GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

Átírás

1 GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, SZEPTEMBER

2 A gazdaság fontosabb mutatószámai január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a januári ipari adatok megjelentetésekor került sor. Az évközi iparstatisztika a bányászat, feldolgozóipar és energiaipar (B, C, és D) nemzetgazdasági ágakat tekinti összes iparnak. Változás az előző év azonos időszakához képest. Összehasonlító áron jún jan-jún. 1., Ipari termelés és értékesítés a) Termelés Ipari termelés 7,9 0,0-18,8-22,5 Fafeldolgozás -2,4 15,3-2,0-31,5 Bútorgyártás 10,1 22,1-21,3-24,8 b) Értékesítés Ipar belföldi értékesítése 1,7-0,6-12,4-11,8 Fafeldolgozás -7,8 25,1 29,4-13,3 Bútorgyártás 12,1 29,0-28,3-43,9 Ipar export értékesítése 15,5 0,1-21,7-26,0 Fafeldolgozás -1,5 9,9-33,7-38,7 Bútorgyártás 5,3 15,0-11,2-3,1 2., Építőipari (építés, szerelés) termelése Termelés összesen -14,4-6,3 15,9-1,9 Ebből: Épületek építése -15,9-3,4 16,2-1,0 Egyéb építmények építése -24,2-21,9 75,3 32,4 Speciális szaképítés -5,4 2,2-7,3-17,4 Új szerződések -9,8-11,8-32,0-10,5 3, Külkereskedelmi forgalom folyó áron Behozatal milliárd Ft , , , ,9 millió EUR , , , ,5 Kivitel milliárd Ft , , , ,4 millió EUR , , , ,2 Egyenleg milliárd Ft -29,9-23,8 129,7 605,5 millió EUR -119,7-159,0 457, ,7 4, Termelői árindexek, előző év azonos időszaka=100 Ipari termelői árak 0,2 5,0 6,6 7,2 Belföldi ért. árak 6,4 11,6 2,1 3,5 - Fafeldolgozó ipar 4,6 3,8 7,5 8,7 Export árak -4,8 0,6 9,8 9,8 Építőipar árindexe, (2008-tól negyedévenként jelenik meg) 6,3 5,8 4,2 5, Fogyasztói árindex, előző év azonos időszaka= júl jan.-júl. 8,0 6,1 5,1 3,6 Forrás: KSH Jelenti 2007/12, 2008/12, 2009/6 KSH Gyorstájékoztató: Ipar, december, december, június Építőipar, december, december, június Külkereskedelmi Termékforgalom jan-dec., jan-dec., jan-jún. Fogyasztói árak december, december, július Ipari termelői árak december, december, június -2-

3 Az EU-27 gazdasági teljesítménye II. negyedévében, részben becsült adatok szerint szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva 4,8%-kal visszaesett. A még nem teljes körű adatok szerint sok országban erősödött a visszaesés az első negyedévihez képest. A szezonálisan és naptári hatással kiigazított, megelőző negyedévhez viszonyított európai uniós teljesítmény már öt negyedév óta csökken, bár 2009 második negyedévében a mérséklődés üteme lényegesen kisebb volt, mint a megelőző negyedévekben. Ez év második negyedévében az USA GDP-je 3,9%-kal visszaesett az egy évvel korábbihoz képest és ez a korábbiaknál jelentősebb mértékű. A szezonálisan és munkanaphatástól megtisztított index szerint a gazdasági teljesítmény 0,3%-kal csökkent, az elmúlt egy évben a legkisebb mértékben. A teljesebb összkép érdekében bemutatom néhány számunkra meghatározó ország, illetve országcsoport főbb adatait: Bruttó hazai termék Előző év azonos időszaka=100 Ország, országcsoport I. n.év II. n.év Ausztria a 103,1 101,8 96,5 95,6 Bulgária 106,2 106,0 96,5.. Csehország a 106,0 103,2 96,6.. Észtország 106,3 96,4 84,9.. Franciaország 102,2.... Lengyelország a 106,6 105,0 101,9.. Litvánia a 108,9 103,0 88,4 77,4 Magyarország 101,1 100,6 93,3 92,4 Németország a 102,5 101,3 93,3 94,1 Olaszország a 101,5 99,0 94,0 94,0 Portugália a 101,9 100,0 96,3.. Szlovákia 110,4 106,4 94,4 94,7 Szlovénia a 106,8 103,5 91,0.. EU-27 a 102,9 100,9 95,3 95,2 USA a 102,0 101,1 96,7 96,1 Japán a 102,1 99,4 91,7 93,5 a) szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva Forrás: KSH, EUROSTAT Az EU-27 becsült ipari termelése, munkanappal kiigazított indexek szerint, az év első felében 17,2%-kal csökkent. A féléven belül az egyes negyedévekben a visszaesés mértéke lényegében azonos volt. A még nem teljes körű adatok szerint valamennyi tagországban csökkent a termelés az előző év azonos időszakához képest, a legkisebb mértékben Lengyelországban (-8,6%), a legnagyobb mértékben Észtországban (-30%). Ipari termelés volumenindexe Előző év azonos időszaka=100 Ország, országcsoport I. n.év II. n.év Ausztria 105,5 100,8 87,

4 Ország, országcsoport I. n.év II. n.év Bulgária 109,1 100,6 81,9 80,1 Csehország 108,8 97,4 81,1 82,1 Észtország 106,7 94,2 71,6 68,1 Lengyelország 109,5 102,3 88,3 94,7 Litvánia 104,0 104,9 86,8 79,8 Magyarország 107,9 100,0 78,1 78,0 Németország 106,1 100,0 79,8 79,4 Olaszország 99,8 96,7 79,0 78,0 Portugália 101,8 95,6 87,6 90,4 Románia 105,0 103,1 86,8 91,9 Szlovákia 112,7 104,4 76,8.. Szlovénia 106,2 98,2 80,4 77,6 EU-27 a 103,3 98,2 82,7 82,8 USA 101,7 98,2 88,4 86,7 Japán 102,8 96,8 67,1 73,2 Az adatok szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva Forrás: KSH, EUROSTAT Fogyasztóiár-index* Előző év azonos időszaka=100 Ország, országcsoport I. n.év II. n.év Ausztria 102,2 103,2 101,1 100,1 Bulgária 107,6 112,0 105,1 103,1 Csehország 103,0 106,3 101,5 101,0 Észtország 106,7 110,6 103,7 100,2 Lengyelország 102,6 104,2 103,6 104,2 Litvánia 105,8 111,1 108,5 104,9 Magyarország 107,9 106,0 102,7 103,6 Németország 102,3 102,8 100,8 100,3 Olaszország 102,0 103,5 101,3 100,9 Portugália 102,4 102,7 99,9 98,9 Románia 104,9 107,9 106,8 106,1 Szlovákia 101,9 103,9 102,3 101,1 Szlovénia 103,8 105,5 101,7 100,6 EU-27 a 102,4 103,7 101,6 100,9 USA 102,9 103,8 100,0 98,8 Japán 100,1 101,4 99,9 99,0 *Harmonizált fogyasztóiár-indexek (HICP) az Európai Unióra és tagállamaira Forrás: KSH, EUROSTAT, OECD Munkanélküliségi ráta* % Ország, országcsoport I. n.év. II. n.év Ausztria 4,4 3,8 4,3 4,4 Bulgária 6,9 5,6 6,0 6,6 Csehország 5,3 4,4 5,5 6,1 Észtország 4,7 5,5 11,0 15,6 Franciaország 8,3 7,8 8,8 9,3 Lengyelország 9,6 7,1 7,7 8,2 Litvánia 4,3 5,8 11,1 14,5 Magyarország 7,4 7,8 9,3 10,2 Németország 8,4 7,3 7,3 7,7 Portugália 8,1 7,7 8,8 9,3 Románia 6,4 5,8 6,2.. Szlovákia 11,1 9,5 10,1 11,3-4-

5 Ország, országcsoport I. n.év. II. n.év Szlovénia 4,9 4,4 4,9 5,9 EU-27 a 7,1 7,0 8,2 8,8 USA 4,6 5,8 8,1 9,3 Japán 3,9 4,0 4,5.. *Szezonálisan kiigazított harmonizált rátáka munkaerő-felmérés szerint Forrás: KSH, EUROSTAT II. negyedévében folytatódtak a 2008 második felében megindult recessziós folyamatok. Az előző negyedévhez hasonlóan a globális méretű, de a fejlett országokat különösen súlytó gazdasági és pénzügyi válság hátrányosan befolyásolta a magyar gazdaság teljesítményét is. Mivel külgazdasági kapcsolataink elsősorban a fejlett országokkal a legintenzívebbek, ezek recessziója jelentősen szűkíti export lehetőségeinket, rontja a beszállító vállalkozások eladási lehetőségeit. Az elmúlt három hónapban a bruttó hazai termék 7,5%-kal esett vissza II. negyedévéhez képest. Az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar, építőipar) hozzáadott értéke a nemzetgazdasági átlagnál gyorsabban, 16,7%-kal mérséklődött. A visszaesés mértéke a mezőgazdaságban volt a legmagasabb, 21,7%. A feldolgozóipar teljesítménye I.I negyedévében 21,3%-kal maradt el az egy évvel korábbi szinttől. Az ipar teljesítménye 19,3%-kal csökkent, elsősorban az exportra támaszkodó feldolgozóipar gyenge teljesítménye következtében. Az építőipar hozzáadott értéke 0,7%-os növekedést mutat alapvetően az egyéb építmények építésének termelésbővülése miatt (metróépítés, útépítések). A szolgáltató ágak bruttó hozzáadott értéke 3,2%-kal maradt el az egy évvel korábbi szinttől, ami lényegesen elmarad az átlagtól és megegyezik az előző negyedévi visszaesés mértékével. A pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás teljesítménye 3%-kal csökkent. A háztartások fogyasztásának visszafogása mutatkozott meg a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítményének 7,6%-os visszaesésében. Az ipar és az export teljesítményének csökkenése és ezzel párhuzamosan a szállítási teljesítmények visszaesése pedig a szállítás, raktározás, posta és távközlés 6,1%-os mérséklődésében játszott szerepet. A közigazgatás, oktatás, egészségügy (0,6%) és az egyéb közösségi szolgáltatás (0,5%) teljesítménye, ha kis mértékben is, de bővült. A GDP volumenindexei , % (előző év azonos időszaka=100) Év I. II. III. IV: I-IV ,0 104,1 104,4 104,2 104, ,3 104,3 104,4 104,7 104,2-5-

6 Év I. II. III. IV: I-IV ,6 105,1 104,9 104,6 104, ,8 104,4 104,1 104,5 104, ,8 103,7 104,2 104,0 104, ,6 101,0 100,8 100,7 101, ,8 102,1 101,3 97,5 100, ,3 92,5 A GDP felhasználási oldalán 2009 II. negyedévében a háztartások végső fogyasztása 4,7%-kal csökkent, a háztartások fogyasztási kiadásainak 6,6%-os mérséklődése (I. negyedév 7,3%) miatt, ugyanakkor a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások 2,6%-kal, a non-profit szervezetektől kapottak 4,1%-kal emelkedtek. A közösségi fogyasztás 0,9%-os emelkedést mutatott, így a végső fogyasztás 4%-kal csökkent. A bruttó állóeszköz-felhalmozás az év második negyedévében az előző negyedévinél kisebb mértékben 3,3%-kal esett vissza. A nagy súlyú ágazatok közül a feldolgozóiparban jelentős a visszaesés, ugyanakkor a szállítás, raktározás és az ingatlanügyek ágazatokban növekedés figyelhető meg. A második negyedévben folytatódott a belföldi felhasználás visszaesése (-14,7%). Ebben fontos szerepe volt a készletállomány további jelentős mérséklődésének, mind a feldolgozóiparban, mind a kereskedelemben. negyedéves növ Negyedéves bruttó hazai termék (GDP-) volumenindexek, (kiigazítatlan, az előző év azonos negyedéve = 100, előző év=100) éves növekedés Forrás: KSH; Grafika: Milei A II negyedévben folytatódott a nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmának -6-

7 jelentős visszaesése. Az export 14%-kal, az import pedig 22,6%-kal csökkent. Ennek következtében a külkereskedelmi forgalom egyenlege 540 mrdft-os, eddig soha nem tapasztalt mértékű aktívumot mutat A nagyfokú visszaesés áruforgalmi okokra vezethető vissza. Az áruforgalom exportja 17,1%-kal, importja 25,7%-kal csökkent, míg a szolgáltatások exportja 3,8%-kal nőtt, importja pedig 3,2%-kal mérséklődött. A GDP tényezői (kiigazítatlan, változás az előző év azonos időszakához képest, %) I. félév A megtermelt GDP 104,4 104,3 104,7 103,9 104,0 101,2 100,6 92,8 Mezőgazdaság 90,1 99,8 153,4 96,1 93,5 79,0 150,6 83,0 Ipar összesen 101,8 105,9 103,7 103,5 105,6 106,6 99,9 81,5 Feldolgozóipar 103,8 107,2 104,0 105,2 106,3 107,7 99,0 79,1 Építőipar 113,0 96,4 103,3 103,3 100,8 93,3 94,8 98,8 Szolgáltatások 105,3 104,2 102,4 104,6 104,5 100,9 98,6 96,8 A felhasznált GDP 104,4 104,3 104,7 103,9 104,0 101,2 100,6 92,8 Háztartások végső fogyasztása 109,9 107,8 102,8 103,6 101,9 98,2 100,1 94,7 Közösségi fogyasztás 105,3 105,1 99,9 99,9 105,8 97,8 98,1 100,4 Végső fogyasztás 109,2 107,5 102,4 103,1 102,4 98,2 99,8 95,4 Bruttó állóeszköz felhalmozás 109,8 102,2 107,9 108,5 99,8 101,5 97,4 95,2 Export 103,9 106,2 115,0 111,3 118,6 115,9 104,8 83,8 Import 106,8 109,3 113,7 107,0 114,8 113,1 104,7 77,7 GDP összesen 104,4 104,3 104,7 103,9 104,0 101,2 100,6 93,3 Forrás: KSH A nemzetgazdasági beruházások volumene második negyedévében 4,7%-kal csökkent azonos időszakához képest. Az összes beruházáson belül a gép- és berendezés-beruházások volumene 11,6%-kal esett vissza, az építési beruházásoké 1,1%-kal emelkedett a lakásberuházásoknak és az autópálya-építéseknek köszönhetően. A beruházási adatok 2009 II. negyedévi alakulásának okai az alábbiakban foglalhatók össze: A feldolgozóipar beruházásai a beruházásokon belül kb. 25%-os súlyt képvisel 17,8%-kal mérséklődtek, főként a gumiabroncs-, gumitömlőgyártás beruházásainak visszaesése miatt (2008-ban befejeződtek ezek a beruházások). A járműgyártás, az élelmiszer-, ital-, dohánygyártás beruházásai is csökkentek. Nagymértékű visszaesés volt tapasztalható az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység beruházásaiban (-47,2%), a pénzügyi, biztosítási tevékenységben (-46,4%), az építőiparban (-41,4%), és a humán-egészségügyi, szociális ellátásban (-33,1%). Az ingatlanügyletek beruházásai 10,6%-kal emelkedtek, ide tartoznak a -7-

8 lakásépítések is. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág beruházásai 25,8%-kal visszaestek. A szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág beruházásaiban 14,3%-os emelkedés következett be, elsősorban az út és autópálya építések, valamint a metró építés következtében. A mezőgazdasági beruházások 18,2%-kal csökkentek, amiben az előző évi magas bázis is szerepet játszott. A kisebb súlyú ágazatok közül a bányászatban a földgázkitermeléshez kapcsolódó beruházások következtében 40,6%-os bővülés volt, Az energiaiparban mért 26,9%-os növekedés a villamoserőmű- és hálózatbővítéseknek köszönhető. Az alábbi táblázat nemzetgazdasági áganként mutatja a beruházások volumenének változását első félévében: Kód Nemzetgazdasági ág Volumenindex, % előző év azonos időszaka = I. félév A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 124,4 96,8 B Bányászat, kőfejtés 52,4 92,3 C Feldolgozóipar 96,4 86,9 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 106,2 116,3 E Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 88,3 82,4,4 F Építőipar 109,2 73,4 G Kereskedelem, gépjárműjavítás 107,3 91,7 H Szállítás, raktározás 94,0 98,8 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 110,9 76,2 J Információ, kommunikáció 94,8 107,7 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 101,1 67,5 L Ingatlanügyletek 98,5 107,3 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 98,1 108,0 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 96,3 67,8 O Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 71,9 99,6 P Oktatás 86,2 88,6 Q Humánegészségügyi, szociális ellátás 97,9 77,3 R Művészet, szórakoztatás, szabadidő 84,3 85,3 S Egyéb szolgáltatás 88,4 89,9 97,0 94,0 Ebből: Építés 93,2 98,4 Gép, berendezés 102,7 89,2 Forrás: KSH Az ipari termelés I. félévében 22,5%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, ezen belül az első negyedévben 22,3, a másodikban 22,7%-kal. Júniusban az -8-

9 ipari termelés 18,8%-kal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. Ez valamivel kedvezőbb, mint az előző hónapok adata, ugyanis áprilisban 27%-os, májusban pedig 22,1%-os volt a visszaesés mértéke. A visszaesés továbbra is export piacaink felvevőképességének jelentős csökkenéséből adódik. A feldolgozóipar termelése az első félévben 24,0% maradt el az egy évvel korábbitól. Júniusban a csökkenés 19,3% volt. Két ágazatban mértek növekedést: a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás 1,7%, az egyéb feldolgozóiparban 23,5%-os. havi index Az ipari termelés indexei 12 havi index Havi index havi indexs 70 J Á Jl O J ÁJlOJÁ Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Forrás: KSH; Grafika: Milei Országos szinten az ipar hazai eladásai 11,8%-kal mérséklődtek az első félévben az előző év azonos időszakához képest, míg júniusban 12,4%-kal. Az ipar belföldi eladásának csökkenése elsősorban az exportra termelő vállalkozások hazai beszállítói rendszerét érintő megrendelések és a lakossági kereslet visszaesésével függ össze. A feldolgozóipar belföldi eladásai 11,5%-kal mérséklődtek júniusában és 15,1%-kal az I. félévben. Az ipari export volumene 26%-kal csökkent 2009 első hat hónapjában, júniusban pedig 21,7%-kal az előző év azonos időszakához képest. Ez azt eredményezte, hogy az első félévben a kivitel aránya az összes értékesítésből a korábbi 51%-ról 48%-ra módosult. A feldolgozóipari értékesítés 67,6%-a került exportra. A feldolgozóipari kivitel júniusban 21,9%-kal, az első félévben 26,3%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban első hat hónapjában az ország mind a hét régiójában csökkent az ipari termelés az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb ütemű, 31,5%-os visszaesés a -9-

10 közép-dunántúli régióban volt. A többi hat régióban 11,1-29,5% közötti a csökkenés mértéke júniusában is a Közép-Dunántúlon volt a csökkenés mértéke a legnagyobb (-26,8%), de a többi régióban is mérséklődött a termelés volumene 7,6-26,2% közötti mértékben Az ipar termelési volumenindexe ( ig év havi átlaga = 100, 2001-től év havi átlaga = tól Év havi átlaga=100) Eredeti Szezonálisan és munkanappal kiigazított 70 J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J MjSz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J MjSz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Forrás: KSH; Grafika: Milei 2009 január-júniusában a létszám-kategóriák szerint képzett vállalatcsoportok közül a nagyvállalkozások (250+ fő) termelését érintette leginkábba kialakult válság. Vállalkozások Termelés Belföldi értékesítés Exportértékesítés Volumenindex, előző év azonos időszaka=100 Kisvállalkozás (5-49 fő) 84,9 85,2 77,8 Közepes vállalkozás ( fő) 79,2 90,2 75,4 Nagyvállalkozás (250+fő) 75,8 89,0 75,6 A fafeldolgozó-ipar termelése 2009 I. félévében 31,6%-kal visszaesett az egy évvel korábbihoz képest, ebben a viszonylag magas bázis is közrejátszott (2008 I. félévében a termelés 28,7%-kal bővült) júniusában 2,0%-kal esett vissza a termelés az előző év júniusához képest. A szakágazat hazai értékesítése 2009 első felében 13,3%-kal mérséklődött. Júniusban azonban a növekedés mértéke 29,4% volt, az év megelőző hónapjaiban tapasztalt 14-33,8% közötti csökkenést követően. Az exportértékesítés 38,7%-kal esett vissza az első félévben, ezen belül az első negyedévben 32,6%-kal, a másodikban 43,6%-kal júniusában 33,7%-kal, májusban 42,8%-kal, áprilisban pedig 51,7%-kal csökkent a szakágazat kivitele az egy évvel korábbihoz képest. A fafeldolgozó-ipar termelése és értékesítése -10-

11 Időszak Termelés Belföldi értékesítés Export (előző év azonos időszaka = 100) ,8 95,1 117, ,6 95,3 120, ,7 109,2 100, ,6 103,7 106, ,5 94,6 97, ,8 90,6 104, ,6 92,2 98, ,3 125,1 109, J-Jú 68,4 86,7 61,3 Forrás: KSH A hazai bútoripar termelése 24,8%-kal mérséklődött ez év első félévében, ezen belül az első negyedévben 28,4%, a másodikban 21,1% volt a volumencsökkenés júniusában 21,3%-kal csökkent a szakágazat termelése az egy évvel korábbihoz képest. A belföldi értékesítés az első hat hónapban 43,9%-kal, júniusban 28,3%-kal esett vissza. Az export csökkenésének üteme jelentősen elmaradt a termelés és belföldi értékesítés csökkenési ütemétől. Az első félévben 3,1%-kal, ezen belül az I. negyedben 4,9%-kal, a másodikban 1,1%-kal mérséklődött, júniusban pedig 11,2% visszaesett a kivitel. A bútoripar termelése és értékesítése Időszak Termelés Belföldi értékesítés Export (előző év azonos időszaka = 100) ,2 114,0 127, ,8 140,7 95, ,0 69,2 90, ,2 99,6 121, ,1 101,5 103, ,8 115,3 112, ,1 112,1 105, ,1 129,0 115, J-Jú 75,2 56,1 96,9 Forrás: KSH 2009 első hat hónapjában a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében az ipar termelékenysége 13,5%-kal csökkent, a létszám 10,7%-os csökkenése mellett. A feldolgozóipar ágazatai közül az élelmiszeriparban 3,1%-os növekedés következett be, a többi feldolgozóipari ágazatban pedig kisebb hatékonysággal termeltek, mint egy évvel korábban. -11-

12 Az európai uniós szabályozásnak megfelelően az építőipari adatok is a TEÁOR 08 nómenklatúra szerint kerülnek közzétételre az alábbiak szerint: 41 Épületek építése 42 Egyéb építmény építése 43 Speciális szaképítés 41.1 Épületépítési projekt 43.1 Bontás, építési terület szervezése 42.1 Út, vasút építése előkészítése 41.2 Lakó- és nem lakó épület építése 42.2 Közműépítés 43.2 Épületgépészeti szerelés 42.9 M.n.s. egyéb építmény építése 43.3 Befejező építés 43.9 Egyéb speciális szaképítés 2009 I. félévében az építőipar termelése 1,9%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, amikor is 9,5%-os visszaesést mértek. Júniusban az építőipar teljesítménye, kiigazítatlan adatok alapján 15,9%-kal emelkedett az egy évvel korábbi alacsony bázishoz képest. A hosszú időszak után mért nagyobb mértékű emelkedés egyrészt az előzőekben említett alacsony bázis, másrészt az egyéb építmények építésének múlt év augusztusa óta megfigyelhető bővülés eredménye (az út-, vasút- és közműépítésekkel foglalkozó szervezetek jelentős mértékű termelésbővülésének eredménye). 140 % Építőipari termelés volumenindexe, előző év azonos időszaka= J Jl 1996 J Jl 1997 J Jl 1998 Forrás: KSH; Grafika: Milei J Jl 1999 J Jl 2000 J Jl 2001 J Jl 2002 J Jl 2003 J Jl 2004 J Jl 2005 J Jl 2006 J Jl 2007 J Jl 2008 Az épületeken végzett munka 10,7%-kal visszaesett az első félévben, az egyéb építményeken végzett munka 10,8%-kal emelkedett 2008 első hat hónapjához képest júniusában az épületeken végzett munka volumene 2%-kal nőtt, az egyéb építményeken végzett munkáé 34,5%-kal emelkedett 2008 júniusához képest. Az építőipari vállalkozásoknál 2009 júniusában kötött új szerződések volumene 32%-kal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Ezen belül az épületek építésére -12- J 2009

13 kötött új szerződések volumene 24,7%-kal, az egyéb építményeké 38,8%-kal esett vissza az előző évi bázishoz képest. A 2009 I. félév végi szerződésállomány 28,8%-kal meghaladta az egy évvel korábbi szintet, ezen belül az épületek félév végi szerződésállománya 28,5%-kal, míg az egyéb építményeké 29%-kal nőtt. 2,5 Építőipari termelés építményfőcsoportok szerint ,0 Folyó áron, ezer Mrd Ft 1,5 1, előző év azonos időszaka=100 0,5 Épületek Épületek, vol.index Egyéb építmények E. építmények, vol.index 20 0, I-VI 0 Forrás: KSH; Grafika: Milei Az alágazatok közül az épületek építése volumene 1%-kal, a speciális szaképítés 17,4%-kal mérséklődött, az egyéb építmények építése pedig 32,4%-kal bővült I. félévéhez képest júniusában az épületek építése 16,2%-kal, az egyéb építmények építése 75,3%-kal növekedett, a speciális szaképítés termelése viszont 7,3%-kal mérséklődött 2008 júniusához viszonyítva. 250 Mrd Ft Az építőipari termelés alakulása tevékenységenként Épületek építése Egyéb építmény építése Speciális szaképítés J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Forrás: KSH; Grafika: Milei -13-

14 2009 I. félévében 16,3%-kal nőtt a használatba vett lakások száma az egy évvel korábbihoz képest. A növekedés elsősorban az alacsony bázisnak köszönhető első felében 15%-kal csökkent a használatba vett lakások száma, így az ez évi mennyiség lényegében a 2006 és 2007 első hat havi számnak felel meg. A használatba vett lakások száma valamennyi település típusban emelkedett, a városokban 13%-kal, a megyei jogú városokban 5,7%-kal, a fővárosban 35,4%-kal, a községekben 7,2%-kal. A kiadott új lakásépítési engedélyek száma 19%-kal visszaesett az első hat hónapban. Budapesten 12,9%-kal, a megyei jogú városokban 16,2%-kal, a kisvárosokban 24,4%-kal, a községekben pedig 20,5%-kal kevesebb új engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban. Az új lakások 80,3%-át építették építőipari fővállalkozásban, 13,5%-át pedig lakossági házilagos kivitelezésben. Saját használatra a megépített lakások 46,8%-a, értékesítésre 51,8%-a készült I. félévében a lakosság által építtetett új lakások száma 4,8%-kal, a vállalkozások által épített lakások száma pedig 28,6%-kal nőtt, az arány 49,9-49,8. A családi-házas építkezés 7,7%-kal emelkedett, 73,4%-kal nőtt a lakóparki építkezés (az ebben az építési formában épült lakások száma lényegesen alacsonyabb, mint a többi építési formában épülteké), de 14,1%-kal több lakás épült új többszintes többlakásos épületben is. Az épített lakások átlagos alapterülete 89m 2, ez kb. 2m 2 -rel kisebb, mint az előző év azonos időszakában, ez elsősorban a Budapesten épült lakások 6m 2 -es átlagos alapterület-csökkenéséből adódik. ezer db 60 Lakásépítés Kiadott lakásépítési eng. Épített lakások I-VI Forrás: KSH; Grafika: Milei 2008-ban az építkezések területi eloszlása egyenetlen volt. A használatba vett lakások száma két régióban, az Észak-alföldön (-28,5%) és a Dél-alföldön (-10,6%) -14-

15 csökkent, míg a fennmaradó ötben emelkedett. A növekedés üteme a dél-dunántúli régióban volt a legmagasabb, meghaladta az 50%-ot. Ugyanakkor változatlanul a legtöbb új lakás a közép-magyarországi régióban kapott használatbavételi engedélyt (54%). A 2009 első félévében kiadott új lakásépítési engedélyek alapján a jövőbeni építkezéseknek közel a fele (49,2%) ide fog koncentrálódni. A kiadott lakásépítési engedélyek száma ugyanezen időszakban, a dél-dunántúli régióban emelkedett, a többi hatban 4 és 30% közötti a csökkenés mértéke. A kiadott építési engedélyek alapján 2008 január-júniushoz viszonyítva 2009-ben 16,8%-kal kisebb lakóterület beépítését tervezik. A nem lakóépületek esetében 1,7 millió m 2 beépítésére adtak ki új építési engedélyt, ami 16,5%-os visszaesést jelent. Építési engedélyt kapott nem lakóépületek száma és alapterülete Építési engedélyt kapott nem lakóépület I. félév Ebből: Ipari épület I. félév Mezőgazdasági épület I. félév Kereskedelmi épület I. félév Épületek száma (db) Épületek alapterülete (1000 m 2 ) 4.546, , ,5 543, ,3 312,9 700,3 382,3 A külkereskedelmi statisztika módszertana és tájékoztatási rendje az uniós csatlakozással átalakult. Az EU tagállamaival lebonyolított kereskedelem statisztikai forrása az Intrastat, az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemé, pedig az Extrastat. A külkereskedelmi forgalom e kettő összege. Ennek alapján először becslés készül a makrómutatókra, majd egy hónap múlva jelennek meg a részletes, de még mindig előzetes adatok I. félévében a külkereskedelmi forgalom export volumene 20%-kal, az importé 25%-kal maradt el az egy évvel korábbi szinttől. A kivitel volumene euróban 25,5%-kal, a behozatalé 30%-kal szűkült 2008 első hat hónapjához képest. A külkereskedelmi mérleg 2 054,7 millió euró többletet mutatott, az előző évi 288 millió euró aktívummal szemben. Ez millió euró javulást jelent. A külkereskedelmi forgalom forintárszintje exportban és importban is 6,6%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, így a cserearány lényegében nem változott. A forint az euróhoz viszonyítva 14, a dollárhoz képest pedig több mint 30%- kal gyengült. A külkereskedelmi termékforgalom devizaárszintje közel 9%-kal csökkent. -15-

16 A külkereskedelmi forgalomalakulása, I. félév Az előző év azonos Érték Megnevezés időszaka=100 Kivitel Behozatal Kivitel Behozatal Millió euró , ,5 74,5 69,6 Millió dollár , ,3 64,7 60,5 Milliárd forint 8.243, ,9 85,2 79,5 Forrás: KSH A 2009 január-júniusi időszakban a kivitel összessége arányban, a behozatalé arányban oszlott meg az EU tagállamai, illetve az unión kívüli országok között. Az új tagállamokkal (12 újonnan csatlakozott) folytatott külkereskedelemben az import 15,5%-os, az export 19,5%-os részt képvisel. Az ezen országokba irányuló forgalom dinamikája az átlag körül alakult, az export euróban 27%-kal, az import 25%-kal mérséklődött. A régi tagállamokba irányuló export 22,6%-kal, az import 31,5%-kal esett vissza. Az Unió egészét tekintve a kivitel 23,8%-kal a behozatal 30,2%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Az unión kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel 31,5%-kal, a behozatal 30,6%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. 7,0 6,5 6,0 Import Export Egyenleg 5,5 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 Külkereskedelmi forgalom mrd $, 2003-tól mrd euró 1,5 1,0 0,5 0,0-0,5-1, Forrás: KSH; Grafika: Milei júniusában a külkereskedelmi forgalom volumene mind exportban, mind importban jelentős ütemben csökkent, a kivitel 13,3%-kal, a behozatal 20,1%-kal volt alacsonyabb mint egy évvel korábban. Az euróban számított kivitel 21,1, a behozatal 27,7%-kal maradt el a 2008 júniusi szinttől. A fa alapanyagok január-júniusi forgalma több év után pozitív egyenleggel -16-

17 zárt, mértéke meghaladja a 3 milliárd forintot. A behozatal forintban 30,8%-kal, kivitelünk pedig 14,1%-kal visszaesett. A végbement egyenlegjavulás tehát részben a csökkenő behozatalnak, részben pedig az export lassúbb ütemű visszaesésének köszönhető. A fatermékek kivitele 2009 I. félévében 26,2%-kal csökkent, míg behozatalunk 18%-kal mérséklődött. Mivel a kivitel visszaesése nagyobb mértékű volt, mint a behozatalé az egyenleg közel 7 milliárd forinttal elmaradt az egy évvel korábbitól, iránya azonban pozitív maradt első hat hónapjában a bútor és bútorelem behozatal 21,8%-kal mérséklődött. Az árucsoport kivitele a vizsgált időszakban 10%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az árucsoport egyenlege 12,3 milliárd forinttal kedvezőbben alakult, mint az előző évben, tekintettel arra, hogy a kivitel visszaesése lényegesen elmaradt a behozatalétól Fa, faáru, bútor behozatal/kivitele millió USD, 2007-től millió Euró 800 Import Export Egyenleg J-Jú Bútor és bútorelem J-Jú Fa és parafa, faáru Forrás: KSH; Grafika: Milei A fa- és bútoripar külkereskedelmi forgalmának adatait a korábbi évektől eltérően forintban közlöm. Ennek oka, hogy 2007-től a szakági adatok USD helyett euróban jelennek meg, így az összehasonlíthatóság megszűnt, különös tekintettel az USD-euró árfolyam lényeges változásaira. A Fa és Faáru, valamint a Bútor és bútorelem külkereskedelmi forgalma (SITC Rev.3) Időszak Érték, M Ft Behozatal Kivitel Egyenleg %-os vált. Érték, %-os vált. Érték, Előző M Ft Előző év=100 M Ft év= Fa és parafa ,0 110, ,0 94, , ,7 107, ,1 100, , ,9 115, ,7 95, , ,0 86, ,6 89, ,4-17-

18 Időszak Érték, M Ft Behozatal Kivitel Egyenleg %-os vált. Érték, %-os vált. Érték, Előző M Ft Előző év=100 M Ft év= ,9 111, ,9 119, , ,3 107, ,1 103, , ,1 82, ,1 101, , I. félév ,8 86, ,9 97, , I. félév ,0 69, ,9 85, ,9 63 Fa-és parafaáru ,0 123, ,0 103, , ,5 114, ,7 101, , ,5 105, ,4 104, , ,3 98, ,2 109, , ,3 121, ,9 118, , ,3 115, ,0 110, , ,5 93, ,3 106, , I. félév ,3 93, ,3 117, , I. félév ,2 82, ,1 73, ,9 82 Bútor és bútorelem ,0 116, ,0 99, , ,0 108, ,1 105, , ,0 108, ,7 103, , ,5 104, ,5 98, , ,2 109, ,3 110, , ,8 110, ,2 103, , ,6 99, ,2 105, , I. félév ,9 116, ,4 107, , I. félév ,0 78, ,3 90, ,3 Forrás: KSH Az ipari termelői árak 2009 júniusában 6,6%-kal emelkedtek az előző évhez képest, a belföldi értékesítési árak emelkedése 2,1%-os volt. Az exportértékesítési árak 9,8%-kal növekedtek I. félévében az ipari termelői árak 7,2%-kal haladták meg az egy évvel korábbit, ezen belül a belföldi értékesítési árak 3,5%-kal, az exportértékesítésben 9,8%-kal voltak magasabbak. A fafeldolgozó ipar termelői ára 2009 eső félévében 8,7%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A belföldi értékesítési árak 0,6%-kal, az export értékesítés árai 14,8%- kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. A bútoripar termelői ára az első félévben 7,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül a hazai értékesítés árszintje 2,6%-kal, az exporté 12,2%-kal haladta meg a 2008 január-júniusi szintet. Termelői ár alakulása szakáganként, I. félév TEÁOR Ipari termelői Belföldi értékesítés Exportértékesítés Szakág szám árindex termelői árindexe termelői árindexe 1610 Fűrészáru-gyártás 105,3 102,3 108,3-18-

19 TEÁOR Ipari termelői Belföldi értékesítés Exportértékesítés Szakág szám árindex termelői árindexe termelői árindexe 1621 Falemezgyártás 104,9 89,6 109, Parkettagyártás 104,5 101,5 108, Épületasztalos-ipari termékek gyártása 111,4 102,2 118, Tároló fatermék gyártása 103,8 101,5 109, Egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása 104,8 103,4 107, Irodabútor gyártása 104,2 103,9 105, Konyhabútor gyártása 107,4 100,5 126, Ágybetét gyártása 101,8 100,6 114, Egyéb bútor gyártása 107,9 102,8 111,9 120 Az ipar árindexei, % Termelői Belföldi Export 90 J 1998 Jl J 1999 Jl J 2000 Jl J 2001 Jl J 2002 Jl J 2003 Jl J 2004 Jl J 2005 Jl J 2006 Jl J 2007 Jl J 2008 Jl J 2009 Jl Forrás: KSH; Grafika: Milei Az építőipari tevékenység termelői árai 2009 január-júniusában 4,2%-kal emelkedtek 2008 azonos időszakához képest. A termelői árak emelkedésének üteme a második negyedévben lassult az első negyedévhez képest. Az épületek építése ágazatban 4%-kal, az egyéb építmények építése ágazatban 3,4%-kal, a speciális szaképítés ágazatban 3,8%-kal volt magasabb a termelői ár, mint Második negyedévében második negyedévében az egyes építményfajták közül az egylakásos épületek termelői ára 4,5%-kal, a két és több lakásos épületek ára 4,5%-kal, a szállodák és szálló jellegű épületek árai 5,1%-kal, a nagy és kiskereskedelmi épületek árai 5,9%-kal, az ipari épületek és raktárak árai 2,9%-kal haladták meg a 2008 év második negyedévének árszintjét. -19-

20 % Építőipari árindex előző év azonos időszaka=100 Épületek építése Egyéb építmények építése S iáli ké íté I.n.év II.n.év III.n.év IV.n.év I.n.év II.n.év Forrás: KSH; Grafika: Milei A fogyasztóiár-index 2009 első négy hónapjában 3,1%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az időszak első három hónapjában az árnövekedés mértéke hónapról hónapra csökkent, áprilisban ez a tendencia megtört. A márciusi 2,9%-os áremelkedést 3,4%-os követte. A szezonálisan kiigazított maginfláció 3,2%, a nyugdíjas fogyasztóiárindex 4,8% volt. 3,5 17,5 Változás az előző hónaphoz képest (%) 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 Fogyasztói árindex Havi árindex 12 havi árindex Maginfláció KSH Éves infl. 15,0 12,5 10,0 7,5 5,0 2,5 Vált. az előző év azonos időszakához (%) 0,0 0,0-0, ,5 Forrás: KSH; Grafika: Milei -20-

21 A hazai lakásállomány alakulása Lakásállomány szobaszám szerint, ezer db és több szobás 2 szobás 1 szobás Forrás: KSH; Grafika: Milei A lakásépítés a főbb építési formák szerint, ezer darab Község Többi város Megyei jogú város Budapest I-III Új lakóépületben I-III Új családi házban I-III Új többszintes, többlakásos épületben I-III Új lakóparki épületben Forrás: KSH; Grafika: Milei 140 Az épített lakások átlagos nagysága, m , I-III 86,8 65,7 89,8 97,1 97,5 113,0 117,5 94,9 90, Budapest Megyei jogú város Többi város Község Orsz. Átl. Forrás: KSH; Grafika: Milei -21-

22 -22-

23 A fafeldolgozó és bútoripar helyzete január-június Az alább következő elemzés több, mint tíz év adatgyűjtése alapján készült. Az adatok a KSH Iparstatisztikai Főosztályától, illetve a Hivatal honlapjáról származnak és az 5 főt, vagy annál többet foglalkoztató vállalkozások adataira épül. A 49 fő feletti vállalkozások megfigyelése teljes körű, az 5-49 főt foglalkoztató vállalkozások megfigyelése reprezentatív, az 5 főnél kevesebbet foglalkoztató ipari vállalkozások tevékenységét becsléssel veszik figyelembe. A becsléshez az utolsó két év áfa-adatait, az értékesítés értékesítési irányok szerinti megoszlását és a működő vállalkozások tárgyhavi számát veszik figyelembe. A statisztikai adatgyűjtés január 1-től a statisztikai főtevékenység alapján történik (egy egység főtevékenysége az a tevékenység, amely az egységen belül a tényezőköltségen mért legnagyobb hozzáadott értéket hozza létre). Ennek figyelembe vételével egyes adatszolgáltatók ágazati hovatartozása a bázishoz képest megváltozott, ez érintheti az adatok időbeli összehasonlíthatóságát. Jelen tanulmányban az ágazati adatok az új TEÁOR 08 osztályozásnak megfelelően szerepelnek. Fontosnak tartom, a jobb áttekinthetőség és adatértelmezés érdekében a változások bemutatását. A KSH munkatársai az ipar termelési adataiban 2000 januárjától átvezették a változásokat, így az indexek 2001-től szintén rendelkezésre állnak. TEÁOR 03 TEÁOR 08 Kódszám Megnevezés Kódszám Megnevezés 2010 Fűrészárugyártás 1610 Fűrészárugyártás 2020 Falemezgyártás 1621 Falemezgyártás 2030 Épületasztalos-ipari termék 1622 Parkettagyártás gyártása 1623 Épületasztalos-ipari termék gyártása 4120 Lakó- és nem lakóépület építése 4332 Épületasztalos-szerkezet szerelése 4391 Tetőfedés, tetőszerkezet-építés 2040 Tároló fatermék gyártása 1624 Tároló fatermék gyártása 3319 Egyéb ipari eszköz javítása 2051 Fatömegcikk gyártása 1629 Egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása 3299 Egyéb m.n.s. feldolgozóipari tevékenység 3319 Egyéb ipari eszköz javítása 2052 Parafa, fonottáru gyártása 1629 Egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása 3299 Egyéb m.n.s. feldolgozóipari tevékenység 3611 Ülőbútor gyártása 3101 Irodabútor gyártása 3102 Konyhabútor gyártása 3109 Egyéb bútor gyártása 2932 Közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása 3011 Hajógyártás 3020 Vasúti, kötöttpályás jármű gyártása 3030 Légi, űrjármű gyártása 9524 Bútor, lakberendezési tárgy javítása 3612 Irodabútor gyártása 2823 Irodagépgyártása(kivéve számítógép és perifériái) 3101 Irodabútor gyártása 9524 Bútor, lakberendezési tárgy javítása 3613 Konyhabútor gyártása 3102 Konyhabútor gyártása 3614 Egyéb bútor gyártása 3109 Egyéb bútor gyártása 9524 Bútor, lakberendezési tárgy javítása 3615 Ágybetét gyártása 3103 Ágybetét gyártása -23-

24 TERMELÉS, ÉRTÉKESÍTÉS % 150 A fa- és bútoripar volumenindexei, % (előző év azonos időszaka=100) ,2 122,1 129,0 127, ,3 114,0 112,1 125,1 117,9 112,5 115,0 109, ,8 96,5 95,1 103,7 92,2 86,7 90,8 98,5 96, ,0 Fafeldolgozás Bútorgyártás 68,4 75,2 69,2 56,1 61, Termelés J-Ju Export J-Ju Forrás: KSH; Grafika: Milei A fafeldolgozó-ipar (TEÁOR 16) 2009 I. félévi termelési értéke 77,5 Mrd Ft, belföldi árbevétele 37,8 Mrd Ft, export árbevétele 39,8 Mrd Ft volt. A feldolgozóipari termelés 24%-os csökkenése mellett az ágazat 31,6%-os visszaesést mutat. Az ez évi termeléscsökkenés az egy évvel korábbi 28,7%-os növekedés magas bázisán jött létre. A fafeldolgozó-ipar belföldi értékesítése első felében 13,3%-kal maradt el az előző évi 38,4%-os emelkedést követően. A fafeldolgozó ipar eredményei az ipari exportban sem javultak az egy évvel korábbihoz képest, mivel a 2008 I. félévi 23,3%-os bővülését követően a 2009 január-júniusi időszakban 38,7%-kal csökkent a kivitel volumene júniusában folytatódott az előző hónapokban tapasztalt visszaesés, üteme a termelés és az export területén lassult, a hazai eladások esetében ingadozik. A termelés 2%-kal, az ipar exportja pedig 33,7%-kal volt alacsonyabb, mint júniusában. A hazai eladás ugyanakkor 29,4%-kal bővült. A bútorgyártás (TEÁOR 31) 2009 első félévi termelési értéke 75,7 Mrd Ft, belföldi árbevétele 28,9 Mrd Ft, export árbevétele 46,8 Mrd Ft volt. A bútoripar termelése 2009 első hat hónapjában 24,8%-kal esett vissza. A bútoripar hazai eladásai a 2008 I. félévi 59,5%-os bővülésével szemben 2009 január-júniusban 43,9%-kal zuhant. A bútoripari export csökkenésének üteme elmaradt a termelés és a belföldi értékesítés visszaesésének ütemétől, de 3,1%-os mértékével így is jelentősen kedvezőbb a feldolgozóipari átlagnál júniusában a bútoripar termelése 21,3%-kal, belföldi értékesítése 28,3%-kal -24-

25 csökkent, míg export értékesítése 11,2%-kal bővült. Szakágazati eredmények Fafeldolgozó-ipar A hazai fűrészáru gyártás termelése I. félévében 27,5%-kal visszaesett. A hazai értékesítés 14,6%-kal, az export 44,7%-kal csökkent júniusában a termelés stagnált 2008 júniusához képest, a belföldi értékesítés 35,3%-kal bővült, az export pedig 52,1%-kal visszaesett. A nagymértékű csökkenés mögött nem csak a válság miatti keresletcsökkenés áll, hanem az előző évi igen magas bázis is. Mrd Ft 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 Termelés a fafeldolgozó iparban szakágazatonként I-VI 20,0 10,0 0,0 Fűrészárugyártás Falemezgyártás Parkettagyártás Ép.aszt.ipari term. Tároló fatermékek Egyéb fa-, parafa, fonottáru Forrás: KSH; Grafika: Milei A falemezgyártás, mely a fafeldolgozó ipar termelésének negyedét adja, termelése 2009 I. félévében 46,5%-kal csökkent. A belföldi értékesítés 12,3%-kal, az export 42,6%-kal csökkent júniusában a termelés volumene 2,4%-kal csökkent, a hazai értékesítés 8,9%-kal nőtt, az export pedig 32,8%-kal zuhant. A termelés volumene az év első három hónapjában gyorsuló ütemben mérséklődött, a mélypont márciusban következett be (-64,8%). Áprilistól a visszaesés üteme lassan mérséklődik A hazai értékesítés 2008 negyedik negyedévétől csökken megszakítás nélkül, mértéke azonban csak kisebb ingadozásokkal 20% körül mozogott, júniusban az egy évvel korábbi alacsony bázison növekedést mértek. A falemezgyártás kivitele szintén a múlt év negyedik negyedéve óta csökken töretlenül, üteme áprilisig gyorsult, május-júniusban kismértékben csökkent. -25-

26 A parkettagyártás idősora foghíjas, hiányoznak a közötti és a 2007 évi adatok. A 2009 első félévi adatok alapján a szakág 0,3%-ot képvisel, a korábbi éves értékek alapján 1% körüli nagyságrendet képvisel. A parkettagyártás termelése már a múlt év második negyedéve óta csökken, ez év első hat hónapjában a visszaesés már 82%-os volt. A belföldi értékesítés adatai már a múlt év egészében az eladások mérséklődéséről tanúskodnak, 2009 I. félévében 72,7% volt a visszaesés. A kivitel is hasonló tendenciát mutat, a visszaesés 55,2%-os. Ez év júniusában a korábbi hónapoknál valamivel kedvezőbb érétkeket mértek. A termelés 59,3%-kal, a belföldi értékesítés 58,6%-kal, az export pedig 22,1%-kal zuhant az egy évvel korábbi alacsony bázishoz képest. Mrd Ft 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 Hazai értékesítés a fafeldolgozó iparban szakágazatonként I-VI 5,0 0,0 Fűrészárugyártás Falemezgyártás Parkettagyártás Ép.aszt.ipari term. Tároló fatermékek Egyéb fa-, parafa, fonottáru Forrás: KSH; Grafika: Milei A fafeldolgozó ipar közel négy tizedét kitevő épületasztalos-ipari termékek gyártásában folytatódott az előző év utolsó negyedévét jellemző kedvezőtlen tendencia I. félévében a termelés volumene 24,1%-kal, a belföldi értékesítés 10,7%-kal, a kivitel pedig 31,5%-kal esett vissza júniusában a termelés 2,9%-kal, a kivitel 27,3%-kal csökkent, a belföldi értékesítés 40%-kal emelkedett. A havi adatok arra utalnak, hogy mind a termelés, mind a belföldi és export értékesítés volumencsökkenési üteme lassul. A tároló fatermékek termelése, belföldi értékesítése és exportja 2009 I félévében jelentősen visszaesett. A termelés 24,7%-kal mérséklődött a múlt évi magas bázishoz képest. Az előző évben a szakági növekedés motorját jelentő kivitel zuhanásszerű, 54,2%-os visszaesést mutat. A belföldi kereslet mérséklődése kisebb ütemű, 6,9%-os -26-

27 volt. A hazai eladások csökkenése már az előző év utolsó negyedévében megkezdődött, ez okozhatta az enyhébb visszaesést. Júniusban a tároló fatermékek gyártása 1,2%-kal, exportja 50%-kal esett, belföldi értékesítése 22,3%-kal emelkedett. Az első hat hónap adatai arra utalnak, hogy a termelés és hazai értékesítés volumencsökkenése lassul, míg az exporté gyorsul. Mrd Ft 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 Export a fafeldolgozó iparban szakágazatonként I-VI 0,0 Fűrészárugyártás Falemezgyártás Parkettagyártás Ép.aszt.ipari term. Tároló fatermékek Egyéb fa-, parafa, fonottáru Forrás: KSH; Grafika: Milei A szakágak súlya az ágazaton belül folyamatosan változik, ezt illusztrálja az alábbi táblázat: Szakág J-Jú Fűrészáru gyártása 15,5% 10,6% 17,5% 17,7% Falemezgyártás 30,1% 28,3% 29,3% 25,5% Parkettagyártás.. 1,0% 0,7% 0,3% Épület-asztalos ipari termékek gyártása 37,1% 42,3% 36,2% 39,7% Tároló fatermékek gyártása 10,3% 12,8% 12,1% 12,1% Egyéb fa-, parafa, fonott áru gyártása 5,9% 5,1% 4,2% 4,6% A fafeldolgozóipar szakágazatainak súlya, I. félév Tároló fatermékek 12% Egyéb fa-, parafa, fonottáru 5% Fűrészárugyártás 18% -27- Falemezgyártás Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság 26% megbízásából Ép.aszt.ipari term. Parkettagyártás 39% 0% Forrás: KSH; Grafika: Milei

28 BÚTORIPAR Az irodabútorok gyártása 2009 I. félévében a múlt év végi kedvezőtlen változás tovább erősödött. A szakág termelése 39,2%-kal, belföldi értékesítése 33,6%-kal, kivitele 43,3%-kal mérséklődött júniusára a visszaesés üteme kissé mérséklődött, a termelés 25,5%-kal, a belföldi értékesítés 23,9%-kal, a kivitel pedig 27,6%-kal csökkent. 140,0 Mrd Ft Bútoripari termelés szakáganként 120,0 100,0 Irodabútor Konyhabútor Ágybetét Egyéb bútor 80,0 60,0 40,0 20,0 0, I-VI Forrás: KSH; Grafika: Milei első félévében a konyhabútorgyártás termelése 55,7%-kal, a kivitel 20,3%-kal, a belföldi értékesítés 69,6%-kal emelkedett első félévében jelentős fordulat állt be, az alágazat termelése 35,7%-kal, belföldi értékesítése 29,6%-kal, kivitele 48,5%-kal csökkent júniusában a termelés 21,3%-kal, a hazai értékesítés 10,3%-kal, a kivitel 50,6%-kal maradt el az egy évvel korábbi magas bázistól. A visszaesés üteme a termelés és a belföldi értékesítés tekintetében valamelyest lassult, a kivitel esetében pedig hullámzik. Mrd Ft 70,0 Bútoripar belföldi értékesítése szakáganként 60,0 50,0 Irodabútor Konyhabútor Ágybetét Egyéb bútor 40,0 30,0 20, ,0 0, I-VI

29 2008 első félévében az ágybetétgyártás termelése 13,5%-kal, a hazai eladások 12,4%-kal emelkedtek, az export 45,9%-kal bővült I. félévében a termelés 24%- kal, a belföldi értékesítés 18,3%-kal, az export 58%-kal mérséklődött. A havi, illetve a júniusi adatok sem adnak okot az optimizmusra, a termelés 22,4%-kal, a belföldi értékesítés 17,7%-kal a kivitel pedig 42,2%-kal csökkent 2008 júniusához képest. Az export visszaesése alacsony bázishoz képest következett be, a termelés és belföldi értékesítés volumene azonban magas bázishoz képest esett vissza 2008 első félévében az egyéb bútorok gyártása ami az új besorolásnak köszönhetően már 80%-át teszi ki a bútorgyártásnak termelése 34,9%-kal, az export 13,2%-kal emelkedett, a belföldi értékesítés ugyanakkor 68,7%-kal emelkedett első félévében a magas bázis miatt is a termelés 21,1%-kal, a belföldi értékesítés 50%-kal esett vissza, az export ugyanakkor 4,8%-kal emelkedett. A félév havi teljesítményei szerint a termelés és a belföldi értékesítés visszaesésének üteme lassul, a kivitel februártól májusig emelkedik. Júniusban a termelés 20,6%-kal, a hazai értékesítés 33,5%-kal, az export 7,6%-kal esett. 70,0 Mrd Ft Bútoripar export értékesítése szakáganként 60,0 50,0 Irodabútor Konyhabútor Ágybetét Egyéb bútor 40,0 30,0 20,0 10,0 0, I-VI Forrás: KSH; Grafika: Milei A szakágak megoszlásában folyamatos változás mutatkozik, ezt a következő táblázat illusztrálja: -29-

30 J-Jú Irodabútorok gyártása 19,5% 16,4% 13,2% 10,9% Konyhabútorok gyártása 8,6% 5,8% 9,0% 7,3% Ágybetét gyártása.. 3,3% 2,3% 2,0% Egyéb bútorok gyártása 71,6% 74,5% 75,6% 79,8% A bútoripar szakágazatainak súlya, I. negyedév Egyéb bútor 80% Ágybetét 2% Forrás: KSH; Grafika: Milei Konyhabútor 7% Irodabútor 11% -30-

31 MKN Külkereskedelmi forgalom A külkereskedelmi forgalom adatai 2003-tól állnak rendelkezésre a KSH Internetes adatbázisában. Az egyes évek termékszintű adatai az adott évre érvényes Magyar Kombinált Nómenklatúra (MKN) elemei szerint állnak rendelkezésre. Emiatt egyes termékek esetében az idősorok megszakadnak, más MKN szám alatt folytatódnak, illetve korábban összevontan szereplő termékek kibontva jelennek meg. Az adatokat most 4, illetve ahol szükséges volt 6 jegyre kibontva közlöm ezer euróban. Természetes mértékegységben a termékek többségénél nem, vagy csak részlegesen áll rendelkezésre adat. Termékek Fatermékek behozatala, KN 44 Határparitáson, ezer euró J-Ju 44 Fa és faipari termékek; faszén , , , , , ,6 Tűzifa hasáb, tuskó, rõzse, köteg vagy hasonló formában; faforgács és hasonlók; fűrészpor és 4401 fahulladék 6 758, , , , , , Tűzifa hasáb, tuskó, rõzse, köteg vagy hasonló formában 938, , , , ,3 331, Faszén, brikettezve is 239,0 398,0 307,0 335,6 794,0 460, Gömbfa, kérgezetten vagy négy oldalán durván faragva is , , , , , , Gömbfa, tartósítószerrel kezelve 0,0 282,7 807,0 743,4 686,2 331, Gömbfa tűlevelű fából, tartósítószerrel nem kezelve , , , , , , Gömbfa mérsékelt övi fából (kiv. A tűlevelűek), tartósítószerrel nem kezelve 1 710, ,7 966, , ,9 774, Gömbfa bükkfából Fagus spp, tartósítószerrel nem kezelve 1 148,0 746,0 670, , , Más gömbfa mérsékelt övi fából (kiv. A tűlevelűek, a tölgy és a bükk), tartósítószerrel nem kezelve 2 643, , , , ,9 561, Abroncsfa; hasított karó, cövek és pózna kihegyezve, de hosszában nem fűrészelve; durván faragott fa sétabot, esernyõnyél vagy szerszámnyél készítéséhez; faháncs és hasonló 253,6 179,4 171,0 255,3 214,2 194, Fagyapot; faliszt 113,0 92,3 86,3 148,9 59,9 44, Vasúti vagy villamosvasúti talpfa 486,4 464,1 117,4 66,9 602,5 186,2 Hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt 6 mm-nél vastagabb fa, gyalulva, csiszolva 4407 vagy fogazott illesztéssel összeállítva is , , , , , , Fűrészáru tűlevelű fából, 6 mm-nél vastagabb , , , , , , Fűrészáru, 6 mm-nél vastagabb, tölgyfából 5 943, , , , , , Fűrészáru, 6 mm-nél vastagabb, bükkfából 4 167, , , , , , Más fűrészáru, 6 mm-nél vastagabb, mérsékelt égövi fából (kiv. Tölgy, bükk) 6 225, , , , ,3 899, Furnérlemez és rétegelt lemez készítésére szolgáló furnérlap; hosszában fűrészelt, vágott vagy hántolt max. 6 mm vastag fa, gyalulva, csiszolva vagy fogazott illesztéssel összeállítva is , , , , , , Tűlevelű fából: furnérlemez és rétegelt lemez készítésére szolgáló furnérlap; hosszában fűrészelt,, vágott vagy hántolt max. 6 mm vastag fa, gyalulva, csiszolva vagy fogazott illesztéssel összeállítva is 2 066, , ,0-0,0 237, Furnérlemez és rétegelt lemez készítésére szolgáló furnérlap Dark Red Meranti, Light Red Meranti, Meranti Bakau fából, max. 6 mm vastagságban, fogazott illesztéssel ellátva 4,4 28,1 21,8-0, Más furnérlemez és rétegelt lemez készítésére szolgáló furnérlap trópusi fából (kiv. Dark Red Meranti, Light Red Meranti, Meranti Bakau), max. 6 mm vastagságban, gyalulva, csiszolva vagy fogazott illesztéssel összeállítva is 1 306, , , , ,7 497, Más, pl. Furnérlemez és rétegelt lemez készítésére , , , , , ,0-31-