A nem alfabetikus írásrendszerek

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A nem alfabetikus írásrendszerek"

Éva Ráczné
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Írástörténet II. A nem alfabetikus írásrendszerek Mezopotámiai, egyiptomi, krétai, azték, maja, kínai, k japán írás s törtt rténete Felhasznált lt irodalom Kéki Köpeczi Bócz: : Az írás s törtt rténete Gondolat Bp Kéki: : Az írás s törtt rténete Vince kiadó Bp Georges Jean: : Az írás, az emberiség g emlékezete Ceram: : A régészet r regénye Gondolat Bp Várkonyi Nándor: Az írás és s a könyv k törtt rténete Széphalom könyvműhely Jakó Zsigmond- Radu Manolescu: : A latin írás története Európa Bp AZ ÉKíRÁS - I. e körül k l A Tigris és s az Eufrátesz völgyében alakult ki. - Sumér r (Ur( Ur,, Uruk) akkád, amorita,, (Babilon) perzsa birodalmak követik k egymást a térségben. - Az írásrendszerük k a képírástk stól l (sumérok) a betűírásig (perzsák) fejlődött.

1971. Kéki: : Az írás s törtt rténete Vince kiadó Bp. 2000. Georges Jean: : Az írás, az emberiség g emlékezete Ceram: : A régészet r regénye Gondolat Bp. 1975.

2 ékírás RENDSZERE alappiktogrammák (kb.1500 db.), a képeket k kombinálva fogalmakat fejeztek ki, szótagokb tagokból l szavakat építenek ékírás ANYAGA Puha agyagba kihegyezett nádpn dpálcával ék k alakú lenyomatokkal képezték k az írásjeleket: innen az elnevezés. Pecséthenger: aláí áírás s helyett. ékírás Írás s iránya: kezdetben fentről l le; jobbról l balra írás s irány elfordul 90 fokkal jobbra: írás s jobbról l balra, sorok fentről l lefelé haladóak ak az ábrák k stilizáltak ltak lesznek - felismerhetetlenek

nádpn dpálcával ék k alakú lenyomatokkal képezték k az írásjeleket: innen az elnevezés. Pecséthenger: aláí áírás s helyett.

3 ékírás Ékírásos emlékek: agyagtábl blák k (Gilgames eposz is), téglt glák pecséthengerek sztélék k (emlékk kkövek) MEGFEJTŐK ékírás 1802: Georg Friedrich Grotefend (13 ékírásjelet) Henry Creswicke Rawlinson (a behisztuni szikla háromnyelvh romnyelvű felirata alapján)

ékírás 1802: Georg Friedrich Grotefend (13 ékírásjelet) Henry

4 A behisztuni szikla Egyiptomi írás Az i. e. III. évezred elején n alakult ki a birodalom, vele együtt a közigazgatk zigazgatáshoz nélkülözhetetlen írás. A hieroglif írás: képírás k s jellegű,, valóságh ghű ábrák, de rendszere bonyolult: szóí óírás, de bizonyos jeleket szótagok, mássalhangzm ssalhangzó- csoportok, hangok jelölésére is használtak.

5 VÁLTOZATAI hieroglif írás: díszd szírás (Halottak könyve) k hieratikus írás papi írás demotikus írás s i.e. VII. sz. technikai jellemzők mindenre írtak (hieroglif írást gyakran véstv sték: kő, k, fa, elefántcsont), papirusz: egyiptomi találm lmány, tussal, nádtollal, n madártollal; (a demotikust: : csak erre írták: összevonásokkal, sokkal, egyszerűsítésekkel: sekkel: könnyed, k hajlékony írás) MEGFEJTŐ Champollion A rosette-i kőlap kartus (cartouche( cartouche) írás s iránya: felülr lről l lefelé, hasábok jobbról l balra; majd jobbról l balra vízszintesen; v végül buszrtofedon irányban (a figurák k az iránnyal szembenéznek) znek)

technikai jellemzők mindenre írtak (hieroglif írást gyakran véstv sték: kő, k, fa, elefántcsont), papirusz: egyiptomi találm lmány, tussal, nádtollal, n

6 A krétai írás I. e Minosz király palotája Kréta szigetén agyagtábl blák k hieroglifákkal ( line( lineáris A A írás), legnevezetesebb a phaisztoszi korong 45 féle jel egyszerűbb változat: v ( line( lineáris B ) B ) 135 jel megfejtője: je: Michael Ventris ( ) építész

line( lineáris A A írás), legnevezetesebb a phaisztoszi korong 45 féle

7 A phaisztoszi korong Az azték és s maja írás 1519-ben Cortez partra száll a Mexikóiöbölben; 1540-es években a Yucatán-félszigeten máglyát t raknak az azték és s maja könyvekbk nyvekből, kódexekből; 4 maja (Drezdában, Párizsban, P Madridban) és néhány ny azték, 8 mixték kódex maradt. Írástechnikai jellemzők Írófelület: let: szarvasbőr, r, fügefahf gefaháncs, agávé-pap papír r (10 m-es m csíkok). Összehajtogatták k leporellószer szerűen, en, fatábl blák k közék fogták, ez a kódex. k

Madridban) és néhány ny azték, 8 mixték kódex maradt.

8 Azték k hieroglifa (fogalomjelek) Maja írás Kínai írás Előzm zmények: i. e.18.. sz. jóscsontok. j Képírás 4 ezer éve nem változott. v (Ma: fogalomírás.) A jelkészlet: 44 ezer körül k l van: 1500 jellel már m r nem analfabéta 3000 jel: újságot olvashat jel: regény, folyóirat olvasásához. Az írás s biztosítja tja az kultúra egységét.

) A jelkészlet: 44 ezer körül k l van: 1500 jellel már m r nem analfabéta 3000 jel:

9 Kínai írásjelek régen r és s ma nap hegy fa középpont mező határ kapu Írásjelek Írástechnikai sajátoss tosságok Írófelület: let: bambuszrúd, selyem, PAPÍR R i.sz Íróeszköz: z: nádtoll, n nyúlsz lszőrecset, lágyabb l finomabb formák a könyvnyomtatk nyvnyomtatást 868- ban már m r ismerték

10 Japán írás Erős s kínai k hatás: IV. sz.-tól kapcsolatban állnak, IV V.. sz. átvették k a kínai k fogalomírás jeleit is. A japán n alapvetően en más: m ragozó nyelv. A kínai k jelek segíts tségével szótag tagírást alakítottak ki. VIII-IX. IX. sz. a kínai k fűírás s jeleiből bármely szó leírhat rható vele, de a ragok, névutók, igekötők írására ra használj lják 71 jel Hiragana Katakana XI. sz. a hiragana egyszerűsített jeleiből; l; önmagában ez is elég lenne az íráshoz; külföldi ldi földrajzi f és személyneveket, indulatszavakat 71 jel

tag tagírást alakítottak ki. VIII-IX. IX. sz.

11 Kanji A kínai k írásjelek neve, a fogalmak leírására ra általában ezt használj lják írásreform: ezer kanji jel helyett 1853 db. (iskolai célokra, c könyvekben, újságokban). Technológiai jellemzők Íróeszköz, z, írófelület: let: ecset, tus, papír. Irány: jobbról l balra, függőlegesen szedett sorok, rendelet: balról jobbra, vízszintesen. v

(iskolai célokra, c könyvekben, újságokban).

Hasonló dokumentumok

A folyam menti kultúrák írása

Szó- és szótagírás A folyam menti kultúrák írása A képírás jeleihez legtöbbször ugyanaz a jelenés kapcsolódott egy adott népnél, kultúránál, lassan az egyes jelek és szavak összeforrtak. Ez vezetett el