Közpénz-gazdálkodási tanácsadó elektronikus szakmai folyóirat

Átírás

1 2019. február V. évfolyam 2. szám Közpénz-gazdálkodási tanácsadó elektronikus szakmai folyóirat Tartalom AKTUÁLIS n Felkészülés az évvégi zárásra Aktualitások a évi éves költségvetési beszámoló elkészítéséhez 3. rész A HÓNAP TÉMÁJA n Ingatlanok értékesítéséhez kapcsolódó általános forgalmi adó és illetékek szabályai 2. rész Az aktuális lapszám szerzői: Kovácsné Horváth Mónika, okl. adószakértő, költségvetési belső ellenőr Szentirmainé Holi Gabriella, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara minősített oktatója A weboldalról a laphoz kapcsolódó szerkeszthető segédleteket tölthet le. A kézirat lezárásának dátuma: január 30.

2 AKTUÁLIS Szerző: Szentirmainé Holi Gabriella, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara minősített oktatója Felkészülés az évvégi zárásra aktualitások a évi éves költségvetési beszámoló elkészítéséhez 3. rész Aktualitás a javítással összefüggésben évben módosult az Áhsz. 54/A. -a és 54/B. -a, mely a könyvelést érintő hibák javításának rendjét szabályozza. Amennyiben az időközi költségvetési jelentésekből vagy a kincstári költségvetési jelentésekből az éves költségvetési beszámoló űrlapjaira előtöltött adatokban további javítás szükséges, azt az Áhsz. 54/A. és 54/B. -ai alapján lehet elvégezni a Kincstár és a Pénzügyminisztérium egyidejű tájékoztatása mellett. A Kincstár, az Állami Számvevőszék, illetve jogszabályban meghatározott más szervek továbbra is ellenőrzik a könyvelési adatokat, illetve az éves költségvetési beszámolót, azonban az ellenőrzések, továbbá az önellenőrzés keretén belül feltárt hibák, eltérések éves költségvetési beszámolóban történő javítását csak a Pénzügyminisztérium egyidejű tájékoztatása mellett lehet elvégezni. A javítás és az ezzel egy időben a tájékoztatás végrehajtása a KGR-K11 rendszerben a 2018 Éves költségvetési beszámoló javítása elnevezésű nyomtatvány (a továbbiakban: beszámolójavítási nyomtatvány) benyújtásával lehetséges. Az űrlapok korrekciójával egyezően a beszámoló időszakának könyvelésében is javítani szükséges a feltárt hibát. Figyelemmel kell azonban lenni arra is, hogy ha a hiba felfedezésére a beszámoló leadásának évét követően kerül sor, a feltárt hibák az Áhsz. 54/A. -a alapján csak a feltárás időszakának könyvelése keretében javíthatók, lezárt beszámoló adatainak a változtatására nincs lehetőség. A beszámolójavítási nyomtatványt a KGR-K11 rendszerben kell benyújtani az időközi költségvetési jelentésnek (ennek hiányában a kincstári költségvetési jelentésnek) az éves beszámoló űrlapjaira történő áttöltését követően, a javításra szoruló végleges könyvelési adatok ismeretében. A javítás kezdeményezése előtt tehát mindenképp szükséges a helyes adatok teljes számbavétele és dokumentálása. Gyakorlati megvalósítása a következőképpen történhet a belső szabályzatainkban rögzítettekkel összhangban: az éves költségvetési beszámoló űrlapjain szereplő áttöltött adatok feltárt korrekciói, kiegészítései külön naplóba kerüljenek, amelyek véglegesítését követően, a főkönyvi könyvelésbe történő feladással egyidejűleg történhet meg a javítás benyújtása. Vezetői nyilatkozat a belső kontrollrendszer működéséről A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 11. előírásai alapján: 2

3 (1) A költségvetési szerv vezetője köteles az 1. melléklet szerinti nyilatkozatban értékelni a költségvetési szerv belső kontrollrendszerének minőségét. (2) A költségvetési szerv vezetője a nyilatkozatot az éves költségvetési beszámolóval együtt küldi meg az irányító szervnek. A fejezetet irányító szerv vezetője a tárgyévet követő év április 30-áig megküldi az államháztartásért felelős miniszternek az általa vezetett költségvetési szervre vonatkozó nyilatkozatot és az irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervekre vonatkozó nyilatkozatok másolatát. (2a) A helyi önkormányzati költségvetési szerv vezetője a nyilatkozatot az éves költségvetési beszámolóval együtt küldi meg az irányító szerv vezetőjének. A vezetői nyilatkozatot a polgármester a zárszámadási rendelet tervezetével együtt terjeszti a képviselő-testület elé. (3) Ha a megtett nyilatkozat és a zárszámadással kapcsolatosan elvégzett ellenőrzések eredménye között ellentmondás áll fenn, a költségvetési szerv vezetője az ellentmondás okairól az ellenőrzési jelentés kézhezvételétől számított harminc napon belül írásban beszámol az irányító szerv vezetőjének. Az irányító szerv vezetője ha a beszámolást nem tartja elfogadhatónak a költségvetési szerv vezetőjét intézkedési terv készítésére kötelezi. (4) Ha a költségvetési szervnél év közben változás történik a szerv vezetője személyében, vagy a költségvetési szerv átalakul, megszűnik, a távozó vezető, illetve az átalakuló, megszűnő költségvetési szerv vezetője köteles az 1. mellékletet az addig eltelt időszak vonatkozásában kitölteni, és az új vezetőnek, illetve a jogutód költségvetési szerv vezetőjének átadni, aki azt saját nyilatkozatához mellékeli. A belső kontrollrendszerrel szemben támasztott követelmények röviden: A költségvetési szerv vezetője felelős a belső kontrollrendszer keretében a szervezet minden szintjén érvényesülő megfelelő kontrollkörnyezet, integrált kockázatkezelési rendszer, kontrolltevékenységek, információs és kommunikációs rendszer, és nyomon követési rendszer (monitoring) kialakításáért, működtetéséért és fejlesztéséért. A kontrollkörnyezet lényege világos a szervezeti struktúra, a folyamatok átláthatók, egyértelműek a felelősségi, hatásköri viszonyok és feladatok meghatározottak, ismertek és elfogadottak az etikai elvárások a szervezet minden szintjén, átlátható a humánerőforrás-kezelés, biztosított a szervezeti célok és értékek irányában való elkötelezettség fejlesztése és elősegítése. A költségvetési szerv vezetője köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források átlátható, szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. A költségvetési szerv vezetője köteles elkészíteni és rendszeresen aktualizálni a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát. A költségvetési szerv vezetője köteles szabályozni a szervezeti integritást sértő események kezelésének eljárásrendjét, valamint az integrált kockázatkezelés eljárásrendjét. A költségvetési szerv vezetője köteles integrált kockázatkezelési rendszert működtetni. Az integrált kockázatkezelési rendszer: olyan folyamatalapú kockázatkezelési rendszer, amely a szervezet minden tevékenységére kiterjed, egységes módszertan és eljárások alkalmazásával, a szervezet célkitűzéseinek és értékeinek figyelembevételével 3

4 biztosítja a szervezet kockázatainak teljes körű azonosítását, azok meghatározott kritériumok szerinti értékelését, valamint a kockázatok kezelésére vonatkozó intézkedési terv elkészítését és az abban foglaltak nyomon követését. A költségvetési szerv vezetője köteles a szervezeten belül kontrolltevékenységeket kialakítani, melyek biztosítják a kockázatok kezelését, hozzájárulnak a szervezet céljainak eléréséhez, és erősítik a szervezet integritását. A kontrolltevékenység részeként minden tevékenységre vonatkozóan biztosítani kell a szervezeti célok elérését veszélyeztető kockázatok csökkentésére irányuló kontrollok kiépítését. A költségvetési szerv vezetője köteles olyan rendszereket kialakítani és működtetni, melyek biztosítják, hogy a megfelelő információk a megfelelő időben eljutnak az illetékes szervezethez, szervezeti egységhez, illetve személyhez. Az információs rendszerek keretében a beszámolási rendszereket úgy kell működtetni, hogy azok hatékonyak, megbízhatóak, pontosak és összehasonlíthatóak legyenek, a beszámolási szintek, határidők és módok világosan meg legyenek határozva. A költségvetési szerv vezetője köteles kialakítani a szervezet tevékenységének, a célok megvalósításának nyomon követését biztosító rendszert, mely az operatív tevékenységek keretében megvalósuló folyamatos és eseti nyomon követésből, valamint az operatív tevékenységektől függetlenül működő belső ellenőrzésből állhat. Az 1. sz. melléklet két nyilatkozatmintát közöl, melyből kiválasztva a megfelelőt csatolni kell az elkészített beszámolóhoz. NYILATKOZAT A) Alulírott..., a... költségvetési szerv vezetője jogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az előírásoknak megfelelően... évben/időszakban az általam vezetett költségvetési szervnél gondoskodtam a belső kontrollrendszer kialakításáról, valamint szabályszerű, eredményes, gazdaságos és hatékony működéséről, olyan szervezeti kultúra kialakításáról, amely biztosítja az elkötelezettséget a szervezeti célok és értékek iránt, valamint alkalmas az integritás érvényesítésének biztosítására, a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű használatáról, az alapító okiratban megjelölt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáról, a rendelkezésre álló előirányzatok célnak megfelelő felhasználásáról, a költségvetési szerv tevékenységében a hatékonyság, eredményesség és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséről, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséről, azok teljességéről és hitelességéről, a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáról, az intézményi számviteli rendről, olyan rendszer bevezetéséről, amely megfelelő bizonyosságot nyújt az eljárások jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan, biztosítja az elszámoltathatóságot, továbbá megfelel a hazai és közösségi szabályoknak, arról, hogy a vezetők a szervezet minden szintjén tisztában legyenek a kitűzött célokkal és az azok elérését segítő eszközökkel annak érdekében, hogy végre tudják hajtani a meghatározott feladatokat és értékelni tudják az elért eredményeket. E tevékenységről a vezetői beszámoltatás rendszerén keresztül folyamatos információval rendelkeztem, a tevékenységet folyamatosan értékeltem. 4

5 A vonatkozó jogszabályok belső kontrollrendszerre vonatkozó előírásainak az alábbiak szerint tettem eleget: Kontrollkörnyezet:... Integrált kockázatkezelési rendszer:... Kontrolltevékenységek:... Információs és kommunikációs rendszer:... Nyomon követési rendszer (monitoring):... Kijelentem, hogy a benyújtott beszámolók a jogszabályi előírások szerint a valóságnak megfelelően, átláthatóan, teljeskörűen és pontosan tükrözik a szóban forgó pénzügyi évre vonatkozó kiadásokat és bevételeket. Az általam vezetett költségvetési szerv gazdasági vezetője eleget tett tárgyévben esedékes továbbképzési kötelezettségének a belső kontrollok témakörében: igen nem Kelt:... P. H.... aláírás B) Az A) pontban meghatározott nyilatkozatot az alábbiak miatt nem áll módomban megtenni:... Kelt:... P. H.... aláírás A HÓNAP TÉMÁJA Szerző: Kovácsné Horváth Mónika, okl. adószakértő, költségvetési belső ellenőr Ingatlanok értékesítéséhez kapcsolódó általános forgalmi adó és illetékek szabályai 2. rész Előző cikkemben az ingatlanok értékesítéséhez kapcsolódó alapfogalmakat vettük át, megismerkedtünk az új ingatlan és a telek fogalmával. A továbbiakban folytatjuk az ingatlanokkal kapcsolatos adólevonási joggal. Az áfamentes ingatlanok tekintetében az értékesítéshez nem kap- csolódik fizetendő áfa, így a beszerzés áfája sem vonható le. Azonban az adózó dönthet úgy, hogy adókötelessé teszi az egyébként adómentesség alá sorolható ingatlan ügyleteit. Ezáltal az értékesítéskor fizetendő áfa is keletkezik, tehát a beszerzés áfája levonásba helyezhető. 5

6 Az adókötelessé tételt követően legkorábban 5 év után újból választható az adómentesség, de ennek alkalmazását óvatosan kell kezelni. Az áfaköteles értékesítés választása ugyanis összefügg a beszerzés áfájának levonhatóságával. Abban az esetben, ha áfakötelessé tettem az ingatlanértékesítést, és a beszerzéshez kapcsolódóan levontam az előzetesen felszámított áfát, majd újból az adómentességet választom az ingatlanértékesítésre, akkor a beszerzéshez kapcsolódó, korábban levont áfa fizetendő adóként fog jelentkezni. Az ingatlanok esetében számolni kell a 240 hónapos szabállyal is. Ez azt jelenti, hogyha a használatbavételtől számított 240 hónapon, azaz húsz éven belül megváltozik az adólevonási jog státusza, akkor az ingatlan esetében az adólevonási jogi státusznak megfelelő használatarányban el kell végezni a kiigazítást. Ilyenkor az Áfa-törvény a alapján előfordulhat, hogy utólag levonható vagy utólag le nem vonható áfa keletkezik. Például, ha van egy ingatlan, amelyet 15 évig adómentes, majd 5 évig pedig adóköteles tevékenységhez használtunk, akkor az áfa 5/20 része lesz az, ami levonható. Találkozhatunk az adólevonási joggyakorlás általánostól eltérő eseteivel is. Adólevonási joggyakorlás megszűnés, átalakulás esetén is történhet. Vannak olyan esetek, melyek tételes levonási tilalom alá esnek. Ezek a beszerzések, és a levonás alóli tilalom szabályait az Áfa-törvény 124. és ai tartalmazzák. Az adólevonásra nem jogosító, illetve az adóalanyiságot nem eredményező tevékenység nem minősül adóköteles tevékenységnek, így az ilyenhez történt beszerzéseket terhelő előzetesen felszámított adó nem levonható. Ez valójában egy általános levonási tilalom, hiszen a lényege abban áll, hogy a konkrét beszerzés jellegének további vizsgálata nélkül nem engedi meg levonni azt az előzetesen felszámított adót, mely olyan beszerzés ellenértékében foglalt, amelyik nem adóköteles tevékenység során hasznosul. Ilyen tevékenység lehet az ingyenes, vagy adólevonásra nem jogosító, adómentes tevékenység. Ez az úgynevezett általános levonási tilalom. Az Áfa-törvény tartalmaz további levonási korlátokat, amelyeket tételes vagy más néven speciális levonási tilalmaknak nevezünk. Ilyenkor egy adott beszerzés esetében megvizsgáljuk, hogy a beszerzést terhelő előzetesen felszámított adó levonható-e. Először is nézzük meg, hogy a szóban forgó termék vagy szolgáltatás egyáltalán az adóalany adólevonásra jogosító tevékenységét szolgálja-e vagy sem. Ezt követően azt kell megvizsgálnunk, hogy az Áfa-törvény ai tartalmaznak-e a konkrét terméknél, vagy szolgáltatásnál tételes levonási tilalmat. Amennyiben igen, akkor hiába szolgál a beszerzés alapvetően adólevonásra jogosító tevékenységet, az adó mégsem lesz levonható. A tételes levonási tilalmak rendszere úgy épül fel, hogy az Áfa-törvény a ában megnevezi azokat a termék-, illetve szolgáltatásköröket, amelyek kapcsán adólevonás nem gyakorolható. Ugyanakkor ezek a tételes levonási tilalmak nem abszolút jellegűek, ugyanis a 125. bizonyos felhasználási módoknál az adólevonást mégis megengedi. Ingatlanok esetében az általános forgalmi adó rendszerében annak van kiemelt jelentősége, hogy az adott ingatlan lakóingatlannak vagy egyéb ingatlannak minősül-e, ugyanis az Áfa-törvény tételes levonási tilalmat kizárólag a lakóingatlanokkal összefüggésben tartalmaz, az egyéb ingatlanokra vonatkozóan nem. Az egyéb ingatlanok beszerzésekor felmerült előzetesen felszámított adó levonhatósága esetében kizárólag azt kell vizsgálni, hogy az ingatlan hasznosítása nem ütközik-e az általános levonási tilalomba. Ebből adódóan azt kell megnézni, hogy az ingatlannak a beszerzést követően, az adóalanynál történő 6

7 használata, hasznosítása adólevonásra jogosító tevékenység során történik-e meg vagy sem. Az adólevonási jog korlátozása áll fenn a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges szolgáltatás, a lakóingatlant terhelő előzetesen felszámított adó, és a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges terméket terhelő előzetesen felszámított adó esetében. A továbbiakban nézzük meg az illetékek szerepét az ingatlanokkal kapcsolatban. Az évi XCIII. törvény az illetékekről (továbbiakban: Itv.) fogalommagyarázata kiemeli, hogy mi minősül illeték szempontjából ingatlannak. E törvény alapján ingatlannak tekintendő a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog. Az Itv. az alkotórész-fogalmat nem definiálja, ennek meghatározásakor a Polgári Törvénykönyvből kell kiindulni. A Ptk. szerint a tulajdonjog kiterjed mind azokra, ami a dologgal van tartósan kapcsolatban, hogy az elválasztással értéke vagy használhatósága jelentősen csökkenne. Az Itv. területi hatálya a belföldi ingatlanokra terjed ki, vagyis a belföldön lévő ingatlanok szerzése esetében keletkezik illetékkötelezettség. Az Itv. 5. -ában meghatározott személyek vagyonszerzése azonban nem eredményez illetékkötelezettséget, mert a jogszabály alapján személyükre tekintettel mentességet élveznek. Ilyen személy például a Magyar Állam, a helyi önkormányzat, azok társulásai, az Európai Közösségek, valamint azok intézményei és szervei, hivatalai, elkülönült alapjai, az Országos Betétbiztosítási Alap, a Magyar Nemzeti Bank és még sorolhatnánk. Az ingatlanok azonban nemcsak a konkrét személyhez köthetők, hanem adott esetben örökíthetők, vagy ajándékozhatók is. Az öröklési illetékkötelezettség az örökhagyó halála napján keletkezik. Ingatlan ajándékozása esetében az illetékkötelezettség az ajándékozási szerződés napján keletkezik. Az öröklési illeték általános mértéke 18%, lakástulajdon és lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetében az illeték mértéke 9%. Amint látjuk, a törvény a lakástulajdonok kapcsán kedvezményes illetékmértéket ír elő. Az illeték alapja a megszerzett vagyon forgalmi értéke, melyet csökkenteni lehet a hagyatékot terhelő tartozás egy-egy örökösre eső részével. Amennyiben más személy örökli a vagyon tulajdonjogát és más annak haszonélvezetét vagy használatát, a tulajdonjog örököse a haszonélvezetnek, használatnak a törvény szerint számított értékével csökkentett forgalmi érték után, a haszonélvező, használó pedig az ugyanígy számított haszonélvezeti, használati érték után fizeti az öröklési illetéket. Az ajándékozási illeték alapja az ajándék tiszta értéke, melynek kiszámításához a megszerzett vagyon forgalmi értékéből le kell vonni az ajándékot terhelő adósság egy-egy megajándékozottra eső részét. A kiskorú örökös esetében, az öröklési illetéket a nagykorúvá válásától számított két évig késedelmipótlék-mentesen fizetheti meg. E fizetési határidő lejárta előtt a tartozás annyiszor 10%, de legfeljebb 70% kedvezménnyel fizethető meg, ahány megkezdett naptári évvel korábban teljesítik azt. Ugyanakkor mentes az öröklési illeték alól az örökhagyó mostoha- és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 millió forint. A mentesség alkalmazása során az örökös által megszerzett lakástulajdon vagy lakáshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog után megállapított illetékalapot kell csökkenteni. Amennyiben az örökös által megszerzett lakás tiszta értéke a 20 millió forintot nem éri el, a 20 millió forintból a lakás tiszta értékének levonásával fennmaradó összeg erejéig az 7

8 általános mértékű öröklési illeték alá eső vagyontárgyak mentesülnek az illeték alól. Amennyiben egy 10 éves gyermek nagybátyjától örököl egy lakóingatlant, úgy 9% öröklési illetéket kell fizetnie. Az öröklési illeték megfizetésére az Itv. szabályai szerint 20 éves koráig van lehetősége, azonban, ha előbb teljesíti a kötelezettségét, a fizetendő illeték csökkenthető. Ha az öröklési illetékkötelezettség keletkezésekor megfizeti az illetéket, úgy a törvényi maximummal, vagyis 70%-kal csökkenthető a fizetendő illeték összege. Az ingatlan öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon történő megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik. A visszterhes vagyonátruházási illetékekre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket az ingó, a vagyoni értékű jog, a belföldi ingatlan és a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétje tekintetében kell alkalmazni, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik. Gépjármű és pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése tekintetében a visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha a gépjárművet, pótkocsit belföldön vették, veszik nyilvántartásba, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik. Ingónak vagy ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak jogügyleten alapuló szerzése esetében a rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha az ingó átadása, illetve a vagyoni értékű jog megszerzése belföldön történt. A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzése esetén az Itv. szabályait kell alkalmazni az átadás helyétől függetlenül. A bejegyzett élettársakat mindazon illetékkedvezmények, illetékmentességek megilletik, amelyeket az Itv. a házasságban élőknek biztosít. A visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség a szerződés megkötése napján, árverési vétel esetében az árverés napján, valamint ingatlannak, ingónak, vagyoni értékű jognak bírósági, hatósági határozattal történő megszerzése esetén a határozat jogerőre emelkedése, véglegessé válása napján keletkezik. Mentes az illeték alól a túlélő házastárs által megszerzett örökrész megszerzése, a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés, a házastársak egymás közötti vagyonátruházásából, és ami a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származik. A visszterhes vagyonátruházási illeték alól mentes az egyenes ági rokonok közötti vagyonátruházás esetén, az egyenes ági rokon vagyonszerzése is. Házastársak között is elő szokott fordulni ingatlan átruházás. Amennyiben a házassági vagyonjogi szerződésükben eltérően nem állapodnak meg, a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. A házassági életközösség megszűnésekor a vagyonközösség véget ér. Ebből kifolyólag a házastársak vagyonmozgásai, így többek között a házastársi vagyonközösség megosztása során ajándékba kapott vagyonelemek megszerzésére is illetékmentes. Az illetékkötelezettség azonban nemcsak a tulajdonjogra terjed ki. Tulajdonjogon kívül az ingatlanon vagyoni értékű jogot is lehet szerezni, s ennek illetékkötelezettsége is az Itv. hatálya alá esik. Vagyoni értékű jog alatt az Itv. értelmében a földhasználat, a haszonélvezet, vagy a használat jogát értjük ideértve az üdülőhasználati jogot, és a szállás időben megosztott használati jogát is. Idetartozik továbbá a vagyonkezelői jog, az üzembentartói jog, valamint az ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés. 8

9 A vagyoni értékű jog egyévi értéke az ingatlan forgalmi értékének 1/20 része. A forgalmi értéknél a terhekkel nem csökkentett forgalmi értéket kell figyelembe venni. Attól függően, hogy a vagyoni értékű jogot hány évre kapja a vagyonszerző, úgy kell a vagyoni értékű jog pontos értékét kiszámítani. A forgalmi érték 1/20 részét meg kell szorozni azon évek számával, ahány évre a vagyoni értékű jogot alapítják. A törvény a vagyoni értékű jog értékénél egy maximumot is meghatároz, ami szerint a vagyoni értékű jog értéke az egy évi érték 20-szorosát nem haladhatja meg. Amennyiben a vagyoni értékű jogot bizonytalan időre alapították, akkor a jog értéke az egyévi érték ötszöröse. Ha a vagyoni értékű jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed, annak értékét az illető személy életkorához képest kell megállapítani. 25 évesnél fiatalabb esetében az egyévi érték 10-szerese, éves esetében az egyévi érték 8-szorosa, éves esetében az egyévi érték 6-szorosa, 65 évnél idősebb esetében pedig az egyévi érték 4-szerese. A továbbiakban nézzük meg a vételárat és a hozzá kapcsolódó forgalmi értéket. Az illetéket az ingatlan forgalmi értéke után kell fizetni, azonban a felek által kialkudott vételárat kell az adásvételi szerződésben rögzíteni. Amennyiben a szerződésben a felek olyan vételárat határoznak meg, ami az ingatlan fekvése, külső, belső adottságaira tekintettel jelentősen eltér a környezetében szokásos ingatlanáraktól, úgy az adóhatóság az összehasonlítandó ingatlanadatok és helyszíni szemle alapján állapítja meg az ingatlan forgalmi értékét. A vételárral kapcsolatban általános elv, ha a felek egy összegben határozzák meg a vételárat, azt bruttó öszszegnek kell tekinteni, ami tartalmazza az áfát. Az áfa része a vételárnak is, és a forgalmi értéknek is. Cserét pótló vétel adózása egy kissé eltér a szokásos vételtől. Magánszemély vagyonszerző esetén az illeték alapja lakástulajdonok vásárlásakor, ha a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlását megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, a vásárolt és az eladott lakástulajdon terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének különbözete. Amennyiben a lakástulajdonhoz haszonélvezet kapcsolódik, akkor a forgalmi érték a használat jogával csökkenthető. Cserepótló vétel esetén, ha a vagyonszerző a vásárláshoz vissza nem térítendő, lakáscélú állami támogatásban részesült, akkor a megszerzett lakástulajdon forgalmi értékét ennek összegével csökkenteni kell. Fiatalok jogosultak kedvezményre az első lakásépítésük illetéke terén. Az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdonának megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50%-ig terjedő kedvezményre jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 15 millió forintot nem haladja meg. Ilyen forgalmi értékű lakás tulajdoni hányadának megszerzése esetén a vagyonszerzőt a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű kedvezmény illeti meg. A fiatalokon kívül a magánszemélyeknek is jár kedvezmény az első lakásszerzéshez kapcsolódóan. Az állami adóhatóság a magánszemély vagyonszerző első lakástulajdonának megszerzése esetén a vagyonszerző kérelmére a kérelemben megjelölt időtartamra, de legfeljebb esedékességtől számított 12 hónapra havonként egyenlő részletekben teljesítendő pótlékmentes részletfizetést engedélyez. 9

10 Nem minősül első lakástulajdont szerzőnek az, aki a kedvezményt az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően igénybe vette. A kedvezmény igénybevételéről, valamint a kedvezményre jogosító feltételek fennállásáról a szerző félnek az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia. Nem minden esetben történik azonban lakásépítés, előfordul, hogy a földtulajdonra valaki ráépít. Ugyanakkor az Itv. vonatkozásában visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik minden olyan szerzés, ami nem esik az öröklési, vagy az ajándékozási illeték hatálya alá. Ebből következően a ráépítést is visszterhes vagyonátruházási illeték fogja terhelni. A ráépítés lehet jóhiszemű vagy rosszhiszemű. Jóhiszemű ráépítés esetében a földtulajdonos szerzi meg az épület tulajdonjogát, gazdagodása megtérítése ellenében, ha valaki anélkül, hogy jogosult lenne, arra ráépít. Rosszhiszemű ráépítés esetén azonban a földtulajdonos követelheti a felépítmény tulajdonjogát, megtérítés ellenében, valamint a ráépítő arra is kötelezhető, hogy az épületet bontsa le. A ráépítő illetékkötelezettségének megítélése kapcsán, az illetéket nem a vagyongyarapodás után kell fizetni, hanem az Itv. által nevesített vagyonelemek megszerzése után. Az illeték alapjának meghatározása során, pusztán a vagyonszerző által a ráépítés kapcsán szerzett ingatlan forgalmi értéke játszik szerepet, ahogyan egy adásvétel esetén sem a megszerzésre fordított érték, hanem a forgalmi érték bír jelentőséggel. A továbbiakban tekintsük át, milyen illetékalapkedvezményekkel találkozhatunk. Az Itv. 21. (1) bekezdése alapján, ha a lakástulajdon szerzője a vásárláshoz vissza nem térítendő, lakáscélú állami támogatásban részesül, ennek összegét a lakástulajdon forgalmi értékből le kell vonni. Lakás vásárlása esetén a forgalmi értékből le lehet vonni a lakásépítési kedvezmény összegét, illetve minden olyan lakáscélú állami támogatás, amely nem visszatérítendő. A különböző jogszabályok által igénybe vehető támogatások összege összeadható. A támogatás teljes összege levonható az illetékalapból, függetlenül attól, hogy az ingatlan- nyilvántartásban külön jogcímek szerint kerülnek feltüntetésre a támogatások. Abban az esetben, ha a megelőlegezett támogatás kapcsán az előírt határidőben vállalt gyermekek akikre tekintettel a támogatást folyósították mégsem születnek meg, vagyis a támogatás igénylése kapcsán vállalt feltételek utóbb mégsem teljesülnek, nem érinti utólagosan az illetékkiszabást, nem kell rendelkezni az illetékkiszabó határozat a vagyonszerző terhére történő módosításáról. Nemcsak az ingatlant szerzők, hanem az ingatlanforgalmazók számára is létezik illetékkedvezmény. A pénzügyi lízinget folytató vállalkozóknak az ingatlanszerzése után kétszázalékos illetékmértékkel számított illetéket kell fizetnie, ha vállalja, hogy az ingatlant két éven belül pénzügyi lízingbe adja és lízingszerződés alapján ténylegesen bekövetkezik a lízingbe vevő tulajdonszerzése. Termőföld esetén azt kell megvizsgálnunk, hogy a termőföld felhasználása milyen irányban történik, illetve a tulajdonos mennyi ideig kívánja a földet saját tulajdonában megtartani úgy, hogy arra vagyoni értéket nem alapít. Mentes ugyanis a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a termőföldnek a földműves általi, ellenérték fejében történő megszerzése. Erre akkor van lehetősége, ha a birtokbaadástól, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 12. hónap utolsó napjától vagyoni értékű joggal terhelt termőföld szerzése esetén a vagyoni értékű jog megszűnésétől, megszüntetésétől, de legkésőbb az 10

11 illetékkötelezettség keletkezését követő 5. év utolsó napjától számítva 5 évig a termőföld tulajdonjogát nem idegeníti el, a termőföldön vagyoni értékű jogot nem alapít, és a termőföldet mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja. Egy gazdasági társaság tagja a cégbe nem vagyoni hozzájárulásként (apportként) ingatlant visz be, akkor a vagyonszerző társaságnak visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettsége keletkezik. Illetékmentesség alkalmazható abban az esetben, ha az ingatlan átruházása kapcsolt vállalkozások között történik. Az illetékmentesség akkor alkalmazható, ha az illetékkötelezettség keletkezésének időpontjában a vagyonszerző főtevékenysége saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele. Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett ideértve az ingatlan-nyilvántartásban nem lakóház- vagy lakásmegnevezéssel nyilvántartott és ténylegesen sem lakás céljára használt épület átalakításával, továbbá a lakóépület bővítésével (pl. tetőtér-beépítéssel) létesített 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása. Amennyiben az új lakás forgalmi értéke vagy a vissza nem térítendő, lakáscélú állami támogatással csökkentett értéke nem haladja meg a 30 millió forintot és a vagyonszerző másik lakástulajdon eladását nem igazolja, akkor a megállapított illetékből nem kell megfizetni azt az összeget, amely akkor járna, ha a lakás forgalmi értéke 15 millió forint lenne. Ilyen lakás tulajdoni hányada esetén a kedvezmény a 15 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos részére illeti meg a vagyonszerzőt. Meghatározott esetekben lehetőség van az illeték visszatérítésére. Az illeték visszatérítésének, illetve törlésének előfeltétele, hogy a szerződő felek közös akarattal megszüntessék, illetve felbontsák a szerződést, avagy valamelyik fél egyoldalú jognyilatkozattal a szerződésben foglalt, illetve jogszabályon alapuló elállási, felmondási jogát gyakorolja. Ingatlan esetében az illeték visszatérítésének, törlésének további feltétele, hogy az eredeti állapot helyreállítását az eljáró ingatlanügyi hatóság határozata igazolja. A 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet szerint ha az ügyfél anélkül fizetett illetéket, hogy eljárást kezdeményezett volna, a megfizetett illeték visszatérítése iránti kérelem az állami adóhatóságnak címezve annál a bíróságnál terjeszthető elő, melynek illetékbevételi számlájára az illetéket megfizették. A kérelemben meg kell jelölni az átutalás közlemény rovatában feltüntetett ügyszámot, a befizető nevét (elnevezését) és lakóhelyét (székhelyét), adóazonosító számát, az illetékbevételi számla számát, az átutalással megterhelt számla számát, és a terhelés napját. Az illetékek visszatérítésére az Art. adó-visszatérítésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, azonban az kizárólag az Itv. rendelkezése alapján lehet azt törölni vagy visszatéríteni. Közpénz-gazdálkodási tanácsadó V. évfolyam, második szám, február Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Budapest, Váci út 91. Tel.: Fax: Felelős kiadó: Wimmer Katalin, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Dubán Kitti HU ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: , Fax: forum-media@forum-media.hu Internet: Tördelés és grafika: B--TEX 2000 Bt. 11