Arany János Magyar - Angol Kéttannyelvő Általános Iskola és AMI(Ebes) Pedagógiai Program NEVELÉSI PROGRAM TARTALOM

Átírás

1 NEVELÉSI PROGRAM TARTALOM NEVELÉSI PROGRAM Pedagógiai alapelveink Az iskolában folyó nevelı-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 8 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását szolgáló tevékenység A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı tevékenység A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenység A szülık, a tanulók és a pedagógusok együttmőködésének formái Kiegészítés a nevelési programhoz a két tanítási nyelvő oktatás bevezetésekor Az Arany János Magyar - Angol Kéttannyelvő Általános Iskola és AMI egészségnevelési programja Az Arany János Magyar - Angol Kéttannyelvő Általános Iskola és AMI környezeti nevelési programja A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatok A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke 59 2

2 1. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK Iskolánk nevelıtestületének hitvallása Az ebesi Arany János Magyar - Angol Kéttannyelvő Általános Iskola és AMIpedagógusaiként mindennapi nevelı és oktató munkánkban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket kívánjuk érvényre juttatni: 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük diákjaink elıre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tılük minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk. 2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerő ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bıvítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Ennek érdekében: Oktató-nevelı munkánkban a tanulók alapkészségeit fejlesztjük, és számukra korszerő, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthetı alapmőveltséget nyújtunk. Iskolánk olyan - az emberre, a társadalomra, a mővészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó ismereteket közvetít, melyek megalapozzák a tanulók mőveltségét világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szőkebb és tágabb környezetükben. Az iskola nevelı-oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörő fejlesztésében látjuk. Fontosnak tarjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit. Az iskolai életben a nevelés-oktatás során arra törekszünk, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak, és a munkának becsülete legyen. Segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót, megelızni, felismerni a rosszat. Törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására. Megismertetjük tanulóinkat nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedı személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk bennük a haza, a szülıföld iránti szeretetet. A NAT 2007-ben megjelölt kulcskompetenciák fejlesztését állítjuk elıtérbe. Így feladatunk a következı területek fejlesztése: Anyanyelvi kommunikáció 3

3 Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség Pedagógiai koncepciónknak, iskola- és nevelés-filozófiánknak az alapja és mozgatórugója a gyermek, hiszen iskolánkban minden ıérte történik. Aktív részese és alakítója a szülı, aki a nevelés, a gyermeki személyiség fejlıdésének folyamatában a legfontosabb szerepet játssza, s a legnagyobb felelısséget viseli. Az iskola a szülı partnere ebben a folyamatban a tudásgyarapítással, a személyiségformálás lehetıségeinek gazdagításával. Közös munkánk csak úgy lehet eredményes, ha az iskolahasználók köre: a tanulók, a szülık és a pedagógusok együttmőködve, közös erkölcsi alapvetéssel, közmegelégedéssel élnek és dolgoznak együtt. Erkölcsi értékrendünknek megfelelıen olyan iskolai belsı világot hozunk létre és tartunk fenn, amely gyermek- és emberközpontú, amely egymás elfogadására, megbecsülésére, szeretetére épül. 3. Iskolánk - elsısorban a szülıkkel ápolt kapcsolatok révén - folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: Rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal. Igyekszünk lehetıséget adni arra, hogy iskolánk életérıl, tevékenységérıl, eredményeirıl minél többet megismerhessenek a szülık, valamint községünk érdeklıdı polgárai. Ápoljuk és bıvítjük eddigi kapcsolatainkat a község intézményeivel, civil szervezeteivel. Nevelıink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk - eddigi hagyományaihoz híven - továbbra is képviseltesse magát a különféle rendezvényeken a helyi társadalmi életben. 4. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen az alábbi személyiségjegyekkel, képességekkel rendelkezik: humánus erkölcsös fegyelmezett mővelt kötelességtudó érdeklıdı, nyitott, öntevékeny kreatív, alkotó becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, a tudást képes a problémák érzékelésére és megoldására gyakorlatias képes eligazodni szőkebb és tágabb környezetében jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban) van elképzelése a jövıjét illetıen 4

4 ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit képes tudását továbbfejleszteni és önállóan ismereteket szerezni tudását folyamatosan gyarapítja, bıvíti képes az értı olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban ismeri, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit viselkedése udvarias beszéde kulturált társaival együttmőködik szüleit, nevelıit, társait szereti és tiszteli képes szeretetet adni és kapni szereti hazáját megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérı nézeteket egészségesen él szeret sportolni, mozogni megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt gondozott. Nevelıink mindennapi nevelı és oktató munkája arra irányul, hogy a lehetı legtöbb diákunk rendelkezzen végzıs korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel, képességgel. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerő ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bıvítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelıink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni. Ennek érdekében: a nevelés keretében folyamatosan törekszünk a gyerekek szociálisan értékes, tehát közösségfejlesztı és önfejlesztı magatartás- és tevékenységformáinak, azaz a konstruktív magatartás és tevékenységrepertoár fokozatos kiépítésére, megerısítésére, ezzel párhuzamosan a destruktív megnyilvánulások leépítésére. felelısök vagyunk a tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlıdéséért. Az erkölcsi szabályokat, eszményeket értékkategóriákként fogadjuk el. Az etikát, mint az egyes ember belsı önfejlıdésének törvényét, a jónak az alapelvét, az élet tiszteletét, a cselekvı felelısségét, a cselekvı szeretetet, az optimizmust fogadjuk el. Értékstruktúránk a következı: A biológiai lét értékei: A biológiai lét és az élet tisztelete, védelme. 5

5 Az én harmóniájára, autonómiájára vonatkozó értékek: Az önismeretre, önértelmezésre, a saját személyiség kibontakoztatására, az önnevelésre vonatkozó igény és aktivitás. A társas kapcsolatokra vonatkozó értékek: A személyes (intim), a szociális kapcsolatok értékei, a mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek. A társadalmi eredményességre vonatkozó értékek: A mőveltséggel és a munkával kapcsolatos értékek. A humanizált társadalom és világkép értékei: A hazával, a nemzettel, a civil társadalommal kapcsolatos értékek, a világra vonatkozó értékek. 5. Iskolánk nevelı-oktató munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, az európai humanista értékrend hatja át, valamint kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség elıtt álló közös problémákra és a különbözı kultúrák iránti nyitottságra. Az iskolai nevelés és oktatás nyelve magyar. Ennek érdekében: a demokrácia értékrendjére építve olyan demokratikus magatartás alapjait rakjuk le, illetve olyan demokratikus magatartásra készítjük fel tanulóinkat, amelyben az egyén és a köz érdekei egyaránt megfelelı szerephez jutnak, a minden ember számára nélkülözhetetlen általános mőveltségnek azokat a szilárd alapjait sajátíttatjuk el, amelyekre biztonságosan építheti ismereteit a késıbbiekben valamennyi tanulónk, nevelı-oktató munkánk a közös nemzeti értékeket szolgálja, mert fontos szerepet szán a hagyományoknak, valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének, európai, humanista értékrendre építjük nevelési-oktatási programunkat, mert azokra a tartalmakra összpontosítunk, amelyek az Európához való tartozásunkat erısítik, nagy figyelmet fordítunk az emberiség elıtt álló közös problémákra (egészségvédelem, környezetvédelem stb.), hangsúlyozzuk az egyén felelısségét, lehetıségeit, feladatait a problémák megoldásában, a Földet, az emberiséget, az egyes közösségeket fenyegetı veszélyek csökkentésében (a gyermeki értelem szintjén), kiemelt jelentıséget tulajdonítunk a más népek, kultúrák iránti nyitottságnak, megértésnek, iskolánk vallási és világnézeti kérdésekben semlegesnek tartja magát, de törekszik a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítésére. 2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELİ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 1. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka céljait az általános emberi és nemzeti értékek tanulókkal történı megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Célja, hogy a kultúra teljes rendszerére építve számos olyan szükségletkielégítı tevekénység (tanulás, mint munka, önállóság, önmővelés, önkifejezés, játék, szorgalom, stb.) szervezıdjön és mőködjön, amely leköti a tanulókat, komfortélményt 6

6 biztosít számukra, fokozza élményüket, kitágítja érdeklıdésüket. S mindez kapcsolódjék össze a tanulók nagyfokú motiváltságával, (szociális alkalmazkodás), magatartási kultúráját tapintatosan alakító nevelési kultúrával, amely lehetıséget teremt a családi eredető szociális hátrányok részbeni enyhítésére éppúgy, mint a tehetségek felismerésére és fejlesztésére. 2. Pedagógiai munkánk alapvetı feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklıdésre és aktivitásra építve az alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák. A személyiségfejlıdés szempontjából kiemelten fontos, hogy ezek képviselete váljon bennük meggyızıdéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat: Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és a növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élı és az élettelen természet szépsége iránt. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megırzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, a balesetek megelızése). Az önismeret, a saját személyiség kibontakozásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelısségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hőség, önzetlenség megértés, tapintat, ıszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. A család tisztelete, a szülık, a nagyszülık megbecsülése, szeretete. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés és áldozatvállalás. Törekvés az elıítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önmővelésre, az értékelés és az önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítása. A szülıföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. A kisebbségben élı magyarságért érzett felelısség - és közösségvállalás. A hazánkban élı kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 7

7 Az alkotmányosság, a törvényesség az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlıségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklıdés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelı és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elısegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különbözı fejezeteiben késıbb meghatározásra kerülı tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. 3. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók: Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelı közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelı hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Az iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1. Szokások kialakítását célzó beidegzı módszerek 2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése. 3. Tudatosítás (meggyızıdés kialakítása) Közvetlen módszerek Követelés Gyakoroltatás Segítségadás Ellenırzés Ösztönzés Elbeszélés Tények és jelenségek bemutatása Mőalkotások bemutatása A nevelı személyes példamutatása Magyarázat, beszélgetés. A tanulók önálló elemzı munkája. Közvetett módszerek A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitőzése, elfogadása. Hagyományok kialakítása. Követelés. Ellenırzés. Ösztönzés. A nevelı részvétele a tanulói közösség tevékenységében. Követendı egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életbıl. Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. Vita. 8

8 4. Nevelési-oktatási céljaink megvalósulását illetıen akkor tekintjük nevelı-oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzıs diákjainak legalább a 95 %-a a nyolcadik évfolyam végén: Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsıdleges célunk az, hogy tanulóink többsége 80 %-a a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek). Rendelkezik olyan bıvíthetı biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik ıt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a késıbbiekben megfeleljen. Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, konfliktuskezelı technikákat, állampolgári kötelességeket és jogokat. Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövıjét és sorsát illetıen. Sikerül tanulmányait olyan iskolatípusban és abban az iskolában folytatnia, amelyben elképzeli. 3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI ELADATOK Iskolánk nevelı és oktató munkájának alapvetı feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörően fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvetı erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyızıdéssé alakítása. Az erkölcsi tudatosság, meggyızıdés, erkölcsi érzelmek, a jellem akarati tulajdonságainak az erkölcsi magatartás szokásainak kialakítása és fejlesztése. A gyermek tevékenységében elıforduló hasznos fogalmak, szabályok, az erkölcsi cselekvés és magatartás normáinak magyarázata, gyakorolása, ellenırzése és értékelése. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényeinek kialakítása. 9

9 Az érzékelés, észlelés, megfigyelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás, beszéd és mozgáskészség fejlesztése az egyes életkori szakaszokban differenciáltan. (A tanórán kívüli foglalkozások jelenleg a sportban, a humán és természettudomány egyes területein teszik lehetıvé az érdeklıdés, hajlam, illetve a képesség elmélyítését.) 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítı) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttmőködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élı és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztetı érzelmek kialakítása. Új pozitív érzelmek ébresztése, fejlesztése és a meglévık elmélyítése, illetve a negatív érzelmek feladása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felkeltése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A megértés, szeretet, segítıkészség, jószívőség, tapintat, fegyelem, öröm, lelkesedés, bizakodás, optimizmus, megelégedettség érzelmi tartalmak támogatása az akarat erısítése érdekében. A közömbösség, irigység, önzés, tapintatlanság, udvariatlanság semlegesítése. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülıhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felkeltése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvetı állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklıdés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladat: 10

10 A jó munka hagyományos követelményeinek - szorgalom, kitartás, pontosság, fegyelmezettség, felelısség, rendszeresség, megbízhatóság, rendszeretet, tisztaság, kezdeményezés - kialakítása. Az alkotó jellegő munka vonzóvá tétele. Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók testi nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelı és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelık és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történı sokoldalú nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelı-oktató munkájának alapvetı feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelıi irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerő nevelıi fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulói közösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelıknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm - a felnıttek elvárásainak megfelelni akaró - személyiségének lassú átalakulásától az autonóm - önmagát értékelni és irányítani képes - személyiséggé válásáig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. 11

11 Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelıi segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitőzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, értékelése, hiszen a tanulói közösség által történı közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat győjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemzı, az összetartozást erısítı erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 5. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK 1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedı tanítási óra. Az iskola nevelıi a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartjuk a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben elıtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás azaz, hogy a pedagógusok nevelı-oktató munkája a lehetıségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat 12

12 megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: o Az iskolai nevelés-oktatás bevezetı szakaszában (1-2. évfolyam) a szociálisan hátrányos helyzető, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdı tanulók segítése érdekében a kisebb létszámú osztálytok megtartására törekszik. o A munkarend és fegyelem megszilárdítása. Eredményes munka csak így végezhetı. o A nevelık az egyes szaktárgyak tanítási óráin elınyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsısorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. o Az 7-8. évfolyamon - amennyiben ezt a tanulók létszáma lehetıvé teszi - a magyar nyelv és irodalom, illetve a matematika tanítása az osztálytól eltérı nívócsoportokban folyik. A nívócsoportokba a tanulók az egyes szaktárgyakból elért teljesítményük alapján kerülnek beosztásra. Az egyes évfolyamokra járó tanulók a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika tantárgyakat két (normál - haladó) nívócsoportban tanulják. 2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok magvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: Hagyományırzı tevékenységek. o Fontos feladat az iskola névadójának Arany János emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés március 2-án a névadó születésnapjáról, a különféle iskolai rendezvények megszervezése. Minden évben megrendezzük a különbözı versenyek gyızteseinek bemutatóját. Minden tantárgyhoz kapcsolódóan rendezünk háziversenyt. o Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következı alkalmakkor: október 23-a, október 06-a, március 15-e évfordulóján, karácsonykor, a gyermeknapon, illetve a 8. osztályosok ballagásakor. o Tízévenként az iskola tevékenységét, munkáját összefoglaló iskolai évkönyv kerül kiadásra. Diákönkormányzat o A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidıs tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat mőködik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját választott küldöttekbıl álló diákönkormányzati vezetıség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelı segíti. Napközi otthon, tanulószoba o A közoktatási törvény elıírásainak megfelelıen - ha a szülık igénylik - az iskolában tanítási napokon a délutáni idıszakban az 1-4. évfolyamon napközi otthon, az 5-8. évfolyamon tanulószoba mőködik. 13

13 Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások o Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. (Az 1. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órát szervezünk.) A 7. évfolyamon a II. félévtıl a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elısegítésére a gyenge eredményt elérı tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérı tanulók részére képesség fejlesztı órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról - a felmerülı igények és az iskola lehetıségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelıtestülete dönt. Az idegen nyelv területén tehetséges gyermekek fejlesztésére rendszeressé tesszük a meileni és és poličkai diákcserét. Iskolai sportkör o Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör tanórai testnevelés órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök o A különféle szakkörök mőködése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek szaktárgyiak, de szervezıdhetnek valamilyen közös érdeklıdési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülı igények és az iskola lehetıségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelıtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnıtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Versenyek, vetélkedık, bemutatók o A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, stb.) versenyek, vetélkedık, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedık megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelık szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Tanulmányi kirándulások o Az iskola nevelıi az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülı költségeket a szülıknek kell fedezniük. o Feladat, hogy a tanulmányi kirándulásnál érvényesüljön a fokozatosság elve. A kirándulás feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, kapcsolódjon egy vagy több tantárgy ismeretanyagaihoz. Az iskolai 14

14 nevelés-oktatás bevezetı és kezdı szakaszában szőkebb környezetünk természeti, történelmi, mővészeti értékeinek megismerése a cél. Az alapozó és fejlesztı szakaszban a távolabbi tájak, történelmi helyek, komplex, többféle tevékenységre épülı, tanulmányi kirándulás szervezésére kell törekedni. o A kirándulás elıkészítı szakaszában minden évfolyamon minden tanulóra kiterjedı elızetes győjtımunka elızze meg a program megvalósulását. o A tanulmányi kirándulás megtörténte után a szerzett tapasztalatokat, ismereteket, élményeket, a tanulók dokumentálják (fogalmazás írása, rajzok, album készítése, stb.). Erdei iskola o A nevelési és tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerő módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken fıleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülı költségeket a szülıknek kell fedezniük Múzeumi, kiállítási, könyvtári és mővészeti elıadáshoz kapcsolódó foglalkozás. o Egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják különféle közmővelıdési intézményekben, illetve mővészeti elıadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel - ha az költségekkel is jár, amelyeket a szülıknek kell viselni - önkéntes. Minden évben megszervezzük a színházlátogatást, irodalmi sétát és történelmi barangolást Debrecenbe. Szabadidıs foglalkozások o A szabadidı hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a diákönkormányzat a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülı igényekhez és a szülık anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidıs programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények, stb.) Iskolai könyvtár o A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti: Könyvtári órák osztályonként. Versenyek színtere. Felkészülés, győjtımunka. Rendkívüli órák külsı elıadóval. Hit- és vallásoktatás. 15

15 o Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az iskola nevelı és oktató tevékenységétıl függetlenül hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 6. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZÉGEK ENYHÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉG szoros kapcsolat a helyi óvodai intézménnyel, nevelési tanácsadóval és a gyermekjóléti szolgálattal az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése a napközi otthon a tanulószoba a felzárkóztató foglalkozások a nevelık és tanulók személyes kapcsolatai a családlátogatások a szülık és a családok nevelési gondjainak segítése (Szülık Akadémiája) 7. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉG az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése képesség szerinti csoportban való oktatás a nem kötelezı (válaszható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása a tehetséggondozó foglalkozások az iskolai sportkör a szakkörök versenyek, vetélkedık, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.) a szabadidıs foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások) az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata a továbbtanulás segítése, középiskolai elıkészítık 8. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK 1. A nevelık és tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fı célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggı problémák feltárása, megelızése. Minden pedagógus közremőködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlıdését veszélyeztetı körülmények megelızésében, feltárásában, megszüntetésében. 16

16 2. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs mőködik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs alapvetı feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik,(különösen): a tanulók és szülık tájékoztatása azokról a lehetıségekrıl, személyekrıl, intézményekrıl, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztetı okok feltárása érdekében, a veszélyeztetı okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidıs programokról. 3. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlıdését veszélyeztetı okok megelızésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével, minél hatékonyabban tudja kezelni, megelızve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvetı feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: fel kell ismerni és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakemberének, 4. A tanulók fejlıdısét veszélyeztetı okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttmőködik a területileg illetékes: nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, polgármesteri hivatallal, háziorvosokkal, védınıkkel a gyermekvédelemben résztvevı társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. 5. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsısorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: a felzárkóztató foglalkozások, a tehetséggondozó foglalkozások, az indulási hátrányok csökkentése, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülınek), egészségvédı és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történı nevelés, a napközis és a tanulószobai foglalkozások, az iskolai étkezési lehetıségek, az egészségügyi szőrıvizsgálatok, 17

17 a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidıs tevékenységek, szünidei programok), a szülıkkel való együttmőködés, tájékoztatás a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. 9. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉG az egyéni képességhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a napközi otthon, a tanulószoba, az egyéni foglalkozások, a felzárkóztató foglalkozások, az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata a továbbtanulás irányítása, segítése. 10. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉG az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a felzárkóztató órák, a napközi otthon, a tanulószoba, a diákétkeztetés, a felzárkóztató foglalkozások, az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, a nevelık és a tanulók segítı, személyes kapcsolatai, a szülık, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése, a családlátogatások, a továbbtanulás irányítása, segítése, az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs tevékenysége, a tankönyvvásárláshoz nyújtott segítség kezdeményezése, az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segítség kezdeményezése, szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal ás a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedı tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. 11. A SZÜLİK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŐKÖDÉSÉNEK FORMÁI 18

18 A tanulókat az iskola életérıl, az iskolai munkatervrıl, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzatot segítı tanár és az osztályfınökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyőlésen, valamint a diákönkormányzat vezetıségének ülésén, a diákönkormányzatot segítı tanár egyszer a diákönkormányzat vezetıségének ülésén, és a diákönkormányzat faliújságán keresztül, az osztályfınökök folyamatosan az osztályfınöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlıdésérıl, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselıik, tisztségviselıik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelıkkel, a nevelıtestülettel, a szülıi közösség vezetıivel. A szülıket az iskola egészének életérıl, az iskolai munkatervrıl, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfınökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülıi közösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintő szülıi értekezleten, az osztályfınökök évente kétszer az osztályok szülıi értekezletein. A szülık kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselıik, tisztségviselıik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelıtestületével. A szülık és a pedagógusok együttmőködésére az alábbi fórumok szolgálnak: 1. Családlátogatás Feladata: a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. A családlátogatás gyakorisága: az osztályfınöki megbízatás elsı évében minden tanulót meglátogat osztályfınöke, majd szükség szerint végez családlátogatást. 2. Szülıi értekezlet Feladata: a szülık és a pedagógusok közötti folyamatos együttmőködés kialakítása, a szülık tájékoztatása o az iskola céljairól, feladatairól, lehetıségeirıl, o az országos és a helyi közoktatás politika alakulásáról, változásairól, o a helyi tanterv követelményeirıl, o az iskola és a szaktanárok értékelı munkájáról, o gyermeke tanulmányi elımenetelérıl, iskolai magatartásáról, o a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjérıl, o az iskola és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeirıl, problémáiról, 19

19 a szülık kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyőjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé, az osztályfınökök munkáját a nevelési munkaközösség szempont sorokkal segíti. Szülıi értekezletet legalább tanévenként két alkalommal szervez az iskola. 3. Fogadóóra Feladata: a szülık és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egyegy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidı helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Fogadóórát legalább tanévenként két alkalommal tart az iskola. 4. Nyílt tanítási nap Feladata: a szülı betekintést nyerjen az iskolai nevelı-oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életérıl. Nyílt tanítási napot évente egyszer rendez az iskola. A szülıi értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok idıpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. 5. Írásbeli tájékoztató Feladata: a szülık tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggı eseményekrıl, illetve a különféle iskolai vagy osztályszintő programokról. 6. Iskolai és osztályprogramok Feladata: az iskola, illetve osztályközösség és a szülık kapcsolatának erısítése, személyes kapcsolatok kialakulása, mely hozzásegíthet az együttmőködés erısödéséhez. (Egy nap az iskoláért, jótékonysági est, gyermeknap, kirándulás, anyák napja, stb.) 20

20 12. Kiegészítés a nevelési programhoz a két tanítási nyelvő oktatás bevezetésekor A nevelı-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A nyelvtanulás korai megkezdése nem jelent terhet a gyerekeknek, hiszen a szülık már óvodában igénylik a nyelvoktatást. Az ott alkalmazott módszerekkel folytatjuk a nyelvoktatást az általános iskola alsó évfolyamain. Az elsı évben nincs írás olvasás, a gyerekek után mondással sajátítják el a tananyagot. A foglalkozásokat szituációs játékok teszik életszerővé, versek, dalok, mondókák színesítik. Az elsı két évben a gyerekek nyelvhasználatot tanulnak, a nyelvtan tanítása csak késıbb kezdıdik. A két tanítási nyelvő osztályban folyó nyelvtanulás nagyban emlékeztet a természetes nyelvelsajátításra, hisz a különbözı idegen nyelven tanult tantárgyak esetében a gyerek nemcsak tanulja, hanem használja is a nyelvet. A gyerekek hangképzı szervei könnyen alkalmazkodnak az idegen nyelv artikulációs bázisához, így könnyen elérhetı, megközelíthetı a helyes kiejtés. A két tanítási nyelvő oktatás célja, hogy az idegen nyelvi és az anyanyelvi tudást egyidejőleg és a lehetı legkiegyensúlyozottabban fejlessze. Elınye ennek az oktatási formának, hogy a célnyelv tanulása és a célnyelven való tanulás egyszerre kezdıdik, így biztosítva a természetes nyelvelsajátítás lehetıségét. Alsó tagozaton az idegen nyelvi oktatásban nagy szerepe van a motorikus, emocionális elemeknek, a tárgyakkal való manipulálásnak, a rajznak, az imitációs mozgásnak, az énekes és táncos játékoknak. Ezt jól szolgálja az iskolánk által választott készségtárgyak rajz, technika, testnevelés idegen nyelven való oktatása. Felsı tagozaton az idegen nyelv tanításának célja a gyakorlati nyelvi készségek elsajátítása, a sikeres kommunikáció, amely lehetıvé teszi egy másik kultúra sajátos értékeivel való megismerkedést. A nyelvtanulók a célnyelvi civilizáció tananyagán keresztül betekintést kapnak az adott országok gazdasági és kulturális életébe, történelmébe, földrajzába, lakóinak mindennapi életébe. A nyelvoktatás szolgálja továbbá azt a célt is, hogy különbözı kultúrák értékein keresztül nevelje a tanulókat a másik iránti megértésre, nyitottságra, tiszteletre, alakítsa ki bennük az Európához való tartozás érzését. Nagy jelentısége van, hogy a tanulók megértsék a nemzetközi kapcsolatok, együttmőködés fontosságát. Alapvetı követelmény nyolcadik évfolyam végére, hogy a tanulók legyenek képesek az idegen nyelven való gondolkodásra, az idegen nyelv használatára az információszerzésben és közlésben egyaránt. A két tanítási nyelvő osztályban folyó nyelvoktatás színvonalának méréséhez jó támpontot nyújt a tanulók részvétele külsı nyelvvizsgákon. 21

21 Személyiségfejlesztés Más kultúrák megismerése, elfogadása Toleranciára nevelés Saját kultúránk bemutatása külföldieknek Képességfejlesztés Nyelvi képességek anyanyelven és idegen nyelven történı párhuzamos fejlesztése Beszédértés fejlesztése Szólalj meg bátran! idegen nyelven Oviklub keretében angol nyelvő foglalkozások Tehetséggondozás Városi, megyei versenyeken való részvétel Házi versenyek rendszerének kidolgozása Kapcsolatok Két tanítási nyelvő iskolákért egyesület British Council Karinthy Frigyes ÁMK (Budapest) Socrates Nemzetközi Iroda (nemzetközi projektben való részvétel) 22

22 13. AZ ARANY JÁNOS MAGYAR - ANGOL KÉTTANNYELVŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS AMI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA 1. Egészségnevelési program TARTALOM 1.1. Az egészségnevelési program elkészítésének alapja Az iskolai egészségnevelés törvényi háttere Helyzetkép, az iskola bemutatása Erıforrások 1.2. Alapelvek, jövıkép, célok Az iskola alapelvei, jövıképe Konkrét célok 1.3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórai, szaktárgyi célok Tanórán kívüli foglalkozások 1.4. Módszerek 1.5. Taneszközök 1.6. Iskolai környezet 1.7. Kommunikáció 1.8. Minıségfejlesztés (mérés-értékelés) 1.9. Továbbképzés 23

23 1. Egészségnevelési program 1.1. Az egészségnevelési program elkészítésének alapja Az iskolai egészségnevelés törvényi háttere A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (továbbiakban Kt.) módosításáról rendelkezı évi LXV. törvény 8. (9) Az iskola egészségneveléssel összefüggı feladatainak meghatározása a Nemzeti Alaptantervben 8/A (1) A Kerettanterv ajánlást tartalmaz az egészségfejlesztéssel összefüggı feladatok végrehajtására Kt. 48. (3) Az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségnevelési programját Továbbá: 19. (7) c), 40. (5), 41. (5), 48. (1), (3), 50. (10), 52. (6), (8), 53. (9), 54. (1), 55. (2), 58. (9), 85. (3) 26/ (IX. 3.) NM. rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 96/2000. (XII. 11.) Ogy. Határozat Helyzetkép, az iskola bemutatása Az iskola elhelyezkedése, társadalmi környezete Az iskola fıépülete a falu központjában található, megközelíthetısége jó. Iskolánk elhelyezkedése alapvetıen befolyásolja egészségre nevelı munkánkat. Pozitívum, hogy a családok iskolánk közvetlen közelében élnek, napi kapcsolatban vagyunk egymással. Ezt az elınyt nagyszerően kiaknázhatjuk, hiszen az egészségnevelés legfontosabb színtere a család. Bevonásuk az iskola életébe a siker záloga lehet. Sajnos a negatív társadalmi változások (munkanélküliség, káros szenvedélyek, családok felbomlása) erısen és egyre inkább érezhetı. Ezen káros hatások következtében növekszik a hátrányos helyzető tanulók száma iskolánkban. Az iskola mőködése, egészségnevelési szempontból Az egészségre nevelés jelenleg elsısorban bizonyos szaktantárgyakhoz és az osztályfınöki órákhoz kapcsolódik, de vannak egészségvédı programok is, amelyek iskolánkban már folynak. A védını által tartott kiscsoportos foglalkozások, elıadások a célcsoportok számára gyakorlati ismereteket kívánnak nyújtani az egészséges táplálkozásról, a helytelen táplálkozás következtében kialakuló betegségekrıl, az élelmiszerbiztonság alapjairól a konyhatechnika higiéniás rendszabályairól. Közvetlen célunk az, hogy valamennyi tantárgyat és a teljes dolgozói kört bevonjuk az egészségvédı munkába. 24

24 Az egészségre nevelés színterei iskolánkban o Hagyományos tanórai keretben A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelı egészségnevelési vonatkozásokat. A diákokat érintı hétköznapi élettel kapcsolatos problémákat, ismereteket emeljük ki. Interaktív módszereket alkalmazva adjuk át az ismereteket, de az önálló ismeretszerzés és kutatómunka is nagy szerephez jut. A tanulók tapasztalatait, ismereteit felhasználva kiemelten kezeljük az elemzést, a következtetések megfogalmazását. Nagy hangsúlyt fektetünk a globális összefüggések megértésére. A 6. és 8. évfolyamon a biológia és egészségtan tantárgy keretében folyik az egészségnevelı munka. A következı területekrıl szerezhetnek alapvetı ismereteket: veszélyhelyzetek az iskolában, otthon, kiránduláson sérülések fajtái, azok ellátása mentı hívása mozgás, táplálkozás minıségének fontossága vitaminok, tápanyagok szexualitás, nemiség Az osztályfınöki órák keretében jelenleg is foglalkozunk egészségneveléssel.. Cél: - A konstruktív életvezetés és egészséges életmód készségének megalapozása - Olyan közösség kialakítása, ahol lehetıség van a diákok önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének a kibontakozására. - Minden év elsı osztályfınöki órán a tanulóink baleset és tőzvédelmi oktatásban részesülnek. A biológia, természetismeret, kémia, technika, testnevelés tantárgyaknak jelenleg is nagy szerepük van az egészségnevelésben. o Nem hagyományos tanórai keretben A pedagógiai program lehetıséget biztosít az alsó és a felsı tagozat tanulócsoportjai számára, hogy erdei iskolai foglalkozásokon vegyenek részt. Az éves tananyaghoz kapcsolódva szervezzük meg a programokat, az órák tartalmát. o Tanórán kívüli programok Versenyek Tanulóink részt vesznek a Herman Ottó természetismereti, a Hevesy György Országos Kémiai versenyeken. Testnevelıink felkészítik és elviszik tanítványaikat iskolai, városi és regionális versenyekre. Egészséges táplálkozás. Programok Fogászati hónap rendezvényei. 25

25 Kirándulások DÖK ıszi túra, szánkótúra, osztálykirándulások. Szőrések Évente a tanulók fogászati és egyéb szőrésen vesz részt szervezett formában. Önismereti foglalkozások 3-4. osztályosoknak Egészségügyi állapotfelmérés o Közétkeztetés Iskolánkban melegítı konyha üzemel. A tanulóktól kapott visszajelzések alapján az adagok ízletesek és többnyire elegendıek. Sajnos, a gyerekek - helytelen táplálkozási szokásaik miatt gyakran válogatnak, nem eszik meg az ételeket. o Iskolai büfé Diákjaink délelıtti étkezésének meghatározó tényezıje az iskolai büfé kínálata. Idıszerő és fontos annak a felmérése, hogy az egészséges táplálkozás érdekében mi legyen a büfé kínálata. Kívánatos, hogy bıvüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék és gyümölcskínálat. A kínálat bıvítése mellett fontos tanulóink ismereteinek fejlesztése az egészséges ételekrıl, mert azt tapasztaljuk, hogy a félkész, száraz, élelmiszeradalékokkal teli ételeket vásárolják. Az iskolavezetés folyamatos összeköttetésben áll a büfé mőködtetıjével a kívánt eredmény elérése végett. Ha a büfé mőködése szünetelne, az ellátást automata ital, darabáru beállításával lehet megoldani. A kínálatban itt is szem elıtt kell tartani az egészséges táplálkozást. o Iskolaorvosi ellátás Iskolánkban az iskolaorvosi teendıket a fenntartóval kötött megállapodás alapján a helyi háziorvosok látják el. Feladatuk a baleseti ellátás és a beteg gyerek ellátása Fontos feladatuk még az osztályos tanulók szőrıvizsgálata, a 6. és 8. osztályok oltás elıtti vizsgálata. Az eredményekrıl tájékoztatják a szülıket, és ha szükséges további vizsgálatokat javasolnak. A védınıvel közösen elıadásokat tartanak az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról, a serdülıkorú tanulóknak a nemiségrıl. A szőrıvizsgálatok a következı területeket fedik le: Pszichomotoros fejlıdés Érzékszervi mőködés Mozgásszervek mőködése Golyvaszőrés Vérnyomásmérés A szívmőködés vizsgálata A szőrıvizsgálatok tapasztalatai iskolánkban: Mozgásszervi problémák számának emelkedése Testsúly problémák, sok a túlsúlyos gyerek Látásélesség romlása, színtévesztés kiszőrése 26

26 Ezen problémák csökkentése érdekében céljaink a következık: Mindennapi testnevelés, több aktív mozgás Táplálkozási kultúra kialakítása, fejlesztése Ültetési rend változtatása o Balesetvédelem Iskolánk balesetvédelmi felelıse minden tanévnyitó értekezleten baleset- és munkavédelmi oktatást tart, melynek céljai: Bizonyos foglalkoztatás-jogi tudnivalók közlése. Az SZMSZ vonatkozó pontjainak megismerése, Támpontot ad az osztályfınököknek az elsı tanítási órákban történı baleset- és tőzvédelmi oktatáshoz. Tanulóink az elsı tanítási napon aláírásukkal igazolják, hogy baleset- és tőzvédelmi oktatásban részesültek. Nagyon fontosnak tartjuk a baleset- és tőzveszélyes helyzetekben a helyes magatartás elsajátítását. A balesetek elkerülése végett ügyeleti rendszer mőködik iskolánkban. A házirend bizonyos paragrafusai is balesetmegelızı funkciót látnak el: szabályozzák az épületben való közlekedést, a szaktantermek rendeltetésszerő használatát. Az iskolavezetés gondoskodik az elsısegélynyújtó ládák feltöltésérıl. Feladataink: A tananyaghoz kapcsolódóan minden alkalmat meg kell ragadni a balesetvédelem fontosságának hangsúlyozására. A szabadidıs tevékenységek körültekintı megszervezése. Tanulmányi kirándulások mindenre kiterjedı elıkészítése, baleseti források kerülése. Veszélyforrást jelentenek iskolánkban a vaskeretes bejárati ajtók. Erre a tényre különösen fel kell hívni tanulóink, valamint az ajtóknál szolgálatot teljesítı ügyeletes tanulók figyelmét. Szintén veszélyforrás az iskola lapos teteje. Az alacsonyabb részekre gyakran felmásznak a gyerekek a felrepült labdákért. Az épület takarítása ne okozzon baleseti veszélyforrásokat. Az iskolaudvar ápolása, fejlesztése. Karbantartási feladatok folyamatos elvégzése. o A testi nevelés A testnevelés tantárgy keretében a szaktanárok folyamatosan mérik a tanulók motorikus és fizikai képességeit. Évente két alkalommal, ısszel és tavasszal felmérik a tanulók fizikai állapotát. Az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek, a mindennapi létünk, tevékenységünk során leginkább igénybe vett izomsorok, és az állóképesség mérését teszi szükségessé, amely a fiataljaink harmonikus testi fejlesztését szolgálja. 27