, Somogy 2,0, Tolna 1,7-kal vette ki a részét. A régió 6,3-os hozzájárulása az országos gazdasági teljesítményekhez a mindenkori folyó áras adatok alapján számítva az egy évvel korábbinál 0,2 százalékponttal, a évinél egy százalékponttal volt alacsonyabb, és e bő egy évtized legalacsonyabb részesedését jelentette. A GDP mintegy 38-a kötődött a fővároshoz, az ország 19 megyéjében előállított ,6 milliárd forint bruttó hazai terméknek egytizede képződött a on, ami ugyancsak egy százalékpontnyi aránycsökkenést takar a 11 év alatt. A régió összteljesítményének súlya tehát nem csak az ország, hanem a hazai megyék viszonylatában is alacsonyabb lett. Az egy lakosra jutó GDP 2011-ben a on 1845 ezer forint volt, az országos átlag 66,6-a (egy évvel korábban 68,4-a). Az egy év alatti 1,8 százalékpontos országos átlaghoz viszonyított aránycsökkenés a hét tervezési-statisztikai régió mutatószámai között a legjelentősebb volt. E régión kívül még és került távolabb az országos átlagtól, továbbá számottevő előnye némileg mérséklődött, miközben Közép- és, valamint relatív helyzete javult. A a hét régió rangsorában a népességarányos GDP évi változásait követően is megmaradt a korábbi 4. helyen. A fejlettebb régióktól azonban nagyobb lett a lemaradása, miközben a kedvezőtlenebb pozícióban lévőkhöz közeledett, és a közvetlenül utána következő del szemben csekéllyé vált az előnye. Budapest Győr-Moson-Sopron Komárom-Esztergom Fejér Vas Pest Zala Tolna Hajdú-Bihar Csongrád Veszprém Bács-Kiskun Heves Jász-Nagykun-Szolnok Baranya Somogy Borsod-Abaúj-Zemplén Békés Szabolcs-Szatmár-Bereg Nógrád 3414,0 2804,1 2572,5 2453,4 2340,2 2210,2 2088,3 2049,4 2004,9 1951,1 1873,1 1871,3 1779,9 1773,0 1758,1 1672,4 1558,2 1476,1 1222,2 6095,9 4530,5 2819,1 2436,1 1845,4 1828,8 1764,4 1647, Egy lakosra jutó GDP Országos átlag (2771,4) Főváros nélküli országos átlag (2070,2) ezer forint

4 4 Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 Statisztikai tükör 2014/5 A GDP Európai Uniós összehasonlításban vásárlóerő-egységben kifejezett egy főre jutó összege 2011-ben on PPS 2 volt, amely az Európai Unió 27 tagállama (az elemzés készítéséig publikált adatok alapján számított) átlagának a 64,9-át tette ki. A i átlagos PPS az uniós átlag 43,2-át jelentette, az ide tartozó megyék 41,5 (Baranya), 41,1 (Somogy) és 48,9-os (Tolna) arányszámai mellett. A hazai régiók közül az EU-27 átlagos értékét a fővárosnak köszönhetően csupán teljesítménye haladta meg (6,0-kal). Közép- és 57, illetve 66-át, a nál fejletlenebb régiók pedig át teljesítették a közösségi átlagnak. A ágazati szerkezetében a bruttó hozzáadott értéke alapján az országos átlagnál nagyobb szerepet tölt be a mezőgazdaság, és lényegesen alacsonyabb az ipari, azon belül is különösen a feldolgozóipari szerepvállalás ben a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 11,5-kal részesedett a térség által megtermelt bruttó hozzáadott értékből az országos 4,6-kal szemben, de a Budapest nélkül számított 7,4-os arányt is jócskán felülmúlta. E gazdasági ág súlya alapján nincs lényeges különbség a régió megyéi között, az alacsonyabb baranyai (10,9) és a magasabb (közel azonos 11,9 és 11,8-os) somogyi és tolnai arányszámok mindhárom megyében viszonylag erős agráriumra utalnak. Jelentős viszont az elmaradás az országoshoz képest az iparosodottságot illetően, hisz a 22,6-os régiós hányad az országosnál 3,6 százalékponttal, a 19 megyére jellemzőnél 10,6 százalékponttal volt alacsonyabb. Az ipar jelenléte Baranya és gazdasági teljesítményén belül alacsony, a i csaknem 35-os részesedés ugyanis energiaiparának köszönhetően lényegesen országos átlag feletti volt. Az iparon belül különösen alacsony a feldolgozóipari hányad, a régióra jellemző alig több mint 13-os összes hozzáadott értéken belüli aránnyal szemben 22-os volt az országos és 29-os a főváros nélkül számított részesedés. E nemzetgazdasági ág szerepe mindhárom régióbeli megyében csekélyebb, mint az ország bármely más megyéjében (a főváros 11,3-os arányát leszámítva). A legalacsonyabb tolnai (12,5) és a régión belül legmagasabb baranyai (14,1) feldolgozóipari arány is lényegesen elmaradt a régión kívüli megyékre jellemző csongrádi (18,9-os) és komáromesztergomi (49,3-os) szélsőértékektől. Az építőipar gazdasági súlya minden régióban viszonylag alacsony, a e tevékenységből származó teljesítményének aránya (5,2) valamelyest országos feletti volt, s az ide tartozó megyékben is hasonló részt (5,1 5,4-ot) képviselt a hozzáadott értéken belül. A szolgáltató ágak csaknem 61-os súlyaránya alacsonyabb volt az országosnál (65,1), de mivel e szektor a fővárosban a legerősebb, a 19 megye átlagánál (54,6) jelentősebb. A szolgáltatásokból származó teljesítmény a régió megyéi közül Somogyban és Baranyában játszott nagyobb szerepet a hozzáadott értékben, különösen a közigazgatás, oktatás, humán-egészségügyi és szociális ellátás, továbbá az ingatlanügyek magasabb részesedésének köszönhetően. Somogy megyében a kereskedelem, a szállítás és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás együttes teljesítőképessége is erőteljesebb volt az országosnál. A gazdasági szerkezetben megmutatkozó főbb jellemzők megjelennek abban a vonatkozásban is, hogy egy-egy nemzetgazdasági ág, vagy azok egy csoportja milyen mértékben járul hozzá az országos ágazati teljesítményekhez. A évi bruttó hozzáadott érték teljes összegén belüli 6,3-os dél-dunántúli aránnyal szemben az agrárium országos teljesítményéhez kiemelkedően, 15,5-kal járult hozzá a térség (amelyet csupán a két alföldi régió részesedése múlt felül). Ezzel szemben az ipar országos produktumának 5,4-át, azon belül a feldolgozóiparénak 3,7-át adta a régió, miközben az építőipar 8,0, a szolgáltató ágak 5,8-nyi résszel gyarapították az ország azonos gazdasági szegmensének a teljesítményét. A feldolgozóiparnál alacsonyabb részesedést 2011-ben csupán az információ, kommunikáció területén ért el a, ebben a gazdasági ágban súlya különösen meghatározó. Az egy lakosra jutó ágazatonkénti hozzáadott érték a dél-dunántúli régióban csupán a mezőgazdaság területén haladta meg az országos és a vidéki átlagot (méghozzá a után a legjelentősebben). A többi nemzetgazdasági ágban rendre alacsonyabb volt a régió fajlagos teljesítménye az országosnál, sőt az ipari, és azon belül a feldolgozóipari népességarányos hozzáadott érték a legalacsonyabb volt a régiók közül. 1. tábla A bruttó hozzáadott érték egy lakosra jutó értéke területi egységek és a nemzetgazdasági ágak főbb csoportjai szerint*, 2011 (ezer forint) Területi egység Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ipar Iparon belül: feldolgozóipar Építőipar Szolgáltató ágak Nemzetgazdasági ágak összesen Közép- 28,3 683,8 557,4 131, , ,8 124,5 927,3 848,9 83,7 929, ,2 145,4 1053,6 982,6 96, , ,9 163,7 286,3 212,3 76,7 976, ,1 177,8 244,6 190,8 75,5 992, ,4 208,5 617,2 221,6 94,8 849, ,4 179,5 353,5 207,3 80,7 950, ,4 Észak- 74,1 487,2 384,9 71,4 764, ,9 143,7 434,6 381,8 72,9 844, ,7 191,9 381,4 323,8 76,6 900, ,3 Ország 108,7 616,4 521,7 95, , ,4 Ország főváros nélkül 129,6 583,2 508,8 83,5 958, ,0 * Alapáron számítva. Mezőgazdaság A kedvezőtlen időjárás következtében a on 2012-ben termesztett fontosabb növények terméseredményei 2011-hez képest a búza és a repce kivételével általában visszaestek, annak ellenére, hogy e közben több kultúra területe is nőtt. A terméscsökkenés nem csak körzetünket érintette hátrányosan, hanem az ország más térségeinek gazdálkodóit is. A évi végleges adatokat tekintve a on termesztett fontosabb növények terméseredményei a következőképpen alakultak: Kukoricánál az országos termés bő egyötöde származott a körzetből. A betakarított terület 2011-hez képest 2,8-kal mérséklődött, a termésmennyiség pedig mintegy felével visszaesett. Így a hektáronkénti hozam (3440 kg) közel 47-kal csökkent. (Országosan ez idő alatt a terület 3,2-kal, a termés közel négytizedével, a termésátlag pedig 38,5-kal mérséklődött.) Búzából a az országos termésmennyiség 17,8-át adta hez képest volumenében 11,5-kal több került a raktárakba, miközben a betakarított terület is 7,5-kal nőtt. A termésátlag (4810 kg) így 2011-hez képest 3,7-kal emelkedett. (Országosan a terület közel egytizedével való növekedése mellett a termés mennyisége 2,3-kal csökkent. Ez a termésátlag 10,7-os visszaesését eredményezte.) Napraforgónál a on megtermett mennyiség az országosnak több mint egytizedét jelentette. A térségben 2011-hez képest 8,6-kal kevesebb termett, annak ellenére, hogy a terület több mint tizedével nőtt. A fajlagos termés (2140 kg) így 2011-hez képest 17,0-kal mérséklődött. (Országosan a napraforgó-terület valamivel 2 Az Európai Unió országai és térségei között végzett összehasonlítás mértékegysége a PPS (Purchasing Power Standard), amely mesterségesen képzett, közös átszámítási alapként alkalmazott pénznem, használata kiküszöböli az egyes tagállamok árszínvonal-különbségeit. Az Európai Unió tagállamai átlagában ez a vásárlóerő-egység nagyságrendileg az eurónak felel meg, tehát az unió egészére (EU-27) számított GDP reálértéke, azaz a PPS-ben és euróban számított értéke ugyanaz. Az egyes országok GDP-jére azonban az egyezőség nem áll fenn..

5 Statisztikai tükör 2014/5 Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 5 kisebb mértékben bővült, mint a on, ugyanakkor a termésmennyiség annál kevésbé csökkent. Összességében a termésátlag közel egytizedével lett kevesebb.) Cukorrépából a dél-dunántúli mennyiség az országosnak 28,0-át tette ki. A régióban az előző évhez képest 11,4-kal kisebb terméssel kellett számolni, úgy, hogy a terület közben 17,0-kal nőtt. A hektáronkénti átlaghozam ( kg) 2011-hez képest is egynegyedével mérséklődött. (Az ország egészében ugyanakkor a cukorrépa-mennyiség 3,0-kal, a betakarított terület pedig közel a negyedével nőtt. A termésátlag 2011-hez képest 16,7-kal csökkent.) Repcénél az országos repcetermés bő egynegyede származott a Dél- Dunántúlról. Az itteni megyékben mennyiségét tekintve az előző évinél 26,0-kal termett több, miközben a terület 3,5-kal nőtt. A hektáronkénti átlaghozam (3040 kg) mintegy ötödével haladta meg a évit. (Országosan a terület közel háromtizedével való zsugorodása mellett az előző évinél 22,3-kal kevesebb termést takarítottak be. Ezzel együtt a hektáronkénti terméseredmény 2011-hez képest 11,6-kal nőtt.) Burgonyából a adta az országos termés 3,8-át, amiből a termelők 2011-hez képest 6,8-kal kevesebbet takarítottak be, annak ellenére, hogy a terület nagysága 19,1-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A évi dél-dunántúli hektáronkénti terméseredmények a búzánál, a repcénél és a napraforgónál meghaladták az országos átlagokat, míg a kukoricánál, a cukorrépánál és a burgonyánál alatta maradtak azoknak. A a régiók között az előbbi három kultúránál a napraforgó esetében az észak-alföldi körzettel együtt az első helyen szerepelt, a kukoricánál és cukorrépánál a hatodik, a burgonyánál pedig utolsó volt a sorban. A dél-dunántúli megyéket tekintve a múlt évben a fenti növényeknél a legmagasabb termésátlagokat általában Baranyában regisztrálták, kivételt jelentett a burgonya, amelynél a somogyi érték volt a legmagasabb. A búza és a repce terméseredménye mindhárom megyében meghaladta az országos értéket, míg a kukoricáé és a burgonyáé annak alatta maradt. A napraforgó és a repce terméseredménye Baranyában az országos értéknél magasabb volt, de a másik két megyében nem érte el azt. Fontos kiemelni, hogy a búza termésátlaga 2011-ről 2012-re Baranyában és Somogyban nőtt, Tolnában pedig csökkent. A három megyében ugyanakkor mérséklődött a kukorica, a napraforgó, a cukorrépa és a burgonya fajlagos terméseredménye, míg a repcéé mindenhol emelkedett. 9. ábra A főbb szántóföldi növények termésátlaga, 2012 Kg/ha Búza Kukorica Napraforgó Ország 2012 decemberében a dél-dunántúli gazdálkodók mintegy 80 ezer darab szarvasmarhát tartottak, ami az országos állat-létszám 11-át jelentette. A hazai állomány legjelentősebb részét közel egynegyed-egynegyed részét ezúttal is az észak-alföldi és a dél-alföldi körzetekben tartották, míg a rangsor végén állt. A szarvasmarhák számát tekintve, úgy tűnik, hogy az ország régióiban legalább is egy időre megállt az állomány több éven át tartó fogyása decemberéhez képest ugyanis az állomány az elmúlt néhány évben beindult húsmarha-piaci konjunktúrának köszönhetően valamennyi körzetben emelkedett és 2012 decembere között a legnagyobb mértékű növekedést a ön és a on regisztrálták, ahol több mint egytized-egytized részével nőtt a szarvasmarhák száma. Ezt követően a legnagyobb mértékű növekedés az ön és Közép- on következett be (8,8 és 8,6), míg a legkevésbé éppen a on nőtt az állomány (3,9). A 2012-ben hasonlóan a korábbi évekhez azon térségek sorába tartozott, ahol 100 hektár mezőgazdasági területre vetítve fajlagosan a legkevesebb szarvasmarhát tartották végén a dél-dunántúli szarvasmarha-létszám 36-a Somogyban, egyharmada Baranyában, 29-a pedig Tolnában koncentrálódott. A három megyét tekintve a megelőző év hasonló időszakához képest az állatok száma Baranyában és Tolnában nem változott, míg Somogyban 7,4-kal nőtt. Ezzel együtt azonban mindhárom megyében a szarvasmarhaállomány hosszú távú alakulására inkább a stagnálás volt jellemző. Darab Szarvasmarha-állomány, december ábra on 2012 decemberében összesen 542 ezer darab sertést regisztráltak, ami az országos állomány 18-át jelentette. Arányában ugyanakkor a legtöbb sertést a hazai állomány 29, illetve 26-át az észak-alföldi és a dél-alföldi körzetekben tartották, míg a legkisebb részesedést (4,5) és (3,3) mondhatta a magáénak. A sertéseknél az elmúlt évben folytatódtak a kedvezőtlen irányú folyamatok, az állomány nagysága ugyanis az ország legtöbb körzetében jelentősen mérséklődött. Kivételt jelent itt egyrészt a és az Észak- Alföld, amelyekben 4,8, illetve 1,2-os növekedést regisztráltak. Másrészt a jelentette azt a térséget, ahol az előző évhez képest alig változott a létszám. A legnagyobb mértékű csökkenés ugyanakkor Közép- on és on következett be, az állatok száma negyedével, illetve tizedével esett vissza. Mindezzel együtt a a jelentős ágazati koncentrációnak köszönhetően a korábbi évekhez hasonlóan 2012-ben is az egyik legnagyobb sertéssűrűségű körzetnek számított az országban, e vonatkozásban a régiók közül csak előzte meg

6 6 Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 Statisztikai tükör 2014/ végén a dél-dunántúli régió sertés-létszámának közel felét Baranyában, 28-át Tolnában és bő egyötödrészét Somogyban tartották és 2012 decembere között az állatok száma Baranyában és Somogyban nem változott, míg Tolnában 2,7-kal nőtt. Hosszabb távra visszatekintve bár Baranyában a 2000-es évek végétől kedvező folyamatok is beindultak, azonban tendenciájában mindhárom megye sertésállománya szinte folyamatosan csökkent. 11. ábra Sertésállomány, december 1. Darab Ipar A bruttó hozzáadott érték nemzetgazdasági ágak szerinti alakulása alapján a az ország egyik legkevésbé iparosodott térsége, ami az ipari kibocsátás számbavétele alapján ugyancsak megmutatkozik. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások dél-dunántúli régióban működő ipartelepei 2012-ben 1115 milliárd forint ipari termelési értéket állítottak elő, a hasonló méretű gazdálkodói kör országos teljesítményének 4,8-át, amelyből Baranya 1,3, Somogy 2,0, Tolna 1,5-kal részesedett. A régió termelése az ide tartozó megyék között az előbbi sorrendben ban oszlott meg. A termelés összehasonlító áron számított értéke az év során az előző kétévi növekedéssel szemben 2,1-kal mérséklődött az előző évihez képest, a hasonló gazdálkodói kör országos termeléscsökkenését (1,7) valamelyest meghaladóan. A kibocsátás szűkülését a régió megyéi közül a somogyi csaknem 11-os visszaesés idézte elő, Baranyában és Tolnában ugyanis 4,6, illetve 6,0-kal növekedett az ipari termelés volumene. Az ipar teljesítménye 2012-ben a hét tervezési-statisztikai régió legtöbbjében csökkent vagy stagnált, csupán a ön következett be jelentősebb növekedés (elsősorban Bács-Kiskun megyének köszönhetően). A év során a megyék felénél nőtt, a másik felénél a fővárossal együtt csökkent az ipari kibocsátás. A termelés egy lakosra jutó értéke 2012-ben a on 1202 ezer forintot tett ki, az országos átlag nem egészen 52-át. A hét régió fajlagos kibocsátása közül a dél-dunántúli volt a legalacsonyabb, és az éves teljesítményváltozás jelentős eltérése miatt nőtt az elmaradás a közvetlenül előtte álló dél-alfölditől. Az éves termelésváltozás különbségéből adódóan a dél-dunántúli megyék közül e téren Somogy és Tolna megye között csekélyre csökkent a különbség (az országos átlag 63, illetve 62-át tette ki népességarányos kibocsátásuk), a legkisebb fajlagos ipari termelésű pedig mindössze 35-át érte el az országos átlagnak. Ez utóbbi megye az országos megyerangsornak (Nógrád megyét megelőzve) az utolsó előtti helyére került, az élen álló Komárom-Esztergom megye egy lakosra jutó ipari termelésének mindössze a 11-át teljesítve. 12. ábra Az ipari termelés egy lakosra jutó értéke területi egységek szerint*, 2012 Budapest Komárom-Esztergom Győr-Moson-Sopron Fejér Jász-Nagykun-Szolnok Borsod-Abaúj-Zemplén Vas Heves Zala Veszprém Bács-Kiskun Pest Csongrád Somogy Tolna Hajdú-Bihar Békés Szabolcs-Szatmár-Bereg Baranya Nógrád 2162,4 7443,4 5476,5 4599,5 3005,4 2876,2 2853,0 2556,5 2226,0 2141,5 1957,4 1752,5 1548,9 1474,9 1456,7 1348,3 982,1 965,9 817,7 792,4 1993,3 4594,2 3862,9 2442,1 1634,3 1555,3 1201, ezer forint Egy főre jutó termelés Országos átlag (2332,7) * A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai alapján. Építőipar A on 2012-ben megvalósult összes építőipari termelés értéke 98,7 milliárd forintot tett ki, amely összehasonlító áron számítva 15,4-kal maradt alatta az egy évvel korábbinak. A régiós termelési érték 95-át (93,3 milliárd forintot) az építőiparba sorolt szervezetek 3 produktuma tette ki, amelynek volumene 2011-hez képest 14,5-kal esett vissza, miközben a nem építőipari szervezetek által végzett építőipari teljesítmény 4 közel háromtizedével csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Ezek alapján nem meglepő, hogy a 2012-ben az építőiparba sorolt cégek építésiszerelési tevékenysége alapján csupán a t előzte meg, míg az építőiparba nem sorolt szervezetek hasonló teljesítménye alapján, az utolsó helyen állt. A két szervezeti kör együttes építőipari termelése pedig a hasonló gazdálkodói kör országos teljesítményének 8,5-át adta, amin belül Baranya megye részesedése 3,5, Tolnáé 2,7, Somogyé pedig 2,2-ot tett ki hez képest a baranyai építőipari össztermelés 6,4, a tolnai 15,8-kal csökkent, míg a somogyi teljesítmény több mint egynegyedével visszaesett. Mindezen túl kedvezőtlen az is, hogy a megrendelések egy jelentős hányada nem a térség vállalkozásainál csapódott le. Csupán az építőiparba sorolt szervezeteket tekintve a on végzett termelésnek csupán mintegy 46-át teljesítették helyi szervezetek, míg a fennmaradó hányadot más körzetek szervezetei végezték. Ki kell itt emelni, hogy a dél-dunántúli építőipari termelés 22-át fővárosi székhelyű cégek kivitelezték. Mindennek ellenére a a népességarányos építőipari termelési értéke alapján 2012-ben az országos rangsorban viszonylag jó helyen 3 Az építőiparba sorolt vállalkozások termelési adatai a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásokra vonatkoznak és az adott térségben végzett építőipari tevékenységet tartalmazzák függetlenül attól, hogy a kivitelező szervezet székhelye mely térségben van bejegyezve. 4 A nem építőipari szervezetek közül itt azoknak az adatai szerepelnek, melyek előző évi építőipari termelési értéke éves szinten meghaladta az 50 millió forintot, illetve amelyek a kapcsolódó éves gazdaságstatisztikai adatgyűjtésben építőipari tevékenységet jelentettek.

7 Statisztikai tükör 2014/5 Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 7 szerepelt. Az egy lakosra jutó átlagosan 106 ezer forint építőipari és nem építőipari szervezetek által előállított termelés alapján a t a régiók közül 146 és 128 ezer forinttal csupán és előzte meg. Az országos átlagtól a dél-dunántúli mutatóérték az összes építőipari termelés vonatkozásában 9,6-kal maradt el, miközben a csak az építőipari szervezetek által előállított produktum vonatkozásában ami fejenként 101 ezer forintot tett ki szintén nagyjából hasonló rés alakult ki. Az egyes körzetek összes építőipari termelésére vonatkozó mutatóértékek közötti szóródást tekintve az alsó határt jelentő észak-magyarországi térség (86 ezer forint) és a nyugat-dunántúli felső szélsőérték között mintegy 1,7-szeres különbség mutatkozott. A dél-dunántúli megyék közül az egy lakosra jutó termelés tolnai értéke (138 ezer forint) 17,4-kal meghaladta az országost, a baranyai (107,4 ezer forint) annak 8,7-kal, a somogyi (82,1 ezer forint) pedig háromtizedével maradt alatta. Ezen mutatóértékek alapján a megyei rangsorban eltekintve itt a viszonylag magas budapesti értéktől Tolna a második, Baranya a hatodik, míg az utolsó előtti helyen állt. A legalacsonyabb (Nógrád) és legmagasabb (Győr-Moson-Sopron) fajlagos teljesítményű két megye között 3,9-szeres volt a különbség. 13. ábra Az egy lakosra jutó összes építőipari termelés értéke a kivitelezés helye szerint, 2012 Ezer Ft ,2 121,5 7,7 81,9 9,1 136,5 7,1 100,3 3,5 78,6 Építőipari szervezetek 6,9 131,3 5,8 100,6 Idegenforgalom Az idegenforgalom teljesítményének legfontosabb mérőszáma a szálláshelyek vendégforgalmának alakulása. on a kereskedelmi szálláshelyek forgalma 2012-ben az országos átlagot is meghaladó mértékben nőtt, ezzel szemben az egyéb (magán) szálláshelyek iránti érdeklődés a régiók közül egyedüliként visszaesett. A régióba összesen 1 millió 22 ezer vendég érkezett, akik 3 millió 81 ezer éjszakára foglaltak szállást. A vendégek száma 5,4, a vendégéjszakáké ennél szerényebb, 1,5-os növekedést mutatott. A turisták többsége, mintegy nyolctizede valamely kereskedelmi egység szolgáltatásait választotta, kisebbik hányada az egyéb (magán) szálláshelyeken szállt meg, míg a vendégéjszakák héttizedét regisztrálták az előbbi, háromtizedét az utóbbi típusú egységekben. (Országosan a forgalom közel kilenctizede realizálódott a kereskedelmi szálláshelyeken.) kereskedelmi szálláshelyei mind az előző évhez képest, mind az országos átlaghoz viszonyítva az egy évvel korábbinál kedvezőbb évet zártak. Az idelátogatók száma 7,3-kal emelkedett, a 804 ezres vendégszám meghaladta a válság előtti utolsó, 2008-as év forgalmát. A szállásfoglalások száma öt év óta először mutatott növekedést, a 2 millió 143 ezer vendégéjszaka-szám közel tizedével (9,6-kal) volt magasabb az előző évinél. Az ország kereskedelmi szálláshelyein a vizsgált időszakban összességében 4,5-kal több vendéget és 5,8-kal több vendégéjszakát regisztráltak. 6,0 80,2 6,6 99,1 6,7 88,8 Nem építőipari szervezetek 7,0 110,6 Országos átlag 6,5 95,5 Megyék átlaga 120,0 110,0 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 14. ábra kereskedelmi szálláshelyeinek vendégforgalma, , (2000=100,0) Vendég 2005 kedvező vendégforgalmi mutatóit egyedül a középmagyarországi a fővárost és Pest megyét magába foglaló régió eredményei tudták felülmúlni 2012-ben. A hét tervezési-statisztikai régió közül ötbe az előző évinél több, kettőbe annál kevesebb vendég érkezett, míg a szállásfoglalások száma mindössze egy térségben maradt el a évitől. három megyéje közül Somogyban nőtt a legerőteljesebben a kereskedelmi szállások iránti igény, ezt követte Baranya, majd végül a legkisebb vendégforgalmú megye, Tolna következett. idegenforgalmát elsősorban a legfőbb turisztikai vonzerőt jelentő Balaton térségének forgalma határozza meg, az pedig nagymértékben függ az időjárástól az egyik legmelegebb és legszárazabb év volt, az egy évvel korábbinál 8,5-kal több turista érkezett a megyébe, az éjszakák száma 10,2-kal emelkedett. idegenforgalmi szempontból szintén sikeres évet zárt, a vendégek száma 5,2, a szállásfoglalásoké 9,1-kal bővült egy év alatt. Mind a vendégek, mind a vendégéjszakák száma megközelítette a két évvel korábbi, 2010-es esztendő adatait, amely év elsősorban a pécsi Európa Kulturális Fővárosa rendezvényeinek köszönhetően volt kiemelkedő. A legkevesebb idegenforgalmi attrakcióval bíró Tolna megyébe 6,7-kal több vendég érkezett, vendégéjszakákból hasonló nagyságrenddel, 6,3-kal többet sikerült értékesíteni. Az átlagos tartózkodási idő Somogy megyében 2,8-ről 2,9-re, Baranyában 2,3-ről 2,4 éjszakára emelkedett, míg Tolnában (2,2) nem változott ábra A vendégek és vendégéjszakák számának változása a kereskedelmi szálláshelyeken, 2012, (előző év = 100,0) 112,0 110,0 108,0 106,0 104,0 102,0 100,0 98,0 96,0 Baranya Vendég Somogy Tolna Vendégéjszaka Vendégéjszaka Ország összesen 2012

8 8 Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 Statisztikai tükör 2014/5 A különböző szállástípusok közül tovább nőtt a szállodák, azon belül is a gyógy- és wellness szállók népszerűsége. A színvonalasabb és több szolgáltatást nyújtó hotelekbe elsősorban a i forgalom erősödésének köszönhetően tizedével több vendég látogatott el, de az olcsóbb egyéb szálláshelyek forgalma is emelkedett. A ra érkezők 62-a szállodában szállt meg, míg az országos átlag ennél magasabb, 79 volt. Hazánkban a külföldi vendégforgalom erőteljesen a fővárosra koncentrálódik ben az idelátogatók 65-ának Budapest volt az úti célja, és mindössze 3,6-a kereste fel a t, ahol egy év alatt összesen 150 ezer külföldi vendéget és 527 ezer szállásfoglalást regisztráltak. Előbbiek száma 7,5, utóbbiaké 8,0-kal haladta meg az előző évit. A térség megyéit tekintve a külföldi vendégforgalom növekedése Somogyban volt a legintenzívebb, míg Baranyában a határon túlról érkezők száma mutatott némi (1-os) bővülést, de a vendégéjszakák száma 2,5-kal visszaesett. A régióba továbbra is német nyelvterületről érkeznek a legtöbben. A vendégéjszakák négytizedét német, egy-egy tizedét cseh és osztrák vendégek vették igénybe. Mindhárom országból nőtt a foglalások száma, a Németországból érkezők 5,5, a Csehországból jövők 2,2-kal, míg az Ausztriából idelátogatók 30-kal igényeltek több szállást, mint egy évvel korábban. A külföldivendég-forgalom szerkezete akár egy év alatt is jelentősen megváltozhat, amit jól példáz, hogy míg 2011-ben a skandináv és balti országokból élénkülő érdeklődés mutatkozott a térség kereskedelmi szálláshelyei iránt, addig 2012-ben az említett országokból érkezők vendégéjszakáinak száma a felére-harmadára esett vissza, ugyanakkor az Oroszországból idelátogatóké megkétszereződött. A jelentősebb küldő országok közül a holland és lengyel szállásfoglalások száma gyarapodott, továbbá a határ menti országokból is megélénkült a régióba irányuló idegenforgalom. 16. ábra A férőhelyek számának alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken, 2012 Budapest Somogy Veszprém Zala Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Pest Hajdú-Bihar Vas Baranya Csongrád Jász-Nagykun-Szolnok Győr-Moson-Sopron Fejér Szabolcs-Szatmár-Bereg Komárom-Esztergom Bács-Kiskun Békés Tolna Nógrád ezer db én a on 505 működő kereskedelmi egység ezen belül 151 szálloda, 169 panzió, 102 üdülőház, 45 közösségi szálláshely és 38 kemping várta az idelátogatókat, közel szállásférőhelyet kínálva. Az előző évhez képest 18 egységgel kevesebb szálláshely működött, ezzel szemben a kapacitás mintegy ezer férőhellyel gyarapodott. (Országosan mind a kínálat, mind a kiadható férőhelyek száma csökkent.) A szálláshelyek közül a legnagyobb visszaesést a panziók könyvelhették el, 2012-ben 23-mal kevesebb üzemelt, mint egy évvel korábban, míg a bővülő férőhelykínálat elsődlegesen annak köszönhető, hogy jelentősen megnőtt a közösségi szálláshelyek befogadóképessége, 2012-ben részint kollégium felújításokat követően mintegy 2400-zal több állt rendelkezésre. A szállásférőhelyek egyre növekvő hányadát a on 35, országosan 41-át a szállodák biztosították. Számuk Baranyában hárommal nőtt, Somogyban kettővel csökkent, Tolnában nem változott. A hotelek befogadóképessége a három megyében összesen 900 férőhellyel bővült. A régió megyéi közül Baranyában valamennyi szállástípusnál nőtt a férőhelyek száma, közülük a közösségi szállásférőhelyeké több mint kétszeresére. Somogyban ahol a térség férőhelyeinek kétharmada található a kiadható férőhelyek száma egyedül a szállodákban emelkedett, míg Tolna megyében, amely Nógrád mellett a legkevesebb férőhellyel rendelkezik, nem történt jelentős változás. Az emelkedő vendégforgalom nem hozott változást a régió kereskedelmi szálláshelyeinek kihasználtsági-mutatóiban, mindössze az országos átlagtól való elmaradásuk gyarapodott. A szobák átlagosan 29, a férőhelyek 20-os kihasználtsággal működtek. Az egyes szállástípusok közül egyedül a szállodák mutatói javultak, a szobák kihasználtsága 32-ről 34-ra, a férőhelyeké 24,5-ről 26-ra emelkedett, ami továbbra is 14, illetve 10 százalékponttal alacsonyabb a hét régió átlagánál. Az év során kereskedelmi szálláshelyein összesen 18,4 milliárd forint bruttó árbevétel keletkezett, ami folyó áron számolva 8,1-kal haladta meg a bázisidőszakét. A megyék közül Baranyában több mint tizedével kevesebb árbevételt realizáltak, mint előző évben, a másik két megyében az átlagot meghaladó mértékű volt a növekedés. Országosan a vendégforgalom növekedését a bevételek 6,7-os emelkedése követte, ezzel egyidejűleg a szálláshely-szolgáltatás árai 2,6-kal drágultak. Az összbevétel közel fele továbbra is on képződött, on csak kevesebb, mint 7-a keletkezett. A régióban a bruttó bevételek több mint fele a szállásdíjakból, háromtizede a vendéglátásból, fennmaradó része az egyéb bevételekből származott. A mintegy 10,1 milliárd forint bruttó szállásdíj 11-kal haladta meg a évit. A szállásdíjak 26-át a külföldi vendégek egyenlítették ki, országos összevetésben ez 64-ot tett ki. 2. tábla A kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíj-bevétele, 2012 Régió, megye Közép- Szállásdíjbevétel Ebből: külföldi előző előző millió Ft millió Ft év=100 év= , , , , , ,1 Baranya , ,1 Somogy , ,4 Tolna , , , ,8 Észak , , , , , ,9 Szállodai férőhely Egyéb férőhely Ország összesen , ,4

9 Statisztikai tükör 2014/5 Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 9 A Széchenyi Pihenőkártyát elfogadó egységek köre az év során folyamatosan bővült, az üdülési csekk szerepét fokozatosan felváltó fizetőeszközt 2012-ben 1,4 milliárd forint értékben használták fel a belföldi szállásdíjak kiegyenlítésére. Az év végéig még forgalomban lévő üdülési csekket további 369 millió forint értékben váltottak be. A két fizetőeszköz együttes összege megközelítette az egy évvel korábban beváltott csekkek összegét, melynek 81-át a szállodákban költötték el. idegenforgalmában az egyéb szálláshelyek súlya a többi régióhoz képest jelentős, az országos kapacitás mintegy négytizede található a térségben. A 19 megye közül Somogy rendelkezik a legtöbb szállással és szállásadóval, a kapacitás egyharmada itt ezen belül is zömében a Balaton partján található. Az egyéb szálláshelyek iránti érdeklődés a on 2008 óta folyamatosan csökken ben 218 ezer vendéget és 938 ezer vendégéjszakát regisztráltak, ami 1,1 illetve 13-kal elmaradt egy évvel korábbitól, ezzel szemben az ország többi régiójára a forgalom élénkülése volt jellemző. A látogatók számának visszaesése elsődlegesen a baranyai vendégforgalom hanyatlásával magyarázható, miután a megyét 16-kal kevesebben keresték fel, és a szállásfoglalások száma közel a felére esett vissza. A külföldiek még ennél is nagyobb mértékben maradtak távol. Somogy megyében ugyanakkor éppen a határon túlról érkezőknek köszönhetően nőtt a vendégforgalom, míg Tolnában a régió átlagához hasonlóan alakult. on a kevesebb vendég miatt tovább csökkent a vendéglátók száma, 2012-ben közel 300-zal kevesebben, an foglalkoztak szállásadással ben a turisták átlagosan rövidebb ideig időztek az egyéb szálláshelyeken, mint egy évvel korábban. Az egyes régiók közül továbbra is a Dél- Dunántúlon töltötték el a legtöbb időt, az átlagos tartózkodási idő 4,9 éjszakáról 4,3-re csökkent. Vállalkozások, külföldi tőke A gazdasági élet legfontosabb szereplői a vállalkozások, amelyekből év végén et tartottak nyilván a régióban, az egy évvel korábbihoz hasonlóan az országos állomány 8,8-át. Számuk az év során csakúgy, mint országosan csekély, egy százalék alatti mértékben emelkedett. A vállalkozásoknak csaknem minden régióban és megyében a kisebbik hányadát teszik ki a társas formákban bejegyzettek (szemben az önálló formákkal), kivételként a főváros és ezzel összefüggésben Közép- említhető, ahol túlsúlyban vannak, de Pest megyében is közelíti arányuk a vállalkozásszám felét. A összes vállalkozásán belül év végén közel 26 volt a társas formában bejegyzettek részesedése, lényegesen alacsonyabb az országosnál (36), de ez utóbbit a közép-magyarországi régió magas, 58-os arányszáma erősen befolyásolta. A többi régióban mintegy 20 () és 33 (Közép- Dunántúl) közötti hányadot, a 19 megye átlagában pedig 28-ot tett ki a társas formában megalakult vállalkozások aránya. E szervezeti körön belül a korlátolt felelősségű társasági forma (kft.) a legnépszerűbb, az általában legnagyobb tőkeerejű részvénytársaságok (rt.-k) azonban viszonylag csekély számban működnek. A társas formában országosan nyilvántartott vállalkozások 6,3-ának találhattuk a székhelyét a régióban (kisebb hányadnak, mint az összes vállalkozás esetében jellemző), a főbb formák közül a korlátolt felelősségű társaságok 6,0-át, a betéti társaságok 6,8-át, a részvénytársaságok 5,2-át regisztrálták a térségben. Az önálló vállalkozóknak viszont az átlagosnál nagyobb hányada, valamivel több, mint egytizede rendelkezett székhellyel a régióban. Az önállók körében lényegesen alacsonyabb a főváros és Pest megye vonzó hatása, a társas vállalkozások 55-os arányával szemben az önálló vállalkozóknak mindössze 22-át vették nyilvántartásba közép-magyarországi székhellyel. A on 2012 végén nyilvántartott vállalkozások 39-a baranyai, 38-a somogyi, 23-a tolnai székhelyű volt. Viszonylag nagy különbség mutatkozott a társas vállalkozások és az önálló vállalkozók területi eloszlásában. Míg az előbbiek csaknem felét Baranyában, háromtizedüket Somogyban és egyötödüket Tolnában jegyezték be, addig az utóbbiak ban kötődtek e három megyéhez (az előbbi sorrendben). A regisztrált vállalkozások száma területi egységek és főbb gazdálkodási formák szerint, december 31. Területi egység Társas vállalkozás Ezen belül kft. rt. bt. aránya, 3. tábla Önálló vállalkozó Összesen Közép ,3 1,2 28, Közép- Dunántúl ,8 0,7 28, Nyugat- Dunántúl ,1 0,7 28, ,6 0,7 31, ,1 0,9 28, ,4 0,9 32, ,6 0,8 30, Észak ,4 0,7 30, ,8 0,7 29, ,6 0,8 29, Összesen a) ,4 1,0 28, Ezen belül: hazai megyékben ,4 0,7 30, a) A külföldön működőkkel együtt. A ezer lakosára 2012 végén 159 vállalkozás jutott, amely alacsonyabb volt az országos (168), de valamelyest magasabb a főváros nélkül számított országos átlagnál (156). Ezen belül a fajlagosan 41 társas vállalkozás mind az országos, mind a vidéki átlag (61, illetve 44) alatt maradt, de ezzel is a gazdaságilag fejlettebb régiók után következett. (A társas vállalkozások sűrűsége az országos átlagot csak a fővárosban és Pest megyében múlta felül.) A társas vállalkozások sűrűsége a régión belül Baranyában volt a legmagasabb, ezer lakosonként 49 ilyen vállalkozás volt bejegyezve, amit az e kör számára nagy vonzóerőt jelentő fővároson és a vonzáskörzeteként működő Pest megyén kívül csupán Komárom- Esztergom megye mutatószáma múlt felül. Önálló vállalkozóból 118 jutott a régió ezer lakosára, ez magasabb az országos (108) és a vidéki (112) átlagnál egyaránt. Az e körben folytatott tevékenységek gyakran kötődnek a mezőgazdasághoz, illetve néhány szolgáltató tevékenységhez (ingatlanbérbeadás, ügynöki tevékenység, kereskedelem, stb.), így az ilyen típusú vállalkozók az erős agrárgazdasággal rendelkező alföldi régiókban és a Balaton-parti megyékben fordulnak elő a legsűrűbben. on belül az önálló vállalkozói aktivitás Somogy megyében a legélénkebb, ami a turizmussal összefüggő szolgáltatásokat és az őstermelői tevékenységet viszonylag jelentős számban végzőknek egyaránt köszönhető. A on nyilvántartásban szereplő vállalkozások közepesnek minősülő sűrűsége ellenére gazdaságának teljesítőképessége több területen gyenge, amiben a szűkös befektethető tőkének és a versenyképes gazdasági szerkezet hiányának egyaránt szerepe lehet. A gazdaság dinamizálásában az ország több térségében jelentős szerepet vállalt a külföldi működő tőke, amelyből azonban a régióba szám szerint is viszonylag kevés jutott, a tőkeerőt illetően pedig különösen háttérbe szorult. A Dél- Dunántúlon 2011 végén 1191 külföldi érdekeltségű vállalkozás volt bejegyezve, az országban nyilvántartott hasonló vállalkozás 4-a. Az ilyen típusú szervezeteknek különösen jelentős köre, 2011-ben 62-a koncentrálódott a fővárosban, s a Pest megyei vonzáskörzettel együtt a közép-magyarországi régió aránya összességében megközelítette a 72-ot. A befektetett külföldi tőkeösszegen belül ugyan valamelyest kisebb, de még így is igen jelentős a központi régió részesedése (mintegy hattized). A on székhellyel rendelkező vállalkozásokhoz tartozó külföldi tőke összege 261 milliárd forintot tett ki, amely ugyan lényege-

10 10 Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 Statisztikai tükör 2014/5 sen magasabb az egy esztendővel korábbinál, a on jelen lévő külföldi befektetéseknek azonban így is mindössze másfél százalékát jelentette. Ugyan e vállalkozások fajlagos sűrűsége alapján bár a központi régió kiugróan magas mutatóértéke miatt az országos átlagtól jelentősen elmaradva a középmezőnybe tartozott a régió, az ide települt cégek között azonban sok az alacsony befektetéssel működő, szerény teljesítményt nyújtó, és meglehetősen kevés az igazán tőkeerős. Az itt bejegyzett vállalkozásokban megjelenő külföldi befektetések összege egy érintett vállalkozásra vetítve 36-át, a térség egy lakosára vetítve pedig mindössze 15-át jelentette az országos átlagnak, és mindkét mutatószám messze a legalacsonyabb volt régiós összevetésben. A vállalkozások átlagos tőkeereje a régiók közül on volt a legmagasabb, ahol számos multinacionális vállalkozás folytat tőkeigényes tevékenységet, ott az egy vállalkozásra jutó átlagos tőkeösszeg hatszorosa volt a dél-dunántúlinak. Az egy lakosra vetített külföldi tőkenagyság alapján ugyancsak az előbbi és a közép-magyarországi régió állt az élen, a népességarányos működő tőke összege minkét térségben mintegy 13-szorosát jelentette a dél-dunántúli fajlagos befektetéseknek. 4. tábla A külföldi érdekeltségű vállalkozások néhány jellemzője területi egységek szerint, december 31. A külfölditőke-befektetés Területi egység Vállalkozások száma összege, milliárd forint területi megoszlása, egy lakosra jutó összege, ezer forint egy vállalkozásra Közép ,0 58, , ,5 7, , ,1 20, , ,7 0, , ,4 0, , ,0 0, , ,2 1, ,4 Észak ,8 2, , ,7 3, , ,5 3, ,2 Összesen a) ,5 100, ,2 Ezen belül: a megyékben ,5 49, ,6 a) A külföldi befektetések területre fel nem osztható összegével együtt számítva. A megyéi közül 2011 végén a külföldi tőke közreműködésével létrejött vállalkozások száma és az azokban megjelent külföldi tőke nagysága is Baranyában volt a legmagasabb, a vállalkozás-szám némi mérséklődése mellett a külföldi működő tőke összege jelentősen növekedett az egy évvel korábbihoz képest. A fajlagos mutatók azonban ennek ellenére is a külföldi tőke csekély jelenlétére utalnak. A legkevésbé Tolna gazdaságában volt jelen a külföldi tőke, a megye mind vállalkozás-, mind pedig népességarányos mutatószáma alapján a sor végére szorult nem csak a régión belül, de az országos megyesorban is. Az egy vállalkozásra jutó külföldi tőkeösszeg alapján Baranya és is az utolsó öt megye között szerepelt, ami jelzi a megtelepült vállalkozások alacsony tőkeellátottságát. A lakosságarányos mutatóérték alapján Baranya a 12. volt a főváros és a megyék rangsorában. A külföldi tőkeösszeg egy lakosra jutó értéke országosan Győr-Moson-Sopron megyében volt kiugróan a legmagasabb, több mint 7,2 millió forint (felülmúlva a fővárosi értéket is), ami az országos átlag négyszeresét, a i 25-szörösét, a i 19-szeresét jelentette, a megyesor végén álló Tolna mutatóértékét pedig 62-szeresen múlta felül. Beruházás 5 A beruházási teljesítmények 2012-ben országosan is mérséklődtek az egy évvel korábbihoz viszonyítva, a on azonban nagyon jelentősen visszaestek. Az év során megvalósult beruházások teljesítményértéke a régióban előzetes adatok alapján 244,6 milliárd forintot tett ki, a hasonló gazdálkodói kör országos beruházásértékének a 6,4-át. Összehasonlító áron számítva ez 28-kal kevesebb volt az egy évvel korábbinál, ami a legszámottevőbb az országosan csökkenést regisztráló négy régióé közül. A fejlesztések főbb csoportjainál az épületek és egyéb építmények 7,5-a, a gépek, berendezések 5,4-a, az egyéb beruházások 13-a valósult meg a on. A régión belül mindhárom megyében nagyon erőteljesen megcsappantak a fejlesztések az egy évvel korábbihoz viszonyítva, a közé eső volumencsökkenés a legnagyobb mértékű volt az előző évinél kevesebb beruházási forrással gazdálkodó 12 megye és a főváros között. 5. tábla A beruházások teljesítményértékének néhány mutatószáma területi egységek szerint, Területi egység Beruházásérték, milliárd forint Ebből: gép, berendezés, jármű aránya, Területi megoszlás, Volumenindex, előző év=100,0 Közép ,7 56,2 33,2 92,0 400,6 56,6 10,5 100,6 670,4 59,7 17,6 119,5 101,3 41,7 2,7 70,5 67,2 39,9 1,8 73,0 76,0 54,5 2,0 72,4 244,6 45,2 6,4 71,8 Észak- 287,1 53,5 7,5 85,9 480,5 38,5 12,6 110,1 403,0 48,9 10,6 87,6 Összesen a) 3 817,6 53,7 100,0 96,1 Ezen belül: hazai megyékben 2 831,9 50,3 74,2.. a) Külföldi telephelyen megvalósult beruházási teljesítménnyel együtt. A régióban megvalósult beruházások anyagi-műszaki összetételében 2012-ben az országosnál kisebb arányt fordítottak gépek, berendezések, járművek beszerzésére, és nagyobb hányadot képviselt az épületek és egyéb építmények építése. Az ide tartozó három megye közül csak Tolna megyében került túlsúlyba a gép-, berendezés- és járműállomány cseréje, korszerűsítése. A egy lakosára 2012-ben 263,6 ezer forint beruházásérték jutott, amely nem érte el az országos átlag héttizedét. Az összes fejlesztés népességarányos összege ennél alacsonyabb a régiók közül csupán Észak- on volt, miközben a megelőző évben a középső helyen állt a régiók rangsorában. A régió megyéi közül a legmagasabb fajlagos beruházásértéke volt, az országos átlag 86-ával, míg a legszerényebb invesztíciót végrehajtó az 55-os aránnyal az országos megyerangsorban is csupán Nógrádot előzte meg. Mindhárom megye több hellyel hátrébb sorolódott az egy évvel korábbihoz képest a megyék országos rangsorában. 5 Az adatok a gazdasági szervezetek beruházásait tartalmazzák, a legalább egy főt foglalkoztató vállalkozások valamint a költségvetési szervek teljes körére, továbbá a megfigyelt nonprofit szervezetekre vonatkoznak, a beruházás helye szerinti területi összesítésben. A beruházások évi adatai ezen elemzés készítésének időszakában még előzetesek.