Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Átírás

1 Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 1

2 PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADTA A SZÉCHENYI ISTVÁN KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZİ ISKOLA NEVELİTESTÜLETE év május hó 11. napján. 2

3 Tartalom NEVELÉSI PROGRAM PREAMBULUM BEVEZETİ KÜLDETÉSNYILATKOZAT AZ ISKOLA MÚLTJA ÉS JELENE JÖVİKÉP PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK AZ ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELİ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS TEHETSÉGGONDOZÓ ÉS FELZÁRKÓZTATÓ FOGLALKOZÁSOK A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEK ENYHÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉGEK A GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK A HÁTRÁNYOS HELYZETŐ TANULÓK INTEGRÁCIÓJÁNAK ELİSEGÍTÉSE SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŐ TANULÓK ISKOLAI INTEGRÁCIÓJA TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁNAK SEGÍTÉSE SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK A SZÜLİK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŐKÖDÉSÉNEK FORMÁI

4 12 AZ ISKOLÁBA TÖRTÉNİ FELVÉTEL KÖVETELMÉNYEI A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK FORMÁI ÉS KÖVETELMÉNYEI A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA, ÉRTÉKELÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELİÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM HELYZETKÉP ERİFORRÁSOK ALAPELVEK, CÉLOK TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI KERETEK AZ ISKOLAI KÖRNYEZET A FOGYASZTÓVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS ISKOLAI FELADATOK BEÉPÍTÉSE A HELYI TANTERVEKBE ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM HELYZETELEMZÉS AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI TEVÉKENYSÉGRENDSZERÉNEK CÉLJAI, Fİ FELADATAI A PROGRAM FELADATA: AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS TERÜLETEI TEVÉKENYSÉGEK AZ ISKOLA-EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT VÉLEMÉNYE AZ ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI-NEVELÉSI PROGRAMJÁRÓL

5 7 A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELİ ÉS OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTİ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE ÓRATERVEK AZ OSZTÁLYOK SZÁMA ÉVFOLYAMONKÉNT KERESKEDELEM-MARKETING, ÜZLETI ADMINISZTRÁCIÓ SZAKMACSOPORT ÓRATERVE VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM SZAKMACSOPORT ÓRATERVE GAZDASÁGI-SZOLGÁLTATÓ SZAKMACSOPORT ÓRATERVE FELNİTTEK KÖZÉPISKOLÁJA NAPPALI TAGOZAT FELNİTTEK KÖZÉPISKOLÁJA ESTI TAGOZAT A SZABADON TERVEZHETİ, SZERVEZHETİ ÓRÁK FELHASZNÁLÁSA.. 98 A SZAKMAI KÉPZÉS ÓRATERVEI A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

6 N E V E L É S I P R O G R A M 6

7 1 Preambulum Az iskola hivatalos elnevezése Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola OM azonosító: Az iskola emblémája Az alapító okirat száma: 169/1995 Az alapító okirat kelte: május 2. (módosítva: 1998, február 27.) 1 Az iskola székhelye: Kaposvár Az iskola címe: 7400 Kaposvár Rippl-Rónai u. 15. Az iskola: telefonszáma: 82/ ; 82/ ;82/ ;82/ fax-száma: : 82/ ; 82/ ;82/ ;82/ címe: suli544@pecs.sulinet.hu A pedagógiai program benyújtója Tóth Imre igazgató Az iskola fenntartója: Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Az iskola földrajzi mőködési területe: Kaposvár és vonzáskörzete Az iskola tényleges beiskolázási területe: Somogy, Tolna és Baranya megye vonzáskörzete 7

8 2 BEVEZETİ Az országgyőlés június 23-án fogadta el a évi LXI. törvényt a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosításáról. Az új törvényi szabályozás szerint az iskoláknak június 30-ig felül kell vizsgálniuk és módosítaniuk kell pedagógiai programjukat, illetve ennek részeként helyi tantervüket. A módosított pedagógiai programot és helyi tantervet a tanévtıl kell bevezetni az elsı évfolyamon felmenı rendszerben. A helyi tantervvel kapcsolatban fontos változás, hogy az új helyi tanterveknek újra a Nemzeti alaptantervre kell épülniük, és nem a kerettantervre. A módosított közoktatási törvény elıírásai szerint az iskoláknak továbbra sem lesz kötelezı saját maguknak elkészíteni helyi tantervüket. Részlet a közoktatási törvény módosításából: A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerő végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minıségpolitikáját. A minıségpolitika végrehajtása érdekében minıségfejlesztési rendszert épít ki és mőködtet. 8

9 3 Küldetésnyilatkozat Somogy megye legnagyobb középfokú intézményeként azokat a fiatalokat várjuk, akik életüket a kereskedelem vagy a vendéglátás területén képzelik el. Iskolánk Kaposvár belvárosában európai szintő számítástechnikai teremmel és tanirodával fogadja diákjait. A szakmai képzést jól felszerelt tanboltok, tankonyhák, tanéttermek és egy tanszálloda segíti. Elsıdleges célunk a gyerekek tanulásának minıségi fejlesztése a tanterv hatékony és sikeres elvégzésével. Diákjainknak biztosítani kívánjuk a társadalmi és tanulási tapasztalatok széles körét, figyelembe véve életkori sajátosságaikat, képességeiket és igényeiket. Kapcsolatainkat az ıszinteség és a felelısségérzet irányítja, elismerjük az egyén jogait, és kiemeljük a szociális érzékenység és tudás fontosságát. Minden diákunknak lehetıséget adunk arra, hogy képességének és tehetségének megfelelıen a lehetı legtöbbet hozza ki magából. A gyakorlati képzést mestervizsgát tett szakoktatók irányítják. Lehetıséget biztosítunk a nyári szakmai gyakorlat külföldön való eltöltésére, és iskolánk folyamatosan építi ki külföldi testvériskolai kapcsolatait. A tananyag elsajátításán túl így olyan képességeket is kifejlesztünk tanulóinkban, amelyekkel elınyösebb helyzetbıl indulnak a munkaerı-piaci versenyben. Iskolánk életének és munkájának minden területén folyamatos fejlıdésre törekszünk, a szakmai tananyag állandó korszerősítésével partnereink igényeihez alkalmazkodunk, így nı tanulóink elhelyezkedési esélye. 9

10 4 Az iskola múltja és jelene Kaposváron szervezett formában 1886-ban kezdıdött el a kereskedı tanoncképzés tıl már középszinten is megindult az oktatás (felsıkereskedelmi iskola) ban az államosítás és a vele kapcsolatos átszervezés miatt néhány évig szünetelt az önálló kereskedelmi képzés. Az 1954/55-ös tanévben indult el újra a kereskedelmi szakmunkásképzés önálló szervezeti keretben, s ezt 1968-ban bıvítették a szakközépiskolai oktatással. Igazi változás azonban amely felér az 1911-es alapítással szeptember 1-tıl következett be, amikor annyi hányattatás után végre nyugvópontra került az iskola sorsa. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképzı Iskola a Kereskedelmi Szakközépiskolával együttes igazgatás alá került, és a több mint százesztendıs Teleki u.2. számú épület helyiségeibe költözött. Az évek során az elhelyezés mindig gondot okozott, az épület szőknek bizonyult. Az intézmény a sokirányú feladatnak az elvégzéséhez teremtett az addiginál lényegesen jobb feltételeket azzal, hogy az 1981/82-es tanévre átköltözött a jelenlegi, Rippl-Rónai utcai épületébe. A beköltözés óta folyamatosan fejlıdött, bıvült iskolánk. Intézményünk, mint a megye legnagyobb iskolája, tradíciókkal rendelkezik a kereskedelmi és marketing, valamint a vendéglátó és idegenforgalmi szakirányú képzésben. Soha nem zárkóztunk el az újítástól. 1991/1992-es tanévben indítottuk el a vendéglátóipari szakközépiskolai képzést, elsıként csatlakoztunk a kereskedelmi integrált képzéshez, és nagy sikerként könyvelhetjük el, hogy eredményesek voltak a pályázataink a világbanki képzésben. Iskolánk 2004-ben ünnepli alapításának 50. évfordulóját. Somogy megye legnagyobb szakképzı iskolájában évente mintegy 1100 nappali tagozatos tanulót, és kb. 100 esti tagozatos felnıttet 71 fıállású pedagógus (58 tanár, 13 szakoktató) tanít. Az oktatás nevelés optimális hátterét 44 fıs technikai személyzet biztosítja. Tárgyi eszközeink tekintetében igen változatos a kép: a vendéglátós szakma ellátottsága már most is jónak mondható, az ısztıl üzemelı tanszálloda legkorszerőbb berendezése és 10

11 felszereltsége mellett végre egy helyszínen koncentrálódik a szakács, a pincér és a vendéglátóipari eladó szakmák tanmőhelyi képzése. A kereskedı tanulók meglehetısen mostoha körülmények között, szerény eszközparkkal ellátott kabinetekben sajátíthatják el a szakmát. Kivétel a kereskedelmi technikusok képzése, amely jól felszerelt tanirodai körülmények között zajlik. Tanárainkat és tanulóinkat mégis az érinti legfájóbban, hogy az elméleti oktatás három helyszínen folyik, ezek közül két épületrész régóta vár a felújításra, nincs tornatermünk csak ígéret rá már tíz éve és nincs aulánk, amely a közösségi élet színtere is lehetne. Mindezek ellenére dolgozunk, igyekszünk teljesíteni a velünk szemben támasztott elvárásokat. A közoktatási törvényben elıírt végzettségő és nagy szakmai gyakorlattal rendelkezı szakmai elméleti tanárok és szakoktatók biztosítják a szakmai oktatás színvonalát. Munkájuk eredményeként tanulóink szép sikereket értek el a szakmai versenyeken, mint hazai, mint országos megmérettetéseken. Tanulóink elhelyezkedését segíti a külföldi (Horvátország, Olaszország) nyári gyakorlatokon szerzett szakmai tapasztalat. Hosszú évek óta fontos feladatként jelöljük meg az iskola nemzetközi kapcsolatainak kialakítását és továbbfejlesztését. Jelenleg is kapcsolatban állunk horvátországi, franciaországi, angliai, zakopanei iskolákkal. A testvériskolai kapcsolataink lényege, hogy tanulóink betekintést nyerjenek az említett országok vendéglátó kultúrájába. 11

12 5 JÖVİKÉP A kaposvári Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola szakközépiskolai és szakképzı szinten képezi a szakembereket a kereskedelem és a vendéglátás területére. Az iskola tekintélyes múlttal rendelkezik, szakképzett nevelı-oktató gárdája messzemenıen figyelembe véve mind a helyi sajátosságot, mind pedig a törvényi elıírásokat, módosított pedagógiai programjának elkészítésekor megkülönböztetett figyelemmel fordult az alábbi területek felé. - Kiemelkedıen fontos meghatároznunk a nevelı munkánk alapelveit, amelyek mind a tanulók személyiségének fejlıdésére, mind a tanár-diák, mind a tanár-tanár és a tanár-szülı kapcsolatra kiterjednek. - Az egyre nagyobb tudásszintkülönbséggel vagy tanulási nehézséggel illetve szociális hátrányokkal érkezı tanulók felzárkóztatásának szempontjai. - A tehetséges tanulókkal való törıdés. - Egyre többször kell az ifjúságvédelmi felelıs segítségét kérni a családi ház okozta problémák kezelésénél. - A munka ellenırzésére és értékelésére az iskolai oktatás minden szereplıjének szüksége van. Jelenleg és a jövıben is a legfontosabb feladataink között szerepelnek: - A más középfokú intézményekbıl, tanév közben, vagy lezárt tanév végén átiratkozó tanulókat szervezetten készítjük fel a különbözeti vizsgákra. Ezzel szeretnénk egyenlı esélyeket teremteni az átjárhatósághoz. - A pályaorientációs modulba beépítjük az elméleti igényes gyakorlatokat a 9.évfolyamtól kezdve mind a kereskedelem, mind a vendéglátás területén. - A munkaerı piac igényeinek megfelelıen beindítjuk az érettségire épülı egy éves logisztikai ügyintézı képzést. Bıvítjük a felnıtteknek szóló iskolarendszerő képzést. a évfolyam felnıtt korúaknak esti képzési formában 12

13 a nálunk végzett szakmai vizsgával rendelkezı tanulókra építve bevezetjük a nappali rendszerő 2 éves érettségire felkészítı képzést. - Az idegen nyelvi oktatás hatékonyságát egyrészt a motiválással, másrészt a Széchenyi Alapítványból való támogatással igyekszünk elısegíteni. Szoros kapcsolatot építünk ki a horvát és a német kisebbségi önkormányzatokkal, elısegítve ezzel a szakmai idegen nyelvgyakorlatban történı elsajátítását is. Külföldi iskolákkal a már meglévı cserekapcsolatainkat tovább erısítjük, a szakmai és az idegen nyelvi képzés megerısítése érdekében. - Az intézményszintő mérés, értékelési és önértékelési rendszer a gyakorlatban a szintvizsgákon és a 10. évfolyamosok év végi vizsgáin valósul meg. - Iskolánkban a tanulók 60 %-a vidéki és azoknak megközelítıen a fele kollégiumban lakik. Közös nevelési céljaink megvalósítása érdekében szorosabb kapcsolatot szeretnénk kialakítani a kollégiumokkal. Személyes találkozások, elsısorban iskolavezetés és kollégiumi vezetés, illetve az érintett nevelık között, valamint nevelık és osztályfınökök személyes kapcsolatfelvétele. - Kiemelt feladatunk a felzárkóztatás és a tehetséggondozás. Felzárkóztatás: Hátrányos helyzető tanulókkal való foglalkozás. Pl. PHARE programban való részvétel a Bárczi G. Iskolával közösen. Megerısítjük az ifjúságvédelmet. Tehetséggondozás: Szakmai versenyeken már megszerzett jó hírnevünket a továbbiakban is igyekszünk biztosítani, területi, országos és nemzetközi versenyeken egyaránt. Közismereti versenyeken jobb eredménnyel kívánunk a jövıben szerepelni. A nyelvvizsgát szerzett tanulóink számát szeretnénk növelni. 13

14 6 PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK A kaposvári Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelı és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink jól érezhetik magukat. Ennek keretében: - a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, - a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, - a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, - diákjaink elıre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tılük, - minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, - az iskola életében szeretetteljes, kiegyensúlyozott emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és nevelı, tanuló és tanuló, szülı és nevelı, nevelı és nevelı között. 2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerő ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bıvítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelıink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni. 14

15 Ennek érdekében: - a tervszerő nevelı és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerő, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthetı alapmőveltséget nyújt, - iskolánk olyan - az emberre, a társadalomra, a természetre, a mővészetekre, a tudományokra, a technikára vonatkozó - ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók mőveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szőkebb és tágabb környezetükben, - az iskola oktató tevékenységének célját a tanulói személyiség széleskörő fejlesztésében látjuk, - fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, - szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, - törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, - segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót és megelızni, felismerni a rosszat, - törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, - szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedı személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülıföld iránti szeretetet. 3. Iskolánk - elsısorban a szülıkkel ápolt kapcsolatok révén - folyamatosan részt kíván venni környezetünk életében. Ennek érdekében: - rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, - igyekszünk lehetıséget teremteni arra, hogy iskolánk életérıl, tevékenységérıl, eredményeirıl minél többet megismerhessenek a szülık, valamint városunk érdeklıdı polgárai, - ápoljuk és bıvítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közmővelıdési intézményekkel, - nevelıink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk - eddigi hagyományaihoz híven - továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintő megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. 15

16 4. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: - humánus - erkölcsös, - fegyelmezett, - mővelt, - kötelességtudó, - érdeklıdı, nyitott, - kreatív, alkotó, - becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, - képes a problémák érzékelésére és megoldására, - gyakorlatias, - képes eligazodni szőkebb és tágabb környezetében, - jó eredmények elérésére törekszik (munkában, tanulásban), - van elképzelése a jövıjét illetıen, - becsüli a tudást, - öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, - ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, - képes tudását tovább fejleszteni, és önállóan ismereteket szerezni, - tudását folyamatosan gyarapítja, bıvíti, - gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, - a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, - ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, - A társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, - ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, - ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, 16

17 - ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, - viselkedése udvarias, beszéde kulturált, - társaival együttmőködik, - szüleit, nevelıit, társait szereti és tiszteli, - szereti hazáját, - megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérı nézeteket, - szellemileg és testileg egészséges, edzett, - megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelıink mindennapi nevelı és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehetı legtöbb diákunk rendelkezzen végzıs korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. 17

18 7 AZ ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELİ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Az iskolánkban folyó nevelı-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történı megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvetı feladata, hogy a tanulói nyitottságra, fogékonyságra, érdeklıdésre és aktivitásra építve a személyiségfejlıdés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket diákjaink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyızıdéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élı és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megırzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelızıse). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelısségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hőség, önzetlenség, megértés, tapintat, ıszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülık, nagyszülık megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az elıítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önmővelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülıföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, 18

19 jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élı magyarságért érzett felelısség és közösségvállalás. A hazánkban élı kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlıségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklıdés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolában folyó nevelı és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek, elsajátítását elısegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különbözı fejezeteiben késıbb meghatározásra kerülı tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelı közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelı hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. 19

20 Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1. Szokások kialakítását célzó, beidegzı módszerek 2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése 3. Tudatosítás (meggyızıdés kialakítása) Közvetlen módszerek Követelés. Gyakoroltatás. Segítségadás. Ellenırzés. Ösztönzés. Elbeszélés. Tények és jelenségek bemutatása. Mőalkotások bemutatása. A nevelı személyes példamutatása. Magyarázat, beszélgetés. A tanulók önálló elemzı munkája. Közvetett módszerek A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. Közös(közelebbi vagy távolabbi) célok kitőzése, elfogadtatása. Hagyományok kialakítása. Követelés. Ellenırzés. Ösztönzés. A nevelı részvétele a tanulói közösség tevékenységében. A követendı egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életbıl. Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. Vita. Nevelési céljaink megvalósulását illetıen akkor tekintjük nevelı és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzıs diákjainak legalább a kilencven százaléka záróvizsgákig: Minden tárgyból megfelel a középfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsıdleges célunk az, hogy tanulóink többsége vagyis több mint ötven százaléka a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek). Rendelkezik olyan bıvíthetı biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik ıt arra, hogy a továbbtanulási feltételeknek, illetve a biztos szakmai tudás birtokában a munkaerıpiacon megfeleljenek. 20

21 Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat. Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövıjét és sorsát illetıen. 21

22 8 SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Iskolánk nevelı és oktató munkájának alapvetı feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörően fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvetı erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyızıdéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítı) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttmőködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élı és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztetı érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 22

23 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülıhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvetı állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklıdés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók egészséges életmódra történı nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 23

24 9 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelı és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelık és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történı nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelı-oktató munkájának alapvetı feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelıi irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli, gyakorlati foglalkozásokhoz) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerő nevelıi fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelıknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelıi segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitőzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történı közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat győjthetnek. 24

25 A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemzı, az összetartozást erısítı erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 25

26 10 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK 10.1 Személyiségfejlesztés A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanításitanulási folyamatba illeszkedı tanítási óra. Az iskola nevelıi a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a diákokat tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák és a gyakorlati foglalkozások tervezésénél és szervezésénél minden esetben elıtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók állandó aktivitását biztosítják. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelı-oktató munkája a lehetıségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelık az egyes szaktárgyak tanítási óráin elınyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így elsısorban a gyakorlásnál, ismétlésnél a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. 26

27 10.2 Közösségfejlesztés Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik 1. Hagyományırzı tevékenységek Fontos feladat az iskola névadójának, gr. Széchenyi István emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés szeptember 21-én a névadó születésnapjáról. Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következı alkalmakkor: névadónk születésnapja, október 6-a, október 23-a, karácsony, szalagavató, a kommunizmus áldozatainak emléknapja, március 15-e, Holocaust emléknapja, május hónapban a végzısök ballagása. Tanévenként kétszer megjelentetjük az iskolai újságot; 5 évenként pedig az iskola tevékenységét, munkáját összefoglaló évkönyvet adunk ki. Külföldi kapcsolataink révén tanulóinknak tapasztalatszerzési lehetıségük van más népek vendéglátásának, életének, kultúrájának megismerésére is a nyelv gyakorlásán túl. 2. Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidıs tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat mőködik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját megválasztott küldöttekbıl álló diák önkormányzati vezetıség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelı segíti. 3. Diákétkeztetés Tanulóink számára igény esetén ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat minden hónap 6-ig, az iskola pénztárában kell befizetni. 27

28 10.3 Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. A évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók számára felzárkóztató foglalkozást szervezünk. A 11. és 12. évfolyamos szakközépiskolások részére érettségi elıkészítıt tartunk igény szerint. Fokozatosan segítjük az emeltszintő érettségire való felkészülést. Gondot fordítunk arra, hogy végzıs tanulóink pályaválasztása reális legyen. Külön lehetıségeket biztosítunk informatika, idegen nyelv, sport köz- és szakmai ismeretek területén az arra érdemes tanulóknak. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról a felmerülı igények és az iskola lehetıségeinek figyelembe vételével minden tanév elején a nevelıtestület dönt. Figyelmet fordítunk a különösen hátrányos helyzető tanulók felzárkóztatására, a szakmára való felvételi elıkészítésére (Phare pályázat keretében) 1. Iskolai sportkör (SZID SE) Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. 2. Szakkörök A különféle szakkörök mőködése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek mővésziek, szakmaiak, szaktárgyiak, de szervezıdhetnek valamilyen közös érdeklıdési kör, hobbi alapján is pl. Mercurius, önképzı, szakács, pincér, dekorációs, multimédiás stb. A szakkörök indításáról a 28

29 felmerülı igények és az iskola lehetıségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelıtestülete dönt. 3. Versenyek, vetélkedık, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, mővészeti stb.) versenyek, vetélkedık, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedık megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelık szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Pl. SZKTV, OSZTV, OKTV, Krúdy verseny, szakmai versenyek, Implom helyesírási verseny, Szép magyar beszéd stb. 4. Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelıi a tantervi követelmények teljesülése, a nevelımunka elısegítése céljából az osztályok tanulmányi kirándulást szervezhetnek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülı költségeket a szülıknek kell fedezniük. Elınyben részesítjük a szakmai kiállításokon való részvételt. 5. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és mővészeti elıadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közmővelıdési intézményekben, illetve mővészeti elıadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel ha az költségekkel is jár - önkéntes. A felmerülı költségeket a szülıknek kell fedezniük. 6. Szabadidıs foglalkozások A szabadidı hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelıtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülı igényekhez és a szülık anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidıs programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidıs 29

30 rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülı költségeket a szülıknek kell fedezniük. 7. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. 8. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igénye alapján elızetes megbeszélés után lehetıség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. 9. Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak az iskola nevelı és oktató tevékenységétıl függetlenül hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 30

31 10.4 A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek szoros kapcsolat a nevelési tanácsadóval és a gyermekjóléti szolgálattal, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a felzárkózató foglalkozások, a nevelık és a tanulók személyes kapcsolatai, a családlátogatások, a szülık és a családok nevelési gondjainak segítése A tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenységek az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a nem kötelezı (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása, a tehetséggondozó foglalkozások, az iskolai sportkör, a szakkörök, versenyek, vetélkedık, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.), a szabadidıs foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások), az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, az érettségire való felkészítés, a munkára való nevelés. 31

32 10.6 A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok a) A nevelık és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fı célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggı problémák feltárása, megelızése. Minden pedagógus közremőködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlıdését veszélyeztetı körülmények megelızésében, feltárásában, megszüntetésében. b) Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs mőködik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs alapvetı feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai, közé tartozik különösen: a tanulók és a szülık tájékoztatása azokról a lehetıségekrıl, személyekrıl, intézményekrıl, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztetı okok feltárása érdekében, a veszélyeztetı okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidıs programokról. c.) Az iskola ifjúságvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a tanuló fejlıdését veszélyeztetı okok megelızésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelızve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvetı feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek a közoktatási törvény által elıírt titoktartási kötelezettség mellett. 32

33 d.) A tanulók fejlıdését veszélyeztetı okok megszőntetésének érdekében iskolánk együttmőködik a területileg illetékes: nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítı szolgálattal, polgármesteri hivatallal, gyermekorvossal, továbbá a gyermekvédelemben résztvevı társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. e.) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsısorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: A felzárkóztató foglalkozások, A tehetséggondozó foglalkozások, Az indulási hátrányok csökkentése, A differenciált oktatás és képességfejlesztés, A pályaválasztás segítése, A személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülınek), Egészségvédı és mentálhigiénés programok szervezése, A családi életre történı nevelés, Az iskolai étkezési lehetıségek, Az egészségügyi szőrıvizsgálatok, A tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidıs tevékenységek), A szülıkkel való együttmőködés, Tájékoztatás a családsegítı és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. 33

34 10.7 A hátrányos helyzető tanulók integrációjának elısegítése Az elmúlt évek beiskolázási tapasztalatai alapján elmondható, hogy iskolánkban, a szakmunkásképzıbe, egyre gyengébb képességő, fokozottan hátrányos helyzető, és sajátos nevelési igényő tanulók kerülnek. A 2003/2004-es tanévtıl a PHARE program keretében lehetıségünk adódott arra, hogy a szakképzıbe járó hátrányos helyzető tanulókkal külön is foglalkozzunk, továbbá a hozzánk jelentkezıket elıkészítı foglalkozások keretében felzárkóztassuk a középiskolai követelményekhez. E program keretében arra is lehetıség nyílt, hogy a tanulási nehézségekkel küzdı tanulókkal utazó, fejlesztı pedagógus foglalkozzon. Társadalmi beilleszkedésük, esélyegyenlıségük feltételeinek megteremtését intézményünk fontosnak tartja, különösen az önelfogadást, mások elfogadását, toleráns magatartás kialakítását, társadalmi normák elsajátítását. A hátrányos helyzető tanulók integrált keretek között megvalósuló nevelésének, oktatásának megszervezése a szocializációt segítı folyamat legfontosabb állomása a biztonságot nyújtó, elfogadó, befogadó környezetben, iskolánkban. Célunk: - A hátrányos szociokulturális környezetbıl érkezett tanulók felzárkóztatása, beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségeiknek a leküzdése. Tanulmányi szempontból minél felkészültebb, beilleszkedni képes fiatalok nevelése. - A kisebbségi létbıl fakadó elıítéletek kezelése a tanulók fejlettségi szintjének megfelelıen, a környezettel való harmonikus együttélés reményében. - Elérhetıség biztosítása a tanulók számára a roma kulturális hagyományok megismerésére. Feladatunk: - az eltérı elızményekbıl, körülményekbıl és egyéni sajátosságokból eredı különbözıségek kiegyenlítésére való törekvés, - a kisebbségi identitástudat kialakulásának és fejlesztésének segítésével, - a kisebbségi életmódhoz, kultúrához kötıdı hagyományok, szokások megismertetésével, 34

35 - a roma kulturális értékek, történelem, irodalom megjelenítésével a tanórákon, tantárgyi tartalomhoz illesztetten, - az átlagosnál szegényebb családi környezet miatt keletkezett szociális, kulturális és nyelvi hátrányokból adódó fogyatékosság látszatának felismerésével, lehetıségek szerinti kompenzálásával Sajátos nevelési igényő tanulók iskolai integrációja A speciális nevelés alapeszménye olyan elfogadó környezet kialakítása, ami a sérült gyermek erényeit, sikeres próbálkozásait értékeli, másságát elfogadja. Célunk: - A fogyatékosságból eredı hátrányok megelızése, csökkentése, kompenzálása, a képességek kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük támogatása. - A hátrányos szociokulturális környezetbıl érkezett tanulók felzárkóztatása, beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségeinek a leküzdése. Feladataink: - az integráltan tanuló sajátos nevelési igényő gyermekek számára pedagógiai segítségnyújtás. Továbbképzés keretében kollegáink felkészülnek a feladat megoldására. - a sérült tanuló folyamatos és szakszerő fejlesztése érdekében együttmőködésünk a Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon és Módszertani Központ szakembereivel. - a sérült tanuló megfigyelése, fejlesztésének, lehetıségeinek, korlátainak értelmezése team-munkában a gyógypedagógussal, a szakértıi vélemény alapján, - a gyógypedagógiai nevelés számára biztosított szakanyagok, tankönyvek, taneszközök beszerzése, felhasználásuk, - a tanuló fejlıdésének, elért eredményeinek meghatározása, rögzítése - együttesen kialakított vélemény szerint a szülı bevonásával, tanácsadás a szülınek, segítségnyújtás a családi neveléshez, a módszertani központtal és az ifjúságvédelmi felelıssel együttmőködve. - az integrált tanuló nevelésével kapcsolatos szakmai tapasztalatcserén, szakmai felkészítésen, folyamatos továbbképzésen való részvétel a módszertani központ szakmai szolgáltatásai szerint, valamint a szakanyagainak igénybevételével. 35

36 A Módszertani Központ további szerepe az integrációban: 1.) Sajátos nevelési igényő gyermekek egyéni fejlesztése. 2.) Az integráló pedagógusok segítése, továbbképzése. 3.) Közremőködés az eszközellátásban igény és lehetıség szerint Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, az egyéni foglalkozások, a felzárkóztató foglalkozások, az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, az érettségire való felkészítés, a munkára való nevelés. 36

37 10.10 Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a diákétkeztetés, a felzárkózató foglalkozások, az iskolai könyvár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, a nevelık és a tanulók segítı, személyes kapcsolatai, a szülık, a családok nevelési gondjainak segítése, a családlátogatások, az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs tevékenysége, differenciált tankönyvtámogatás, az ingyen tankönyvre nem jogosultak számára könyvtárból kölcsönzéssel biztosítunk tankönyvet, szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedı tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. 37

38 11 A SZÜLİK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŐKÖDÉSÉNEK FORMÁI 1.) A tanulókat az iskola életérıl, az iskolai munkatervrıl, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelıs vezetıje és az osztályfınökök tájékoztatják: Az iskola igazgatója legalább évente kétszer a diákközgyőlésen, valamint a diákönkormányzat vezetıségének ülésén, A diákönkormányzat vezetıje havonta egyszer a diákönkormányzat vezetıségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságán keresztül, Az osztályfınökök folyamatosan az osztályfınöki órákon. 2.) A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlıdésérıl, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve ellenırzın keresztül írásban, levélben) tájékoztatják. 3.) A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselıik, tisztségviselıik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelıkkel, a nevelıtestülettel vagy a szülıi munkaközösséggel. 4.) A szülıket az iskola egészének életérıl, az iskolai munkatervrıl, az aktuális feladatokról az igazgató, az SZMK-t segítı tanár és az osztályfınökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülıi munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintő szülıi értekezleten, az osztályfınökök folyamatosan az osztályok szülıi értekezletein, Az SZMK-t segítı tanár a szülıi választmányi tagokat. 38

39 5.) A szülık és a pedagógusok együttmőködésére az alábbi fórumok szolgálnak: Családlátogatás. Feladata, a tanulók családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás. Szülıi értekezlet. Feladata: a szülık és a pedagógusok közötti folyamatos együttmőködés kialakítása, a szülık tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetıségeirıl, az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeirıl, az iskola és a szaktanárok értékelı munkájáról, saját gyermekének tanulmányi elımenetelérıl, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjérıl, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeirıl, problémáiról, a szülık kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyőjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. Fogadó óra. Feladata: a szülık és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (otthoni tanulás, szabadidı helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás, stb.) Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülık tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggı eseményekrıl, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintő programokról. 39

40 Szülıi fórum. Feladata, hogy az iskolánkba jelentkezı tanulók és szülei betekintést nyerjenek az iskolai nevelı és oktató munkába. A szülıi értekezletek, a fogadóórák és a szülıi fórum idıpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülık kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselıik, tisztségviselıik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelıtestületével vagy szülıi szervezettel. 40

41 12 AZ ISKOLÁBA TÖRTÉNİ FELVÉTEL KÖVETELMÉNYEI 1.) 9. évfolyamra az nyerhet felvételt, aki a 8. osztályt sikeresen befejezte. szakiskolába az általános iskolai eredmények alapján, szakközépiskolába az általános iskolai eredmények és a felvételi elbeszélgetésen a tanulóról kialakított vélemény alapján. A beszélgetés témája: - érdeklıdési kör - olvasmány élmények - mővészet - sport - szabadidıs tevékenység Megfigyelési szempont: - kommunikációs készség - megjelenés 2.) A szakképzı 11. és 13. évfolyamára külsı jelentkezıket is felveszünk, ha a 10. évet sikeresen befejezték, illetve érettségi bizonyítvánnyal rendelkeznek és egészségügyileg alkalmasak a választott szakmára. 3.) Felnıttoktatás: - jelentkezés alapján - elıképzettségétıl függıen, egyéni elbírálás alapján kerülnek a megfelelı évfolyamra 4.) Tanév közben, más iskolából jelentkezı tanulók átvétele egyedi elbírálással történik. Az átvétel esetén figyelembe vesszük: egészségügyi alkalmasságot az adott tanév érdemjegyeit magatartást hiányzást 41

42 Az átjárhatóságot a különbözeti vizsgák biztosítják. Különbözeti vizsgát abból a tantárgy/akból kell tenni, amely/eket az elızı iskolájában a bizonyítvány bejegyzése alapján nem tanult. Az adott tantárgy/akból két hónapon belül kell különbözeti vizsgát tennie. Szakképzı évfolyamon a szakmai gyakorlatot pótolni kell, a gyakorlati oktatásvezetı beosztása szerint. 42

43 13 A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Iskolánk tankönyvrendelését az iskola igazgatója - a tankönyvjegyzék alapján - készíti el a szakmai munkaközösség véleményének beszerzését követıen. Azokat a könyveket, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben, a szakmai munkaközösség, az iskolai szülıi szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével veszi fel a tankönyvrendelésbe. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.) Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelezı tanulói taneszközöket, a szakképzı évfolyamokon a munkaruhát a nevelık szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezıen elıírt taneszközökrıl, munkaruhákról a szülıket minden tanév elıtt (a megelızı tanév májusában szülıi értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök, a munkaruha beszerzése a tanév kezdetére a szülık kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következı szempontokat veszik figyelembe: A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket részesítjük elınyben, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minıségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretébıl, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzető tanulók ingyenesen használhatják. Iskolánk, a nappali rendszerő oktatásban részt vevı tanulók részére, a törvényi keretek között, ingyen tankönyvet biztosít. 43