...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea

Átírás

1 NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE 4401 Nyíregyháza. Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) Fax: (42) E-maiI: Ügyiratszám: 75086/ Ügyintéző: dr. Krizsai Anita Előterjesztés - a Közgyűléshez a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálatára...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester /) / Dr. Krizsai Anita Szociális Osztály vezetője tőrvényességi véleményezést végző személyek aláírása: ~J Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző... :~~.~~...~:.... Faragóné Széles Andrea Jegyzői Kabinet vezetője ~ Az előterjesztést véleményezi: Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság

2 Tisztelt Közgymésl A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban Szt.) 92. (3) alapján a legalább 2000 lakosú települési önkormányzat a településen élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. A szolgáltatástervezési koncepció tartaimát a helyi önkormányzat kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. Nyíregyháza első alkalommal2003-ban készítette el a koncepciót, amelyet 2005-ben és 2008-ban felülvizsgált ban és 2005-ben is jelentős szerkezeti átalakulás zajlott az ellátó rendszer struktúrájában, amelyet a társadalmi, gazdasági változások illetve a szolgáltatások szakmai feltételeinek változásai indokoltak. Ez utóbbiak között a szolgáltatások számának növekedése - különösen az alapszolgáltatások körének a bővülése - és a társulás szerepének a növekedése hangsúlyozandó. Bár a társulások megalakítását kétségtelenül a gazdasági szempontok indukálták, a szakmai szempontokat sem szabad figyelmen kívül hagyni. A kistérség ben jelenlevő szociális és gyermekjóléti intézmények együttmüködése erősödött, közös gondolkodás és tenni akarás jellemzi a társulás (Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás) működését. A szolgáltatástervezési koncepcióban és felülvizsgálataiban a változások nyomon követése, az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzete, a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatai, az esetleges együttműködés keretei szerepelnek. A koncepció elkészítéséhez a tervezet megküldését követően kértük a szociális és gyermekjóléti intézmények véleményét és javaslatait (különös tekintettel a tervezett átalakításokra, a fejlesztési elképzelésekre). A kérésre mindösszesen 3 intézmény (Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság, Periféria Egyesület és az Oltalom Szeretetszolgálat) válaszolt, az általuk felvetett észrevételeket, javaslatokat beépítettük a koncepcióba. Az Szt. előírja, hogya települési önkormányzat által készített koncepciónak illeszkednie kell a megyei őnkormányzat által készített koncepció hoz. A Szabolcs Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat a koncepciót véleményezte és annak célkitűzéseivel egyetértett. Ezenkívül megküldtük jogszabály szerint a Szociálpolitikai Tanács területi szerve részére a dokumentumot, a szervezet azonban megszűnt. de az Szt. a rá vonatkozó rendelkezést nem helyezte hatályon kívül. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztést megtárgyalni és a határozattervezetet elfogadni szíveskedjen. Nyíregyháza december 8. "q' l /, } 2

3 1, számú melléklet a 75806/ számú előterjesztéshez HAT ÁROZAT -TERVEZET NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK (XII.15.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálatáról A Közgyűlés 1,) az előterjesztést megtárgyalta, a Szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatával egyetért és amellékelt szolgáltatástervezési koncepciót elfogadja. A határozatot kapják: 1J A Közgyűlés tagjai 2.1 A címzetes főjegyző és a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői 3.1 Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás Munkaszervezet vezetője Nyíregyháza, Tűzoltó u, 1, 3

4 Nyíregyháza Megyei Jogú Város Szolgáltatástervezési Koncepció

5 Tartalomjegyzék Bevezetés... 6 I. Általános helyzetkép... 7 I.1. Demográfiai jellemzők... 8 I.2. Foglalkoztatási helyzetkép... 9 II. A szociális és gyermekjóléti ellátások és az ellátórendszer változásai 2008-tól II.1. A pénzbeli és természetbeni ellátások változásai II.2. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatások (személyes gondoskodást nyújtó ellátások) rendszerében bekövetkező változások 2008-tól II.3. Strukturális változások III. Megvalósult intézkedések III.1. Informatikai rendszer fejlesztése III.2. Fiatalok, gyermekek jóllétének biztosítása érdekében kitűzött célok III.3. Projektek, programok támogatása IV. A szociális és gyermekjóléti ellátásokat biztosító intézmények rendszere IV.1. Szociális szolgáltatások rendszere IV.1.1. Önkormányzati fenntartású intézmények IV.1.2. Társulás keretében (NYITÖT) fenntartott intézményeink IV.1.3. Ellátási szerződés keretében biztosított ellátások V. Finanszírozás V.1. Pénzbeli és természetbeni ellátások finanszírozása V.2. Szociális és gyermekjóléti intézményi ellátások finanszírozása VI. Szolgáltatásfejlesztési elvek VI.1. Fenntarthatóság, finanszírozási kérdések VI.2. Szükségletalapú tervezés VI.3. A meglevő szolgáltatások tartalmának fejlesztése VI.3.1. Infrastrukturális fejlesztések VI.3.2. Projektek, programok támogatása Melléklet

6 Bevezetés A szolgáltatástervezési koncepció megalkotása jogszabályi kötelezettség. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban Szt.) 92. (3) alapján a legalább 2000 lakosú települési önkormányzat a településen élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót 1 készít. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. Az Szt. ben e feladat tekintetében lényeges változások nem történtek (bár voltak törekvések a kötelezettség megszüntetésére), a kistérségek létrejötte kis mértékben módosította a kötelezettséget, abban a tekintetben, hogy a társulás részére is előírta a feladatot. Nem hagyható figyelmen kívül az önkormányzati törvény módosítása, amely a feladat ellátási kötelezettséget egyes települések esetében megszünteti, a megyei jogú városokban azonban változások nem történnek. A koncepció készítésekor figyelembe vettük az Szt. módosítására vonatkozó javaslatokat is, amelyeket a fejlesztésre vonatkozó fejezetben jelenítünk meg. A jogszabályi kötelezettségen túl a jelentős társadalmi, gazdasági változások teszik még inkább szükségessé a szociális és gyermekjóléti ellátórendszer alakítása, fejlesztése irányvonalainak meghatározását. Nyíregyháza, mint megyeszékhely és kistérségi központ folyamatosan fejlődő intézmény hálózattal rendelkezik, amelyek működtetése szakmai és gazdaságossági szempontokat alapul véve folyamatosan változik. Önkormányzatunk 2003 ban készítette el első alkalommal a koncepciót, a dokumentum felülvizsgálata 2005 és 2008 évben történt. A Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás a ben elfogadott koncepcióját 2010-ben vizsgálta felül. A szolgáltatástervezési koncepció célja, hogy egységes dokumentumba foglaljuk a rászorulók részére biztosított szolgáltatási feladatokat, fejlesztési elképzeléseket. A törvény által meghatározott kötelező elemei a koncepciónak a) a lakosságszám alakulása, a korösszetétel, a szolgáltatások iránti igények, b) az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzete, ütemterv a szolgáltatások biztosításáról, c) a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatai, az esetleges együttműködés keretei, d) az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségessége. Fontos, hogy e dokumentumban meghatározott elvek, célkitűzések összhangban álljanak az Önkormányzat koncepcióival, fejlesztési programjaival, így többek között az Esélyegyenlőségi Programmal, az Idősügyi Programmal, az Integrált Városfejlesztési Stratégiával, a Gazdasági Programmal. Az Szt. rendelkezései alapján a települési önkormányzat által készített koncepciónak illeszkednie kell a megyei önkormányzat által készített koncepcióhoz. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat a koncepciót véleményezte és annak célkitűzéseivel egyetértett. A Szt. szabályai alapján a koncepciót véleményeztettük az intézményvezetőkkel, a kisebbségi önkormányzattal, továbbá megküldtük jogszabály szerint a Szociálpolitikai Tanács területi szerve részére. A kialakított véleményeket az önkormányzat figyelembe vette, azokat beépítette a koncepcióba. 1 Koncepció: fejlesztési elképzelések, lehetőségek megfogalmazása, amely a célmeghatározás tekintetében érdekegyeztetési, koordinációs feladatokat tölt be. Az elfogadott koncepció értékválasztást és közös fejlesztési szándékot fejez ki. 6

7 I. Általános helyzetkép Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházai kistérség központja, lakónépessége alapján az ország hetedik legnagyobb városa. A városnak, mint megyeszékhelynek a Szabolcs-Szatmár-Beregben betöltött társadalmi és gazdasági jelentősége tükröződik a demográfiai arányszámokban is, melyek alapján a város térségen belüli súlya a fővárosnak az országon belüli szerepéhez hasonló volumenűnek tekinthető. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye lakosságának ugyanis kéttizede, foglalkoztatottjainak háromtizede, a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezőinek több mint négytizede koncentrálódik a városban. A statisztikai adatok szerint a lakások száma a városban 2010-ben több mint 50 ezer. A es évektől a lakásállomány növekedésének üteme vélhetően a gazdasági válság hatására lelassult. Év Állandó Növekedés Lakások mértéke az Épített lakónépesség (fő) száma (db) előző évhez % lakások száma db nincs adat ,5% ,6% ,5% ,01% ,53% 273 Forrás: KSH, városadatok, A város infrastrukturális ellátottsága: A lakások szinte teljes állománya közüzemi ivóvízvezeték hálózatból kapja a vizet. Közcsatorna hálózatba 86 %-a csatlakozik (KSH 2010.). A város területén az önkormányzati és állami fenntartású közutak együttes hossza 440 km, amelynek 76,6 %-a (337 km) szilárd burkolatú. Az önkormányzati alapellátási feladatokat az egészségügy területén 47 háziorvos és 27 gyermekorvos látja el. A gyermekjóléti alapellátás keretében nappali ellátás (bölcsődei ellátás) 706 férőhelyen biztosított. Az alapfokú nevelési-oktatási intézmények vonatkozásában 4 székhellyel és 15 tagintézménnyel 4087 férőhelyen (4358 gyermek) működik óvodai ellátás. A körzethatárokat alapul véve, intézményi összevonások révén 4 székhellyel 10 tagintézményben 6247 általános iskolás gyermek tanul. Körzethatár figyelembe vétele nélkül további két speciális képzéssel rendelkező intézmény működik. Nyíregyházán 15 középiskola működik, melyek gazdasági szempontból (3 gazdasági egységbe) kerültek összevonásra. A város tizenöt középiskolájában magas szintű, és széles körű szakmai oktatást végeznek, mely iskolákban összesen fő nem csak nyíregyházi diák, hanem a megye többi településeinek általános iskoláiból kikerülő gyermekek folytathatják tanulmányaikat. Ezen kívül működik a városban óvodai ellátás területén 3 egyházi és 1 nem állami fenntartású, az általános iskolai oktatás területén 2 gyakorló, 5 egyházi és 1 nem állami fenntartású intézmény, továbbá alapítványi és magániskolai oktatás a szakképzés területén. 7

8 I.1. Demográfiai jellemzők A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a lakónépesség fő. A város lakónépességének alakulását egyrészt a születések és halálozások egyenlege, vagyis a természetes szaporodás vagy fogyás, valamint a vándormozgalmi folyamatok alakítják. A korábbiaktól eltérően mindkét mérleg egyenlege veszteséget mutatott a 2000-es évek összességét tekintve. A várost az 1990-es évek végéig természetes szaporodás jellemezte, ami azonban egyre kisebb méretűvé vált, és a 2000-es években a mérleg kisebb fogyásba billent át (1. számú ábra). Az élve születések száma ugyanis a gyermekvállalási hajlandóság nagymértékű visszaesése miatt a városban is csökken, miközben a lakosság öregedése miatt a halálozások száma magas. A természetes fogyás azonban a városban, hasonlóan a megyéhez, az országosnál jóval később, közel két évtizednyi késéssel vette kezdetét 2. (Országosan ugyanis már 1980-tól permanens a népesség természetes fogyása.) 1. számú ábra: Természetes szaporodás, fogyás Nyíregyházán Fő Természetes szaporodás Élveszületés Természetes fogyás Halálozás A népesség korstruktúráját vizsgálva a 0-19 éves gyermekek aránya 2010-ben 20,65 %, amely folyamatosan csökkenő tendenciát mutat az összlakossághoz viszonyítva. Míg ban a város lakosságának 35,2 %-a gyermekkorú, 2010-re 14,55 százalékpontos csökkenés tapasztalható. A csökkenő tendencia a megyei arányszámokat tekintve is kimutatható, bár a csökkenés mértéke kedvezőbb, összesen 9,4 százalékpont. A gyermekkorúak arányának csökkenése az idős lakosság (60+) számarányának növekedésével jár, amelynek mértéke a megyében az elmúlt 30 esztendőben meghaladta a 4,1 %-ot, a városban a 7,97 %-ot. 2. számú ábra: Nyíregyháza lakónépessége nem és életkor szerint január 1. Kor Férfi (fő) Nő (fő) Összesen (fő) Összesen (%) , , , , ,47 Összesen Forrás: KSH Malakucziné Póka Mária: Nyíregyháza lakosságának főbb demográfiai jellemzői (Háztartáspanel kutatás 2010.) 8

9 A korszerkezet módosulásából adódóan módosul a felnőtt korú (15 64 éves) népességre háruló eltartási kötelezettség is (3. számú ábra), ami a gyermekkorú és az időskorú lakosság vonatkozásában áll fent. A teljes eltartottsági ráta a két korcsoportra vonatkozó ráta együttesen. 3. számú ábra: Eltartottsági ráták Év eleje A gyermekkorú 3 Az időskorú 4 A teljes népesség eltartottsági rátája eltartottsági ráta 5 Nyíregyháza ,9 13,9 53, ,9 13,3 48, II.1. 23,8 16,0 39, ,9 19,0 39,9 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,0 20,1 45,1 Országosan ,3 24,4 45,6 A teljes eltartottsági ráta 1980 óta összességében csökkent ugyan, ezen belül azonban emelkedett az időskorú népességé, miközben a gyermekkorúaké nagymértékben visszaesett. A nyíregyházi eltartottsági ráta a Szabolcs-Szatmár-Bereginél és az országosnál is alacsonyabb, mivel a megyeihez viszonyítva a gyermekkorú népesség eltartottsági rátája lényegesen alacsonyabb, az országoshoz viszonyítva pedig az időskorúaké mérsékeltebb szintű. A társadalom elöregedésének és a gazdasági problémáknak a következtében növekednek és várhatóan növekedni fognak a szükségletek az idősellátás szolgáltatásai iránt. A keresleti oldalon (a szükséglettel rendelkező lakosság) megjelenő igényekre a kínálati oldalon megfelelő színvonalú szolgáltatást, ellátást kell biztosítani. E feladat több terület (szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális stb.) szakmai együttműködése, tevékenysége révén valósulhat meg. I.2. Foglalkoztatási helyzetkép A foglalkoztatottság illetve a munkanélküliség helyzetét tekintve 2008-tól jelentős változás mutatható ki. A gazdasági válság hatására a foglalkoztatási problémák növekedtek. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal adatai szerint a relatív mutató (nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség százalékában) Nyíregyházán januárban 9,37 %, egy évvel korábban 8,48 %, januárban 6,36 %. Ez két év alatt 3,01 százalékpontos (5234 főről 7685 főre) növekedést jelent. A nyilvántartott álláskeresők, ezen belül a tartósan munka nélkül levők száma folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. A 4. számú ábra adatai szerint 2008-ban a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma a legmagasabb, az azt követő években a szakmunkás vagy középiskolai végzettséggel rendelkezők veszítették el nagyobb arányban a munkahelyüket, de 2008-hoz 3 a/ Száz évesre jutó 0 14 éves. 4 b/ Száz évesre jutó 65 X éves. 5 c/ Száz évesre jutó 0 14 és 65 X éves. Forrás: Malakucziné Póka Mária: Nyíregyháza lakosságának főbb demográfiai jellemzői (Háztartáspanel kutatás 2010.) 9

10 képest a felsőfokú végzettségű álláskeresők száma is jelentősen emelkedett. A tartós munkanélküliek arányát tekintve 2008-ban a nyilvántartott álláskeresők 48,2 %-a tartósan (180 napon túl nyilvántartott) munkanélküli, ez az arányszám 2009-ben 54,7 %, 2010-ben 55,9 %. A munkanélküliek számának alakulását az ellátások feltételei jelentősen befolyásolják. A Munkaügyi Központ által biztosított ellátás (álláskeresési járadék) időtartama folyamatosan szűkül (jelenleg 90 nap), melynek következménye, hogy a munkanélküli személy hamarabb jelenik meg és igényel az önkormányzattól támogatásokat. 4. számú ábra: A nyilvántartott álláskeresők száma és iskolai végzettsége között városunkban 2008 (fő) 2009 (fő) 2010 (fő) Nyilvántartott álláskeresők száma összesen Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik Szakmunkásképző, szakiskolai végzettséggel rendelkezik Középiskolai végzettséggel rendelkezik Felsőfokú végzettséggel rendelkezik 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők száma Forrás: KSH Az önkormányzat statisztikai adatai is alátámasztják a fenti tendenciákat. A munkanélküli ellátást kimerítő személy bérpótló juttatásra (2011-ig rendelkezésre állási támogatás, jelenleg foglalkoztatást helyettesítő támogatás) jogosult, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított és kereső tevékenységet nem folytat. 10

11 5. számú ábra: Az aktív korúak ellátásában részesülők száma Nyíregyházán Rendszeres szociális segély Rendelkezésre állási támogatás Bérpótló juttatás január 2009.január június 2010.január 2010.február 2010.március 2010.április 2010.május 2010.június 2010.július 2010.augusztus 2010.szeptember 2010.október 2010.november 2010.december 2011.január 2011.február 2011.március 2011.október Foglalkoztatást helyettesítő támogatás Forrás: Nyíregyháza MJV Polgármesteri Hivatal A munkanélküliség különösen a tartós munkanélküliség számos más problémát idéz elő. A jövedelem csökkenése majd hiánya a létfenntartást, lakásfenntartást, az egzisztenciális biztonság elvesztését, mellette a társadalmi hasznosság tudat és önértékelés csökkenését eredményezi. A munkanélküli vagy családja a rendszeres jövedelem csökkenése illetve hiánya következtében az önkormányzattól is segítséget, támogatást vár. Ezt a helyi szociológiai vizsgálat, a Háztartáspanel kutatás 6 adatai is alátámasztják ban indult a városi kutatás sorozat Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya és a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszéke közös együtt munkálkodása révén. Az alapgondolat: az Önkormányzat folyamatosan szembesült a városra vonatkozó és aktuális statisztikai adatok hiányával, amelyek a különböző koncepciók készítéséhez, fejlesztési irányvonalak meghatározásához nélkülözhetetlenek. Egy-egy felmérés, kutatás korábban is készült, de azok a gyorsan változó társadalmi-gazdasági környezet miatt csak rövid ideig voltak használhatók. Közös gondolkodás eredményeként született meg az elhatározás, hogy a nemzetközi és hazai mintákon alapuló, az ún. háztartáspanel módszertanát követő kutatás sorozat induljon a városban. Ennek lényege, hogy elsődlegesen a városi háztartásokról gyűjt információkat, másodsorban a háztartástagok meghatározott jellemzőiről. 11

12 6. számú ábra: Szociális problémájának megoldásában kinek a segítségére számíthat az igen válaszok aránya (%) ,492,2 60, ,727,8 20,3 24,6 18,7 22,4 Családtagok Barátok Ismerősök Hivatal Szociális szolgáltó 7,9 7,8 Nem számíthat segítségre között a gazdasági válság egyik jól mérhető hatása, hogy több esetben növekvő értékek mutatkoznak. Kiemelendő, hogy nemcsak a természetes védőháló esetében (barátok) látható növekedés, hanem az önkormányzat (polgármesteri hivatal, illetve a szociális szolgáltatók) esetében is, mindkét esetben 4 százalékponttal nőtt a bizalom, vagy legalábbis az a remény, hogy a mesterséges védőháló szereplői is tudnak segíteni a problémák megoldásában. A jövedelmi helyzet változása egyfajta polarizálódást mutat 2008 és 2010 között. A jövedelmi polarizálódási folyamat azt jelenti, hogy a szélső társadalmi csoportok eltávolodnak a középtől és egyszerre nő a szegények és a gazdagok relatív részaránya a társadalomban. 7. számú ábra: Empirikus becslés az egyes jövedelmi kategóriák létszámára (az egy főre jutó jövedelem medián-értékének százalékában meghatározott csoportok, %) ,2 26,5 32,8 29, , ,6 5,4 9,4 11,4 0 Jómódúak Felső középréteg Középréteg Alsó középréteg Szegények

13 A jövedelmi polarizálódás korántsem városi jelenség, hasonló folyamat mérhető országos szinten is. Az egy főre jutó jövedelmeket vizsgálva a veszteség elsősorban a fiatal generációt (18-29 évesek), a középfokú és felsőfokú végzettségűeket érte. A válság hatása, hogy nemcsak a szegények igényelnek támogatást, hanem a jobb jövedelmi helyzetben levők is (melynek okai lehetnek a munkahely elvesztése, hiteltörlesztés, betegség stb.) 8. számú ábra: A Szociális Osztályhoz segítségért folyamodók aránya az egyes jövedelmi decilisekben 7 (%) 10 decilis 9 decilis 8 decilis 7 decilis 6 decilis 5 decilis 4 decilis 3 decilis 2 decilis 1 decilis 2,33,7 5,6 5 7,4 8,9 10,5 10 9,9 11,3 12,3 15,3 14,3 14,1 21,9 26,4 32,1 34,8 47,3 53, A munkanélküliség, jövedelemhiánya egyes társadalmi csoportokat mélyebben érint(ett), így különösen az alacsony iskolai végzettséggel vagy azzal sem rendelkező roma lakosságot. A hátrányos helyzetű roma lakosság életkörülményeinek, életfeltételeinek javítása prioritást kell, hogy élvezzen, hiszen az Európai Unió is kiemelt figyelmet fordít e célcsoport társadalmi, kulturális és szociális integrációjára. Különös hangsúlyt kell fektetni a telepszerű körülmények között élők helyzetének javítására, mivel a probléma koncentráltan jelenik meg. A négy legfontosabb terület a foglalkoztatás, lakáskörülmények és egészségügyi helyzet javítása, gyermekek megfelelő szocializációja, amelyen változás szükséges. Összefoglalóan elmondható, hogy a rászorulók és szociális támogatást igénylők száma folyamatosan növekszik elsősorban a kedvezőtlen társadalmi és gazdasági változások miatt. Ez leképeződik egyrészt az Önkormányzat Szociális Osztályán, másrészt a szociális szolgáltatások (intézményrendszer) rendszerében, amelyeknek komoly költségvetési hatásai mutathatók ki önkormányzati szinten (részletesen a V. fejezet. Finanszírozás). Önkormányzati szinten az ügyintézőkre háruló teher folyamatosan növekszik re vonatkozó statisztikai adatok alapján országosan az egy ügyintézőre jutó ügyiratforgalom 1450 db, regionálisan 1701 db, a megyében 1570 db, városi szinten 1703 db (összesen ügyirat Nyíregyházán) re vonatkozóan csak városi adattal rendelkezünk. Az egy ügyintézőre jutó ügyiratforgalom az előző évihez hasonló mértékű, azzal, hogy az ügyiratszám közel 8000 darabbal meghaladta a évi forgalmat, de a szociális ügykörben dolgozók létszáma emelkedett. 7 Decilis= jövedelmi tized. A lakosság jövedelme szerinti besorolás 10 tizedbe, ahol az 1 decilis a legszegényebb társadalmi csoport, a 10 decilis a leggazdagabb társadalmi csoport 13

14 II. A szociális és gyermekjóléti ellátások és az ellátórendszer változásai 2008-tól 2008-tól a szociális és gyermekjóléti ellátórendszerben bekövetkezett változások az alábbiak szerint csoportosíthatók: pénzbeli és természetbeni ellátások változásai, a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások (személyes gondoskodást nyújtó ellátások) rendszerében bekövetkező változások, strukturális változások. II.1. A pénzbeli és természetbeni ellátások változásai A szociális és gyermekjóléti ellátásokat szabályozó jogi háttér az elmúlt években is több ponton változott. A változtatásokat a pénzbeli és természetbeni ellátások vonatkozásában a társadalmi és gazdasági válság következményeként megjelenő szükségletek, problémák kielégítésére, megoldására történő törekvések indukálták. Jelentős változás az aktív korúak ellátásában és a lakásfenntartási támogatás szabályozásában történt, valamint bevezetésre került az óvodáztatási támogatás. II.1.1. Az előző fejezetben vázoltak szerint a munkanélküliek száma folyamatosan emelkedik, az általuk igényelhető aktív korúak ellátása 8 és a munkát biztosító közfoglalkoztatás rendszere jelentős változáson ment keresztül január 1-től a települési önkormányzatok feladata a tartósan munka nélkül lévők közfoglalkoztatásban történő foglalkoztatása. Az Út a munkához program célja a segélyezettek munkaerő-piaci pozíciójának javítása, a foglalkoztatás növelése, a szociális és munkaügyi szolgáltatások együttműködésének erősítése volt a segélyezettek integrációja érdekében. A közfoglalkoztatás keretében közmunka, közcélú munka (az aktív korúak ellátásában részesülő személy foglalkoztatható) és közhasznú munka végzése történt. 9. számú ábra: Közfoglalkoztatásban részesülők között Megnevezés év Közfoglalkoztatottak száma összesen/fő Ebből közcélú/fő Egyéb foglalkoztatott/fő Átlagos foglalkoztatási idő nap/fő Átlagos statisztikai állományi létszám/fő Forrás: Nyíregyháza MJV Polgármesteri Hivatal, Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyongazdálkodási Kft. 8 Az aktív korúak ellátása elnevezésű támogatás keretében biztosított ellátás megnevezése több alkalommal változott. Előbb rendelkezésre állási támogatás (RÁT), majd bérpótló juttatás és jelenleg foglalkoztatást helyettesítő támogatás a neve a munkanélküli személy részére megállapítható pénzbeli ellátásnak. A jogosultsági feltételek vonatkozásában azonban jelentős változások nem történtek. 14

15 Közfoglalkoztatás évi változások 9 A korábbi közfoglalkoztatás rendszere évtől alapjaiban megváltozott. Mindez a foglalkoztatási és szociális tárgyú jogszabályok módosítása mellett a közfoglalkoztatási formák átalakulásával is együtt járt. Megszűnt az Út a munkához program, a közcélú, közhasznú, közmunka foglalkoztatás évtől kezdően ezeket a Nemzeti Közfoglalkoztatás Program váltotta fel, a foglalkoztatottakat pedig egységesen közfoglalkoztatottnak nevezte el. Az új program legfőbb célja, hogy minél több munkára képes és kész aktív korú szociálisan rászoruló ember számára biztosítson munkalehetőséget július 1-től elfogadott jogszabály módosításokkal a közfoglalkoztatás támogatási rendszere a második félévtől ismét alapvetően megváltozott: a korábbi programokhoz képest jelentős változás, hogy közfoglalkoztatás csak a Munkaügyi Központ közvetítésével lehetséges, minden álláskereső köteles az iskolai végzettségétől és szakképzettségétől függetlenül elfogadni minden felajánlott munkát, a munkaadó köteles a munkaügyi központ által közvetített bérpótló jutatásban részesülő, illetve szeptember 1-től foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult álláskeresőt közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatni, amennyiben az álláskereső a foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton megfelelt, szeptember 1-től a munkavállalóval közfoglalkoztatási jogviszony létesíthető, melyre közfoglalkoztatási bér ( Ft/8 óra közfoglalkoztatási minimálbér Ft/8 óra közfoglalkoztatási garantált bér, napi 4 órában Ft, valamint Ft) fizethető évi támogatás típusai Rövid időtartamú közfoglalkoztatás (napi 4 órás munkaidő): a helyi önkormányzatok közfeladat ellátását segítő támogatás Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás (napi 6-8 órás munkaidő): a helyi önkormányzatok közfeladat ellátását segítő támogatás Országos közfoglalkoztatási program évi létszám adatok október 31-ig támogatott foglalkoztatásban résztvevők száma: 1787 fő Ebből közfoglalkoztatott: 1675 fő (1302 fő/4 órában, 373 fő/8 órában) Egyéb programban résztvevő: 112 fő II.1.2. Az önkormányzati statisztikai adatok alapján kimutatható a lakásfenntartási támogatásban részesülők számának a növekedése. A támogatás törvényi szintű szabályozása szeptembertől a jogosultsági feltételekkel részben kitágította a támogatásra jogosultak körét az egy fogyasztási egységre jutó jövedelemhatár meghatározásával, a fogyasztási egységgel történő számításnak azonban korlátozó hatása is van. A lakásfenntartási támogatásra fordított jelentős önkormányzati erő csökkentése érdekében már a törvényi szintű szabályozás előtt (2011. március) módosítások történtek a helyi szabályozás területén. A helyi szabályozás során figyelembe vettük a törvényi változásokat, először a helyi lakásfenntartási támogatás feltételeit a normatív 9 Forrás: Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyongazdálkodási Kft. 15

16 szabályozáshoz közelítettük, majd a szeptember 1-i módosítás során olyan méltányossági szempontokat határoztunk meg, amelyek a veszélyeztetettebb társadalmi csoportok részére kiegészítő támogatást biztosít. Ezt indokolja, hogy a törvényi módosítás a fogyasztási egység bevezetésével a támogatás mértékének a meghatározásánál a jövedelmi helyzet és a lakásnagyságon kívül a háztartás szerkezetét is figyelembe veszi. Előzetes számításaink szerint elsősorban a kis alapterületű lakásban (50 m 2 ) az 50 ezer Ft/egység jövedelem alatt élő személyeket (ők sok esetben a nyugdíjasok) érinti kedvezőtlenül a szabályozás, a helyi rendeletben ezt kompenzáljuk. Az óvodáztatási támogatás január 01. napjával került bevezetésre a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvényben. A jogalkotó az új támogatási forma bevezetésével a korábban óvodai ellátást igénybe nem vevő, de már óvodás korú gyermeket nevelő családokat kívánta ösztönözni az óvodai ellátás igénybevételére, amely döntő fontosságú a korai szocializációban, a társas viselkedés formáinak kialakulásában, az iskolaérettség elérésében. A tapasztalatok azt mutatták, hogy az óvodás korú 3-5 éves gyermekek körében különösen a halmozottan hátrányos családok esetében igen sokan nem éltek a szolgáltatás adta lehetőségekkel, a gyermeket gyakran csak az utolsó, kötelező óvodai évben íratták be az intézményekbe, így az óvoda kevéssé tudta kompenzálni az esetleges szocializációs hátrányokat. Annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére állapítható meg az óvodáztatási támogatás, aki: a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll. Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapítása szempontjából rendszeres óvodába járásnak minősül, ha a gyermek az óvodai nyitvatartási napokon naponta legalább hat órát az óvodában tartózkodik, és a szülő által igazolt és az igazolatlanul mulasztott napok száma együttesen nem haladja meg a munkanapokra eső óvodai nevelési napok huszonöt százalékát, azzal, hogy a mulasztásból tíz napot július augusztus hónapokban a huszonöt százalék megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni A pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek törvényes felügyeletét ellátó szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Az óvodáztatási támogatást ugyanazon gyermek után csak az egyik szülő igényelheti. Egy évben kétszer jár a támogatás: június és december hónapban, első alkalommal Ft, második és azt követő alkalmakkal Ft kerül utalásra. 10. számú ábra: Óvodáztatási támogatásban részesült gyermekek száma ben június 52 fő 150 fő december 161 fő 179 fő Forrás: Nyíregyháza MJV Polgármesteri Hivatal 16

17 II.2. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatások (személyes gondoskodást nyújtó ellátások) rendszerében bekövetkező változások 2008-tól II ban kezdődött el az a folyamat, amely egyes szolgáltatások működtetését a normatív állami támogatás helyett finanszírozási szerződés alapján teszi lehetővé. Az aránytalan területi lefedettség miatt a 191/2008. (VII.30.) Korm. rendelet alapján elsőként a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátás esetében írt ki pályázatot. Egy fenntartó azonos vagy részben azonos ellátási területen szolgáltatásonként egy szolgáltató támogatására nyújthatott be pályázatot. A finanszírozás alaptámogatásból és teljesítménytámogatásból áll. E jogszabályi változás következménye a támogató szolgálatok integrálása. Az Önkormányzatunk fenntartásában levő 3 támogató szolgálat (Mentálhigiénés Központ 2, Szociális Gondozási Központ 1) egyesült, s a Mentálhigiénés Központ szervezeti keretében működik jelenleg is. Az első finanszírozási időszak január 1-től december 31-ig teljesítmény finanszírozás alapján biztosítja a forrást a szolgáltatás nyújtásához. A pályázati úton történő finanszírozás január 1-től a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és az intézményen belüli szociális foglalkoztatás vonatkozásában is bevezetésre került. A következő év (2012.) január 1-től pedig az utcai szociális munka is finanszírozási szerződés útján támogatott ellátássá válik. A finanszírozási szerződés alapján történő működtetést azon szolgáltatások esetében vezették/vezeti be a jogszabály, amelyek nem kötelező önkormányzati feladatok. Természetesen ez nem kérdőjelezi meg a szolgáltatások létjogosultságát, szükségességét. II.2.2. Az egyenlőtlen hozzáférés a szociális szolgáltatásokhoz - különösen az alapszolgáltatások köréhez annak a következménye, hogy az elmúlt néhány évben számos egyházi és nem állami szervezet kezdte meg működését (városi és országos szinten egyaránt). A év elején elkészült szolgáltatástervezési koncepció mellékletében felsorolásra kerültek a Nyíregyháza területén szociális szolgáltatást végző fenntartók és intézményeik. Jelenleg csak a támogató szolgáltatást és házi segítségnyújtást végző szervezetek száma is meghaladja a 3 évvel korábbi szolgáltatók összességét. Az új szolgáltatók/intézmények létrejöttének pozitív és negatív hatásai egyaránt kimutathatók. A nem állami (civil) és egyházi szolgálatok által még színesebbé vált a szolgáltatási paletta, a korábbi célkitűzés - a civil szereplők bevonása a szociális szolgáltatások biztosításába - tulajdonképpen teljesült. A szolgáltatók között kialakult verseny azonban nem hozta szükségszerűen magával a színvonal emelkedését, az ellátottak szükségleteinek minél magasabb színvonalon történő kielégítését. II.2.3. A város területén működő szolgálatok tevékenységéről számos információval rendelkezett önkormányzatunk, hiszen a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások engedélyezése a Nyíregyházai kistérségben Nyíregyháza Megyei Jogú Város Jegyzőjének feladata volt június 30-ig. Ez időponttól kezdve valamennyi szolgáltatás engedélyezése és a szakmai munka ellenőrzése a kormányhivatalok feladatkörébe tartoznak. Ennek eredménye, hogy kevésbé van lehetőségünk nyomon követni a város területén szolgáltatást végzők tevékenységét, szakmai munkáját. II január 1-től egyes szociális szolgáltatások (idősotthoni ellátás és házi segítségnyújtás) igénybe vétele csak meghatározott gondozási szükséglet fennállása esetén lehetséges. Az Szt. alapján házi segítségnyújtás és idősotthoni ellátás igénybevételét megelőzően vizsgálni kellett a gondozási szükségletet. A vizsgálatot a jegyző által felállított 3 tagú bizottság végezte augusztusig. A vizsgálat kapcsán megnövekedett adminisztrációs terhek csökkentése érdekében ezt követően az intézményvezetők feladata a vizsgálat elvégzése. 17

18 II.2.5. Az intézmények adminisztratív terheit növelte az otthonközeli ellátás bevezetése. Ennek keretében január 1-től az étkeztetés, házi segítségnyújtás és a nappali ellátás finanszírozásának módja változott meg. A szolgáltatások önálló vagy együttes igénybevétele esetén eltérő összegű normatíva illette meg a fenntartót. Az otthonközeli ellátás decemberben megszűnt. II.2.6. A 15/1998.(IV. 30.) NM rendelet, valamint a 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet módosításával január 1-től egy bölcsődei csoportban legfeljebb 12 gyermek nevelhető, gondozható (10 gyermek helyett). Abban az esetben, ha a bölcsődei csoportban valamennyi gyermek betöltötte a második életévét legfeljebb 14 gyermek nevelhető, gondozható. Az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság igényfelmérése alapján a bölcsődék működési engedélyeinek módosítását követően a bölcsődei férőhelyek 706 ra emelkedtek. II.3. Strukturális változások A szolgáltatástervezési koncepcióban és felülvizsgálataiban mindig hangsúlyos szerepet kapott a szolgáltatások megfelelő tárgyi, elhelyezési feltételeiknek a biztosítása. A lakossági igényeknek és a jogszabályi feltételeknek megfelelően kerültek kialakításra az alapszolgáltatások nyitva álló helyiségei illetve a telephelyek tól történő lényegesebb változások: a Szociális Gondozási Központ keretében működő Időskorúak Gondozóháza megszűnt, az intézmény telephelyén a nappali ellátás elhelyezési körülményei javultak, bölcsődei férőhelyfejlesztések kapcsán az idősek nappali ellátását nyújtó intézmények új helyszínekre költöztek (5. számú Idősek Klubja (megszűnt), 9. számú Idősek Klubja), a házi segítségnyújtó szolgálatok nyitva álló helyiségei önkormányzati tulajdonú ingatlanokban kerültek kialakításra (144/2011. (VIII.25.) számú határozat), a Mentálhigiénés Központ székhelye a Nyíregyháza, Sarkantyú u szám alatti ingatlanból szintén bölcsődei férőhelybővítés következtében a Nyíregyháza, Városmajor u. 2. szám alá költözött. A Közgyűlés 117/2011. (VI.30.) számú határozata alapján az intézmény új helyszínen a Nyíregyháza, Tiszavasvári u. 41/b szám alatt került elhelyezésre, Gyermekjóléti Központ székhelye a Nyíregyháza, Tokaji u. 3. szám alatt került kialakításra. III. Megvalósult intézkedések III.1. Informatikai rendszer fejlesztése A Szolgáltatástervezési koncepció 2008-as felülvizsgálatakor célként fogalmazódott meg egy olyan informatikai hálózat és szoftver fejlesztés kiépítése, mely a pénzbeli és természetbeni ellátások (segélyezés) esetében a Gazdasági Osztály és a Szociális Osztály közötti ügymenet pontosságát, gyorsaságát és hatékonyabbá tételét teszi lehetővé. A korábbi számítógépes programok hiányosságai súlyos és napi szintű problémákat okoztak a munkafolyamatokban év végén kezdődtek meg a tárgyalások a hálózat fejlesztése és az új szoftver vásárlása céljából, melyek eredményeként év elején bevezetésre került az új program, amely igazodik a Hivatal munkamenetéhez, igyekszik összhangba hozni a Gazdasági Osztály és a Szociális Osztály munkafolyamatait a helyi specialitások alkalmazása (szociális és pénzügyi modul) során. 18

19 III.2. Fiatalok, gyermekek jóllétének biztosítása érdekében kitűzött célok A gyermekvédelmi szakellátás keretébe tartozó otthont nyújtó ellátás és az utógondozói ellátás biztosítása törvényi kötelezettsége január 1-től a megyei jogú városoknak. A feladatellátás teljesítése érdekébenért 2009-ben ellátási szerződést kötöttünk a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzattal. Megvalósítandó feladatként jelentkezett a megfelelő napközbeni ellátás biztosítása a gyermekek részére, biztosítani valamennyi igénylő gyermek számára a bölcsődei ellátást tól a növekvő igényekhez igazodva több bölcsődében történt férőhelybővítés év végére a folyamatos férőhelybővítés eredményeként 706 -ra emelkedett a férőhelyek száma (12. számú ábra). III.3. Projektek, programok támogatása A szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése illetve különböző programok megvalósítását pályázati forrás igénybevételével kívántuk megvalósítani. A szociális és gyermekjóléti ellátások rendszerét érintő pályázatok (ahol az Önkormányzat a pályázó) az alábbiakban kerültek összefoglalásra. A pályázat A pályázat célja megnevezése ÉAOP A A Mentálhigiénés Mentálhigiénés Központ működő és Központ komplex újonnan bevezetendő fejlesztése szolgáltatásai megfelelő infrastrukturális körülmények között történő működtetése. TIOP A Gyermekek Átmeneti Bentlakásos Otthona és a Családias intézmények Elhelyezést Nyújtó korszerűsítése Idősek Otthona korszerűsítése TÁMOP /2-A A projekt keretében a Hálószövő- konzorciumban Összefogás résztvevő Nyíregyháza és önkormányzat, térsége szociális szociális intézmények munkájáért (5), szociális szakembereket képző felsőoktatási intézmények (2) együttműködése valósul meg. ÉAOP /B-2008 Kapacitásbővítés és modern bölcsődei környezete megteremtése a nyíregyházi Katica Bölcsődében ÉAOP /B-09- Aprajafalva Bölcsőde 2009 fejlesztése és kapacitás bővítése A projekt összköltsége Összköltség: Ft Támogatás mértéke: Ft (54,9 %) Összköltség: Ft Támogatás mértéke: Ft (94 %) Összköltség: Ft Támogatás mértéke: Ft (100 %) Összköltség: Ft Támogatás mértéke: Ft (90 %) Összköltség: Ft Támogatás mértéke: Megjegyzés 2008-ban került beadásra. Döntés nyertes pályázatról 2010-ben. Forráshiány miatt nem valósult meg. Nem nyert, forráshiány miatt elutasítva a pályázat 2009-ben. Megvalósítása folyamatban. Megvalósult. Megvalósult. 19

20 ÉAOP Családias Ellátást Nyújtó Idősek Otthona utólagos komplex akadálymentesítése URBACT II. Elszegényedett vagy elszegényedéssel fenyegetett városrészek integrált fejlesztése ÉAOP /B-09 Nemzetközi tapasztalatcsere, jó gyakorlatok átadása, átvétele, kölcsönös Huszár-telep területi és társadalmi reintegrációja Ft (90 %) Összköltség: Ft Támogatás mértéke: Ft (49,8%) Nyíregyháza projektrész összköltsége:17466,53 Támogatás mértéke: 13973,22 (80 %) A projekt tervezett összköltsége: Ft Megvalósult. Megvalósult. Támogatott projekt ÉAOP /B-09 Az Érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Támogatás mértéke: Ft (85 %) A projekt tervezett összköltsége: Ft Támogatás mértéke: Ft (79,2 %) Forrás: Nyíregyháza MJV Polgármesteri Hivatal Támogatott projekt IV. A szociális és gyermekjóléti ellátásokat biztosító intézmények rendszere Nyíregyháza, mint megyei jogú város saját területén köteles a szociális alapszolgáltatási és az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátási feladatokat megszervezni, valamint a megyei önkormányzat ellátási kötelezettsége körébe tartozó feladatok közül az idősellátás, továbbá - előzetes igényfelmérésre alapozva - a lakossági szükségletek alapján meghatározott legalább két további intézménytípus feladatait biztosítani. A feladat ellátási kötelezettség tekintetében a jövőben sem várható változás. A gyermekjóléti szolgáltatások tekintetében az alapszolgáltatás, a szakellátás keretébe tartozó otthont nyújtó ellátás és az utógondozói ellátás nyújtása kötelező. IV.1. Szociális szolgáltatások rendszere 10 Önkormányzatunk ellátási kötelezettségének intézmények fenntartásával (Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság, Mentálhigiénés Központ), intézményt fenntartó önkormányzati társulásban történő részvétellel (Szociális Gondozási Központ, Gyermekjóléti Központ, szeptember 30-ig a Sóstói Szivárvány Idősek Otthona), valamint szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval létrejött ellátási szerződés megkötésével (Magyarországi Evangélikus Egyház, Human-Net Alapítvány, Periféria Egyesület, Szocio East Egyesület, Kertvárosi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház, Talentum Európai Fejlődésért Kiemelten Közhasznú Alapítvány, Szent Kamill Életet az Életnek Közhasznú Alapítvány, Hétszínvirág 98 Gyermekjóléti Nonprofit Korlátolt júniusban tárgyalt előterjesztés a szociális és gyermekjóléti ellátórendszer racionalizálásáról részletesen tárgyalta az intézmények működését, az akkor készült anyagok, kimutatások a koncepció készítését megalapozták, ezért azok itt is megjelennek. 20

21 Felelősségű Társaság, Kék Nefelejcs Alapítvány, Mozgáskorlátozottak Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete, ÉFOÉSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete, szeptember 30-tól Nyíregyháza-Városi Református Egyházközség.) 11 tesz eleget. IV.1.1. Önkormányzati fenntartású intézmények a) Mentálhigiénés Központ A Mentálhigiénés Központ integrált intézményként a szociális alapszolgáltatások közül közösségi ellátást, támogató szolgáltatást, fogyatékos személyek nappali ellátását biztosít, valamint szakosított ellátásként fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthonát működtet. Feladatait a székhelyén kívül a Nyíregyháza, Újszőlő u szám alatti telephelyen biztosítja. 11. számú ábra: A Mentálhigiénés Központ szolgáltatásait igénybevevők száma között Szolgáltatás 2008 (fő) 2009 (fő) 2010 (fő) megnevezése támogató szolgáltatás közösségi ellátás szociális foglalkoztatás nappali ellátás lakóotthoni ellátás Forrás: Nyíregyháza MJV Polgármesteri Hivatal, Mentálhigiénés Központ Támogató szolgáltatás Az Esély Támogató Szolgálat 2008-tól három támogató szolgálat (II.2.1.) integrációját követően működik Nyíregyháza és Nyírpazony ellátási területen. A szolgálat munkatársai az önálló mozgásukban, tájékozódásukban akadályozott emberek, családjaik részére közszolgáltatások elérésében speciális személyi szállítást, otthoni önálló életvitelében személyre szabott személyi segítést nyújtanak, szociális-, mentálhigiénés tanácsadást biztosítanak. Támogató szolgáltatás nyújtására 117 megállapodás került megkötésre (regiszter adatai szerint), a szolgáltatások közül az ellátottak leginkább a személyszállítást veszik igénybe. Pszichiátriai betegek közösségi ellátása A közösségi ellátás lényege a lakókörnyezetben történő segítségnyújtás az önálló életvitel fenntartásában. Az ellátás preventív jellege nyilvánvaló, hiszen az ellátást igénybevevő pszichiátriai beteg nem szorul intézményes gondozásra, nem emelődik ki szociális környezetéből, megmarad számára a család, a lakókörnyezet. Ebben a környezetben hatékonyabban valósulhat meg a gondozott reszocializációja, rehabilitációja, ezáltal csökken 11 Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a 117/2011. (VI.30.) számú határozatával öt fenntartó esetében az ellátási szerződés felmondásáról döntött. Az ellátási szerződések határozatlan időre szóltak, félév felmondási idővel, indokolási kötelezettség mellett. Fentiek alapján a Talentum Európai Fejlődésért Kiemelten Közhasznú Alapítvánnyal, a Nyíregyháza Kertvárosi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházközséggel, a Szent Kamill Életet az Életnek Közhasznú Alapítvánnyal, a Szocio East Egyesülettel, és a Hétszínvirág 98 Gyermekjóléti Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággal december 31. napjával az ellátási szerződések felmondásra kerültek. 21

22 a kirekesztettség és a stigmatizáció veszélye. Bár a közösségi ellátás feladata a lakókörnyezetben, otthonukban történő segítségnyújtás, az intézményben naponta megjelenő ellátott fő, amely a nappali ellátás iránti igényt támasztja alá. Komplex gondozás keretében (egyéni, családi, közösségi, rehabilitációs) átlagosan 90 fő részére nyújtanak segítséget. Intézményen belüli szociális foglalkoztatás Betegségük, fogyatékosságuk miatt a munkaerő-piacból kiszoruló emberek számára rehabilitációs célú foglalkoztatást biztosít az intézmény. Szociális foglalkoztatás két telephelyen történt; 37 fő értelmi fogyatékos személy a Nyíregyháza, Őz u szám alatti telephelyen, 25 fő pszichiátriai beteg a Nyíregyháza, Városmajor u. 2. szám alatti székhelyen végezte tevékenységét. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal ellenőrzése alapján a székhelyen végzett szociális foglalkoztatás engedélyét nappali ellátási háttér hiányában indokolással visszavonta. Értelmi fogyatékos személyek nappali intézménye Az intézmény feladata felnőtt korú értelmi fogyatékkal élő személyek napközbeni intézményi ellátása, szabadidő hasznos eltöltése, közösségi programok, egészségmegőrző-, illetve rehabilitációs fejlesztések biztosítása, családjaik számára életviteli, szociális, információs támogatás. Az intézmény 35 engedélyezett férőhelyen működik, átlagosan 33 fő veszi igénybe az ellátást. Többségük súlyos, középsúlyos értelmi fogyatékos, néhányan alapbetegségük mellett pszichiátriai, ill. viselkedési zavarokkal küzdenek. Lakóotthoni ellátás (Kék Szirom Lakóotthon) A Kék Szirom Lakóotthon július 01-től kezdte meg működését a Szociális Gondozási Központ telephelyeként augusztus 01.-től a Mentálhigiénés Központ szervezeti keretein belül működik. A tartós bentlakásos elhelyezés 10 fő önellátásra részben képes, fogyatékkal élő személy részére biztosított. A Mentálhigiénés Központ székhelyén és az Őz utcán lévő telephelyén lévő szolgáltatásai határozott időre szóló (2012. december 31-ig) működési engedéllyel rendelkeznek a teljes akadálymentesség hiánya, a nappali ellátás vonatkozásában az akadálymentesség hiányán túlmenően a foglalkoztatást szolgáló csoportszobák számának bővítése miatt. A racionálisabb működtetés érdekében szükséges volt az integrált intézmény új helyszínen történő kialakítása, ezért a Közgyűlés 117/2011. (VI.30.) számú határozata alapján a Mentálhigiénés Központ székhelye és az Őz utcai telephelye új helyszínen a Nyíregyháza, Tiszavasvári u. 41. szám alatt található Esély Centrumban kerül elhelyezésre. (A lakóotthoni ellátás továbbra is Nyíregyháza, Újszőlő u szám alatt működik.) b) Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság Az Igazgatóság szociális, gyermekjóléti és egészségügyi alapellátásokat, szolgáltatásokat biztosít. Az egészségügyi alapellátási feladatok között a felnőtt és gyermek háziorvosi praxisokat, fogorvosi praxisokat, 38 területi, 25 iskola védőnői szolgálatot, 4 főállású és 27 részmunkaidős iskola orvosi szolgálatot működtet az intézmény. Ide tartozik még a hajléktalan orvosi ellátás és a központi orvosi ügyelet megszervezése és ellátása is. Az ügyeleti tevékenység kiterjed a Nyíregyházai kistérségen túl Apagy és Nyírtét községekre is. A fogorvosi ügyelet hétvégén és ünnepnapokon Nyíregyháza lakosait látja el. Idősek Otthona Az idősek otthona a napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, nyugdíjkorhatárt betöltött személyeket lát el. Székhelyen (Nyíregyháza, Pacsirta u ) és telephelyén 22