A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet

Átírás

1 A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet november

2 1. A STRATÉGIAI HELYZETÉRTÉKELÉS (SWOT ANALÍZIS)...4 ERŐSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...4 Földrajzi környezet, természeti adottságok és térszerkezet...4 A gazdaság helyzete...4 Társadalmi környezet, humán szféra, foglalkoztatás...4 Műszaki környezet: Infrastrukturális ellátottság...5 Jogi, politikai, pénzügyi környezet, szervezeti erőforrások...5 GYENGESÉGEK...6 Földrajzi környezet, természeti adottságok és térszerkezet...6 A gazdasági állapota...7 Társadalmi környezet, humán szféra, foglalkoztatás...8 Műszaki környezet: Infrastrukturális ellátottság...9 Jogi, politikai, pénzügyi környezet, szervezeti erőforrások...10 LEHETŐSÉGEK...10 Földrajzi környezet, természeti adottságok és térszerkezet...10 Gazdasági környezet...11 Társadalmi környezet...11 Műszaki környezet: Infrastrukturális ellátottság...12 Jogi, politikai környezet: városigazgatás, vállalkozásfejlesztés...12 VESZÉLYEK...12 Földrajzi környezet, természeti adottságok és térszerkezet...12 Gazdasági környezet...12 Társadalmi környezet...13 Műszaki környezet: Infrastrukturális ellátottság...14 Jogi, politikai környezet: Városigazgatás, vállalkozásfejlesztés STRATÉGIAI MEGFONTOLÁSOK A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG HELYE A HAZAI KISTÉRSÉG RENDSZERBEN A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM TARTALMÁVAL KAPCSOLATOS MEGFONTOLÁSOK A KISTÉRSÉGI PROGRAMOK FINANSZÍROZÁSA STRATÉGIAI JÖVŐKÉP, FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ FEJLESZTÉSI CÉLRENDSZER

3 Bevezetés A Nagykátai kistérség gazdaságfejlesztési koncepciójának és programjának kidolgozása része annak az átfogó tervezési-programozási folyamatnak, amelynek végső célja, hogy Magyarország, mint Európai Uniós tagállam kidolgozza a (második) Nemzeti Fejlesztési Tervet, melyben az ország meghatározza az Európai Unió következő hétéves tervezési időszakában ( közötti időszakban) rendelkezésre álló fejlesztési források felhasználásának célkitűzéseit, programjait, költségvetési kereteit, illetve a végrehajtás konkrét feladatait. Az alulról építkezés jegyében a kistérségi fejlesztési elképzelések, illetve kezdeményezések a megyei és fokozottan a regionális törekvésekbe beépülve tudnak a nemzeti célok szintjén is megjelenni. Az Európai Unió fejlesztéspolitikai rendszerének keretein belül nem támogatható célkitűzéseket Magyarország egy átfogó nemzeti fejlesztési tervbe, az úgynevezett Európa Tervbe építetten kívánja felkarolni. A gazdaságfejlesztési koncepció és program eszköz arra, hogy a Nagykátai kistérség, illetve a kistérséget alkotó települések saját fejlesztési céljait, törekvéseit, kezdeményezéseit megfogalmazzák, ezeket elhelyezze a hazai fejlesztéspolitikai térben. A koncepció és program egyszerre kívánja megszólítani a kistérség lakosságát, önkormányzati, intézményi, civil és gazdasági szférabeli szereplőit, segítve a közös társadalmi, gazdasági, életminőségi, környezeti, stb. érdekek felismerését, és a felszínre került célok végrehajtási kereteinek, feltételeinek megfogalmazását. Ugyanakkor a koncepció és program feladata, hogy szakmai bázisát képezze a térségnek a megyei, regionális és nemzeti tervezési folyamatokban való eredményes érdekérvényesítésének is. A hazai fejlesztéspolitika alapvető sajátossága, hogy a közösségi fejlesztések, elsősorban uniós és központi költségvetési forrásokból finanszírozhatók, amely tény tervezési módszertani szempontból determinálja a koncepció és program tartalmát, kidolgozottságát és a javasolható intézkedések körét. Jelen dokumentum a Nagykátai kistérség gazdaságfejlesztési koncepcióját tartalmazza, mely magában foglalja a kistérség: összefoglaló (stratégia) helyzetértékelését, a koncepció és programalkotás stratégiai megfontolásait, jövőképének meghatározását és a javasolt programstruktúráját, valamint a javasolt fejlesztési célrendszert. 3

4 1. A stratégiai helyzetértékelés (SWOT analízis) Erősségek (adottságok) Földrajzi környezet, természeti adottságok és térszerkezet A térség erős rurális jegyeket, falusias karaktert mutató településekből áll. Önmeghatározásában a Kis Hortobágy, illetve a Pest megye Nyírsége kifejezések jelennek meg, melyek a természeti, táji értékre, falusi, mezőgazdasági hagyományokra és a természet-közeli állapot megőrzésének szándékára utalnak. A kistérség rendelkezik néhány olyan természeti adottsággal, vonzerővel, amelyek a térség fejlesztését elsősorban idegenforgalmi hasznosításuk révén közvetlenül szolgálhatják. A térség jelentős termál- és gyógyvíz készlettel rendelkezik. Regionális jelentőségű fürdők találhatók a következő településeken: Tápiószentmárton, Nagykáta, Tóalmás és Tápiógyörgye. A térség madárvilága különösen gazdag, a térségben előforduló védett állatfajok kétharmada madár. Az állatvilág összetétele alkalmas a vadászatra. A táj legértékesebb természetes élőhelyeit az júliusában létrehozott Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet foglalja magában, amelynek természetvédelmi kezelési feladatait a budapesti székhelyű Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság végzi. Tápió-vidék Budapest vonzáskörzetében helyezkedik el, de gyakorlatilag teljes területe a Budapesti Agglomeráción kívül esik. A Kistérség középső és keleti részén erősen érződik Jászberény, Cegléd, Újszász és Szolnok vonzása. Budapest és a többi város közelsége elsősorban a munkalehetőség és piacok tekintetésben érvényesül kedvezően. A gazdaság helyzete A turizmus területén számos adottsággal rendelkezik a kistérség, amelyek fejlesztése, illetve a jelenleginél nagyobb hatékonysággal történő hasznosítása az egész térség fejlődésére kedvező hatással lehet. Társadalmi környezet, humán szféra, foglalkoztatás A Tápió-vidéki térségre a kismértékű népességnövekedés jellemző az aktív vándorlási egyenleg következtében. Pest megye átlagától eltérően a Tápió-vidék etnikailag egységesen magyar nemzetiségű, a nemzeti és etnikai kisebbségek aránya és létszáma alacsony a térség lakónépességéhez képest. A Tápió-menti közösségekben a civil szféra aktív jelenléte és szerepvállalása jellemző a helyi közösségi életben. 4

5 A foglalkoztatás területén alacsony a regisztrált és hat hónapnál nem régebbi munkanélküliek aránya. Műszaki környezet: Infrastrukturális ellátottság 1999 őszén kezdődött el a Budapest Újszász - Szolnok vasútvonal rehabilitációja az eredeti, 100/120 kilométer/órás pályasebesség visszaállítása érdekében. A költségvetési forrásból (EIB kiegészítés 47 millió euró) megvalósuló, 22 milliárd forint összegű projekt keretében 2004-ben a Tápiószecső - Nagykáta vonalszakasz munkálatai elkészültek, és várhatóan 2006-ban fejeződik be a kivitelezés a Nagykáta - Újszász közötti vonalszakasz felújítását. A kistérséget feltáró, az EURO-VELO törzshálózathoz kapcsolódó kerékpárút előkészítése folyamatban van. Az önkormányzatok technikai infrastruktúrával való felszereltsége jónak mondható, az előző években megszerzett megyei támogatási keretekből, illetve saját és egyéb kormányzati pályázati forrásokból a kistérség önkormányzatainál nagyarányú műszaki infrastrukturális fejlesztések mentek végbe (új, korszerű számítógépek, szoftverek vásárlása, nyomtatók, faxok beszerzése, honlapok készíttetése, Internet-hozzáférés megteremtése, címek). Jogi, politikai, pénzügyi környezet, szervezeti erőforrások A települések számához képest viszonylag élénk határon túli és nyugat-európai testvérvárosi kapcsolatok jellemzőek, amelyek pozitív példát adhatnak az ilyen irányú kapcsolatokkal még nem rendelkező településeknek. A település megnevezése Testvértelepülés(ek) megnevezése Testvértelepülések elhelyezkedése Farmos Kóka Nagykáta Alfonsine Olaszország Pánd Szentlőrinckáta Szentmártonkáta Tápióbicske Csiliznyárad Csallóköz, Szlovákia Tápiógyörgye 1. Torockó 2. Dosolo 3. Rivarolo Del Re Ed Unitival 4. Zibidido San Giacomo 5. Wünnewil-Flamat Erdély, Románia Lombardia, Olaszország Lombardia, Olaszország Lombardia, Olaszország Svájc Tápióság Tápiószecső Tápiószele Tápiószentmárton Tóalmás Feldafing Bajorország, Németország 5

6 A települések többsége településszerkezeti terveiben egyenként jelentős nagyságú kereskedelmi-szolgáltató és ipari területeket jelölt ki a helyi és letelepülni szándékozó vállalkozások számára. Gyengeségek Földrajzi környezet, természeti adottságok és térszerkezet A Tápió-mente sem természetföldrajzi, sem történeti, sem etnikai, sem közigazgatási vonatkozásban nem valódi területi egység. A Tápió-vidéken ezért egyelőre hiányzik a kialakult belső kohézió a települések között. A mérsékelten meleg, száraz éghajlat miatt a kistérség jelentős vízhiánnyal küzd, e vidéket is érinti még a Duna-Tisza közére jellemző talajvízszint süllyedés. A vízhiány, illetve a talajvízszint csökkenés egyaránt kihat a térség táji és természeti értékeinek megőrzési-, fejlesztési lehetőségére, valamint a mezőgazdálkodás fejleszthetőségére. A térség erdősítettsége alig haladja meg a 12%-ot, bár az Alföld egyes kistájaihoz viszonyítva ez magasabb érték, mégis jóval az országos és megyei átlag alatt marad. A Tápió-mente nem képez valódi térszerkezeti egységet, kohéziója gyenge: a Nagykátai kistérség valódi földrajzi társadalmi háttér nélküli, mesterséges, statisztikai képződmény. A kistérség nem rendelkezik erős, határozott profillal rendelkező térszervező központtal, a kistérségi központ (a kistérség egyetlen városa), Nagykáta, korlátozottan képes központi szerepkört ellátni. Nagykáta mellett kisebb-nagyobb mértékben részt vesz a térség kiszolgálásában Jászberény, Cegléd, Újszász, Szolnok, Cegléd, Monor és mindenekelőtt Budapest. A Budapesthez fűződő kapcsolatok egyoldalúak, csak a fővárosba tartó ingázásra terjednek ki. A kapcsolat más, pozitív hatásai gyengén vagy egyáltalán nem érezhetőek (pl. a térséget tágabb környezetével összekötő infrastruktúra fejlesztése elmarad a várt ütemtől). A kapcsolat sem gazdasági, sem pénzügyi szempontból nem vált kölcsönössé: kevés a belföldi és külföldi befektető, átlag alatti a Tápió-menti településeken termelt áruk jelenléte. A főváros nyomasztó túlsúlya a környéken a városfejlődésnek is gátja volt. A polgári városfejlődés is csak igazgatási központokat hívott életre (Nagykáta, Monor), ám ezekből mindmáig sokoldalú funkciókkal rendelkező valódi kisvárosok nem formálódtak. A térségen kívüli városok, és közöttük elsősorban Budapest, gátolják a helyi szolgáltatási szektor erősödését. A kistérség községei közepes méretűek vagy nagyok, néhány település (Sülysáp, Tápiószele, Tápiószentmárton) megközelíti a városodás küszöbértékeit. Így a községek nagyrésze alapfokon ellátott, ezért a városi központokkal fenntartott kapcsolatok lazábbak, a községek egymásrautaltsága is csekélyebb. 6

7 A térség a fő közlekedési tengelyek holtterében helyezkedik el, megközelíthetősége és átjárhatósága egyaránt rossz. Országos, illetve nemzetközi vonzerővel bíró turisztikai termékek és adottságok száma csekély. A gazdasági állapota A Nagykátai kistérségben a vállalkozássűrűség nagyon alacsony. A kistérségben az 1000 főre vetített működő vállalkozások száma 51, mely érték nem éri el a Pest megyei átlag 60%-át és alig haladja meg a közép-magyarországi átlag 40%-át. Ennek magyarázata keresendő egyrészt Budapest munkaerő elszívó hatásában, illetve abban, hogy a kistérség lakossága szolgáltatási igényeinek jelentős részét a térségen kívüli városokban (Budapest, Jászberény, Monor, Cegléd) elégítik ki. A működő társas vállalkozások esetében a térség pozíciói még kedvezőtlenebbek. Az 1000 főre vetített működő társas vállalkozások száma 17, a Pest megyei átlag 41%-a és a középmagyarországi átlag mindössze 26%-a. A térségben a működő vállalkozások túlnyomó része tőkeszegény egyéni vállalkozás, a jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek száma ehhez képest elenyésző. A lakosság vállalkozási kedve Tápiószecsőn, Kókán és Sülysápon a legélénkebb, ezt követi Nagykáta, Úri és Mende. A gazdasági aktivitás Tápiószentmártonban, Pándon, Bényén, Farmoson, Gombán és Káván a legalacsonyabb. A lakónépességre vetített vállalkozások számát tekintve a legtöbb vállalkozás Nagykátán, Sülysápon és Tápiószecsőn működik. A munkanélküliek körében magas a szellemi foglalkozásúak, valamint a pályakezdők aránya. A lakosság jövedelmi helyzete kedvezőtlen: a kistérségben a személyi jövedelemadót fizetők aránya alacsony (373 fő 1000 lakosra vetítve), amely 13%-kal alatta marad a Pest megyei átlagnak. A személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem 32%-kal kevesebb a Pest megyei átlagnál. A személyi jövedelemadó kevesebb, mint fele a Pest megyei átlagnak. Budapestnek a térség foglalkoztatására gyakorolt hatása jelentkezik abban is, hogy relatíve kicsi az alkalmazottal nem rendelkező, önfoglalkoztatásra berendezkedett vállalkozások aránya. A kistérség vállalkozásai jövedelemtermelő képessége csekély, tőkeerejük minimális. A térségben ugyancsak kevés a nagyvállalatok száma. Az 50 főnél nagyobb alkalmazotti létszámmal és 2 millió eurónál (500 millió Ft-nál) nagyobb éves árbevételt elérő cégek száma mindössze 7. A működő társas vállalkozások ágazat szerinti megoszlása mutatja, hogy a mezőgazdaságnak továbbra is nagy szerepe van e térségben. A kedvezőtlen birtokstruktúra és az akut tőkehiány miatt a mezőgazdaság számára kitörési pontok még alig, csupán egykét pozitív példa esetében látszanak. 7

8 A mezőgazdasági termékek alacsony feldolgozottsági fokban áramlanak ki a térségből. Jól érzékelhető, hogy a turisztikai szolgáltatások területén rendkívül nagy a lemaradás, településenként 3 vendéglátóhely és/vagy szálláshelyet kínáló vállalkozás van. A kistérséget a csekély befektetői kedv, alacsony működő tőke bevonási képesség jellemzi. A térségben a telephely kínálat kicsi, nem található ipari park, illetve műszaki alapinfrastruktúrával ellátott iparterület. A 90-es évek elején elindult saját erős települési infrastruktúra-fejlesztés (elsősorban telefon- és gázhálózat kiépítése, közintézmények, középületek kialakítása, felújítása) dinamikája lelassult. Mivel a Tápió-menti önkormányzatok Pest megyei összehasonlításban reálértéken mérve is tőkeszegények, hiányoznak a további fejlesztésekhez (pl. belterületi és településeket összekötő utak, szennyvízcsatorna) szükséges saját források. Az önkormányzatokkal szemben ugyanakkor nagy az elvárás az infrastrukturális elmaradottság felszámolása területén. Társadalmi környezet, humán szféra, foglalkoztatás A térségre az eltartó-képesség alacsony szintje jellemző. A helyi munkaerőpiac egyoldalú, a munkavállalók jelentős része ingázóvá vált (Budapestre, valamint Ceglédre, Szolnokra, Újszászra, Jászberénybe). A térség sajátos demográfiai, migrációs problémája, hogy a Budapestről az agglomerációba kitelepülő alacsony státuszú népesség egyik célterülete. A Tápió-mente népességének iskolai végzettsége, szakképzettsége, illetve az itt élő diplomások aránya még Pest megyei összehasonlításban is kedvezőtlen volt és ma is kedvezőtlen. A munkanélküliek aránya Pest megyében a Nagykátai kistérségben a Ceglédi és a Szobi kistérségek mellett az egyik legmagasabb, de sehol nem éri el az országos átlagot (6,2%). A térség adottságai nem kedveznek igazán az új vállalkozások idevonzásának, megtelepedésének. A helyi munkaerő alacsonyan iskolázott, képzett. Ez elsősorban a nem helyi vállalkozók számára taszító helyzet, ezzel magyarázható részben a külföldi tőke érdektelensége is e térség iránt. A vállalkozói mentalitás ebben a térségben gyenge, amely összefügg a korábbi foglalkozási szerkezettel (a bejáróknak kisebb késztetésük és lehetőségük volt a szocialista időkben részt venni a magán jellegű kiegészítő kisvállalkozásokban), az általános szegénységgel (a helyi lakossági megtakarítás alacsony szintű volt, ez gátolta a vállalkozások elindítását az átmeneti években), és a már sokat emlegetett alacsony fokú iskolázottsággal (amely az információszerzés, a gyors és rugalmas alkalmazkodás, a szakmaváltás, stb. feltétele). Az aktív vándorlási egyenleg pozitív jellege negatív tendenciát takar: a kistérségben nem a klasszikus szuburbanizációs folyamatok zajlanak, hanem kedvezőtlen népességcsere. A bevándorlók és elvándorlók ugyanis teljesen más társadalmi összetételűek. Az ide költözők alacsony iskolázottságot, kedvezőtlen munkaerőpiaci esélyeket, szociális rászorultságot 8

9 hoznak a térségbe. Az elvándorló népesség viszont csökkenti a kistérség versenyképességét is. Kedvezőtlen foglalkoztatási struktúra miatt gyenge a népességmegtartás képessége, a kistérség - elsősorban vasútvonal melletti települései - a fővárosi munkahelyek vonzásában saját területének népesség-eltartóképességéhez képest jelentősen túlnépesedett Műszaki környezet: Infrastrukturális ellátottság Közlekedés Gyenge színvonalú a közlekedési összeköttetés (vasúti-közúti hálózat, tömegközlekedés) a külső központokkal, elsősorban Budapesttel, és kedvezőtlenek a térségben a közúti kapcsolatok is, rossz minőségűek a belső utak. Alacsony színvonalú a belső tömegközlekedés, a menetrend- és járatracionalizálások nem szolgálják e helyzet felszámolását. A Tápió-vidék közúti közlekedés szempontjából autópálya-hiányos helyzetben van, az M3- as és M5-ös autópályák szögfelezőjében levő térség Budapestről a viszonylag rossz állapotú 31. számú főútról vagy annak mellékútvonalain keresztül közelíthető meg. A közúti megközelíthetőséget segíti a 4. számú országos főútvonal közelsége. A legközelebbi település távolsága Budapesttől közel 30 (Tápiószecső), a legtávolabbi közel 90 km (Tápiógyörgye). A térség belső úthálózata is hiányos, sem az észak-déli irányú kapcsolatok, sem a településeket egymással sokirányúan összekötő utak nem biztosítanak teljes körű elérhetőséget, nem szolgálják hatékonyan sem a térség együttműködését, lehetséges funkciómegosztását, sem Nagykáta térségközponti kisvárosi fejlődését. A települések, valamint a kistérségi központ elérhetősége statisztikailag kedvező képet mutat. A nagy átmenő forgalom miatt ugyanakkor az elérhetőségi idő jelentősen megnövekedik. Települési infrastruktúra A szennyvízcsatorna hálózat hiányzik a térségből: a közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekötött lakások aránya nem éri el a 10%-ot (6.3%). A helyzetet javíthatja, illetve megoldhatja a jelenleg előkészítés alatt levő, várhatóan 2007-től megvalósuló szennyvízcsatorna beruházásra irányuló Kohéziós Alap projekt. A keletkező háztartási szemét rendszeres gyűjtése megoldott, ugyanakkor a szilárd hulladékok legális lerakása, valamint a hulladékfeldolgozás jelenleg megoldatlan. A hulladékártalmatlanítás megoldása lehet a települések által benyújtott ISPA pályázat. 9

10 A településeken a szennyvizek közcsatornában való gyűjtése, kiépítése megoldatlan. A helyzetet az előreláthatólag 2007-ben induló Tápió-térségi Szennyvízberuházási Projekt oldhatja meg a közeljövőben. Jogi, politikai, pénzügyi környezet, szervezeti erőforrások A helyi önkormányzatok eddig kis sikerrel tudtak külső beruházókat vonzani a térségbe. Ugyanakkor a helyi gazdaság saját erőből nem képes a munkaerőpiaci feszültségeket oldani. A tudatos gazdaság-, vállalkozás- és térségfejlesztés területén hiányzik a települések által és regionális szinten is elfogadott és beágyazott, e funkciók koordinátori és generátori szerepkörét betöltő intézménye. A forráshiányos önkormányzatok nem képesek infrastruktúra fejlesztési elképzeléseik megvalósítására. A térségnek jelenleg nincs önálló Tourinform irodája, de ennek megnyitása szerepel a megyei fejlesztési tervek között. A csökkenő központi állami támogatások kiváltására hiányzik a települések tőkepótlási terve. Lehetőségek Földrajzi környezet, természeti adottságok és térszerkezet Budapest közelsége meghatározó a térség számára. A külső és belső körülmények megfelelő alakulása esetén ez a kistérség is szerves része lehet Budapest tágabb agglomerációjának, amelynek feltétele a tőke, a munkaerő, az áru és az információ zavartalan áramlásának megteremtése. A Közép-Magyarországi Régió az ország gazdaságilag legfejlettebb térsége. A régióban koncentrálódik az országban bejegyzett külföldi tőke több mint 62%-a, a regisztrált vállalkozások 40%-a, valamint a foglalkoztatottak 30%-a és itt valósult meg a beruházások mintegy fele. A relatív fejlettség ellenére a Régió jelentős belső egyenlőtlenségekkel küzd, mely nagyrészt a Budapesti Agglomeráció és Pest megye külső területei közötti kettőségben csúcsosodik ki. A gazdasági szerkezetre az előrehaladott tercierizáció (szolgáltató szektor túlsúlya) jellemző, ami egyértelműen Budapest hatása. A szolgáltatások részesedése a foglalkoztatásban Budapesten 79%, Pest megyében az országos átlaghoz közeli 60,3%. 10

11 Gazdasági környezet Budapest, mint felvevő és beszerzőpiac adta lehetőségek tudatosabb és összehangolt kiaknázása (pl. mezőgazdasági termékek esetében, bio- és ökogazdálkodás területén az ehhez szükséges infrastruktúra kialakulásával és továbbfejlesztésével: hűtőház, aszaló, raktározás, logisztikai bázis, csomagolás és kiszerelés). A mezőgazdaságból helyben képződő hozzáadott érték növelése, a Tápió-vidéki termék, mint védjegy bevezetése, ismertté tétele. A környezetet kímélő, tájbarát ipari tevékenység tudatos kialakítása (olyan vállalkozások letelepítése és megjelenése, amelyek kapcsolódnak a helyi tudásbázishoz az élelmiszergazdaság, biotechnológia területén, valamint segítenek megoldani az élelmiszeripar fejlesztését feldolgozó, raktározó, elosztó funkciókkal, nagybani piac szereppel). A turizmus fejlesztése területén önálló turisztikai arculat kialakítása, a speciális helyi turisztikai termékek, szolgáltatások kihangsúlyozásával bel- és külföldön egyaránt. a budapesti turisztikai kínálathoz kapcsolódva, azt kiegészítve, azzal szorosan koordinált helyi idegenforgalmi fejlesztések (pl. kulturális, rekreációs) végrehajtása. Olyan speciális helyi gazdaságfejlesztési eszközök kialakítása és alkalmazása, amelyek javítják a vállalkozások versenyképességét. Társadalmi környezet Nagykáta, mint kistérségi központ térségszervező funkciójának erősítése, Nagykáta szerepének elismertetése a többi település között. A kistérség belső kohéziójának megteremtése rendszeres fórumok, megbeszélések, közös programok, anyagok készítésén keresztül. A kistérség funkcióinak, szerepének jobb beágyazása a térség, a megye és a régió életébe. A lakosság, a vállalkozások, intézmények bekapcsolása az információs társadalomba, a virtuális felületek és felhasználások fokozatos bevezetése e célcsoportok mindennapi életébe. A meglevő civil kezdeményezések, intézmények összefogása adott célok érdekében, a fokozottabb szerepvállalás előmozdítása érdekében. A Tápió-vidék, mint térség marketingtevékenységének elindítása, a kistérség adottságainak, lehetőségeinek megismertetése, az eddigi munka elmélyítése, hatékonyságának javítása, a térség imagének tudatosítása a belföldi és külföldi célközönség körében. 11

12 Műszaki környezet: Infrastrukturális ellátottság Közlekedési infrastruktúra Belső és települések közötti úthálózat fejlesztése, rehabilitációja, a gazdálkodást segítő külterületi helyi érdekű utak kiépítése a tulajdonosokkal összefogva. Mind közlekedési, mind pedig turisztikai vonzerő szempontjából lehetőséget jelenthet a településeket összekötő kerékpárút, amelynek megvalósíthatósági tanulmánya nemrégiben készült el. A tömegközlekedés utasbarát jellegének kialakítása: a hatékonyság növelése, a menetrendek összehangolása és hozzáigazítása a lakossági és munkaadói igényekhez. Települési infrastruktúra A meglevő infrastrukturális hálózatok (gáz, telefon, kereskedelem) nagyobb arányú lakossági kihasználása promóciós programok segítségével, a szolgáltatók bevonásával. Nyilvános Internet hozzáférési helyek számának és felszereltségének javítása. Az (önkormányzati) oktatási intézmények informatikai eszköztárának fejlesztése. Jogi, politikai környezet: városigazgatás, vállalkozásfejlesztés Kistérségi szintű turizmusfejlesztő szervezet együttműködés létrehozása a szükséges koordináció érdekében. Az e-önkormányzat (e-közigazgatás) kiépítésének felgyorsítása, e-t@pio Kistérségi Internetes tartalomszolgáltató és ügyintézési rendszer bevezetése. Veszélyek Földrajzi környezet, természeti adottságok és térszerkezet A kistérség kedvezőtlen közlekedés-földrajzi helyzete konzerválódik. Gazdasági környezet Élesedő piaci verseny a kereskedelem területén, a helyi vállalkozások versenyhátrányba kerülhetnek. 12

13 Fejlesztések hiányában az idegenforgalmi potenciálokból nem lesznek (igazán) vonzó turisztikai termékek (illetve elvesztik vonzerejüket). A vállalkozásokat továbbra is a tőkeszegénység jellemzi, nem sikerül testre szabott finanszírozási programokkal az adott helyzeten változtatni. Az ipari és mezőgazdasági tevékenységek, a közlekedés terhelés erősödése összeütközésbe kerülhet a lakosság, a turizmus és a környezetvédelem érdekeivel. Az egyes gazdasági tevékenységeknek egymás közötti, illetve a lakókörnyezet és a környezet- és természetvédelem érdekeivel való összehangolása folyamatos tervezést és a környezettudatosság erősödését igényli. A helyi vállalkozások inaktív szerepet játszanak a kistérség fejlesztésében, napi problémáikon túl nem tudnak bekapcsolódni a fejlesztési tevékenységekbe, érdektelenekké válnak e terület iránt. Társadalmi környezet A fiatalok elvándorlása, a népesség elöregedése, kedvezőtlen lakosságcsere folytatódik. Az inaktív népesség számának növekedése, a foglalkoztatási helyzet stagnálása, esetleg romlása. A terület népességmegtartó képességének romlása. Párhuzamos fejlesztési kezdeményezések, elsősorban a települések közötti együttműködés hiánya miatt. A meglévő szaktudás elértéktelenedése, a szükséges szerkezetváltás elmaradása a szakképzésben. A szociális kiadások csökkentése (ellátatlanok számának növekedése, foglalkoztatási helyzet romlása). A kultúrára szánt közösségi források csökkentése (a humán erőforrás fejlesztés, illetve a turisztikai termékfejlesztés alapjainak megingatása). A civil szféra elkedvetlenedése, illetve kezdeményezéseinek ellehetetlenülése, s kivonulása a térségi feladatok megoldásából. Lemaradás az információs társadalom építésében. A térség érdekérvényesítő képességének csökkenése. A szomszédos turisztikai csomópontok (Budapest, Dunakanyar, Gödöllői dombság) árnyékában marad a kistérség. A kistérség turisztikai termékkínálatát nem lehet a nagyobb térség adottságaitól elvonatkoztatva, megkülönböztetve kialakítani, hanem csak azzal szoros kölcsönhatásban. 13

14 A kulturális örökség elenyészése (hagyományőrzők visszavonulása, az állagmegóvás, digitalizálás elmaradása). Műszaki környezet: Infrastrukturális ellátottság Az infrastruktúra fejlesztésre fordítható nemzeti forrásokat lekötik a nemzetközi és nemzeti jelentőségű hálózatfejlesztések. Így a térségi jelentőségű feladatokra nem maradnak támogatási források, a fejlesztési tervek végrehajtatlanok maradnak. Közlekedési infrastruktúra Forráshiány miatt a jelenlegi közlekedési helyzet konzerválódik, nem sikerül a lehetőségek kihasználása és az igények kielégítése. Települési infrastruktúra (közműellátottság, oktatás, egészségügy) A kulturális intézményeknek helyet adó ingatlanok állaga romlik a folyamatos fejlesztési források hiányában, az intézmények kedvezőtlen esztétikai állapotuk miatt elveszítik korábbi jelentőségüket. A műemléki épületek állaga romlik a műemlékvédelemre fordítható források hiányában, a műemlékek kedvezőtlen esztétikai állapotuk miatt elveszítik korábbi jelentőségüket. Jogi, politikai környezet: Városigazgatás, vállalkozásfejlesztés Az önkormányzatok fejlesztésre fordítható forrásai továbbra is limitáltak maradnak. Az önkormányzatok forrásai elsősorban a működtetésre, a kötelező települési ellátó, szolgáltató feladatok ellátására fordítódnak, és fennáll a veszély, hogy fejlesztési célokra nem marad megfelelő saját forrás. Megfelelő projektek hiányában a PPP típusú, illetve privatizációs lehetőségek kiaknázatlanok maradnak. A kistérség, mint igazgatási egység nem épül be a hazai közigazgatás struktúrájába. A vállalkozás, illetve térségmenedzsment ismeretek nem válnak ismertté, illetve nem integrálódnak a napi gyakorlatba, a menedzsment feladatok nem tudatosodnak az együttműködő partnerekben. Tőkehiány miatt a helyi vállalkozások nem képesek a megfelelő ütemben fejlődni. A helyi vállalkozások elsődlegesen külső forrásokból tudnak fejleszteni, és forrásabszorpciójukat intézményesen segíteni kell. A kistérségi fejlesztések nem koordináltak, párhuzamosságok alakulnak ki egy tudatos fejlesztő intézmény hiányában. 14

15 Nem alakul ki (hálózatos) együttműködés a közös térségi fellépést kívánatos területeken (forrásszerzés, turizmus, térségmarketing), egyéni, nem egyeztetett végrehajtás válik jellemzővé. A települések, illetve a térségi intézményhálózat nem válik szolgáltatóvá, a helyi vállalkozások és lakosság kénytelen máshol kielégíteni ilyen irányú igényét. A térség lemarad a virtuális világ adata lehetőség kihasználásban, mivel nem jönnek létre és nem terjednek el az e-önkormányzati (e-közigazgatási) szolgáltatások. 15

16 2. Stratégiai megfontolások A koncepció- és programalkotás stratégia kereteit néhány olyan alapvető körülmény, illetve tényező befolyásolja, amelyek kiemelése szükséges. 2.1 A Nagykátai kistérség helye a hazai kistérség rendszerben A Tápió-vidék több szempontból is sajátos helyet foglal el a kistérségi rendszerben. A Kistérség főbb jellemzői: Budapest közelsége meghatározó a térség számára. A külső és belső körülmények megfelelő alakulása esetén ez a kistérség is része lehet Budapest tágabb agglomerációjának, amelynek feltétele a tőke, a munkaerő, az áru és az információ zavartalan áramlásának megteremtése. A térségi eltartó-képesség alacsony szintje jelenleg is jellemző. A helyi munkaerőpiac egyoldalú, a munkavállalók jelentős része ingázóvá vált (Budapestre, valamint Szolnokra, Újszászra, Jászberénybe). Gyenge színvonalú a közlekedési összeköttetés (vasúti-közúti hálózat, tömegközlekedés) a külső központokkal, elsősorban Budapesttel, és megoldatlan a térségen belüli összeköttetés is, rossz minőségűek a belső utak. A helyi önkormányzatok eddig kis sikerrel tudtak külső beruházókat vonzani a térségbe. Ugyanakkor a helyi gazdaság saját erőből nem képes a munkaerőpiaci feszültségeket oldani. A térség erős rurális jegyeket, falusias karaktert hordoz. 2.2 A gazdaságfejlesztési koncepció és program tartalmával kapcsolatos megfontolások A programozás alapvetően az önkormányzati és civil szféra kezdeményezéseire terjed ki, a hangsúly azokon a területeken van, ahol a kistérségi szint a legalkalmasabb, a leghatékonyabb beavatkozást biztosító területi szint az adott probléma kezelésére. A koncepció és program a vállalkozásfejlesztés, agrár- és vidékfejlesztés, turizmus és foglalkoztatás területén a gazdasági szféra számára a problémák felvetésén, illetve megoldási javaslatokon kívül korlátozott, a piaci versenyt nem torzító elsősorban non-profit jellegű- a gazdaság fejlesztését segítő műszaki és humán infrastrukturális keretek fejlesztésére vonatkozó intézkedésekre tud javaslatokat megfogalmazni. Mivel a versenypolitika az Európai Unió gazdasági integrációjának egyik markáns eleme, a program gazdaságfejlesztési intézkedései a közösségi források szerep miatt- csak egy viszonylag jól kijelölt szűk mezsgyén haladhat. Ennek megfelelően a következő a területeken fogalmazhatók meg a gazdaságfejlesztési programok: 16

17 A programok kezdeményezője, pályázati alapok kedvezményezettje, gesztora és/vagy megvalósítója a kistérség lehet; a kistérség kezdeményezni, illetve támogatni tudja a térség egyes szereplői, pl. gazdasági társaságok, civil szervezetek, önkormányzati intézmények fejlesztését, forrásbevonását, beleértve a gazdaságfejlesztő szervezetek létrehozását is, és végül a gazdaságfejlesztési program megvalósulását segítő tervező, programozó és végrehajtó, valamint monitoring és értékelő kapacitás létrehozása és működtetése. A kistérségi gazdaságfejlesztési koncepció és programnak szervesen illeszkednie kell a tervezési hierarchiába, összhangban kell állnia a megyei, regionális és országos fejlesztési tervekkel, és komplementer jelleggel rá kell épülnie a kistérséget alkotó városok fejlesztési terveire. Mivel a hazai tervezési gyakorlatban egyszerre van jelen a felülről és alulról építkezés, és ezáltal a programozás egy iteratív folyamattá válik, a kistérségi gazdaságfejlesztési koncepció és program nem nélkülözheti a kellő rugalmasságot sem. 2.3 A kistérségi programok finanszírozása A kistérségi programok alapvető sajátossága, hogy a programok gesztorai és/vagy végrehajtói általában forráshiányosak, és alapvetően külső forrásokra, ezen belül is támogatási forrásokra épülhetnek. A kistérségi programok jelentős része olyan típusú fejlesztéseket irányoznak elő, amelyek hosszú megtérülése miatt hitelek vagy egyéb pénzpiaci források bevonására nem alkalmasak. Az a tény, hogy a kistérségi fejlesztések döntő közösségi (uniós, hazai központi és decentralizált) forrásokból származó támogatásokra, és jellemzően pályázati úton elérhető forrásokra épülhetnek, módszertani szempontból, a szóba jöhető intézkedések jellege és a kidolgozhatóság szintje szerint determinálják a gazdaságfejlesztési koncepció és program tartalmát. 17

18 3. Stratégiai jövőkép, fejlesztési koncepció A Nagykátai kistérség jövőképének elemei: lakónépessége számára a települések sajátos rurális karakterének megőrzés mellett egészséges, élhető lakókörnyezet és minőségi szolgáltatásokat biztosít; gazdasága eredményesen tud bekapcsolódni az összeurópai gazdasági folyamatokba, így a tudás-alapú gazdaság kiépítésében, és ezáltal biztosítja a helyben való és megfelelő színvonalú jövedelemtermelést; vonzó környezetet és szolgáltatásokat nyújt mind a befektetők, mind a turisták részére; gondosan óvja természeti és táji értékeit és épített környezetét, fejleszti a környezettudatosságot; és a nagyobb térségi együttműködések aktív részesévé válva őrzi sajátos hagyományait, karakterét. A Nagykátai kistérség átfogó gazdaságfejlesztési stratégiai céljai: a helyi gazdaság fejlődéséhez, versenyképességének erősítéséhez szükséges gazdasági és infrastrukturális környezet biztosítása; a gazdasági szerkezetváltás elősegítése nagyobb hozzáadott értékű gazdasági tevékenységek fejlesztése révén; munkahelyteremtés, a meglévő potenciálok bázisán további erőfeszítések befektetők, külső működő tőke vonzására; valamint a fenti folyamatokat támogató, kistérségi gazdaságfejlesztési intézményrendszer megalapozása. 18

19 4. Fejlesztési célrendszer 1. PRIORITÁS: A HELYI VÁLLALKOZÁSOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA Kistérségi fejlesztési célok: A helyi vállalkozások támogatása, ennek keretében: vállalkozások felkészítése az EU szabályozási és piaci, versenyképességi követelményeire az információs gazdaság megalapozása az innováció transzfer és menedzsment feltételeinek megteremtése 2. PRIORITÁS: A MŰKÖDŐ TŐKE VONZÁSA Kistérségi stratégiai fejlesztési célok: A működő tőke vonzása, és ezen belül a kistérségi telephelykínálat bővítése 3. PRIORITÁS: MEZŐGAZDASÁG- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS Kistérségi stratégiai fejlesztési célok: Versenyképes agrárágazatok fejlesztése Agrártermékek feldolgozása és kereskedelme, ezen belül: Tápió-vidéki termék minőségi védjegy bevezetése Agrárlogisztikai szolgáltatások fejlesztése Biomassza hasznosítás 4. PRIORITÁS: A MINŐSÉGI TURIZMUS FEJLESZTÉSE Kistérségi stratégiai fejlesztési célok: Turisztikai vonzerők és ráépülő termékek fejlesztése, ennek keretében: Aktív turizmus termékcsomagok kialakítása, értékesítése A kulturális és rendezvény turizmus kínálatának bővítése, összehangolása Az ökológiai értékek bemutatásának bővítése A falusi-tanyasi turizmus, mint turisztikai termék kialakítása

20 A turizmus fogadási feltételeinek fejlesztése, ezen belül: Szálláshelyek kapacitásának és minőségének fejlesztése A térségen belüli és kifelé irányuló közlekedési kapcsolatok javítása ajánlott turista útvonalak Turizmus marketing tevékenység fejlesztése Közös kistérségi portálként is működő- turisztikai honlap kialakítása Közös kistérségi turisztikai arculat kialakítása és megjelenítése 5. PRIORITÁS: FOGLALKOZTATÁS Kistérségi stratégiai fejlesztési célok: A foglalkoztatás feltételeinek javítása, ezen belül: Munkaerő piaci egyeztető fórum létrehozása 6. PRIORITÁS: A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KISTÉRSÉGI INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK KIÉPÍTÉSE Kistérségi stratégiai fejlesztési cél: A gazdaságfejlesztés kistérségi szintű koordinációjának erősítése egy Kistérségi Gazdaságfejlesztési iroda létrehozásával 7. PRIORITÁS: A GAZDASÁGFEJLESZTÉS INFRASTRUKTURÁLIS FELTÉTELEINEK JAVÍTÁSA Kistérségi stratégiai fejlesztési cél: A közúti közlekedés fejlesztése A közüzemi csatorna- és szennyvíztisztító hálózat fejlesztése 20

21 A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAM KONCEPCIÓJA P R O G R A M O K Vállalkozás - fejlesztés Muködő toke vonzása Élelmiszer - gazdaság fejlesztése Turizmus - fejlesztése Foglalkoztatás javítása Gazdaságfejlesztési intézmények F O R R Á S O K Fejlesztési támogatási források Kistérségi Társulás forrásai KISTÉRSÉG Önkormányzati források (önerő is) Külső források mobilizálása Belső források mobilizálása Gazdaságfejlesztési infrastruktúra 21