Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területére vonatkozó levegőtisztaság-védelmi Intézkedési Program PM 10 szennyezettségre

Átírás

1 Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területére vonatkozó levegőtisztaság-védelmi Intézkedési Program PM szennyezettségre Nyíregyháza, 08. szeptember Készítette: Rozinka Zsolt Illés

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I. Előzmények... 3 II. Zóna bemutatása A szennyezés helye A zóna általános információi Az intézkedési program megvalósulásáért felelős hatóság A szennyezés jellege és vizsgálata A szennyezés eredete A helyzet elemzése További, a levegőminőség javítását célzó tervezett intézkedések Az intézkedések hatásainak a mérése... III. Összefoglalás... Felhasznált irodalom, dokumentumok, adatok jegyzéke:

3 I. Előzmények A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a környezet védelmének általános szabályairól szóló 199. évi LIII. törvény 1. -a (8) bekezdésének k) pontjában kapott felhatalmazás alapján a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló, többszörösen módosított 14/01. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 4. számú mellékletben szereplő zónacsoportok megjelölésével összhangban a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/02. (X. 7.) KvVM rendelet 1. számú melléklet 11. pontja szerint Nyíregyháza város teljes közigazgatási területét légszennyezettségi zónába sorolta. Szennyező anyagok Kén-dioxid Nitrogéndioxid Szén-monoxid Szilárd (PM ) Benzol Talajközeli ózon F D E D E O-I PM Arzén (As) PM Kadmium (Cd) PM Nikkel (Ni) PM Ólom (Pb) PM benz(a)- pirén (BaP) F F F F D A zónába sorolás oka volt, hogy a város közigazgatási területén 11 db RIV mérőhely és az egy db monitoring állomás mérési adatai szerint a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló többszörösen módosított 21/01. (II. 14.) Korm. rendelet hatálybalépése óta fűtési és nem fűtési időszak átlagait, illetve éves átlagokat figyelembe véve, Nyíregyháza város területén több komponens tekintetében határérték túllépés fordult elő. A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség 04-ben Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közlekedési Felügyelet, a Jósa András Kórház és a Nyíregyházi Erőmű Kft. bevonásával intézkedési programot készített a város közigazgatási területére. Az intézkedési programban bemutatásra kerültek a légszennyezés okai, lehatárolásra kerültek a szennyezett területek, illetve megfogalmazásra kerültek a rövid és hosszú távú intézkedések. A környezeti levegőben lévő kén-dioxidra, nitrogén-dioxidra és nitrogén-oxidokra, valamint porra és ólomra vonatkozó határértékekről szóló Tanács 1999/30/EK irányelvében meghatározott határértékek PM -re vonatkozóan 0. január 1-ét követően sem teljesültek. 0-ben több mint 3 napon (4 nap) meghaladták a mért koncentrációk az 0 µg/m 3 -es napi PM -határértéket. Jelen intézkedési terv a porra (PM ) vonatkozó határértékeknek való megfelelés alóli mentesség alátámasztására készült, illetve bemutatja, hogy milyen intézkedésekkel kívánjuk legkésőbb 11. június 11-ig teljesíteni a vonatkozó határértékeket. Bázisévnek a 0. évet vettük, annak koncentrációit, illetve mérési adatait. 3

4 II. Zóna bemutatása 1. A szennyezés helye A 4/02. (X. 7.) KvVM rendelet 1. számú melléklet 11. pontjában kijelölt zóna az Észak-alföldi Régióban helyezkedik el, magába foglalja Nyíregyháza Megyei Jogú Város teljes közigazgatási területét (1. számú térkép). A zóna a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség illetékességi területéhez tartozik. 1. számú térkép A zóna kijelölése a Nyíregyháza, Széna téren lévő automata immissziós monitorállomás adatai alapján történtek, melyet a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség illetékességi területén a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség üzemeltet. A mérőállomás a közlekedési utaktól 30-0 méterre található. A nagykörút részét képező Északi körút mellett, a forgalmas Északi körút Mező utca Rákóczi utca (Tokaji út 38. sz. főút) kereszteződés közelében helyezkedik el. Azt a mérőállomás környezetében lévő, már felhígult szennyezőanyag koncentrációt méri, mely általánosan terheli a környéken élő lakosságot (2. számú térkép). 4

5 2. számú térkép A mérőállomást 1996-ban telepítették, működésének megkezdésekor nitrogén-dioxid és szénmonoxid mérő monitorok üzemeltek, a mért szennyezőanyagok körét bővítették májusában ózon és szálló por monitorokkal, majd kén-dioxid monitorral. A mérőállomáson kezdettől fogva mérik a meteorológiai paramétereket is (hőmérséklet, szélsebesség, szélirány, relatív páratartalom, légnyomás, napsugárzás). Az állomás földrajzi EOV koordinátái: X: Y: Z: 7,9 m 2. A zóna általános információi A zóna városi-közlekedési típusú zóna, ahol a szennyezés jellege miatt (közlekedési eredetű) szennyezett terület lehatárolását nem lehetett elvégezni, ezért az intézkedési tervben Nyíregyháza város teljes közigazgatási területét, illetve teljes lakosságát vettük alapul. KSH 08. január 1-ei adatai alapján: Nyíregyháza város területe: lakossága: 2741 ha ( 27,41 km 2 ) fő

6 Éghajlati adatok: A város éghajlata meleg, mérsékelten száraz nyarú és hideg telű. Az éghajlat alakításában a napsugárzás mellett a kontinentális, az atlanti-óceáni és a földközi-tengeri légtömegek hatása érvényesül, jelentős időjárás-formáló közelsége miatt az északkeleti Kárpátok is. A napsütéses óraszám átlagosan óra. A fagyos napok átlagos utolsó határnapja április. és 2. között van. Az évi középhőmérséklet 9,7 o C, amely az országos átlaghoz képest alacsonyabb, ami a téli hónapok alacsonyabb átlagainak köszönhető. A sokéves csapadékátlag 60 mm. A csapadék évi menetére a júniusi, az ún. kora nyári csapadékmaximum és a téli januári, februári minimum jellemző. Nyíregyháza talaj közeli légrétegében a leggyakoribb szélirány az ÉK-i (21%), DNy-i (18%), valamint az É-i (1%). Az évszakok közül szélgyakoriságával, szélerősségével különösen kiemelkedik a tavasz (március, április), szélcsendes időszaknak a kora ősz tekinthető. Topográfiai adatok: Nyíregyháza a Nyírség középső részén helyezkedik el. Legmagasabb pontja a város ÉNy-i részén található 130 m tszf-i magasságú Őrhalom. A legalacsonyabb és a legmagasabb pont között m a magasságkülönbség, ami alföldi viszonylatban jelentősnek számit, a Nyírség felszabdaltságának köszönhető. A felszín alakításában, formálásában a Nyírség süllyedő időszakában az őstisza és mellékfolyói (Tapoly, Ondava, Latorca, Szamos) játszották a főszerepet. A Kárpátok homokkövét mállasztó csapadék, a málladékot tovahordó folyók e süllyedő medencébe érve elvesztették sebességüket és méter vastag homokréteget halmoztak fel. A feltöltési folyamat később megszakadt, mivel a korábban süllyedő táj emelkedni kezdett, a Nyírség elvesztette élővizeit, a homokkal, folyami üledékekkel feltöltődött tájat az őstisza északi irányba kerülte meg. A felsőpleniglaciális időszakban a hidegebb, szárazabb éghajlat erős északias szelei hatására megkezdődött a táj eolikus átformálódása, a homokot löszös-agyagos rétegekig kifújva parabolabuckák keletkeztek. Erőteljes homokmozgás ment végbe, jellegzetes formákkal, szélbarázdákkal, garmadákkal, maradékgerincekkel. A terület talajviszonyainak alakulásában jelentős szerepe volt a növényzetnek is. Ekkor még uralkodó volt az erdő, s a lehullott lombtakaró, s annak elbomló, savas kémhatású vegyületei kihatással voltak a felszín talajrétegében lévő vas-alumínium vegyületek elbomlására és lemosódására. Ezek az anyagok az alsórétegekben halmozódtak fel, s erdőtalajok kialakulásához vezettek. Az ismertetett tényezők hatására különböző talajtípusok alakultak ki, de a homoknak, mint anyakőzetnek uralkodó szerepe van, meghatározza a talajban lejátszódó fizikai, kémiai és biológiai folyamatok irányát és intenzitását. A város területén két fő talajtípus alakult ki: kovárványos barna erdőtalaj, csernozjom-jellegű talaj, illetve erodált barna erdőtalaj. Ezen kívül megtalálható a futóhomok, mezőségi (csernozjom) talaj, réti talaj, szikes és kotus talajok. 6

7 Az eredeti növénytakaró jelentősen átalakult. A legnagyobb terjedelmű és jelentőségű összefüggő növénytakaró a Sóstói erdő. Az erdőt alkotó fafajok közül több mint a felét a kocsányos tölgy teszi ki, ezt követi az akác. A hajdani homokpusztai gyepből, rétekből csak a legeltetett változatok maradtak meg a város határában. A homoki legelő gyomosodott maradványai több helyen, főleg a város nyugati részein fordulnak elő. A Nyírségre egykor jellemző buckaközi vízgyűjtő medencékben megbúvó pangóvizek, szikes tavak közül mára kevés maradt. A város határában ezek közül említésre méltó a Sóstó és a simai Szelkó-tó. A tavak növényzete a hínár, a nád, a káka és a zsióka. Védendő objektumok, célcsoportok: A védendő objektumok közé elsősorban a város közigazgatási területén található egészségügyi, szociális és oktatási intézmények sorolhatóak ahol a légszennyezésre fokozottabban érzékenyebb társadalmi csoportok is találhatóak, illetve a nagyforgalmú utak közvetlen közelében lévő lakóterületek. A védendő objektumok felsorolása ezen keretek között nagy számukra való tekintettel - nem lehetséges, különlegesen védendő objektum nem emelhető ki. 3. Az intézkedési program megvalósulásáért felelős hatóság Az intézkedési programban mind rövid, mind hosszútávon tervezett intézkedések koordinálásért, az intézkedések hatásainak folyamatos elemzéséért a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (Nyíregyháza, Kölcsey u ), a Felügyelőségen belül a koordinációért Rozinka Zsolt Illés műszaki igazgatóhelyettes a felelős. Az ellenőrző mérések elvégzéséért a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a felelős. A rövid és hosszú távú programok, intézkedések a város közlekedésfejlesztési koncepciójára, környezetvédelmi programjára, településrendezési tervére, országos, regionális programokra épülnek. A projektek megvalósulása nagyban függ az országosan meghatározott céloktól, tervektől, kormányzati szándékoktól, pályázati lehetőségektől, ezért az egyes intézkedésekkel kapcsolatban felelősök meghatározása nem lehetséges. 4. A szennyezés jellege és vizsgálata A szennyezés vizsgálatánál a bázisévnek 0-öt vettük alapul. Az azóta eltelt időszakban a széna téri monitoring állomáson mért, illetve a Felügyelőségre beküldött LM lapok alapján számított PM, illetve szilárd anyag adatokat, azok elemzését az alábbiakban mutatjuk be részletesen: Széna téri monitoring állomás adatai: Szálló por PM frakció 1 órás átlagok statisztikai paraméterei Mérés éve Éves átlag Maximum 0% percentilis 7% percentilis 98% percentilis 99.9% percentilis Adat szám Adatrendelkezés (µg/m 3 ) (µg/m 3 ) (µg/m 3 ) (µg/m 3 ) (µg/m 3 ) (µg/m 3 ) (db) (%)

8 Szálló por PM 24 órás átlagok statisztikai paraméterei Mérés éve Éves átlag Maximum 0% percentilis 7% percentilis 98% percentilis 99.9% percentilis Adat szám Adatrendelkezés (µg/m 3 ) (µg/m 3 ) (µg/m 3 ) (µg/m 3 ) (µg/m 3 ) (µg/m 3 ) (db) (%) A fenti adatok alapján a zóna levegőminősége az alábbiak szerint alakult: Év Határérték túllépés Határérték Minősítés 24 h éves (db) % (µg/m 3 ) megfelelő megfelelő jó A határérték túllépések száma a fűtési/nem fűtési félévekben: Fűtési félév Nem Fűtési félév 2 1 PM 24 órás egészségügyi határérték túllépések száma 60 db év nem fűtési félév fűtési félév 1. számú diagramm 8

9 A Felügyelőség nyilvántartása szerint Nyíregyháza város közigazgatási területén 64 telephelyen, 161 jelentésköteles légszennyező pontforrás van, mely szilárd anyagot bocsát ki. A pontforrások üzemeltetőinek minden év március 31-ig kell un. Légszennyezés Mértéke (LM) lapokon adatokat szolgáltatni a pontforrásaik kibocsátásairól. Az elmúlt három évben a kibocsátott szilárd anyagok mennyisége enyhén csökkent, de inkább stagnálást mutat: Szilárd anyag kibocsátás LM lapok adatai alapján mg 36000, 300, 26000, 0, 16000, 100, 6000, 00, év. A szennyezés eredete A 4. számú fejezetben bemutatott adatok alapján nem mutatható ki összefüggés a Felügyelőségre benyújtott LM lapok adatai és a túllépések között, így megállapítható, hogy elsősorban nem az ipari és mezőgazdasági termelés technológiai kibocsátásai idézik elő a város levegőjének mérsékelt szennyezettségét. 0-ben Nyíregyháza nem rendelkezett elkerülő utakkal, illetve a fő közlekedési utak áteresztő képessége is korlátozott volt. A város forgalmi adatai alapján figyelembe véve Nyíregyháza, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gépjárműveinek összetételét, korát és állapotát tekintettel a szintén magas NO 2 értékekre a szennyezés elsődleges forrásaként a közlekedés jelölhető meg. A szennyezésért felelős főbb kibocsátási forrásoknak ezért a főbb közlekedési utak jelölhetőek meg: Nagykörút, a Pazonyi u., Orosi u., Kállói u., Debreceni u., Tiszavasvári u., Tokaji u. és kivezető szakaszaik. (3. számú térkép) 9

10 u ú t T o k a ji K ó ta j i 4 E73 ú t V asvá r t. i P á l i S ó stó F e r e n c Fő közlekedési útvonalak 36 ú t R á kó c z i u u u. u G y e zõ a M ó zs D G á b o r u. Kossuth tér B o V S c s k a i u a u. z e n s t I g i s t é dy v y á á r S z é cheny n s or Luther I ncz u u S tér P z u. e a tõ D rv fi a e s b re e c u n e K rt H i u s 4 z ár V á c i M u. u s o r u M ó i c z Z s. r u. B e t h l e n ú t k r t. Pozsonyi H u n y a d i u L ász tér l ó u. Orosi út 41 Si ma i 3. számú térkép A gépjárműforgalom becsléséhez Nyíregyháza Megyei Jogú Város közlekedésfejlesztési koncepciójában felhasznált modellezések eredményeit vettük figyelembe. A közlekedésfejlesztési koncepció készítése során a közlekedési rendszerben tervezett változtatások vizsgálata közlekedési modellekkel kerültek elvégzésre. A számítógépes programrendszer futásának eredményeként a hálózat szakaszain folyó forgalom nagysága és egyéb jellemzői is megállapításra kerültek. A hálózati modellben közúti szakaszok hossza, a csomópontok helye, a tömegközlekedési hálózat viszonylatai és megállóinak geometriai elhelyezkedése térképről, digitalizálással történt. A város és környezete egyes területeit lehatárolták, a forgalmat forgalomfelvételek adatai alapján állapították meg. A város fejlődése, a gazdasági növekedés és a társadalmi változások következtében változó forgalom nagysága, jellege, összetétele a forgalom-előrebecslési eljárások segítségével lett prognosztizálva. A gépjármű-ellátottság szintje statisztikai adatok és a nyilvántartott gépjárművek adatai alapján lettek figyelembe véve. A város átlagos gépjármű-ellátottsága a hasonló városokhoz képest alacsony, de a motorizáció mértéke egyes területeken lényegesen magasabb a városi átlagnál. A fejlődés jellemzően a kertvárosi területeken gyorsabb, a lakótelepi és a városi körzetekben kevésbé intenzív. A területi fejlesztésekből származó többlet-forgalmat a területfelhasználás módjától függően vették figyelembe.

11 A közúthálózaton közlekedő járművek elfogyasztott üzemanyag mennyisége nagymértékben függ a forgalom körülményeitől, a megállások gyakoriságától, a menetsebességtől, a várakozások hosszától, stb. Ezeknek a tényezőknek egy része - például a várakozási idő, a menetsebesség - megjelenik a járművek utazási sebességében, míg más tényezők - pl. a gyorsítások száma - csak részletes mérések alapján határozhatók meg. A közúti járművek üzemanyag-fogyasztását ezért empirikusan, városi körülmények között végzett fogyasztásmérések eredményeinek felhasználásával lehet meghatározni. A szakaszokon a forgalom által kibocsátott szennyezőanyag mennyisége a forgalom nagyságból, a menetjellemzőkből és a komponensekre érvényes fajlagos értékből számítható. Csúcsórai hálózati jellemzők Jelenlegi közúthálózat Nagykörúton belül Összes futásteljesítmény Jármű - km Összes utazási idő perc Összfogyasztás liter 1.90 CO 2 kibocsátás kg 7.11 CO kibocsátás kg A helyzet elemzése A túllépésért felelős tényezők Az előző fejezetekben bemutatásra kerültek az ipari és a közlekedési eredetű kibocsátások, a határérték túllépések száma. A jelentésköteles légszennyező pontforrások szilárd anyag kibocsátási adatai alapján elmondható, hogy az ipar és a mezőgazdaság nem befolyásolja a határérték túllépések számát, míg az előbbi stagnálást mutat, az utóbbi jelentősen lecsökkent. A kibocsátások közlekedési eredetre vezethetőek vissza, viszont jelentős szerep jut a természetes eredetű porszennyezésnek is. Ahogy a 2. fejezetben bemutatásra került, Nyíregyháza a Nyírség közepén helyezkedik el. A Nyírségi homokvidék az ország legnagyobb összefüggő homokterülete. A középső részére szinte teljes egészében az összefüggő homokterületek jellemzőek, de a löszös homokon kialakult átmeneti talajok, és a mélyebb részeken sós-szikesek is találhatók. A feltalaj tipikus futóhomok, mélyre ásva azonban eltemetett talajszint található cm rétegvastagságban. A késő őszi, téli időszakokban, amikor a felszín növényzettel kevésbé, vagy egyáltalán nem borított a szél hatására jelentős por kerülhet a levegőbe, jellemzően durvább portartalom (80-3 µm). 11

12 A határérték túllépésének okaihoz célszerű megvizsgálni a határérték túllépések időbeli eloszlását és a meteorológiai adatokat. Hónap/év PM 24 órás egészségügyi határérték túllépések száma 30 2 db hónap számú diagramm A diagrammokból megállapítható, hogy 07. évre jelentős mértékben csökkent a határérték túllépések száma. Emellett szembetűnő, hogy a túllépések túlnyomó többségben a téli hónapokban jelentkeznek. A túllépések 83 %-ban (0), illetve 87 %-ban (06) több egymást követő nap voltak. Általában 3-4 egymást követő nap, de voltak kiugró eredmények is: 0-ben 19, míg 06-ban 3 egymást követő napon mértek határérték túllépést. 07- ben a határérték túllépések száma jelentősen lecsökkent, itt a fenti összefüggések nem jellemzőek. A meteorológiai adatokat megvizsgálva megállapítható, hogy a túllépések esetén a szélsebesség 24 órás átlagértéke az esetek 89 %-ában 1, m/s alatt volt (sokszor a 0, m/s-ot sem haladta meg), ami a téli időszakban legnagyobbrészt a Kárpát-medence időjárását gyakran meghatározó speciális légköri folyamatoknak köszönhető. Az ezzel együtt járó légköri inverziós réteg kialakulása a kibocsátott légszennyező anyagok feldúsulását okozza az alacsonyabb légrétegekben. 12

13 A túllépések általában magas páratartalomhoz társultak, az esetek döntő részében 0%-ot is elérték. A levegőminőség javítását célzó intézkedések A határérték túllépésekért döntő részt a közlekedés a felelős, így a levegőminőség javítását célzó intézkedések döntő része is a közlekedéssel kapcsolatos beruházások, közlekedésszervezési intézkedések. A 04-ben tervezett, közlekedéssel kapcsolatos intézkedések elmaradása/megvalósulása esetén az alábbi értékekkel számoltunk: Csúcsórai hálózati jellemzők Jelenlegi közúthálózat Fejlesztések elmaradása Fejlesztések megvalósulása Nagykörúton belül Összes futásteljesítmény Jármű - km Összes utazási idő perc Összfogyasztás liter CO 2 kibocsátás kg CO kibocsátás kg Az alábbiakban a 04-ben programszinten tervezett és a évben megvalósult intézkedéseket mutatjuk be, melyek között nem csak a közlekedéssel, hanem az iparral, szolgáltatásokkal kapcsolatos intézkedések is vannak. A 04. évben megvalósult intézkedések bemutatására azért került sor, mert hatásai először a 0. évben jelentkeztek. 41. számú főút km Nyíregyháza-Oros közötti szakasz négynyomúsítása: Az építési munkák keretén belül az elsőrendű főút bevezető szakasza 2x2 forgalmi sávra bővítésével egyidőben hat jelzőlámpás, egy körforgalmi csomópont kerül kialakításra 04- ben. A korszerűsítés során megvalósul a közművek kiváltása, védelembe helyezése, környezetvédelmi létesítmények építése. 4. sz. főút 276,-277,3 km Pazonyi út négynyomúsítása: Az építési munkák keretén belül az elsőrendű főút bevezető szakasza 2x2 forgalmi sávra bővítése 0-ben valósult meg. A korszerűsítés során sor került a közművek kiváltására, védelembe helyezésére. Kiskörút tervezése A belvárosi magot körülölelő Kiskörút I. szakasza a Szegfű u. Bujtos u. Bocskai u. nyomvonalon elkészült. 13

14 Környezetbarát közlekedési projekt Célja a városi közlekedés környezetszennyezésének (levegő, zaj, rezgés, hulladék) csökkentése. A projekt elemei elsősorban a kerékpáros közlekedés elősegítését, kerékpárutak építését és a tömegközlekedés korszerűsítését tartalmazzák, továbbá a tömegközlekedés előnyben részesítését az egyéni gépjárműhasználattal szemben. 07-ben bevezetésre került a rugalmas közlekedési rendszer, amely olyan igényfüggő tömegközlekedési rendszer, amelyben speciális járművek Nyíregyháza ritkán lakott tanyás településrészei, valamint a város korlátozott közlekedőképességű lakosainak közlekedési igényét előzetes igénybejelentés alapján, diszpécseri szolgálat útján, változó útvonalon és időrendben kínál utazási lehetőséget. Zöldfelület projekt Célja a város zöldfelületeire vonatkozó nagy pontosságú adatok biztosítása, a zöldfelületek méretének növelése, valamint a meglévő zöldfelületek minőségének javítása és az arra alkalmas városi területek zöldítése. A problémás területek feltérképezése érdekében a Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség egy a keleti országrész legnagyobb városára (Békéscsaba, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza és Szeged) kiterjedő levegő biomonitoring rendszert hozott létre 02-ben. A program finanszírozásának érdekében a TIKÖFE és partnerei, közösen nyújtottak be pályázatot az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága által kiírt LIFE Environment program felé. A projekt teljes költsége Euro, melyhez az Európai Bizottság, mint partner 4316 Euróval járul hozzá. A pályázat sikeres elbírálását követően 02. tavaszán indult meg a hálózat kiépítése. A városok levegőjének porszennyezettségét, annak összetételét a város fáinak leveleire kiülepedő por kémiai analízisével követik nyomon. Városonként 0 helyszínről vett minták alapján végezik, mintánként 22 komponenst vizsgálva. A mérések alapján készített térinformatikai térképek egyértelműen jelzik a városok neuralgikus pontjait program felé. A hálózat alacsony költségek mellett nagy lefedettséget biztosít, és lehetőséget teremt a lakosság és a döntéshozók számára ahhoz, hogy kellő információ birtokában maga is alakítsa környezetének minőségét. Nyíregyháza esetén már a településrendezési terv készítésénél, illetve Jósaváros közterületeinek, zöldfelületeinek évi felújításakor a program eredményei figyelembe lettek véve. Kompakt városszerkezet projekt Célja a város gyűrűirányú kapcsolatainak bővítése. A közlekedési igény csökkenésén keresztül egy tisztább és egészségesebb városi környezet kialakítása. A városi körgyűrűből 06 év elején megvalósult a 403. számú főút (Keleti elkerülő), amely az M3 autópályát köti össze a 4. számú főúttal. Átadásra került 06. év végén az M3 autópálya Nyíregyháza Déli elkerülő szakasza, amely a 403. számú főutat köti össze a 4. számú főúttal. 07-ben a várost elérte az M3 autópálya (Görbeháza-Nyíregyháza). 14

15 M3 autópálya Nyíregyháza Déli elkerülő szakaszának építése a 4. számú főút és a 403. számú főút (Keleti elkerülő) között A 4. sz. főút Nyíregyháza átkelési szakaszának kiváltására a 70-es években új nyomvonal épült. Az új nyomvonal melletti területek az eltelt évek során beépültek, a városi körút forgalmi gyűjtő-elosztó funkcióját már nem tölti be. Az autópálya nyomvonala Nyíregyháza lakott területének elkerülését nem oldja meg, a Záhony, Beregsurány, Csengersima felől irányuló forgalom Nyíregyháza belterületét terhelve tud csak az autópályára eljutni. A tehermentesítő út a 4. sz. főút Nyírtura települését elkerülve a 41. sz. főúti csomóponton keresztül a sz. összekötőútig az M3 autópálya K -i csomópontjáig épült ki 16, km hosszban. A 06-ban átadott keleti elkerülő út funkciójának betöltéséhez szükséges volt az M3 autópálya építésének megkezdése Nyíregyháza város felől is. Ez az autópálya szakasz az M3 autópálya Nyíregyházáig történő kiépüléséig is már szolgálta a teherforgalom egy részének a városon kívüli elvezetését. Jósa András Kórház egészségügyi veszélyes hulladékégetője A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Jósa András Kórház (Nyíregyháza, Szent István u. 68.) Nyíregyháza, Szent István u. 68. sz. alatti telephelyén a gyógyítás technológiából keletkező éghető, szilárd egészségügyi veszélyes hulladékok ártalmatlanítására egy PIROSTATIC-6 típusú hulladékégető berendezést üzemeltetett, amely 0. június 30-ig rendelkezett levegőtisztaság védelmi engedéllyel. A költséghaszon elemzés szerint mivel az égető berendezés átalakítása nagyobb költséggel jár, mint a bérártalmatlanítás, az engedély lejárta után a berendezés megszüntetésre került. Nyíregyházi Erőmű Kft. hő és villamos-energia termelésének korszerűsítése A Nyíregyházi Erőmű Kft. (Nyíregyháza, Bethlen G. u. 92.) Nyíregyháza, Bethlen G. u. 92. sz. alatti telephelyén 02. évre vonatkozóan többek között a szilárd anyag tekintetében határérték túllépés volt. Az Erőmű a kibocsátások csökkentését célzó rövid és hosszú távú elképzeléseket fogalmazott meg. Az elmúlt években az alábbi intézkedések valósultak meg: A Nyíregyházi Erőmű 0-ben egy kombinált ciklusú Erőmű létesítését határozta el a távhőszolgáltatás korszerűsítése, a távhőszolgáltatás biztonságának megteremtése céljából, a villamos energia mennyiségének növelése mellett. 04-ben tovább folytatódott a GIB típusú gőzkazánok korszerűsítése:. GIB kazán égőcseréje ELCO-KLÖCKNER gyártmányú égőkre. 0-ben a P2, P3 (1. és 4. GO kazán), a P4 (8 HO kazán) és a P7 pontforráshoz tartozó 12. számú PTVM forróvízkazán leselejtezésre került. A 0-ben a 9. számú GIB kazán, 06-ban a 1. számú GIB kazán forgó rendszerű Ljunström típusú léghevítőjének ecomiserre történő cseréje történt meg. A hőkiadás biztosítása érdekében a kombinált ciklusú erőmű telepítését megelőzően 06-ban 1 db 1 MW teljesítményű gőzkazán létesült, amely a kombinált ciklusú erőmű építése során kiesett hőtermelő kapacitásokat pótolta, ezt követően tartalékként szolgál, illetve csúcs hőigények ellátásának kielégítésében vesz részt. Az új tüzelőberendezés égői ELCO- 1

16 KLÖCKNER gyártmányú, alacsony szennyezőanyag kibocsátású égők. A fejlesztéssel a kibocsátási határértékek betartását nem utólagos leválasztással biztosítják, hanem a légszennyező anyagok keletkezésének megakadályozásával, a technika megfelel az elérhető legjobb technika feltételeinek. A jelenlegi beépített összhőteljesítmény 222,2 MW th. Az erőműben lévő kazánok típusai: 9. sz. GIB gőzkazán (teljesítménye 47, MW th, tüzelőanyaga földgáz/fűtőolaj),. sz. GIB gőzkazán (teljesítménye 47, MW th, tüzelőanyaga földgáz/fűtőolaj), 1. sz. GIB gőzkazán (teljesítménye 47, MW th, tüzelőanyaga földgáz/fűtőolaj), 11. sz. PTVM forró víz kazán (teljesítménye 8 MW th, tüzelőanyaga földgáz/fűtőolaj), 7. sz. HO gőzkazán (teljesítménye 6,7 MW th, tüzelőanyaga földgáz), 16. sz. UDH gőzkazán (teljesítménye 1 MW th, tüzelőanyaga földgáz). A 11. sz. PTVM forró víz kazán csúcskazánként üzemel. A 7. sz. HO gőzkazán tartalék kazán. A NYKCE Nyíregyházi Kombinált Ciklusú Erőmű Kft. (Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 92.) a Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 92. szám alatti telephelyen 07-ben egy kombinált ciklusú erőművet létesített: - összlétesítmény névleges tüzelési hőteljesítménye 13 MW th - H 2 HITACHI földgáz tüzelésű gázturbina, névleges teljesítménye 30 MW - hőhasznosító kazán, névleges teljesítménye 0-33 MW (hőigény függvényében) - gőzturbina, névleges teljesítménye 1 MW A Nyíregyházi Erőmű korszerűsítésére választott technológia a gáztüzelésű erőművek esetén a gázturbina kombinált ciklusú alkalmazása és kapcsolt hő- és villamos energia termelése jelenleg a műszakilag leghatékonyabb megoldás az energiahatékonyság növelésére. A speciális kialakítású, ún. Dry Low NO x égőkamrákba diffúziós és premix égőket építettek, amelyek megfelelnek a BAT követelményeinek. Összességében elmondható, hogy a fejlesztésekkel az erőmű által okozott szálló por kibocsátás a 04. évihez képest közel 70%-kal csökkent. A hatásterület szálló por esetén 1600 méterre csökkent. Vasútállomás előtti tér rendezése Nyíregyházán az új vasútállomás épületének átadását követően az állomás előtti tér rendezésére 07-ben sor került, ahová két darab forgalomirányító berendezés is telepítésre került. Sétáló övezet bővítése A Korzó üzletház megépülésével 07-től a gépkocsi forgalom elől lezárásra került a Dózsa György út Kossuth tér Jókai tér közötti szakasza. 08. tavaszán az útszakasz átadásra került a gyalogosforgalom számára. 16

17 A 04-ben készült levegőtisztaság-védelmi intézkedési program rövid távon tervezett feladatai nagyobb részt megvalósultak. Az intézkedések főbb elemei az átmenő forgalom városon kívülre történő áthelyezését, a város kivezető szakaszainak áteresztő képességének növelését és a tömegközlekedés népszerűsítését szolgálták. Az intézkedések megvalósulásának hatására a határérték túllépések száma jelentősen 4--ről 12-re, közel ötödére csökkent. 7. További, a levegőminőség javítását célzó tervezett intézkedések Az alábbiakban részletezett intézkedések részben a 04-ben tervezett, de azóta meg nem valósult programok, illetve további olyan tervezett intézkedések, melyek biztosítják, hogy PM tekintetében legkésőbb 11. június 11-ig biztosítják a határértékek betarthatóságát. Nyugati elkerülő út A Nyíregyházát Nyugatról tehermentesítő út tervezési, engedélyezési munkái lezárultak. Az elképzelt tanulmánytervi változatok több lépcsős egyeztetése után alakult ki a végleges nyomvonal, mely az M3 autópálya Ny -i csomópontjából indul és kapcsolja be a 36 sz. Polgár-Nyíregyháza, illetve a 38 sz. Bodrogkeresztúr-Nyíregyháza főutakat és a sz. Nyíregyháza-Nyírszőlős összekötő utat. Ezen megépülő útszakasz elsősorban a város északi része irányából érkező tranzitforgalmat viszi majd el, illetve a Kertvárosban, Nyírszőlősön, illetve a Nyíregyházától északra fekvő településeknek könnyíti majd meg a feljutást az autópályára, ezzel is tehermentesítve nyíregyháza belvárosi útjait. A nyugati elkerülő út teljes hossza 14,712 km. A tervezett út 2*1 sávos kialakítással rendelkezik majd, hasonlóan a Keleti elkerülő úthoz. Tervek szerint a beruházó az első ütemben a nyugati elkerülő utat a Kálmánházi útig építené meg, majd a Bokréta utcán (teljes kiépítése után) vezetné be a városba, tehermentesítve ezzel a Debreceni utat és a Nagykörút egy részét. Erre vonatkozóan a tervek elkészültek, várható kivitelezés -ben. Autópálya Folyamatban van az M3 autópálya továbbfolytatása, első ütemben Nyíregyházától Vásárosnaményig. Az érintett szakasz építési engedélyezési eljárása lezárult. Megvalósulása között várható. 17

18 Nagyhalász 4 Gégény 3813 Beszterec Gemzse Szabolcs Paszab Deme- Balsa Timár Gávavencsellő cser Tiszarád Gyulaháza Nyírtass 48 Rakamaz Kék 4 Ilk Petőfitanya M3 autópálya Buj és Nyíregyháza tehermentesítő főutak46 Ibrány Vasmegyer 3831 Berkesz Nyírkarász Tisza nagy- falu Székely Nyírmada Kótaj Pusztadobos Ramocsaháza 47 Petneháza Laskod 4 Rohod Nyírparasznya Kemecse Nyírtelek Nyírbogdány Tiszaeszlár Nyírszőlős Nyíribrony Nyírjákó 3 Bashalom Nyírtura Tiszalök Belegrád Sóstóhegy 46 Nyírkércs 3633 Vaja Nyírtét Bakta lóránt- háza Őr Levelek 3636 Sényő Kisfástanya 4 Nyírpazony Keleti tehermentesítő út Oros Jármi 30 Besenyőd Nagycserkesz Apagy Kántorjánosi Nyugati tehermentesítő út NYÍREGYHÁZA 3127 Napkor Magy M3 Ófehértó Hodász Felsősima Nyírderzs Nyírgyulaj E M Nyugati csomópont 303 Keleti csomópont Pócspetri Nagykálló Déli csomópont Máriapócs Butyka Kálmánháza Nyírcsászári Kállósemjén NYÍRBÁTOR Kisléta HAJDÚDOROG Érpatak Biri Nyírvasvári Nyíregyháza tehermentesítő Nyírbogát főutak Újfehértó M3 autópálya E nyomvonal Nyírpilis Balkány Szakoly Nyírgelse Nyíregyháza Ipari park Piricse 3318 Nyírmihálydi Geszteréd Nagykörút 4. számú térkép A nagykörút építési engedélyezési eljárása a vasútállomástól a Debreceni útig folyamatban van. A szükséges tervek elkészültek. A körút egy szakasza nem a meglévő nyomvonalon haladna, hanem egy kedvezőbb nyomvonalon, a kisvasúti telephelyet keresztezve érni el a Móricz Zsigmond utcát 2*2 sávval, jelzőlámpás csomópontokkal. Kiskörút 06. júliusában átadták a forgalomnak a városmag védelmét is szolgáló kiskörút Szegfű utca,-bujtos utca közötti szakaszát. A megépítésnél természetesen figyelembe lettek véve a várható forgalomfejlődések is illetve az, hogy a Dózsa Gy. utca lezárásra került. A második ütemben továbbépítésre kerül sor a Szent István utcáig, melynek várható megvalósulása. Egyéb útépítések Megtervezésre került, és folynak a kisajátítások a Törzs utca 4. számú főút összekötésére, melyen keresztül a 41. számú főútról a Törzs utca érintésével, a 4. számú főúton keresztül elérhetővé válik a Józsaváros, illetve Sóstó és Sóstóhegy. Mindez jelentős javulást okoz majd a jelenleg zsúfolt Család utcán. 18

19 Felújítási munkálatok kezdődnek a 4., 41. számú utakat összekötő Orost érintő Vezér utca, Magyar utca és folytatásában, mely során felélénkül az összekötő út jellege ezen útszakasznak. Megtervezésre került, és építési engedéllyel rendelkezik a Sóstóhegy 4. számú főút közötti összekötő szakasz, mely elsősorban a Korányi Frigyes, és a Dózsa György utcát fogja tehermentesíteni. Környezetbarát közlekedési projekt Célja a városi közlekedés környezetszennyezésének (levegő, zaj, rezgés, hulladék) csökkentése. A projekt elemei elsősorban a kerékpáros közlekedés elősegítését, kerékpárutak építését és a tömegközlekedés korszerűsítését tartalmazzák, továbbá a tömegközlekedés előnyben részesítését az egyéni gépjárműhasználattal szemben. A már megvalósult intézkedések mellett a projekt a kerékpáros közlekedés elősegítését tervezi az elkövetkezendő években: Tervezési szinten elkészült Nyíregyháza város közlekedését segítő összefüggő kerékpárút hálózat nyomvonala: Elsődleges szempont a főbb utak mentén a környező településekkel történő összeköttetés megteremtése. Tervezés alatt van: 36. számú főút Nagycserkesz, 38. számú főút Nyírtelek, 4. számú főút Nyírpazony, 41. számú főút Napkor, számú összekötő út Kálmánháza Pályázati szakaszban van a számú összekötő út Nyírbátor szakasz, illetve megtörtént a pályázati előkészítés a számú út Nyírszőlős szakaszra. A környező településekkel történő összeköttetés megteremtése mellett fontos az egységes városi hálózat kiépítése is. Az elmúlt években megvalósult a László úti szakasz, tervezés alatt van a Váci M. u. Kert u. Inczédy sor szakasz. Egyéb, a város települési környezetvédelmi programjában megfogalmazott hosszú távú intézkedések: Levegőminőség monitoring projekt Célja a levegőminőség mérő monitoring rendszer továbbfejlesztése, melyben jelentős szerepet vállalna a város, illetve civil szervezetek. Környezettudatos vállalat irányítás projekt Célja a város termelő és szolgáltató vállalatok körében elterjeszteni a környezettudatos vállalatirányítás szemléletet és az azt megvalósító eszközrendszert. Mezőgazdasági tevékenység légszennyező hatásainak csökkentése projekt Célja a mezőgazdasági eredetű légszennyezés visszaszorítása és ennek következtében a szálló por és egyéb légszennyező anyagok csökkentése. 19

20 8. Az intézkedések hatásainak a mérése A monitoring állomás egy nem túl sűrűn beépített, de forgalmas közlekedési utak közelében lévő terület légszennyezettségéről ad információt. Természetesen egy monitorállomás mérési adatai nem jellemezhetik teljes mértékben Nyíregyháza város egészének levegőminőségét, ezért szükséges a már megvalósult intézkedések, illetve a 11- ig tervezett intézkedések hatásainak a teljesebb körű felmérésére. 09-ben és 11 I. félévében a szálló por PM frakciójának a monitoringozása szükséges a város közlekedési szempontból frekventált pontjain. III. Összefoglalás A 04-ben megfogalmazott intézkedések megvalósulása még 0-06-ban nem eredményezhette Nyíregyháza levegőminőségének gyors javulását PM tekintetében. Az azóta eltelt időszakban megvalósult, főleg közlekedéssel kapcsolatos intézkedések hatására a határérték túllépések száma jelentősen, a bázisévhez képest közel ötödére csökkent. A kedvező eredmények nagyban köszönhetőek a megvalósult M3 autópálya és a hozzá kapcsolódó Keleti elkerülő út megvalósulásának. Az üzemeltetési tapasztalatok alapján elmondható, hogy az autópálya szakasz és a keleti elkerülő út jól betöltötte a szerepét. A Debrecen irányából a 4-es számú főúton érkező tranzitforgalom (Nagykálló, Vásárosnamény, és Záhony irányába tartó) felfedezte és használja ezt az útszakaszt, hiszen ezen keresztül jóval gyorsabban tudnak közlekedni, tehermentesítve ezzel Nyíregyháza nagykörúti szakaszait is. Természetesen az igazi áttörést az autópálya Görbeháza-Nyíregyháza szakaszának átadása jelentette, amikor is szinte a teljes tranzit kamion és nehéztehergépjármű forgalom már elkerüli a várost, jobb közlekedési viszonyokat, illetve tisztább levegőt nyújtva a városlakóknak. A 07-ben kialakult kedvezőbb állapot fenntartását szolgálják a tervezett intézkedések, melyek segítségével ez a kedvező állapot fenntarthatóvá válik, illetve további javulást fognak eredményezni. A további intézkedések megvalósulása azért is fontos, mert a magasabb természetes porterhelést figyelembe véve, a gyakori kedvezőtlen meteorológiai viszonyok mellett a szennyező anyagok feldúsulására továbbra is lehet számítani. Ennek ellenére várhatóan az EU-s irányelvekben PM -re megfogalmazott feltételek 11. január 11-éig is teljesülni fognak. Nyíregyháza, 08. szeptember 29.

21 Felhasznált irodalom, dokumentumok, adatok jegyzéke: Borsy Z: A Nyírség természetföldrajza Budapest: Akadémiai Kiadó Göőz Lajos: A természeti erőforrásokról, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye természeti erőforrásai - Nyíregyháza, Nyíregyháza Megyei Jogú Város: Hosszú távú fejlesztési stratégiát megalapozó társadalmi-gazdasági helyzetelemzés Nyíregyháza, 00. Nyíregyháza Megyei Jogú Város: Hosszú távú településfejlesztési koncepció Nyíregyháza, 00. Nyíregyháza Megyei Jogú Város: Nyíregyháza közlekedésfejlesztési koncepciója Nyíregyháza, 01. Nyíregyháza Megyei Jogú Város: Nyíregyháza környezetvédelmi programja Nyíregyháza, 01. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Önkormányzat: Sz-Sz-B. megye Környezetvédelmi Programja Nyíregyháza 02 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Önkormányzat: Sz-Sz-B. megye Környezeti Állapota Nyíregyháza 02 Közlekedéstudományi Intézet Rt. Levegőtisztasági és Monitortechnikai Tagozat: A hazai közúti, vasúti, légi és vízi közlekedés országos, regionális és lokális emissziókataszterének meghatározása a 00-es évre vonatkozóan Budapest, 02. Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közigazgatási területére vonatkozó levegőtisztaság-védelmi Intézkedési Program Nyíregyháza, 04 Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség: évi beszámoló jelentései Nyíregyháza, Köszönet továbbá Dankó Andrásnak, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közlekedési Felügyelet osztályvezetőjének, Geczóné Czibere Mariannak és Zolnai Gábornak, a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal munkatársainak, akik az intézkedési program készítését adatokkal, szakmai együttműködésükkel segítették. 21