BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

Átírás

1 BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Bácsalmási Kistérség TKT Tanácsa a november 27. ülésén megtárgyalta a Bácsalmási Kistérség által az LHH program keretében összeállított Tervdokumentumot, illetve a benne szereplő projektcsomagot, majd január 28-án annak módosításait; azokat elfogadta, jóváhagyta, és az NFÜ részére e csomag részeként benyújtja. Kelt: Bácsalmás, január 30. Zalántai Endre elnök Bácsalmási Kistérség P.H. 1/97. oldal

2 TARTALOMJEGYZÉK Megnevezés Oldalszám Kistérségi tervdokumentum módosítási lista 3. Kistérségi tervdokumentum és projektcsomag módosított verziója 7. Mellékletek /97. oldal

3 Kistérségi tervdokumentum módosítási lista elektronikusan feltöltött módosításokhoz 1. verzió változással érintett oldalszámai Jelen dokumentum oldalszáma Kistérségi tervdokumentum módosítással érintett pontja / Projekt neve I. 1. Gazdasági helyzet I. 5. Foglalkoztatási helyzet III. Fejlesztési irányok 1. Gazdaságfejlesztés III. Fejlesztési irányok 3. Foglalkoztatás IV. 1. Projektek, projekt típusok, típusprojektek IV. 3. Legfontosabb kapcsolódó, egyéb forrásból (pl. egyéb ÚMFT forrás, ÚMVP forrás, hazai támogatás, magán forrás) finanszírozandó projektek Módosítások megjelölése Szöveges részletezése. Szöveges részletezése. indoklás indoklás Fejlesztési irányok bővítése. Kitörési pontok beillesztése. A módosított lista alapján került átdolgozásra. Kitöltésre került. Módosítás típusa Projektadatlap további részletezése Projektadatlap további részletezése Projektadatlap további részletezése Projektadatlap további részletezése Projektadatlap további részletezése Projektadatlap további részletezése IV. 4. Ütemezés V./1. Kistérségi Székhely Integrált Fejlesztése -Tudás és információs központ V./6. Barnamezős beruházásból vállalkozói telephely kialakítása, mely alkalmas A módosított lista alapján került átdolgozásra. A projekt a tartalék listáról került a 100%-os listára. Változott a projekt gazda neve. Változott a kapcsolattartó. Változott a megvalósítás helyszínének épülete. Megnövekedett a beruházás bruttó összes költsége és az igényelt támogatási összeg is. Kibővítésre került az indoklás, szükségszerűség. A projekt célja, célcsoportja és a tevékenységek pontosításra kerültek. Kapcsolattartó módosult. Projektadatlap további részletezése Projektadatlap további részletezése Projektadatlap további részletezése 3/97. oldal

4 paprikaszárításra V./7. Tüzép telepen vállalkozói telephely kialakítása V./9. A Bácsalmási kistérség belterületi útjainak felújítása V./10. Belterületi utak felújítása V./11. Belterületi utak felújítása A projekt a tartalék listáról került a 100%-os listára. Kapcsolattartó módosult. Megnövekedett a beruházás bruttó összes költsége és az igényelt támogatási összeg is. A projekt elemeinek leírása bővítésre került. Indikátorok pontosításra kerültek. Pontosításra, átdolgozásra került, az indokoltság, cél célcsoport, a tevékenységek leírása és a kritériumoknak való megfelelés. Változott a projektgazda és a kapcsolattartó. Kivételre került Tataháza fejlesztése minden vonatkozó pontból. A tartalék listán található konzorciumos belterületi út felújításból kikerült és önálló projektként került kidolgozásra. Új projektként került kidolgozásra. Projektadatlap további részletezése Projektadatlap további részletezése Új projekt behozatala Új projekt behozatala V. Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva V./12. Kistérségi Tartós Munkanélküliek Tranzit Foglalkoztatási Programja Itt kívánjuk felhívni a figyelmet arra, hogy a Bácsszőlős-Csikéria összekötő út megépítése és a Bácsszőlős-Csikéria- Kunbaja kereszteződés projektek kivételre kerültek mind a 100%-os, mind a tartalék listáról. Összevonásra került a két foglalkoztatási projekt. Pontosításra került a projekt címe, a projekt gazda neve. Változott a bekerülési összköltség, a támogatási összeg. Pontosításra kerültek: projekt elemei, cél célcsoport, tevékenységek és kritériumoknak való megfelelés. V./15. Iskola felújítás Három különálló oktatási intézmény fejlesztési projekt összevonásra került. Projekt kivétele Projektadatlap további részletezése, Projektek összevonása Projektadatlap további részletezése 4/97. oldal

5 V./16. Madaras Község Közoktatási intézmény felújítása V./18. Életmód Centrum Életvezetési Program A Bácsalmási kistérség LHH program keretében tervezett projektjeinek összefoglaló táblái Új projektként került kidolgozásra. Új projekt behozatala Változott a költségvetés és az elemek közötti megoszlás. A fentiekben leírt módosításoknak megfelelően módosításra került mind a 100%-os projektlista, mind a % projektlista (rangsorolva) Projektadatlap további részletezése Projektadatlap további részletezése 5/97. oldal

6 KISTÉRSÉGI TERVDOKUMENTUM KISTÉRSÉG KÓDJA DA1 DÁTUM: VERZIÓ: 1. módosított verzió I. Helyzetelemzés (max. 10 oldal) I. 1. Gazdasági helyzet 1) Általános tények, megállapítások: A kistérség a Felső-Bácskai termelési övezetben helyezkedik el, amely hagyományos elmaradottsággal küzdő, falusias jellegű terület. Elmaradottságát a kedvezőtlen földrajzi helyzete, a forgalmasabb főutaktól való jelentős távolság és más tényezők együttes hatása okozzák. A gazdasági élet területén a mezőgazdasági tevékenység a domináns. A térségben található két nagy agrár vállalkozás és számos őstermelő, illetve családi gazdálkodó. Annak ellenére, hogy az ipar nem fejlődött ki, néhány jellemzően könnyű és fémipari vállalkozás is fellelhető. A fa és fémipari termék előállítás szempontjából a legjelentősebb vállalat a Bácska Modul Kft. A legjelentősebb külföldi beruházó a térségben a Bácsalmás és Backnang testvérvárosok közötti hosszú évtizedes kapcsolat eredményeként ide telepített Kähny Kft., mely szerszámgép gyártásával foglalkozik. Jellemző működő vállalkozások a térségben: Mezőgazdasági iparágban működő vállalkozások: szeszfőző, baromfi feldolgozó, sertés vágóhely, pékségek, malom. Nem mezőgazdasági iparágban működő vállalkozások: varroda, fémipari vállalkozás, bútor és épületasztalos vállalkozás. A szolgáltatóipar viszonylagosan alacsony számban van jelen; ennek oka az alacsony fizetőképes kereslet. Jellemző az építőipari vállalkozók és vállalkozások jelenléte. A for-profit cégek mellett, jellemző a non-profit vállalkozások és civil szervezetek aktív jelenléte a térségben. A gazdasági helyzet folyamatos javítása érdekében elkészült a Befektetői Kézikönyv, melyben mindenre kiterjedő információkat találnak a befektetni készülő vállalkozások a kistérségről. 2) Általános és konkrét, számszerűsített problémák: Általános megállapítások: Tőkehiány jellemzi a gazdaságot; Alacsony vállalkozói és befektetői aktivitás jellemi a térséget; Magas a befektetési kockázat, mivel bizonytalan a befektetések megtérülése; A mezőgazdaság meghatározó jelenléte miatt, folyamatosan számolni kell az abban rejlő jellemző kockázati tényezőkkel, mint pl. természettől / időjárástól való függés. Piac, illetve piac kutató cégek hiánya; A marketing tevékenység elenyésző. Számadatok: Magas munkanélküliségi ráta, ezen belül magas a tartós munkanélküliek aránya, mely tartósan 20% felett van. Legnagyobb foglalkoztatók az önkormányzatok és intézményeik. Magas a mezőgazdaságból élők aránya az ipari és szolgáltató ágazatokhoz képest: 2001-es KSH adatok alapján a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya jóval meghaladja az 6/97. oldal

7 országos átlagot. Míg a kistérségi adat e tekintetben 25,6%, az országos mindössze 5,5%. A megye kistérségei közül itt van a legkevesebb vállalkozás: a 2007-es adatok szerint 149 vállalatot és 209 egyéni vállalkozást tartanak nyilván. Ebből a működő vállalkozások száma jóval kevesebb és 2004 évek között mindössze 10%-os növekedést mutat a működő vállalkozások száma, mely növekedés jóval elmarad az országos 22%-tól. Strukturálatlan szakképzettség. A kistérségben magas a társadalmi hátrányokkal, a szegregáltsággal veszélyeztetettek aránya. 3) Eddig elért eredmények (elnyert támogatások): AVOP 1.1 Mezőgazdasági beruházások támogatása; GVOP Kis- és középvállalkozások számára korszerű menedzsment rendszerek és technikák támogatása; GVOP Vállalati folyamat-menedzsment támogatása; AVOP LEADER+; GVOP Szélessávú hálózatok önkormányzatok általi kiépítésének támogatása Magyarország kevésbé vonzó településein; DAOP Akadálymentesítés. A térségben a 45 nyertes pályázatból (40 projekt az NFT-s kiírások, 5 pedig az ÚMFT-s kiírások támogatásából valósult, illetve valósul meg) 35 db az AVOP keretén belül nyert, ami alapján megállapítható, hogy a fejlesztési irányok a térség már korábban is domináns mezőgazdasági jellege irányába ment tovább. A már korábban is javasolt ágazati struktúraváltás irányába való elmozdulás erőteljes változtatást feltételez; a kistérség gazdasági helyzetének változtatása céljából az ipari és a szolgáltatói ágazat fejlesztését szolgáló projektek megvalósítása egy lehetséges kitörési pontot jelent. 4) Javasolt fejlesztési irányok: Iparterületek, telephelyek, inkubátorházak kialakítása; Információs hálózat kiépítése; Szolgáltató szektor megerősítése; A mezőgazdaság helyzetének javítása - TÉSZ-ek megalakítása; Beszállítói hálózatok kialakítása, a KKV-k megerősítése (iparfejlesztés); Kistérségi klaszter hálózat kiépítése. A projektötletek összegzése elemzése alapján, továbbá a tematikus és területi kerekasztal megbeszélések eredményeként egy Tataháza-Bácsalmás-Kunbaja gazdasági tengely körvonalazódik. A támogatás szétaprózódásának elkerülése céljából ezen három település gazdasági irányú fejlesztése javasolt. A kistérség többi települése pedig ezt a tengelyt erősítendően azok kiszolgáló, működését segítő bázisként elsősorban a demográfiai, szociális és foglalkoztatási típusú projektek megvalósításával vesz részt a programban. A kistérség fejlődésének mozgató rugója a kistérségi székhely integrált fejlesztése projekt keretében tervezett Tudás és Információs Központ, mely a szakképzést és a termelési vertikumot is felöleli. ERŐSSÉGEK - Korszerű agrotechnikai rendszerek. - Országos átlagot meghaladóak a hozamok. - Néhány termék feldolgozására specializálódott élelmiszeripari kapacitás. - Több meghatározó ágazatban jó minőségű, exportképes termékek. LEHETŐSÉGEK - Az agráradottságokat támogató uniós programok. - Nő az egészséges élelmiszerek iránti kereslet. - A nemzetközi, a testvérvárosi kapcsolatok és a nemzetiségek jelenléte. 7/97. oldal

8 GYENGESÉGEK - Vállalkozások és munkahelyek, tőke hiánya. - A térség termelési struktúrája nem alkalmazkodik a piaci környezethez; ez a struktúra nehezen alakítható át. - Az elaprózódó birtokszerkezet nem biztosítja a versenyképes termelést. - Népszerűsödik az egészség- és az ökoturizmus. - Ipari tevékenységek végzésére alkalmas épületek, telephelyek megléte. VESZÉLYEK - Magas minőséget igénylő nagy versenykihívással megjelenő európai méretű piacok. - Az EU előírásainak való megfelelés többletköltsége. - A hazai agrárium szervezetlensége - nem megoldott a hazai termékek védelme. I. 2. Infrastrukturális helyzet (közlekedés, telekommunikáció, környezetvédelem) I.2.1. Közlekedés A Bácsalmás kistérség közlekedési szerkezetére a határmenti fekvés a jellemző. A vasúti kapcsolat felszámolása Szabadka irányába, helyi jellegűvé tette a vasúti kapcsolatot. Egyetlen főút (55.) érinti a térség északi szélét, (Tataháza községen halad keresztül), ami kapcsolatot jelent keleti és nyugati irányban, s egyben az ország belseje felé. A kistérség vasúti kapcsolatát a Bátaszék Baja Bácsalmás Kiskunhalas egyvágányú vasúti fővonal jelenti. A vonal hálózati szerepe a Duna-híd miatt jelenetős, hiszen Budapesttől délre az egyetlen vasúti kapcsolat az Alföld és Dunántúl között. A vasútvonal forgalma jelenleg helyi jellegű, amit jelez, hogy napi egy gyorsvonat és három személyvonat pár közlekedik rajta. A teherszállítás sem jelentős. A 2007-es adatok alapján a térségből a gyorsforgalmi csomópont elérése 60,5 perc, ami a legmagasabb a megye többi kistérségéhez viszonyítva. A hétköznapi elérés szintén a legmagasabb a megyében az 50,6 perccel. Ez különösen rossz adat annak a fényében, hogy a kistérségi központon kívüli településeken % körüli az ingázó munkábajárók aránya. 8/97. oldal

9 Elérés 70 Idő (perc) Hétköznapi elérés Gyosforgalmi csomópontok elérése 0 Bajai Bácsalmási Kalocsai Kecskeméti Kiskőrösi Kiskunfélegyházai Kistérségek Kiskunhalasi Kiskunmajsai Kunszentmiklósi Jánoshalmai I.2.2. Telekommunikáció A kistérség telekommunikációs jellemzői az elmúlt években az országos tendenciákat követve jelentős javulást mutattak, de a legfontosabb jellemzők még mindig elmaradnak az országos átlagtól. A telefon főállomások (ISDN-nel együtt) 1000 lakosra jutó száma 2005-ben már csak kis eltérést mutat a régió többi térségéhez képest. Ezt a mobiltelefonok könnyű elérhetősége alakította így ös évben jelentős elmaradás volt tapasztalható a kábeltelevízió előfizetések és 2006-ban a szélessávú internet előfizetők számában. A kistérségben 2008-ban kiépítésre került a szélessávú internet, melyre a lakosság rácsatlakozása folyamatos. Telekommunikáció Dél-alföldi régió hátrányos helyzetű kistérségei Bácsalmási kistérség Bács-Kiskun megye Dél-alföldi régió Szélessávú internet előfizetők Kábeltelevízió előfizetők Telefon főállomások (ISDN-nel együtt) Magyarország lakosra jutó szám I.2.3. Vonalas létesítmények és környezetvédelem A kistérség vezetékes ivóvízellátása a nagyobb településeken gyakorlatilag megoldott, a kisebbeken még a hálózat kiépítettsége sem teljes. Az egy km vízvezetékre jutó szennyvízhálózat hossza Bácsalmáson 93,8 méter, az egész kistérségre kivetítve 32 méter, ami jóval alatta marad a megyei 320,9 m-es és az országos 538 m-es átlagnak. A vezetékes gázellátásba bekapcsolt háztartások 9/97. oldal

10 aránya 7-12 %-kal elmarad a területi átlagoktól. A térségben eddig a legnagyobb problémát a települési szilárd és folyékony hulladékok gyűjtése, kezelése és ártalmatlanítása jelenti. A települések nagy része rendelkezik kijelölt szilárd hulladéklerakóval, de ezek döntő része nem felel meg a környezetvédelmi előírásoknak. Az egész kistérség részt vesz a Homokhátsági Regionális Települési Hulladékgazdálkodási Projektben az ISPA alap támogatásával, melynek keretében új szelektív hulladékgyűjtés indult meg a településeken, s az elavult hulladéklerakók felszámolásra és rekultiválásra kerülnek. 100 Vonalas létesítmények közüzemi vízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya, %, Magyarország Dél-alföldi régió Bács-Kiskun megye Bácsalmási kistérség Dél-alföldi régió hátrán... vezetékes gázellátásba bekapcsolt háztartások száma a lakásállomány %-ában, 2005 ERŐSSÉGEK - Kiépített szélessávú internet hálózat a kistérségben. - Jól kiépített víz és elektromos hálózat. GYENGESÉGEK - Rossz elérési jellemzők a kistérségen belül és gyorsforgalmi csomóponttól. - Az ingázó munkavállalók magas aránya. - A kistérségen belül 1 zsák település van. - Érintőleges vasúti közlekedés. - A gazdasági vérkeringésbe belendítő főutaktól való távolság. LEHETŐSÉGEK - A határmenti forgalom és kapcsolatok kihasználása. - Vasúti hálózat VESZÉLYEK I. 3. Társadalmi helyzet Demográfia, humán erőforrás A Bácsalmási Kistérség a Baja-Szeged-Szabadka háromszögben helyezdik el, Bács-Kiskun megye déli határszélén. A kistérség településeinek lakónépessége az elmúlt években folyamatosan csökkent ( között főről főre és között további jelentős csökkenés volt megfigyelhető, főre esett vissza a kistérség lakosságszáma.) Az erőteljes öregedési folyamat fő indoka a természetes fogyás és a fiatalok térségből való elvándorlása. A kistérséget sok színű nemzetiség jellemzi, amelyben megtalálható német, horvát, román, szerb és roma nemzetiségűek is. Legnagyobb számban a roma lakosság képviselteti magát. 10/97. oldal

11 Periférikus elhelyezkedése számos fejlesztési és rendezési probléma kiváltó oka, így ezek rendezése is csak regionális együttműködéssel oldható meg. A megye lakónépességének mindössze 3,4%-a él a 8 (és ezek közül három 1000 főnél kevesebb lélekszámú) települést magába foglaló kistérségben. A megye kistérségei közül a népesség fogyása ebben a térségben öltötte a legkatasztrofálisabb méreteket, A népesség átlagos képzettségi szintje az egyik legalacsonyabb a megyében (8,03 osztály), ugyanakkor azt is meg kell említeni, hogy a kistérségi központban gimnázium és szakképző iskola is működik. A térség a megyében az egyik legnagyobb munkanélküliséggel jellemezhető, mely tartósan 20% feletti. A foglalkoztatás biztosítása rövid távon prioritást élvez, így a rendezési feladatok is zömében ezt hivatottak elősegítően. A lakosság körében igen gyakoriak a társadalmi hátrányokkal, a szegregáltsággal gyakran együtt járó mentális-fizikai egészségi problémák. Sok esetben problémaként jelenik meg az alacsony munkavállalóvá válás szándéka és az aktivitás. Nagy hátrány, hogy a lakosság nagy része elkeseredett, a vállalkozói szféra pedig tőke hiány következtében képtelen munkahelyeket teremteni. A kistérség a megye egyik legtöbb (gazdasági, demográfiai, foglalkoztatási, stb.) problémával küzdő területe. Javaslatok: Munkahelyteremtő beruházások - a vidék agrárjellegének megfelelően; Szociális ellátórendszer fejlesztése - idősellátást elősegítő projektek; családsegítést, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok hatékonyabb ellátását szolgáló projektek; közösségi terek kialakítását célzó fejlesztések révén az aktív korúak és az eltartottak arányát közelíteni ; munkahelyteremtés révén a kistérségben élők helyben való boldogulását elősegíteni. ERŐSSÉGEK - Határmenti fekvés. - Több nemzetiség jelenléte. - Gimnázium és szakképző intézet jelenléte. GYENGESÉGEK - Magas munkanélküliségi ráta. - Lakónépesség csökkenése. - Gyakoriak a társadalmi hátrányokkal, a szegregáltsággal gyakran együtt járó mentális-fizikai egészségi problémák. LEHETŐSÉGEK - Országhatáron átnyúló településközi kapcsolatok bővítése. - Helyi vállalkozások erősítése, a kistérségben élők helyzetbe hozása - a szomszédos kistérségekkel való szorosabb együttműködés kialakítása. - Szociális ellátórendszer fejlesztése. VESZÉLYEK - Aktív korú (képzett, fiatal) munkaerő elvándorlása. - Folyamatos elöregedés a térségben. I. 4. Szociális helyzet Szociális ellátás, egészségügy A szociális alapellátás keretén belül a települési önkormányzatok segítséget nyújtanak a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik 11/97. oldal

12 mérséklésében. A települési önkormányzatok az alapellátás keretében gondoskodnak az időskorúak, a fogyatékos személyek, a pszichiátriai betegek, a szenvedélybetegek, továbbá a hajléktalan személyek ellátásának megszervezéséről. A bácsalmási kistérség első három éves szociális felzárkóztató programjában évre vonatkozóan a kistérség szociális ellátási mutatóinak javítását tűzték ki átfogó célként. A program megvalósításával három fő prioritást valósítottak meg: - A vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelő szociális ellátórendszer kialakítása és működtetése a településeken; - A meglévő ellátási formák tárgyi feltételeinek javítása, a helyi igényekre reflektáló szolgáltatások beindítása; - A településeken kialakítandó új szolgálatok, illetve a meglévő szolgáltatások bővítéséhez magas színvonalú működtetéséhez szükséges személyi feltételek biztosítása. A településeken megvalósult fejlesztések szervesen illeszkedtek a prioritásokhoz. A kistérség első három éves szociális felzárkóztató programja keretében valamennyi településen megvalósultak azok a fejlesztési elképzelések, amelyeket a települések célként kitűztek. A projektek megvalósítása során nem merült fel olyan probléma, amely befolyásolta volna az eredeti célkitűzés teljesülését. Jelenleg a kistérségben megvalósítás alatt van a második három éves szociális felzárkóztató program. Javaslatok: - A szolgáltató régió a szociális gazdaság erősítése; - A szociális szektor lehetőségeinek és multiplikátor szerepének kiaknázása; - A kihasználatlan humán munkaerő-kapacitás hasznosítása a szociális szektorban; - A pályázati források fokozottabb és tudatosabb kihasználása; - Új szociális intézmények létesítésére, új ellátási formák kialakítása; - A szociális szektor humánerőforrás kapacitásának további fejlesztése szakmai képzések, továbbképzések, különböző programok segítségével. Egészségügy - Házi orvosi és gyermekorvosi rendelő a kistérségben mindösszesen 14 db van. - Mátételke és Tataháza lakosait egy orvos látja el. - Az egy orvosra jutó betegek számából adódóan a legnagyobb a leterheltség Mátételke-Tataháza településeken (2001 fő), Kunbaján (1796 fő) valamint Madarason (1599 fő). - Valamennyi településen található Egészségház, és mindenütt működik a védőnői szolgálat. - A kiterjedt lakott tanyai körzetek szórtsága az egészségügyi ellátás területi lefedését nehezíti. - Bácsalmáson rendelőintézet is működik, 18 szakrendeléssel. A rendelőintézet járó-beteg ellátást biztosít a kistérség lakossága részére. - A térségben kórház nem működik, fekvőbeteg gyógyintézmény legközelebb Baján és Kiskunhalason található. - Gyógyszertár 5 településen működik. A év jelentős szociális fejlesztése, hogy ez év tavaszától működik a Központi Orvosi Ügyelet egy új ügyeleti épületben. A központi ügyeletet a Kistérségi Többcélú Társulás működteti. ERŐSSÉGEK - A szociális ellátórendszer kiépültsége. - Folyamatos minőségi javulás az ellátási körülményekben. - A tartós bentlakásos szolgáltatási rendszer LEHETŐSÉGEK - Az esélyegyenlőség javítását szolgáló programok sokasodása. - A szolgáltató régió a szociális gazdaság erősítése. - A szociális szektor lehetőségeinek és 12/97. oldal

13 kiépítettsége. - Elhivatott és szakmailag magasan képzett intézményvezetők. - Növekvő szakképzettségi szintű, elkötelezett alkalmazottak. - Jó kapcsolat az érdekvédelmi szervezetekkel. - Rendszeres kapcsolat más intézményfenntartókkal. - Magas a civil szervezetek jelenléte a szociális és a közösségi szolgáltatók között. - Nyitottság a partnerségre és az együttműködésre. - A szociális szektorra vonatkozó jelentős pályázati tapasztalat. - Széleskörű szociális feladatokat ellátó és szociálisan elkötelezett önkormányzatok. - Erős kisebbségi önkormányzatok. - Jól működő és folyamatosan erősödő térségi együttműködések. - A szociális szakembereket jellemzi az erős szakmai elkötelezettség, hivatástudat. multiplikátor szerepének kiaknázása. - A kistérség települései közötti kistérségi összefogásból eredő előnyök kihasználása. - A civil szervezetekkel, egyházakkal, nonprofit szervezetekkel és önkéntesekkel való szélesebb együttműködés. - A kihasználatlan humán munkaerőkapacitás hasznosítása a szociális szektorban. - A pályázati források fokozottabb és tudatosabb kihasználása. - Új szociális intézmények létesítésére, új ellátási formák kialakítása. - Az intézmények tárgyi és szakmai feltételeinek további javítása. - A szociális szektor humánerőforrás kapacitásának további fejlesztése szakmai képzések, továbbképzések, különböző programok segítségével. - A szociális intézményekben minőségbiztosítás kiépítése. GYENGESÉGEK - A kistérség és a települések lakosságszáma jelentősen csökkent az elmúlt években. - A települések lakossága öregedő (öregségi index értéke az országos átlag feletti). - A kistérség településeinek természetes fogyása tovább folytatódott. - Magas folyamatosan növekvő az egyszülős családok aránya, a három vagy annál több gyermeket nevelő családok részaránya jelentősen visszaesett. - Kevés a munkahelyek és foglalkoztatók száma, és alacsonyak az átlagjövedelmek. - A szociális szolgáltatások iránti igény jelentős mértékű növekedését a szolgáltatások rendelkezésre állása nem tudja követni. - Az infrastruktúra több településen nem kiépült, fejletlen, a fejlesztéséhez hiányzik a megfelelő tőke. - Munkanélküliek és a szociális ellátást igénylők száma magas. - A településeken jelentős foglalkoztató az önkormányzat. - Az egyes intézményekben az előírásnak nem megfelelő tárgyi feltételek. - A szociális szektor további fejlődését VESZÉLYEK - A demográfiai folyamatok jelenlegi negatív tendenciáinak folytatódása. - A kistérség településeinek további öregedése. - A fiatal korosztály és a fiatal szakképzett munkaerő elvándorlása. - A fejlesztések hiányában a szociális intézmények keresettsége csökken, kihasználtsága romlik, finanszírozhatósága ellehetetlenül. - A tárgyi minimumfeltételek hiányossága a működési engedély visszavonását eredményezheti hosszabb távon. - Az intézményeken belüli tárgyi és esetleges szakmai hiányosságok, a kedvezőtlen ellátási körülmények az ellátottak és hozzátartozóik elégedetlenségét eredményezhetik. - Társadalmi és térbeli kirekesztődés fokozódása. - Fokozódó forráshiány a szociális szektorban. - A gazdasági versenyképesség további gyengülése, a jelenleg működő gazdálkodó szervezetek számának csökkenése. - A lakosság egészségi állapotának további romlása. 13/97. oldal

14 akadályozza a forráshiány. I. 5. Foglalkoztatási helyzet Foglalkoztatás, oktatás A foglalkoztatásra jellemző a nagy mértékű munkanélküliség, melynek rátája tartósan 20 % feletti. A nagy mértékű munkanélküliséget a mezőgazdaság jelenlegi helyzetének, a vállalkozói magatartásnak és a befektetői környezetnek tudhatjuk be. Jellemző a fiatal, szakképzettebb munkavállalók elvándorlása, a munkahelyek hiánya miatt; ebből a folyamatból adódik a térség elöregedése is. A rendkívül magas munkanélküliség csökkentésére a kistérségben található települések folyamatosan pályáznak foglalkoztatási programokra, például közmunkaprogramra. A gazdasági helyzet jelenlegi állapotának és a munkanélküliség magas mutatójának nem csak a befektető környezet és a vállalkozások az okai. Nagy problémát jelent, hogy országos és megyei viszonylatban is igen alacsony az iskolázottsági szint, mely a kistérségre vonatkoztatva átlagosan 8,03 osztály - ami a legalacsonyabb mutató a megyében. Alapfokú oktatást biztosító intézmény a kistérség 8 településéből hatban van, Bácsalmásra járnak tanulni az általános iskolás gyermekek Bácsszőlős és Mátételke községekből. Középfokú oktatási intézménnyel a kistérségi központ, Bácsalmás rendelkezik. Kihelyezett főiskolai kar (Kecskeméti Főiskola, Kertészeti kar) is található Bácsalmáson. A továbbtanulás iránti hajlandóság is alacsony. A térség jelentős problémája, hogy kivándorol a magasan kvalifikált, szakképzett fiatal korosztály. Alapvető probléma, hogy a mezőgazdasági tevékenység a dominás, azonban a feldolgozó ipar nem fejlődött ki. A mezőgazdaság jelenlegi szintje nem tudja kielégíteni a foglalkoztatásra vonatkozó igényeket. Nagy problémát jelent, hogy a munkanélküliek egy része nem hajlanadó munkát vállalni, a másik része pedig végzettsége vagy annak hiányában nem tud visszailleszkedni a munka világába. Javaslatok: A szakiskolák még nem alakították át a struktúrájukat a piaci igényekhez. Meg kell nézni, hogy a régió, a kistérség fejlesztési koncepciói összeérnek-e. Az oktatás és a gazdasági szféra között szorosabb együttműködés szükséges annak érdekében, hogy az érintett intézmények a munkáltatók igényeire hatékonyabban reflektáló képzéssel segítsék elő a munkahelyteremtést, mérsékeljék a hiányszakmák számát, és új lehetőséget adjanak a szakképesítéssel nem rendelkezők részére az átképzések során. Kitörési pontok, projektötletek: RIC (Rehabilitációs Információs Centrum) létrehozása; felnőttképző központ létrehozása - a környék vállalkozóit is bevonva. Eddig elért eredmények (fejlesztések, innovatív kezdeményezések): ROP Foglalkoztatást elősegítő tevékenységek helyi koordinációjának elősegítése - Bácsalmási Foglalkoztatási Partnerség; HEFOP 2.2 A társadalmi beilleszkedés elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével - "Indulás az életbe" - gyermekvédelmi szakemberek és önkéntesek képzése a hátrányos helyzetű fiatalok munkaerőpiaci integrálásának és reintegrálásának elősegítésére; AVOP 3.1 Vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése - Falusi magánszálláshely kialakítása Kunbaján. 14/97. oldal

15 A képzés és foglalkozatás javításának az első lépcsőfoka a tartós munkanélküliek tranzitfoglalkoztatási programja, valamint az önfoglalkoztatási modell meghonosítása a kistérségben. A kistérség kiemelt figyelmet fordít a foglalkoztatás növelésére és az esélyegyenlőség biztosítására. Jelen program keretén belül megvalósuló CKÖ irodában a roma kisebbség számára napra kész információk állnak majd rendelkezésre a bejelentett munkaerő igényekről/ munkalehetőségekről. A CKÖ iroda alkalmazottja kapcsolattartó szerepet tölt be a munkaadók és a roma kisebbség között, ösztönözve a két felet az együttműködésre. ERŐSSÉGEK - Térségben élő jól képzett agrárszakemberek. - Aktív munkakorúak jelenléte. - Gimnázium és szakképző iskola jelenléte. GYENGESÉGEK - Országos átlagot meghaladó munkanélküliség. - Alacsony iskolázottsági szint. - Tartózkodó vállalkozói magatartás nagy a befektetések kockázata. LEHETŐSÉGEK - Átképzési programok indítása. - Felnőttképző központok létrehozása. - Képzés és a munkaerőpiac (keresletkínálat) egymáshoz illesztése. - Magas élőmunka igényes fejlesztések. VESZÉLYEK - Külső gazdasági körülmények további kedvezőtlen hatásai. - Szakképzett, fiatal munkaerő elvándorlása. - Térség elöregedése periférikus helyzet mélyülése. - Az esélyegyenlőség romlása a foglalkoztatásban. 15/97. oldal

16 II. SWOT elemzés (max. 2 oldal) II. 1. A SWOT elemzés célja az előzőekben bemutatott, statisztikai adatokkal alátámasztott jellemzők és a helyzetelemzésben feltárt adatok, információk rendszerezése ERŐSSÉGEK - Korszerű agrotechnikai rendszerek. - Országos átlagot meghaladó hozamok. - Néhány termék feldolgozására specializálódott élelmiszeripari kapacitás. - Több meghatározó ágazatban jó minőségű, exportképes termékek. - A hulladékgazdálkodás összefogásban történő megvalósítása egy nagy projekt részeként. - Határmenti fekvés. - Több nemzetiség jelenléte. - A szociális ellátórendszer kiépültsége. - Folyamatos minőségi javulás az ellátási körülményekben. - A tartós bentlakásos szolgáltatási rendszer kiépítettsége. - Elhivatott és szakmailag magasan képzett intézményvezetők. - Növekvő szakképzettségi szintű, elkötelezett alkalmazottak. - Jó kapcsolat az érdekvédelmi szervezetekkel. - Rendszeres kapcsolat más intézményfenntartókkal. - Magas a civil szervezetek jelenléte a szociális és a közösségi szolgáltatók között. - Nyitottság a partnerségre és az együttműködésre. - A szociális szektorra vonatkozó jelentős pályázati tapasztalat. - Széleskörű szociális feladatokat ellátó és szociálisan elkötelezett önkormányzatok. - Erős kisebbségi önkormányzatok. - Jól működő és folyamatosan erősödő térségi együttműködések. - A szociális szakembereket jellemzi az erős szakmai elkötelezettség, hivatástudat. - Térségben élő jól képzett agrárszakemberek. - Aktív munkakorúak jelenléte. - Kiemelkedő épített és természeti értékek. - Agrár szektorban termelés és feldolgozás területén szerzett tapasztalat. - Gimnáziumi és szakképző iskolai oktatás Kiépített és elterjedt kommunikációs technológiák (telefon, szélessávú internet, kábeltévé). LEHETŐSÉGEK - Az agráradottságokat támogató uniós programok. - Nő az egészséges élelmiszerek iránti kereslet. - A nemzetközi, a testvérvárosi kapcsolatok és a nemzetiségek jelenléte. - Népszerűsödik az egészség- és az ökoturizmus. - A határmenti forgalom és kapcsolatok kihasználása. - Országhatáron átnyúló településközi kapcsolatok bővítése. - Helyi vállalkozások erősítése, a kistérségben élők helyzetbe hozása - a szomszédos kistérségekkel való szorosabb együttműködés kialakítása. - Szociális ellátórendszer fejlesztése. - Az esélyegyenlőség javítását szolgáló programok sokasodása. - A szolgáltató régió a szociális gazdaság erősítése. - A szociális szektor lehetőségeinek és multiplikátor szerepének kiaknázása. - A kistérség települései közötti kistérségi összefogásból eredő előnyök kihasználása. - A civil szervezetekkel, egyházakkal, nonprofit szervezetekkel és önkéntesekkel való szélesebb együttműködés. - A kihasználatlan humán munkaerő-kapacitás hasznosítása a szociális szektorban. - A pályázati források fokozottabb és tudatosabb kihasználása. - Új szociális intézmények létesítésére, új ellátási formák kialakítása. - Az intézmények tárgyi és szakmai feltételeinek további javítása. - A szociális szektor humánerőforrás kapacitásának további fejlesztése szakmai képzések, továbbképzések, különböző programok segítségével. - A szociális intézményekben minőségbiztosítás kiépítése. - Átképzési programok indítása. - Felnőttképző központ létrehozása. - Képzés és a munkaerőpiac (kereslet-kínálat) egymáshoz illesztése. - Piacok feltérképezése és kiépítése a vállalkozói igényeknek megfelelően. 16/97. oldal

17 GYENGESÉGEK - Vállalkozások és munkahelyek, tőke hiánya. - A térség termelési struktúrája nem alkalmazkodik a piaci környezethez; ez a struktúra nehezen alakítható át. - Az elaprózódó birtokszerkezet nem biztosítja a versenyképes termelést. - Rossz elérési jellemzők a kistérségen belül és gyorsforgalmi csomóponttól. - Az ingázó munkavállalók magas aránya. - A kistérség távolsága a gazdasági vérkeringésbe belendítő főútvonalaktól. - Érintőleges vasúti közlekedés. - Lakónépesség csökkenése. - Gyakoriak a társadalmi hátrányokkal, a szegregáltsággal gyakran együtt járó mentális-fizikai egészségi problémák. - A kistérség és a települések lakosságszáma jelentősen csökkent az elmúlt években. - A települések lakossága öregedő (öregségi index értéke az országos átlag feletti). - A kistérség településeinek természetes fogyása folyamatos tendenciát mutat. - Magas folyamatosan növekvő az egyszülős családok aránya, a három vagy annál több gyermeket nevelő családok részaránya jelentősen visszaesett. - Kevés a munkahelyek és foglalkoztatók száma, és alacsonyak az átlagjövedelmek. - A szociális szolgáltatások iránti igény jelentős mértékű növekedését a szolgáltatások rendelkezésre állása nem tudja követni. - Az infrastruktúra több településen nem kiépült, fejletlen, a fejlesztéséhez hiányzik a megfelelő tőke. - Munkanélküliek és a szociális ellátást igénylők száma magas. - A településeken jelentős foglalkoztató az önkormányzat. - Az egyes intézményekben az előírásnak nem megfelelő tárgyi feltételek. - A szociális szektor további fejlődését akadályozza a forráshiány. - Országos átlagot meghaladó munkanélküliség. - Alacsony iskolázottsági szint. - Kedvezőtlen, negatív vállalkozói magatartás nagy a befektetések kockázata. VESZÉLYEK - Magas minőséget igénylő nagy versenykihívással megjelenő európai méretű piacok. - Az EU előírásainak való megfelelés többletköltsége. - A hazai agrárium szervezetlensége - nem megoldott a hazai termékek védelme. - Aktív korú (képzett, fiatal) munkaerő elvándorlása. - A demográfiai folyamatok jelenlegi negatív tendenciáinak folytatódása, és a térség teljes elöregedése. - A fejlesztések hiányában a szociális intézmények keresettsége csökken, kihasználtsága romlik, finanszírozhatósága ellehetetlenül. - A tárgyi minimumfeltételek hiányossága a működési engedély visszavonását eredményezheti hosszabb távon. - Társadalmi és térbeli kirekesztődés fokozódása. - Fokozódó forráshiány a gazdasági szektorban. - A gazdasági versenyképesség további gyengülése, a jelenleg működő gazdálkodó szervezetek számának csökkenése. - A lakosság egészségi állapotának további romlása. - Külső gazdasági körülmények további kedvezőtlen hatásai. - Az esélyegyenlőség romlása a foglalkoztatásban. 17/97. oldal

18 III. Fejlesztési irányok III. 1. A fejlesztési irányok a SWOT elemzésből adódóan kerülnek meghatározásra (max. 4 oldal) fejlesztési irány sorszáma és rövid leírása 1. Gazdaságfejlesztés Jelen program szempontjából a gazdaságfejlesztés alatt alapvetően az alapinfrastruktúrák megteremtését értettük. fejlesztési irány által érintett földrajzi terület (pl. települések felsorolása) Tataháza, Bácsalmás, Kunbaja, Mátételke fejlesztési irány indokoltsága (hivatkozással a SWOT elemzésre) és hosszú távú céljai Alacsony vállalkozói és befektetői aktivitás. Tőkehiány jellemzi a térséget. Magas befektetési kockázat. Magas munkanélküliségi ráta, tartósan 20% feletti. Fejlesztési irányok: - Információs hálózat kiépítése; - beszállítói hálózatok kialakítása, erősítése; - iparterületek, inkubátorházak kialakítása. - Gazdasági tevékenység alapinfrastruktúrájának kiépítése fejlesztési irány számszerű eredményeinek mutatói (indikátorok, választható listáról) Projekt specifikus indikátorok: 1. Akadálymentes épített vagy felújított helyiségek száma (db): 2. Felújítással, bővítéssel érintett terület (m2): 3. Technológia transzfer szerződések száma (db): 4. Támogatott vállalkozások által bevezetett új termékek / szolgáltatások száma (db) 5. A fejlesztés hatására betelepülő új, a kistérségben eddig jelen nem lévő vállalkozások száma (db) 6. A fejlesztés hatására letelepült, létrejött vállalkozások száma (db) 7. Indukált beruházás (Mrd Ft) 8. A hasznosítatlan barnamezős területekre, támogatott ipari parkokba, inkubátorházakba betelepült vállalkozások száma (db) 9. Támogatás eredményeként kialakult kapcsolódás más fejlesztési irányokhoz, egyéb forrásokhoz A gazdaságfejlesztés majdnem mindegyik más fejlesztési irányhoz kapcsolódik, ráadásul közvetlenül. Úgyis fogalmazhatnánk, hogy egymást kiegészítik, erősítik. Pl. nagyon szoros függő viszony van a közlekedésfejlesztés, a foglalkoztatás és a humánerőforrás fejlesztése/oktatás területek között. Egyéb támogatási források: EMVA; LEADER; OKÉV 18/97. oldal

19 vállalati együttműködésekben résztvevő vállalkozások száma (db) 10. A program hatására teremtett új munkahelyek száma (db) 2. Közlekedés-fejlesztés Alapvetően a program keretében arra koncentráltunk, hogy a gazdaságfejlesztést kiszolgáló közlekedésfejlesztési projektek, illetve a közösségi közlekedést igénybe vevők igényei legyenek kielégítve, hogy a nyújtott szolgáltatásokat akadálymentesen elérhetővé tegyük számukra. Bácsalmás, Bácsszőlős, Csikéria, Katymár, Madaras, Mátételke, Tataháza, Rossz elérési jellemzők a kistérségen belül és a gyorsforgalmi csomóponttól. Magas az ingázó munkavállalók száma. Kistérségen belül van 1 zsáktelepülés (Bácsszőlős), melyet indokolt megszüntetni. Gazdasági vérkeringésbe belendítő főutaktól való távolság. Általános indikátorok: lakosra jutó működő vállalkozások száma (db) 2. Működő vállalkozások számának változása (%) 3. Mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya (%) 4. Szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya (%) lakosra jutó önkormányzati helyi adók (Ft) 6. 1 főre jutó személyi jövedelem adó alapot képező jövedelem (Ft) 1. Hétköznapi elérés (perc) 2. Gyorsforgalmi csomópontok elérése/elérésének javulása (perc) 3. Megépült új utak hossza (km) 4. Felújított utak hossza (km) 5. Megépült kerékpárutak hossza (m) 6. ÁNF (átlagos napi forgalom) változása (egységjármű/nap - %) A közlekedésfejlesztés egyrészt a lakossági életkörülményeket javítja, másrészt a gazdaságfejlesztési célokat (szállítás, turizmus) segíti elő az elérhetőség idő csökkentésével. Növeli az egészségügyi és egyéb közszolgáltatások elérhetőségét, a lakossági mobilitást elősegíti, így közvetve a foglalkoztathatóságot. 19/97. oldal

20 3. Foglalkoztatás Majdnem mindegyik projektünk közvetlenül, vagy közvetetten kapcsolódik ehhez a fejlesztési irányhoz, de alapvetően azoknál a projekteknél, amelyek kifejezetten a foglalkoztatás elősegítésére irányulnak, a munkanélküliek és a romák foglalkoztatási helyzetén kívánunk javítani. Bácsalmás, Bácsszőlős, Csikéria, Katymár, Kunbaja, Madaras, Mátételke, Tataháza A foglalkoztatás nem jelent meg eredetileg külön prioritásként a Bácsalmási kistérségben, de egyetlen számadattal indokolttá is tehető a prioritások közé való emelése: Tartósan 20% feletti a munkavállalók aránya a térségben. Emellett alacsony az iskolázottsági szint. Kitörési pontok: - önfoglalkoztatási modell kidolgozása és működtetése - képzés és foglalkoztatás összekapcsolása Projekt specifikus indikátorok: 1. Programba bevont hátrányos helyzetű személyek száma (fő) 2. A programot sikeresen befejezők száma (fő) 3. A program keretében képzésben résztvevők (fő) 4. A programban felújított épületek száma (db) 5. A programban foglalkoztatottak száma (fő) 6. Tovább foglalkoztatottak száma (fő) 7. Újabb roma programok száma (db) Általános indikátorok: 1. Álláskeresők aránya (%) 2. Tartós álláskeresők aránya (12 hónapon túli) (%) 3. Aktivitási ráta (%) 4. 1 főre jutó elvégzett iskolai osztályok száma 5. Legalább érettségivel rendelkezők száma (fő) lakosra jutó rendszeres szociális segélyben részesülők száma (fő) A foglalkoztathatósági, társadalmi befogadást elősegítő projektek egyrészt a gazdaságfejlesztést ösztönzik, másrészt a munka világába vezetik vissza a munkanélkülieket, javítva mentális állapotukat, illetve jövedelmi helyzetüket. A szociális szakemberek képzésével a szociális munka hatékonysága is javul. Egyéb támogatási források: OFA 20/97. oldal

21 4. Oktatás A kistérségben az alapinfrastruktúra nem megfelelő az oktatáshoz, így elsősorban infrastrukturális beruházásokra koncentráltunk, amely mellett természetesen megjelenik a kompetencia alapú oktatás Bácsalmási kistérség, Katymár, Kunbaja, Bácsalmás, Mátételke, Csikéria Alacsony iskolázottsági szint, kistérségi átlag 8,03 osztály. Magas a szakképzett fiatalok elvándorlási aránya a térségben. Felnőttképzés hiánya. Kitörési pontok: - Felnőttképzés erősítése; - Képzés és munkaerőpiac egymáshoz illesztése; - Kompetencia alapú oktatás; - Infrastrukturális háttér megerősítése. Projekt specifikus indikátorok: 1. A közoktatási intézmények fejlesztéssel érintett feladatellátási helyeinek száma (db) 2. Kompetencia alapú oktatást bevezető intézmények száma (db) 3. Akkreditált képzési, oktatási programok száma (db) 4. A prioritás keretében támogatott, kompetenciaalapú oktatás módszertani képzésein részvett pedagógusok száma (fő) 5. A prioritás keretében támogatott települési/térségi oktatási deszegregációs programok száma (az elfogadott közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési helyzetelemzés és terv alapján megkezdett programok) (db) 6. A prioritás keretében támogatott integrációs nevelésben részesített halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma (fő): Akadálymentes helyiségek száma (db) 7. Építéssel, felújítással érintett épület nagysága (m 2 ) A minőségi oktatás következtében a felnövő gyermekek későbbi foglalkoztathatósági esélyei javulnak. 21/97. oldal

22 5. Egyéb Ez alatt a Bácsalmási kistérség projektjei szempontjából az egészségügyi fejlesztéseket, egészséges életmódra nevelő programokat értjük. Bácsalmás, Csikéria, Madaras, Katymár, Kunbaja, Szociális szolgáltatások iránti igény folyamatosan növekszik. Magas a munkanélküliek és a szociális ellátást igénylők száma. Forráshiány jellemzi az egészségügyi szektort. Elöregedő népesség. Kitörési pontok: - Szociális gazdaság erősítése; - Szociális szektor multiplikátor szerepének kiaknázása; Általános indikátorok: X éves, legalább középiskolai érettségivel rendelkezők aránya (%) lakosra jutó rendszeres szociális segélyben részesítettek évi átlagos száma (fő) 5. Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesítettek aránya a 0-24 éves népességből (%) 6. 1 főre jutó elvégzett iskolai osztályok száma 7. Legalább érettségivel rendelkezők száma (fő) 8. 1 általános iskolásra jutó tantermek száma (db) 1. Teljes körűen akadálymentesített épületek száma (db) 2. Akadálymentes épített helyiségek száma (db) 3. Építéssel, felújítással érintett terület (m 2 ) 4. A támogatott intézményekben létrehozott új egészségügyi szolgáltatások száma (db) 5. Épített rendelők száma (db) 6. Új szociális, gyermekjóléti, közösségi alap- és nappali szolgáltatások száma (db): Az egészségfejlesztési programok, életmódprogramok segítenek a lakosság egészségi állapotának javulásában, amely a foglalkoztathatósági helyzetüket javítja, így közvetve a gazdaságfejlesztésre is hat. 22/97. oldal

23 - Új ellátási formák kialakítása. 7. Képzési program (db): 8. Tanfolyami képzés/tréning (db) 9. Érintett települések száma (db) 9. A programot sikeresen elvégző HHH résztvevők száma (fő) 10. Kialakított, felszerelt gyermekfoglalkoztatók és oktatótermek Programba bevont gyermekek/családok száma (db) 11. Kialakított szolgáltatásokat igénybevevők száma (fő) 12. Szociális ellátással elért lakosság száma/számának növekedése (fő) 13. Minőségi járóbeteg szakellátásban ellátottak számának növekedése (a fejlesztéssel érintett szakrendelések esetén) (fő): 14. Kulcsfontosságú szolgáltatások elérési ideje (perc) 15. Terápián részt vevő hátrányos helyzetű, fogyatékkal élő gyermekek száma (fő): 16. Megtartott fejlesztő órák száma: (db) max. 6-8 fejlesztési irány jelölhető meg 23/97. oldal

24 IV. Projektek összegző bemutatása IV. 1. Projektek, projekt típusok, típusprojektek 24/97. oldal

25 Több hasonló típusú projektet (pl. ha több település is tervez óvoda-bővítést) mint projekt típust csak egyszer kell nevesíteni, nem külön-külön, de a projektek számát a külön oszlopban jelölni kell. 25/97. oldal

26 IV. 2. Forrás operatív programok és prioritások közti megoszlásának indoklása (különösen, amennyiben jelentősen eltér az indikatívtól) A tervezési útmutatóban megadott indikatív megoszlástól nem tér el az általunk tervezett projektek aránya az egyes operatív programok között. Annyit mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy prioritásként kezeljük térségünkben a foglalkoztatást is, mint fejlesztési irányt, amely indokoltsága az, hogy térségünk rendelkezik az egyik legrosszabb mutatóval a munkanélküliségi ráta tekintetében, amely tartósan 20% felett van. max. ½ oldal IV. 3. Legfontosabb kapcsolódó, egyéb forrásból (pl. egyéb ÚMFT forrás, ÚMVP forrás, hazai támogatás, magán forrás) finanszírozandó projektek kapcsolódó megvalósulás projekt rövid fejlesztési projekt projekt gazda összköltség, finanszírozás helyszíne címe irány sorszáma neve MFt lehetséges forrása (település) sorszáma Tornacsarnok rekonstrukciója Piaci vásárcsarnok kialakítása Bácsalmás Város Önkormányzata Bácsalmás Város Önkormányzata Bácsalmás Bácsalmás Ft Ft TÁMOP /II Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok ÚMVP, DAOP /G megvalósítás tervezett indítása (év, hónap) Szabadidős és Rekreációs Központ továbbfejlesztése, felújítása A helyben keletkező biológiai, komposztálható hulladékok újrahasznosításá nak megoldása. Hitéleti és szociális segítségnyújtás a Bácsalmás Város Önkormányzata Madaras Község Önkormányzata Bácsalmás Város Önkormányzata Bácsalmás Madaras Bácsalmás, Kunbaja, Katymár Ft Ft Ft TÁMOP /II Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok KEOP Települési szilárd hulladékgazdálkodá si rendszerek DAOP Rehabilitációs és hosszú idejű 26/97. oldal

27 Bácsalmási Kistérségben (imaházak külső, belső felújítása, idősek otthona építése) Katymár község turisztikai infrastruktúráján ak kialakítása ( horgásztó, rekonstrukció, vendégház kialakítás, kulturálisszellemi értékek megőrzése, vadászturizmus ) Komplex települési inkubátor ház program ( Flexibilis telephelyek vállalkozásoknak Katymáron ) ( 1 db külső telephely és 1 db belső telephely kialakítása. A külső inkubátorház termelő míg a belső inkubátorház szolgáltató számára nyújt telephelyet ) max. 50 legfontosabb projekt Katymár Község Önkormányzata Katymár Község Önkormányzata Katymár Ft- DAOP ápolási ellátás fejlesztése Katymár Ft DAOP /G 27/97. oldal

28 IV. 4. Ütemezés induló projektek száma induló projektek igényelt támogatása, MFt Induló projektek sorszáma befejeződő projektek száma befejeződő projektek igényelt támogatása, MFt össz 21 db 1 db db 2 322,5 142, , db 1 db 1 db ,4 142,5 207, db IV. 5. Ütemezés indoklása (amennyiben eltér az időarányostól) A projekteket a es akciótervi időszakra terveztük. Amennyiben időben döntés születik a projektek támogathatóságáról, akkor indíthatóak a beruházások és tartható az ütemezés. max. ½ oldal 28/97. oldal

29 V. Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva 1. Gazdaságfejlesztés projekt sorszáma 1. fejlesztési irány 1-es (de kapcsolódik a 3-ashoz és a 4-eshez is) sorszáma projekt rövid címe Kistérségi Székhely Integrált Fejlesztése - Tudás és információs központ projekt gazda neve Bácsalmás Város Önkormányzata kapcsolattartó neve, Zalántai Endre elérhetősége megvalósulás helyszíne Bácsalmás (település) összköltség, Ft Ft igényelt támogatás, Ft Ft amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt 1. Felnőttképzési központ 1.1. Építés: 1.2. Eszközbeszerzés: 1.3. Képzés: 2. Bácska helyi klaszter 2.1. Marketing 2.2 Egyéb 3. Egyéb érintett operatív program és prioritás kapcsolódás a fejlesztési irányhoz számszerű outputok (indikátorok, értékkel) DAOP 5.1.2/D Kistérségi székhelyek integrált fejlesztése a komplex programmal kezelendő LHH kistérségekben Humán infrastruktúra, gazdaságfejlesztés Akadálymentes épített vagy felújított helyiségek száma (db): 2 Felújítással, bővítéssel érintett terület (m2): Akkreditált képzési, oktatási programok száma (db): Képzési program:1 db Kidolgozott képzési anyagok száma (db): számszerű eredmények (indikátorok, értékkel) A program keretében megkötött képzőhely és gyakorlóhely közötti szerződések száma (db/év): 10 db/év Az új képzéseket elvégzett szakemberek száma (fő/év): Szamai képzések esetében: 120 fő/év Egyéb képzések esetében: 60 fő/év Tanfolyami képzés/tréningek száma (db/év): 10 db/év Hány támogatott tanfolyam indulna (db/év): 5 db/év Szakmai képzésekben résztvevők száma (fő/év): 130 fő/év Konferenciák száma (db/év): 5 db/év Konferencián résztvevők száma (fő/év): 300 fő/év Képzést eredményesen elvégzők száma (fő/év): 100 Új városi funkciók betelepedése / a fejlesztés nyomán elérhető (köz- és profitorientált) szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen (db): 2 db Továbbképzésben résztvevő pedagógusok száma (fő): 30 fő Továbbképzést eredményesen elvégző pedagógusok száma (fő): 25 fő 29/97. oldal