A KAZAH KÖZTÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS POLITIKAI TÖREKVÉSEI, STRATÉGIÁJA A XXI SZÁZAD KIHÍVÁSAIVAL SZEMBEN.

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány A KAZAH KÖZTÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS POLITIKAI TÖREKVÉSEI, STRATÉGIÁJA A XXI SZÁZAD KIHÍVÁSAIVAL SZEMBEN. Készítette: Radevich Anastassiya Budapest,

2 Tartalomjegyzék. Bevezetés 3. I. Általános ismeretek Kazahsztánról Kazahsztán földrajza Természeti erőforrások 7. II. Politikai helyzet Kazahsztán megalakulása Politikai és hatalmi struktúra Politikai pártok Elnöki hatalom Belpolitikai helyzet Kazahsztáni külpolitikai orientáció 17. III. Gazdasági helyzet Általános gazdasági áttekintés Az önállóság első évei Fellendülés, a gazdaság jelenlegi helyzete Növekedési szektorok Fejlesztéspolitika, tervek A kormányzat szerepe a gazdasági folyamatokban Infrastruktúra Privatizáció A kazah adórendszer 35. 2

3 3. 2. Gazdasági szerkezet, főbb gazdasági szektorok Kazahsztán ipara Kőolaj szektor Bányászat Építőipar Mezőgazdaság Külkereskedelem Külkereskedelem Kereskedelempolitika Relációs és áruösszetétel Külföldi működőtőke 51. IV. Kazahsztán külgazdasági kapcsolatai Magyarországgal Diplomáciai kapcsolatok A magyar-kazah gazdasági kapcsolatok Érvényben levő megállapodások Tőkemozgás 62. V. Kazahsztán és az Európai Unió Az Európai Unió és Kazahsztán kapcsolatai Befektetések Kazahsztánban 66. Befejezés 69. Irodalomjegyzék 72. 3

4 Bevezetés. A szakdolgozatom témája-a Kazah Köztársaság gazdasági és politikai törekvései, stratégiája a XXI. század kihívásaival szemben. A szakdolgozatomban bemutatom Kazahsztán politikai és gazdasági átalakulását, fejlődését a rendszerváltástól napjainkig, továbbá vizsgálom a kazah- magyar gazdasági kapcsolatokat, mert számomra hasznosak lehetnek a megszerzett, tanulmányozott ismeretek a későbbi munkám során. A Kazah Köztársaságot kiemelve szeretném bemutatni, hogy felkeltsem az érdeklődést egy olyan térség iránt, amely kiváló befektetési lehetőségeket biztosít az Európai Unió, az Egyesült Államok, a világ technológiailag fejlett országai közöttük Magyarország számára is. Magyarország mezőgazdasági állattenyésztési technológiák know-how értékesítésével jelentős eredményeket érhet el az e téren fejletlenebb kazah piacon. Mivel Kazahsztán rendkívül gazdag természeti erőforrásokban, ezért Magyarország számára is, amely kevésbé jól ellátott ásványkincsekkel, fontos a gazdasági-politikai együttműködés fenntartása, fejlesztése. Kazahsztán Közép-Ázsia egyik legstabilabb országa. Kazahsztán meglehetős sikerrel reformálta meg gazdaságát és megnyitotta országát a külföldi befektetők előtt. A Kazahsztánban befektető külföldi üzletemberek szerint a társadalmat átszövő korrupció ellenére az ország gazdasága stabilnak tekinthető, a bankrendszer pedig működőképes. A strukturális reformok terén Kazahsztán megelőzte az összes többi szovjet utódállamot, máris átalakították az egészségügyi és nyugdíjrendszert, a szociális ellátórendszereket, a közműszektort. Az elmúlt tíz évben a GDP átlagosan évi 10 százalékkal bővült, s az össztermék 75 százalékát ma már a magánszektor állítja elő. Kazahsztán az első volt a FÁK-ban, amelynek gazdaságát piacgazdaságként ismerték el. Figyelemre méltó az is, hogy a középázsiai térségbe érkezett tőke 80 százaléka itt landolt, s a Világbank befektetési szempontból a világ húsz legvonzóbb állama közé sorolta. Kazahsztánnak nincsenek külső adósságai, s az átlagkeresetek tekintetében havi bruttó 160 dollárral is a FÁK listavezetője. A FÁK tagországok közül Kazahsztánban a 4

5 legmagasabb az egy főre jutó külföldi közvetlen befektetések összege és közben épülnek az olajat és gázt külföldre szállító vezetékek is. Kazahsztán politikai rendszerét -Közép-Ázsia más új független államaihoz hasonlóan- a korlátozott demokrácia jellemzi. A kazah gazdaság átalakulása fokozatos reformok révén valósul meg, melyek keretében széles körű ár- és kereskedelemliberalizációt hajtottak végre, s határozottan szorgalmazzák a privatizációt, a piaci intézmények kiépítését. Ugyanakkor a szerkezetátalakítás és a fiskális reform, valamint a korrupció elleni küzdelem téren még mindig komoly lemaradás tapasztalható. Az ország pénzügyi függetlenségét az 1993-ban bevezetett nemzeti valuta, a tenge alapozta meg. A kazah gazdaság helyzete azonban nagymértékben függ az energiahordozók és nyersanyagok világpiaci árának ingadozásától, mivel növekedésében fontos szerepe van a kitermelő ágazatoknak, elsősorban a jelentős külföldi beruházásokat vonzó olajiparnak. A szakdolgozatom öt részből áll. Az első rész: az általános ismereteket mutatom be, kiemelve Kazahsztán földrajzát, természeti erőforrásait. A második rész: politikai helyzetről szól, főleg politikai struktúra, politikai pártok, elnöki hatalom, külpolitikai orientáció és belpolitikai helyzet. A harmadik rész: a gazdasági helyzet elemzése, hogyan változott a kazah gazdaság, gazdasági szerkezet a szovjet rezsim ideje után, hogyan fejlődött a kazah gazdaság 1991-től, a gazdasági szerkezet és főbb gazdasági szektorok bemutatása, a kazah külkereskedelem áruszerkezete, az export-import. A negyedik rész: Kazahsztán külgazdasági kapcsolatai Magyarországgal, főleg a magyar-kazah gazdasági kapcsolatok , diplomáciai háttér, érvényben levő megállapodások. Végül az Európai Unió és Kazahsztán kapcsolatának rövid áttekintése, befektetések Kazahsztánban. 5

6 A dolgozat végén összefoglalom a kazah gazdaságpolitika legfontosabb aktuális feladatait, legjelentősebb gazdasági-politikai eredményeket, jövőre vonatkozó fontosabb terveket. Szakdolgozatom készítése során a témához kapcsolódó magyar és külföldi szakirodalomból, külkereskedelemi statisztikákból, gazdasági elemzésekből, szakfolyóiratokból és az Internetről gyűjtöttem adatokat, információkat. Szeretném megköszönni belső konzulensemnek dr. Marinovich Endrének és külső konzulensemnek Kulimár Miklósnak a szakdolgozatom megírásához nyújtott segítségüket, mind azt az időt, amit rám fordítottak. 6

7 I. Általános ismeretek Kazahsztánról Kazahsztán földrajza. Területe: km 2 Lakossága: fő Népsűrűsége: 6,2 fő/km 2 Fővárosa: Asztana lakos Nemzetiségek: kazah 54 %, orosz 30 %, egyéb 16% Államforma: Köztársaság Államfő: 1991 óta Nurszultan Nazarbajev 7

8 Kazahsztán Közép-Ázsiában, mélyen az Eurázsiai kontinens belsejében fekszik. Területe négyzetkilométer. Határainak összes hossza eléri a kilométert, és a következő országokkal határos. 1 Kína km, Kirgízia 980 km, Türkmenisztán 380 km, Üzbegisztán 230 km, Orosz Föderáció km. Az ország legnagyobb városa és hosszú időn keresztül fővárosa Almati (korábbi ismertebb nevén Alma Ata) volt. A kormány a közelmúltban lakosú Akmola városba költözött, indoklásuk szerint ez a város kevésbé földrengésveszélyes és központibb fekvése folytán jobb összeköttetése van Oroszországgal december 10.-én a város nevét megváltoztatták és fővárosi rangra emelték, mai neve Asztana melynek jelentése magyar nyelven főváros. A főváros helyének megváltozásában részben a régi Almati modernizálásának nehézségei, részben -és ez volt a fő szempont- az ország belsejétől, illetve a kínai határtól való távolságok mérlegelése játszott szerepet. Az új, rohamosan fejlődő államközpont a modern várostervezett metropolisz, egyben a tőkebeáramlás, a befektetési lehetőségek terepe is lett. A Kazah Köztársaság közigazgatásilag 14 megyéből és 3 megyei jogú városból (Asztana főváros, Almati és Bajkonur) áll as adatok alapján a lakosság nagyobb része, 55 százaléka már városi, de európai viszonylatokhoz képest még mindig nagy, 45 százalékos a vidékiek, köztük a vándoréletet élők aránya. Az utóbbi évek városi lakosságának növekedési tendenciáját figyelve a vidéki népesség csökkenése várható Természeti erőforrások. Kazahsztán különleges természeti gazdaságát a területén található és bányászható ásványkincsek és nyersanyagok adják. Az ország részesedése a világ színes, valamint nemesfémtermeléséből valamint ezek feldolgozásából a szovjet korszak végén a következő volt: Berillium 24 %, Cink 7 %, Tantál 33 %, Titán 26 %, Chrom 27 %, Réz 3 %, Urán 14 %, Magnézium 5 %, Ezüst 6 %, Bauxit 1 %, Arany 1 %. A felsorolt ásványkincseken kívül vanádium, biszmit és fluoron 1 Kazahsztán földrajza: www. kz 8

9 kitermelése jelentős. Emellett számottevő vasérc (50-60 % vastartalommal) és kőszénkészlettel rendelkezik, illetve foszforkészletei Oroszország után a legnagyobbak a világon. A helyben bányászott bauxit alapját képezi a világ egyik legnagyobb alumíniumiparának. A legjelentősebb ásványanyag azonban a kőolaj. Az ország területén a mai napig 160 kőolaj- és földgázmezőt tártak fel. A tartalékok egyes adatok alapján megközelítik Kuvaitét, (a kitermelhető kőolaj mennyisége Kazahsztánban 95 milliárd barrel, Kuvaitban 96, 5 milliárd barrel) és meghaladják a mai napig feltárt Északi tengeri források készletét. A tengizi kőolajmezőt a világ legnagyobbjai között tartják számon. A már eddig feltárt illetve a jövőben még feltárandó ásványkincs és nyersanyaglelőhelyek alapozzák meg a már meglévő kitermelő és feldolgozó iparágak fejlődését, és ez által a gazdaság egészének a fellendülését. 9

10 II. Politikai helyzet Kazahsztán megalakulása. A mai Kazahsztán 1917 után az Orosz Föderáció autonóm köztársasága volt ban a Szovjetunión belül szövetségi köztársasági státust kapott. Kazahsztán, mint politikai egységes hatalom a szovjet birodalom megalakulásával jött létre ban az Orosz Föderáció joghatósága alatt megalakult a Kirgiz Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság. Az ös közép-ázsiai Nemzeti Elhatárolás eredményeként néhány kazahok által lakott területet a Kirgiz Köztársasághoz csatoltak ben a Karakalpak régiót elválasztották a köztársaságtól. Kazahsztánt 1936-ban emelték Egyesült Köztársaság rangra, hivatalos néven Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság lett. A többszöri határrajzolások ellenére Kazahsztán fő korvonala nem változott a szovjet időszak korai szakasza óta. A Kazahsztáni Köztársaság szuverenitását október 25.-én, függetlenségét december 16.-án nyilvánította ki december 21.-én csatlakozott a Független Államok Közösségéhez (FÁK), melynek Oroszország után a második legnagyobb területű tagja lett Politikai és hatalmi struktúra. Az ország kormányzása elnöki rendszerben működik, önálló törvényhozó, végrehajtó és igazságszolgáltató testülettel. A függetlenség korai éveiben a végrehajtó hatalom megszilárdította pozícióját a másik kettővel szemben. Ez a tendencia átterjedt a helyi kormányzatokra is, amelyek az autonómia magas fokát élvezték még az 1995-ös Alkotmány szerint is. Ma az ország 16 adminisztratív egységre oszlik. A 16 akimot, akik a polgármesterhez hasonló státusban vannak, az elnök nevezi ki. Az államfői státust a Köztársaság Elnöke tölti be, aki az állampolitika alakításában meghatározó személyiség. Általános, közvetlen és titkos választójog alapján 5 éves periódusra választják. A fegyveres erők főparancsnoki posztját is ő tölti be. 10

11 A miniszterelnök a Miniszterek Kabinetjének elnöke, és Kazahsztán kormányfőjeként tevékenykedik ben az Elnök a kormány nagyszabású átszervezését rendelte el, eredményeként jelentősen csökkent a kormányzati testületek és a kormány személyzetének száma. A parlament a törvényhozó testület legfelsőbb képviselője. A parlament két házból áll: Szenátus és Mazhilisz (alsóház). Az alsóházi választások általánosak, közvetlenek és titkosak. A Mazhiliszben 77 képviselő foglal helyet. A Szenátust közvetett és titkos szavazás útján választják meg, 39 tagja van. A parlament hivatali státusa 4 évre szól. A végrehajtó hatalom feje Kazahsztánban a kormány. A kormány a miniszterelnök fennhatósága alá tartozik, és a köztársaság parlamentjének tartozik felelősséggel a kormányzati programok jóváhagyásával vagy megváltoztatásával kapcsolatban. 2 A jelentős politikai döntések az elnök, a kormány és a parlamenti hatáskörébe tartoznak. A Kazahsztánban működő legfelsőbb állami szervek jelenleg fennálló struktúrája biztosítja a fontos politikai megoldások hatékony alkalmazását. A Kazahsztáni Köztársaság Alkotmányának szigorú végrehajtását biztosítandó megalapították az Alkotmányi Tanácsot. 2 Eastern Europe and the Commonwealth of Independent States Europa Publ. London 11

12 2. 3. Politikai pártok. Kazahsztánban számos nemzeti kulturális központ, közel 40 párt és 700 társadalmi szervezet működik, de a hatalom teljes egészében az elnök kezében koncentrálódik. A kellő hatalommegosztás hiánya miatt a nemzetközi szervezetek -köztük az EBESZ is- kritikával illették a kazah állam modellt. A kazahok minden ilyen esetben ázsiai hagyományaikra, népük mentalitására, az európaitól eltérő kultúrájukra és fejlődésükre hivatkoznak. Kazahsztánban szeptember 17.-én és október 10.-én soros parlamentifelsőházi, illetve alsóházi- választásokat tartottak, amelyek eredményeként a törvényhozó testületben az elnökhöz közelálló Otan párt (30,89 %) szerzett többséget, amelyet a Kommunista Párt (17,75 %), az Agrárpárt (12,63 %), illetve a Polgári Párt (11,23 %) követett. Tekintettel arra, hogy az Otan párt még a választások előestéjén szövetségre lépett az Agrárpárttal és a Polgári Párttal, a parlamenti struktúra kétpólusúvá vált, a törvényhozásban egyedül a Kommunista Párt számít ellenzéknek. A parlamentben kívül rekedt ellenzéki pártok -Azamat Demokrata Párt (4,57 %), Kazahsztán Népi Kongresszusa (2,83 %), Alas Párt (2,76 %), Megújulás Párt (1,97 %), Munka Pártja (1,38 %)- csalással vádolták a kormányzatot és új választások kiírását, követelték. Az EBESZ 200 fős megfigyelő csoportjának értékelése ugyancsak jelentős fenntartásokat fogalmazott meg a választások tisztaságával kapcsolatban kiemelve, hogy azok messze nem ütötték meg a nemzetközi normákat július 15.-én életbe lépett a parlament által elfogadott, az Alkotmánybíróság által az alaptörvénnyel összhangban lévőnek talált új párttörvény. Eszerint a már bejegyzett pártoknak is újra kellett regisztráltatniuk magukat január 17.-ig az új, irreálisan szigorú rendelkezések szerint (50 ezer fős párttagság és országos jelenlét követelményei). 3 Country Commercial Guide Kazakstan, Fiscal Year,

13 Parlamenti választások eredménye 2004-ben 1. ábra 14% 8% 17% 18% 43% Otan Aszar Ak Zsol AISZT Egyéb Forrás: Agenstvo po sztatyistyke, szeptember 19.-én Kazahsztánban parlamenti választásokat tartottak. A Nurszultan Nazarbajev államfő pártjaként számon tartott Otan (Haza) 43 százalékot kapott, míg az államfő legidősebb lánya Dariga Nazarbajeva vezette Aszar (Együtt) 18 százalékkal a második helyen végzett. Az Ak Zsol elnevezésű centralista párt 17 százalékkal a harmadik, míg az AISZT párt 8 százalékkal a negyedik helyen végzett. A legfőbb ellenzéki erőnek tekintett Kazahsztán Demokratikus Választása pedig a parlamentbe kerüléséhez szükséges hét százalék küszöbén egyensúlyozik. Összesen tizenkét párt indult. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői szerint a választás nem tekinthető demokratikusnak. Hatalmi pártok -különösen az Otan és az Aszar- jóval nagyobb sajtónyilvánosságot kaptak, mint riválisaik. A jelentés szól arról is, hogy több esetben megfélemlítették a választókat. Dariga Nazarbajeva egy személyben a Habar nevű állami csatorna első embere, ez is nagyon befolyásolta választások eredményét. Egyelőre nem világos, mit is jelent Kazahsztán politikai jövője szempontjából a Nazarbajev lány pártjának sikere. Sokak szerint Dariga politikai szerepvállalása az elnöki hatalom dinasztikus átörökítését szolgálja az országban. Dariga maga úgy nyilatkozott, hogy az új párttal megpróbálta felszámolni a Nazarbajev embereiből 13

14 álló elit hatalmi monopóliumát, az ellenzék szerint azonban nincs érdemi különbség apa és lánya között Elnöki hatalom ben Nazarbajev megkapta a Kazahsztáni Miniszterek Tanácsának elnöki posztját és 1989-ben a Kazahsztáni Kommunista Párt első titkári címét szeptemberében politikai és adminisztratív reformokat vezetett be, kibővítette a Legfelső Szovjet elnöki hatáskörét februárjában ezt a posztot is elnyerte decemberében Nursultan Nazarbajevet választották meg Kazahsztán első elnökévé, öt évre szólt a mandátuma. Hatáskörébe tartozott a hivatalnokok kinevezése és leváltása minden szinten, illetve rendeleteket hozhat a parlamenti törvényhozás ellensúlyozásaként december 1.-én egyetlen jelöltként indult az elnöki választásokon, ahol a lakosság 98,8 százalékának elnyerte támogatását. A szovjet rezsim utolsó éveiben jelentős szerepet játszott az összunió politikájának alakításában. Nazarbajev elnök legnagyobb vívmánya az, hogy képes volt megőrizni a politikai egyensúlyt az orosz és kazah pártok között. Habár a tekintélyelvű kormányzása nem segítette elő a többpárti demokrácia fejlődését, stabilizáló erőként hatott az országban és a régióban. A Kazah Köztársaság augusztus 30.-án megtartott referendummal új alkotmányt fogadott el. Ez a francia alkotmány főbb elemeinek átvételén alapul, és lényege az, hogy az elnök szinte teljes hatalommal rendelkezik minden kérdésben. A miniszterelnöknek csak gazdasági kérdésekben van döntési jogköre. A főbb külpolitikai kérdésekben az elnök véleménye a mérvadó októberében Nurszultan Nazarbajev nyilatkozattal fordult a kazah néphez, melyben nyilvánosságra hozta az ország fejlesztésének stratégiáját. Az ex párttitkár elnök a Kazahsztán-2030 jelszóval ismertté vált 2030-ig megvalósítandó programban alábbi fontosabb célokat sorolta fel: 4 Népszabadság: A hatalom családi biznisz, szeptember

15 A nemzeti biztonság- a szuverén Kazah állam fejlődésének biztosítása A belső politikai helyzet stabilizálása és a társadalmi feszültségek feloldása A piacgazdaság feltételeinek megteremtése, mely befektetőbarát gazdasági klímát teremt, és ez által hozzájárul a stabil gazdasági fejlődéshez A kazah állampolgárok szociális, egészségügyi jólléte A természeti erőforrások hatékony felhasználása Az infrastrukturális alapok megteremtése- a nagy távolságok miatt kulcsfontosságú ágazatok (közlekedés, távközlés) fejlesztése A Parlament október 8.-i döntése alapján január 10.-én előrehozott elnökválasztásokat tartottak Kazahsztánban. Ennek előkészítésére Nazarbajev elnök már hónapok óta készült, ugyanis joggal tartott attól, hogy az ország gazdasága az eredetileg 2000 decemberében esedékes elnökválasztásig kritikus helyzetbe kerül, ami jelentősen csökkentette volna győzelmi esélyeit. Emellett, a kazah ellenzék -elsősorban Kazsegelgyin (volt miniszterelnök) aktivitása és népszerűségének fokozatos növekedése- is gyors intézkedésre késztette Nazarbajev elnököt. Az előrejelzéseknek megfelelően Nazarbajev győztesen került ki a választásokból. A sietős előrehozatalt azonban az elnök tekintélyének további meggyengülésétől való félelem motiválta. A nemzetközi demokratikus normák megsértésével megvalósított pozícióbiztosítás kiváltotta a nyugati világ kritikáját. Már napjaink történetéhez tartozik az évi második szabad választás, amelyen Nurszultan Nazarbajev ismét megszerezte a nép támogatását. A nagyarányú (82 %) győzelem, nagyarányú (85 %) részvétellel párosult. A volt szovjet tagköztársaság pártfőtitkára, aki Kazahsztán 1991-es függetlenné válása óta tölti be ezt a posztot, további hét évre nyerte el az elnöki mandátumot. Miközben Moszkva üdvözölte az újraválasztást, a nyugati államok bírálták a választás körülményeit. A fő kifogás volt: az egy évvel előrehozott választásra az ellenzék nem tudott felkészülni, a Nazarbajev lány által vezetett tv nem adott 15

16 lehetőséget ellenzéki vélemény nyilvánosságnak, az egyetlen esélyes ellenzéki jelöltet bírósági határozattal zárták ki a versenyből június 27.-én a kazah parlament törvénybe foglalta Nazarbajev elnök hatalmának meghosszabbítását, ami azt jelenti számára, hogy mandátumának évi lejárta után is széleskörű jogosítványokkal rendelkezzen. Javaslatot tehet majd a hivatalban lévő elnöknek személyi kérdésekben, valamint rendkívüli vagy hadiállapot bevezetésével és a fegyveres erők bevetésével kapcsolatban. 5 Elemzők szerint nem kizárt, hogy az államfő, miután 2013-ban lejár -szándékai szerint 2006-ban ismét megszerzett- elnöki mandátuma, most 41 éves lányának akarja majd átjátszani az elnöki hatalmat. 6 Dariga lesz a szenátus elnöke, aki az államfő betegsége vagy lemondása esetén átveheti a hatalmat. Több éve lesz, hogy magához édesgesse a nemzetet, eközben felnő Nazarbajev unokája is, -figyelmeztette a honfitársait Nurkalidov, aki már negyedszázada közelről ismeri Nazarbajevet Belpolitikai helyzet. Kazahsztánban, a sajátos nemzetiségi arányok (52 % kazah, 30 % orosz) ellenére a függetlenség közel 10 éve alatt sikerült a belső békét megőrizni, az etnikai konfliktusoknak elejét venni. Nazarbajev elnökre a kazah nemzeti értelmiség nagy nyomást gyakorolt a kazah államnyelv bevezetése, valamint az ország területén lévő nukleáris robbanófejek megtartása érdekében. Az orosz lakosság pedig a kettős állampolgárság bevezetését követelte. Nazarbajev elnök 1994 végére sajátos kompromisszumot teremtett. Az államnyelv kérdésében engedett az orosz lakosságnak: az orosz hivatalosan egyenrangú nyelv maradt a kazahhal, a mindennapi életben, pedig megőrizte pozícióit. 5 HVG: Örökké Nazarbajev december o. 6 HVG: Családi vállalkozás szeptember HVG: Csúszós ügyek május o. 16

17 A kazah vezetés az EBEÉ decemberi budapesti csúcstalálkozóján aláírta azt a nyilatkozatot, amelyben a Kazah Köztársaság lemondott az atomfegyverekről, s az ország nukleáris leszerelése 1996 áprilisában fejeződött be. Közben 1994 márciusában, Moszkvában húsz évre szóló megállapodás született a Bajkonuri űrrepülőtér Oroszországnak való bérbeadásáról, melynek érvényességét 2004 januárjában 2050-ig hosszabbították meg. Az ország nukleáris biztonságát Oroszország, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország szavatolják. Az állampolgárság kérdésében azonban az orosz lakosságnak a kettős állampolgárságot nem engedélyezték. A kazah vezetés szakított a nemzetállam megteremtésének -bel- és külpolitikailag veszélyes- tervével. Az oroszok és a kazahok közötti ellentéteket tompítani akarják. Ezt szolgálta Abaj Kunanbajev ( ) költő és gondolkodó emlékének felelevenítése 1995 nyarán, aki a kazahok orosz segítséggel történő modernizálását hirdette. Az ország területén lévő zárt etnikai tömbök -a kazahok számára kedvezőmegbontását szolgálja az ország fővárosának Almatiból Akmolába (1998. május 6.-tól az új főváros nevét Akmoláról elnöki rendelettel Asztanára változtatták) történő átköltöztetése, ez ugyanis az ország északi, eddig nagyrészt orosz nemzetiségűek által lakott részét jelenti. A főváros áthelyezésével Nazarbajev elnök egy esetleges orosz elszakadási törekvésnek akarja elejét venni. A szeptember 11.-i terrorista támadás után a kazah belpolitikában is lehetett látni a rendszer szigorodásának bizonyos jeleit, de ezek egyelőre nem változtattak minőségileg az eddigi helyzeten végén, illetve 2002 elején pedig már tanúi lehettünk az ellenzék bizonyos fokú, s valószínűleg csupán formális erősödésének, bejegyezték a Kazahsztán Demokratikus Választása nevű új ellenzéki tömörülést. A hatalom gyakorlásának autoriter stílusából adódóan -az alkotmányos garanciák ellenére- Kazahsztánban gyakran megsértik az emberi jogokat, a demokrácia elveit, csak korlátozottan érvényesül a szólás- és sajtószabadság. Mindazonáltal a kazah sajtó sokkal szabadabb és kritikusabb, mint több más közép- ázsiai országban. A bírói hatalom függetlensége is csak korlátozottan érvényesül, ami 17

18 nehezíti a korrupció elleni harcot is. Látni kell tehát, hogy az országban kialakultak a demokratizálódás folytatásának feltételei, struktúrái, bár ezek hatékony és teljes funkcionálása még várat magára Kazahsztáni külpolitikai orientáció. A Kazah Köztársaság a közép-ázsiai térség egyik meghatározó középhatalma. Tagja az EBESZ-nek, az Euro-Atlanti Partnerségi Tanácsnak, részt vesz a NATO Partnerség a Békéért programban, intézményesített kapcsolata van az Európai Unióval. Érdekelt az Európai Tanáccsal való kapcsolatok intézményesítésében júliusában a Kazah Köztársaság belépett a Nemzetközi Valutaalapba (IMF), a Világbankba (IBRD) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankba (EBRD), 1994 januárjában pedig az Ázsiai Fejlesztési Bankba (ADB). Az Európai Unióval (EU) való kapcsolatokat az 1995-ös partnerségi és együttműködési megállapodás kölcsönösen előnyös alapokra helyezte. A regionális integrációba való bekapcsolódás céljából Kazahsztán 1992 novemberében tagja lett a Törökország, Irán és Pakisztán által 1985-ben alapított Gazdasági Együttműködési Szervezetnek (ECO) júniusában Kínával, Oroszországgal, Kirgizisztánnal, Tádzsikisztánnal és Üzbegisztánnal együtt létrehozta a Sanghaji Együttműködési Szervezetet (SCO), amely az etnikai és vallási türelmetlenség elleni harcon kívül a kereskedelem és külföldi befektetések ösztönzését tűzte ki céljául. 9 A FÁK-on belül a Kazah Köztársaság 1993 szeptemberében aláírta a Gazdasági Unióról szóló megállapodást, s 1994 januárjától részévé vált a Kirgizisztánnal és Üzbegisztánnal létrehozott egységes gazdasági térségnek januárjában vámunióra lépett Oroszországgal és Fehéroroszországgal, majd 1999 februárjában az előbbi két állammal, továbbá Kirgizisztánnal és Tádzsikisztánnal együtt 8 Investment Guide for Kazahstan, Paris, OECD. 1998) 9 Külgazdaság, Kazahsztán gazdasága XLVIII évf június 18

19 vámunióról és egységes gazdasági térségről szóló egyezményt kötött. Ezt 2000 októberében az Eurázsiai Gazdasági Közösség (EÁGK) alapító okmányának aláírása követte az említett országok részvételével. Ez az okmány 2001 májusában lépett hatályba, és közös adó-, foglalkoztatás-, deviza- és vámpolitika kialakítását célozza szeptemberében Kazahsztán csatlakozott Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna Egységes Gazdasági Térséget létrehozó megállapodásához, amely a külkereskedelmi szabályozás koordinálására és a vámok csökkentésére irányul. A kazah diplomácia az ország geopolitikai helyzetéből kiindulva három meghatározó pólus 10 -Oroszország, USA, Kína- között egyensúlyozva képviseli nemzeti érdekeit, miközben növekvő szerepet játszanak az EU-tagországokkal fenntartott kapcsolatok is. Prioritásnak tekinti a FÁK-térséghez fűződő kapcsolatok erősítését. Kezdeményezője egy ázsiai biztonsági mechanizmus (Ázsiai Biztonsági és Bizalomerősítő Értekezlet) létrehozásának. Ezen a fórumon a tágabb értelemben vett térség országainak képviselői szoktak találkozni. Ezeken az összejöveteleken egy asztal mellett foglalnak helyet olyan országok vezető képviselői, mint Irán és Izrael. A legutóbbi csúcstalálkozón megfogalmazódott az igény, hogy a fórum szervezetté alakuljon át. A kazah diplomáciát bízták meg e lépés előkészítésével. Kazahsztán a nemzetközi közösség megítélésében a régió egyik fontos, jó gazdasági perspektívával rendelkező állama. Szénhidrogén tartalékainak köszönhetően a nemzetközi befektetések (kb. 10 milliárd USD) egyik cél országa. Gyorsuló ütemben folytatódik a húzó ágazatnak számító olaj- és gázszektor projektjeinek megvalósítása. Nyugati szakértők szerint 2020-ig mintegy 67 milliárd USD áramlik a Kaszpi-térségbe, amely nagyságrendileg összevethető az északi- tengeri olajberuházások volumenével. Figyelemre méltó, hogy az USA 2002-ben piacgazdaságnak ismerte el Kazahsztánt. A kazahok az Amerikai Egyesült Államoktól jelentős térségbeli szerepvállalást várnak. Nazarbajev elnök 1997-ben, 1999-ben és 2002-ben tett hivatalos látogatást az Egyesült Államokban, ahol fogadták őt a hivatalban lévő elnökök. A Chevron 19

20 kazahsztáni olaj beruházásainak következtében az amerikai befektetők előtt Kazahsztán felértékelődött. Németország, az ott élő több százezer német miatt, Kazahsztán legfontosabb nyugati partnere. A német kormány gazdasági segélyekkel kívánja megakadályozni, hogy az ottani németek tömegével vándoroljanak ki Németországba. Brit, francia, angol és olasz olaj- és gázipari cégek nagy érdeklődést tanúsítanak Kazahsztán iránt. A közép-európai térség országai közül kiemelten kezelik Magyarországot és Lengyelországot, amelyek belső átalakulási folyamata modellként szolgál fejlődésükhöz. A kazah diplomácia nagy aktivitást fejt ki a Közel- és a Közép-Keleten, valamint az egész ázsiai térségben. Kazahsztán iszlám államként határozza meg magát, s tagja az IKSZ-nek (Iszlám Konferenciai Szervezete). Ennek ellenére jó kapcsolatokat és együttműködést tart fenn Izraellel is. A török-kazah kapcsolatok 1992-tól kezdődően eredményesen fejlődik. A kazahok szinte minden olyan gazdasági és kulturális megállapodást aláírtak, amelyek a Török Népek Együttműködésének keretében jöttek létre. Ankara Kazahsztánnak földközi-tengeri stratégiai partnere, azonban az együttműködésnek olyan mélysége, valamint intézményi háttérre nem alakult ki, mint amit a török vezetés tervezett. Kazahsztán számára Irán stratégiai jelentőségű ország, amelyen keresztül az Indiai-óceánra és a Perzsa-öbölbe tud kijutni. Almati jó kapcsolatokat tart fenn Teheránnal, gyakoriak a magas szintű látogatások, így legutóbbi 2002 májusában járt Kazahsztánban az iráni elnök. Japán is egyre aktívabb szerepet vállal a közép-ázsiai térségben, konkrétan a szénhidrogén feldolgozás terén. Tárgyalások folynak arról is, hogy a közép-ázsiai szénhidrogénmezőket Kínán át összekötik a japán kikötőkkel. 10 Aydin Mustafa: New Geopolitics of Central Asia and the Caucasus, SAM Papers (Ankara, SAM,2000) 20

21 Kazahsztán jövője szempontjából egyre nagyobb jelentőséggel bír a szénhidrogén termelés és a kitermelt kőolaj eljuttatása a világpiacra. A Kaszpi-tenger státusának kialakítása a partmenti államok között ezért is fontos. Ezen a téren a kazah diplomácia igen aktív és a mielőbbi megállapodást szorgalmazza. Kazahsztán a szeptember 11.-i terrorista merénylet után -a többi közép-ázsiai országgal együtt- felértékelődött a terrorizmus ellenes nemzetközi koalíció vezető országai szemében. Kazahsztán következetesen támogatja a koalíció erőfeszítéseit és -lehetőségeihez képest- maga is részt vállal azokban. Felajánlott egy zászlóaljat békefenntartás céljából afganisztáni szolgálatra. Szorgalmazta a közép-ázsiai országok regionális együttműködésének szorosabbra fűzését, s biztonságpolitikai együttműködésük erősítését. Kazahsztán önálló külpolitika megvalósítására irányuló törekvéseit fékezi Oroszország, amely -részben az orosz etnikum (a lakosság 30 %) támogatása, részben igen jelentős, évszázados múltra visszatekintő gazdasági pozíciói révén, továbbá az iszlám radikalizmus új hulláma ellenpólusaként- komoly befolyást képes gyakorolni a fiatal kazah államra. A jelenlegi kazah külpolitika Oroszországtól való relatív függetlenedése meghatározó mértékben a Nyugat jelentős támogatásának, közvetlen tőkebefektetéseinek köszönhetően érvényesül. Ugyanakkor a kazah-orosz viszony stratégiai jelentőségű Asztana számára: a kiterjedt területtel, de viszonylag gyér lakossággal rendelkező ország perspektivikus fenyegetést lát a közeli Kínában, amelyet kizárólag egy Oroszországgal kialakított partnerség keretében tart kezelhetőnek. Kazahsztán a közelmúltban megerősítette tagságát az 1999 májusában megújított FÁK kollektív biztonsági szerződésben A kazah vezetés a közép-ázsiai államok összefogására is törekszik. Kazahsztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán valamint Kirgizisztán vezetői rendszeresen találkoznak, s egyre bővülő gazdasági- sőt biztonsági- együttműködés alapjait vetik meg. Centrazbat néven közös -kazah-üzbég-kirgiz- békefenntartó haderőt hozták létre, amely a NATO-val -a PfP keretében- rendszeres együttműködést valósít meg. Egyetértenek abban, hogy a közép-ázsiai térséget atomfegyvermentes 21

22 övezetté nyilvánítsák, s elképzelhető, hogy egy ilyen tartalmú dekrétum még ben aláírásra kerül január 10.-én Biskekben a kazah, kirgiz és az üzbég elnök örök barátsági szerződést írt alá, amely a korábbinál szorosabb együttműködést irányoz elő a három ország között. A Hármas Szövetség -hez 1998-ban csatlakozott Tádzsikisztán is. Ebből alakult ki 2002-ben a Közép-Ázsiai Együttműködési Szervezet. Kazahsztán ügyesen taktikázik a térség nagy országai, Oroszország és Kína, valamint a régióban is terjeszkedő Egyesült Államok között. Kazahsztán, a feltörekvő közép-ázsiai hatalom az elemzők szerint egyszerre tudta erősíteni Oroszországhoz fűződő viszonyát, s megőrizni Amerika barátságát és az olajiparban oly fontos befektetői kedvét. Asztana egyfelől a Független Államok Közösségén belüli maghoz tartozik, melyet tovább erősített az Egységes Gazdasági Térség létrehozása, míg másfelől korántsem támogatta Üzbegisztánhoz hasonlóan Amerika Irak elleni háborúját, később azonban küldött békefenntartókat a nemzetközi alakulatba. Partnerségét erősíti a szomszédos Kínával melyet a tervezett ataszui olajlelőhelyet Nyugat-Kínával összekötő olajvezeték építési projekt is szorosabbra fon. Olajával Kazahsztán a Földközi tengeren keresztül hamarosan eléri Európát, fontos együttműködést alakíthat ki a világ egyik legjelentősebb, gazdasági hatalommal rendelkező régiójával. Kazahsztán ezzel a lépésével csökkenteti függőségét Oroszországtól és az Egyesült Államoktól. 22

23 II. Gazdasági helyzet Általános gazdasági áttekintés Az önállóság első évei. A szovjet rezsim ideje alatt Kazahsztán ipari és mezőgazdasági régióként funkcionált. Hatalmas energetikai, kohászati, vegyipari és gépipari gyárakat építettek a köztársaság területén. Jelenleg Kazahsztán a vas, színesfémek, urán, szén, olaj, gabona és az állattenyésztésből származó termékek legnagyobb gyártója. A legkedvezőbb évek Kazahsztán gazdasági fejlődése és a vállalatok termelési tevékenysége szempontjából a szovjeturalom időszakára tehetők. A vállalatok termelékenysége magas fokon folyt és a minőség is magasabb volt. Az utolsó években, a termelésben bekövetkezett komoly visszaesés ellenére Kazahsztán megmaradt a legnagyobb színesfémtermelő országnak: 88,5 ezer tonna ólom, 255,6 ezer tonna réz, 169,2 ezer tonna cink, 9,6 ezer tonna titán, 1,024 millió tonna alumínium, 3,3 millió tonna bauxit és sok egyéb színesfém és ritkaföldfém. A szervezetlenség, a gazdasági kapcsolatok megszakadása a FÁK vállalataival, a piacgazdaságra való áttérés gerjesztette gazdasági válság, a hivatalnokok körében a fegyelmezettség és felelősség éles visszaesése, az ipar, a mezőgazdaság és egyéb gazdasági szférán belül bekövetkezett termeléscsökkenés eredményeként Kazahsztánban jelentős recesszió volt tapasztalható 1992 és 1995 között. Becslések szerint a termelés csökkenése az 1990-ben relatív stabil szintről 1992-re 14,6 százalékkal, 1993-ra 28 százalékkal, 1994-re 48 százalékkal és re 57 százalékkal esett vissza. Kazahsztán közepes mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik ben a nemzeti bevétel 38 százalékát adta ez a termelési ág. Ugyanebben az időben viszont csak 1,6 millió embert foglalkoztatott a mezőgazdaság. Ez a két tény mutatja a gépesítés széleskörű elterjedését és a mezőgazdasági termelékenység relatív magas hatékonysági fokát. A 222,5 millió hektáros térség 82 százaléka mezőgazdasági terület. 23

24 1992-től elkezdődtek a munkálatok a gazdaság megreformálásán, és a piacgazdaságra való áttérés már kezdetét vette utolsó hónapjaitól mindez még intenzívebb ütemben folytatódott tovább. Különösen ezekben az években éledt fel a több szektorból álló gazdaság kialakításának folyamata. 91,3 ezer különböző gazdasági tevékenység, amelyből 73,3 ezer a gazdaság nem állami szektorát képviseli, működött 1995 végéig Kazahsztánban ben a gazdaság nem állami szektorban tevékenykedő vállalatok által termelt ipari termelés fajlagos súlya 30,4 százalék, ugyanezen érték a mezőgazdaság bruttó termelésében 38,9 százalék volt. Az üzleti vállalkozások, a kis- és közép vállalatok fejlődésnek indultak a köztársaságban elején 21,3 ezer vállalat és szervezet működött és 147,2 ezer embert foglalkoztattak a munkafolyamatban. Ugyanebben az időben a privatizáció folyamata is előmozdította az üzletág fejlődését és 1995 között az alacsony szintű privatizáció keretein belül 9 ezer különböző objektum került értékesítésre. A teljes körű privatizáció programja alapján, ami mostanra gyakorlatilag véget ért, 2 ezer vállalat (elsősorban a szolgáltatási szektorból) került árverésre. A 2120 állami gazdaság 93 százalékát és több más mezőgazdasági vállalatot privatizálták. A privatizáció és a nem állami szektor kialakulásának eredményeként az állami tőke 60 százaléka magántulajdonba került ben az infláció 160 százalékra csökkent az 1994-es 1258 százalékos értékhez képest. A fenti adatokból is kitűnik, hogy a rendszerváltozás első éveiben, a többi rendszerváltó országhoz hasonlóan, Kazahsztán is komoly problémákkal küzdött a gazdaság stabilizálása terén. A kormányzat szigorú monetáris politikájának és az ország kiváló természeti adottságainak köszönhetően a köztársaság elindult az expanzió útján. Az 1996 év már kecsegtető jeleket mutatott e téren. Az infláció 25 százalék körüli értékre csökkent, a termelékenység növekedett. De mikro gazdasági szinten a vállság sajnos tovább folytatódott. Kazahsztán kontinensen belüli pozíciója, a tengeri és a nemzetközi szállítás fő útvonalaitól való távolság komoly problémákat vetett fel a gazdasági fejlődés szempontjából. 24

25 A szovjet éra ideje alatt a közlekedési és kommunikációs rendszerfejlesztésékor előnyben részesítették a Kazahsztánt Oroszországgal összekötő hálózat kiépítését. Az 1990-es évek középéig Kazahsztán infrastruktúrája a FÁK-kal való gazdasági kapcsolat fenntartását szolgálta. Nem létezik a nyugati régiót az észak-keleti és déli régióval összekötő olajvezetékek. Az északi illetve déli részen működő villamosvezetékek nem voltak egymáshoz kapcsolva. A hatalmas északi rendszer Oroszországgal, a déli rendszer, pedig Kirgizisztánnal és Üzbegisztánnal volt összekötve. Mindezek eredményeként Kazahsztánnak elsősorban ezt a hatalmas problémát kellett megoldania: javítani kellett a köztársaságon belüli kapcsolatokon, összeköttetéseken és az infrastruktúra nagy hányada is modernizálásra szorult Fellendülés. A gazdasági jelenlegi helyzete. Kazahsztánban a gazdasági reformok 1992-ben kezdődtek, s bár az átalakulás nem volt zökkenőmentes, a piacgazdaság intézményrendszere a 90-es évek második felében kialakult. Annak dacára, hogy a privatizáció 1999-ben megtorpant, az állami tulajdon 80 százalékát magánosították, a magánszektor a GDP-nek közel 60 százalékát állítja elő. Ezen belül a kisvállalkozások (számuk meghaladja a 392 ezret) adták 2001-ben a nemzeti össztermék 17,2 százalékát. Másfelől több stratégiai jelentőségű nagyvállalat (Kazcink, Aktobemunajgaz, Kazahmüsz, Kazhrom, Aljuminij, Kazahsztana, stb.) privatizációja elhúzódni látszik. Sikeres volt az 1993-ben bevezetett nemzeti valuta, a tenge, 1999 évtől kezdett árfolyam lebegtetése. A kurzus kezdeti gyors esését követően stabilizálódott az árfolyam, a tenge az elmúlt időszakban inkább a túlértékeltség jeleit mutatja. Kazahsztán egyes FÁK államoktól eltérően nincs konverzációs probléma, az importfinanszírozás megoldott. Tartósán magasak az állam deviza- és aranytartalékai (2002 szeptember közepén elérték a 4,77 milliárd USD-t), ezek mértéke huzamos ideje meghaladja a külső kazah államadósság 3,25 milliárd 11 Emine Gürgen: Economic Reform sin Kazakhstan, Kyrgyz Republic, Tajikistan, Turkmenistan and Uzbekistan, Occasional Papers (Washington, IMF, 2002) 25

26 USD-t tett ki. Emellett a kormány áltál garantált hitelek összege további 577 millió USD- t jelentenek. Az IMF felé fennálló, 400 millió USD-t meghaladó adósságát Kazahsztán még 2000 nyarán kifizette, azóta a Valutaalappal fenntartott kapcsolatok meglehetősen visszafogottak. Az ország valamennyi jelentősebb pénzügyi szervezetnek (IMF, Világbank, IFC, EBRD, Ázsiai és Iszlám Fejlesztési Bankok, stb.) tagja. WTO felvételi kérelmét 1996-ban adta be, a felvételi tárgyalások változó intenzitással, 2001-től felgyorsulva folynak. Kazahsztán az elmúlt néhány évben kiváló makrogazdasági eredményeket tudott felmutatni. Az es orosz pénzügyi válság -bár visszavetette a reformokatcsak áttételesen, érintette az országot, az elmúlt időszak átlagosan magas nyersanyag árai pedig besegítettek abban, hogy stabilizálódott a kazah gazdaság, és 2000-től kezdődően már a kiszámítható növekedés jeleit mutatja. A makrogazdasági indexek alakulása Kazahsztánban 1991 és 2002 között. 1. táblázat Év Munkanélküliségi ráta (%) Inflációs ráta (%) A Folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP % - ban. Reál GDP évi átlagos változási üteme % 1991 n. a. n. a , n. a. n. a. 0-5, , , 9-9, , , 1-7, 8-12, , 2-1, 3-8, , 3-3, 6 0, , 4-3, 6 1, , 1 7, 1-5, 6-1, , 5 8, 3-1 2, , 8 13, 2 2, 2 9, , 4 8, 4-5, 6 13, , 3 5, 8-7, 5 9, 5 Forrás: Sztatyisztyicseszkiy jezsegodnyik Kazahsztána. Yearbook of Labour Statistics o. A 1. táblázat szerint ez a kezdetben kiugróan rossz mutató a transzformációs visszaesés leküzdésének, az infláció visszaszorításának, a költségvetési és a folyó fizetési mérleg javulásának köszönhetően nagymértékben javult. A piacgazdasági 26

27 átmenet kezdete az árak gyors ütemű emelkedését hozta magával, s ez a folyamat az 1994-es hiperinflációval tetőzött. Ezt követően a szigorúbb monetáris és fiskális politika megfékezte az inflációt és stabilizálta a nemzeti valutát. Az 1998-as orosz válság utáni időszakban a gazdasági növekedést egyre inkább az erősödő olajipar határozza meg. A munkanélküliségi ráta között csaknem 2,7-szeresére (1999-ig négyszeresére) nőtt, amit elsősorban az állami tulajdonú vállalatok dolgozóinak részleges elbocsátása okozott. A transzformációs recesszió, amely elsősorban a Szovjetunió és a kazah nehézipari termékek iránti kereslet összeomlásával függött össze, 1995-ben érte el a mélypontot, amikor a reál GDP volumene 1990-hez képest 61 százalékára csökkent. Ez a szint 1998-ban 62 százalék volt, majd az olajárak stabilizálódását követően 2000-ben 69, 2001-ben 79, 2002-ben 86 százalékra emelkedett. A szeptember. 11.-i amerikai tragédia és azt recesszió 2001 után lassította ugyan a kazah gazdaság növekedését, de utóbbi 2002-ben még mindig nagyon magas, 10 százalékhoz közeli érték maradt. A kazah gazdaság GDP alakulása években (az előző év százalékában) GDP Forrás: Magyarország külgazdasága adatai alapján. 2. táblázat 27

28 A kazah gazdaság GDP alakulása években (az előző év százalékban) 2. ábra 120 GDP az előző év %-ban GDP Vizsgált év Forrás: a GKM: Magyarország külgazdasága , adatai alapján. A 2. ábrából és a 2. táblázatból azt elemezhetjük, hogy a kazah gazdaság 10 százalék körüli éves növekedést, ütemet ért el az elmúlt négy évben, és a GDP-je a tavalyi évben meghaladta az 1993-as bázis év bruttó hazai termelését ben az ország 10. éves függetlenségének legjobb gazdasági évét zárta: kimagasló, 13,2 százalékos GDP növekedést ért el, az ipari termelés 13,5. százalékkal, a beruházások 21 százalékkal bővültek, eközben az éves infláció a tervezett 9 százalék helyett mindössze 8,4 százalékot ért el. A 2002 évi makrogazdasági adatok szerényebbek az előző évinél, de még mindig magas, 9,5 százalékos GDP növekedés volt tapasztalható. A gazdasági bővülés motorja, a kitermelő ágazatok mellett egyre nagyobb súllyal szerepelt a belföldi kereslet növekedése. A gazdaság valamennyi szektorában egyenletes növekedés volt jellemző, kivéve agrár ágazatok, ami nem fejlődött. 28

29 2002. január végén Imangali Taszmagambetov vezetésével alakult új kormány. A kabinet tevékenységének alapvető célja a pozitív gazdasági tendenciák megerősítése mellett, a szociális, gazdasági fejlődés minőségileg új pályára irányítása. Elfogadták a kormány Kazahsztán 2030 középtávú programját, ami a évekre szóló prioritásait a következőkben jelöli ki: a lakossági megtakarítások aktivizálása, a külső konjunktúrától kevésbé függő nagyobb gazdasági biztonság elérése. Ami a gazdasági növekedés konkrét számait illeti, Taszmagambetov szerint az évi százalék körüli GDP bővülése lenne kívánatos, ami ma maximum célként fogalmazható meg. Az elkövetkező időszakban, éves átlagosan reálisan 5-7 százalékos növekedés valószínűsíthető, 2004 végére a GDP legkevesebb 20 százalékkal bővülhet, egy főre vetítve pedig elérheti az USD-t ben 4-6 százalékos inflációval lehet számolni. A szociális célok között szerepel, hogy a létminimum alatt élők aránya ne haladja meg a lakosság százalékát. Sürgős intézkedésekre van szükség a katasztrofális állapotba került egészségügyi területén, amely jelenleg 60 százalékban finanszírozott, és már demográfiai veszélyekkel fenyeget. Hasonló a helyzet a kultúra és az oktatás területén Növekedési szektorok. A kőolaj és a földgáz uralja a gazdaságot. Kazahsztán durván 24 milliárd hordó kőolajtartalékkal rendelkezik, ezen felül a Kaszpi-tenger térségében is jelentős kőolajmennyiség áll rendelkezésükre ( kb. 30 milliárd hordó). Kiemelkedően nagy a nyugati érdeklődés Kazahsztán kőolaj és földgáz szektora iránt, a tervezett projektek száma hatalmas. A kazah kormány jelentős lépéseket tett az energiaszektor megreformálására. Több energiaszolgáltatót privatizáltak és az elektromos hálózat egy különálló, állami tulajdonban lévő vállalat hatáskörébe került. A jövőben valószínűleg privatizálásra kerülnek a területi energia-elosztó vállalatok is. Kazahsztán energiaszolgáltató szektora több mint 100 millió USD volumenű külföldi befektetést vonzott, ennek nagy részét a régi üzemek rehabilitációjára fordították. 29

30 Fejlesztéspolitika, tervek. A kazah gazdaságfejlesztés kétségkívül legperspektivikusabb területe az olaj- gáz szektor. A legújabb prognózisok Kazahsztán olajtartalékait 30 milliárd hordóban jelölik meg, így mindinkább megalapozottnak tűnik az a feltételezés, hogy az ország már középtávon a vezető kőolaj exportőrök közé kerülhet. Mindezt nem csak az igen biztató kasagani óriásmező feltartásai támasztják alá. A Kaszpi talapzatán jelenleg több mint 100 perspektivikus lelőhelyet tartanak nyilván. A befektetők az elkövetkező évtizedben milliárd USD-t meghaladó beruházásokkal számolnak a kazah szénhidrogén szektorban. A jelenlegi közel millió tonnás export potenciál gyors növelése elengedhetetlenné teszi a vezetékkapacitások intenzív bővítését. Kazahsztán az ún. többvektorú, diverzifikált vezetéképítések mellett áll ki, kiemelt projekteknek tekintik a Tengiz- Novorosszijszk (CPC), a Baku-Tbiliszi-Ceyhan (BTC) vezetékeket, de vizsgálják egy iráni útvonal és egy Nyugat- Kazahsztánból Kína irányába tartó olajvezeték építését is. Június elején az Orosz Föderáció és Kazahsztán hosszú távú olajipari megállapodást kötött az éves tranzitkvótáról, amit 17,5 millió tonnában rögzítettek, és erre igen kedvező 0,74 USD/to/100 km tarifát állapítottak meg márciusában a Kazahoil és a Transzport Nyeftyi Gaza (TNG) állami vállalatok összevonásával létrehozták a KazMunajGaz olaj és gázipari szuperholdingot. Az újonnan létrehozott vállalatcsoport aktíváit szakértők 2 milliárd USD-ra értékelik. A hivatalos indoklás szerint a KazMunajGaz létrehozására a világban tapasztalható fúziós kényszer mellett, a Kaszpi-talapzat küszöbön álló feltárásaiban történő hatékonyabb kazah állami szerepvállalás miatt volt szükség. Elemzők szerint e lépéssel az időközben jelentős tőkére szert tett hazai befektetők térnyerése várható a szénhidrogén szektorban, ezt támasztja alá a befektetési törvény nemzeti elbánás irányába történő módosítása is. A fúzió meghatározó szereplőjét, a Kazahoil nemzeti olajvállalatot a 90-es évek közepén hozták létre, 2001-ben 6,57 millió tonna olajat és 1,4 milliárd köbméter földgázt termelt. A TNG kezelésében 6400 km olajvezeték és 9000 km hosszú gázvezeték van. 30

31 A kazah olaj-gázipari projektek közül három óriás mező emelendő ki: a Kaszpi talapzat kasagani szektorának feltartásai, a Tengizi mező fejlesztése a TCO vezetésével, ill. a karacsaganaki gáz-olajlelőhely művelésbe vonása ban a kazahsztáni társadalmi-gazdasági fejlődés folyamataiban egymás mellett voltak jelen a 2030-ig előre tekintető stratégiai fejlődési alapelvek és a különféle rövid- vagy középtávú fejlődési programok elemei. A hosszú távra szóló program prioritásokat határoz meg a társadalmi-gazdasági fejlődésben. Ezekben a nyitott piacgazdálkodáson alapuló folyamatos növekedéssel számolnak, amely növekvő külföldi befektetésekkel és hazai felhalmozással párosul közötti időszakra szóló fejlődési terv külön kiemel olyan fontos területeket, mint a falusi lakosság problémáinak megoldása és a munkanélküliség, illetve az elszegényedés elleni küzdelem. További cél a befektetésbarát környezet kialakítása és a káros társadalmi jelenségek (pl. a korrupció) visszaszorítása. A kormány arra törekszik, hogy a további befektetések nem a kitermelő, hanem a feldolgozó ágazatokba irányuljanak. A gazdasági helyzet külső és belső tendenciájának értékelésére Gazdaságpolitikai Tanácsot hozták létre. Napirenden van a kis- és középvállalkozások támogatása, fejlesztése is. Az EBRD és az Ázsiai Bank által fele-fele arányban nyújtott kölcsönök terhére mintegy 100 millió USD hitelkeretet biztosítottak erre a célra. A kormány lépéseket tett a mezőgazdasági ágazat támogatására is, mintegy 150 ezer falusi gazdálkodó részesült mikro hitelekben. A betakarítási munkák után állami felvásárlásokkal és vevőközvetítéssel segítették az értékesítési lehetőségeket. Az energiagondok megoldására a kormány jóváhagyta a nukleáris energetikai és az ipari ágazat fejlesztési tervét, amely szerint 2030-ra az ország az energetikai ellátás terén önellátó lesz. A korábbi években hasonlóan, 2000-ben is ellentmondásos és sokszor áttekinthetetlen maradt a privatizáció. A kormány az év elején megváltoztatta az addigi gyakorlatot: azóta a privatizáció közvetlen eladással és a megállapított ellenérték közvetlen kifizetésével történik. 12 Country Commercial Guide Kazakstan, Fiscal Year,