(11) Lajstromszám: E (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

Átírás

1 !HU T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E (22) A bejelentés napja: (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP A (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP B (1) Int. Cl.: B42D 1/00 (06.01) B42D 1/ (06.01) () Elsõbbségi adatok: DE (72) Feltaláló: REINHART, Werner, 9013 Zirndorf (DE) (73) Jogosult: LEONHARD KURZ Stiftung & Co. KG, Fürth (DE) (74) Képviselõ: dr. Antalffy-Zsiros András, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest (4) Hordozó csík alakú biztonsági elemmel HU T2 A leírás terjedelme 8 oldal (ezen belül 1 lap ábra) Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 199. évi XXXIII. törvény 84/H. -a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.

2 A találmány átvivõ (transzfer)-fóliaként, különösen hõdombornyomott, egy hordozó, különösen egy értékpapír, mint például bankjegy, csekk, részvény, hitelkártya stb., vagy egy igazolvány felületére felvihetõ biztonsági elemre vonatkozik, amely egy csík alakjában a hordozó valódiságának vagy minõségének a biztosítására szolgál, és amely legalább két mûanyag- vagy lakkréteget tartalmaz, amelyek között legalább egy, a megvilágítási vagy megtekintési szög függvényében változó optikai hatást létrehozó, optikailag hatékony réteg és/vagy struktúra van elrendezve. Ilyen jellegû biztonsági elemeket mindenekelõtt bankjegyeken, de egyéb, minõség vagy eredetiség szempontjából megfelelõ módon biztosítandó dokumentumokon, amellett azonban más tárgyakon is növekvõ mértékben alkalmaznak. Például a kis címletû euró bankjegyek (, és eurós címletek) megfelelõ, csík alakú biztonsági elemet hordoznak, amely esetben egy optikailag hatékony struktúra révén érik el, hogy a megfelelõ csík alakú biztonsági elem megjelenési képe a megvilágítási, illetve megtekintési szög függvényében változzon, például az jelölés és más jelek között váltakozzon. Az euró bankjegyekre felvitt csík alakú biztonsági elemek esetében olyan hõdombornyomott fóliáról van szó, amely legalább egy, általánosságban termikusan deformálható védõlakkréteget tartalmaz, amelybe a struktúrát alkalmas minta segítségével belepréselik. A védõlakkréteg egyébként átlátszó. Amennyiben a struktúra optikai hatását ráesõ fénynél kell észlelni, úgy a struktúrát a dombornyomó fólia elõállítás keretén belül általában a fény reflexióját megnövelõ réteg segítségével, például egy fényvisszaverõ fémréteg, vagy a védõlakkréteg fénytörési mutatójához képest eltérõ törési mutatóval rendelkezõ réteggel biztosítják, fedik le. A védõlakkrétegbõl és a reflexiónövelõ rétegbõl álló kombinációra azután legalább egy további lakkréteget, például egy ragasztóanyag-réteget visznek fel, melynek révén a hõdombornyomott fóliát a hordozón rögzíteni tudják. Külön ragasztórétegre olyan esetben nincs szükség, ha vagy egy ragasztótulajdonságokkal is rendelkezõ lakkréteget alkalmaznak, vagy pedig a ragasztóanyagot a struktúrával rendelkezõ réteg hordozóra való felvitelét megelõzõen hordják fel. Az elõbb említett különbözõ lehetõségek vonatkozásában tehát abból kell kiindulni, hogy mûanyag- vagy lakkréteg kifejezés alatt a találmány értelmében nemcsak a szó szoros értelmében vett ilyen rétegeket értjük, hanem például fóliákat, ragasztórétegeket, és így tovább. A megvilágítási vagy megtekintési szög függvényében változó optikai hatást a legkülönbözõbb módokon érhetünk el. Így például ismert, hogy megfelelõ rácsstruktúrák alkalmazásával érjünk el mozgáshatásokat, ami például az EP 0099B1 számú szabadalmi leírásból ismerhetõ meg. Egy másik lehetõség abban áll, hogy az optikailag hatékony struktúrát úgy alakítjuk ki, hogy a szemlélõ a megvilágítási, illetve megtekintési szög függvényében különbözõ képeket ismerhet fel, mint az az összes euró bankjegy esetében fennáll. Az, hogy ez a hatás részleteiben miképpen érhetõ el, megismerhetõ például az EP B1 számú szabadalmi leírásból. Ezen túlmenõen ismert módszer, hogy megfelelõ módon változó optikai hatást holografikus intézkedésekkel érnek el, ahol azonban újabban az ilyen jellegû holografikus hatásokat általában két mûanyag¹, illetve lakkréteg közötti elválasztóréteg megfelelõen kialakított térbeli struktúráival is el tudnak érni. A megvilágítási vagy megtekintési szög függvényében változó optikai megjelenés létrehozására szolgáló további lehetõséget ismertet például a WO 01/0384A1 számú szabadalmi dokumentum. Ott tudniillik leírják, hogy speciális interferenciát okozó rétegsorozat használata révén, vagy interferenciapigmenteket tartalmazó speciális nyomószíne alkalmazásával lehetõség van különösen színváltozás elérésére. Az imént bemutatott csík alakú biztonsági elemek mellett számos olyan alkalmazási terület ismert, ahol behatárolt tartományokként kialakított biztonsági elemeket elõnyben részesítenek. Ez különösen akkor igaz, ha a biztonsági elemet grafikusan is bele kívánják vonni a hordozó felületi kialakításába. Ezenkívül az olyan alakok, amelyeknél az optikailag változó biztonsági elem csupán meghatározott, szûkre szabott területeken található meg, magasabb értékû benyomást keltenek. Ebben az összefüggésben utalunk a nagyobb címletû euró bankjegyekre (0, 0, 0 és 00 euró), amelyeknél egy optikailag változó biztonsági elem egy térbelileg határolt felülettartományként található meg. Megfelelõ biztonsági elemek elõállítása általában hordozópályaként használt mûanyag fóliák rétegezése útján történik. Ezeket a pályákat azután csíkokra vágják, amelyekbõl kiindulva azután megtörténik a biztonsági elemek megfelelõ átvitele a hordozóra. Ha a biztonsági elem csupán csík alakú, az átvitel nem jár nehézséggel. Általánosságban nyomóhengerek segítségével alkalmas szélességek munkálhatók meg, ahol a biztonsági elemekkel rendelkezõ fóliacsíkokat a hordozóra történõ felvitelük elõtt olyan csíkokra vágják, melyek szélessége megfelel a biztonságielemcsík kívánt szélességének. Olyan biztonsági elemek felvitele esetében is, amelyeknek csupán a hordozónak meghatározott felülettartományát kell lefedniük, csík alakú fóliákkal kell dolgoznunk. Ebben az esetben azonban az is szükséges, hogy olyan járulékos eszközöket használjunk, amelyek biztosítják, hogy egy megfelelõ fóliapálya csíkból csupán mindig a megfelelõ felülettartomány kerüljön rá a hordozóra. A hõdombornyomott fóliák alkalmazásával kialakított biztonsági elemek esetében egyrészt megvan az a lehetõség, hogy olyan nyomószerszámokat, például nyomóhengereket használjunk, amelyek kiemelkedõ, a mindenkori átviendõ felülettartománynak megfelelõen kialakított nyomóelemekkel vannak ellátva. Ilyen nyomóhengerek elõállítása érthetõ módon lényegesen költségesebb, mint a sík felületû hengerek elõállítása. Ebbõl az okból már javasolták (lásd a DE A1 számú szabadalmi leírást), hogy saját ragasztóréteg nélküli dombornyomó fóliákat használja- 2

3 nak és a megfelelõ biztonsági elemnek a hõdombornyomó fóliáról a hordozóra történõ átvitelét megelõzõen a hordozón a biztonsági elemet felvevõ felülettartományban ragasztóanyagot vigyenek fel. Ennek az eljárási módnak az az elõnye, hogy a tulajdonképpeni átviteli mûvelet során sima nyomóhengerekkel vagy nyomókerekekkel lehet dolgozni. Egy azt megelõzõ nyomómûvelet során azonban a hordozót a kívánt tartományban el kell látni ragasztóanyaggal, ami járulékos munkafolyamatot és megfelelõ nyomóformák alkalmazását teszi szükségessé. Olyan javaslat is született (lásd a DE A1 számú szabadalmi leírást), hogy egy dombornyomó fóliának a hordozófilmrõl leválasztható, magát a biztonsági elemet hordozó rétegsorozatát egyes, egymástól elválasztott felülettartományokra osszák fel, minek következtében a ragasztóréteg csupán az említett tartományokban lesz jelen. Egy ilyenfajta hõdombornyomó fólia alkalmazása a biztonsági elemeknek a hordozó elõre meghatározott felülettartományaira történõ felviteléhez ugyancsak síknyomóhengerek alkalmazását teszi lehetõvé. Az ilyen jellegû hõdombornyomó fóliák elõállítása azonban viszonylag összetett. Biztonsági elemek behatárolt felülettartományokban egy hordozóra való felvitelére szolgáló összes ismert eljárás esetén közös hiányosságként tekinthetõ, hogy szokásos módon a hordozón, például néhány bankjegyet tartalmazó íven az egyes biztonsági elem felülettartományok összehasonlításképpen nagy távolságokban helyezkednek el. Ez a biztonsági elemeknek egy csíkról történõ átvitele esetén vagy relatíve nagy hulladékmennyiséget, vagy különleges intézkedések alkalmazását jelenti, melyek lehetõvé teszik, hogy a biztonsági elemeket tartalmazó egy és ugyanazon kimeneti csíkot többször, azonban megfelelõ módon arrébb helyezve vezessük a hordozó fölött, és ily módon egy második vagy harmadik hordozó feletti menet során kerüljön sor az átvitt felülettartományok között fennmaradó tartományok megfelelõ strukturálására, vagy más módon az optikailag változóként kialakított anyag felhasználására további biztonsági elem felülettartományok kialakítására. Erre alkalmas berendezést ismertet a DE 4242A1 számú szabadalmi leírás. A DE A1 számú szabadalmi leírásból olyan ablakos értékdokumentum ismerhetõ meg, amelynél az ablakot egy, az értékdokumentum teljes szélességében elnyúló és az értékdokumentum felületén rögzített laminálófóliacsík fedi le. Ennek a laminálófóliacsíknak olyan hordozórétege van, amelyen két lakkréteg található, amelyek között két meghatározott és behatárolt felülettartományban egy optikailag hatékony struktúra van elrendezve. Az egyik felülettartomány az ablak területén belül helyezkedik el, míg a másik felülettartomány az értékdokumentum hordozója felett van elrendezve. A csíkot képezõ laminálófólia a hordozó felületének egy mélyedésében van elrendezve, amelyet célszerûen a csík felhordása során a laminálófóliára kifejtett kellõen nagy nyomóerõvel hoznak létre. Ezen túlmenõen a laminálófólia szabad, vagyis az értékdokumentumon nem rögzített oldalán egy tapadást közvetítõ réteggel rendelkezik. Miután a laminálófóliát felvitték az értékdokumentumra, a laminálófóliát, valamint az értékdokumentumnak legalább a csatlakozó felületi tartományát valamilyen összefüggõ mintával felülnyomják. A DE 0134A1 számú szabadalmi dokumentumból olyan igazolvány ismert, amelynek egy foltszerû biztonsági eleme van. A biztonsági elem kerületét egy külsõ gyûrû segítségével optikailag is különösen kiemelik, és olyan egymással szomszédos tartományai vannak, amelyben valamilyen átlátszó lakk- vagy polimerrétegben különbözõ hajlásoptikai struktúrák vannak benyomva. A DE A1 számú szabadalmi dokumentum egy raszterkép hõtranszfer eljárással történõ elõállítását írja le. Itt átvivõfóliaként olyan fóliát alkalmaznak, amelynek optikailag hatásos struktúrákkal rendelkezõ rétegei vannak. A hõtranszfer eljárással átvitt raszterkép raszterpontok így ugyancsak egy optikailag hatásos struktúrájúak és optikailag változó tulajdonságokat mutatnak. A WO02/0044 A1 számú szabadalmi dokumentum olyan optikailag változó biztonsági elemet ír le, amelynek holografikus biztonsági jegyekkel rendelkezõ tartományai vannak, mely biztonsági jegyeket olyan tartományok vesznek körül, amelyek biztonsági jegyként rátekintési iránytól függõ színeltolási hatásokat biztosítanak, amely hatásokat egy interferencia réteg rendszer állítja elõ. Így tehát egy felületi relief által generált, holografikus, optikailag változó hatások is láthatókká válnak az interferencia rétegrendszer által létrehozott rátekintési szögtõl függõ színeltolási hatások mellett. Az imént felvázolt problémák szem elõtt tartása mellett így tehát a találmánnyal megoldandó feladat egy olyan biztonsági elem létrehozása, amely egyrészt könnyen és gazdaságosan elõállítható és felhordható, másrészt azonban az egy elõre meghatározott felülettartományra korlátozott biztonsági elemek elõnyeit és tulajdonságait is hordozza. Ezt a feladatot egy az 1. igénypont szerinti, biztonsági elemmel rendelkezõ hordozóval oldottuk meg. Alapvetõen a találmány szerinti biztonsági elem esetében is minden lehetõség nyitva áll a megvilágítási vagy megtekintési szög függvényében változó optikai hatás létrehozásának. Ennek érdekében például úgy járhatunk el, hogy az optikailag hatékony réteget egy, a megvilágítási vagy megtekintési szög változása esetén színváltozást elõidézõ interferencia-rétegsorozattal (több vékony réteggel) képezzük ki, ahol az interferencia-rétegsorozat célszerûen legalább egy részben átlátszó abszorpciós réteget, valamint legalább egy átlátszó, dielektromos távtartó réteget tartalmaz. Ilyen jellegû interferencia-rétegsorozatokat ír le például a WO01/0394A1 számú szabadalmi leírás. Emellett természetesen az is lehetséges, hogy optikailag hatékony struktúraként egy optikai fényelhajlást eredményezõ struktúrát, különösen rácsstruktúrát használunk. Az ilyen jellegû struktúrák, mint említettük, 3

4 például az EP 0099B1 és EP B1 számú szabadalmi leírásokból ismertek. Egy hordozóra történõ felvitel során az optikailag aktív biztonsági elemeket legtöbbször ráesõ fényben szemlélik. Ilyen esetben elõnyös, ha a megtekintési irányban az optikailag hatékony struktúra elõtt húzódó mûanyag- vagy lakkréteg átlátszó, míg a megtekintés irányában az optikailag hatékony réteg vagy struktúra mögött reflexiót növelõ réteg van elrendezve. A reflexiót növelõ réteg általában fényvisszaverõ fémréteg. Meghatározott alkalmazási területek esetében azonban az is elõnyös lehet, ha a reflexiónövelõ réteg önmagában ismert módon egy átlátszó mûanyag- vagy lakkréteg, amelynek fénytörésmutatója jelentõsen, elõnyösen legalább 0,2-del eltér a megfigyelés irányában elõtte húzódó réteg fénytörésmutatójától. Ilyen jellegû elrendezést például akkor használhatunk, ha a találmány szerinti biztonsági elemeket azonosító kártyákon vagy hasonlókon kell alkalmazni, amelyeknél a biztonsági elem alatt valamilyen információ, például kép, alfanumerikus jelek stb. található. A találmány szerinti csík alakú biztonsági elem feltûnésmentes elhelyezését érhetjük el, ha a csíkot a látható módon változó felülettartományokon kívül egy elõnyösen a hordozónak a csíkot fogadó felületének a mintázatának megfelelõ mintázattal látjuk el. Ha ez a mintázat szintén a két mûanyag- vagy lakkréteg között van elrendezve, különösen jó dörzsállóságú és stabilitású biztonsági elemet érünk el. Ha a csík láthatóan változó felülettartományokon kívül esõ tartományainak a mintázását a legkülönbözõbb úton és módon, például feldurvítással érhetjük el. Különösen elõnyös azonban, ha a mintázatot nyomtatjuk. A biztonsági elem értelmében különösen könnyen felismerhetõ hatásokat érhetünk el, ha a láthatóan változó felülettartományok valamilyen egyszerû mértani elem, például egy négyszög alakjában vannak jelen. A felülettartományok azonban más, egyszerû mértani formákat, például dombornyomható figurákat stb. is tartalmazhatnak. Ebben az összefüggésben elõnyös lehet, ha legalább két láthatóan változó felülettartománynak egymástól eltérõ a mértani alakja, hogy ezzel speciális optikai benyomást keltsünk. Laikusok számára különösen könnyen megjegyezhetõ a megjelenési kép, ha legalább egy láthatóan változó felülettartomány valamilyen alfanumerikus jel alakjában van jelen, ahol a megjegyezhetõséget és a biztonsági elem funkcióját még azzal is javíthatjuk, hogy mint ugyancsak létezõ több vizuálisan változó felülettartományt alakítunk ki alfanumerikus jelek alakjában, amelyek együttesen valamilyen fogalmat jelentenek. Ez a fogalom például egy bankjegy címlete vagy pénzneme, vagy az érvényességre vonatkozó utalás (például ÉRVÉNYES szó), vagy a szóban forgó értékdokumentum kiadójának a neve lehet. A találmány tárgya végül egy értékdokumentum egy csík alakú, találmány szerinti kiképzett biztonsági elemmel, ahol a biztonsági elem úgy van felvive, hogy a láthatóan változó felülettartományok és/vagy a mintázat nyomás¹kumentum felületén nyomás- vagy egyéb alakelemekkel együttmûködõen vannak elrendezve. A továbbiakban a találmány kiviteli alakjait a rajz segítségével ismertetjük részletesebben. A rajzon az 1. ábra egy találmány szerinti biztonsági elemmel ellátott hitelkártya vázlatos képe, a 2. ábra egy találmány szerinti biztonsági elemmel ellátott értékdokumentum, például csekk, részvény vagy hasonló rajza, és a 3. és 4. ábra az 1. ábra III III, illetve IV IV vonala menti metszetet mutat, ahol az egyes rétegeknek sem méretei, sem vastagsága nem méretarányos, és az egyes rétegsorozat erõsen egyszerûsített módon van bemutatva. Az 1. ábra szerinti hitelkártya önmagában ismert módon egy például megfelelõ vastagságú mûanyag lapocska által alkotott 1 hordozóval rendelkezik. Ez az 1 hordozó felületén összességében dekoratív mintával lehet ellátva, amely a hitelkártya mindenkori kiadójára utal. Ezenkívül a hitelkártya elülsõ oldalán a tulajdonosra vonatkozó két adatot, például annak 3 nevét és 4 lakóhelyét tartalmazza. Ezek az adatok hitelkártyák vagy hasonlók esetében ismert és szokásos módon vihetõk fel, például felnyomtathatók vagy az 1 hordozóra dombornyomással vihetõk be. Hasonló vonatkozik egy ugyancsak a hitelkártya 2 elülsõ oldalán található sorszámra is. Annak érdekében, hogy a hitelkártya hamisítását a lehetõ legnagyobb mértékben megakadályozzuk, a hitelkártyát egy rá dombornyomott 7 csík alakjában megvalósított 6 biztonsági elemmel láttuk el, hol a 7 csík 8 szélét az 1. ábrán szaggatott vonallal jelezzük. A bemutatott kiviteli alak esetében a 6 biztonsági elemet egy hõdombornyomó fólia átvitt rétege alkotja. Ez az átvitt réteg, mint a 3. és 4. ábrán megismerhetõ, legalább egy 9 védõlakkréteget, valamint egy ragasztóréteget foglal magában. A hõdombornyomó fóliák ismert módon általában egy hordozórétegbõl állnak, amelyen egy, egy vagy több mûanyag¹, illetve lakk- vagy ragasztórétegbõl összeállított átvitt réteg van elrendezve. A feldolgozás során azután a hõdombornyomó fóliát a hordozóréteggel ellentétes oldalon lévõ ragasztórétegénél fogva a hordozóra helyezzük, és hõ és adott esetben nyomás hatásával a ragasztóanyagot meglágyítjuk, miáltal az átvitt réteg ráragad a hordozóra. Ahhoz, hogy a hordozóréteget minden további nélkül lehúzhassuk, szokásos, hogy az átvitt réteg és a hordozóréteg között egy leválasztóréteget, általánosságban egy viasszerû réteget használjunk, amely a ragasztóanyag meglágyításához alkalmazott hõ hatására szintén meglágyul, és így lehetõvé teszi a hordozóréteg és az átvitt réteg elválasztását egymástól. Az 1. ábra szerinti 6 biztonsági elem különlegessége abban áll, hogy az két, jól behatárolt és egymástól különálló 11, illetve 12 felülettartományként van megvalósítva úgy, hogy a megvilágítási vagy megtekintési 4

5 szög függvényében egy változó optikai hatás keletkezik. A 11 felülettartományban a bemutatott kiviteli alak esetében egy több vékony rétegbõl álló 13 interferencia-rétegsorozat található, ahol a találmány jobb megértése érdekében az egyes rétegek külön ábrázolásától a 3. ábra esetében eltekintettünk. Az egy megfelelõ interferencia-rétegsorozat jelenléte esetén elérhetõ optikai hatás abban áll, hogy a megvilágítási vagy megtekintési szög változása esetén színváltozás lép fel, ahol a színváltozás az egyes rétegek vastagságától, valamint a megtekintéshez használt fény hullámhosszától függ. Megfelelõ interferencia-rétegsorozatokra vonatkozó részletek vonatkozásában utalunk a WO01/0394A1 számú szabadalmi dokumentumra. Mint az 1. ábra a 3. ábrával együttesen mutatja, 14 megtekintési irányban a 13 interferencia-rétegsorozat mögött a bemutatott kiviteli alak esetében a teljes M betû, valamint az U betû egy része található, amit a 3. ábrán 23 nyomatréteggel jelöltünk. Ahhoz, hogy ezt a 23 nyomatréteget a 3 név részeként fel lehessen ismerni, a bemutatott kiviteli alak esetében az interferencia-rétegsorozat összességében átlátszó, ahol mindenesetre a színváltozás hatás megerõsítésére a 13 interferencia-rétegsorozatnak a kártya 1 hordozója felé esõ oldalán egy átlátszó, reflexiónövelõ rétegezés is elhelyezhetõ. A kártya 1. ábra szerinti 12 felülettartománya egy további, a megtekintési, illetve megvilágítási szög függvényében eltérõ hatásokat eredményezõ elemmel van ellátva, nevezetesen egy optikai fényelhajlást elõidézõ 1 struktúrával, elõnyösen egy rácsstruktúrával vagy egy hologrammal. Az 1. ábrán csupán vázlatosan jelöltük, hogy a 12 felülettartomány optikai fényelhajlást eredményezõ 14 struktúrájának két 16, illetve 17 résztartománya van, amelyek abban térnek el egymástól, hogy rácsparamétereik (rácsfrekvencia, azimutszög, élmeredekség stb.) különbözik. Ha például, mint az 1. ábrán jelöltük, a rácsstruktúrákat csupán annyiban változtatjuk egymáshoz képest, hogy a különbözõ 16 és 17 tartományok rácsai csupán azimutszögükben (a bemutatott kiviteli alak esetében 90 -kal térnek el, már egy jól észlelhetõ optikai hatást érünk el, amennyiben a kártya szélesebb oldala felõli megtekintése esetén például csupán a négyzetet (17 tartomány) látjuk, míg a kártya keskeny oldala felõli megtekintése, azaz a kártya 90 -kal történõ elfordítása esetén csupán a négyzetet körülvevõ 16 tartomány figyelhetõ meg. A 12 felülettartomány optikai fényelhajlást eredményezõ struktúráját úgy is kialakíthatjuk, hogy lényegesen összetettebb hatásokat érjünk el, mint amilyenek például az EP 0099B1 vagy EP B1 számú szabadalmi leírásokban olvashatók. A 3. ábra mutatja, hogy a 13 interferencia-rétegsorozat a 11 felülettartományban, valamint az optikai fényelhajlást elõidézõ 1 struktúra a 12 felülettartományban két-két réteg között, nevezetesen a bemutatott kiviteli alak esetében a 9 védõlakkréteg és a ragasztóréteg között helyezkedik el, ami különösen a 11, 12 felülettartományok megváltoztatással szembeni biztos védelme szempontjából célszerû A találmány szerinti 6 biztonsági elem lényeges jellemzõje abban tekinthetõ, hogy ténylegesen csupán a 11, illetve 12 felülettartományok mutatnak egy, a megvilágítási, illetve megtekintési szögtõl függõ optikai variációs hatást, míg a 7 csík maradék része úgy van kialakítva, hogy a kártya 2 felületével vagy egy más hordozó 2 felületével szemben, ahhoz képest ne legyen látható. Ezt az 1., 3. és 4. ábrák szerinti kiviteli alakok esetében egyszerû módon úgy érjük el, hogy mindkét 9, réteg üvegszerûen átlátszó úgy, hogy a 7 csík a 11, 12 felülettartományokon kívül az 1 hordozó 2 felületére történõ felvitelét követõen többé egyáltalán nem látható, mert a szemlélõ számára csupán a kártya 2 elülsõ oldalának az alakja látható, ahol ebben az esetben az a körülmény, hogy a 7 csík a 2 felületen csupán a két 9, rétegbõl áll, a láthatóságot tovább csökkenti. Természetesen más lehetõségek is adottak, hogy a felülettartományokon kívül fekvõ 7 csíkfelületeket elrejtsük. Ehhez gyakran az is elegendõ, ha a láthatóan változó 11, 12 felülettartományokon kívül fekvõ csíkrészeket úgy alakítjuk ki, hogy a megvilágítási vagy megtekintési szög függvényében optikailag ne változzon meg, ami például a csík kellõen matt kialakításával érhetõ el. Az eltüntetés különösen célszerû lehetõsége azonban abban áll, hogy a 7 csíkot a változó 11, 12 felülettartományokon kívül a hordozó, például kártya 2 felületének megjelenési képéhez igazítjuk. Ilyen jellegû kiviteli alakot mutatunk be a 2. ábrán. Ott egy 6 biztonsági elemet szintén egy 7 csík alkot, amelynek 8 széleit szintén szaggatott vonalakkal jelöltük be. A 7 csík a 2. ábra szerinti kiviteli alak esetében öt 12 felülettartományt tartalmaz, amelyeket például egy optikai fényelhajlást elõidézõ rácsstruktúra képez. Az öt 12 felülettartomány egy pecséthez vagy hasonlóhoz hasonló módon térben viszonylag szorosan egymás mellett helyezkedik el, és egy-egy V, A, L, I és D betûk körvonalainak felelnek meg úgy, hogy abban az esetben, ha az optikai fényelhajlást elõidézõ struktúra a 12 felülettartományokban a szemlélõ számára láthatóvá válik, akkor a VALID szót képezik. A 2. ábra szerinti kiviteli alak esetében a 7 csík azáltal igazodik az 1 hordozó, például egy csekk-könyv vagy hasonló 2 felületéhez, hogy a 7 csík az 1 hordozó 2 felületi mintázatának megfelelõ 18 mintázatot hordoz, ahol a mintázatot a kiviteli alak esetében gillosszerû hurkok alkotják. Miután alapvetõen lehetõség van arra, hogy a 6 biztonsági elemeket alkotó 7 csíkokat pontosan illeszkedõen vigyük fel az 1 hordozó 2 felületére, lehetõség van arra, hogy a 12 felülettartományokon kívül lévõ csíkrészeket már elõállításuk során ugyancsak megfelelõen mintázzuk, ami például egy nyomdai eljárással valósítható meg, ahol ilyen esetben a nyomatréteget biztonsági okokból célszerûen szintén a két mûanyagvagy lakkréteg (3. ábra szerint 9 vagy ) között rendezzük el. Az eddigi bemutatásból kiderül, hogy a találmány szerinti biztonsági elemek használatával lehetõség van

6 olyan hatások elérésére, amelyeket eddig csak akkor lehetett elérni, ha a megfelelõ optikailag változó elemeket csak térbelileg határoltan vittünk fel egy hordozóra. Ennek ellenére az átvivõfóliák csíkalkalmazásának összes elõnye kihasználható, különösen a biztonsági elemek egyszerû felvitele megfelelõen nagy mûveleti sebességek mellett, a hordozóra történõ különösen jó tapadással összekötve. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Hordozó biztonsági elemmel (6, 6 ), ahol a biztonsági elem (6, 6 ) csík (7, 7 ) alakú átvivõfóliaként van a hordozó valódiság- vagy minõségbiztosítására a hordozó felületére felvive, ahol a biztonsági elem (6, 6 ) legalább két mûanyag- vagy lakkréteget foglal magában, amelyek között legalább egy, megvilágítási vagy megtekintési szög függvényében változó optikai hatást elõidézõ, optikailag hatékony réteg és/vagy struktúra van elrendezve, ahol az optikailag hatékony réteg (13) és/vagy struktúra (1) csak legkevesebb két meghatározottan behatárolt, egymástól távközzel elválasztott, láthatóan változó felülettartományban (11, 12, 12 ) van elrendezve, és ahol a csík (7, 7 ) a láthatóan változó felülettartományokon (11, 12, 12 ) kívül megvilágítási vagy megtekintési szög függvényében változatlan és a csíkot (7, 7 ) a használatban felvevõ hordozó (1, 1 ) felületének (2, 2 ) megjelenési képéhez illeszkedik, amennyiben a csík (7, 7 ) a láthatóan változó felülettartományokon (11, 12, 12 ) kívül olyan mintázattal (18) van ellátva, amely ugyancsak a két mûanyag- vagy lakkréteg (9, ) között van elrendezve, ahol a csík (7, 7 ) mintázata (18) a hordozó (1 ) csíkot (7, 7 ) felvevõ felületének (2 ) mintázatának felel meg, ahol a biztonsági elem (6, 6 ) úgy van felvive, hogy a láthatóan változó felülettartományok (11, 12, 12 ) és a csík (7, 7 ) mintázata a hordozó (1, 1 ) felületén (2, 2 ) nyomásvagy egyéb alakelemekkel (3, 4, ) együttmûködõen vannak elrendezve. 2. Az 1. igénypont szerinti hordozó, azzal jellemezve, hogy az optikailag hatékony réteget egy, a megvilágítási vagy megtekintési szög változása esetén színváltozást elõidézõ interferencia-rétegsorozat (13) alkotja A 2. igénypont szerinti hordozó, azzal jellemezve, hogy az interferencia-rétegsorozatnak (13) legalább egy részben átlátszó abszorpciós rétege, valamint legalább egy átlátszó dielektromos távtartó rétege van. 4. Az 1 3. igénypontok bármelyike szerinti hordozó, azzal jellemezve, hogy a struktúra egy optikai elhajlást elõidézõ struktúra (1), különösen egy rácsstruktúra.. Az 1 4. igénypontok bármelyike szerinti hordozó, azzal jellemezve, hogy a megtekintés irányában (14) az optikailag hatékony réteg (13) vagy struktúra (1) elõtt fekvõ mûanyag- vagy lakkréteg (9) átlátszó, míg a megtekintés irányában az optikailag hatékony réteg (13) vagy struktúra (1) mögött egy reflexiót növelõ réteg van elrendezve. 6. Az. igénypont szerinti hordozó, azzal jellemezve, hogy a reflexiót növelõ réteg egy fényvisszaverõ fémréteg. 7. Az. igénypont szerinti hordozó, azzal jellemezve, hogy a reflexiót növelõ réteg egy átlátszó mûanyagvagy lakkréteg, amelynek fénytörésmutatója jelentõsen, elõnyösen legalább 0,2-del eltér a megtekintés irányában (14) elõtte fekvõ réteg fénytörésmutatójától. 8. Az 1 7. igénypontok bármelyike szerinti hordozó, azzal jellemezve, hogy a mintázat (18) nyomtatott. 9. Az 1 8. igénypontok bármelyike szerinti hordozó, azzal jellemezve, hogy a láthatóan változó felülettartományok (11, 12) egy egyszerû mértani elem, például egy négyszög alakúak.. Az 1 9. igénypontok bármelyike szerinti hordozó, azzal jellemezve, hogy a láthatóan változó felülettartományok (11, 12, 12 ) közül legalább kettõ egymástól eltérõ mértani alakú. 11. Az 1. igénypontok bármelyike szerinti hordozó, azzal jellemezve, hogy legalább egy láthatóan változó felülettartomány (12 ) egy alfanumerikus jel (V, A, L, I, D) alakjának felel meg. 12. A. vagy 11. igénypont szerinti hordozó, azzal jellemezve, hogy több láthatóan változó felülettartomány (12 ) egy-egy alfanumerikus jelként van kialakítva, amelyek együttesen egy fogalmat (VALID) ábrázolnak. 13. Az igénypontok bármelyike szerinti hordozó, azzal jellemezve, hogy a hordozó egy értékdokumentum, különösen bankjegy, csekk, részvény vagy hitelkártya. 6

7 HU T2 Int. Cl.: B42D 1/00 7

8 Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Szabó Richárd osztályvezetõ Windor Bt., Budapest