Az óvodapedagógus és tanító ideát szolgáló gyakorlati képzés fő jellemzőinek meghatározása, alapelvek

Átírás

1 Az óvodapedagógus és tanító ideát szolgáló gyakorlati képzés fő jellemzőinek meghatározása, alapelvek Sontráné dr. Bartus Franciska VÁZLAT: 1. Bevezetés 2. A gyakorlati képzés törvényi háttere, meghatározó dokumentumok 2.1. Oktatás és képzés 2020 Eu 2.2. A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény, Nemzeti stratégia 2.3. KKK / Képzési és Kimeneti Követelmények/ 3. A tanítás minősége: 3.1. A pedagóguskompetenciák 3.2. Oktatási rendszer 3.3. Milyen legyen a pedagógus idea? 3.4. Színvonalas tanítás 3.5. Oktatási stratégiák, tanulásszervezések 4. Alapelvek és feladatok a hallgatók gyakorlati képzésében 4.1. A gyakorlati képzés folyamata 4.2. Az óvodapedagógus gyakorlati képzésének alapelvei és feladatai 4.3. A tanítóképzésben megvalósítandó elvek és feladatok 5. ÖSSZEFOGLALÓ 1

2 1. Bevezető A gyakorlati képzés szemléleti hátterének és kereteinek kívánok néhány pedagógiai elvet meghatározni mind az óvodapedagógus, mind a tanító szakos hallgatók számára. A pedagógus-idea / Jaskóné Dr. Gácsi Mária 2014./ c. írásában részletesen foglakozik a pedagógus idea fogalmával, annak széles körű értelmezésével. Kitér a pedagógusok minősítési rendszerére, az életpályamodellre. Leírja azokat a kompetenciákat, melyet ezen írás mellékleteiben is megfogalmazódnak. Ezen tanulmány folytatásaként célom az, hogy a pedagógus idea megismerése után meghatározzuk azokat az elveket, mely a gyakorlati képzés megvalósításához elengedhetetlenek. Miért van arra szükség, hogy a pedagógusképzésben újra kell gondolni a pedagógus ideál fogalmát, valamint a gyakorlati képzés folyamatát és meghatározni azokat az elveket, feladatokat, mellyel eleget teszünk a XXI. századi nevelési- oktatási kihívásoknak? Marx György A gyorsuló idő című könyvében, arról beszélt, hogy a jövőben elsősorban nem ismeretekkel kell felvértezni a tanulókat, hanem gyakorlati tudásra van szükség. Amit az iskolában megtanul a gyermek, nagyon hamar elévül, használhatatlanná válik, és a 21. században ez még fokozottabban igaz. Sokkal inkább arra kell megtanítani a diákokat, hogyan tegyenek szert a tudásra, ismeretekre, hogy mit hol kell keresni. Ez összecseng az egész életen át tartó tanulás európai felfogásával, sőt Szentgyörgyi Albert szavaival: Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog Más szavakkal; a pedagógusnak már nem szereplőnek, nem színésznek, hanem rendezőnek, facilitátornak kell lennie. Tudnia kell azt is, hogy a hétköznapi gyakorlatban mire lehet használni ezeket az ismereteket. Képesnek kell lennie önállóan és folyamatosan megújítani a tudását, és képessé kell tenni erre, a rá bízott gyerekeket is. Az óvodapedagógus és a tanító, általában a pedagógus szakmai professzióinak kialakulása az alábbi összetevőkből áll 1 - IDEA: nézetek, eszmék, hitek, elképzelések, tanult vélt vagy valós kognitív elméletek, melyekkel ítéleteket alkotunk, megfogalmazásokat teszünk. Ezek származhatnak előzetes iskolai élményekből, olvasott vagy hallott elbeszélésekből, személyes élettapasztalatokból. 1 Lenkovics Ildikó A tanítás tanulása Segédanyag a tanítás tanulásához

3 Az intézményben szerzett szakmai elméleti tudásból, valamint gyakorlati képzés során szerzett tapasztalatokból, és saját tanításaiból, ill. mentoroktól és hallgatótársaktól kapott reflexiókból, és önreflexiókból. A reflektálások nagyban befolyásolják a hallgatók nézetrendszerének megváltoztatását. Arra kell figyelni, hogy milyen nézetei vannak a hallgatónak tanulásról, tanítóról, pedagógusról, tanításról, tananyagról, tanítás tanulásáról, önmagáról, a pedagógus szerepről? Tapasztalataim azt igazolják, hogy bizony ez nem könnyű feladat, de nagyon lényeges kérdés. Az a fontos tehát, hogy miben, milyen irányban akarjuk megváltoztatni a hallgatók magukkal hozott tudásrendszerét, pedagógiai világlátását, ez mindenképpen egy fontos elem, mely elsődleges feladatként kell, hogy szerepeljen a hallgatókkal való találkozáskor. Alapvető fontosságú, hogy a leendő pedagógusoknak még a képzés megkezdése előtt rendelkeznie kell bizonyos képességekkel; fejlett írás-olvasási, számolási képességekkel, jó kapcsolatteremtő és kommunikációs képességekkel, valamint nem utolsó sorban a tanítás vágyával, azaz motivációval, elhivatottsággal a pálya iránt. Ha sikeres iskolarendszert akarunk, akkor akárkiből nem lehet pedagógus. Mindezek ellenőrzése nagyon fontos feladat lenne, ide egy nagyon komoly szűrőt kell beépíteni, a mai gyakorlati felvételi rendszert át kell alakítani, hiszen a mai, kevés kompetenciát mér. - ÉRTÉKELŐ RENDSZER A pedagógiai felkészültség értékelése a gyakorlati képzés folyamatában, ennek kidolgozása igényes munkát kíván, de komoly ösztönző ereje van. - GYAKORLATI TUDÁS A gyakorlati tudás a gyakorlatban végzett tanulás, a hallgató saját vagy hallgatótársa tanításának megfigyelése. Csak az épül be a saját nézetrendszerébe, amit saját maga megtapasztal. Konkrét esetek megélése, azok folyamatának átgondolása, majd eredményes megoldásának lehetőségei és elemzése. Mindezzel mélyebben az élménypedagógia foglalkozik, melynek fő módszere a tapasztalati tanulás. - REFLEXIÓ Alapja a reflektív gondolkodás kialakítása, a reflektív tanár, a pedagógus személyiségének kialakítása. A szakmai professzió fejlődése elsősorban személyes tanítási tapasztalat, ill. közvetett mentor vagy csoporttársak - általi tapasztalat során erősödik. A gyakorlati tudás reflexiók, értékrend alakítás, az intézményi szervezeti kultúra által fejlődik. A szervezeti kultúra magja, a mindennapok tanítási-tanulási folyamatában jelentkező tervezési, szervezési, 3

4 irányítási, értékelési folyamatok rendszere. Ennek tanulása az alábbiak megismerése során fejleszthető: nemzeti alaptanterv, óvodai nevelés alapprogramja, pedagógiai program- helyi tanterv, szervezeti és munkaformák megismerése, tanítás-tanulás eszközrendszere, egyéb szervezeti kultúra elemei, különböző rituálék megismerése, tanári kommunikáció, jutalmazásbüntetés elemei. Természetesen elsősorban a tantárgy tanításával kapcsolatos szaktudományi, tantervi tudás az elsődleges, és majdan ezen ismeretek átadásának képessége, ill. az óvodapedagógus esetén hasonlóan az előzőekhez, a foglalkozások vezetéséről, a nevelésről van szó. 2. A gyakorlati képzés törvényi háttere, meghatározó dokumentumok: 2.1. Az Oktatás és képzés az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés új stratégiai keretrendszere, melynek célja, a tudásalapú Európa létrehozása illetve az egész életen át tartó tanulás megvalósítása. Fő célja a tagállamok támogatása oktatási és képzési rendszereik továbbfejlesztésében. A keretrendszer négy stratégiai célkitűzést fogalmaz meg, melyből kiemelendő a következő: az oktatás és a képzés minőségének és hatékonyságának javítása. Ezért is kiemelten kell foglalkoznunk az óvodapedagógus és tanító szakos hallgatók gyakorlati képzéseivel A Kormány a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény 110. (1) bekezdés 7. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el: 3 (1) A képzésben a szakmai gyakorlat követelményeit a felsőoktatási szakképzés, az alapképzési, mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, melyet az alábbiakban olvashatunk KKK / Képzési és Kimeneti Követelmények/ Óvodapedagógus Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan pedagógiai szakemberek képzése, akik elméletileg megalapozott ismeretek, készségek és képességek birtokában alkalmasak az óvodai nevelés feladatainak 2 Oktatás és képzés 2020 EU Tanács következtetései ( május 12. ) az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről. 4

5 ellátására, továbbá megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. 3 Szakmai gyakorlat: A gyakorlati képzés az eredményes óvodapedagógusi tevékenységhez szükséges készségek, képességek kialakítását segíti; olyan szervezeti és tevékenységformákat biztosít, amelyek a tartalmilag és módszertanilag komplex, fokozatosan bővülő önállóságú, egymásra épülő óvodai feladatrendszer megvalósítására tesznek alkalmassá. A gyakorlati képzés fogalmába beleértendők a hallgatók hospitálásai, csoportos és egyéni óvodai gyakorlatai, önismereti, kommunikációs és játszóképesség-fejlesztő tréningek, a speciális programok gyakorlatai, valamint a pedagógiai és módszertani stúdiumok keretében végzett gyakorlatok is. 4 Tanító Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan pedagógiai szakemberek képzése, akik elméletileg megalapozott ismeretek, készségek és képességek birtokában alkalmasak az iskola 1-4. osztályában valamennyi, az 1-6. osztályban legalább egy műveltségi terület oktatási-nevelési feladatainak az ellátására, továbbá megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. 5 Szakmai gyakorlat: A gyakorlati képzés a 6-12 éves gyermekek tanulásának irányításához, személyiségük fejlesztéséhez szükséges korszerű eljárások, módszerek gyakorlását iskolai környezetben, fejleszti a speciális tanítói képességeket, technikai jártasságokat biztosítja. A gyakorlati képzés fogalmába beleértendők a hallgatók hospitálásai, csoportos és egyéni iskolai gyakorlatai, valamint a pedagógiai és tantárgy-pedagógiai stúdiumok keretében végzett gyakorlatok is Az oktatási miniszter 15/2006. (IV. 3.) OM rendelete az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről 4 u.o. 5 u.o. 6 u.o. 5

6 3. A tanítás minősége: 3.1. A pedagóguskompetenciák a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet szerint meghatározott. A pedagógusoknak válaszolniuk kell a tudástársadalom kihívásaira, és fel kell készíteniük tanulóikat az egész életen át tartó tanulásra. A pedagógusképzést felsőoktatásban kell megvalósítani, de szoros együttműködésben azokkal az intézményekkel, amelyekben a jövő pedagógusai elhelyezkednek, óvodákkal, iskolákkal. A pedagógussá válás és a szakmai fejlődés 7. A gyakorlatra bocsátás feltétele: a pedagógiai kompetenciák fejlettségi szintje: Ezen a szinten a hallgatónak rendelkeznie kell mindazzal az elméleti tudással, amely a nyolc tanári kompetencia kialakulásának alapját képezi, különösen azoknak, amelyek az oktatónevelő munkához szorosan kapcsolódnak./ lásd 1. sz. melléklet/ 3.2. Oktatási rendszer - McKinsey jelentés A tanulmány alapvető kérdése: mi a közös a legjobban teljesítő oktatási rendszerekben? A válasz három fontos és közös tényezőt emel ki, melyek valamennyi sikeres iskolarendszerben megtalálhatóak: Megfelelő emberek váljanak pedagógussá. Minőségi tanárképzés során képezzék eredményesen teljesítő oktatóvá őket. Minden gyerek megkapja a lehető legjobb oktatást. Megfelelő ember: a tanár Milyen legyen a pedagógus idea? 8 A tanárprofilban új követelményeket kell megfogalmazni a szaktárgyi tudásra és a pedagógiai készségekre vonatkozóan és azokat meghaladóan, beleértve az új technológia alkalmazásának képességét, a nyitottságot a külvilág iránt, az elkötelezettséget az elszámoltathatóság és a minőségfejlesztés, valamint a továbbképzés mellett. A tanároknak 7 Kotschy Beáta A pedagógussá válás és a szakmai fejlődés sztenderdjei Eger TÁMOP /1/B

7 ismerniük kell a tanulási készségeket, és tudniuk kell együttműködni a kollégákkal és a külső érdekérvényesítőkkel. 9 Olyan tanári készségek, kompetenciák kerültek előtérbe az utóbbi időben, mint az autonómia, a kreativitás, a nyitottság, az informatikai és technológiai intelligencia, a partnerség kialakítására való képesség, a hálózatokban való gondolkodás, az önértékelés és önreflexió, a kulcskompetenciák előtérbe helyezése a tartalmakkal szemben. 10 A mentor példaként áll a hallgató előtt, hordozza mind azt a tulajdonságot, amely a pedagógus ideál személyiségjegyeiben megtalálható. A pedagógus jelölthöz képest kiforrott értékrenddel rendelkezik, mindez kontrollként áll a hallgatók előtt. A tanári professzió elemeit akkor fogja elérni a hallgató, ha ő maga beépíti értékelési rendszerébe azokat a reflexiókat, mely az ő munkáját vagy hallgató társai önreflexióit képezi. A pedagógiai hatás vizsgálatára is meg kell tanítani a hallgatókat. Fejleszteni kell a hallgató reális ítélőképességét a folyamatos építő jellegű megbeszélésekkel Színvonalas tanítás: A McKinsey jelentés szerint a színvonalas osztálytermi tanítás elérésének érdekében a legsikeresebb iskolarendszerek négyféleképpen segíthetnek a tanároknak, ebből alapvető: Már az alapképzés során nagyon nagy hangsúlyt kap a gyakorlati képzés, a gyakorlati képességek fejlesztése. Itt kell megjegyezni, mennyire fontos, hogy a hallgató minél előbb kapcsolatba kerüljön azzal az intézménnyel, amelyben a későbbiekben fogja a gyakorlatait végezni, ill. választott hivatásának helyszíne lesz- akár az első félévben is, de legkésőbb a második félévben. Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy a tanítást, a foglalkozások vezetését, az alapképzést szakértő/mentor tanítók, óvodapedagógusok segítsék, hiszen eredményes pedagógusokat csak eredményes pedagógusok tudnak képezni, akik tanítás, foglalkozás vezetés közben adnak folyamatos és hatékony visszajelzéseket a hallgatóknak és mintául szolgálnak Oktatási stratégiák, tanulásszervezések: Lehetőséget kell teremteni, stratégiák, módszerek, eljárások gazdag választékainak megismerésére. Mindezt tapasztalati tanulás folyamatában szükséges megtanulni, felfedezés, 9 Nyírő Zsuzsanna A tanári szakma helyzetbe hozása és az iskolavezetés modernizálása Új Pedagógiai Szemle 2003 december 10 Konferencia az oktatás megújításáról Szárny és Teher ajánlásai május 20. MTA Díszterme 7

8 elsajátítás, megvalósítás során. Melynek korszerű módszere pl. a kooperatív tanulás, projekt módszer, stb. Ezek a hatékony tanulásszervezési eljárások, módszerek, mind élet közeli helyzeteket teremtenek, így az ismeret elsajátítása, tudássá alakítása, majd kompetenciákká fejlődése sokkal eredményesebb. Hagyományos oktatás helyett! Konstruktív pedagógia. A konstruktivista pedagógia nem módszer, hanem szemlélet. Arra épül, hogy a tudást mindenki maga építi fel, és ebben a gondolkodási folyamatban aktívan kell részt venni, ehhez másokkal együtt kell működni. Ezt csak a tapasztalatok és az életszerű helyzetek során tanulható meg. A komplex tanulási környezet megteremtése alapfeltétel: többé már nem egy tankönyv és egy tanár az információ forrása, hanem maga a valóság, tehát tapasztalati tanulás. A konstruktivista pedagógia sajátos tanulási környezetet igényel, amelyben a tanulók együtt dolgozhatnak és segíthetik egymást, változatos eszközöket és információs forrásokat használva, a tanulási célok eléréséhez és a problémamegoldó tevékenységhez. Talán nem véletlenül, de éppen nyolc elv vezérli a konstruktív pedagógiát, mint a kompetenciák számát. A tanári kompetenciák és a konstruktív pedagógia 11 kapcsolata A konstruktív pedagógia elveiből valamint a reflektív tanár tulajdonságaiból következtethetünk az Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez c. 12 tanulmányban meghatározott tanári kompetenciák jellemző tulajdonságaira, melyek ellenőrzésére kerül sor a pedagógusok portfóliójának elkészítésénél, lásd az 1. sz. mellékletben. 4. Alapelvek és feladatok a hallgatók gyakorlati képzésében: 13 - A hallgatók előzetes tudásának, nézeteinek felmérése. - Megfelelő feltételek megteremtése a hallgatók szakmai tudásának fejlesztésére - A hallgatók tudásának fejlesztése olyan módon, ahogyan majdan ők is tanítani fogják tanítványaikat- jó minta! - A hallgatók tanítási gyakorlatainak osztályteremben, ill. óvodai foglalkoztatóban való megvalósítása és az ezekre adott reflexiók megteremtésének feltételei Falus Iván: Mit várunk a tanártól? új készségek, kompetenciák?- interjú Falus Iván: Mit várunk a tanártól? új készségek, kompetenciák?- interjú 8

9 - A reflektálásra és együttműködésre elegendő idő és támogatás biztosítása, pl. mikro tanítások, tréningek. - Tapasztalati tanulásra elegendő idő fordítása, stratégiák, módszerek, és készségek fejlesztésének felismertetése és a kipróbálás lehetőségeinek megteremtése, tréningek, projektek során. - A tanítás és tanulás összefüggéseinek tanulás által megismert módjának elhelyezése az elméleti képzésben és a gyakorlatban. - Az elméleti képzéssel összefüggésben és azzal párhuzamosan, reflektált tanítási ill. óvodai gyakorlat bevezetése. Ezen alapelvek mind az óvodapedagógus, mind a tanító szakos hallgatók gyakorlati képzésében megvalósítandók A gyakorlati képzés folyamatának menete, mind az óvodapedagógus, mind a tanító részére: 1. blokk Megismerési megfigyelési folyamat: - tájékozódás - gyermekmegfigyelés - a pedagógus megfigyelése - a tanóra megfigyelése - élő bemutatók, teljes órák megtekintése (videofelvételről), elemzése (főiskolai oktató által) elsősorban tantárgy pedagógiai szempontból - tréningek pedagógus ideál kompetenciáinak alakítására, ill. szervezeti struktúra megértésére, valamint önismereti, kommunikációs és játszóképesség fejlesztése. tervezés - intézmény megismerése - tanév eleji megfigyelés külső gyakorlóhelyen - a tanév beindítása - az óvodai munka szervezése, foglalkozások és foglalkozásokon kívüli munka szervezésének megfigyelése, elemzése - az iskolai munka szervezése, az iskolai tanórai és tanórán kívüli munka szervezésének megfigyelése, elemzése 9

10 hospitálás tanórán, foglalkozáson - egyéni komplex pedagógiai gyakorlat, melynek célja a közvetlen tapasztalatszerzés a gyermek személyiségét fejlesztő óvodai és iskolai tevékenységekről tanórán és napközi otthonban - bemutató foglalkozások megtekintése (óvodában), elemzése mentor segítségével, a kijelölt megfigyelési szempontok alapján - élő bemutatók, teljes órák megtekintése (általános iskolában), elemzése mentor segítségével, elsősorban tantárgy pedagógiai szempontból Természetesen megismerve a hazai felsőoktatásban alkalmazott gyakorlati képzési elemeket, mindezeket célszerű összevetni és beépíteni a saját rendszerünkbe. A képzési elemek megfelelő megfigyelési, elemzési szempontok segítségével kerüljenek megbeszélésre. A naplók vezetéséhez vázlatok, szempontsorok, didaktikai feladatok kerüljenek megadásra. 2. blokk Felkészülés a tanításra/ foglalkozás vezetésére. - Csoport előtti és egyéni tanítási gyakorlatok közismereti és készségtárgyakból, melynek célja a tanítás gyakorlása, ez három részből áll előkészítés, tanítás és elemzés a tanító szakos hallgató esetén. Hasonlóan az óvodapedagógus esetén, a sajátosságok figyelembevételével. A célok tervezése, követelmények elemzése, a tartalom kiválasztása, itt már a hallgató átveszi a mentor szerepét, most ő tanít/foglalkozást vezet, a mentor hospitál. Élesben folyik a tanítói/óvoda pedagógusi professzió kialakulásának folyamata. Természetesen itt jelenik meg a reflexió, önreflexió jelentősége és haszna. 3. blokk - egyéni komplex pedagógiai gyakorlat külső gyakorló helyen - Záró tanítás, külső szakmai helyszínen történik. A záró tanítás célja, a jelölt szakmai felkészültségének, tanítói képességeinek, pedagógiai attitűdjének bizonyítása, a kompetenciák tükrében. 10

11 Valamennyi gyakorlatot természetesen komoly felkészítő munka előzi meg, pedagógiai, pszichológiai, szakmódszertani szempontból. Szükséges, hogy a záró tanításokról kommunikációs gyakorlatok során beszámoljanak a hallgatók, megosszák tapasztalataikat a hallgatótársakkal és oktatóikkal. Teremtsük meg annak lehetőségét, hogy a hallgatókat akár külső helyszínen is meglátogathassuk záró tanításuk alkalmával. Konklúzió: Ha egy oktatási rendszer képes kiváló képességű és a pedagógus pálya mellett mélyen elkötelezett hallgatókat a pedagógus pályára csábítani, és őket magas színvonalú elméleti, de kiváló gyakorlati képzésben részesíteni, elvárásaink teljesülnek Az óvodapedagógus gyakorlati képzésének alapelvei és feladatai Az alapelveket az Országos óvodai nevelés alapprogramjához igazítva, valamint a pedagógus kompetenciák figyelembevételével szükséges összevetni. Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, ha figyelembe vesszük az elérendő kompetencia szinteket, mely az óvodapedagógusra is kötelező, akkor a táblázatban megjelölt elérési szinteknek kell megfelelni a hallgatónak, mint kimeneti követelménynek. A szinteken meghatározott feladatok, természetesen bővíthetők, csupán néhány elemre tettem utalást. Az óvodai nevelés általános feladatai 14 az egészséges életmód alakítása, az érzelmi, az erkölcsi és a közösség nevelés, az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. A pedagógus kompetenciákat figyelembe véve a szinteken megjelölt feladatokat kell teljesíteni a hallgatónak az elméleti és gyakorlati képzés folyamatában. A melléklet első oszlopában bemutatom az elérendő pedagógus kompetenciákat, melyet a pedagóguspályán kell elérni, de a második oszlopban utalok azokra a feladatokra, mely a minimum feladat, az un. O. szint a gyakornokká váláshoz. / 2. sz. melléklet./ 4.3. A tanítóképzésben megvalósítandó elvek és feladatok A mellékletben meghatározott feltételeknek szükséges megfelelni, hogy gyakorlatra lehessen bocsájtani a tanító szakos hallgatót, tehát a nyolc kompetencia alapszintjének /2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 11

12 elérése a cél, amelynek kialakítása a diploma megszerzésének alapfeltétele. 15 A melléklet első oszlopában bemutatom az elérendő pedagógus kompetenciákat, melyet a pedagóguspályán kell elérni, de a második oszlopban utalok azokra a feladatokra, mely a minimum feladat, az un. O. szint a gyakornokká váláshoz. /3. sz. melléklet./ 5. Összefoglaló Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik. (Gróf Széchenyi István) Az oktatás fejlesztése elmaradhatatlan, hiszen az oktatás minősége jelentősen emeli az ország szellemi, kulturális és gazdasági növekedését is. Korszerű ismeretekkel, erős értékrenddel rendelkező kiművelt emberek nélkül nincs remény a túlélésre globalizált világunkban. Az oktatás minőségének javítása tartós és fenntartható növekedést tud elérni egy gazdaságban. 16 A gyermekek egyre nagyobb hányada behozhatatlan lemaradással lép be az iskolába. Ahol a család nem képes ellátni a gyerekeket a szükséges ismeretekkel ott a helyi közösségeknek, a családsegítő szolgálatoknak, a védőnőnek, a bölcsődékben és óvodákban, iskolákban dolgozó pedagógusoknak kell segíteni és támogatni, megfelelő módon fejleszteni az érintetteket. Ehhez legfontosabb az elkötelezett, megfelelő tudással rendelkező pedagógus. Ez az a terület, ahol nem lehet késlekedni. A pedagógusok képzése, kiválasztása, az autonóm tanári közösségek munkájának külső értékelése és támogatása, a pedagógusok továbbképzése és ösztönzése, az iskolavezetés színvonalának emelése nem a távoli jövő, hanem egy gyors változtatás kell, hogy legyen. 17 Ezért fontos, hogy a pedagógus empatikus személyiség legyen, aki ezt a szerepváltást, hajlandó elviselni. Rendelkeznie kell azzal a képességgel, hogy a tudományának alapvető rendszerét, fejlődési irányát lássa. Tudja a bejövő információt saját ismeretrendszerébe elhelyezni. Folyamatosan fejlesztenie kell a szakmai tudását, és nyitottnak kell lennie, akár a diáktól érkező információkra is. Olyan alapképzettséget kell nyújtani a pedagógusoknak, amelynek birtokában ez lesz a követendő irány, élethosszig tartó tanulás. 15 Kotschy Beáta szerkesztette A pedagógussá válás és a szakmai fejlődés sztenderdjei Eger, TÁMOP /1/B Hogyan lehet a felívelést segítő igazi szárny az oktatás? (Konferencia az oktatás megújításáról a Szárny és Teher ajánlásai kapcsán) május 20. csütörtök MTA Díszterme 17 Zöld könyv A magyar közoktatás megújításáért 2008 szerkesztette Fazekas Károly, Köllô János, Varga Júlia Budapest

13 Ha a pedagógusképzésben felkészítjük hallgatóinkat a különböző szerepeikre, akkor mindent megtettünk azért, hogy ugyanezt próbálják majd átadni a tanítványaiknak is. Ma ennek a szemléletnek kell uralkodni a tanuláselméletben és a társadalmi megismerésben is. Ez a mi munkánk és nem is kevés /József Attila/ 13

14 Felhasznált irodalom: 1. Oktatás és képzés 2020 [Hivatalos Lap C 119., ] évi CCIV. törvény - a nemzeti felsőoktatásról évi CXC. törvény - a nemzeti köznevelésről /2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről /2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 6. Hogyan lehet a felívelést segítő igazi szárny az oktatás? (Konferencia az oktatás megújításáról a Szárny és Teher ajánlásai kapcsán) május 20. csütörtök MTA Díszterme 7. Knausz Imre 2001 A tanítás mestersége egyetemi jegyzet Miskolc-Budapest 8. Kotschy Beáta 2011 A pedagógussá válás és a szakmai fejlődés sztenderdjei Eger TÁMOP /1/B McKinsey-jelentés 2010 (Mourshed Chijioke Barber) 10. Oktatás és képzés 2020 EU Tanács következtetései (2009. május 12. ) az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről. 11. Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez. Az emberi erőforrások minisztere által november 19-én elfogadott általános tájékoztató anyag. 12. Zöld könyv 2008 A magyar közoktatás megújításáért szerkesztette Fazekas Károly, Köllô János, Varga Júlia Budapest. Internetes hivatkozás: 1. Lenkovics Ildikó A tanítás tanulása Segédanyag a tanítás tanulásához

15 1. sz. melléklet A konstruktív pedagógia és a tanári kompetenciák kapcsolata. Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez. Az emberi erőforrások minisztere által november 19-én elfogadott általános tájékoztató anyag és Knausz Imre 2001 A tanítás mestersége egyetemi jegyzet Miskolc- Budapest alapján, saját összevetés. Sorszám: KONSTRUKTÍV PEDAGÓGIA ELVEI TANÁRI KOMPETENCIÁK 1. A diagnózis elve: a tanulók tudásának és érdeklődésének a felmérése 2. A differenciálás elve: a megelőző tudás különbségeiből fakadó teljesítménykülönbségek kezelése. 3. A tanítás hídépítés: előbb a sémák aktiválása, a megelőző tudás felszínre hozása, majd az új tudás alkalmazása, gyakorlása. 4. A módszertani sokrétűség elve: nem egy tipikus módszer. 5. Az aktivitás elve: az új tudás alkalmazása valamely problémaszituációban. 6. Relevancia elve: a mindennapi élet és az iskolai tudás közötti kapcsolat. 7. Kreativitás elve: nagy önállóság, eredetiség, a képzelőerő mozgósítása, merész hipotézisek felállítása. 8. A szociális tanulás elve: kortárscsoport, tanulói teamek szerepe a tanulásban. A tanulók személyiségének fejlesztése A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése A szaktudományi, a szaktárgyi és a tantervi tudás integrálása A pedagógiai folyamat tervezése A tanulás támogatása A pedagógia folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése A kommunikáció és a szakmai együttműködés Elkötelezettség és felelősségvállalás a szakmai fejlődésért 15

16 2. sz. melléklet /óvodapedagógus/ Kompetenciák Elérendő cél 1. gyermek személyiségfejlesztése - gyermek centrikus szemléletmód formálása 1. A gyermek közösségek alakulásának - pedagógiai készségek és segítése, fejlesztése képességek fejlesztése 2. A szaktudományi, a szaktárgyi és a tantervi tudás az óvodai nevelés dokumentumainak megismerése ONOAP 3. A pedagógiai folyamat tervezése az óvodai élet szokásai: az óvodai szokások, a napirend, a heti rend, felépítésük módjainak megismerése 4. A tanulás támogatása a óvodai nevelés tevékenységének tervezése szervezése, irányítása, ellenőrzése 5. A pedagógiai folyamatok és a a gyermeki tevékenységek tanulók személyiségfejlődésének tervezése szervezése, ellenőrzése, folyamatos értékelése értékelése 6. A kommunikáció és a szakmai kapcsolat kialakítása az együttműködés óvodapedagógusokkal, a dajkákkal, szülőkkel, egyéb társintézményekkel 7. Elkötelezettség és felelősségvállalás a szakmai fejlődésért a hivatástudat megalapozása és kialakítása a szakmai műveltség és a gyakorlati ismeretek szintézise Természetesen a fent megjelölt feladatok csak jelzik az egyes területek fejlesztését, mindezek széleskörűen bővíthetők. Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez. Az emberi erőforrások minisztere által november 19-én elfogadott általános tájékoztató anyag alapján saját összevetés. 16

17 3. sz. melléklet /tanító/ Kompetenciák 1. A tanuló személyiségfejlesztése 2. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése 3. A szaktudományi, a szaktárgyi és a tantervi tudás Elérendő kompetencia szint Elméleti tudás, a gyermekek személyiségfejlődésének segítéséhez, pedagógiai hivatás Alapvető tudás a csoportközi folyamatokról, multikulturalizmus a csoportfejlesztés folyamatáról, inklúzió-szemlélet Megalapozott szaktárgyi tudás. Ismeri szakterülete oktatásának, tartalmi szabályozásának módszertani lehetőségeit és eszközeit. 4. A pedagógiai folyamat tervezése Pedagógiai tevékenységet meghatározó dokumentumok ismerete. A jelölt képes meghatározni a tanítandó tartalmakat, azok struktúráját. A szaktárgyi órák tervezésekor növekvő szerepbiztonsággal végzi a pedagógiai folyamat tervezésével kapcsolatos feladatokat. 5. A tanulás támogatása Fontosnak tartja a tanulási képességek fejlesztését, s nyitott az élethosszig tartó tanulásra. Osztálytermi környezetben képes bizalom teli légkör kialakítására. Alapvető tájékozottság jellemzi a differenciált pedagógia, az adaptív tanulásszervezés területén. 6. A pedagógiai folyamatok és a Pontos és szakszerű elméleti tudása van az értékelés funkcióiról, folyamatáról, tanulók személyiségfejlődésének formáiról és módszereiről. Elkötelezett a tanulást támogató értékelés mellett. folyamatos értékelése Az iskolai gyakorlaton értékelési tevékenységét mentortanító támogatással végzi. 7. A kommunikáció és a szakmai együttműködés 8. Elkötelezettség és felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Alapvető kommunikációelméleti tájékozottság jellemzi. Ismeri az osztálytermi kommunikáció sajátosságait, és törekszik azok alkalmazására. Tájékozott a szakterületéhez és tanári hivatásához kötődő információs forrásokról, szervezetekről és azok elérhetőségéről, kezeléséről. Elfogadja a pedagógusszakma társadalmi és szakmai felelősségét. Ismerve a reflektív gondolkodás, az önismeret, a lelki egészség megőrzésének elméleteit és gyakorlati technikáit képes pedagógiai tapasztalatai és nézetei értelmezésére, elemzésére, értékelésére az oktatók, hallgatótársak támogatásával. Jól tájékozódik a pedagógiai és a szaktárgyi szakirodalomban. Képes egyszerűbb kutatási módszerek használatára. Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez. Az emberi erőforrások minisztere által november 19-én elfogadott általános tájékoztató anyag alapján saját összevetés. 17