(11) Lajstromszám: E (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

Átírás

1 !HU T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E (22) A bejelentés napja: (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP A (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP B (1) Int. Cl.: B6D 7/00 ( ) B6D 83/08 ( ) (87) A nemzetközi közzétételi adatok: WO PCT/EP 06/00833 (30) Elsõbbségi adatok: DE (72) Feltalálók: ASMUSSEN, Bodo, 6170 Bendorf (DE); KRUMME, Markus, Randolph, NJ (US) (73) Jogosult: LTS LOHMANN Therapie-Systeme AG, 6626 Andernach (DE) (74) Képviselõ: Kis-Kovács Annemarie, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest (4) Csomagolóegység belsõ közbensõ rétegekkel (7) Kivonat HU T2 A találmány tárgya csomagolóegység, amely egy tartályt és higroszkopikus vagy nedvesség esetén lágyuló filmszerû anyagokat foglal magában, ahol a filmszerû anyagok (30) a tartályban (10) rakatban egymásra helyezve vannak elrendezve, mindenkor két filmszerû anyag (30) között egy, ezen filmszerû anyagokkal (30) szemben vegyileg semleges és fizikailag állékony elválasztóanyag (40) van elrendezve, az elválasztóanyag (40) mindenkor a két filmszerû anyagot (30) kontaktál, és az elválasztóanyag (40) ezen két filmszerû anyag (30) legalább egyikéhez egyáltalán nem vagy kevésbé erõsen tapad, mint a mindenkor másik filmszerû anyaghoz (30). A leírás terjedelme 8 oldal (ezen belül 2 lap ábra) 1. ábra Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 199. évi XXXIII. törvény 84/H. -a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.

2 1 HU T2 2 A találmány tárgya csomagolóegység, amely egy tartályt és higroszkopikus vagy nedvesség esetén lágyuló filmszerû anyagokat foglal magában. Higroszkopikus filmszerû anyagok például ehetõ filmek, csíkok vagy ostyák, amelyeket például gyógyszerként, édesipari termékekként, kozmetikai termékekként és szájhigiéniát szolgáló termékekként alkalmaznak. Ezek például vízben és nyálban gyorsan oldódnak. Többnyire hidrofil és higroszkopikus mátrixpolimerekbõl épülnek fel, mint például a keményítõ- vagy cellulózcsaládhoz tartozó poliszacharidok, polivinil-pirrolidon, polivinil-alkohol vagy pullulan. Vízzel szemben nagy affinitást mutatnak és ezt mohón veszik fel. Szájban való alkalmazás esetén ez gyors feloldódáshoz vezet. Tárolás során azonban a levegõ nedvességbõl nagy vízmennyiségeket vesznek fel. A filmszerû anyagok minimális nedvessége súly% víz. Kisebb nedvességtartalom esetén törékennyé válhatnak. 10 tömeg% fölötti nedvességtartalom esetén a higroszkopikus vagy nedvesség esetén lágyuló filmszerû anyagok meglágyulnak és képlékeny deformálódásra hajlanak. Ezenkívül növekvõ nedvességtartalommal a filmszerû anyagok ragadásra való hajlamossága növekszik, ami a kezelést és különösen a célzott egyenkénti kivételt megnehezíti. A DE A1 számú dokumentumból higroszkopikus filmszerû anyagokhoz való csomagolóegység ismert. A filmszerû anyagokat elõször külön-külön elsõdleges csomagolóegységekben csomagolják. Egy másodlagos csomagolóegységben ezután több elsõdleges csomagolóegységet csoportosítanak. Ez nagy ráfordítást igényel és költséges. Az US A számú dokumentumból olyan csomagolóegység ismert, amely két filmszerû anyagot tartalmazó csomagokat tartalmaz. A két fóliaanyag közötti anyag egy ragasztószer. A jelen találmány ezért azon a feladaton alapul, hogy tartállyal ellátott olyan csomagolóegységet fejlesszünk ki, amelybõl higroszkopikus vagy nedvesség esetén lágyuló filmszerû anyagok egyenkénti kivétele megbízhatóan biztosítva van. Ezt a feladatot a fõigénypont jellemzõi révén oldottunk meg. Ennek érdekében a filmszerû anyagok a tartályban rakatban egymásra helyezve vannak elrendezve. Mindenkor két filmszerû anyag között egy, ezen filmszerû anyagokkal szemben vegyileg közömbös és fizikailag állékony elválasztóanyag van elrendezve. Az elválasztóanyag mindenkor a két filmszerû anyaggal érintkezésben van. Ezenkívül az elválasztóanyag ezen két filmszerû anyag legalább egyikéhez nem tapad vagy kevésbé tapad, mint a mindenkor másik filmszerû anyaghoz. A találmány további részletei az aligénypontokból és a vázlatosan ábrázolt kiviteli alakok ezt követõ ismertetésébõl adódnak. Az 1. ábra ostyákat és elválasztóanyagokat tartalmazó dobozt, a 2. ábra elválasztóanyagot, a 3. ábra ostyát, a 4. ábra mechanikailag arretált ostyákat és elválasztóanyagokat tartalmazó dobozt, az. ábra a 4. ábra szerinti rakat részletét, a 6. ábra ostyát arretálással, a 7. ábrán ostyával ellátott elválasztóanyagot mutat. Az 1. ábra egy 10 tartályt mutat, a benne egymásra helyezetten elrendezett filmszerû 30 anyagokkal, amelyek között 40 elválasztóanyagok fekszenek. A 10 tartály például egy doboz, egy ostyás tároló stb. mûanyagból, üvegbõl vagy egy másik anyagból, amely a filmszerû 30 anyagok hatóanyagait vagy aromákat nem abszorbeál. Az 1. ábrán bemutatott 10 doboz például egyenes hasáb alakú. Ez például egy 11 házból és egy felnyitható 12 fedélbõl áll. A 12 fedél ennél a kiviteli példánál egy 13 filmcsukló segítségével a 11 házzal van összekötve. A 12 fedél tolható fedélként, levehetõ fedélként stb. is lehet kiképezve. A 10 doboz sarkai és élei például le vannak kerekítve. Zárt 12 fedél esetén a 10 doboz például idegen anyagok behatolása ellen messzemenõen tömören le van zárva. Adott esetben a 12 fedélen és/vagy a 11 házon járulékos tömítõelemek lehetnek elrendezve, hogy legalább a tárolás során a 10 doboz hermetikusan le legyen zárva. A 10 doboz 1 belsõ terében rétegezve elrendezett filmszerû 30 anyagokat és 40 elválasztóanyagokat tartalmazó 20 rakat van elrendezve. A filmszerû 30 anyagok például különálló 31 3 ostyák (Wafer), amelyek aromaanyagokat és hatóanyagokat tartalmaznak. Ezen 31 3 ostyák mindegyike például egy gyógyszeradagot tartalmaz. Az 1. ábrán bemutatott több adagos csomagolás esetén például öt 31 3 ostya, tehát öt gyógyszeradag van csomagolva. Ebben az esetben a 31 ostya a 20 rakatban legfelül elhelyezkedõ ostya, míg a 3 ostya a rakatba helyezett 31 3 ostyák közül a legalsó. A 31 3 ostyák például téglalap alakú, például 1 in 1 1/3 in méretû alapfelülettel rendelkeznek, lásd a 3. ábrát. Az alapfelület négyzetes, kör alakú, háromszög alakú, hatszög alakú stb. is lehet. A 31 3 ostyák itt túlméretezve ábrázolt vastagsága például 10 és 100 m közötti tartományba esik. A legtöbb alkalmazási esetben a 31 3 ostyák vastagsága 20 és 60 m közötti tartományba esik. Azonban 20 m¹ig terjedõ vastagsággal is lehetnek kiképezve. A 31 3 ostyák tömege 40 és 100 mg közötti tartományba esik. A 31 3 ostyák higroszkopikusak vagy megnövelt nedvességtartalom esetén meglágyulnak és itt egy elõre beállított, például tömeg%-nak megfelelõ nedvességtartalommal rendelkeznek. Az elõre beállított nedvességtartalom ezen érték alatt is lehet, például 3 tömeg%¹ot tehet ki, amíg a 31 3 ostyák törékenyek nem lesznek. A nedvességtartalomnak egy nagyobb értéke is elképzelhetõ. A 40 elválasztóanyagok, lásd 2. ábrát, például mindkét oldalon bevont mûanyag fóliák 41 4 fóliaszakaszai. Ebben az esetben például a 41 elválasztófólia a 20 rakatban a 31 és 32 ostyák között helyezkedik el. A 4 elválasztófólia ebben az esetben a 3 ostya alatt helyezkedik el. A 41 4 elválasztófóliák például téglalap alakú alapfelülettel rendelkeznek, amelyek itt azonos méretûek, mint a 31 3 ostyák alapfelületei. 2

3 1 HU T2 2 A 41 4 elválasztófóliák alapfelülete azonban nagyobb is lehet, mint a 31 3 ostyák alapfelülete. Vastagságuk például 10 m és100 m közötti tartományba esik. A 41 4 elválasztófóliák alapanyaga például polietilén-tereftalát, PET. Ezen anyag a 41 4 elválasztófóliáknak a 31 4 ostyákkal való érintkezése esetén a 31 3 ostyák nedvességtartalmától függetlenül ezekkel szemben fizikailag állékony és vegyileg közömbös. A 41 4 elválasztófóliák két oldalán lévõ 46, 47 bevonatok például szilikonbevonatok. Ebben az esetben például a 46 bevonat a 41 4 elválasztófóliák felsõ oldalán lévõ bevonatot képezi, míg a 47 bevonat a 414 elválasztófóliák alsó oldalán lévõ bevonatot. Mind a két 46, 47 bevonat ennél a kiviteli példánál azonos vastagsággal rendelkezik, azonban tulajdonságaik vonatkozásában egymástól eltérnek. A mindenkor felsõ 46 bevonat ebben az esetben úgy van kiképezve, hogy a 20 rakatban a 41 4 elválasztófóliák fölött lévõ 31 3 ostya hozzátapad. A 31 3 ostyáknak a 46 bevonatokkal való tapadókötés például úgy van kiképezve, hogy például a legfelsõ 31 ostyának a 10 dobozból való kivétele esetén a legfelsõ 41 elválasztófóliát is egyben kivesszük. Ez a tapadókötés például egy adhéziós kötés. Egy adhéziós kötés alatt egy szilárd határfelület és egy második fázis amely vagy különálló részecskékbõl, molekulákból, cseppekbõl, porokból vagy egy folytonos folyékony vagy szilárd filmbõl állhat közötti tapadókötést értünk. Az adhézió elektrosztatikus erõkre, van-der-waals-erõkre vagy kémiai kötésekre vezethetõ vissza. A 41 4 elválasztófóliáknak ennél a kiviteli példa esetén mindenkor alsó 47 bevonata ezzel szemben nem adhezív (dehezív) bevonat. Így például a 32 ostya, amely a 20 rakatban a 41 elválasztófólia alatt fekszik, ezen 41 elválasztófólia alsó 47 bevonatához nem tapad hozzá. A 31 ostya kivétele esetén tehát azáltal van biztosítva, hogy a 10 dobozból csupán egyetlenegy 31 ostyát veszünk ki. Az itt nem adhezív 47 bevonatnak nevezett 47 bevonat a 32 3 ostyákhoz hozzá is tapadhat. Ebben az esetben azonban a tapadóerõk kisebbek, mint az adhéziós felsõ 46 bevonat és a 31 3 ostyák közötti tapadóerõk. A 46, 47 bevonatok a 31 3 ostyák hatóanyagát nem tudják felvenni. Így, ily módon egy diffúziós gátat képeznek és a 31 3 ostyák hatóanyagának a 41 4 elválasztófóliákba való migrációját megakadályozzák. Ezáltal a 10 tartálynak nedves környezetben való akár hosszú idejû tárolása esetén sem változik a 40 elválasztóanyag. A leírt 46, 47 szilikonbevonatok helyett fluorpolimer rétegekbõl vagy poiliolefinrétegekbõl (PE, PP) való bevonatokat is alkalmazhatunk. Ezen bevonatok esetén is a kontakt és elválasztóerõk úgy vannak beállítva, hogy a 40 elválasztóanyagon felfekvõ két filmszerû 30 anyag közül az egyik ehhez hozzátapad, míg a másik filmszerû 30 anyag nem tapad hozzá. A 40 elválasztóanyag, például egy PET fólia, úgy lehet kiképezve, hogy például csak egy alsó 47 szilikonbevonattal van ellátva. Ez például nem adhezívre van beállítva úgy, hogy a 20 rakatban például a 41 elválasztófólia alatt fekvõ 2 ostya ezen 41 elválasztófóliához nem tapad hozzá. A 40 elválasztóanyag papír is lehet, amely mindkét oldalon egy polietilénbevonattal van ellátva. Legalább egyik oldal ebben az esetben járulékosan például egy 47 szilikonréteggel van bevonva. Ily módon ekkor példaképpen egy tapadó 46 polietilénréteg a felsõ 31 ostyával áll kapcsolatban. Az ekkor alul fekvõ 47 szilikonréteg azon 32 ostyához nem tapad hozzá, amely a 41 elválasztópapír alatt fekszik. A 40 elválasztóanyagok vonatkozásában más anyagok is alkalmazhatók. Ezek lehetnek például mûanyag fóliák, kompozit anyagok stb. amelyek vegyileg közömbösek és fizikailag állékonyak a filmszerû 30 anyagok hatóanyagaival és aromaanyagaival szemben. Elképzelhetõ olyan megoldás is, amelynél a 40 elválasztóanyag mindkét felülete nem adhezívre van kiképezve vagy bevonva. Így például egy vékony polietilén-tereftalát-fólia úgy lehet beállítva, hogy a filmszerû 30 anyagok nem tapadnak hozzá. A 40 elválasztóanyag felületeinek különbözõ tapadási tulajdonságai, így tehát egy bevonat nélküli 40 elválasztóanyag esetén már az elõállítás során vagy egy alapanyagnak egy 46, 47 bevonattal való másodlagos ellátásával hozhatók létre. A filmszerû 30 anyag magán a 40 elválasztóanyagon is elõállítható. Ebben az esetben például a késõbbi 40 elválasztóréteget egy hatóanyag-tartalmú 30 filmmel vonjuk be. A bevonás utáni szárítás során a 30 film a 40 elválasztóréteghez például adhezív módon hozzátapad. A szárítás után melynek során a filmszerû 30 anyag maradék nedvességét megtartja a 40 elválasztórétegekkel ellátott filmszerû 30 anyagokat például rakatban egymásra helyezzük, és a 10 dobozba tesszük. Mivel azon filmszerû 30 anyag, például azon 32 ostya, amely a 20 rakatban a 40 elválasztóréteg, például a 41 elválasztófólia alatt helyezkedik el, csupán ekkor kerül érintkezésbe a 41 elválasztófóliával, ezen két 32, 41 rész nem tapad egymáshoz. A 40 elválasztóanyagokon létrehozott és szárított filmszerû 30 anyagok egy tekercsre is feltekerhetõk. Ebben az esetben is azon filmszerû 30 anyag, amely a tekercs radiális irányában a 40 elválasztóanyagon kívül helyezkedik el, ezen 40 elválasztóanyaghoz nem tapad hozzá. Ezáltal a feltekerés és/vagy letekerés során a filmszerû 30 anyag elszakadását megakadályozzuk. Ennek köszönhetõen a tekercs 40 elválasztóanyaga késõbb a 10 dobozban például a 41 4 elválasztófóliák alakjában tovább használható. A csomagolóegység tárolása során a tárolótér levegõnedvessége változik. Egy nem hermetikusan lezárt 10 doboz esetén növekvõ környezeti nedvesség esetén a nedvesség a filmszerû 30 anyagokhoz kerül, ezek a nedvességet felveszik. Amennyiben a környezeti nedvesség csökken, úgy a filmszerû 30 anyagok nedvességtartalma is csökken. A Közép-Európában szokásos idõjárási viszonyok esetén a nedvesség az egyes filmszerû 30 anyagokban például és 10 tö- 3

4 1 HU T2 2 meg% között ingadozik. Amennyiben azonban a 10 dobozt egy például tropikus klíma alatt tároljuk, a nedvességfelvétel olyan mértékû lehet, hogy a filmszerû 30 anyag meglágyul és ragadásra hajlamossá válik. Ez meleg napokon például a 10 doboznak egy ing mellzsebében való hordása esetén is elõfordulhat. Az egyes filmszerû 30 anyagok ekkor erõsebben tapadnak a 40 elválasztóanyagok például felsõ 46 bevonatához. Az 1. ábrán bemutatott 10 doboz esetén is például a 31 ostya, a 41 elválasztófólia felsõ 46 bevonatához tapad hozzá. Ezen 41 elválasztófólia nem adhezív alsó 47 bevonata megakadályozza, hogy a 41 elválasztófólia alatt fekvõ 32 ostya ezen 41 elválasztófóliához hozzátapadjon. A 31 3 ostyáknak az 1. ábrán bemutatott 10 dobozból való kivétele érdekében nyitott 12 fedél esetén a legfelsõ 31 ostyát az ujjunkkal megfogjuk és kivételi irányban a 10 dobozból kihúzzuk. A 31 ostya kihúzása során a hozzátapadó 41 elválasztófóliát is egyben kihúzzuk. Az ezt követõ 32 ostya a 20 rakatban marad. A 20 rakat így tehát biztonsággal és megbízhatóan szétválasztható. Olyan 31, 3 ostyák esetén, amelyek hatóanyagként gyógyszert tartalmaznak, így tehát nem áll fenn az a veszély, hogy akaratlanul is a gyógyszernek egy adagját meghaladó mennyiséget vegyünk ki a 10 dobozból. A kivétel után a 31 ostya a 21 elválasztófóliától például lehúzás útján leválasztható. A 31 ostya ekkor például orális bevételhez a nyelvre helyezhetõ. A hatóanyag-tartalmú 30 filmnek a 40 elválasztóanyagtól való leválasztása azzal könnyíthetõ meg, hogy a 40 elválasztóanyag nagyobb merevséggel rendelkezik, mint a 30 film. Így például biaxiálisan nyújtott PET fóliából készült 40 elválasztóanyag alkalmazása esetén, mint a 30 film, mint a 40 elválasztóanyag 3 m¹t kitevõ vastagsággal rendelkezhet. Papírból való 40 elválasztóanyag alkalmazása esetén ez például 100 m¹t kitevõ vastagsággal rendelkezik. A csomagolóegység így tehát költség szempontjából elõnyösen állítható elõ, és olyan filmszerû 30 anyagok esetén is, amelyek a tárolás során nedvességet vettek fel, biztos és megbízható kivételt tesz lehetõvé. A 4. ábra mechanikailag arretált 31 3 ostyákkal és 41 4 elválasztófóliákkal ellátott 10 dobozt mutat. A 10 doboz, a 31 3 ostyák és a 41 4 elválasztóanyagok legalább megközelítõen azonos alakúak és azonos fizikai és vegyi tulajdonságokkal rendelkeznek, mint az 1 3. ábrákkal kapcsolatban ismertetett 10, 30, 40 részek. A 4. ábrán bemutatott 10 doboz 1 belsõ terében 31 3 ostyákból és 41 4 elválasztófóliákból álló 20 rakat helyezkedik el. Ezen 20 rakaton egy szintén, a 1 belsõ térben elrendezett függõleges 14 csap nyúlik át. A 31 3 ostyák és a 41 4 elválasztófóliák ennek érdekében 36, 48 furatokkal vannak ellátva. Az. ábra két 31, 32 ostyával és két 41, 42 elválasztófóliával ellátott 20 rakat részletét mutatja. Ebben az esetben a 31, 32 ostyák és a 41, 42 elválasztófóliák azonos alapfelületekkel rendelkeznek. A két 31, 32 ostya között egy kétoldalúan bevont 41 elválasztófólia van elrendezve Ebben az esetben a felsõ 46 bevonat úgy van kiképezve, hogy a felül elhelyezkedõ 31 ostya, amelyet elõször veszünk ki, hozzátapad. A 41 elválasztófólia alsó 47 bevonata például egy szilikonbevonat, amelyhez a 20 rakatban alul elhelyezkedõ 32 ostya nem tapad hozzá. Az. ábrán bemutatott 20 rakatban alul elhelyezkedõ 42 elválasztóanyag ugyanúgy van felépítve, mint az elsõként említett 41 elválasztóanyag. A 31 3 ostyák és a 41 4 elválasztóanyagok mindenkor egy ebben az esetben csak jelzett 38, 1 perforációval vannak ellátva, amely a 31, 3 ostyák kivételi irányához képest keresztirányban helyezkedik el. Például az elsõ 31 ostya kivétele során a 31 ostyát a 41 elválasztófóliával együtt megfogjuk és egy rövid rántással a 10 dobozból kihúzzuk. Ennek során a 31 ostyát és adott esetben a hozzá tapadó 41 elválasztófóliát a 38, 1 perforációk mentén leválasztjuk. Mihelyt a 31 ostyát a 41 elválasztófóliából lehúztuk, felhasználhatjuk. A 6. ábra példaképpen egy filmszerû 30 anyagot mutat, amely egy 37 fül segítségével a 14 csapon arretálható. Ezen filmszerû 30 anyag például 38 perforációval nem rendelkezik. A hozzá tartozó itt nem ábrázolt elválasztóanyag azonos alakkal rendelkezhet. A filmszerû 30 anyag például úgy lehet kiképezve, hogy sem a 20 rakatban felette fekvõ 40 elválasztóanyaghoz, sem a 20 rakatban alatta fekvõ 40 elválasztóanyaghoz nem tapad hozzá. Amikor a filmszerû 30 anyagot a 10 dobozból kivesszük, a 37 fület feltágítjuk és csak a filmszerû 30 anyagot húzzuk ki. A 40 elválasztóanyag például védõ fedõelemként a 20 rakaton marad. Ezt egy következõ filmszerû 30 anyag kivétele elõtt húzzuk ki. A 7. ábrán egy például téglalap alakú 31 ostya van ábrázolva, amely egy nagyobb 41 elválasztófóliára van felhordva. A 41 elválasztófólia ebben az esetben példaképpen egy PET fólia, amely csupán egy alsó 47 bevonattal van ellátva. A 41 elválasztófólia ebben az esetben oldalsó 49 kivágásokkal rendelkezik, amelyeknek segítségével egy 10 doboz 1 belsõ terében (lásd 1. vagy 4. ábrát) két oldalsó arretáló csap mögé tud nyúlni. A kivételhez például a 41 elválasztófóliát kézzel megfogjuk és rajta lévõ 31 ostyával együtt a 10 dobozból kihúzzuk. Ezután a két 31, 41 részt egymástól különválasztjuk. A filmszerû 30 anyagok és/vagy a 40 elválasztóanyagok ettõl eltérõ geometriai alakokkal is rendelkezhetnek. A 20 rakatok fordítva is el lehetnek rendezve úgy, hogy például a filmszerû 30 anyagok a 40 elválasztóanyagok alsó oldalához tapadnak. Az egyes kiviteli alakok kombinációi is elképzelhetõek. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Csomagolóegység, amely egy tartályt és higroszkopikus vagy nedvesség esetén lágyuló filmszerû anyagokat foglal magában, ahol a filmszerû anyagok (30) a tartályban (10) rakatban egymásra helyezve vannak elrendezve, 4

5 1 HU T2 2 mindenkor két filmszerû anyag (30) között egy, ezen filmszerû anyagokkal (30) szemben vegyileg semleges és fizikailag állékony elválasztóanyag (40) van elrendezve, az elválasztóanyag (40) mindenkor a két filmszerû anyagot (30) kontaktál, és az elválasztóanyag (40) ezen két filmszerû anyag (30) legalább egyikéhez egyáltalán nem vagy kevésbé erõsen tapad, mint a mindenkor másik filmszerû anyaghoz (30). 2. Az 1. igénypont szerinti csomagolóegység, azzal jellemezve, hogy a filmszerû anyagok (30) minimális nedvességtartalma 3 tömeg%¹ot tesz ki. 3. Az 1. igénypont szerinti csomagolóegység, azzal jellemezve, hogy az elválasztóanyagok (40) azonos méretûek vagy nagyobbak, mint a filmszerû anyagok (30). 4. Az 1. igénypont szerinti csomagolóegység, azzal jellemezve, hogy a tartály (10) tömítetten van lezárva.. Az 1. igénypont szerinti csomagolóegység, azzal jellemezve, hogy az egyes elválasztóanyag (40) egy PET fólia, amely legalább egy oldalon egy nem adhezív bevonattal (47) van ellátva. 6. Az. igénypont szerinti csomagolóegység, azzal jellemezve, hogy a bevonat (47) egy szilikonbevonat. 7. Az. igénypont szerinti csomagolóegység, azzal jellemezve, hogy a bevonat (47) egy fluorpolimer-bevonat. 8. Az. igénypont szerinti csomagolóegység, azzal jellemezve, hogy a bevonat (47) egy poliolefinbevonat. 9. Az. igénypont szerinti csomagolóegység, azzal jellemezve, hogy az elválasztóanyag (40) a nem adhezív bevonattól (47) elmutató oldalon egy bevonattal (46) van ellátva, amely a filmszerû anyagot (30) adhezív módon kontaktál. 10. Az 1. igénypont szerinti csomagolóegység, azzal jellemezve, hogy legalább az elválasztóanyagok (40) a tartályban (10) mechanikusan arretálva vannak. 11. A 10. igénypont szerinti csomagolóegység, azzal jellemezve, hogy legalább a filmszerû anyagok (30) perforációval (38) vannak ellátva.

6 HU T2 Int. Cl.: B6D 7/00 6

7 HU T2 Int. Cl.: B6D 7/00 7

8 Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Törõcsik Zsuzsanna Windor Bt., Budapest