TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS)

Átírás

1 TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) JANUÁR 31.

2 TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Tiszalök Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda JANUÁR 31. Anyaggyűjtés lezárva: január 15. 2

3 Tartalomjegyzék 1 BEVEZETÉS HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése Problématérkép / értéktérkép A VÁROSRÉSZI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI JÖVŐKÉP Átfogó cél A STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA Városi szintű középtávú tematikus célok Városrészi szintű területi célok A TEMATIKUS ÉS A TERÜLETI CÉLOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK BEMUTATÁSA A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE, A KIJELÖLÉS ÉS LEHATÁROLÁS INDOKLÁSA Zöld Város Akcióterület Szociális város rehabilitációs Akcióterület Ipari Akcióterület Turisztikai Akcióterület AZ EGYES AKCIÓTERÜLETEKEN MEGVALÓSÍTANDÓ FEJLESZTÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ BEMUTATÁSA Zöld Város AT Szociális városrehabilitációs AT Ipari AT Turisztikai AT AZ AKCIÓTERÜLETEKEN KÍVÜL VÉGREHAJTANDÓ, A TELEPÜLÉS EGÉSZE SZEMPONTJÁBÓL JELENTŐS FEJLESZTÉSEK Kulcsprojektek Hálózatos projektek Egyéb projektek A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK ILLESZKEDÉSE A STRATÉGIAI CÉLJAIHOZ A FEJLESZTÉSEK ÜTEMEZÉSE Az ütemezés indoklása A tervezett fejlesztések indikatív ütemezése AZ AKCIÓTERÜLETI FEJLESZTÉSEK ÖSSZEHANGOLT, VÁZLATOS PÉNZÜGYI TERVE ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM A TELEPÜLÉS SZEGREGÁTUMAINAK ÉS SZEGREGÁCIÓ ÁLTAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEINEK BEMUTATÁSA AZ ELMÚLT ÉVEKBEN MEGVALÓSÍTOTT, A SZEGREGÁTUMOKAT ÉRINTŐ BEAVATKOZÁSOK ANTI-SZEGREGÁCIÓS INTÉZKEDÉSI TERV A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések A tervezett fejlesztések szegregációs hatásainak kivédésére hozott intézkedések A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI KÜLSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK Illeszkedés EU 2020 tematikus célkitűzéseihez Illeszkedés az országos és megyei területfejlesztési tervdokumentumokhoz Egyéb helyi fejlesztési és rendezési dokumentumokkal való kapcsolat BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK A célok és a helyzetértékelésben bemutatott problémák kapcsolata A célok logikai összefüggései A stratégia megvalósíthatósága

4 6.2.4 A célok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatása 73 7 A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ FEJLESZTÉSI ÉS NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK AZ ITS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEI A városfejlesztés jelenlegi szervezeti rendszere Az ITS megvalósításának intézményi háttere A TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI JAVASLATOK A PARTNERSÉG BIZTOSÍTÁSA AZ ITS KÉSZÍTÉSE ÉS MEGVALÓSÍTÁSA SORÁN MONITORING RENDSZER KIALAKÍTÁSA Az ITS intézkedéseihez kapcsolódó output és eredményindikátorok meghatározása A monitoring rendszer működtetési mechanizmusának meghatározása MELLÉKLETEK sz. melléklet: Tiszalök szegregátumainak statisztikai adatai sz. melléklet: Beruházási prioritások ÁBRA- ÉS TÁBLÁZATJEGYZÉK Ábrajegyzék Táblázatjegyzék

5 1 BEVEZETÉS A as európai uniós tervezési időszakra való felkészülésben fontos szerepe van a megfelelő módon előkészített, megalapozott területi terveknek. Ennek érdekében Tiszalök város vonatkozásában is elkészül a Megalapozó Vizsgálat és az Integrált Településfejlesztési Stratégia dokumentumok. A stratégiai tervezés tétje jelentős: egyrészt a most kijelölendő irányok (milyen városban szeretnénk élni) hosszú távra meghatározzák a település fejlődését, jövőjét; másrészt jelentős mértékben függ a tervezés sikerétől, hogy a as EU-s tervezési időszakban rendelkezésre álló forrásokból milyen mértékben tud részesülni a város, illetve azokat mely területeken és mennyire hatékonyan tudja felhasználni. Jelen dokumentum Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája, amely kijelöli a középtávon (4-10 év) elérendő fejlesztési célokat, a megvalósítást szolgáló beavatkozások körét és a megvalósítás eszközeit elsősorban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), másodsorban az ágazati operatív programok forrásainak felhasználásához, illetve egyéb fejlesztési források mozgósításához. Az ITS az alábbi rendeletek, módszertani útmutatók figyelembevételével került kidolgozásra: 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről, Útmutató a kis- és középvárosok számára az Integrált Településfejlesztési Stratégia elkészítéséhez (Belügyminisztérium, ), Városfejlesztési Kézikönyv (Második, javított kiadás, NFGM, január 28.). Az integrált településfejlesztési stratégia elkészítését egy részletes megalapozó vizsgálat (helyzetfeltárás, helyzetelemzés, helyzetértékelés) előzte meg, amely számszerűsített adatokra, tényekre, tendenciákra támaszkodva bemutatja a város gazdasági és társadalmi folyamatait, legfőbb erősségeit, adottságait, valamint gyengeségeit, problémáit. Ezekre reagálnak az ITS keretében megfogalmazott célkitűzések és azonosított beavatkozások. 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA 2.1 A városi szintű helyzetelemzés összefoglalása Tiszalök térségi szerepköre Tiszalök mikro térségi vonzáskörzettel rendelkezik a környező települések vonatkozásában. A város térszervező erejét a kínált szolgáltatások bővebb köre adja, mely jelen van mind a közigazgatás, az egészségügy, az oktatás, a turizmus és a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatások körében. Társadalom Az elmúlt 10 év során az állandó népessége 629 fővel csökkent. Az elmúlt években a vándorlási egyenleg folyamatosan negatív volt, azaz többen hagyták el a települést, mint ahányan odaköltöztek. A vándorlási veszteség elsősorban a térség kedvezőtlen munkaerőpiaci helyzetének tudható be. A népesség korösszetétele tekintetében látható, hogy a lakosság több mint 45%-át a 40 év fölöttiek teszik ki. A 14 év alattiak 2001-ben még 20%-át tették ki a lakosságnak, de 2011-re még ez is csökkent 5 százalékponttal. A társadalom elöregedése az országos tendenciákhoz igazodva Tiszalökön is kimutatható. 5

6 Tiszalök lakosságának iskolai végzettsége a 2001-es és a 2011-es népszámlálás adatok alapján az egyes kategóriákban a megyei és az országos átlaggal megegyező, vagy attól picit magasabb. Pozitívumként emelendő ki, hogy a városban javuló tendencia indult el az elmúlt években a felsőfokú végzettséggel rendelkezőek száma - megyei átlagon felül - közel kétszeresére emelkedett. Humán Infrastruktúra és szolgáltatások A humán közfeladatok és a közszolgáltatások ellátását az önkormányzat tudatos és átgondolt módon tervezi és valósítja meg, így a város minden lakosa számára biztosított a magas minőségű szolgáltatások elérhetősége az egyenlő hozzáférés elvének érvényesítésével. Az intézmények infrastrukturális fejlesztése, felújítása folyamatosan zajlik, illetve a még szükséges kisebb-nagyobb léptékű beruházások előkészítése folyamatban van. Az alap- és középfokú oktatás intézményrendszere néhány évvel ezelőtt jelentős átalakuláson esett át, de a helyi alap- és középfokú oktatási rendszerben jelen lévő 702 helybeli és bejáró diák hosszabb távon biztosíthatja a munkaerő utánpótlását, még akkor is, ha az intézményekbe járó gyermekek száma ingadozik. Az egészségügyi, valamint a szociális alapellátás rendszere jól szervezett, minőségi és mennyiségi mutatói megfelelőek most már mind az infrastruktúra, mind a szolgáltatások szempontjából. A város folyamatosan törekszik a szakellátások bővítésére, hogy helyben minél szélesebb körű egészségügyi ellátást tudjanak nyújtani a városi polgárok és a környező településeken élők számára. A kulturális és szabadidős szolgáltatások intézményi, szervezeti feltételrendszerét tekintve Tiszalök adottságai megfelelnek az ilyen méretű városokénak. Gazdaság A városban a regisztrált vállalkozások száma 586 db, a működő vállalkozások száma 219 db (2012), ezen vállalkozások többsége mikro vállalkozás, KKV-k aránya mindösszesen 5,5%, nagyvállalkozás nem működik a városban. A város részesedése a megye vállalkozásainak összegéből 1% alatti. A működő vállalkozások megoszlása fő gazdasági ágazatonként eltér a megyei összetételtől. A működő vállalkozások közel 85%-a a szolgáltató szektorban tevékenykedik, míg a megye esetében ez az arány csak 77%. Közel 12% az iparban működő vállalkozások aránya és mindössze 3% a mező-, erdőgazdálkodásban, halászatban tevékenykedő vállalkozás aránya, mindkettő esetében a megyei érték magasabb. Tiszalök természeti és régészeti, építészeti értékekben gazdag település. A Tisza-partján fekszik, nemrég történt meg a Kenyérgyári-holtág rehabilitációja, ahol a Kis-Tisza Ökocentrumot hozták létre. A Tiszához kapcsolódóan alakították ki a régi szabadstrand helyén a Feketeszakáll kalandparkot és strandot, ahol minden korosztály számára szórakozást és kikapcsolódást tudnak nyújtani. Néhány szálláshely működik a település Üdülőterületén. Épített környezet A településnek több mint 700 éve van írott történelme, valamikor fontos tiszai átkelőhely volt. A város központja jellegzetesen kisvárosias jellegű, benne patinás épületekkel és kiszélesedő utcaszerkezettel. A városhoz a több külterületi településrész tartozik. A város sajátos szerkezettel bír. A város magjában található az intézmények nagy része, ezzel sajátos arculatot biztosít a városnak. Itt jellemzően társasházak találhatóak. Ezt a részt körülöleli a belvárosi lakóterület, a körül pedig a falusias lakóterület helyezkedik el. Ez a két terület elsődlegesen lakófunkciót családi házas terület - szolgál, egyéb szolgáltatások és funkciók csak elszórtan találhatóak. A lakóterülettől jól elhatárolhatóan a város DNy-i oldalán található az egybefüggő ipari terület a várost Tiszavasvárival összekötő út mentén. Az egybefüggő belterületi résztől nyugatra, a 6

7 Tisza mellett található az Üdülőterület, mely kialakulása óta rekreációs funkciókat szolgál. Az üdülőterület nyugati végében található a tiszalöki vízlépcső vízierőmű. A Tiszadadára tartó út mellett található az erőmű lakótelep. A település gazdag régészeti leletekben, találtak anyagot a késői bronzkorból, vaskorból, korai vaskorból, szarmata korból. A rázomi ásatások Árpád-kori falu alapjait tárták fel. Táji és természeti adottságok, zöldfelületek A település a Hajdúság középtájon, ezen belül a Hajdúhát tájegységen található. Tiszalöki szikesek kiemelt jelentőségű természet megőrzési terület, melynek területe 1587,58 ha. A szikesek teljes területe az Országos ökológiai hálózat övezet ökológia folyosó és magterület övezetének része. A település összes belterületi park területének nagysága: 2000 m 2. Ebből virágos parkterület 400 m 2 ; füves, cserjés parkterület 1300 m 2. Játszóterek száma 5 db, területük 2000 m 2. Tiszalök belterületi zöldfelületének aránya országos viszonylatban is egyedülálló, a város elnyerte A megye legszebb települése címet is. A yízlépcső mellett található az arborétum 27,3 ha-n, ahol sok botanikai ritkaság található. Közlekedés Tiszalök földrajzi fekvését tekintve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nyugati csücskében, Tokajtól 13 km-re a Tisza partján fekszik. A város megközelítése vasúton és közúton egyaránt ideális. Budapestről 2 óra alatt elérhető az M3 autópálya polgári szakaszán. A város közel van Magyarország keleti részének nagyvárosaihoz: Nyíregyháza 30 km, Miskolc 60 km, Debrecen 65 km távolságra található. A Tisza folyón való átkelést északi irányba komp segíti. A település közúti közlekedésében hiányosságok jelentkeznek a burkolt belterületi utak arányában. A parkolóhelyek száma elégséges a városban. A helyközi és távolsági közösségi közlekedés elérhető a városban, de a menetidők és járatgyakoriságok nem minden település irányába elégségesek. A vasúti közlekedés szolgáltatási színvonala nem túlkedvező, a fontosabb központok közül Budapest, Debrecen és Nyíregyháza is elérhető, de több átszállással és/vagy hosszú menetidővel. Helyi közlekedés nincs. A kerékpárút kiépítettségében szakaszok hiányoznak, a járdák hálózata is fejlesztésre szorul. Közművek Tiszalök területén a Nyírségvíz Zrt. végzi a vízellátási és csatornázási feladatokat, a szennyvíz-hálózat kiépítése 2015-ben befejeződött. Az ivóvíz-hálózat a település egészén kiépített (51,4 km), a közüzemi ivóvíz-hálózatba bekapcsolt lakások száma 2014-ben 2070 db. Az Észak-alföldi régió ivóvízminőség javító programnak köszönhetően került sor a vízművek vízkezelési berendezéseinek korszerűsítésére. A város alatt hévízkészlet található, jelenleg hasznosítatlan. Tiszalök vezetékes gázszolgáltatója a TIGÁZ Zrt. A városban meglévő hálózat teljes körű lefedettséget ad. A járás villamos energia szolgáltatását az E.ON Energiaszolgáltató Kft. végzi. A város telekommunikációs ellátottsága fokozatosan emelkedik. Az adatátvitelre is alkalmas hálózatok kiépítése folyamatos. A vezetékes telefon a mobiltelefonok térhódításával és az internetes telefonszolgáltatók megjelenésével egyre kisebb jelentőségű. Környezetvédelem és klímatudatosság / energiahatékonyság Tiszalök Város Önkormányzata a települési környezeti elemek (levegő, felszíni és felszín alatti vizek, föld, élővilág, épített környezet), a táj és az emberi egészség megőrzése, védelme, minőségének javítása érdekében a 8/2003 (IV.01.) számú rendeletét megalkotta. A Környezetvédelmi Rendelet célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, az emberi egészség, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme, a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása. A környezet védelme érdekében az 7

8 Önkormányzatnak, a természetes és jogi személyeknek, szervezeteknek az elővigyázatosság és a megelőzés elve szerint körültekintő gondossággal kell eljárniuk és együttműködniük. A környezet minősége szempontjából meghatározó, hogy a térség alapvetően mezőgazdasági jellegű. A környezet minősége szempontjából kedvező, hogy Tiszalökön jelentős környezetterheléssel üzemelő telephely, tevékenység nincs A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése 1. táblázat: Belső tényezők összefoglaló értékelése Erősségek Gyengeségek 1. Társadalom: demográfiai viszonyok és tendenciák Oktatási kapacitás kihasználtsága - a Folyamatos népességfogyás, vándorlási gimnáziumot kivéve - is megfelelő egyenleg negatív Fokozatosan csökkenő munkanélküliség Halálozások száma emelkedik 1000 lakosra jutó adófizetők száma kicsit A képzett fiatalok elvándorlása magasabb, mint a megyei átlag (421 fő) A lakosság képzettségi szintje alacsony A városi népesség iskolázottsági szintje emelkedik Folyamatos a társadalom elöregedése, a fiatalok aránya csökken, az időskorúaké nő SZJA alapot képező jövedelem alacsonyabb mint a járási, megyei, országos átlag Több szempontból hátrányos helyzetű munkanélküliek Kedvezőtlen vitalitási index A szegregált lakóterületek megléte 2. Települési közösség (kohézió, kultúra, hagyományok, civilek) a közösség, mint településfejlesztési erő Tiszalök mikro szintű térségi képző centrum Forrásszegény a civil szféra Térségi szerepkör és térszervező erő Városmarketing alacsony hatékonysága Erős lakossági aktivitás a közösséget érintő ügyekben Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok problémáinak kezeléséhez nincs gazdasági Tevékeny civil szféra, összetartó közösség háttér Aktív közösségi és kulturális élet, hagyományok, kulturális potenciál Intenzív az együttműködés a civil és az önkormányzati szféra között Szellemi örökség 3. Intézmény-rendszer (közszolgáltatások) és városüzemeltetés A városi központi szerepből adódóan az intézményi ellátottság megfelelő Fiatalok szabadidős tevékenységét szolgáló infrastruktúra nem teljes körű Lakossági alapszolgáltatások spektruma Sport infrastruktúra állapota változó lefed minden területet Egyes közintézmények (pl. köznevelési Szociális alapszolgáltatások magas intézmények) infrastrukturális állapota nem színvonala megfelelő Térségi jelentőségű művelődési házzal Az önkormányzat befolyása az oktatás rendelkezik esetében megváltozott, a fenntartói Alap- és középfokú intézmények viszonyok megváltozása miatt korlátozott ellátottsága megfelelő Szakképzési kínálat a piaci igényekhez részben igazodik Alap- és szakorvosi ellátás jó színvonalú Kormányablak van a településen A szolgáltatások egyenlő elérhetősége biztosított a város, ill. egyes esetekben a 8

9 térség lakosai számára is 4. Gazdaság szerkezet és dinamika A vállalkozók széleskörű tevékenységet Tőkeerő hiánya, feldolgozóipar hiánya folytatnak 1000 lakosra jutó vállalkozások száma Szabad területek az Ipari Parkban nagyon alacsony Folyamatosan bővül az üzleti szolgáltatások Mikrovállalkozások dominanciája a jellemző, kínálata nagyvállalkozás egyáltalán nincs a Tercier szektorban működő vállalkozások településen száma emelkedik Alacsony jövedelemszint Jelentős szabad és olcsó munkaerő Helyi és térségi vásárlóerő és kereslet rendelkezésre áll, kisebb ipari üzemek gyenge igényeinek megfelelnek Nincs együttműködés a turizmus ágazatban Javul a helyi vállalkozások gazdasági K+F tevékenységet végző szervezet nincs a potenciálja városban Turisztikai fejlesztések A pénzügyi-gazdasági válság hatása még mindig érződik a város - eddig sem túl erős - gazdasági életében 5. Önkormányzat vagyoni helyzete és gazdálkodási egyensúlya A helyi adók kiszabásában figyelembe Az önkormányzatnak nem elég a saját veszik a lakosság és vállalkozók érdekeit bevétele a fejlesztések, felújítások elvégzéséhez 6. Táji és természeti adottságok Tiszalöki szikesek kiemelt jelentőségű Természeti értékek rendszerezett természetmegőrzési terület bemutatása nem megoldott Tisza, Kenyérgyári-holtág Termálforrás nem hasznosított 7. Zöldfelületek Közösségi zöld területek mozaikos A zöldfelületek részben funkciószegények, szerkezete állapotuk változó Tisza és holtága, mint egybefüggő Játszótéri ellátottság gyenge (mennyiségi környezeti elem és minőségi hiányok) Sportlétesítmények területe, mint Utcafásítások hiánya összefüggő nagyméretű környezeti elem Arborétum 8. Épített környezet (épített örökség is) Kisvárosi jelleg A településkép nem teljesen egységes, még Jelentős, imázs teremtő történelmi múlt kialakulóban van Régészeti leletek gazdagsága Alacsony lakásépítési kedv Egyedi művi értékek épületek, területek Szegregált területek jelenléte Lakásállomány nőtt 9. Közlekedési hálózat és minősége (belső és külső) A város jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik Parkoló helyek száma elegendő Tiszalök-Tiszavasvári kerékpárút 10.Közművek és elektronikus hírközlés A településen a vízellátottság 100%-os A szennyvízcsatorna hálózat kiépítése az egész településre elkészült A gázvezeték hálózat lefedettsége a településen közel 100%-os és jó állapotú A villamos-energia hálózat kiépítettsége A város a megye belső perifériáján fekszik Járdák és utak műszaki állapota folyamatos karbantartást igényel, magas a burkolatlan szakaszok aránya Városi kerékpárút rendszer hiányos, a biztonságos kerékpáros közlekedés megoldatlan Kötöttpályás közlekedés nem jelent valós alternatívát a megyeszékhely és a főváros megközelítésében A szennyvízhálózatra való rákötés hiányos A közművek folyamatos karbantartást igényelnek 9

10 szintén 100% és bővítésre is alkalmas Hírközlési hálózat tekintetében a település teljesen ellátott Megoldott a szilárd és szelektív hulladékgyűjtés és -szállítás 11. Környezetvédelem - klímatudatosság/ energiahatékonyság Jó levegőminőség, nincs jelentős Alternatív energiaforrások alacsony zajterhelés a városban hasznosítási szintje Nincsenek kiemelkedő ipari veszélyforrások Alternatív energiaforrások használatához az adottságok jók 2. táblázat: Külső tényezők összefoglaló értékelése Lehetőségek Veszélyek 1. Társadalom: demográfiai viszonyok és tendenciák Célzott fejlesztések az idős korosztálynak az életszínvonal növeléséhez A város fiatalokat megtartó ereje tovább csökken Helyben tanuló fiatalok városban tartása, mellyel a munkaerő megtartó képesség javul Pozitív vándorlási index Munkahelyteremtés a képzett és fiatal munkaerő városba vonzásához A kvalifikáltabb népesség helyben tartása településfejlesztési húzóerő lehet Mélyszegénységben élők felzárkóztatása Foglalkoztatás növelése az ipari, szolgáltató és turisztikai ágazatokra támaszkodva Képzett munkaerő elvándorlása a megfelelő minőségű munkahelyek hiányában, ezzel is csökken a város potenciális munkaerő bázisa Szociális hátrányok kumulálódása, a hátrányos helyzetű csoportok aránya tovább nő Kiéleződhetnek a konfliktusok a helyi társadalmon belül A megyeszékhely elszívó hatása erősödik Munkanélküliség növekedése Születésszám tovább csökken 2. Települési közösség (kohézió, kultúra, hagyományok, civilek) a közösség, mint településfejlesztési erő Összefogás a három szféra szereplői Az országos/megyei/járási fejlesztési között elképzelések között nem szerepelnek kellő Társadalmi felzárkózást segítő programok súllyal a város szükségletei, igényei elindítása Az európai uniós források tekintetében A kvalifikált fiatalabb nemzedék helyben élesedő verseny várható tartása településfejlesztési húzóerő lehet Nem javul a térségi együttműködés A betelepülő fiatal családok érdeklődése nő a város iránt Civil szervezetek működése forráshiány miatt veszélybe kerül A civil szervezetek tovább erősödnek és a város fejlődésének aktív részeseivé válnak A közösségépítés, együttműködést segítő további pályázati források várhatóak Létrejön a térségi szemlélet és tovább javul a települési együttműködés Információs társadalom kibontakozásának, dinamizálásának segítése Önszerveződés segítése, elindítása 3. Intézmény-rendszer (közszolgáltatások) és városüzemeltetés A térségi szakmai kooperáció, Közintézmények épületének állagromlása tapasztalatcsere erősödése Fiatalok elvándorlása Piacképes szakmák, idegen nyelvi Középfokú oktatás képzési szintjének képzések bővülése romlása Felnőttképzés erősödése Egészségügyi személyzet utánpótlásának Közszolgáltatások és városi funkciók hiánya bővülése Szociális olló nyílása 10

11 Lehetőségek Veszélyek Szociális foglalkoztatás körének bővülése További jelentős pályázati források megjelenése várható 4. Gazdaság szerkezet és dinamika Gazdasági nyitása az EU felé, intenzívebb nemzeti szerepkör Kis környezeti terheléssel járó iparágak betelepülése Befektetők helyzetbe hozása, újabb befektetők megjelenése a városban Nonprofit szektor térségfejlesztésbe való bevonása Üdülő és kulturális turizmus élénkülése Önkormányzat és a vállalkozói szféra között az együttműködés erősödik K+F tevékenységek jelennek meg a primer és a szekunder szektorban Szabad vállalkozói zóna nyújtotta lehetőségek Elterjednek az alternatív mezőgazdasági tevékenységek Gazdasági együttműködések (családi gazdaságok, új típusú szövetkezetek stb.) szerepe felértékelődik Előtérbe kerül az örökség- és szabadidő turizmus Csökken az idegenforgalom szezonalitása A város vonzerő- és szálláshely kínálata nő az intenzív befektetői érdeklődés miatt További jelentős pályázati források megjelenése várható Mikro- és kisvállalkozások innovációja Foglalkoztatási problémák kezelésének elmulasztása szociális válsághoz vezethet Kulturális programkínálat beszűkülése Az országos/megyei/járási fejlesztési elképzelések között nem szerepelnek kellő súllyal a város szükségletei, igényei Ellenérdekek felmerülése a város és környező települések között Az európai uniós források tekintetében élesedő verseny várható Innovációs tevékenység hiánya A fejlesztések előre nem tervezett hatásai Forráshiány veszélyezteti a további fejlesztéseket Pályázati lehetőségek szűkülése Kiskereskedelmi tevékenység kedvezőtlen helyzetbe kerülhet a multinacionális kereskedelmi láncok és a jogszabályi változások miatt Helyi vállalkozások nem tudnak megerősödni A gazdasági válság tovagyűrűző hatása miatt csökkenhet a befektetői érdeklődés a térség és az ország iránt Erősödnek a város gazdasági szereplőinek hazai és nemzetközi versenytársai A vállalkozási feltételek kedvezőtlenebbé válnak Az országos/megyei/járási fejlesztési elképzelések között nem szerepelnek kellő súllyal a város szükségletei, igényei Európai Uniós források tekintetében élesedő verseny várható 5. Önkormányzat vagyoni helyzete és gazdálkodási egyensúlya Az önkormányzatok állami Az önkormányzat feladat- és hatásköre forrásai/támogatásai növekszenek kedvezőtlenül alakulhat Az önkormányzat saját bevételei, forrásai Az önkormányzatok állami növekednek, így több szabad forrást tud forrásai/támogatásai csökkennek fordítani a fejlesztési feladatokra A bevételek csökkenése miatt a fejlesztési Pályázati források a fejlesztési igényekre, forrásokat a működésre kell fordítani ami így kevésbé terheli meg az éves költségvetést A csökkenő bevételek miatt hitel felvételére kényszerül az önkormányzat 6. Táji és természeti adottságok Felismert, újrateremthető természeti Természeti-táji értékek károsodnak az értékek, az ez irányú ökológiai és turisztikai ökológiai szemlélet hiányában, érdeklődés kihasználása (Szikesek) Értékes élőhelyek megszűnnek Fenntarthatóságot figyelembe vevő fejlesztések Fokozódik a természet megőrzése és védelme 11

12 Lehetőségek Veszélyek Ökológiai, környezeti rehabilitációs együttműködés szomszédos településekkel 7. Zöldfelületek Települési zöldfelületi rendszer és a természeti környezet térben összefüggő ökológiai egységbe foglalása, a külterületi és belterületi biológiailag aktív zöldfelületek összekapcsolása fasorokkal Társadalmi összefogás egy-egy zöldfelület rendbetételére, megújítására a civilekkel összefogva 8. Épített környezet (épített örökség is) Pályázati források rendelkezésre állása a település arculatának fejlesztésére A város arculatához illeszkedő beépítések történnek Nő a magánerős építkezések és felújítások száma Meglévő értékek arculat teremtő felhasználása a városközpont fejlesztése kapcsán; egységes városi arculat 9. Közlekedési hálózat és minősége (belső és külső) Kulturált gyalogos és kerékpáros közlekedés kialakítása Környezetbarát közlekedési módok egyre inkább elterjednek További jelentős pályázati források megjelenése várható 10. Közművek és elektronikus hírközlés A meglévő vízellátó hálózat felülvizsgálata A településre egy általános csapadékvízelvezetési terv készítése, majd ezt felhasználva a kiviteli tervek elkészítése Nem lesz forrás a zöldfelületek rehabilitációjára és fejlesztésére Nincs civil és önkormányzati akarat a felületek karbantartására Forráshiány miatt az értékes épületállomány állagromlása A potenciális természeti és települési értékek tulajdoni/financiális akadályok miatt kihasználatlanok maradnak Tradicionális városszerkezet felbomlik Előfordulhat a szegregátumok térbeli növekedése, a degradálódó folyamatok más utcákra is átterjednek Az országos/megyei/járási fejlesztési elképzelések között nem szerepelnek kellő súllyal a város szükségletei, igényei Az európai uniós források tekintetében élesedő verseny várható Forgalomnövekedés, fokozott balesetveszély A további közlekedési fejlesztése elhúzódása miatt a város elérési mutatói nem javulnak Növekszik a személy- és gépkocsi forgalom a betelepülő vállalkozások miatt Az országos/megyei/járási fejlesztési elképzelések között nem szerepelnek kellő súllyal a város szükségletei, igényei Az európai uniós források tekintetében élesedő verseny várható A csapadékvíz-elvezető rendszer hiányossága miatt a talajvízszintje megemelkedik Lakossági forrás hiányában a szennyvízcsatornára való kapcsolódás mértéke nem javul 11. Környezetvédelem - klímatudatosság/ energiahatékonyság Pályázati források felhasználása A pénzügyi lehetőségek és a gazdasági energiahatékonysági intézkedések/fejlesztések bevezetéséhez érdekek miatt a környezettudatosság nem javul Növekedik az alternatív erőforrásból Forgalomnövekedés miatt származó energia előállítása iránti igény levegőszennyezés, zajterhelés fokozódik Energiafüggőség fokozódik Természeti-környezeti értékek károsodnak az ökológiai szemlélet hiányában 12

13 2.1.2 Problématérkép / értéktérkép 1. térkép: Tiszalök értéktérképe Forrás: saját szerkesztés 2. térkép: Értéktérkép Tiszalök Üdülőterület Forrás: saját szerkesztés 3. térkép: Értéktérkép Tiszalök Újtelep 13

14 Forrás: saját szerkesztés 4. térkép: Értéktérkép Tiszalök Holtág Forrás: saját szerkesztés 3. táblázat: Tiszalök értékei Sorszám Érték 1 Tiszalöki Kossuth Lajos Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 2 Művelődési Ház 14

15 3 Városi Könyvtár és Galéria 4 Polgármesteri Hivatal 5 Nyíregyházi Szakképző Centrum Teleki Blanka Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 6 Tiszalök Város Önkormányzata Városüzemeltetési Intézménye 7 Szociális Szolgáltató és Családsegítő Központ 8 Idősek Gondozó Otthona 9 Egészségügyi Központ 10 Mentőállomás 11 Rendőrőrs 12 Bástya Nappali Ház, Fogyatékosok Nappali Otthona 13 Családok Átmeneti Otthona 14 Családok Átmeneti Otthona 15 Vízerőmű 16 Arborétum 17 Új és Ősi kiosztású üdülőterület 18 Szabad strand és kalandpark 19 Kis-Tisza Ökocentum fogadóépület 20 Kis-Tisza ökocentrum látogatóközpont 21 Református templom 22 Katolikus templom 23 Szennyvíztelep 24 Vízműtelep 25 Kenyérgyári Holt-Tisza 26 Kis-Tisza tanösvény 27 Kossuth tér 28 Csillag Ház közösségi ház 29 szennyvízberuházás 30 kerékpárút Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás 15

16 5. térkép: Problématérkép Tiszalök Forrás: Saját szerkesztés 4. táblázat: Tiszalök problémái Sorszám Probléma Megjegyzés 1 kátyús úthálózat Kivéve: Kossuth út, József Attila út, Rákóczi út, Arany János út, Kisfaludy út, más utak mindegyike rossz állapotban van 2 járdák rossz állapota Szinte az egész város ellátott járdával, de a Kossuth utcán lévő aszfaltos járda kivételével szinte mindegyik felújításra szorul 3 közvilágítás hiánya Ősi és Új üdülőtelep, és részlegesen Kisfástanya. Illetve ott ritkán vannak a lámpák, és rossz a fényerejük, mert régiek nagyon 4 kerékpárút megvilágítás A kerékpárút külterületi részen nincs megvilágítva 5 térfigyelő rendszer hiánya Összesen 6 db kamera van a városban, sokkal több kellene 6 ipari park közművesítés hiánya Az ipari parkunkban nincs még úthálózat, és nincs közművesítve 7 leromlott játszóterek Mind a négy Klapka u., Kisfástanya Május 1 tér; Honvéd u. sportpálya, Liget úti sportpálya 8 bérlakások rossz állapota Korompay féle ház Rákóczi u. 1., Kossuth u egyéb szabadidős tevékenységek hiánya Nincs uszoda, sportcsarnok, kondipark Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás 16

17 2.2 A városrészi szintű helyzetelemzés összefoglalása Tiszalök városrészei: Intézményi városrész Belvárosi városrész Falusias városrész Üdülőházas és hétvégi házas városrész Ipari Fejlesztéses városrész A városrészi lehatárolást irányító tényezők: Történelmi jelleg, a városrészek átörökített funkciói, Városon belüli közlekedési hálózat, utak, utcák elválasztó szerepe, Épületállomány minősége és funkciója, mely egyúttal határozottan körvonalazza a városrész a város egészében betöltött funkcióját. 6. térkép. Tiszalök városrészei Forrás: KSH 5. táblázat: Tiszalök városrészeinek lehatárolása Városrész Intézményi városrész Belvárosi városrész Falusias városrész Lehatárolás Kossuth L. út páratlan oldala szám, Kossuth L. út páros oldala szám, Ady Endre út 2. szám Széchenyi I., Arany J., Vörösmarty M., Petőfi S., Hősök tere, Árpád, Virág, Töltés, Bocskai, Rákóczi, József Attila, Honvéd, Kölcsey, Baross, Kossuth út 1-39., ,2-40., , Garai út , Arany János 1-45., Csokonai, Wesselényi, Szabadság, Baross, Petőfi, Kölcsey, Damjanich, Liget, Táncsics, Damjanich, Kazinczy, Garai 1-13.,2-12.,Vay Ádám, Iskola, Szabadság, Bercsényi, Wesselényi, Virág, Deák, Nyírfa, Vay Ádám, Vásárhelyi, Kisfaludy, Jókai, Virág, Deák, Vásárhelyi, Kisfaludy, Jókai, Klapka, Dobó, Eötvös, Mező, Búzavirág, Alkotmány, Szántó, Mester, Erzsébet, Sziget, Bem, Garai, Dózsa György, Erőmű lakótelep, Egység, Igazság, Szabolcs, Béke, Harmat, Bartók Béla, Köztársaság, Körte, Szent István, Gyomán, Rózsa, Akácfa, Nefelejcs, Kőrisfa, Móricz Zsigmond, Galamb, Hunyadi, Gárdonyi utcák 17

18 Üdülőházas hétvégi városrész és házas Ipari Fejlesztéses városrész Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás Pázsit, Tölgyes, Tavasz, Nyár, Csalogány, Pillangó, Hableány, Jázmin, Rozmaring, Pacsirta, Margaréta, Hajnal, Szellő, Szivárvány, Orgona, Boglárka, Napsugár, Lányi, Benedek, Vedres, Pál, Vásárhelyi Sétány, Aranypatak, Tábor, Nyárfa, Avar, Szépleak,m Tiszavirág, Fövény, Napfény, Fagyöngy, Cserfa, Hársfa, Liliom, Kagyló, Keleti, Fény, Őz, Széchenyi sétány utak Kossuth út 120. számtól a városhatárig A városrészek részletes statisztikai adatokon alapuló elemzését a megalapozó vizsgálat fejezete mutatja be. 6. táblázat: Tiszalök városrészeinek statisztikai adatai, 2011 Mutató megnevezése Tiszalök Belvárosi városrész Intézményi városrész Falusias városrész Üdülő házas és hétvégi házas városrész Lakónépesség száma Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 28,8 16,3 9,0 34,5 9,1 10,7 15,3 18,6 8,2 20,7 Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) 13,7 10,0 1,2 16,3 8,0 44,8 42,3 32,7 46,2 31,8 52,0 54,2 64,0 50,6 64,0 11,4 11,6 6,9 11,5 5,9 Forrás: KSH évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés A városrészek egyes társadalmi, szociális mutatói között jelentős különbségek rajzolódnak ki: zölddel jelölve a települési átlagnál kedvezőbb értékeket, narancssárgával a kedvezőtlenebbeket. A négy városrész közül - a legtöbb mutató tekintetében - az Üdülőházas és hétvégi házas városrész van a legkedvezőbb helyzetben, legkedvezőtlenebb adatokkal a Falusias városrész rendelkezik. 18

19 Ipari, logisztikai Kereskedel mi Mezőgazdasági Zöldfelületi, környezeti Turisztikai, rekreációs Közlekedési, távközlési Közösségi Közigazgatá si Humán szolgáltatás i Lakó Város(rész) központi Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 1. ábra: Tiszalök városrészeinek gazdasági-szociális mutatói 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 64,0 64,0 58,3 58,1 54,2 53,6 50,6 46,9 34,5 16,3 11,6 9,0 11,5 6,9 9,1 5,9 Belvárosi vr. Intézményi vr. Falusias vr. Üdülő házas vr. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) Forrás: saját szerkesztés, KSH adatok alapján A végzettség-foglalkoztatottsági mutatókat vizsgálva jól látható, hogy az Intézményi és az üdülőházas városrész rendelkezik kedvezőbb értékekkel, a Belvárosban és a Falusias városrészben élők alacsonyabb végzettségűek és rosszabb foglalkoztatási statisztikával rendelkeznek. 7. táblázat: Városrészek funkciói Városrészek Belvárosi vr. Intézményi vr. Falusias vr. Üdülőházas és hétvégi házas vr. Ipari fejlesztési vr. Funkciók domináns funkció kiegészítő funkció A táblázatból jól látszik a belváros és az Intézményi városrész domináns szerepe, a legtöbb funkcióval rendelkeznek s ezen funkciók többsége domináns is. A Falusias városrészben a lakófunkció, az Üdülőházas városrészben turizmus, rekreációm az ipari fejlesztési városrészben a gazdasági funkció dominál s ezt kiegészítve jelennek meg egyéb funkciók. 19

20 Tiszalök lakónépessége a következőképen oszlik meg a városrészek között: a Belvárosi városrészben 26,2%, az Intézményi városrészben 6,58%, a Falusias városrészben 66,14%, az Üdülőházas városrészben 1,04% él a város lakosságának; míg az Ipar Fejlesztési városrészben nem él lakos. A városrészek jellemzői röviden: Intézményi városrész A népesség kormegoszlására jellemző az időskorúak dominanciája, mely itt a legmagasabb a városrészek között. A városrész döntően idősebb és képzettebb lakosságot tömörít a városi átlaghoz képest, ez tetten érhető mind a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányának városi átlaghoz viszonyított csökkenésében, mind a felsőfokú végzettséggel rendelkezők magasabb arányában. A városrészben az egy lakásra jutó lakosok száma 2,38, ami alacsonyabb, mint a városi átlag (2,76). A lakásállomány tekintetében az alacsony komfortfokozatú és az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül; itt a legalacsonyabb a városrészek között. A városrész lakosainak jövedelmét vizsgálva megállapítható, hogy a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül az egyik legalacsonyabb a városrészek között (32,7%), s itt a legalacsonyabb a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező és a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya is (4,1%). A foglalkoztatási adatokat tekintve itt a legmagasabb a foglalkoztatási ráta, így a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a legalacsonyabb. Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban a foglalkoztatottak 31% dolgozik. Ettől függetlenül 50% felett van a gazdaságilag nem aktívak aránya, mivel a városrészben is magas az inaktív, idősek aránya. A városrész Tiszalök szívében helyezkedik el, a Kossuth utca mentén található. Közlekedési szempontból a szomszédos településekről érkező utak itt futnak össze a Kossuth u., József Attila utca és a Rákóczi utca találkozásánál. A városrész rendelkezik a legszélesebb körű intézményhálózattal, mint a neve is mutatja. A következő intézmények találhatóak itt: óvoda, bölcsőde, általános iskola, Egészségügyi Központ, Idősek Gondozó Otthona, okmányiroda, polgármesteri hivatal, kormányablak. Belvárosi városrész A népesség kormegoszlására itt is jellemző az időskorúak dominanciája. A fiatalok aránya itt a legmagasabb a városrészek között, de itt is csak 15,7%. A városrész képzettségi adatait tekintve a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 16,3%, a felsőfokú végzettségűek aránya 15,3%, ami egy középértéket jelent a városrészek között. Foglalkoztatás tekintetében 54,2% a foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül, viszont ebben a városrészben a legmagasabb a gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül (58,3). A Belvárosi városrészben az egy lakásra jutó lakosok száma 2,49 fő, ami alacsonyabb, mint a városi átlag (2,76). Az alacsony komfortfokozatú lakások és az egyszobás lakások arányát tekintve városrészek között középértéket jelenít meg. A városrész körülöleli az Intézményi városrészt. A lakófunkció mellett egyéb városi funkciók is koncentráltan jelennek meg, a területre a családi házak a jellemzőek. A terület a szomszédos településekről bejövő utak mentén terül el, azokat összeköti. Megközelíthetősége ennek köszönhetően jó. A városrészben a következő intézmények vannak: óvoda, középiskola, Szociális Szolgáltató Központ, így az intézményellátottság jó. 20

21 Falusias városrész Ezen városrészhez a legnépesebb Tiszalökön, ide tartozik a Kisfástanya és Újtelep is. A népesség kormegoszlására itt is az idősebb korúak dominanciája jellemző, a fiatalok aránya mindösszesen 13,1%. A Falusias városrész rendelkezik a legrosszabb képzettségi mutatókkal; itt a legmagasabb a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (34,5%), s itt a legalacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya 8,2%, így döntően idősebb korosztályú és képzetlenebb lakosság él ezen a területen. A foglalkoztatást vizsgálva kiderül, hogy a éves népesség fele dolgozik, ennek megfelelően magas a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (46,2%) és itt a legkedvezőtlenebb a helyzet az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak arányát tekintve (61,1%) is. Lakáshelyzetet vizsgálva az egy lakásra jutó lakosok száma magasabb (2,93 fő/lakás), mint a városi átlag, valamint itt a legmagasabb az alacsony komfortfokozatú lakások és az egyszobás lakások aránya is. A városrész a közigazgatási határ és a Belvárosi Városrész közötti területet foglalja el. Dominánsan lakófunkció jelenik meg a területen, zömében kertes családi házas övezet. Megközelítése a várost átszelő úthálózatnak köszönhetően megfelelő, bár Kisfástanya és Újtelep nagy távolsága miatt csak személyautóval vagy távolsági busszal érhető el könnyebben. A városrész intézményi funkciója korlátozott. Kisfástanyán és Újtelepen is van egy-egy óvoda, továbbá egy közösségi ház Újtelepen, illetve a vasútállomás a belterületi részen. Üdülőházas és hétvégi házas városrész Tiszalök lakosságának legkisebb részét tömöríti magában a városrész. A népesség kormegoszlására ebben a városrészben a legkedvezőtlenebb: itt a legalacsonyabb a fiatalok aránya, és a 15 év feletti mindkét korosztály esetében itt a legmagasabbak az értékek. Az üdülőterület döntően idősebb korosztályú és képzettebb lakosságot tömörít a városi átlagnál. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül itt a legalacsonyabb a városban, a foglalkoztatottak aránya viszont itt a legmagasabb a városrészek között, de a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya is elég magas. Az egy lakásra jutó lakosok száma 1,28, ami jóval alacsonyabb, mint a városi átlag, ami utal arra, hogy viszonylag sokan egyedül élnek a városrészben. A városrész területileg elkülönül kissé a várostól, a Tisza partján helyezkedik el. Eredeti funkciója a turizmushoz kapcsolódik, kialakulásától kezdve üdülőterületként funkcionált. Idővel néhányan életvitelszerűen laknak a területen. Jelenleg a rekreációs funkció mellett némi lakófunkcióval is rendelkezik, ennek megfelelően a lakásállomány üdülő- és hétvégi házakból áll. Helyileg a Tiszalököt Tiszadadával összekötő út mentén fekszik a Tisza partján. Ipari fejlesztési városrész A városrészben nem élnek lakosok, kizárólag gazdasági terület. A városrész Tiszalök déli oldalán található, a Tiszavasvárit a várossal összekötő út két oldalán. A városközpontból a Kossuth utcán közelíthető meg. A terület megközelítése a 36-os számú út irányából könnyen elérhető. A terület mellet vasútvonal elhalad. Itt található a város 40 Ha-s Ipari Parkja, a még hasznosítható szabad terület nagysága 11,5 ha. Jelenleg 10 KKV működik az Ipari Parkban, összesen 143 főt foglalkoztatva. A tevékenységi kör széles palettán mozog: pelletgyártás, faipari munkák, bútorgyártás, mezőgazdasági szolgáltatások, raklapgyártás, papír-csomagolóeszköz gyártás, fatömegcikk gyártás, pellet gyártás, textil nagykereskedelem, épületasztalos, különböző 21

22 szolgáltatások (pénzügyi, jogi, műszaki stb.). Az Ipari Park infrastruktúrája hiányos: közvilágítás, úthálózat és infokommunikációs rendszer fejlesztésre szorul. 3 KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI Az Integrált Településfejlesztési Stratégia elérendő céljait erőteljesen befolyásolják egyrészt az Európa 2020 stratégiából levezethető fejlesztési irányok: a kohéziós politika 11 tematikus célja és az egyes támogatási alapok (ERFA, ESZA, Kohéziós Alap) ezen célokhoz illeszkedő ún. beruházási prioritásai; másrészt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Területfejlesztési Koncepciója, Stratégiai Programja és Operatív Programja. Mivel várhatóan az európai uniós támogatások továbbra is kiemelt szerepet játszanak majd Tiszalök fejlődésében, ezért az ITS kidolgozásának fontos eleme a város célrendszerének illeszkedése a magasabb rendű célkitűzésekhez. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia célhierarchiája maximálisan épít a város meglévő stratégiai dokumentumaira és ágazati programjaira, amelyek közül a legfontosabbak az alábbiak: Tiszalök Város Önkormányzatának Gazdasági Programja (2014), Tiszalök Településfejlesztési Koncepciója. Mindez jelzi, hogy a város jelenleg is egy kiforrott, társadalmilag elfogadott célrendszerrel rendelkezik, ezért az ITS-nek nem célja egy teljesen új stratégia létrehozása, hanem sokkal inkább egyfajta szintézis, amely során a jelenlegi állapotnak és a jövőben várható folyamatoknak megfelelően formáljuk, pontosítjuk a korábbi célkitűzéseket. Mivel a stratégiai tervezés során Településfejlesztési Koncepció nem készül, ezért jelen fejezetben bemutatásra kerülnek az alkalmazandó településfejlesztési elvek és a város jövőképe is. A lentebb bemutatott részben megváltozott körülmények természetesen nem feltétlenül indokolják a település korábban megfogalmazott céljainak gyökeres átformálását, amelyek ma is érvényesek és reálisak. Azt azonban fontos szem előtt tartani, hogy a megfogalmazott célok egyik fontos eleme annak megítélése, hogy azok reális elérhetőségét hogyan befolyásolja a megváltozott külső feltételek rendszere, melyek az alábbi területre terjednek ki: az önkormányzatoknak megváltoztak a működési körülményei, elsődlegesen a humán közszolgáltatások rendszerének alapvető átalakulása és a megváltozott önkormányzati feladatokból adódó városfejlesztési lehetőségek, illetve kihívások miatt, valamint a Kormány egyértelmű elkötelezettsége arra nézve, hogy alapvetően a gazdaságfejlesztést állítja a as Európai Uniós fejlesztések fókuszába. A célrendszer kialakításakor az alábbi fő tényezőket vettük figyelembe: a megalapozó vizsgálatban feltárt kihívások, problémák, adottságok és lehetőségek, a város által betöltött és betölteni kívánt funkciók, a lakosság, a vállalkozások és a turisták általános és speciális szükségletei, elvárásai a településsel, a közszolgáltatásokkal és a városi funkciókkal szemben, a város és vonzáskörzete közötti jelenlegi és lehetséges együttműködési területek, 22

23 a városok közötti élesedő hazai és nemzetközi versenyhelyzet. 3.1 Jövőkép A város belső adottságait és a külső környezet által befolyásolt lehetőségeit figyelembe vevő hosszú távú jövőkép világosan kijelöli, hogy Tiszalök milyen várossá szeretne válni 2030-ra. Ennek eléréséhez tudatos fejlesztési folyamatra, egymásra épülő, egymást erősítő célok kijelölésére és a célok elérését biztosító fejlesztések megvalósítására van szükség. Tiszalök Város Jövőképe Tiszalök hosszú távon egy olyan mikro-térségi gazdasági, közösségi, turisztikai, oktatási és kulturális központ, egyben magas életminőséget nyújtó és fenntartható város, amely folyamatosan erősíti gazdasági és turisztikai szerepét a térségben, az egész város fenntarthatóan működik, társadalma aktív helyi közösségekre épül, és erős identitással rendelkezik, könnyen elérhető és hatékony közszolgáltatásokat nyújt, széles kínálatot nyújtó, biztonságos és esztétikus lakókörnyezetet biztosít. Ebben a jövőképben megfogalmazódik, hogy Tiszalök mikrotérségi központ kíván lenni szolgáltatások, helyi gazdaság és turizmus tekintetében. A célok megvalósulása esetén az alább bemutatott állapotot éri el a város. Társadalom Lassuló elvándorlás A lakosság száma egyre kisebb mértékű csökkenést, esetleg stagnálást mutat, ugyanis a lassuló mértékű elvándorlást a születések stagnáló száma csak korlátozott mértékben képes ellensúlyozni. A negatív vándorlási mérleg hátterében az áll, hogy ugyan Tiszalök vonzereje a járás települései között növekszik, de a közeli megyeszékhely és régióközpont, illetve a távolabbi városok elszívó ereje erőteljesebben érvényesül. A lakosság korcsoportos megoszlását a munkaképes korúak stabil (63-65%) és a 65 éven felüliek növekvő aránya (18-20%) jellemzi. Javuló foglalkoztatás A szükséglet-orientált, magas színvonalú középfokú oktatásnak és szakképzésnek köszönhetően a város munkaerő-potenciálja jól képzett és rugalmas, megfelelő bázist jelent a turisztikai szolgáltatók és a korszerű technológiát alkalmazó ipari cégek megtelepedéséhez, amelyek stabil munkaerő-piaci helyzetet teremtenek. A város Ipari Parkja 100%-os kihasználtsággal működik, jelentős termelő kapacitással rendelkezik. Színvonalas humán szolgáltatások A városi polgárok életminőségének központi alapfeltételét jelentő humán szolgáltatások infrastruktúrája fejlett és kiépült. A szolgáltatások színvonala kiemelkedő, korszerű az egészségügyi ellátás, magas színvonalúak az oktatási-nevelési szolgáltatások, szükségletekre reagáló a szociális ellátás és ügyfélbarát közigazgatás jellemzi a várost, amely nemcsak saját lakosait, hanem a környező települések lakosságát is kiszolgálja. Széleskörű kulturális és rekreációs kínálat 23

24 A város mind a polgárai, mind az ide érkezők számára egyre szélesebb körű és színvonalasabb kulturális, szabadidős és rekreációs választékot tud szolgáltatni. A nagyobb, hagyománnyá váló rendezvények térségi hírneve erősödik, ami Tiszalök pozitív arculatához és egyben a helyi identitás megerősödéséhez is hozzájárul. Az önkormányzat támogatja a civil önszerveződéseket, valamint az aktív pihenés, illetve a sportolás különböző formáit. A város a Tisza menti fekvéséből adódó helyzeti előnyére teljes mértékben épít, turisztikai adottságait aktívan, de fenntartható módon használja. Társadalmi integráció és kohézió A gazdasági fejlődés következményeként a társadalmi polarizáltság, a jövedelmek közötti differenciák mérséklődnek. A hátrányos helyzetű csoportok létszáma fokozatosan csökken, életminőségük javul, felzárkózási esélyeik növekszenek elsősorban az önkormányzat és a civil szervezetek hatékony együttműködésének köszönhetően. Mivel a hátrányos csoportok helyi társadalomba való visszaintegrálása a helyi közösség szintjén és a lakosság aktív részvételével történik meg, így a város lakosainak toleranciaszintje emelkedik, a társadalmi kohézió fokozódik. Gazdaság A város gazdasági életének két meghatározó eleme a korszerű, magas hozzáadott-értékű ipari termelés és a turizmus. Ez a két ágazat kiszámítható és stabil munkalehetőségeket nyújt a város és a vonzáskörzet munkavállalói korú népességének, így a foglalkoztatási ráta növekedésével együtt a munkanélküliségi ráta csökken. A megerősödött helyi KKV szektor egyfelől beszállító kapcsolatokat épít ki a jelenlévő nagyobb cégekkel, másfelől megfelelő színvonalon képes kiszolgálni a lakosság és a vendégek változatos igényeit. A város gazdálkodása a saját bevételek magas arányának köszönhetően kiegyensúlyozott. Táji, természeti és épített környezet A főbb környezetvédelmi mutatók illeszkednek az EU normákhoz, Tiszalök Zöld várossá vált. Ennek megfelelően a levegő minőségének javítása, a zöldfelületek növelése, hasznosítása folytatódik. A szelektív hulladékgyűjtés a város egész területén szervezetten működik, az újrafeldolgozással hasznosított hulladék mennyisége emelkedik (10%<). A szennyvíz biológiai tisztítására is alkalmas telepnek köszönhetően a talaj és a felszín alatti vizek minősége javul, valamint a szennyvíztisztító telep kármentesítése megtörtént. A települési épített értékek fennmaradnak, az értékes objektumok értékőrző hasznosításra kerülnek. Fenntarthatóság Az épített környezet fejlesztésekor továbbra is elsődleges szempont a meglévő örökségek fenntartható megőrzése, az energiahatékonyság növelése (energia hatékony épületállomány), a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás (alternatív energiaforrások használata) és a legmodernebb technológiák használata. Környezettudatosság A környezetvédelmi tudatformálás folyamatos, állandó eleme a város politikájának. Ez ésszerűbb fogyasztásra és környezetkímélő termelésre ösztönöz, aminek köszönhetően a lakosság, az önkormányzat, az intézmények és az üzemek környezetterhelése csökkenő tendenciát mutat. Kiterjedő zöldfelületek A város közigazgatási határán belül megáll a természeti területek fogyása, az aktív védelemnek köszönhetően a város külterületének ökológiai stabilitása növekszik, ami kedvezően hat a lakosság egészségi állapotára, valamint az öko- és falusi turizmusra. Egységes ökológiai hálózat jön létre, amely a belterületekre is kiterjed a növekvő arányú zöldterületek és a Tisza-holtág mentén. A város külterületén a parlag területek többsége felszámolásra kerül extenzív mezőgazdasági hasznosítással és erdősítéssel. 24

25 Jól működő közlekedési rendszer A belső úthálózat jó minőségű, a közösségi közlekedés feltételei kedvezőek helyi, helyközi és távolsági szinten egyaránt. A buszjáratok racionalizált és magas színvonalú rendszere összhangban van a lakosság szükségleteivel. A közlekedési eszközök többsége környezetbarát üzemeltetésű. A kerékpárút-hálózat teljes körű kiépítése a lakosságot a kerékpár környezetkímélő használatára ösztönzi. Térségi szerepkör Tiszalök gazdasági-társadalmi vonzáskörzete kiterjed egyrészt a városi funkciók erősödése és koncentrációja, másrészt a kedvező elérhetőségi viszonyok miatt. Az együttműködés a környező településekkel kiegyensúlyozott térségi fejlődést eredményez. A város megyei szerepköre megerősödik, hatékony és kölcsönös előnyökkel járó kooperáció jön létre a környező városokkal. Nemzetközi szinten a város jelentősége a turisztikai szolgáltatásoknak köszönhetően megnő. Ebben szerepet játszik az M3 autópálya és egyéb nemzetközi közlekedési útvonalak közelsége is Átfogó cél A jövőkép megvalósításához az alábbi átfogó célokon keresztül vezet az út: Átfogó cél: Fenntartható önkormányzati gazdálkodás Az önkormányzat célja, hogy önkormányzati gazdálkodását fenntarthatóvá tegye, ehhez szükséges a saját bevételek növelése, kiadások csökkentése. Másik kiemelt területe ezen cél megvalósulásának, hogy a város Ipari Parkjában a gazdasági versenyképességet növelje, a befektetéseket ösztönözze, az Ipari Parkban közvetetten létrehozott új munkahelyekkel a kiegyensúlyozott munkaerő-piaci helyzetet kialakítsa és az értékteremtő foglalkoztatást bővítse. Harmadrészt az önkormányzat kiemeltnek tekinti a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok kialakítását és fenntartását a város térségben betöltött gazdasági szerepének növelése érdekében. Átfogó cél: Élhető városi életminőség kialakítása A lakosság életszínvonalának, életfeltételeinek javítása megfelelő szolgáltatások (sport, kultúra, szabadidő, közszolgáltatások stb.) biztosításával, a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, leszakadó városi területek revitalizációjával, új területek integrálásával. A meglévő kulturális örökség és hagyományok megőrzése és fenntartható hasznosítása a város kedvező arculatának és a lakosság helyi identitásának megerősítése céljából. Átfogó cél: Zöld város - környezettudatosság erősítése Környezettudatos és energia hatékony működés városi, vállalkozói és lakossági szinten is a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás céljából. 25

26 Átfogó cél: Turisztikai jelleg erősítése A város turisztikai adottságainak szélesebb körű kihasználása; turisztikai desztináció, mint termék megjelenítése és erősítése. 2. ábra: Tiszalök jövőképének elérését szolgáló átfogó célkitűzések Fenntartható önkormányzati gazdálkodás Élhető város Zöld város Turisztikai célpont Tiszalök A stratégiai fejlesztési célok meghatározása Tiszalök Város között elérendő középtávú stratégiai céljai egyrészt a városi szintű tematikus célokat, másrészt a városrészi szintű területi célokat foglalják magukban. Jelen fejezet célja a középtávú városi célok részletes meghatározása, amelyek tematikus jelleggel megfogalmazott, de nem szükségszerűen egy-egy ágazatra korlátozódó érvényességű célok. A középtávú városi célok részben integrált jellegűek, olyanok, melyek eléréséhez több tematikus/ágazati jellegű tevékenység koordinált végrehajtása szükséges. E célok kialakításánál fontos szempont volt, hogy az ITS nem kizárólag Tiszalök város önkormányzata, hanem a város egészének tervezési alapdokumentuma. Ebből kifolyólag tartalmazza azokat a célokat is, amelyek megvalósításáért a városi önkormányzat csak közvetve vagy részben felelős, hiszen azokat állami, magán, non-profit szereplők valósítják majd meg Városi szintű középtávú tematikus célok A városi szintű, 7-8 évre szóló középtávú célok alapvetően ágazati bontásban kerülnek megfogalmazásra. T1: Gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés T2: Intelligens város 26

27 T3: Fenntartható - Zöld város T4: Turisztikai potenciál fejlesztése T1: Gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés Az első tematikus cél elsősorban a város Ipari Parkjának szabad kapacitásaira épít. Cél, hogy a park szabad területeire új vállalkozások települjenek be, ehhez a hiányzó alapinfrastruktúra kiépítése és a közlekedés fejlesztése is megtörténik. A jelenlegi munkahelyek megőrzése mellett újak teremtése is kiemelt feladat. A város gazdasági életének erősítése tekintetében kiemelt terület a helyi vállalkozások preferálása valamint a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok erősítése (pl. testvérvárosi együttműködések). Mezőgazdaság területén az alternatív formák előnybe részesítése: szociális szövetkezet létrehozása, kistermelői, családi gazdálkodói formák preferálása. Az önkormányzat célja egy üvegházas dísznövénykertészet létrehozása. T2: Intelligens város Ezen tematikus cél eredményeképpen egy emberközpontú, szolgáltató város megteremtése történik meg. Ez egyrészt a szolgáltatások (oktatás, egészségügy, szociális alapellátás, sport, művelődés stb.) és a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésével; másrészt az e- közigazgatás továbbfejlesztésével valósul meg. További kiemelt területei ezen cél elérésének: a városi bérlakás program, a letelepedést ösztönző ifjúságpolitika; városi imázs és arculat (beletartozik az online tv és a helyi újság) további fejlesztése; a funkcióbővítő városrehabilitáció, a civil szektorral és egyházakkal együttműködés erősítése, valamint a leszakadó területek rehabilitációja. T3: Fenntartható Zöld város A cél eléréséhez megtörténik az energiaracionalizálás az önkormányzati intézményeknél, előtérbe kerül a megújuló energiaforrások használata, az alternatív fűtési és világítási rendszerek kiépítése. A cél eléréséhez a másik kiemelt megvalósulási terület a közlekedés fejlesztése, mely magában foglalja az infrastruktúrafejlesztést és a környezetbarát közlekedés preferálását. Az egységes zöldfelületi rendszer kialakításához új zöldfelületek létrehozása és a meglévőek fejlesztése történik meg, valamint ezen pontszerű elemek hálózatba kapcsolása is megvalósul, ezzel létrejön egy kompakt, de tagolt városszerkezet. A város szerkezetével és épületállományával kapcsolatos fejlesztések kiemelt célja a nyugodt városi életforma hosszú távú felértékelődése. Ennek előfeltétele az épített környezet olyan fejlesztése, amely összhangba hozza a város gazdasági-társadalmi-környezeti hatékonyságának növelését, az életminőség javítását és a város karakterének megtartását. A kiegyensúlyozott településszerkezet érdekében a város minden része fejlesztéseket igényel, amellyel megőrizhető a város hagyományos karaktere a megfelelő életminőség biztosításával párhuzamosan. Ehhez a célhoz tartozik a városrészek fejlesztése is. 27

28 T4: Turisztikai potenciál fejlesztése A város jelentős turisztikai vonzerővel rendelkezik, ehhez szükséges a meglévő attrakciók kiegészítése és rendszerbe foglalása programcsomagok kialakításával; újabb szálláshelyek létrehozása; a természeti értékek megőrzése és bemutatása; kerékpáros infrastruktúra kiépítése a Tisza mentén; TDM térségi szolgáltatások fejlesztése; valamint szabadidős tevékenységek bővítése. A célokat az önkormányzat a civil szervezetekkel és alapítványokkal, gazdasági szereplőkkel való együttműködésben kívánja megvalósítani Városrészi szintű területi célok A 2-3 éves helyenként hosszabb időtartamra szóló városrészi szintű célok meghatározása az egyes városrészek átfogó gazdasági, társadalmi és településszerkezeti helyzetfeltárása, valamint az azokra épülő SWOT-elemzések alapján történt meg. A városrész-specifikus fejlesztési célok referenciapontot képeznek az integrált akcióterületi fejlesztésekhez. Ennek megfelelően olyan kérdésekre is választ adnak, mint a településrész funkcionális fejlesztési iránya, a területhasználat jellege, a városrész lakókörnyezetének, illetve gazdasági környezetének fejlődési irányai. A folyamat során kirajzolódtak azok a funkciók, amelyek esetében további fejlesztésekre, esetlegesen visszafejlesztésekre van szükség, így megvalósítható a város kiegyensúlyozott területi, gazdasági és társadalmi fejlődése. A városrészi célok a következők: V1: Az Intézményi városrész szolgáltató szerepének erősítése, Zöld város kialakítása V2: A Belvárosi városrész funkcióinak bővítése V3: Falusias városrész lakófunkciójának megerősítése, a lakosság szociális problémáinak kezelése; valamint az infrastruktúra fejlesztése V4: Az üdülőterület turisztikai vonzerejének növelése a fenntarthatóság szempontjainak figyelembe vételével V5: Ipari Fejlesztési városrész fejlesztésével Tiszalök gazdasági szerepének növelése V1: Az Intézményi városrész szolgáltató szerepének erősítése, Zöld város kialakítása Az Intézményi városrész esetében fejlődési irányként kell megjelölni a rövid és hosszú távú elképzelésekben a korszerűsített igazgatási, közszolgáltatási színvonal további emelését, éppúgy a mikrotérségi szerepkör ellátására, mint a helyi feladatok kiszolgálására. Emellett fontos szempont az egységes városkép kialakítása, ide beletartozik az infrastrukturális hiányosságok pótlása és fejlesztése, zöldfelületek növelése és az épületállomány megújítása is. Ezen alcélok megvalósulásával hozzájárul az önkormányzat a Zöld város kialakításához is. Harmadrészt a városrésznek a város gazdasági, térségi, határon átnyúló szerepéből is aktívan ki kell vennie a részét, ehhez tevékenyen hozzá kell járulnia. V2: A Belvárosi városrész funkcióinak bővítése A Belvárosi városrészben kumulálódik a városi funkciók nagy része. Ezért fontos cél, hogy a lakófunkció mellett a városi funkciók fejlesztése, bővítése valósuljon meg. Kiemelendő az is, 28

29 hogy az Intézményi városrészhez kapcsolódóan az egységes városkép folytatódjon ebben a városrészben is, ide tartozik az infrastruktúra további fejlesztése, zöldfelületek növelése és megújítása, új zöldfelületi elemek létrehozása és az intézmények, épületállomány folyamatos energia hatékony megújítása. V3: A Falusias városrész lakófunkciójának megerősítése, a lakosság szociális problémáinak kezelése, valamint az infrastruktúra fejlesztése A fejlődés lehetséges és működő iránya az élhetőbb települési környezet megteremtése, a még fellelhető építészeti emlékek integrációjával, a település történeti identitásának erősítésével. Mindezen elképzeléseket úgy kell összehangolni, hogy a városi rang ne csak statisztikai adatokban testesüljön meg, hanem a városrész összképében, infrastrukturális lefedettségében egyaránt. A városrész célkitűzései az élhetőbb, nyugodt lakóövezet megteremtését hivatottak elősegíteni, illeszkedve a városrész profiljához és funkciójához. A céllal összhangban van az is, hogy a kialakításra kerülő zöldfelületek javítják az itt élők komfortérzetét. Ezek a beavatkozások hozzájárulnak a városrész környezetterhelésének csökkenéséhez és minőségi javulásához. Másik nagy terület a településrészen azonosítható szociális problémák kezelése. A szegregált leromlott lakóterületek rehabilitációja a leszakadt, hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása meghatározó eredményei a beavatkozásoknak. A közösségi kohézió erősítése érdekében közösségfejlesztési programok szervezésére és a közösségi élet feltételrendszerének javítását biztosító közösségi terek létrehozására kerül sor. V4: Az üdülőterület turisztikai vonzerejének növelése a fenntarthatóság szempontjainak figyelembe vételével A városrész területileg elkülönül kissé a várostól, a Tisza partján helyezkedik el. Eredeti funkciója a turizmushoz kapcsolódik, kialakulásától kezdve üdülőterületként funkcionált. A turisztikai szolgáltatók nagy része ide tömörül. Itt található a Feketeszakáll kalandpark és strand. Adottságait tekintve itt vannak a turisztikai előfeltétel-rendszer egyes elemei. A városrész célrendszerében a turisztikai, rekreációs és szolgáltató központi szerep erősítése a domináns fejlesztési irányvonal. A célok a városrész adottságira és erősségeire épülnek. V5: Ipari Fejlesztési városrész fejlesztésével Tiszalök gazdasági szerepének növelése Ezen cél megvalósulásával a város gazdasági központjának létrehozása valósul meg a városrészben található ipari parkban. Ehhez megvalósul az ipari park infrastrukturális és közlekedés fejlesztése. A gazdasági központ megvalósulásával a foglalkoztatás szintje emelkedik. 3.3 A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása A város középtávú tematikus céljai a városrészi célkitűzések egy vagy több városrészben történő megvalósításával érhetők el. A területi célok és tematikus célok együttes 29

30 megvalósítása segíti elő a településfejlesztési koncepcióban felvázolt átfogó célok és a tervezett jövőkép elérését. A következő táblázat összefoglalóan mutatja be a tematikus célok és területi célok közötti összefüggéseket, kapcsolatuk erősségének mértékét. 30

31 Intézményi városrész szolgáltató szerepének erősítése, Zöld város kialakítása Belvárosi városrész funkcióinak bővítése, Falusias városrész lakófunkciójának megerősítése, a lakosság szociális problémáinak kezelése; valamint az infrastruktúra fejlesztése Az üdülőterület turisztikai vonzerejének növelése a fenntarthatóság szempontjainak figyelembe vételével Ipari Fejlesztési városrész fejlesztésével Tiszalök gazdasági szerepének növelése ÁTFOGÓ CÉLOK JÖVŐKÉP TERÜLETI (VÁROSRÉSZI) CÉLOK TEMATIKUS CÉLOK 3. ábra: Tiszalök városfejlesztési célrendszer Stabil gazdaság, munkahelyteremtés Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Tiszalök Város Jövőképe Tiszalök hosszú távon egy olyan mikro-térségi szintű gazdasági, közösségi, turisztikai, oktatási és kulturális központ, mely egyben magas életminőséget nyújtó és fenntartható város. Élhető városi életminőség kialakítása Zöld város környezettudatosság erősítése Turisztikai jelleg erősítése Gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés Intelligens város Fenntartható város Turisztikai potenciál fejlesztése 31

32 8. táblázat: A Városrészek és tematikus célok összefüggése Városrészek / Tematikus célok T1: Gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés T2: Intelligens város T3: Fenntartható Zöld város T4: Turisztikai potenciál fejlesztése V1: Az Intézményi városrész szolgáltató szerepének erősítése, Zöld város kialakítása V2: A Belvárosi városrész funkcióinak bővítése, V3: Falusias városrész lakófunkciójának megerősítése, a lakosság szociális problémáinak kezelése; valamint az infrastruktúra fejlesztése V4: Az üdülőterület turisztikai vonzerejének növelése a fenntarthatóság szempontjainak figyelembe vételével V5: Ipari Fejlesztési városrész fejlesztésével Tiszalök gazdasági szerepének növelése Erős koherencia Közepes koherencia Gyenge koherencia 4 A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK 4.1 Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és lehatárolás indoklása Tiszalök akcióterületeinek kijelölését alapvetően az általános és a városrészi szintű helyzetfeltárás eredményei határozták meg, mely egyrészt a 2011-es népszámlálás, másrészt a város által szolgáltatott adatokra épül. A stratégia átfogó céljával összhangban a város földrajzi elhelyezkedésére, természeti, gazdasági és humán erőforrásaira támaszkodva szükséges az értékek megőrzése és fenntartható használata révén az itt élők számára a minőségi élet feltételeit hosszú ideig biztosító környezet kialakítása. Azon beavatkozásokat, amelyek egy földrajzilag jól körülhatárolható területen helyezkednek el, célszerű területileg integráltan végrehajtani a valódi hatásosság érdekében. Az így kijelölt akcióterületek (AT) a városfejlesztés funkcionális magjaiként szolgálnak. Az akcióterületek kijelölése azonban nem jelenti azt, hogy mindössze ezekben a 32

33 városrészekben történnek átfogó fejlesztések, hiszen az önkormányzat egyéb projektjei, valamint a magánszféra beruházásai a jövőben is érinteni fogják Tiszalök teljes területét. Tiszalök akcióterületeinek lehatárolásában jelentős szerepet játszottak a város épületeinek, jellegének és azok funkcióinak területi egységes csoportosulásai. A jellegükből fakadóan kijelölt akcióterületek határvonalai megegyeznek a városrészek lehatárolásával. Mindezeken túl Tiszalök mérete miatt sem indokolt kisebb akcióterületek lehatárolása az Integrált Településfejlesztési Stratégiában, hiszen az egy városrészre eső célok nem bonthatóak le hatékonyan ennél kisebb területi egységekre, mivel azok a városrész lakosságának igényeit szolgálják. Az akcióterületi projektek térben koncentrált és egymással összehangolt projektek, ahol földrajzilag is koncentráltan végbemenő fejlesztések vannak jelen és megfelelnek az alábbi elvárásoknak: az akcióterületek kiterjedése ne legyen eltúlzott, csak azok az utcák kerüljenek bele, amelyek a fejleszteni kívánt épületek, intézmények és közterek, valamint a lehetséges magánerős beruházások miatt valóban indokoltak; az akcióterületek megjelenésükben minél homogénebbek, térbelileg pedig koncentráltak legyenek; az akcióterület számára megfogalmazott cél érdekében kerülnek megvalósításra, egymásra szinergikus hatást fejtenek ki, az egyes projektelemek segítik más projektek megvalósulását illetve hatásának kiteljesedését, volumenük, így várható hatásuk is legyen akkora, hogy érzékelhető változást idézzenek elő az akcióterületen, a kijelölt akcióterületen a lehető legnagyobb addicionális hatást lehessen elérni a magántőke mobilizálásával; funkcionális szempontból az akcióterületek egy egységet alkossanak úgy, hogy a funkcióváltásra és -bővítésre megfelelő helyszínt kínáljanak; a szociális és funkcióbővítő jellegű akcióterületek teljesítsék azokat a feltételeket, amelyeket a korábbi hasonló pályázati konstrukciók előírtak akár a szociális mutatók, akár az ellátandó funkciók tekintetében. Akcióterületi lehatárolások Tiszalök területén 5 városrész került lehatárolásra, ebből az Ipari Fejlesztési városrész a külterületen található. A várost 4 különálló akcióterületre bontottuk, melyek területe részben megegyezik a már korábban lehatárolt városrészek területével, ahol komplex beavatkozások megvalósítását tervezi az önkormányzat Zöld Város Akcióterület A Zöld Város akcióterület megegyezik az Intézményi városrész területével, ugyanazon utcák határolják: Kossuth út páratlan oldala szám, Kossuth út páros oldala számig, Ady Endre út 2. számig. Az akcióterület esetében a TOP érintett prioritásához illeszkedve az élhető városi életminőség kialakítása és a Zöld város környezettudatosság erősítése tekinthető átfogó célnak. Az akcióterület lehatárolás indoka kettős: egyrészt ez az akcióterület koncentrálja Tiszalök (köz)szolgáltatási funkcióit, így a belvárosi területek komplex fejlesztése az egész település gazdasági-társadalmi fejlődését elősegíti, másrészt számos olyan fejlesztési elképzelés azonosítható a városrészben, amelyeket a pozitív hatások elérése érdekében integráltan célszerű megvalósítani. 33

34 A Zöld város nevet azért kapta az akcióterület, mert minden a területen megvalósuló fejlesztés esetében a környezet védelmének és a fenntarthatóságnak a szempontjai érvényesítése prioritásként szerepel. 7. térkép. Zöld város akcióterület Forrás: Saját szerkesztés Szociális város rehabilitációs Akcióterület A Szociális város rehabilitációs akcióterület a szegregátumok területével azonos. Az akcióterület fejlesztésének eszközrendszerében megjelenik a szociális város rehabilitáció, hiszen az akcióterület indikátorait tekintve olyan mutatókkal rendelkezik, amelyek ilyen típusú komplex fejlesztési programokat tesznek szükségessé. Emellett a lakóövezet jellegének hangsúlyozása játszik főszerepet. Ennek fényében zöldterületek kialakítása, rekreációs célú fejlesztések jellemzik a területet. Az alábbi utcák határolják körül az akcióterület: 1. szegregátum (Gárdonyi u.- Tulipán u.- Kőrisfa u.- Rózsa u.- Gyomán u.- Nefelejcs u.) és 2. szegregátum veszélyeztetett terület (Egység u.- Köztársaság u.- Szabolcs u.). 8. térkép: Szociális város rehabilitációs akcióterület Forrás: Saját szerkesztés 34

35 4.1.3 Ipari Akcióterület Az akcióterület a város külterületén, Tiszalök déli oldalán található, a Tiszavasvárit a várossal összekötő út két oldalán. A városközpontból a Kossuth utcán közelíthető meg. A terület a 36-os számú út irányából könnyen elérhető. A terület mellet vasútvonal elhalad. Itt található a város ipari parkja; jól elkülönülve a lakófunkciótól. A 40 ha-s Ipari Parkban a még hasznosítható szabad terület nagysága 11,5 ha. Jelenleg 10 KKV működik itt, összesen 143 főt foglalkoztatva. A tevékenységi kör széles palettán mozog: pelletgyártás, faipari munkák, bútorgyártás, mezőgazdasági szolgáltatások, raklapgyártás, papír-csomagolóeszköz gyártás, fatömegcikk gyártás, pellet gyártás, textil nagykereskedelem, épületasztalos, különböző szolgáltatások (pénzügyi, jogi, műszaki stb.). Az Ipari Park infrastruktúrája hiányos: a közvilágítás, az úthálózat és az infokommunikációs rendszer fejlesztésre szorul. A terület alkalmas a gazdaságfejlesztés koncentrált helyszínének biztosítására. 9. térkép: Ipari akcióterület Forrás: Saját szerkesztés Turisztikai Akcióterület A városrész területileg elkülönül kissé a várostól a Tisza partján helyezkedik el. Eredeti funkciója a turizmushoz kapcsolódik, kialakulásától kezdve üdülőterületként funkcionált. A városrészben a gazdasági ágazatok közül a turizmus a legjelentősebb ágazat, a legnagyobb vonzerővel és potenciállal rendelkezik. A városrész célrendszerében a turisztikai, rekreációs és szolgáltató központi szerep erősítése a domináns fejlesztési irányvonal. 10. térkép: Turisztikai akcióterület Forrás: Saját szerkesztés 35

36 4.2 Az egyes akcióterületeken megvalósítandó fejlesztések összefoglaló bemutatása Zöld Város AT A Zöld Város akcióterület elhelyezkedéséből és a város történelmi gyökereiből kifolyólag megkerülhetetlen Tiszalök bármilyen szintű fejlesztése esetén. Nemcsak hogy itt összpontosul a város által nyújtott összetett és sokrétű szolgáltatás kínálat, a városi funkciók nagy része, de a mikrotérségi szerepkörhöz kapcsolódó adottságok is itt lelhetőek fel. Az akcióterület kitűzött célja a városközpontban jelenlévő koncentrált intézményrendszer fenntartható, energiahatékony továbbfejlesztése, mely egyaránt szolgálja a város lakosainak és a turizmus fejlesztése folytán oda látogató vendégnek minőségi életről alkotott elképzeléseit. Kiemelkedően fontos a város egységes arculatának megteremtése a város központi részének rendezésével, ami magában foglalja az itt található közterületek átfogó rendezését, a közlekedési infrastruktúra fenntartható kialakítását és jelenkor igényeihez való igazítását. Harmadsorban megjelenik a város mikrotérségi szerepének fejlesztése a gazdasági funkció erősítésével. Minden fejlesztési elképzelés esetében előnyt élvez a költségcsökkentő, energia hatékony megoldások alkalmazása. A város központjában az elmúlt években számos fejlesztés történt, de ezek nem kezeltek minden problémát a funkcionalitás, az épített környezet, a közlekedés és a zöldfelületek szempontjából. Az akcióterület Tiszalök központi területe, fejlesztésének fókuszában ebből adódóan olyan funkciók erősítése áll, amelyek a település teljes lakossága számára relevánsak, és a mikrotérségi hatókörű funkciókból adódóan elvárhatóak. A városközponti területek megújításával, kiterjesztésével és racionalizálásával a cél egy olyan belváros megteremtése, amely egységes arculatú, sajátos szerkezetét megőrzi, biztosítja a modern kisvárosi életformát, közszolgáltatási, kereskedelmi, kulturális és turisztikai szempontból funkcionálisan megerősödött. A fentieknek megfelelően a funkcióbővítő és térségi vonzerő növelő településfejlesztést az akcióterületen az alábbi fő tevékenységek szolgálják ( a projektek részleteit a 4.3. fejezet tartalmazza): Közösségi terek fejlesztése Szemészeti szakrendelés beindítása Térfigyelő rendszer kialakítása Tiszalökön Polgármesteri Hivatal magastető ráépítés, tetőtér beépítés Zöld város kialakítása Tiszalökön Közvilágítás korszerűsítése Polgármesteri Hivatalban elektronikus ügyintézés megvalósítása Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése A szociális alapszolgáltatások fejlesztése Szociális városrehabilitációs AT Az akcióterület a szegregátumokat tartalmazza. Szerkezetét és funkcióját tekintve homogén zónának tekinthető, a lakóépületek mellett csak elszórtan találhatók más funkciót hordozó 36

37 épületek. Gazdasági tevékenység alacsony szintű, csakúgy, mint az összes többi városi funkció, melyek nagy része a városközpont területén talált helyet magának. A terület jelentős nagyságú szegregátummal és veszélyeztetett területtel rendelkezik, így alapul szolgál szociális városrehabilitációs komplex fejlesztési programok aktiválására. A városrész kedvezőtlen társadalmi mutatókkal rendelkező városrészében olyan beavatkozás-csomag szükséges, amely integráltan kezeli a lakókörnyezet infrastrukturális hiányosságait, valamint az itt élők munkaerő-piaci, képzettségi, egészségügyi és egyéb problémáit összhangban Antiszegregációs programmal. Tervezett beavatkozások (a projektek részleteit a 4.3. fejezet tartalmazza): Leromlott városi területek rehabilitációja A társadalmi együttműködést erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok Közösségi terek fejlesztése Ipari AT Tiszalök esetében kiemelkedően fontos az Ipari Parkjában a megfelelő infrastruktúra kiépítése és fenntartása, így megteremtve az alap feltételeket az új vállalkozások bevonzásához. Ezzel is hozzájárul az önkormányzat a vállalkozásokkal való együttműködés szorosabbá tételéhez. A terület külterületen található, így a belterületi környezetet és városlakókat nem zavarja, jól elkülönül. Tervezett beavatkozások (a projektek részleteit a 4.3. fejezet tartalmazza): Ipari Park alapinfrastruktúrájának kialakítása Turisztikai AT A városrészben a gazdasági ágazatok közül a turizmus a legjelentősebb ágazat, a legnagyobb vonzerővel és potenciállal rendelkezik. A turisztikai szolgáltatók nagy része ide tömörül; itt található a Feketeszakáll kalandpark és strand. Fontos a turisztikai jelleg erősítése, szolgáltatások körének bővítése, új elemek beépítése a turisták idevonzása céljából. Tervezett beavatkozások (a projektek részleteit a 4.3. fejezet tartalmazza): Turisztikai fejlesztések megvalósítása Élővizek védelme 4.3 Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések Az Integrált Településfejlesztési Stratégia tartalmazza a célok eléréséhez szükséges legfontosabb beavatkozásokat. Az ITS operatív jellege ugyanakkor nem jelenti azt, hogy részletesen kidolgozva tartalmaznia kell a megvalósítandó projekteket, elegendő, ha a stratégia a tervezett fejlesztések vázlatos bemutatására szorítkozik. 1 Az ITS keretében azonosított projekttípusok (az akcióterületi fejlesztéseken kívül) az alábbiak: Kulcsprojektek: A kulcsprojektek azok a tervbe vett fejlesztések, amelyek alapvető feltételét képezik valamely (akár több) középtávú városi cél elérésének, tehát, ha a projekt nem valósul meg, valamelyik cél nem vagy csak kismértékben érhető el. Gyakran a kulcsprojekt (ami jellemezően nagyobb összegű projekt) megvalósulása előfeltétele egyéb tervezett fejlesztések megvalósulásának vagy azok hatásai érvényesülésének. 1 Útmutató a kis- és középvárosok számára az Integrált Településfejlesztési Stratégia elkészítéséhez (Belügyminisztérium, ) 37

38 Hálózatos projektek: A hálózatos projekt egymással összehangolt, térben kapcsolódó fejlesztéseket tartalmaz. A hálózatos projekt több, egymáshoz kapcsolódó, akár azonos jellegű projektelemből áll, és a város egészére vagy annak jelentős részére kiterjed. Egyéb projektek: a fenti kategóriákba nem tartozó, egyéb tervezett fejlesztések. A tervezett beavatkozások jelenleg ismert részleteit (pl. lehetséges tevékenységek, becsült költségvetés, indikatív ütemezés) a következő fejezetek tartalmazzák azzal az előfelvetéssel, hogy ezek a projektkidolgozás későbbi fázisaiban kerülnek pontosításra, véglegesítésre Kulcsprojektek Egészségmegőrzés támogatása (4450 Tiszalök, Honvéd utca 848/3) Tiszalökön a sportnak nagy jelentősége van. A sportéletről 200 évre visszamenőleg is komoly írásos emlékekkel rendelkezik a város. Jelenleg a Honvéd utcán található sportkomplexum bővítését tervezzik oly módon, hogy a füves labdarúgó pálya, a gyakorló pálya, a műfüves pálya és a játszótér mellé egy szabadtéri kondipark kialakítását is szándékoznak megvalósítani. A területen a park esztétikusan elhelyezhető, és nem csak a mintegy 250 aktívan sportoló lakos venné igénybe, hanem ez minden lakos számára ingyenesen elérhető lenne. Zöld város kialakítása: az akcióterületen belül a Kossuth utcán zöldfelületek megújítása, pihenőpark kialakítása, meglévő parkok rekonstrukciója, parkolók kialakítása, infrastruktúra fejlesztése. Arany János utca-kossuth utca-ady utca-rákóczi utca által határolt területen sportkomplexum kialakítása, valamint a helyi piac rekonstrukciója. Ipari Park alapinfrastruktúrájának kialakítása: Az önkormányzati tulajdonban lévő terület alapközművekkel történő ellátása; kiegészítő szolgáltató épület létrehozása, mely rendelkezik pihenő funkcióval, közös helyiséggel és vizesblokkal. Új óvoda építése A településen jelenleg 5 óvodai telephely található; 3 a belterületen, 1 Újtelepen, 1 Kisfástanyán. A cél egy többcsoportos óvoda létrehozása a belterületen, a jelenlegi telephelyek összevonásával. Szociális bérlakásépítés Az önkormányzat új bérlakásokat kíván kialakítani a Petőfi utcában. Turisztikai fejlesztések megvalósítása konzorciumi partnerek bevonásával Az önkormányzati tulajdonban lévő szabadstrand infrastruktúrájának fejlesztése, kikötő építése az üzemeltetővel együtt közös kivitelezésben. A holtágnál a tanösvények fejlesztése (kilátók stb.). Közintézmények további energia racionalizálása Leromlott városi területek rehabilitációja Hálózatos projektek Térségi elérhetőség javítása (Tiszalök, Damjanich utca, Táncsics utca is) Tiszalököt Nyíregyháza felől három irányból is meg lehet közelíteni, Tiszavasvári irányából a 3612-es és Kisfástanya érintésével a 3632-es utakon is. Ezek az utak viszonylag jó minőségű, aszfalttal borított Magyar Közút tulajdonában lévő utak. A jelzett harmadik irány, az szintén Kisfástanya érintésével, ám a szaktelepnél letérve, a Damjanich utcára jut be az autós. Az utca több mint egy kilométer hosszú, mindkét oldalán beépített. Az utca végén találhatóak a szárítómalmok, amelyek főként 38

39 betakarítási időszakban rendkívül magas kamionforgalmat bonyolítanak le. Az út maga emiatt folyamatos karbantartásra szorul, kikátyúsodott, szélei letöredeztek. Legnagyobb problémát mégis az ütőkátyúkkal tarkított útszakaszon a kamionok által okozott zaj-és rezgés ártalom okozza, mely nagymértékben terheli az ott élőket. Az emberek szervezete és az ottani lakóházak is folyamatosan ki vannak téve a zaj-és rezgésártalomnak, amelyek az útszakasz megfelelő mértékű és minőségű javítását követően megszűnnének. Térfigyelő rendszer kialakítása Tiszalökön Napjainkban minden település elsődleges céljai között szerepel a lakóhelyének biztonságosabbá tétele. A mai kor követelményeinek megfelelően ezt a térfigyelő kamerák kihelyezésével érheti el egy település. A város jelenleg 6 kamerából álló rendszerrel rendelkezik, ám még legalább 20 db kamerára lenne szükség. Jelen forrásból 10 kamera beszerzésére lehetne lehetőségünk, így ez is nagy mértékben megkönnyítené a rendőrhatóság munkáját. A szennyvízberuházást követő út- és járdafejlesztés A szennyvízberuházás II. ütemét követően a fejlesztés a Belvárosi és a Falusias városrész utcáinak egy részét érinti. Közvilágítás korszerűsítése A cél, hogy az egész városban megvalósuljon a közvilágítás rendszerének teljes körű korszerűsítése. Települési ingyenes WIFI szolgáltatás A város belterületi részén ingyenes WIFI szolgáltatás kiépítése. Belterületi csapadékvíz elvezető rendszer fejlesztése A teljes városra vonatkozóan a csapadékvíz elvezető rendszer felmérése, a rekonstrukció elvégzése, s ahol szükséges, a hiányzó szakaszok kiépítése Egyéb projektek Közösségi terek fejlesztése (Tiszalök-Kisfástanya Május 1 tér és Kossuth út 52.) Jelen tervezett fejlesztés keretein belül kettő játszótér kerülne elhelyezésre. Az egyik Tiszalök-Kisfástanyai részén, a központban. A város ezen része bár szegregátumnak nem nevezhető, külterületi részen helyezkedik el, magas munkanélküliség, alacsony iskolázottság jellemzi, ahol nehéz anyagai körülmények között élnek az emberek. Számukra egy játszótér ahová kivihetik a gyermekeiket, hatalmas örömet okozna. A másik helyszín a városközpontban van, mert a központ és környékén egyetlen játszótér sem található. A terület megfelelően körbekerített, füvesített, és egy másik forrásból megvalósítandó étterem mellett fog elhelyezkedni. Így elkezdődik egy kisebb szórakoztató központ kialakítása a városközpontban. Étterem, játszótér, és egy későbbi forrásból pedig további fejlesztéseket tervez az Önkormányzat. Helyi védelmi értékek megőrzése, településkép javítása (Tiszalök, Rákóczi út 1.) A fejlesztéssel érintett épület az úgynevezett Korompay-féle ház eklektikus jegyekkel rendelkező épület, melyben régen Korompay Károly, a település köztiszteletben álló orvosa lakott. Az épület eklektikus jegyeivel, díszes stukkóival a város éke lehetne most is, de az idő vasfoga nyomokat hagyott rajta. Jelenleg szociális bérlakásként működik, és három család lakik benne. A tető beázik, a díszítőelemek nagyobb része már hiányzik, a fal vizesedik, a vakolat leomlott, az ablakok el vannak vetemedve. Tervezett a tetőhéjazat szigetelése, a díszítőelemek pótlása, újravakolás és az ablakok javítása. Természetesen az eklektikus jegyek megtartása mellett. A felújítás megvalósulását követően a város még hosszú éveken keresztül büszkélkedhet a Korompay-féle házzal, ezzel egyidejűleg 39

40 javulnak a lakók életkörülményei, energiahatékonyság terén is jelentős eredmények érhetőek el, amely magával hozza a környezetünk védelmét és az alacsonyabb energiafelhasználást. A munkák elvégzésben a lakók is közreműködnek. Településkép javítása (Tiszalök, Kossuth út 8.) A jelölt önkormányzati tulajdonú épület évek óta nagyon rossz állapotban van. A város turisztikai jellegű részéhez vezető úton, attól néhány méterre helyezkedik el. Omladozó falak, málló vakolat, megnyílt tetőhéj miatt erősen településkép romboló hatással rendelkezik. A támogatásból az épület elbontásra kerülne, a terület bekerítése után pedig az épülettel közös udvarban lévő másik három (magántulajdonban lévő) lakásban lakó család részére egy közös használatú füvesített udvar kerülne kialakításra. Ide a lakók már saját maguk padokat, szalonnasütőt helyezhetnének el. Széles a Tisza hagyományőrző találkozó támogatása Tiszalök ezt a rendezvényt is hagyományosan, évek óta megrendezi. Nevében is szereplően hagyományőrző találkozó, ahol kézműves bemutatók, régi mesterségek bemutatói, kézműves tárgyak készítése, népi ételek főzőversenye szélesíti a palettát. Ennek a rendezvények a háttér-infrastruktúráját kívánják ebből a forrásból megtámogatni. Elsősorban pavilonokat, asztalokat, székeket, és a Tiszalök anno fényképek kivetéséhez szükséges technikai hátteret szeretnék beszerezni. A rendezvényt mindenesetben a város intézményeinek dolgozói, és az itt működő civil szervezetek tagjai szervezik és bonyolítják. Szemészeti szakrendelés beindítása (Tiszalök, Kossuth út 70.) A projekt célja, hogy a szemészeti szakrendelés beindításával az embereknek ne kelljen Nyíregyházára a kórházba beutaznia szemészeti vizsgálatra, ahová egyébiránt három hónapos városlista van. A közeli Tiszavasváriban is van szemészeti szakrendelés, ám oda több mint négy hónap a várakozási idő. Városnapi rendezvény támogatása A Városnap elnevezésű rendezvényét immár 17. alkalommal fogja a település megrendezni. Az igényelt támogatásból az előadók fellépti díját, a tűzijáték szolgáltatást és a résztvevők étkeztetését kívánják finanszírozni. A rendezvény nagy múltra tekint vissza, jelentősége nem csak a városra, hanem a környező településekre is kiterjed. Minden évben a rendezvényt meglátogatók száma annak teljes időtartama alatt meghaladja a 4000 főt. A főzőversenyen hagyományos ételeket készítenek a csapatok, Nagyhalásztól Rakamazon át Csobajig nagyon sok csapat képviselteti magát. A rendezvényt mindenesetben a város intézményeinek dolgozói, és az itt működő civil szervezetek tagjai szervezik és bonyolítják le. Tanuszoda építése A tervezett helyszín a Liget úton lenne a Belvárosi városrészben. Az alapfokú köznevelési intézmény fenntartójának döntésének függvényében valósulhat meg a projekt. Sportcsarnok építése A Magyar Kézilabda Szövetség által támogatott formában, a Liget utcában valósulna meg a Belvárosi városrészben. Polgármesteri hivatal magas tető ráépítés, tetőtér beépítés Műfüves pálya építése Utánpótlás nevelés érdekében a Magyar Labdarúgó Szövetség támogatásával valósul meg a Honvéd utcai sporttelepen a Belvárosi városrészben. Polgármesteri Hivatal elektronikus ügyintézés megvalósítása 40

41 Helyi média fejlesztése Honlap fejlesztése, tárhely bővítés, a nyomtatott sajtó megújítása, bővítése. Üvegházas dísznövény kertészet létrehozása A kertészet a Kossuth utcán az Ipari Park szomszédságában valósul meg. Közösségi tér kialakítása Az Arany János út 51.-ben kihasználatlanul, üresen álló önkormányzati épület hasznosítása, közösségi tér létrehozása az épületben. Élővizek védelme Határon túli kapcsolatok kiépítése, közös projektek megvalósítása Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 41

42 4.4 A tervezett fejlesztések illeszkedése a stratégiai céljaihoz 9. táblázat Stratégiai célok és projekttípusok kapcsolata Középtávú városi célok (tematikus célok) T1. Gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés Kulcsprojektek Ipari Park alapinfrastruktúra kialakítása T2. Intelligens város Óvoda építése Szociális bérlakások építése Leromlott város területek rehabilitációja Hálózatos projektek Térfigyelő rendszer kialakítása Települési ingyenes WIFI szolgáltatás Akcióterületi projektek Ipari Park alapinfrastruktúra kialakítása Közösségi terek fejlesztése Helyi védelmi értékek megőrzése, településkép javítása Településkép javítása Szemészeti szakrendelés beindítása Térfigyelő rendszer kialakítása Polgármesteri Hivatal magastető ráépítés Polgármesteri Hivatal elektronikus ügyintézés megvalósítása Szociális bérlakások építése Leromlott város területek rehabilitációja Egészségügyi alapellátás fejlesztése Szociális alapinfrastruktúra fejlesztése Helyi szintű komplex Egyéb projektek Üvegházas dísznövénykertészet létrehozása Határon túli kapcsolatok kiépítése, közös projektek megvalósítása Közösségi terek fejlesztése Helyi védelmi értékek megőrzése, településkép javítása Településkép javítása Szemészeti szakrendelés beindítása Polgármesteri Hivatal magastető ráépítés Polgármesteri Hivatal elektronikus ügyintézés megvalósítása Közösségi tér kialakítása az Arany J. út 51-ben Egészségügyi alapellátás fejlesztése Szociális alapinfrastruktúra fejlesztése Helyi szintű komplex programok 42

43 T3. Fenntartható Zöld város T4. Turisztikai potenciál fejlesztése Egészségmegőrzés támogatása Közintézmények további energia racionalizálása Zöld város kialakítása Turisztikai fejlesztések megvalósítása Térségi elérhetőség javítása Szennyvíz beruházást követő út-és járdafejlesztés Közvilágítás korszerűsítése Belterületi csapadék vízelvezető rendszer fejlesztése programok Egészségmegőrzés támogatása Tanuszoda építése Sportcsarnok építése Műfüves pálya építése Zöld város kialakítása Közvilágítás korszerűsítése Élővizek védelme Közintézmények további energia racionalizálása Turisztikai fejlesztések megvalósítása Tanuszoda építése Sportcsarnok építése Műfüves pálya építése Élővizek védelme Széles a Tisza hagyományőrző találkozó támogatása Városnapi rendezvény támogatása Helyi média fejlesztése 43

44 4.5 A fejlesztések ütemezése Az ütemezés indoklása A következő szempontok figyelembevételével történt meg a tervezett fejlesztések lehetséges ütemezése, amelyet a források rendelkezésre állása, illetve a megváltozott külső körülmények a későbbiekben módosíthatnak: indokoltság, szükségesség: hatások: o o o o o o o a fejlesztések által érintett lakosság száma és szociális helyzete, a fejlesztések időszerűsége, a fejlesztések lakosság általi elfogadottsága és támogatottsága, a fejlesztések egymásra épülése, a fejlesztések hatása a város egészére, a fejlesztés jelentősége a város lakófunkciójára nézve, a fejlesztések gazdasági és társadalmi multiplikátor hatása, megvalósíthatóság, finanszírozás és fenntarthatóság: o o o o o a megvalósítás becsült időigénye, a támogatási források megszerzésének lehetősége és esélye, a rendelkezésre álló önkormányzati sajáterő nagysága, a bevonható magánforrások mértéke, a létrehozott kapacitások fenntarthatósága A tervezett fejlesztések indikatív ütemezése Az ütemezés a stratégia készítésekor rendelkezésre álló információk alapján történő becslésre épül. 10. táblázat: Projektek ütemezése Projekt megnevezése Közösségi terek fejlesztése Térségi elérhetőség javítása Egészségmegőrzés támogatása Helyi védelmi értékek megőrzése, településkép javítása Településkép javítása Széles a Tisza hagyományőrző találkozó támogatása Szemészeti szakrendelés beindítása Térfigyelő rendszer kialakítása Tiszalökön Városnapi rendezvény támogatása A szennyvízberuházást követő út- és járdafejlesztés Tanuszoda építése Sportcsarnok építése Polgármesteri hivatal magastető ráépítés, tetőtér beépítés 44

45 Projekt megnevezése Műfüves pálya építése Zöld város kialakítása Közvilágítás korszerűsítése Ipari park alapinfrastruktúrájának kialakítása A Polgármesteri Hivatalban elektronikus ügyintézés megvalósítása Új óvoda építése Helyi média fejlesztése Települési ingyenes WIFI szolgáltatás Szociális bérlakásépítés Üvegházas dísznövény kertészet létrehozása Közösségi tér kialakítása az Arany János út 51-ben Belterületi csapadékvíz elvezető rendszer fejlesztése Turisztikai fejlesztések megvalósítása konzorciumi partnerek bevonásával Közintézmények további energia racionalizálása Határon túli kapcsolatok kiépítése, közös projektek megvalósítása Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok Leromlott városi területek rehabilitációja A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése Élővizek védelme A város számára a fent felsorolt projektek a legfontosabbak, ezek esetében az Önkormányzat minden tőle telhetőt megtesz, hogy megvalósítsa ezen projekteket (saját forrás, magánbefektetők bevonása, EU-s támogatások stb.). 4.6 Az akcióterületi fejlesztések összehangolt, vázlatos pénzügyi terve A tervezett projektek finanszírozási forrásait elsősorban a közötti európai uniós támogatások jelentik, ami az egyes szereplők saját forrásaival egészül ki, részben a támogatások társfinanszírozása, részben a teljes mértékben saját forrásból megvalósítandó fejlesztések kapcsán. Tiszalök Város Önkormányzata kiegyensúlyozott költségvetési helyzetének köszönhetően biztosítani tudja a tervezett fejlesztésekhez szükséges önerőt. A beavatkozások megvalósítása során kiemelt figyelmet fordít a fenntarthatóságra a stabil költségvetési helyzet megőrzése érdekében: egyfelől fontos, hogy a létrejövő vagy megújuló létesítmények működtetése ne terhelje meg a város költségvetését, másfelől számos olyan fejlesztést tervez, amely már önmagában is a költséghatékony fenntartás irányába hat. 45

46 A városok, ezen belül különösön a járásszékhelyek számára kiemelt figyelmet érdemel a Terület és Településfejlesztési (TOP) források új eljárás szerinti felhasználása. A TOP keretein belül meghatározott források tervezése és felhasználása az ún. Integrált Területi Programok (ITP) kialakításával valósul meg, amely tartalmazza a megyék területén megvalósítani tervezett intézkedéseket (a megyei jogú városok kivételével). A Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében rendelkezésre álló keret 89,28 milliárd forint (Nyíregyháza nélkül) 2. Ezen túlmenően a megye szereplői részére allokált indikatív forráskeretek (allokációk) ismertek az alábbiak szerint. 11. táblázat: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye TOP forráskerete terhére tervezett forrásallokáció Prioritás 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken Tervezett intézkedések Tervezett allokáció 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése 12, Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 7, A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 5, A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő 6,891 intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 16, Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 8, Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának 14,052 növelése 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális 4. A helyi közösségi 3,44 fejlesztése szolgáltatások fejlesztése 4.2. A szociális alapszolgáltatások és a társadalmi 1,91 infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése együttműködés erősítése 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja 1, Megyei és helyi emberi 5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatási együttműködések (paktumok) 7,408 foglalkoztatás-ösztönzés 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését és társadalmi szolgáló helyi szintű komplex programok 0,964 együttműködés 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása 1, Kulturális és közösségi terek infrastrukturális 7. Közösségi szinten fejlesztése CLLD irányított városi helyi fejlesztések (CLLD) 7.2. A városi lakosság közösségi aktivitásának növelése a helyi közösségszervezés és kulturális CLLD kínálatbővítés segítségével Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Integrált Területi Programja (tervezet, ) A TOP forrásain túl az Európai Unió Strukturális és Beruházási Alapjai terhére az alábbi források állnak rendelkezésre: Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) elsődleges célja a közlekedés hálózatának és infrastruktúrájának fejlesztése, a transzeurópai közlekedési hálózaton keresztül a városi közlekedésen át, egészen a környezetbarát megoldásokig. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program, azaz az EFOP elsődleges célja, hogy a humán tőke és a társadalmi környezet javításával járuljon hozzá a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezeléséhez. Az EFOP a gyakorlatban nemcsak a szegénység elleni küzdelemből fogja kivenni a részét, de hangsúlyt helyez a társadalmi /2014. (XII. 3.) Kormányhatározat 46

47 kohézió erősítésére, az egészségügyi beruházásokra, a köznevelés minőségének fejlesztésére, kiemelt tekintettel a korai iskolaelhagyás csökkentésére, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelésére és a kutatás-fejlesztésre. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) célja, hogy a magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés az emberi élet és a környezeti elemek hosszú távú változásokat is figyelembe vevő védelmével összhangban valósuljon meg. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, azaz a GINOP egyik legfontosabb célkitűzése Magyarország foglalkoztatási rátájának 75%-ra való emelése. Ehhez egyrészt új munkahelyeket kell létesíteni, másrészt a munkát vállalni akarók képességeit kell fejleszteni. A program további két fontos célkitűzése az ország innovációs képességeinek és kapacitásainak, valamint a magyar ipari és szolgáltató szektornak a fókuszált fejlesztése. A TOP, azaz a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program fő küldetése, hogy kereteket biztosítson a területileg decentralizált fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához. Fejlesztései között helyet kapnak a közvetlenül a közszférára, a helyi társadalomra és környezetre irányuló fejlesztések is. A közigazgatás, és a közszolgáltatási szféra kiemelt fejlesztései lesznek a Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) terhére végrehajtva. A VP, azaz Vidékfejlesztési Program elsődleges célja a mezőgazdasági vállalkozások versenyképességének növelése, az agrárium fenntartható fejlődése, a vidéki térségek és közösségek erősítése, az életminőség javítása a vidéki térségekben, valamint a gazdasági fejlődés támogatása. A Magyar Halászati Operatív Program (MAHOP) a halászati ágazat támogatási lehetőségeit tartalmazza. Az RSZTOP, azaz a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program elsődleges célja, hogy a leginkább rászoruló személyeket a szegénységben élő gyermekeket, a hajléktalanokat, valamint a rendkívül alacsony jövedelmű személyeket megfelelő étkezéshez és alapvető fogyasztási cikkekhez juttassa. Mindezek mellett a városok egyéb EU-s és nemzetközi támogatást is bevonhatnak fejlesztéseik megvalósításába: Határon átnyúló együttműködési programok (Románia-Magyarország, Magyarország- Szlovákia, Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna), Központi EU-s megvalósítású programok (pl. Horizon 2020, URBACT), Bilaterális programok (pl. Norvég Alap, Svájci Alap). Az előző fejezetekben bemutatásra került kulcsprojektek, hálózatos, akcióterületi és egyéb projektek finanszírozás forrása szerinti összefoglalását a következő táblázat mutatja be. A város által felhasználni tervezett források milliárdos nagyságrendűek; több milliárd forintnyi fejlesztést kíván megvalósítani az önkormányzat. A ténylegesen megvalósuló fejlesztések alapvetően a megpályázható források nagyságától, a tényleges pályázók (azaz versenytársak) számától és a támogatási intenzitástól is függenek. A tervezett fejlesztések teljes körű megvalósítására éppen a pénzügyi korlátok és az élénk verseny miatt nem feltétlenül lesz lehetőség, vagyis a tényleges források reálisan ennél alacsonyabbak lesznek. Ezért szükséges azon fő irányelveknek a meghatározása, amelyek alapján azonosíthatók a legfontosabb beavatkozások: a fejlesztés által érintett célcsoport nagysága és helyzete, 47

48 a fejlesztés várható gazdasági, társadalmi és környezeti hatásainak mértéke, jogszabályi előírások, kötelezettségek, a helyi lakosság és vállalkozások elvárásai, szükségletei. A város által meghatározott célok elérése nemcsak az Önkormányzat és a közszféra érdeke, hanem a városban élőké, a munkavállalóké és az ott működő vállalkozásoké is. Ezért különleges súllyal bír a források koncentrált felhasználásában a magánszféra bevonása a fejlesztések megvalósításába. Ezért már a tervezés szakában bevonásra kerültek a civil szervezetek és a város jelentős vállalkozásai, hogy véleményeik és javaslataik beépülhessenek az ITS célrendszerében és projektjeik megjelenjenek a stratégia projektlistájában. A tervezett magán beruházásokra kiváltképp nagy hatást gyakorol a helyi gazdasági és az azzal szorosan összefüggő makrogazdasági helyzet. Napjainkban is tapasztalható, hogy az építőipart különösen érzékenyen érintő gazdasági válság kihatása növeli mind az állami, mind a magánberuházások kockázatát, mert egyrészt a megtérülés időtartama növekszik, másrészt a hitelhez, vagy pályázati önerőhöz jutás feltételei is romlottak. Tiszalök a városfejlesztésen túl sok olyan területen tevékenykedik, amelyek segítik és támogatják a stratégiai céljai elérését. Ezen tevékenységek közé tartoznak például a szabályozási tevékenységek, a városmarketing (pl. marketing stratégia elkészítése, kommunikáció), a magánbefektetők bevonása, partneri együttműködések kialakítása és működtetése, Nem elhanyagolandó, hogy a városi létesítmények kihasználtsága növekedjen, a fejlesztési eredmények ismertebbé váljanak, a város által tervezett programok minél nagyobb vonzerővel bírjanak. A fentiek érdekében a város a tervezés során megkezdett rendszeres találkozókat folytatni fogja a helyi gazdaság szereplőivel és a lakossággal, valamint a városmarketing tevékenység erősítésével a magánszféra fejlesztőivel való együttműködések kialakítása is teret kap. 12. táblázat A tervezett fejlesztések vázlatos pénzügyi terve Projekt típus Projekt megnevezése Indikatív költségvetés (millió Ft) Finanszírozás lehetséges forrása Kulcsprojektek Egészségmegőrzés támogatása n.a. TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés Ipari park n.a. TOP 1.1. Helyi gazdasági alapinfrastruktúrájának infrastruktúra fejlesztése kialakítása Új óvoda építése n.a. TOP 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével Szociális bérlakásépítés n.a. TOP 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja Turisztikai fejlesztések n.a. TOP 1.2. Társadalmi és környezeti megvalósítása konzorciumi szempontból fenntartható partnerek bevonásával turizmusfejlesztés Közintézmények további n.a. TOP 3.2. Önkormányzatok energia racionalizálása energiahatékonyságának és a megújuló energia felhasználás arányának növelése KEHOP 5.2. Épületek energiahatékonysági korszerűsítése megújuló 48

49 Leromlott városi területek rehabilitációja n.a. energiaforrások alkalmazásának kombinálásával TOP 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja Hálózatos projektek Egyéb projektek Zöld város kialakítása n.a. TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés Térségi elérhetőség javítása n.a. TOP 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés Térfigyelő rendszer kialakítása n.a. TOP 3.1 Fenntartható települési Tiszalökön közlekedésfejlesztés A szennyvízberuházást követő út- és járdafejlesztés n.a. TOP 3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés TOP 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés Közvilágítás korszerűsítése n.a. TOP 3.2. A települési önkormányzatok energiahatékonyságának javítása és a megújuló energiaforrások részarányának növelése Települési ingyenes wifi szolgáltatás Belterületi csapadékvíz elvezető rendszer fejlesztése n.a. n.a. TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés Közösségi terek fejlesztése n.a. TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 7.1. Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése Helyi védelmi értékek n.a. TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és megőrzése, településkép népességmegtartó javítása településfejlesztés Településkép javítása n.a. TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés Széles a Tisza hagyományőrző találkozó támogatása n.a. TOP 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása Szemészeti szakrendelés n.a. TOP 4.1. Egészségügyi alapellátás beindítása infrastrukturális fejlesztése Városnapi rendezvény n.a. TOP 5.3. Helyi közösségi támogatása programok megvalósítása Tanuszoda építése n.a. TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés Sportcsarnok építése n.a. TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés Polgármesteri hivatal magastető ráépítés, tetőtér beépítés n.a. TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés Műfüves pálya építése n.a. TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés Polgármesteri Hivatalban n.a. TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és elektronikus ügyintézés népességmegtartó megvalósítása településfejlesztés Helyi média fejlesztése n.a. TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó 49

50 településfejlesztés Üvegházas dísznövény n.a. TOP 1.1. Helyi gazdasági kertészet létrehozása infrastruktúra fejlesztése Közösségi tér kialakítása Arany n.a. TOP 7.1. Kulturális és közösségi János út 51-ben terek infrastrukturális fejlesztése Élővizek védelme n.a. KEHOP-4.1. A természetvédelmi helyzet javítását és a leromlott ökoszisztémák helyreállítását célzó élőhely-fejlesztés Határon túli kapcsolatok n.a. Határon átnyúló programok kiépítése, közös projektek megvalósítása Egészségügyi alapellátás n.a. TOP 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése infrastrukturális fejlesztése A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése n.a. n.a. TOP 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok TOP 4.2. Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 5 ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM 5.1 A település szegregátumainak és szegregáció által veszélyeztetett területeinek bemutatása Az Integrált Településfejlesztési Stratégia részeként kell elkészíteni Tiszalök város Antiszegregációs Programját, amelynek kidolgozása a következő lépésekből áll: szegregátumok, illetve szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, az azonosított területek helyzetelemzése, célkitűzések és beavatkozások megfogalmazása A szegregált és szegregációval veszélyeztetett területek azonosítása A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet alapján szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett terület: olyan egybefüggő terület, amelyen az alacsony társadalmi státuszú családok koncentráltan élnek együtt vagy a társadalmi státuszcsökkenés jelei tapasztalhatók, ezért a területen közösségi beavatkozás szükséges; szegregációval veszélyeztetett terület lehet egy önálló településrész, de részét képezheti egy vagy több településrésznek is. A szegregátumok és a szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolását a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 10. mellékletében meghatározott módszertan szerint a KSH végezte el a évi népszámlálási adatok alapján, az ún. szegregációs mutató kiszámításával főnél népesebb települések esetében azok a legalább 50 lakossal rendelkező területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 év) belül eléri, illetve meghaladja a 35%-ot (a térképen sötétzölddel), míg a szegregációval veszélyeztetett területek esetén az érték 30% és 35% közé esik (a térképen világoszölddel). 11. térkép: Szegregátumok elhelyezkedése a településen 2011-ben 50

51 Forrás: KSH 13. táblázat: Szegregátumok Tiszalökön Szegregátum Városrész 2011-es népszámlálás szerint 30%-os szegregációs mutató felett 1. szegregátum Falusias városrész Gárdonyi u. Tulipán u. Kőrisfa u. Rózsa u.- Gyomán u.- Nefelejcs u. 2. szegregátum Falusias városrész Egység u. Köztársaság u. Szabolcs u. veszélyeztetett terület Forrás: KSH Az önkormányzat helyi adatai és ismeretei alátámasztják a KSH által azonosított szegregátumok meglétét. A szegregátumok statisztikai adatai a mellékletben találhatóak. Az érintett területeken elérhető, illetve az ott élők által igénybe vehető közszolgáltatások bemutatását a megalapozó vizsgálat 1.5 és 1.13 fejezetei tartalmazzák szegregátum: 12. térkép. 1. szegregátum Tiszalökön Forrás: KSH 51