AZ ENDREFALVA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA NEVELÉSI PROGRAM

Átírás

1 AZ ENDREFALVA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA NEVELÉSI PROGRAM

2 TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetı... 3 II. Intézmény bemutatása, legfontosabb jellemzı adatai... 6 III. Küldetésnyilatkozat IV. A nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai V. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok VI. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok VII. Egészségnevelési program VIII. Környezeti nevelési program IX. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenységek X. Tehetség- és képességkibontakoztatást segítı tevékenység XI. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok XII. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı programok XIII. A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenységek XIV. A szülı, a tanuló és a pedagógusok együttmőködésének formái, továbbfejlesztésének lehetıségei XV. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges oktató-nevelı munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke Mellékletek Alapító okirat A kötelezı eszköz és felszerelési jegyzékben foglaltak végrehajtásának ütemterve 2

3 I. BEVEZETİ Az Országgyőlés június 23-án fogadta el a évi LXI. Törvényt a közoktatásról szóló évi LXXIX. Törvény módosításáról. Ez a törvénymódosítás jó néhány pontban érinti az oktatás tartalmi szabályozásának kérdéseit is. A megelızı szabályozáshoz képest módosult a Nemzeti alaptanterv és a Kerettanterv funkciója, változott a Pedagógiai program tartalma, szerkezete. Az új törvényi szabályozás szerint az iskolának június 30-ig felül kell vizsgálniuk és módosítaniuk kell pedagógiai programjukat, illetve ennek részeként helyi tantervüket. A módosított pedagógiai programot és helyi tantervet a 2004/2005. tanévtıl kell bevezetni az elsı évfolyamon felmenı rendszerben. A helyi tantervekkel kapcsolatban fontos változás, hogy az új helyi tantervnek újra a nemzeti alaptantervre kell épülniük, és nem a kerettantervre. A módosított közoktatási törvény elıírásai szerint az iskoláknak továbbra sem lesz kötelezı saját maguknak elkészíteni helyi tantervüket. A évi törvénymódosítás alapján az iskolák pedagógiai programjának tartalmaznia kell az alábbiakat: 1. Az iskola nevelési programját, ennek keretén belül: - az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, - a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, - a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, - a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenységet, - a tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenységet, - a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, - a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı programot, - a szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenységet, - a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzékét, 3

4 - a szülı, tanuló, pedagógus együttmőködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetıségeit, - az iskolai egészségnevelési programot, - az iskolai környezeti nevelési programot. 2. Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül: - az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelezı és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az elıírt tananyagot és követelményeit, - az alkalmazható tankönyvek, tanulási segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, - az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit, - az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minısítésének követelményeit, továbbá jogszabály keretei között a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minısítésének formáját. - az iskolai írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, korlátait, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát, - az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit, korlátait, - moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minısítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe, - a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket, - nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás esetén a nemzeti, etnikai kisebbség anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra- és népismereti tananyagot, - nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban részt vevı tanulók részére a magyar nyelv és kultúra elsajátítását biztosító tananyagot, - nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élı nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot. Természetesen a pedagógiai program a törvényi szabályozás változásának ellenére továbbra is a közoktatási intézmény nevelı és oktató munkájának legfontosabb irányító dokumentuma maradt, melyet a központi jogszabályok, valamint a fenntartó elıírása alapján, a helyi igények és lehetıségek figyelembevételével az intézmény nevelıtestületének kell elkészítenie. 4

5 A pedagógiai programot (és annak módosításait is) a nevelıtestület fogadja el, és a fenntartó hagyja jóvá. A fenntartó a nevelési program és a pedagógiai program jóváhagyása elıtt köteles az Országos szakértıi névjegyzékben szereplı, az adott intézménytípusnak megfelelı szakterületen nyilvántartásba vett szakértı véleményét beszerezni. 5

6 II. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA, LEGFONTOSABB JELLEMZİ ADATAI Az endrefalvai általános iskola az 1218 lakosú nógrádi község egyetlen iskolája. Évtizedek óta közös igazgatás alatt áll a helyi óvodával ig a két szomszédos kistelepülés, Piliny és Szécsényfelfalu iskolái is az Endrefalva Általános Iskola tagiskoláiként mőködtek. Az intézményfenntartó társulás megszőnte után a kisiskolák önálló fenntartásúak lettek, iskolánk vezetése csupán a szakmai munkában ad segítséget. Alapító okiratunk szerint alaptevékenységeink közé tartozik a nappali rendszerő, általános mőveltséget megalapozó iskolai oktatás, a kisebbségi integrált nevelés és oktatás, a halmozottan hátrányos helyzető tanulók képesség kibontakoztató felkészítése, fejlesztése, tehetséggondozás, a sajátos nevelési igényő tanulók integrált oktatása, alapfokú mővészetoktatás, általános iskolai napköziotthoni és tanulószobai ellátás. A faluban élık nagy része, mintegy 70 %-a az etnikumhoz tartozik, cigány származású. A családok jelentıs hányada szociálisan hátrányos helyzető, nagy számban jellemzı a munkanélküliség. A kulturális, mővelıdési szolgáltatásokhoz való hozzáférhetıség is gondot jelent. Családjaink kb. 45 %-a 3 vagy több gyermeket nevel, tanulóink 20 %-át egyedül neveli a szülı vagy a nagyszülı. A szülık iskolai végzettsége alacsony (8 osztály vagy ennél kevesebb), ezért gyermekeiknek kevés segítséget tudnak nyújtani. Gyermekeink többsége szoba-konyhás lakásban él, több generáció együtt. A lakások általában komfort nélküliek, berendezésük szegényes. Könyve, könyvtára kevés tanulónak van. Endrefalva község társadalmilag, gazdaságilag elmaradott besorolású. Két részbıl tevıdik össze, Endrefalva központból és Babatfalvából, amely nem épült még teljesen össze. Bár megoldott a vezetékes ivóvíz, és több család is tudott élni a lehetıséggel, iskolánk tantermeiben nincs víz, csupán a különálló mellékhelyiségekben. A telefon korszerősítésére is csupán 1996-ban került sor, a gázvezeték kiépítése 2000-ben fejezıdött be, de ez intézményünk gáz ellátását csak 2006-tól jelentette. A szennyvízelvezetésre 2002-ben került sor. 6

7 A faluban van orvosi rendelı, a háziorvos az iskola orvosi teendıket is ellátja. Az iskola egészségügyi tevékenységébe rendszeresen bekapcsolódik a körzeti védını is. Szintén megoldott az iskolafogászati ellátás is. A hitoktatásról és vallásos nevelésrıl az iskola szomszédságában álló katolikus templom és plébánia gondoskodik, de iskolánk is helyet ad hittanóráknak. A faluban Cigány Kisebbségi Önkormányzat is tevékenykedik. Iskolánk tanulói létszáma 3 község (Endrefalva, Piliny, Szécsényfelfalu) gyermekeibıl tevıdik össze. Az összlétszám fı között mozog, amely hosszú távon biztosítja a 70 %-os kihasználtságot. Alsó tagozatosaink 67-en vannak, számuk az elızı évekhez képest csökkent. A felsısök létszáma ebben a tanévben 85. A fiúk-lányok aránya % között mozog. A bejáró tanulók a létszám 20 %-át teszik ki (Piliny, Szécsényfelfalu). Tanulóink 90 %-a az etnikumhoz tartozik. Iskolánk tanulóinak kb. 30 %-a veszélyeztetett, akikkel a tanórán kívül gyermekvédelmi programunk alapján kiemelten foglalkozunk a Gyermekjóléti Szolgálattal közösen. Partnereinkkel hatékony együttmőködésre törekszünk. Napközis tanulóink száma: 50 fı. 2 napközis csoportot mőködtetünk, jelenleg az alsó tagozatos tanulókból szerveztük 1-3. osztály, illetve 2-4. osztály összevonással. Az 5-6. osztályos tanulóink számára tanulószobai ellátást is biztosítunk. Menzai ellátásban általában gyermek részesül. Az étkezést az önkormányzat vállalkozóval mőködtetett konyháján veszik igénybe, amihez a polgármester hivatal minden évben étkezési hozzájárulással, rendszeres segélyekkel igyekszik segítséget nyújtani a rászorulóknak. Átlagosan 4 alsós és 4 felsıs osztályt mőködtetünk, néhány tanévben párhuzamos osztályokat is indítottunk. Az osztályok létszáma fı között mozog. Tanévenként tanulócsoporttal indulunk, a nyolc osztály mellett a sajátos nevelési igényő tanulóinkat, az enyhén értelmi fogyatékosokat 3 csoportban foglalkozatjuk, de tervezzük integrálásukat a következı tanévtıl, amelyet a fejlesztıpedagógus képzésben való részvételünk is igazol. Tanulóink 30 %-a túlkoros. Magántanulóink száma 3. Képességkibontakoztató fejlesztı programot dolgoztunk ki, és tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat szervezünk halmozottan hátrányos gyermekeink (70%) részére, amihez pályázati segítséget is kértünk. 7

8 Iskolánk tanulmányi átlaga 3,2. A felmérések átlaga alsóban 70%, felsıben 53%. Tanulóink többsége nehezen motiválható, nem szeret tanulni. Iskolába azonban szívesen járnak. Az iskola több esetben egyedüli élményforrás a gyerekek számára. A tanulmányi átlagot, de a létszámot az is kedvezıtlenül befolyásolja, hogy a közeli kisvárosban a 8 osztályos gimnáziumi képzés folyik, amely a jó képességő gyerekeket elhívta. Több család pedig inkább városi általános iskolát választ gyermekének a többféle lehetıség reményében. A beszédjavítás és a gyógytestnevelés is megoldott intézményünkben, logopédiai mini centrumként fogadjuk a környék megsegítésre szoruló gyermekeit. A világban való eligazodás feltételezi legalább egy idegen nyelv elsajátítását. Intézményünkben a német nyelvet tanítjuk heti 2 3 órában a 4. osztálytól kezdıdıen, néhány osztályban kis csoportban. A számítástechnikai oktatás a felsı tagozatban heti 1 órában, csoportbontásban, illetve szakkörön, az alsó tagozatban pedig délutáni szakköri foglalkozás keretében történik 17 Pentium II. illetve III. gépen. Tanulóinknak csak 15 %-a rendelkezik saját számítógéppel, s otthon azt is csak a játékprogramok alkalmazására használják. A nyári szünetben felnıttek oktatását vállaltuk fel. Alapfokú számítástechnikát tanultak a 18 éven felüliek, amellyel növelni szerettük volna munkavállalási esélyeiket. Pályázunk új informatikai laborra, amely nemcsak a számítástechnika oktatását tenné korszerőbbé, hatékonyabbá, de nyelvi laborként is használhatnánk és a szaktantárgyak elektronikus oktatását is lehetıvé tenné. A kötelezı tanítási órák mellett a tanulóknak szakkörökben (számítástechnika, közlekedési ismeretek, vöröskereszt, sport, énekkar, kézmőves), felzárkóztató és egyéb tehetséggondozó foglalkozásokon bıvítjük ismereteiket. Így mőködtetünk szakköröket. A Beszterczey Mővészeti Magániskola kihelyezett tagozataként is mőködünk kórus, furulya, színjátszás, tánc és képzımővészet szakágakban. Ezeket a feladatokat vállalkozó pedagógusaink látják el, akik rendelkeznek a megfelelı szakképesítéssel, illetve jelenleg szerzik meg azt. Az eredmények biztatóak, a gyerekek sikeresen szerepelnek, örülnek sikereiknek ben kialakítottuk iskolai könyvtárunkat, amely mindennap nyitva áll a látogatók elıtt, s újabb lehetıséget biztosít a fejlesztéshez. 8

9 A továbbtanulási mutatóink jó szintőek. A végzıseink mindegyikét felveszik a megjelölt intézménybe. Szakiskolába, szakmunkásképzı intézménybe tanulóink 85 %-a jelentkezik, a fennmaradó 15 % választ gimnáziumi, szakközépiskolai képzést. Sajnos ez a választott iskola elvégzését nem jelenti. Gyakran gondot jelent az iskolába járási fegyelem megsértése. Megkezdett középfokú tanulmányaikat kevesen, a felvettek 50 %-a fejezi be. A társadalmilag, gazdaságilag elmaradott település létformájának sajátosságai közül még jellemzı, hogy az általános iskolából kikerült fiatalok egy része anyagi gondok miatt nem végzi el a választott középfokú iskolát, majd munkalehetıség hiányában kilátástalanná válik helyzetük, így többszörösen veszélyeztetetté válnak. Ezért szeptemberétıl bekapcsolódunk a felnıttképzésbe is, melynek keretében lehetıséget kapnak a 8 általános iskolai végzettséggel nem rendelkezık tanulmányaik befejezésére. Az ehhez szükséges fedezetet külsı finanszírozással oldjuk meg, s az intézmény pedagógusai fogják az órákat megtartani. Iskolánkban mőködik a szülıi munkaközösség, a diákönkormányzat és az iskolaszék is. Szép eredményeket érnek el tanítványaink az országosan meghirdetett sportversenyeken, azok területi és megyei bajnokságain. Legeredményesebben az atlétika és labdarúgás szakágakban szerepelnek sikeresen fiaink és lányaink. Iskolai ünnepélyek, rendezvények, megemlékezések színesítik mindennapi munkánkat. Iskola-galériánkban a megyében élı, alkotó mővészek munkáiból, tanév végén pedig gyermekeink rajzaiból tekinthetı meg kiállítás. Minden héten mősort sugároz az iskolarádió, havonta jelentkezik az iskolaújság, mely az elızı idıszak aktuális eseményeirıl számol be. Az elmúlt évek során hagyománnyá vált intézményünkben az erdei iskolában való részvétel, ami kiváló lehetıség az iskolában már megtanult ismeretek újszerő elmélyítésére. Eszközellátottságunk átlagos, folyamatosan törekszünk a bıvítésre, melyet pályázati lehetıségek széleskörő kihasználásával próbálunk megoldani. Iskolánk épülete korszerőtlen, 11 tanteremben (mely közül 3 szükségterem), 1 tanmőhelyben, 1 tornaszobában, 1 számítástechnikai kisteremben, 1 könyvtárszobában és a nagymérető betonozott udvaron, salakos pályán folyik az oktató-nevelı munka. Jelenlegi pedagógusállományunk 18 fı, melybıl 10 fı tanító, 7 fı tanár. Gyógypedagógiai asszisztenst és óraadókat is foglalkozatunk Tantestületünknek 3 férfi tagja van. Intézményünk 9

10 dolgozója 2 roma származású tanító is. Pedagógusaink jól felkészültek, fogékonyak az új iránt, szívesen vesznek részt továbbképzéseken, tanfolyamokon, ami a megfelelı színvonalú munka elvégzését is biztosítja. A 120 órás alapképzésben már mindenki részt vett, néhány új alkalmazottunk kivételével. Többen pedagógus szakvizsgára készülünk. Szakos ellátottságunk 75 %. Hiányzó álláshelyeinket minden évben megpályáztatjuk, hirdetjük. Sajnos szolgálati lakással, férıhellyel nem rendelkezünk, ami a jelentkezık számát kedvezıtlenül befolyásolja. Így a nyugodt tanévkezdés érdekében több évben pedagógiai végzettséggel nem rendelkezı, egyéb felsıfokú végzettségő, illetve pedagógiai fıiskolára járó hallgatók alkalmazására is sor került. Elıtérbe helyeztük a szakos ellátottság javítására az átképzéseket, így oldódott meg a rajz tantárgy szakos oktatása (ez esetben az egyik tanítónı részvételével), valamint gyógypedagógus alkalmazása. Az iskola pedagógiai programjában megfogalmazottak szerint céljainkat a gyermekközpontú pedagógia elvei alapján szeretnénk elérni. Lehetıséget adunk minden tanulónak, hogy elérje teljesítıképessége maximumát. Mindezt ıszinte, családias légkörben tesszük. A pedagógiai program fı célkitőzése a tanulók tárgyi fejlesztésén túl, a személyiségformálás. A gyerekeket olyan ismeretekkel, tulajdonságokkal kell felvérteznünk, amelyekkel képesek lesznek a társadalmi beilleszkedésre. Helyi tantervünk szerint az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elsısorban alapkészségeket fejleszt. A helyi sajátosságokat figyelembe véve programunkba beépítettük a cigányság kultúrájának és történelmének megismerését, de a multikulturális tartalmak is beépültek a programba. Célunk a többszörösen hátrányos helyzető, ingerszegény környezetben élı gyermekek egészséges fejlıdésének biztosítása, az alapmőveltséghez tartozó ismeretek és a továbbhaladáshoz szükséges követelmények elsajátíttatása, valamint a tanulók tudásszintjének, készségeinek, etnokulturális hátterének függvényében az egyéni képességek fejlesztése, és a szocializációs, kommunikációs fejlesztés. 10

11 III. KÜLDETÉSNYILATKOZAT MI, AZ ENDREFALVAI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGUSAI ISKOLÁNKBAN OLYAN İSZINTE, CSALÁDIAS, GYERMEKKÖZPONTÚ LÉGKÖRT KÍVÁNUNK TEREMTENI, AHOL A TANULÓK TELJES SZEMÉLYISÉGÉNEK FEJLESZTÉSE, ALAPVETİ ÉS KORSZERŐ ISMERETEINEK, EGYÉNI KÉPESSÉGEINEK, KÉSZSÉGEINEK KIALAKÍTÁSA ÉS BİVÍTÉSE A LEGFONTOSABB PEDAGÓGIAI FELADAT. VÁLLALJUK, HOGY MINDEN TANÍTVÁNYUNKNAK MEGADJUK A LEHETİSÉGET ARRA, HOGY ELÉRHESSE TELJESÍTİKÉPESSÉGE MAXIMUMÁT. KAPCSOLATAINKAT AZ EGYÜTTMŐKÖDÉSRE, AZ EGYMÁST SEGÍTİ, TÁMOGATÓ MUNKÁRA TÖREKVÉS IRÁNYÍTJA. CÉLJAINKAT A SZEMÉLYISÉG-, ÉS GYERMEKKÖZPONTÚ PEDAGÓGIA ELVEI ALAPJÁN PRÓBÁLJUK ELÉRNI. bizonyos csak az, hogy semmi jó, mit tevénk, elveszni nem fog, hogy minden mag, melyet elhintünk, meghozza termését, (Eötvös József) 11

12 IV. A NEVELİ - OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Az endrefalvai iskola, mint ahogyan a többi is, végzi a dolgát:, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. / Szent-Györgyi Albert / Iskolánk célja, hogy boldog gyermekekkel találkozzunk nap mint nap, emlékezetünkbe idézve Kodály Zoltán gondolatatit: Csak boldog gyermekbıl lehet boldog felnıtt, s csak ezekbıl lehet boldog ország. Ezért az iskolai élet középpontjába a gyermekeket, az ıket nevelı felnıtt közösséget, a folyamatos fejlıdés iránti elkötelezettséget, a rendszer / folyamat szemléletet és a pedagógiai minıséget állítjuk, így biztosítva a növekvı sikerlehetıséget intézményünk minden érdekelt személye számára. Pedagógiai alapelvek Az iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelı és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink elıre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tılük, minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, 12

13 az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk 2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerő ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bıvítése a legfontosabb pedagógiai feladat.. Ennek érdekében: a tervszerő nevelı és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerő, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthetı alapmőveltséget nyújt, iskolánk olyan az emberre, a társadalomra, a mővészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók mőveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szőkebb és tágabb környezetükben, az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörő fejlesztésében látjuk, fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni önálló tanulás módszereit, szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedı személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülıföld iránti szeretetet. 3. Iskolánk elsısorban a szülıkkel ápolt kapcsolatok révén folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: 13

14 rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, igyekszünk lehetıséget teremteni arra, hogy iskolánk életérıl, tevékenységérıl, eredményeirıl minél többet megismerhessenek a szülık, valamint az érdeklıdık, ápoljuk és bıvítjük eddigi kapcsolatainkat más iskolákkal, közmővelıdési intézményekkel, nevelıink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk eddigi hagyományaihoz híven továbbra is képviseltesse magát a különféle rendezvényeken, és lebonyolításában maga is részt vegyen. 4. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, mővelt, kötelességtudó, érdeklıdı, nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni szőkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), van elképzelése a jövıjét illetıen, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni, és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bıvíti, képes az értı olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik: 14

15 - ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: - nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, - a természet, a környezet értékeit, - más népek értékeit, hagyományait, - az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttmőködik, toleráns, empatikus, elfogadó, szüleit, nevelıit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérı nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelıink mindennapi nevelı és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehetı legtöbb diákunk rendelkezzen végzıs korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. 15

16 Az iskolánkban folyó nevelı- oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történı megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Az alapvetı erkölcsi,etikai,vallási,kulturális értékek a helyes tanulói énkép, identitás, kultúrközi pedagógiai kialításának nélkülözhetetlen eszközei. Pedagógiai munkánk alapvetı célja, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklıdésre és aktivitásra építve a személyiségfejlıdés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyızıdéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élı és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az emberi testi és lelki egészsége. Az egészség megırzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; balesetek megelızése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelısségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hőség, önzetlenség, megértés, tapintat, ıszinteség, egymás elfogadása, tolerancia,empátia, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülık, nagyszülık megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az elıítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önmővelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülıföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 16

17 9. A kisebbségben élı magyarságért érzett felelısség és közösségvállalás. A hazánkban élı kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlıségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklıdés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolákban folyó nevelı és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elısegítse. Ezt szolgálja a nevelési program különbözı fejezeteiben késıbb meghatározásra kerülı tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Olyan nevelı-oktató programot szeretnénk kialakítani, mely gyermekeink testi-lelki fejlıdését, a tanuláshoz való egyenlı hozzáférését, az egyenlı esélyeket, inklúziót, személyiségük formálását, szocializációs készségét, az egyetemes értékek megırzését, továbbítását, tehetségük, képességük kibontakoztatását, továbbtanulását segíti, a mindennapi életben használható tudás- és ismeretanyaghoz való hozzásegítéssel. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelı közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 17

18 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelı hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Az iskola alapfunkcióiban az alábbi prioritás kell, hogy érvényesüljön: 1.- Az önálló tanulást segítı fejlesztés. 2.- Eszközjellegő kompetenciák fejlesztése,.a tanórai folyamatokban 3.- Szociális kompetenciák fejlesztése új oktatásszervezési formák és módszerek alkalmazásával 4. Ismeretszerzés és alkalmazás képességcsoportjainak fejlesztése - Szilárd alapozó funkciók, a gyermekek testi és szellemi fejlettségéhez igazítva. 5.Személyiség-képességfejlesztés - Komplex tevékenységközpontú eljárásokkal, differenciált képességfejlesztéssel, a HHH tanulók esetében egyéni fejlıdési naplóban is tervezve a személyiségstruktúra alakítását.. 6.Értékközvetítés - Általános, egyetemes emberi értékek megismertetése. A magyarságtudat erısítése, hagyományaink ırzése, ápolása, a mővészetek iránti igény felkeltése. 7.Szocializáció - A közösen elfogadott szabályok következetes megtartására törekvés, a tanulás feltételeinek optimalizálása. Az elemi szokások kialakítása. Elvárható eredmények - Az intézmény képes lesz a különbözı háttérrel és különbözı területeken eltérı fejlettséggel rendelkezı gyerekek fogadásra, és együttnevelésre - Az oktatásszervezési formák a heterogén osztály és csoportösszetételt biztosítják - Multikulturáli tartalmak beépülnek a helyi tantervbe. - Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülıvel. - Az intézményben lesz tanári együttmőködésre épülı értékesítési rendszer. - Csökken az évfolyamismétlık, a magántanulók, az iskolarendszerbıl kikerülık, és a hiányzások óraszáma 18

19 - A kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak Intézményünk tevékenységét az alábbi kitüntetett célok határozzák meg: A nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez, igazodik ahhoz a közeghez, amelynek a gyermek részese Olyan emberek nevelése, akik életük folyamán tanulásra, információk szerzésére nyitottak. A tanulói, multikultúrális környezet speciális, közös megbecsülésen és demokratikus szemléleten alapuló közös kialakítása. A gyerekek hozott tudásához, egyéni fejlıdésének üteméhez igazodó elvárások és értékelés és ezekkel harmonizáló feladatok biztosítása. A gyerekek korszerő természettudományi, társadalomtudományi, esztétikai, etikai alkalmazható tudásának megalapozása. Nevelési céljaink megvalósulását illetıen akkor tekintjük nevelı és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzıs diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: - Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. Természetesen elsıdleges célunk az, hogy tanulóink többsége vagyis több mint ötven százaléka a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek. - Rendelkezik olyan bıvíthetı biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik ıt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a késıbbiekben megfeleljen, - Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, - Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövıjét és sorsát illetıen. Az alapfokú nevelés-oktatás bevezetı és kezdı szakaszának (1-4.) és alapozó és fejlesztı szakaszának (5-8.) feladatai 19

20 Bevezetı szakasz (1 2. évfolyam) A kisgyermekek természetes érdeklıdésének és nyitottságának megırzése, orientálása és továbbfejlesztése. A személyes képességekbe vetett hit és önbizalom megteremtése. A kisgyermekek fokozott játék- és mozgásigényének kielégítése. A mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése. A társakkal végzett közös tevékenységek élményének és örömének megerısítése. A társas kapcsolatok kialakításához és gazdagításához szükséges beállítódások és képességek kialakítása és gyakoroltatása. A tanulás, az elsajátítás élményének és örömének megismertetése. A tanulók ösztönzése saját környezetük megismerésére és megértésére. Az egészséges élet értékének felismertetése és tudatosítása a tanulókban. A tanuláshoz, a közös játékokban és feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok tudatosítása és fejlesztése. Egyszerő minták és sokoldalú lehetıségek adása az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. Kezdı szakasz (3 4. évfolyam) A személyes képességekbe vetett hit és önbizalom megóvása és megerısítése. Az önismeret fejlesztése az önmagára vonatkozó ismeretek és tapasztalatok gyarapításával és megbeszélésével. A mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése. A mozgás, a rendszeres testedzés, a sportjátékok iránti kedv felkeltése és megerısítése. A társas kapcsolatok kialakításához és gazdagításához szükséges beállítódások és képességek gyakoroltatása. 20

21 A megismerés, a megértés, a tanulás iránti érdeklıdés és nyitottság megırzése és továbbfejlesztése. A tanulók érdeklıdésének felkeltése tágabb környezetük megismerése és megértése iránt. Az önálló tanuláshoz szükséges motívumok kialakítása és megerısítése. Az idegen nyelvek tanulása iránti igény felkeltése. A szóbeli és az írásbeli nyelvhasználathoz szükséges alapkészségek fejlesztése, gyakoroltatása. A narratív, a lényegkiemelı és a szabálykövetı képességek kialakítása és folyamatos fejlesztése. A mindennapi életvitellel összefüggı gyakorlatias ismeretek nyújtása. Elemi ismeretek közvetítése a természetrıl, a társadalomról, a mővészetekrıl, az emberiség és a haza történelmérıl. Az egészséges életmód mindennapi feltételeinek és összetevıinek megismertetése. A tanuláshoz, a közös játékokban és feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok fejlesztése. Egyszerő minták és sokoldalú lehetıségek adása az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. Alapozó szakasz (5 6. évfolyam) Az önértékelés képességének kialakítása és fejlesztése. A rendszeres testmozgás és a sport iránti igény megerısítése és kielégítése. A tanulókban meglévı szolidaritásérzés, együttmőködı- és segítıkészség értékének tudatosítása és fejlesztése. Az egészséges életmóddal összefüggı pozitív beállítódások, magatartásoknak és szokások megerısítése. A környezettel való harmonikus és konstruktív kapcsolathoz szükséges ismeretek, képességek és készségek kialakítása és fejlesztése. 21

22 A megbízhatóság, becsületesség, szavahihetıség értékének tudatosítása. Az értelmes tanulás feltételének megteremtése az érzékelés útján szerzett tapasztalatok győjtésével, rendszerezésével és sokoldalú értelmezésével. A képi reprezentációk szerepének tudatosítása a tanulásban és a mindennapi életben. Aktív tevékenységrelehetıséget adó feladatokat adása a tanulóknak: kísérletek, megfigyelések, projektek stb. A kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztése. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása, gyakoroltatása A problémamegoldó gondolkodás és a döntésképesség megalapozása. A kreativitás fejlesztése. Az önálló tanulás és az önmőveléshez szükséges ismeretek és képességek megalapozása. A tudományos ismeretek megértéséhez és elsajátításához szükséges szemléleti keretek és alapfogalmak megismertetése. Az idegen nyelvtudás mindennapi életben történı felhasználási lehetıségeinek megismertetése. A közösségek demokratikus mőködésének megértését elısegítı alapelvek megismertetése. Az európai és a nemzeti azonosságtudat erısítése, ápolása. Más népek és kultúrák megismerése iránti igény és beállítódás kialakítása. A tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok fejlesztése. Fejlesztı szakasz (7 8. évfolyam) Az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése. A szociális képességek fejlesztése, az érzelmi intelligencia mélyítése és gazdagítása. Az emberi cselekedetek és konfliktusok értelmezése okaik, következményeik és az emberi értékekkel való összevetésük szempontjából. 22

23 Az egyéni és a közérdek, a többség és a kisebbség fogalmának tisztázása a környezeti, társadalmi és kulturális konfliktusok megbeszélése kapcsán. A megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre. A képi reprezentációk értelmezéséhez és tanulásban való felhasználásukhoz szükséges vizuális képességek fejlesztése. A kulcsfogalmak tartalmának folyamatos gazdagítása és mélyítése. A problémaszituációkban is könnyen alkalmazható és mőködıképes fogalomrendszer kiépítése. A véleményformálás és a vélemények, érvek kifejtéséhez, értelmezéséhez, megvédéséhez szükséges képességek kialakítása. Az elvont fogalmi és elemzı gondolkodás megalapozása. A kritikai gondolkodás megalapozása és fejlesztése. A komplex és különbözı forrásokból származó információk kezeléséhez szükséges képességek kialakítása és fejlesztése. Az önálló, felnıtt élettel kapcsolatos helyes döntések megalapozása. A tanulók felkészítése a családi életre, a felelıs, örömteli párkapcsolatokra. Az általános mőveltség megalapozásához szükséges ismeretek átadása. Az egyetemes emberi kultúra legjellemzıbb, legnagyobb hatású eredményeinek megismerése. A szőkebb és tágabb környezet természeti értékeinek, történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, megóvására történı ösztönzés és nevelés. A tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítása. Az emberiség elıtt álló globális problémák megismerése. Az idegen nyelvő kommunikáció fejlesztése. Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerése. Az önálló és kritikus attitőd kialakításának megkezdése a médiákkal kapcsolatban. Az információs technológia adta lehetıségek felhasználása a tanítás-tanulás folyamatába. A lakóhely tanulási terepként történı felhasználása az ismeretek alkalmazásának gyakorlásához. 23

24 Életszerő, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtése az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. A nevelı- oktató munkában alkalmazott eszköz- és eljárásrendszer A nevelési módszer a kitőzött cél elérése érdekében alkalmazott eljárás. Célja, hogy a tanulókat pozitív tevékenységre késztessük, valamint kiküszöböljük a negatív hatásokat. Az eljárás a módszer konkretizációját jelenti, amely egymagában nem létezik, mindig eljárások rendszerében gondolkodunk. A nevelés módszereit, eszközeit, eljárásait meghatározó tényezık: o a nevelési cél és feladat, o a tanulók életkora, értelmi fejlettsége, képessége, o a nevelık személyisége, pedagógiai kulturáltsága, felkészültsége, vezetési stílusa, a tanulók, a közösség életkora, sajátossága o a pedagógiai szituáció és annak tartalma. Pedagógiai munkánkban alkalmazott módszereink a küldetésnyilatkozat alapértékeibıl adódnak. Gyermekközpontúság Differenciált képességfejlesztés Jó kapcsolatok, együttmőködés Családias légkör megértés, türelem, tolerancia követelés, megbízás, ellenırzés, értékelés, gyakorlás, pozitív megerısítés, dicséret, biztatás példaadás, beszélgetés, biztatás, elismerés, dicséret, jó tanár-diák, diák-diák, tanártanár, kapcsolat elfogadás, tolerancia, szeretet, bizalom A nevelés eredményének teljesülésének kritériumai: pedagógiai alapelveink szerinti mőködés biztosítása, 24

25 az iskolánk újra kivívja népszerőségét, vonzerejét, intézményünk megırzi gyermekközpontú szemléletét, módszereit, eljárásait, pozitív középiskolai visszajelzést kapunk volt tanítványainkról. Az iskola a nevelési módszereit a következı szempontok szerint választja: Nevelési módszereink igazodjanak az általunk megfogalmazott célokhoz. Ezt határozzák meg a tanulók életkori sajátosságai, értelmi fejlettsége, képességei. Befolyásolja a nevelı személyisége, pedagógiai kultúráltsága, felkészültsége, vezetıi stílusa. A módszerek alkalmazása a módszerek, eljárások kombinációjával realizálódik. Nevelési módszereinket bıvítjük a különbözı haladó nevelési módszertani adaptációival. Eljárások, módszerek meggyızés minta példa eszménykép bírálat önbírálat beszélgetés felvilágosítás tudatosítás elıadás vita, érvelés, disputa beszámoló egyéni haladási ütemet segítı differenciált tanulás szervezése kooperatív tanulás szervezés drámapedagógia Az integrációt segítı módszertani elemek. - egyéni haladási ütemet segítı differenciált tanulásszervezés 25

26 - kooperatív tanulásszervezés - projektmódszer - drámapedagógia. Kulcskompetenciákat fejlesztı programok és programelemek a következı területekrıl Az önálló tanulást segítı fejlesztés a tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelızı programok az önálló tanulási képességet kialakító programok a tanulók önálló életkornak megfelelı- kreatív tevékenységére épülı foglalkozások tanulási motivációt elısegítı és fenntartó tevékenységek Eszközjellegő kompetenciák fejlesztése tantárgyi képességfejlesztı programok kommunikációs képességeket fejlesztı programok komplex mővészeti programok Szociális kompetenciák fejlesztése közösségfejlesztı, közösségépítı programok mentálhigiénés programok Az integrációt segítı tanórán kívüli programok, szabadidıs tevékenységek patrónusi, mentori vagy tutori rendszer mőködtetése együttmőködés civil programmal mővészeti körök Mőhelymunka a tanári együttmőködés formái értékelı esetmegbeszélések problémamegoldó fórumok hospitálásra épülı együttmőködés Multikultúrális tartalmak multikultúrális tartalmak megjelenítése a különbözı tantárgyakban A továbbhaladás feltételeinek biztosítása pályaorientáció továbbtanulásra felkészítı program 26

27 A kompetencia alapú oktatás A kompetencia alapú oktatás fejlesztési célja a tanítási módszerek tekintetében a kompetenciaalapú nevelési-oktatási módszertan elterjesztése. Különös tekintettel az egyéni fejlesztésre, a kooperatív technikák alkalmazása a munkában, a tananyag-feldolgozásban. A fejlesztés kiterjed a tanulásra, gyakorlásra használt feladatok megújítására, a tárgyi feltételek megteremtésére is. A kompetenciaalapú programok általános jellemzıi: - kompetencialapúak, - teljesítményre alapoznak, - egyéni haladás figyelembe vétele, - tanulásközpontúak, - specifikus célkitőzések, - gyakorlat-orientáltak, - azonnali visszajelzést adnak, - értékelés teljesítmény alapú, leírt kritériumok alapján. A kulcskompetenciák fejlesztése Az iskolai mőveltég tartalmát a társadalmi mőveltségrıl alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszıtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai mőveltség tartalmának irányadója a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Az oktatásnak mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt alapvetı szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások 27

28 befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlıdéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelıdik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvıképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A mőveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezıképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. A kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidıs tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitődök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlıdéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelı szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fı típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fı sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén 28

29 rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelıen alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyőjteni és feldolgozni információkat, képes különbözı segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelı módon meggyızıen megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitőd magában foglalja a kritikus és építı jellegő párbeszédre való törekvést, az esztétikai minıség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelıs nyelvhasználat jelentıségét. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhetı: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelı keretein belül oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidıs tevékenységek, az egyén szükségleteinek megfelelıen. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklıdése szerint. Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók fıbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelıen. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelı használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történı elsajátítására is. A pozitív attitőd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklıdést és kíváncsiságot. 29

30 Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia eltérı mértékben felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitődök A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapmőveletek és alapvetı matematikai reprezentációk fejlıdı ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvetı matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelı segédeszközöket. A matematika terén a pozitív attitőd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és elırejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló 30

31 kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, elırejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük mőszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlıdés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelısséget. Szükséges ismeretek, képességek, attitődök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvetı tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák elınyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és mőszaki mőveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülı problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és mőködtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és mőszaki mőveltséget igénylı döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlıdés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitődöt, az etikai kérdések iránti érdeklıdést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja különösen a tudományos és technológiai fejlıdés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Digitális kompetencia 31