FEJÉR MEGYE ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

Átírás

1 Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1

2 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a decemberi értékről ( fő) két hónap alatt közel 2,8 ezer fővel emelkedve februárban tetőzött ( fő), majd az ezt követő hónapokban folyamatosan, összesen mintegy 10 ezer fővel csökkent a decemberi értékre ( fő). Az álláskeresők számának mozgása az év első félévében még követte a korábbi évek trendjeit, hisz tél végéig számukat a növekedés jellemezte, majd a tavaszi időszak kedvezve a mezőgazdaság, az építőipar és egyéb szezonális munkáinak folyamatosan csökkenti a nyilvántartásban lévők számát. Azonban az év vége felé általános jellegű volt a beáramlás, ami az álláskeresők egyre növekvő számát eredményezte, de ebben az évben ez a tendencia nem nyilvánult meg, hisz az álláskeresők nagy számban tudtak belépni a különböző közfoglalkoztatási programokba. fő A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Fejér megyéiben, fő A nyilvántartott álláskeresők számának különbsége 2013-ban azonos hónapjaihoz mérve I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII év folyamán a nyilvántartásban szereplő álláskeresők részére mintegy 23 ezer állást jelentettek be a megye munkáltatói. A legtöbb állásbejelentés november és március hónapokban volt megfigyelhető, amikor is 5,1 ezer és 4,6 ezer új állásbejelentés érkezett a megye nyolc kirendeltségére. A legkevesebb munkaerő-igény bejelentés ugyanakkor januárban történt 364 darabbal, amit a februári is hasonló nagyságrendben követett 531 db-bal. Az új munkaerő-igények 70%-a közfoglalkoztatás keretében biztosított munkalehetőséget az álláskeresők számára. További közel egytizedük hagyományos támogatott álláslehetőséget jelentett. Mindezeken felül mintegy 5,2 ezer támogatás nélküli állásigény is érkezett a kirendeltségek részére. 2

3 Összegezve év főbb munkaerő-piaci folyamatait, az álláskeresők számának csökkenését és az állások számának növekedését tapasztalhatjuk az előző évhez viszonyítva, aminek elsődleges oka az álláskeresők közfoglalkoztatási programokba való elhelyezése Szolgáltatások (közvetítések, mentorálás, tanácsadási tevékenységek) A szolgáltatásként nyújtott közvetítések a mi megfogalmazásunkban évek óta a minőségi közvetítés kategóriájába tartoznak. Ezek azok az esetek, amikor a munkáltató önéletrajzokat kér a kirendeltségtől, majd et követően dönti el, kit akar interjúztatni, illetve milyen kör számára tart csoportos tájékoztatót. Már a VMP bevezetése előtt rendelkeztünk álláskeresői adatbázissal, amely tipikusan azokból az önéletrajzokból tevődött össze, akik az egyéni munkavállalási tanácsadás eredményeképpen készítették el szakmai önéletrajzukat. A minőségi közvetítés és a hatósági közvetítés (pl. közfoglalkoztatás) között jelenleg nagy különbség van, a célunk az, hogy a kettő közelítsen egymáshoz, természetesen a minőségi közvetítés felé. Ez azért is nagyon fontos, mert a munkáltatók bizalmát nem akarjuk elveszíteni. Ebből a szempontból érdekes megvizsgálni a sikertelen közvetítések okait, amelyek egyrészt a munkáltató oldaláról merülnek fel, másrészt az állás keresők egészségügyi alkalmatlansága miatt. Nem csak az álláskeresők, hanem a közvetítést kérők is figyelmet érdemelnek, bár a tavalyi évben a diákmunka programban részt vevők alkották értelemszerűen a legmarkánsabb csoportot. A mentorálási és tanácsadói tevékenységeket nagyobb volumenben külső szolgáltatók nyújtják, vagy a TÁMOP projekt terhére közbeszerzési eljárás eredményeképpen, vagy az NFA forrásból pályázat útján. A szolgáltatók piaca felől óriási igényt érzékelünk a vonatkozó GM rendelet megújítására, amely egységes minőségi követelményeket is bevezetne Aktív foglalkoztatási eszközök, a közfoglalkoztatás önálló bemutatása Az NFA eszközök közük a munkahelymegőrzés támogatása a legnépszerűbb a munkáltatók körében. Folyamatos az érdeklődés, ki kell szűrnünk azokat a kérelmezőket, akik csak azért akarják igénybe venni, mert hallottak róla valamilyen fórumunkon, vagy kapcsolattartótól, de a pénzügyi mutatóik szerint nincsenek likviditási problémáik. Figyelembe kell venni azt is, hogy egy támogatás megadása általában egy hosszú távú kapcsolatot is eredményez az illető munkáltatóval. Az NFA forrásból már 3 éve nem finanszírozunk bértámogatást és végre a tavalyi évre már a munkáltatók is megtanulták a TÁMOP bérköltség konstrukcióit. A hatféle differenciált célcsoportnak köszönhetően a támogatások személyre szabottak lettek. Ez álláspontunk szerint elősegíti azt a törekvésünket is, hogy a szolgáltatások is személyre szabottak legyenek, illetve a személyes kompetenciák is feltárhatók legyenek. Ehhez kapcsolódnak azok a projektek is, amelyek az NFA-ból finanszírozva segítik elő különböző rétegek elhelyezkedését ( Nők 40 program, EMG, Diákmunka) 3

4 A közfoglalkoztatásban is megjelent 2013-ban a sokszínűség a egyedi programokban, ami a kistérségi mintaprojekteken kívül is lehetővé teszi kis, helyi programok végrehajtását (Zichy kastély, cecei rendőrőrs felújítása. Nagy előnye a helyi programoknak az is, hogy helyben kínál munkalehetőséget az ottani lakos álláskeresőknek. Bár a közfoglalkoztatáson belüli képzés főleg az elméleti nem helyben történik, de az alacsony iskolázottságú álláskeresők részére óriási lehetőséget jelent. 2. Fejér megye munkaerő-piaci folyamatai 2013.évben 2.1. Gazdasági és munkaerő-piaci folyamatok A gazdasági aktivitást és a foglalkoztatottságot jelző megyei mutatók kedvezőbbek az országosnál, és hasonlóan alakultak, mint régiós szinten. A rendelkezésre álló legfrissebb KSH adatok szerint megyénkben a foglalkoztatás színvonala III. negyedévben 54,1 % volt, ami 1,8 %-ponttal haladja meg az országos átlagot (52,3%). A KSH által számított munkanélküliségi ráta ugyanebben az időszakban megyénkben 8,9% volt, míg országosan 9,8%. A megyében a éves népesség legnagyobb hányada (59,4 %-a) aktív volt az időszak folyamán, míg országosan 58,0 %-ot képviseltek a munkaerőpiac aktív résztvevői. A KSH munkaerő-felmérés adatai (15-74 éves népességre) 2013.I-III. negyedév Megnevezés Fejér megye Középdunántúli régió Országosan Népesség száma (ezer fő) a) 421,1 1074,7 9908,8 Foglalkoztatottak (ezer fő) 175,0 454,6 3989,6 Alkalmazásban állók (ezer fő) b) 112,0 264,0 2677,1 Munkanélküliek (ezer fő) 17,2 39,4 434,2 Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 192,2 494,0 4423,7 Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) 131,6 340,6 3203,6 Aktivitási arány (%) 59,4 59,2 58,0 Foglalkoztatási arány (%) 54,1 54,5 52,3 Munkanélküliségi ráta (%) 8,9 8,0 9,8 a) január 1-én. b) A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai. A KSH legfrissebb adatai szerint I-III. negyedév végén a 175,0 ezer foglalkoztatott közel kétharmada, 112,0 ezer fő állt alkalmazásban a legalább 5 főt foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozásoknál, nonprofit szervezeteknél, valamint a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél. 4

5 2.2. A nyilvántartott álláskeresők számának és összetételének alakulása A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartási rendszerében az évközi forgalmi adatok eredményeként Fejér megyében a decemberi zárónapon fő álláskereső szerepelt, mely igen jelentősen - 32,3 %-kal (7.051 fővel) - kevesebb az egy évvel korábbi állapotnál (országosan 27,3 %-os csökkenés mutatkozik a év végéhez képest) ban átlagosan fő volt a havi zárónapokon a nyilvántartásban szereplők száma, mely a 2012-es átlagos havi adatoknál 7,5 %-kal (1.585 fővel) alacsonyabb. A nyilvántartott állástalanok száma csupán március hónapjában haladta meg az előző év azonos havi értékét, a többi hónapban az álláskeresők száma az előző év azonos hónapjainál alacsonyabb szinten realizálódott. Az előző évihez képest a csökkenés decemberben volt a legjelentősebb, fős, ami a novemberre főre fogyatkozó létszámhoz viszonyítva még tovább mérséklődött. A nyilvántartott álláskeresők és a gazdaságilag aktív népesség alapján számított mutató értéke decemberben 7,6 %-ot ért el a megyében, amely a 2012-es év végi adatnál 3,5 % ponttal kedvezőbb. Éves szinten a megyére számított átlagos mutató 10,1 % volt, amely 0,7 %-ponttal kedvezőbb az egy évvel ezelőtti adatnál. A nyilvántartott álláskeresők aránya a februári tetőzés (12,7 %) után folyamatos csökkenést mutatott és az év végén igen alacsony, 8% alatti értéken realizálódott. % 13,5 12,5 11,5 10,5 9,5 8,5 7, Jan. Febr. A nyilvántartott álláskeresők arányának alakulása a megyében, Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Fejér Fejér Szept. Okt. Nov. Dec. fő A férfi és nő álláskeresők számának alakulása Fejér megyében, férfiak nők férfiak nők I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Éves szinten a megyében nyilvántartott álláskeresők többsége (52,2 %-a), havonta átlagosan fő nő volt, míg a férfiak ennél havonta átlagosan 774 fővel voltak kevesebben (9.433 fő). Az előző évi átlaghoz viszonyítva ez a nők esetében fős (10,0 %-os), míg a férfiaknál 457 fős (4,6 %-os) csökkenésnek felel meg. A férfiak száma a múlt év majd minden 5

6 hónapjában alatta maradt a nőknek, kivételt csupán február és március hónapok jelentettek. Az év első hónapjában a férfiak száma alig száz fővel volt kevesebb a nőkénél, majd az azt követő két hónapban párszáz fővel meghaladta azt. A nyári hónapokban aztán a nők száma jelentősen magasabb szintet ért el, amikor is fővel haladta meg a férfiak számát. Ez a tendencia folytatódott az év további részében is, csak kissé mérséklődött a két nem közötti létszámkülönbség. A két nem arányának hullámzása hasonlóan alakult, mint múlt évben. Megyénkben az év második, harmadik hónapjában 50 % feletti volt a férfiak aránya. Az azt követő hónapokban lassan, de folyamatosan mérséklődött az arányuk, aminek hatására a férfiak részaránya több, mint 5% ponttal csökkent júliusra, amikor 9% ponttal volt alacsonyabb a részarányuk a nőknél. Az ezt követő hónapokban aztán folyamatosan emelkedett a férfiak részesedése. Éves átlagban az álláskeresők több mint négyötöde, 82,6 %-a a fizikai állománycsoporthoz tartozott, ami 0,5%-ponttal magasabb részesedést jelentett mint 2012-ben. Arányuk a februári csúcsról, 83,9 %-ról szeptemberig szinte folyamatosan 81,4 %-ig csökkent, majd ezt követően novemberre 82,1%-ra emelkedett. Abszolút számuk a teljes álláskereső állomány hullámzását követve a legmagasabb februári értékről ( fő) közel 8,5 ezer fős csökkenés után az év végére, decemberre érte el a minimumot ( fő). A fizikai foglalkozásúakon belül a szakmunkások képviselik a legjelentősebb méretű csoportot, arányuk a teljes álláskeresői állomány egyharmadát teszi ki, éves átlagban 33,1 %-ot, mely fél %-ponttal alacsonyabb a 2012-es arányuknál. A legnagyobb részt (34,1 %-ot) az év utolsó hónapjaiban képviselték, legalacsonyabb hányaduk pedig 32,4 %-ot tett ki szeptemberben. Szám szerint februárban voltak a legtöbben (8.251 fő) és decemberben a legkevesebben (5.037 fő). A következő, átlagban 31,8 %-os részt kitevő csoport a betanított munkásoké. Arányuk áprilisig (32,6%) nőtt, majd azt követően szeptemberig kissé mérséklődött és októberre (31,6%) enyhén megemelkedett, de utána decemberig aztán 31,0%-ra csökkent. Állományuk az év utolsó hónapjában volt a legkisebb (4.577 fő), és februárban tartoztak közéjük a legtöbben (7.801 fő). A fizikai foglalkozásúak harmadik, legkisebb csoportja a segédmunkásoké, akik 16,9-18,8 % közötti értékek között mozogva átlagosan az álláskeresők fő A fizikai-szellemi foglalkozású álláskeresők száma és aránya Fejér megyében, fizikai, szellemi, fizikai, szellemi, fizikaiak arány a, fizikaiak arány a, I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. 17,7 %-át tették ki, 0,4 %-ponttal többet, mint 2012-ben. A legtöbben (4.590 fő) februárban voltak, a legkevesebben (2.499 fő) viszont decemberben tartoztak közéjük. Az álláskeresők életkorát tekintve éves átlagban továbbra is közel egynegyedük (22,8 %-uk, fő) a évesek, további egyötödük (20,0 %-uk, fő) a évesek és több mint egynegyedük (28,2 %-uk, fő) az 50 évnél idősebb munkaerő-piaci szempontból hátrányos, nehezen elhelyezhető korosztályhoz tartozik, akiknek aránya az előző évhez képest % 84,0 83,5 83,0 82,5 82,0 81,5 81,0 80,5 80,0 79,5 6

7 tovább emelkedett. Jelentős állományt (3.599 fő, 18,4 %) képviselnek a 25 éves és annál fiatalabbak az álláskeresők között, a maradék rész (10,7 %, fő) pedig a évesek csoportjába tartozik. fő Az álláskeresők életkor szerinti havi átlagos száma Fejér megye, % 15,0 Az álláskeresők életkor szerinti aránya Fejér megyében, , , Az előző év adataihoz képest az 55 évnél idősebbek korosztályában nőtt az átlagos állomány, leginkább (183 fővel) az éveseknél, de a 60 év felettieknél is 112 fővel és a 20 év alattiaknál 16 fővel. A többi korosztály esetén az előző évhez képest csökkenés tapasztalható, legnagyobb számban, 347 fővel az éves és 340 fővel a éves korcsoporthoz tartozók esetén figyelhető meg, de a éveseknél is 281 fős a fogyás nagysága. Arányaiban a legnagyobb növekedés (2,0 %-os) az évesek korosztályában ment végbe, de 0,7 % ponttal nőtt a 60 év felettiek részaránya is. Részesedés tekintetében a éves korosztály aránya csökkent a legnagyobb mértékben, majd egy %-ponttal, de az és az e felettiek esetén is megfigyelhető a részarány 0,7-0,7%-pontos mérséklődése a 2012-es hányadukhoz képest. % 55,0 50,0 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 <=17 év év év év Az álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása Fejér megyében egyetem 1,4 gimnázium 8,8 általános iskola 36,1 8 ált.-nál kev.3, év szakképzetlen év év év év szakképzett ,7% szakképzetlen ,3 % év 60 év < főiskola 3,5 technikum 2,7 szakközépiskola 14,2 szakm. képző 29,9 szakképzett Az álláskeresők iskolai végzettsége alapján legtöbbjük (51,6 %-uk) szakképzettnek minősül, kisebb hányaduk (48,4 %-uk) pedig szakképzetlen. A szakképzetlenek aránya tavalyhoz képest 1,1 %-ponttal nőtt, míg a szakképzetteké ugyanennyivel csökkent. A nyilvántartott álláskeresők leg-nagyobb csoportját a teljes állomány több, mint harmadát (éves átlagban 36,1%-át), a szakképzetleneknek pedig háromnegyedét kitevő általános iskolai végzettségűek alkotják, akiknek havi átlagos létszáma (7.105 fő) 370 fővel (4,9 %-kal) csökkent, arányában pedig 0,9 %-pontos emelkedés következett be az előző évhez képest. Az általános iskolát nem végzettek száma 692 fő, arányuk 3,5%, 0,2%-ponttal több a tavalyival. Az ennél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők közül a gimnáziumi érettségivel rendelkezők tartoznak még a szakképzetlenek táborába, átlagos 0,0 <=17 év év < év év év év év év év év év Fejér ,1 4,4 13,9 9,8 10,2 11,5 11,3 10,7 12, 7 14,0 1,5 Fejér ,0 3,8 12,6 9,6 10,3 10,9 10,8 10,4 12, 4 11,2 0,8 7

8 havi létszámuk fő, arányuk pedig 8,8 % volt 2013-ban, ami az előző évhez mérten 129 fős csökkenést jelent számukban, arányukban pedig 0,1 %-pontos növekedést. A második legnagyobb csoport (29,9 %-át), egyben a szakképzettek közel háromötödnyi részét a szakmunkásképzőt, szakiskolát végzettek adják. Számuk fő, ami jelentős, (660 fős) tíz %- os csökkenést jelent az előző évhez viszonyítva, és arányuk is 0,9 %-ponttal mérséklődött tavalyhoz képest. A szakközépiskolát, technikumot végzettek száma (3.282 fő) 7,1 %-kal 249 fővel csökkent tavalyhoz képest, ezzel együtt hányaduk (16,8 %) az előző évinél 0,1% ponttal több. Külön-külön a szakközépiskolát és a technikumot végzettek száma és aránya most egymással ellentétesen változott. Előbbieké 208 fővel, az utóbbiaké pedig 41 fővel mérséklődött 2012-höz képest, míg arányuk a szakközépiskolát végzetteknél nőtt, ugyanakkor a technikumot végzettek esetén nem változott. Az álláskeresők 4,9 %-a (958 fő) felsőfokú végzettségű volt, nagyobb részük (677 fő, 3,5 %) főiskolai diplomával, kisebb hányaduk (281 fő, 1,4 %) pedig egyetemi oklevéllel rendelkezett. Tavalyhoz képest mindkét csoport létszáma csökkent, előbbié 124 fővel, utóbbié pedig 36 fővel mérséklődött, együttes csökkenésük arányukban 0,4 %-pontos fogyásnak felelt meg. A nyilvántartott álláskeresők több mint negyede (éves átlagban 27,0 %-a) tartósan, folyamatosan egy éven túl szerepelt a regisztrációban. Havi átlagos számuk fő volt, de létszámuk az év folyamán fő (február) és fő (december) között mozgott, arányuk pedig esetenként a 29 %-ot is meghaladta. Az előző évhez képest átlagos számuk 220 fővel, 4,2%-kal csökkent, míg részarányuk átlagosan 1,1 %-ponttal nőtt. A tartós álláskeresők számának alakulása Fejér megyében A tartós álláskeresők aránya Fejér megyében fő Fejér Fejér I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. % 30,0 28,0 26,0 24,0 22,0 20,0 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 Fejér Fejér I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII Az ellátásra jogosult nyilvántartott álláskeresők száma, változása, az álláskeresők összetételének alakulása az ellátás típusa szerint során átlagosan az álláskeresők alig több mint kétötöde (42,0 %-a), havonta fő volt jogosult valamilyen ellátásra, 635 fővel (7,1 %-kal) kevesebben, mint az előző évben, amely számbeli csökkenés arányukban nem okozott változást. Közülük 27,1 % (5.379 fő) az önkormányzatok által folyósított foglalkoztatást helyettesítő támogatásban vagy szociális segélyben, maradék 14,8 %-uk pedig a munkaügyi szervezet különböző ellátási formáiban fő A nyilvántartott álláskeresők ellátási forma szerinti megoszlása, (háttérben a év adatai) Nem ellátott FHT+RÁT+BPJ+RSZS Segély típusú ellátás Járadék típusú ellátás Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec.

9 részesült. Nagyobb részük, a nyilvántartottak alig több mint tizede (10,3 %-a, fő) járadék típusú, további 4,5 %-uk, 864 fő pedig segély típusú ellátást kapott. Az előző évhez képest az önkormányzati támogatásokban részesülők aránya 0,7 %-ponttal nőtt, miközben létszámuk havonta átlagosan közel kétszáz fővel (224 fővel, 4,0 %-kal) maradt el a tavalyitól. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ellátási formáira jogosultak aránya a tárgyévben 4,4 %-ponttal nőtt, míg számuk mintegy 400 fővel (410 fővel, 12,4 %-kal) volt alacsonyabb a tavalyinál. Az ellátásra jogosultak aránya januártól decemberre 2,7 % ponttal 42,5 %-ról 39,8 %-ra apadt év során az ellátásban részesülő főnek csupán 4,9%-a (408 fő) volt pályakezdő. Nemenkénti összetételük szerint többségük, 49,1%-uk nő, ami szám szerint főt jelent, s akiknek jelentős része, 7/10-e foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül. A férfiaknál ez az arány kicsit alacsonyabb, nem éri el a 3/5-öt. Az ellátottak iskolai végzettség szerinti összetételét tekintve 2/5-ük legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, további 3/10-ük szakiskolai, szakmunkásképző végzettségű, az érettségivel rendelkezők aránya meghaladja az egyötödöt, míg a diplomásoké megközelíti a 4%- ot. Amennyiben a legfeljebb általános iskolát végzettekhez hozzávesszük a gimnáziumban végzetteket, akik szintén szakképzetlennek minősülnek, akkor azt mondhatjuk, hogy az ellátásban részesülőknek több, mint a fele nem rendelkezik szakképzettséggel. Kor szerint vizsgálva az ellátottak 11,3%-a legfeljebb 25 éves, további egyötödük a éves korosztályhoz tartoznak, egyharmaduk a éves korcsoportba sorolható és további egyharmaduk a nehezen elhelyezhető 50 éven felüliek közé tartoznak. A nyilvántartásban eltöltött idő alapján nézve megállapítható, hogy az ellátásban részesülők majd háromtizede már több, mint egy éve regisztrált álláskeresők közé tartozik, ötödük fél évnél több ideje, de még egy évnél kevesebb ideje vannak regisztrálva és közel kétötödük legfeljebb három hónapja került be a nyilvántartásba A bejelentett munkaerőigények alakulása Az év során összesen majd 23 ezer ( db) új állásajánlat érkezett a megye kirendeltségeire, így havonta átlagosan db új álláshelyet jelentettek be a megye munkáltatói. Ez a 2012-es értékektől éves szinten majd 4,2 ezer db-bal, havi átlagban pedig 347 db-bal magasabb. A legtöbb állásbejelentés (5.123 db) november hónap folyamán érkezett, - de a márciusi db is igen tetemes mennyiség - a fő 364 A tárgyhónapban bejelentett munkaerőigények alakulása Fejér megyében, I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. legkevesebb (364 db) pedig az év első hónapjában. Területenként nézve az új állások fele a Székesfehérvári körzet munkáltatóitól, egyötöde Dunaújváros térségének foglalkoztatóitól érkezett, míg a többi kistérség részesedése egyenként nem éri el az egytizedet

10 db Az álláshelyek számának alakulása Fejér megyében, tárgyhóban bejelentett nem támogatott I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Havonta átlagosan 435 db új bejelentés nem támogatott álláshelyre történt, ami 50 db-bal több a 2012-es átlagnál, s amely a bejelentett új álláshelyeknek az év folyamán átlagosan 22,9 %-át tették ki. A támogatott állások havi átlagos száma db, ami az előző évinek (1.170 db) az 1,26- szerese. A nem támogatott, normál álláshelyek száma júniusban tetőzött (669 db) és januárban volt a legalacsonyabb (163 db) a megyében. Ugyanakkor a támogatott állások száma novemberben volt a legmagasabb (4.649 db), de ettől nem sokkal maradt el a márciusi számuk sem, ami db-ot jelentett, és előtte, februárban érte el a minimumát a 112 db-os létszámával. A támogatott állásokon belül elsősorban a közfoglalkoztatás keretében bejelentett állások jelentek meg, hisz ezek képezik a támogatott állások 9/10-ét. Mindez azt is mutatja, hogy a hagyományos támogatott állások a támogatottak alig egytizedét képezik. Az új bejelentett álláshelyekkel és az előző havi megmaradt záró állománnyal együtt havonta átlagosan közel 3,7 ezer db volt a rendelkezésre álló álláshelyek száma a megyében, mely az egy évvel ezelőtti értéknél több, mint egyötöddel több állást jelent. Az álláshelyek alakulása Az év során összesen majd 23 ezer ( db) új állásajánlat érkezett a megye kirendelt- ségeire, így havonta átlagosan db új álláshelyet jelentettek be a megye munkáltatói. Ez a 2012-es értékektől éves szinten majd 4,2 ezer db-bal, havi átlagban pedig 347 dbbal magasabb. A legtöbb állásbejelentés (5.123 db) november hónap folyamán érkezett, - de a márciusi db is igen tetemes mennyiség - a legkevesebb (364 db) pedig az év első hónapjában. Területenként nézve az új állások fele a db Az álláshelyek számának alakulása Fejér megyében, tárgyhóban bejelentett nem támogatott fő 364 A tárgyhónapban bejelentett munkaerőigények alakulása Fejér megyében, I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII Székesfehérvári körzet munkáltatóitól, egyötöde Dunaújváros térségének foglalkoztatóitól érkezett, míg a többi kistérség részesedése egyenként nem éri el az egytizedet I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.

11 Havonta átlagosan 435 db új bejelentés nem támogatott álláshelyre történt, ami 50 db-bal több a 2012-es átlagnál, s amely a bejelentett új álláshelyeknek az év folyamán átlagosan 22,9 %-át tették ki. A támogatott állások havi átlagos száma db, ami az előző évinek (1.170 db) az 1,26- szerese. A nem támogatott, normál álláshelyek száma júniusban tetőzött (669 db) és januárban volt a legalacsonyabb (163 db) a megyében. Ugyanakkor a támogatott állások száma novemberben volt a legmagasabb (4.649 db), de ettől nem sokkal maradt el a márciusi számuk sem, ami db-ot jelentett, és előtte, februárban érte el a minimumát a 112 db-os létszámával. A támogatott állásokon belül elsősorban a közfoglalkoztatás keretében bejelentett állások jelentek meg, hisz ezek képezik a támogatott állások 9/10-ét. Mindez azt is mutatja, hogy a hagyományos támogatott állások a támogatottak alig egytizedét képezik. Az új bejelentett álláshelyekkel és az előző havi megmaradt záró állománnyal együtt havonta átlagosan közel 3,7 ezer db volt a rendelkezésre álló álláshelyek száma a megyében, mely az egy évvel ezelőtti értéknél több, mint egyötöddel több állást jelent. Állásügynökök tevékenysége október 1-től lehetőség nyílt a TÁMOP /1kiemelt projekt keretében állásfeltárással foglalkozó munkatársak alkalmazására. Fejér megyében 3 fő állásügynök alkalmazása vált lehetővé. A program célkitűzése, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat új, üres álláshelyek feltárásával segítse elő a bejelentett munkaerőigények és állásajánlatok számának növekedését ezzel egyidejűleg növelje a szervezet munkaerő-piaci részesedését. Az állásügynökök által teljesítendő havi indikátorszámokat a Nemzeti Munkaügyi Hivatal határozta meg a következőképpen; havonta a kapcsolattartás/kontaktok száma lehetőség szerint elérje a darab/hó/fő átlagot, a munkáltatói kapcsolattartás eredményeképpen 6 hónap átlagában pedig havi 40 új állásajánlattal kell bővíteni az Informatikai Rendszerben a munkaerőigények számát október december 31. között megvalósuló munkáltatói kapcsolattartások, behozott munkaerőigények és az abból feltárt üres álláshelyek száma a következőképpen alakult: Munkáltatói kapcsolattartások száma: 451 alkalom/3 fő Behozott munkaerőigények száma: 222 db/3 fő A munkaerőigényekből feltárt üres álláshelyek száma: 585 álláshely/3 fő 11

12 3 fő állásügynök tevékenysége IV. negyedév behozott munkaerőigények száma/db feltárt üres álláshelyek száma/fő munkáltatói látogatások száma október november december A diagram jól mutatja, hogy az utolsó negyedév vizsgált értékei számszerűen hogyan alakultak. A munkáltatói látogatások száma október-november hónapban kiegyensúlyozott volt, míg december hónapban kissé visszaesett; ennek oka a szabadságok kiadása volt. Arányaiban azonban többet vagy legalább azonos szinten teljesítettek az állásügynökök 2-3 hét alatt, mint az előző hónap azonos időintervallumában. A behozott munkaerőigények száma összesen 222 db, átlagosan 74 db/hó. A behozott munkaerőigényekből feltárt üres álláshelyek száma ennél sokkal kedvezőbb képet mutat, hiszen 222 db behozott munkaerőigényből összességében 585 álláshelyet tártak fel a kollégák. Ez igen kimagasló szám, tekintve, hogy az utolsó negyedévben igencsak beszűkültek a munkáltatók számára kiajánlható programok, támogatások A csoportos létszám-leépítési bejelentések Fejér megye illetékességi területén a többszöri módosításokkal, visszavonásokkal korrigálva összesen 599 főt érintő csoportos létszámleépítési bejelentés érkezett év során. Ez havonta átlagosan 50 főről szóló leépítési döntést jelentene, ha egyenletesen oszlana el az év során. A legtöbb létszámot érintő létszám-leépítési bejelentés július hónapban érkezett, aminek nagysága 358 fő. fő A csoportos létszámleépítések alakulása 2013-ban 400 Fejér Fejér Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. 12

13 fő 0 Fejér Fejér 2013 A csoportos létszámleépítések alakulása 2013-ban I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év Negyedévente vizsgálva a leépítéseket azt tapasztaljuk, hogy a teljes érintett létszám majd hattizedét (59,8 %-át) a harmadik negyedévben, további majd háromtizedét (29,9 %-át) az utolsó, további egytizedét (10,4 %-át) az év első negyedévében jelentették be a munkáltatók. A létszám-leépítési bejelentések a 2013-as évben az előző évinél nagyobb létszámot érintettek (annak közel kétszeresét), és közel ugyanannyit, mint az azt megelőző évben. A őszén kezdődött leépítések 2009-ben érték el Fejér megyében a tetőpontját, azóta szinte fokozatosan lefelé csengenek, amit jól tükröz a korábbi több ezres bejelentéshez képest történő néhány száz főt érintő leépítés nagysága. Ugyanakkor a tárgyévben már az előző évhez képest emelkedni látszik a létszám-leépítésben érintettek létszáma. A leépítési bejelentések Fejér megye három térségét érintik: Székesfehérvár, Dunaújváros és Gárdony körzetét. A legtöbb létszám-leépítési bejelentés, az összesnek mintegy héttizede Székesfehérvár körzetéből, ötödük Dunaújváros és a fennmaradó hányaduk kevesebb, mint egytizedük - Gárdony térségéből érkezett. A létszám-leépítések elsősorban a fizikai foglalkozású munkavállalókat érintették, mivel ők képviselték a leépítettek 53,4%-át, de mellettük a vizsgált évben jelentős nagyságot ért el a szellemi foglalkozásúak munkaviszonyának a megszüntetése is. A munkáltatók a létszám-leépítések okát legfőképpen a belföldi és a külföldi kereslet csökkenésében, a szervezeti átalakulásban látták, valamint a felsőbb szintű határozatot jelölték meg. A dolgozóik 9/10-ének a munkaviszonyát rendes felmondással szüntették meg. Létszámbővítési bejelentések, új munkaadók év folyamán az újonnan létesült, legalább 10 főt foglalkoztatni szándékozó munkaadók által nem érkezett bejelentés. Megyei szinten négy létszám-bővítési bejelentés érkezett a már meglévő munkáltatóktól, legalább tízfős létszámbővítéseik összesen közel száz fő foglalkoztatására vonatkoztak. Ennek 7/10-e Dunaújváros körzetéből érkezett, míg a fennmaradó hányaduk Gárdony térségében jelentett munkahelybővülést az év folyamán fő A legalább tíz fős létszámbővítések alakulása Fejér Fejér havi átlag Fejér megyében a létszám-bővítések a harmadik negyedévben valósultak meg, azon belül is a legtöbb létszám foglalkoztatását júliusban jelentették. Majd a következő hónapban további 25 fő és szeptemberben 15 fő munkába állása valósult meg. A létszámbővítések többségében fő közötti létszám foglalkoztatására irányultak, s a legmagasabb előforduló létszám is alig 0 Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. 13

14 haladta meg a harminc főt (34 fő). A létszámbővülések héttizedét belföldi foglalkoztatók biztosították. A szervezetek tevékenysége alapján a munkahely-bővülések elsősorban az ipari foglalkoztatóknál adódtak. Állománycsoport tekintetében a felvételre kerülő munkavállalók mind fizikai foglalkozásúak voltak. 2.6 A rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2014-re vonatkozó előrejelzései A felmérésben résztvevő szervezetek információi alapján a gazdasági helyzetüket összességében kielégítőnek ítélték meg ra vonatkozóan kevesen /8 cég/ nem válaszoltak illetve, nem tudja választ adtak az üzleti helyzetük megítélésére vonatkozóan. A válaszolók mintegy 19,0 %- a kifejezetten jónak minősítette az üzleti helyzetét, több, mint 3/5-ük kielégítőnek tartotta azt és majd egyötödük véleménye szerint nem megfelelő. Megfigyelhető, hogy minél nagyobb létszámmal gazdálkodik egy szervezet, annál pozitívabban látja a cég ügymenetét. Így a mikró cégek 10,9%-a, a fős szervezeteknek 18,9 %-a, az fős cégeknek 25,8%-a, a fős szervezeteknek 41,7%-a és az ezer fő feletti gazdálkodóknak fele jónak tartja az üzleti helyzetét, ami az egy évvel korábbi megelégedettségüknél kedvezőbb megítélést jelent a gazdasági helyzetükre vonatkozóan. Ezzel szemben kielégítőnek minősítette a helyzetüket az 50 fő alatti cégek 62-68%-a, az fős létszámmal működőknek a 66%-a, a fős munkaadóknak a fele, és az ennél nagyobb létszámú gazdálkodóknak szintén fele. Kifejezetten rossznak érzi a szervezete működését, helyzetét a 10 fő alatti gazdálkodók 27,2%-a, de a fős munkaadóknak is több,mint a tizede. Gazdasági ágak szerint az üzleti helyzetüket a járműgyártás, számítógépgyártás, ingatlanügyletek ágban, az adminisztratív tevékenység, tevékenykedők látják a legjobbnak, mivel felük-egyharmaduk nyilatkozott így, míg a kereskedelem, gépjárműjavítás, szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás ágazatban tevékenykedő szervezeteknek alig tizede tekinthető elégedettnek. A mezőgazdasági, villamos-energia ipari, vízellátási tevékenység munkáltatóinak ¾-e, az építőipari szervezeteknek, a kereskedelemben gazdálkodóknak, a szállítás, raktározás, szálláshely-szolgáltatás területén tevékenykedőknek mintegy 7/10-e kielégítő minősítést adott, míg az ingatlanügyletekkel és az oktatással foglalkozó gazdasági egységek legalább harmada kifejezetten rossznak ítélte az üzletmenetét. A következő, év első félévére vonatkozó kilátások részben optimisták, és jóval több /56 cég/ nem válaszolt, vagy nem tudta reálisan megítélni a várható helyzetét. A jó ügymenetben bízók aránya 5,5 % ponttal emelkedett, de sajnos a kilátások romlását feltételezők aránya alig mérséklődött (0,6%-ponttal), a kielégítő választ adóké pedig 5,0 % ponttal csökkent. Legoptimistábbak az ezer fő feletti cégek, akik a legnagyobb arányban (57,1%) bíznak a jó üzletvitelben, de az fős gazdálkodó cégeknek is majd fele reménykedik ebben, és a kisebb cégek aránya is emelkedett. Emellett a kisebb létszám-kategóriákban megfigyelhető, hogy kisebb arányban bíznak a kielégítő üzleti helyzetben, mint korábban. A rossz ügymenettel számolók aránya pedig az 50 fő feletti gazdálkodóknál csökkent jelentősen. 14

15 Gazdasági ágak szerint a javulásban elsősorban a feldolgozóipar egyes ágazataiban, fafeldolgozás, számítógép, elektronikai termékgyártás, gép, gépi berendezés és a járműgyártása területén gazdálkodók legalább fele jó ügymenetet vár. Ugyanakkor a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátással foglalkozók fele is a helyzet romlását prognosztizálja. A mezőgazdasági munkaadók sem túl optimisták, kevesebben bíznak a jó ügymenetben és nőtt a helyzet további romlását feltételezők aránya. Az építőipari cégek sem igazán bizakodóak, mivel kisebb arányban várják a jó és többen a rossz üzleti helyzetet reális várakozásnak. A megye megkérdezett munkáltatói átlagosan 76,0 %-os kapacitás-kihasználtsággal üzemelnek. A válaszadó cégek harmada (34,8 %) magas, (80 % feletti) kihasználtsággal működik, de a jónak mondható (61-80 %-os) kapacitással üzemelők aránya is meghaladja a kétötödöt (41,1 %). A közepes (41-60 %-os) kihasználtsági szinten működők hányada egyötöd (19,3 %), az ennél alacsonyabb (41,0 % alatti) kihasználtságú szervezetek aránya pedig összesen alig éri el az 5 %- ot (4,8 %). Az értékelhető választ adó cégek többsége (64,2 %-a) közepesnek ítélte vállalkozásának jelenlegi rendelésállományát vagy a termékei, szolgáltatásai iránti keresletet. Emellett egynegyedük (25,2 %-uk) nyilatkozott alacsony, s egytizedük (10,6 %-uk) magas rendelésállományról ban a megkérdezett cégek több mint fele (54,0%-a) tervezett beruházást, ezen belül is több mint negyedük csak korszerűsítő, innovatív beruházást, további 5,9 %-uk csak kapacitásnövelő beruházást, míg ötödük mindkettőt. A beruházások volumene I. félévében a válaszadó cégek mintegy felénél (45,6 %) nem változik az előző év első félévéhez képest, közel egyötödüknél nem lesz beruházás, több mint negyedénél (28,9 %) növekszik, alig egytizedüknél, 8,7 %-uknál pedig csökkeni látszik a munkáltatók válaszai alapján I. félévében az előző év azonos időszakához képest a válaszadók több, mint felénél (53,9 %-nál) változatlan marad, egyharmaduknál (32,9 %-nál) növekedni fog és legkisebb hányaduknál (13,2 %-nál) csökkenhet a termelés szintje évben mindösszesen 206 szervezet jelzett valamilyen létszámmozgást a válaszoló 328 cégből. A létszámmozgást tervezők közül a létszámfelvétellel számolók vannak egy kissé túlsúlyban, szám szerint 174 munkáltató gondolkodott a létszámának növelésében, míg 159 munkaadó létszámkiáramlást tervezett. A létszám kiáramlást és felvételt egyaránt tervezők száma 127 gazdálkodó. A létszámkiáramlások összesen főt, míg a létszámfelvételek ennél majd 800 fővel többet, főt érintenek, aminek következtében a létszámmozgások egyenlege főt jelentett évben. A fentiek alapján a gazdálkodó szervezetek év végére az egy évvel korábbi statisztikai állományi létszámukhoz képest fős létszámnövekedést és 640 fős létszámcsökkenést jeleztek ben az előző évinél kevesebben, 56 szervezet jelzett valamilyen létszámmozgást, ami a válaszoló 235 cégnek alig a negyede. A létszámmozgást jelzők közül a létszámkiáramlást tervezők vannak kissé kevesebben, szám szerint 39 munkáltató gondolkodik a létszámának 15

16 mérséklésében, míg 46 munkaadó létszámfelvételt tervez. Ez az előző évhez képest jelentős változás, mert az akkori számuknak hozzávetőleg a negyede tervez létszámnövekedést vagy csökkenést. A létszám kiáramlást és felvételt egyaránt tervezők száma 29 gazdálkodó. A létszámkiáramlások összesen főt, míg a létszámfelvételek ennél majd félszáz fővel többet, főt érintenek, aminek következtében a létszámmozgások egyenlege 552 fős növekedést jelenthet évben. A fentiek alapján a válaszoló gazdálkodó szervezetek év folyamán a statisztikai állományi létszámuknak 613 fős növekedésével és 164 fő csökkenésével számolnak, ami összességében mintegy 450 fős pozitív egyenleget eredményezhet. 3. A MEV működése, a munkaerő-piaci tervek értékelése évre összesen fő foglalkoztatottá válását terveztük, ami közel kétezerrel magasabb létszámot jelent, mint a tavalyi évben. Az év során a foglalkoztatottá váltak száma főt ért el, ami az ez évre tervezett elhelyezkedéseknél enyhén magasabb létszámot jelent. Ez a teljesítés kedvező, és a foglalkoztatottá vált létszám 47,64%-os elhelyezkedési arányát jelenti. A nyilvántartott álláskeresők éves érintett létszámát főre terveztük a bázis fővel szemben, annak némi csökkenésében bízva, ami az év végén elérte a főt év novemberében a rendelkezésre álló erőforrásokban bekövetkezett változások hatására módosítottuk az évre tervezett indikátor mutatóinkat. Támogatott foglalkoztatottá válás, képzés, támogatott munkaerő-igény tekintetében évre fő képzésbe vonását terveztük a megyében, ami 9,47 %-os bevonási arányt eredményezett volna. Ezzel szemben az év végéig fő került képzésbe, ami 9,89%-os arányt jelent, és ez jelentősen magasabb a tavalyi mértéknél. Ennél az eszköznél a támogatásba bekerülők száma nem jelent havonta egyenletes, folyamatos emelkedést, de ennek ellenére kedvező lett a bevonás. Ugyanakkor az a tény, hogy csak olyan képzéseket indítunk, amelyek esetén van munkahely-ígérvény, megnehezítette a bevonást. A vizsgált időszakban képzésbe bekerülők többsége TÁMOP program alanya, egynegyedük pedig os évre a megyét tekintve bejelentett álláshelyet terveztünk, ami 1,4 ezerrel több, mint a évi tényleges mutató. Összességében a tervezett álláshelyeknek 1,14-szeresét, db-ot teljesítettünk az év végéig, ami arányos feletti teljesítést jelent. Az állásokon belül több támogatott állást terveztünk ( db) 2013-ra, mint amennyi a bázis ( db) volt. Az éves teljesítésünk kedvező, db, ami jelentősen meghaladja a tervezett nagyságot. A támogatott munkaerő-igények mintegy 9/10-e közfoglalkoztatásban történő elhelyezkedést jelentett. A nem támogatott állások megyei számát az előző évihez /4.064 db/ képest kissé magasabb nagyságban re terveztük. Az éves teljesítés fő, arányos feletti szinten alakult az időszak végére év során a közvetítési átlagnapok száma 7,03 nap, ami az egy évvel korábbi 7,78 napnál is kedvezőbb. 16

17 A támogatott munkaerő-igények esetén a közvetítési átlagnapok száma 6,96 napot ért el az időszak végén, ami az egy évvel korábbi 7,81 napnál kedvezőbb időtartamot jelent. A nem támogatott állások esetén a közvetítési átlagnapok száma kissé magasabb szinten realizálódott az időszak során, mint a támogatott állások esetén, de így is kedvező, mivel 7,7 napot tett ki. Az összes aktiváltak száma a megyénkben főt ért el, ami a bázisnál jóval kedvezőbb, annak 1,3-szerese. Ugyanakkor a regisztrációban lévők érintett száma fő, a tervezettnek 104,3%-a. Így az aktív eszközbe kerültek aránymutató év végi értéke 27,74%, 6,15%-ponttal magasabb a bázis évi adatnál. Az aktív eszközökből három hónappal ezelőtt kikerültek száma fő. A kikerültek közül fő újra nem regisztráltatta magát a vizsgált időszakban, számuk az egy évvel korábbinál kissé magasabb. Így az újra nem regisztrált álláskeresők aránya 75,27 %, ami kedvezőtlenebb részarány, mint a tavalyi. Megyénkben az elmúlt hónapokban fő 25 év alatti került regisztrálásra, s közülük fő kapott érdemi szolgáltatást. A szolgáltatásban részesülők száma az ez évre tervezett arányos létszámot és bázis értéket is meghaladja, arányuk magasabb az éves tervnél és a bázisnál is kedvezőbb, 44,36%-ot tesz ki az időszak végén. A 25 évnél idősebbek nagyobb számban kaptak segítséget az elmúlt hónapok során, számuk fő, ami az ez évre tervezett létszámot ( fő) meghaladja. Az érdemi segítségben részesülők aránya mutató értéke 53,6%, meghaladja a tervezett 49,97%-ot, és a bázis mutatónál is magasabb. A nyilvántartásba került 25 év alattiak közül fő kapott támogatást vagy sikeres közvetítést. A támogatásban részesülők száma a bázis évi értéket meghaladja. Arányuk is kedvező 40,40 %- ot tesz ki a negyedév végén. A nyilvántartásunkban maradt fiataloknak 18,15%-a, szám szerint 483 fő, a kikerülteknek több, mint fele részesült támogatásban, sikeres közvetítésben, akiknek a száma a vizsgált időszakban főt ért el. A 25 évnél idősebbek bár számosságuk is nagyobb - nagyobb számban kaptak segítséget az időszak folyamán, számuk fő, ami kissé meghaladja a bázisidőszak létszámát. Az aktív eszköz támogatásban, sikeres közvetítésben részesülők aránya mutató értéke 57,88 %, megközelíti a bázis mutató nagyságát. A 25 évnél idősebbek közül az egy éves regisztrálásban töltött időt követően 35,8%-uk továbbra is a nyilvántartásban maradt, ami kicsit alacsonyabb arányt jelent, mint a tavalyi és közel felük részesült valamilyen aktív eszközben, közvetítésben. Ezen időszak alatt a kikerültek számából / fő/, fő kapott segítséget, ami 62,34 %-os arányt jelent. A nyilvántartásba került 25 év alattiak közül fő kapott érdemi támogatást. A támogatásban részesülők aránya 59,09 %, megközelíti a bázist. A nyilvántartásunkban maradt álláskeresők aránya 35,41 %, az előző évinél kisebb mértékű. Számuk fő, akiknek 45,02 %-a kapott 17

18 támogatást a vizsgált hónapok során. A kikerültek száma ugyanakkor fő, akiknek kétharmada részesült érdemi támogatásban. A 25 évnél idősebbek közül mintegy 19,4 ezren kaptak érdemi segítséget az eltelt hónapok során. Az érdemi támogatásban részesülők aránya mutató jelenlegi értéke 72,09 %, meghaladja a bázismutató értékét. A 25 évnél idősebbek közül az egy éves regisztrálásban töltött idő végén is nyilvántartottak száma fő, akik közül fő érdemi támogatást kapott, ami 69,37 %- os aránynak felel meg. Ezen időszak alatt a kikerültek számából fő kapott segítséget, ami közel háromnegyedüket érinti. Partner elégedettségi mutató évi tervezett és tényleges értékének alakulása Mutató jele bázis (2012.) terv (2013.) tény (2013.) Ügyfél elégedettség (Ü) 88,7% 87,25% 85,64% Munkaadói elégedettség (M) 93,8% 91,59% 94,49% Dolgozói elégedettség (D) 56,4% 54,69% 58,0% Partner elégedettségi mutatószám P 84,3% 82,47% 85,64% Láthatjuk, hogy az elégedettségi mutatók majd mindegyike a tervezett értékeknél kedvezőbben alakult a múlt év során. Az Ügyfél elégedettségi mutató tervezett értékét a korábbi bázis szintjéhez mérten enyhén alacsonyabb szinten terveztük meg, azonban ennél még alacsonyabbat, 85,64%-ot értünk el. A Munkaadói elégedettségi mutató esetén a bázishoz képest alacsonyabb tervszámot vettünk, ugyanakkor a munkaadók az általunk vélthez képest jóval elégedettebbek velünk, így ténylegesen közel 95,0%-os teljesítést értünk el. Ami a dolgozói elégedettségi indexet illeti, a korábbi bázisnál alacsonyabb elégedettségi mértékkel számoltunk, de valójában ennél kedvezőbb mutató realizálódott. Ennek ellenére azonban továbbra is igen alacsony elégedettséget tükröz az 58,0%-os mutató. Aminek okai között a folyamatos átszervezések, bizonytalanságok, létszám-leépítések, bércsökkenések, juttatások elvonása állnak. Mindezek hatására a Partner elégedettségi mutató értéke kedvezően alakult, meghaladta a bázis értéket, és ténylegesen 85,64 %-ot ért el a tervezett 82,47 %-kal szemben. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat évi szakmai tevékenységéhez kiadott irányelvek alapján fogalmazta meg a Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja a megyére vonatkozó irányelveket. 18

19 Az irányelveknek megfelelően végeztük szakmai tevékenységünket, az álláskeresőket a gazdasági környezet által biztosított feltételek figyelembevételével igyekeztünk az elsődleges, illetve a másodlagos munkaerő-piacon elhelyezni, növelve ezzel a foglalkoztatás színvonalát. A munkahelyek feltárása érdekében a kirendeltségek vezetői, valamint a vállalati kapcsolattartó kollegák havi rendszerességgel látogatták a munkaadókat, köztük az Új Széchenyi Terv keretében kedvezményezetteket és ajánlották a szervezetünk segítségét és mindeközben feltárták az üres álláshelyeket. Az állásfeltárási munkáról havonta számot adtak, s összességében elmondható, hogy a hatékony munkának köszönhetően az előző évinél nagyobb számban tudtunk állást feltárni. A főbb célkitűzéseink között szerepelt a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult álláskeresők elhelyezése a közfoglalkoztatási programok megvalósításával, amelyeknek sikeresen eleget tudtunk tenni. Az országos, az önkormányzati és a kistérségi programokon belül mintegy fő foglalkoztatása történt meg. A munkahelyek megőrzése a évhez hasonlóan kiemelt figyelmet fordítottunk, aminek eredményeképpen több száz fő munkahelye maradhatott meg. Az uniós és az NFA-ból finanszírozott forrásokból a hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetű álláskeresők elhelyezkedését segítettük olyan munkáltatók támogatásával, akik hajlandóak voltak foglalkoztatni az alacsony iskolai végzettségű, a pályakezdő, a tartósan álláskereső és a gyesről-gyedről visszatérő munkavállalókat. A munkáltatók szakképzett munkaerő iránti igényét olyan képzések támogatásával biztosítottuk, amelyek után a korábban szándéknyilatkozatot kiadó munkáltató alkalmazta a képzést sikeresen befejező álláskeresőt. A munkaügyi szervezet által biztosított szolgáltatásokban is több ezren részesültek. Szolgáltatói tevékenységünkben kiemelkedő jelentőséggel bír a Pályaválasztási Kiállítás, amely nemcsak a pálya-, iskolaválasztásban, de a pályakorrekcióban érintetteknek is hasznos segítséget tud nyújtani. A csoportos létszámcsökkentést bejelentő munkáltatónál kihelyezett ügyfélfogadást rendeztünk, illetve intézkedési tervet valósítottunk meg a leépített dolgozók elhelyezése érdekében. A fentieken túl a társadalmi partnerség erősítése érdekében szakmai tájékoztatást nyújtottunk munkáltatói fórumokon, kamaráknál, helyi önkormányzatoknál 4. Munkaerő-piaci szolgáltatások 4.1 Munkaerő-közvetítés 19

20 2013. évben összesen mintegy 27 ezer lezárt közvetítés valósult meg a megye nyolc kirendeltségén. A közvetítések jelentős része, 96,1%-a közvetítőlappal történő közvetítést jelent, és csupán 3,9%-át képezte az ajánlattételi lappal történő kiközvetítés. A közvetítésben résztvevők állomány-csoportonkénti összetételére jellemző, hogy 68,9%-uk segédmunkás, 14,3%-os részarányt képviselnek a betanított munkások, a szakmunkások aránya 9,0%, míg a szellemi foglalkozásúak aránya csupán 7,8%. A közvetítések valamivel több, mint héttizede, 70,6%-a teljes munkaidős álláslehetőséget jelentett, míg fennmaradó hányaduknál részmunkaidőben történő munkavégzésre irányult. A közvetítettek közül a férfiak jelenléte magasabb, majd 10%-ponttal meghaladta a nőket, mivel a férfiak aránya 54,6%-ot tett ki, szemben a nők 45,4%-os arányával. Korukat tekintve több, mint egynegyedük legfeljebb 29 éves, további ötödük év közötti korosztályból került ki, a évesek aránya is közel egynegyedet tesz ki, míg az ennél idősebbek aránya megközelíti a háromtizedet. Iskolai végzettség szerint nézve a közvetítésben résztvevők majd fele legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, háromtizedük szakmunkásképzőben, vagy szakiskolában szerezte meg a szakképesítését, az érettségizettek aránya megközelíti az egyötödöt, és 2,4%-ot tesz ki a diplomások aránya. A nyilvántartásban töltött idejüket nézve mintegy harmaduk legfeljebb három hónapja szerepel a regisztrációban, ugyanakkor majd minden ötödikük már több, mint egy éve, ezen belül is a több, mint két éve regisztráltak száma megközelíti az ezernyolcszáz főt. Az év folyamán történő közvetítések ¾-e mintegy 20 ezer db közfoglalkoztatásra, közel egytizede pedig általános közvetítésre irányult. A közvetítések eredményességét tekintve 60,5%-os arányt ért el az összes közvetítésből a sikeres közvetítés által felvettek részesedése, akiknek száma meghaladta a 16,3 ezer főt. A meghiúsult közvetítések száma 759 főt érintett, ami az összesnek a 2,8%-a, míg 36,7%-uk elutasításra került, akiknek száma főt tett ki az időszak folyamán. Az elutasítottak több mint fele, fő elhelyezkedése a munkáltató miatt vált sikertelenné, és a közvetítések közel felét maguk az ügyfelek utasították el. A munkáltatók általi elutasítások több, mint felét a már betöltött álláshelyekre történő hivatkozás tette ki, ötödüket nem indokolták meg a munkaadók, további egyötödük esetén az egészségügyi alkalmatlanság és kevesebb, mint 5%-uk esetén a nem megfelelő képzettség, képesség, vagy tulajdonság jelent meg az elutasítás indokaként. Az ügyfeleink közvetítést utasítottak el, elsősorban, mintegy felüket indokolás nélkül, további harmadukat a máshova történő elhelyezkedés miatt, valamivel több, mint egytizedüket egészségügyi okokra történő hivatkozással, és 2,6%-ukat a nem megfelelő munkarendre, a foglalkoztatás jellegére, vagy időtartamára történő hivatkozással. A közvetítéssel elhelyezkedett főnek a 70,6%-a segédmunkás, 13,0%-a betanított munkás, 7,5%-a szakmunkás, és a fennmaradó hányaduk (8,9%-uk) szellemi foglalkozású álláskeresőként szerepelt a nyilvántartásban. Az álláshoz jutók majd háromnegyede teljes munkaidős foglalkoztatottá vált, és több, mint felerészben (53,7%) a férfiak munkához jutása valósult meg. Kor szerinti összetételüket tekintve az idősebbek, azaz az 50 év felettiek jutottak nagyobb arányban munkához, mivel ők tették ki az elhelyezkedettek 3/10-ét, közel egynegyedük a éves és további egyharmaduk a 30 évnél fiatalabb korosztályhoz tartozik. Ugyanakkor minden ötödik elhelyezkedés a éveseket érinti. A foglalkoztatottá váltak közel 3/10-e (4.664 fő) BM hosszabb idejű közfoglalkoztatás résztvevője lett, további fő BM országos 20