FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Átírás

1 1 1 FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó I. kötet: Megalapozó vizsgálat Készítette:PÉCSÉPTERV STÚDIÓ Kft, 7621 Pécs, Rákóczi u. 1.

2 2 Készítette:PÉCSÉPTERV STÚDIÓ Kft, 7621 Pécs, Rákóczi u. 1.

3 3 Aláíró lap Fadd településfejlesztési koncepciójának és településrendezési tervének megalapozó vizsgálatához vezető településtervező: Csaba Gyula építőmérnök, vezető településtervező TT1, É táj és zöldterületi szaktervező Böszörményi Krisztina táj- és kertépítész mérnök K/ építész szaktervező: dr. Csaba Ders építészmérnök, településmérnök TT, É régész szakértő: dr. K. Németh András régészeti szakértő sz.ny.sz.: közlekedéstervező: Lovas Attila építőmérnök Tkö közmű szaktervezők Keresztes László építőmérnök TV-T Dlusztus Alajos Fadd Településfejlesztési Koncepciója és Településrendezési Terve Megalapozó vizsgálat

4 4 villamosmérnök TE környezetvédelmi szaktervező Böszörményi Krisztina környezetvédelmi szakmérnök TK , SZT tervező munkatárs: Kiszely Szabolcs településmérnök Készítette:PÉCSÉPTERV STÚDIÓ Kft, 7621 Pécs, Rákóczi u. 1.

5 5 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések A területrendezési tervekkel való összefüggések A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek - az adott település fejlesztését befolyásoló - vonatkozó megállapításai Fadd hatályos településfejlesztési döntései A település településrendezési tervi előzményei A település társadalma A település humán infrastruktúrája A település gazdasága Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere Településüzemeltetési szolgáltatások A táji és természeti adottságok Zöldfelületi rendszer Az épített környezet Közlekedés Közművesítés Környezetvédelem Katasztrófavédelem Ásványi nyersanyag lelőhely HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ MELLÉKLETEK Fadd Településfejlesztési Koncepciója és Településrendezési Terve Megalapozó vizsgálat

6 6 Ábrajegyzék ábra: Funkcionális térségek Magyarországon ábra: Városhálózati struktúra Magyarországon ábra: A városi ranggal rendelkező települések Tolna megyében ábra:5oo fő alatti települések Tolna megyében ábra: Az OFTK hosszútávú céljai 2030-ig ábra: Fadd Településszerkezeti terve ábra: A közötti népességnövekedés ábra: A közötti évi átlagos népességnövekedés a év végi lakónépesség arányában ( ), ábra: A közötti évi átlagos természetes szaporodási ráta a év végi lakónépesség arányában ( ), ábra: A közötti évi átlagos vándorlási egyenleg a év végi lakónépesség arányában ( ), ábra: 100 gyermekkorúra jutó időskorú az állandó népességből (fő), ábra: A cigány nemzetiségűek aránya a népességből 2011, % ábra: A 17 éven felüliek között a legalább érettségivel rendelkezők aránya 2011, % ábra: A foglalkoztatottak aránya a teljes népességből (%), ábra: Egy állandó lakosra jutó befizetett személyi jövedelemadó (Ft), ábra: Az összkomfortos és komfortos lakások együttes aránya (%), ábra: Fadd településrészei ábra: Más településről bejáró általános iskolások aránya (%), ábra: 1000 főre jutó regisztrált vállalkozások száma (db), ábra: 10 fő feletti foglalkoztatottal rendelkező regisztrált vállalkozások aránya ( ), ábra: Fő gazdasági ágazatok szerinti megoszlás ábra: átlagos négyzetméterenkénti átlagárak Fadd környezetében, ábra: A foglalkoztatottak aránya a teljes népességből (%), ábra: Egy állandó lakosra jutó befizetett személyi jövedelemadó (Ft), ábra: Fadd erdőterületei ábra: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, erdőtelepítésre alkalmas terület ábra: A Duna Dunaföldvár és Fadd között ábra: A Duna Fadd és Báta /Tolna m./ közötti szakaszának szabályozási térképe ábra: Régi képeslap ábra: Régi képeslap ábra: Tájképvédelmi övezetek Madocsa környékén ábra: A település területének beépítési periódusai ábra: Területhasználat ábra: Faddi beépítés és területhasználat ábra: Dombori beépítés és területhasználat ábra: Telekstruktúra és beépítettség vizsgálat ábra: Kritikus közterület szélesség ábra: Fadd tulajdonvizsgálat ábra: Dombori tulajdonvizsgálat ábra: Régészeti lelőhelyek...74 Készítette:PÉCSÉPTERV STÚDIÓ Kft, 7621 Pécs, Rákóczi u. 1.

7 ábra: Faddon található műemlék és környezete ábra: Faddon található védett objektumok ábra: Az épített környezet problémái ábra: A település és környékének országos közúthálózata ábra: A település és környékének közlekedési hálózata ábra: Motorizációs szint ábra: Rákóczi utca - keskeny burkolat ábra: Mátyás király utca - korszerű belterületi útprofil ábra: Közösségi közlekedés ábra: Kedvezőtlen kialakítású kerékpártároló ábra: Megfelelő kerékpár támasz ábra: Nagyvízi Meder ábra: A háztartási gázfogyasztók számának alakulása között ábra: A szél energiája Magyarországon ábra: Az évi átlagos napfénytartam (óra) Magyarországon az közötti időszak alapján ábra: Megújuló. energiaforrások hasznosítására javasolt területek ábra: Fadd és környékének talajtípusa Magyarország genetikai alaptérképén ábra: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete ábra: Nagyvízi meder területe Fadd térségében ábra: OKIR (Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer) vízbázis védőterületek ábra: Felszín alatti vizek érzékenységi besorolása Fadd területén ábra: Nitrátérzékeny terület ábra: Magyarország földrengés-veszélyeztetettsége ábra: Rendszeres belvízjárta terület övezete - Nagyvízi meder övezete ábra: Madocsa vízrajzi veszélyeztetettsége ábra: Fadd nyilvántartott ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület ábra: Az épített környezet problémái ábra: Korlátok ábra: Szegregáció Fadd Településfejlesztési Koncepciója és Településrendezési Terve Megalapozó vizsgálat

8 8 Táblázatok: táblázat: I. átfogó cél és tematikus céljai táblázat: II. átfogó cél és tematikus céljai táblázat: III. átfogó cél és tematikus céljai táblázat: A területrendezési tervek hatása a településre táblázat:felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában táblázat: Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül táblázat: Természetvédelem alatt álló területek táblázat: a területfajták megoszlása táblázat: 5112 út 2013-ra vonatkozó keresztmetszeti forgalma táblázat: út 2013-ra vonatkozó keresztmetszeti forgalma táblázat: 5112 út 2030-ra vonatkozó keresztmetszeti forgalma táblázat: út 2030-ra vonatkozó keresztmetszeti forgalma táblázat:levegőminőségi zónacsoportok táblázat: SWOT analízis Készítette:PÉCSÉPTERV STÚDIÓ Kft, 7621 Pécs, Rákóczi u. 1.

9 9 BEVEZETÉS Fadd Településfejlesztési Koncepciója és Településrendezési Terve Megalapozó vizsgálat

10 10 A megalapozó vizsgálat követi a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) mellékletében foglalt tartalmat, és él a Kormányrendelet 5. (3), illetve 9. (6) által felkínált lehetőséggel, azaz a vizsgálat tartalmát a település méretének, sajátosságainak, településhálózatban betöltött szerepének megfelelően alakítja. A helyzetfeltáró munkarészben összegyűjtöttük a településről, környezetéről és viszonyrendszeréről a hozzáférhető adatokat, majd a helyzetértékelő munkarészben ezeket egymásra hatásukban, SWOT analízisben összegeztük. Készítette:PÉCSÉPTERV STÚDIÓ Kft, 7621 Pécs, Rákóczi u. 1.

11 11 1 HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Fadd Településfejlesztési Koncepciója és Településrendezési Terve Megalapozó vizsgálat

12 TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK, A TELEPÜLÉS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, TÉRSÉGI KAPCSOLATOK Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció értelmében a fejlődés motorjai a környezetükkel szoros kapcsolatban lévő városok és városhálózatok, valamint a kiemelkedő táji értékű térségek. Mindezek szem előtt tartásával az OFTK olyan funkcionális térségeket határoz meg ( ábra), amelyek a jövőben egy-egy, nemzeti szinten is jelentős gazdasági, társadalmi vagy környezeti feladatot fognak ellátni, integrálódva a nemzeti szintű társadalmi és területi munkamegosztásba ábra: Funkcionális térségek Magyarországon (Forrás: OFTK, pp. 109.) A térségi szemlélet érdekében az OFTK kijelölte a növekedés elsődleges színtereit és hálózatait. Ezeket olyan városok alkotják, amelyek kiemelkedő telephelyi lehetőségeik, jelenlévő és potenciális befektetőik, vállalataik, térségi beágyazódottságuk révén a növekedés dinamikus térségeiként jelennek meg a hazai településszerkezetben ( ábra). Tolna megyének ez a térsége egyrészt jó mezőgazdasági adottságú terület, ami a települések gazdasági életében a mai napig jelentős szerepet játszik; másrészt pedig gazdasági-technológiai magterületként is funkcionál. Készítette:PÉCSÉPTERV STÚDIÓ Kft, 7621 Pécs, Rákóczi u. 1.

13 ábra: Városhálózati struktúra Magyarországon (Forrás: OFTK, pp. 142.) A település az ország belső (ipari-logisztikai) és a külső (nagyvárosi) gyűrűje között félúton helyezkedik el, a városhálózat hiányaival és az aprófalvas térségekkel rendelkező Tolna megye kedvező helyén, a Duna menti urbanizációs tengely elemét képező Paks, Tolna és Szekszárd között ábra: A városi ranggal rendelkező települések Tolna megyében (Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis, 2013.) ábra:5oo fő alatti települések Tolna megyében (Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis, 2013.) A nagyközségi státuszú Fadd a szekszárdi kistérséghez és a tolnai járáshoz tartozik. A 6 kmre lévő Tolna járásközponti szerepén túl nem jelent vonzást Faddra, a 19 km-re lévő Szekszárd és a 21 km-re lévő Paks az intézményeivel, kereskedelmével, szolgáltatásaival és munkahelyével viszont jelentős vonzást gyakorol. Fadd-Domborinak, mint üdülőhelynek térségi jelentősége van. Fadd Településfejlesztési Koncepciója és Településrendezési Terve Megalapozó vizsgálat

14 A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK Fadd fejlesztési lehetőségeinek megismeréséhez és a fejlesztési céljainak helyes megválasztásához célszerű megismerni a Faddot magába foglaló nagyobb területegységeknek és Szekszárdnak mint járási székhelynek - a fejlesztési terveit. Európai Unió Duna Régió Stratégiája Duna régió magában foglalja a Duna teljes hazai szakaszát, a Duna hazai vízgyűjtő területére eső térségeket, a Duna menti tájakat. A térség fejlesztésének főképp turisztikai, vízgazdálkodási, természetvédelmi, illetve közlekedési relevanciája egyértelmű. A térség fejlesztése európai jelentőségű, átfogó gazdaságfejlesztési hatással járhat, például a Duna hajózhatóságának kérdésében. A Duna térség fejlesztésének kapcsolódása a kilenc EU tagállam és az öt nem EU tagállam által jegyzett Duna Régió Stratégiához vitathatatlan, tehát a makroregionális, határon átnyúló vonatkozása is jelentős. Magyarország ehhez kapcsolódó fejlesztéspolitikai feladatai: A magyarországi Duna-térség fenntartható fejlesztése, természeti területeinek, tájainak és kulturális értékeinek védelme, megőrzése. Az itt élők életminőségének javítása, infrastrukturális feltételeik javítása, boldogulásuk elősegítése. A régió gazdaságának és versenyképességének, illetve az ott élők jólétének fenntartható módon történő növelése, valamint egy virágzó, fejlődő és vonzó térség létrehozása. Az Európai Unió Duna Makro-regionális Stratégiájának megvalósítása, kiemelten a magyarországi Duna minősítéssel (EUDRS minősítési rendszer) rendelkező projekteken keresztül. Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) Az OFTK a kormányzati fejlesztéspolitika 2030, illetve között megvalósítandó stratégiai céljait, prioritásait jelöli ki. A koncepcióban foglaltak szerint Magyarország ban Kelet-Közép-Európa egyik vezető gazdasági és szellemi központja lesz, lakosságának biztonságos megélhetést biztosító, az erőforrások fenntartható használatára épülő versenyképes gazdasággal, azzal összefüggésben gyarapodó népességgel, megerősödött közösségekkel, javuló életminőséggel és környezeti állapottal. Ennek érdekében az OFTK négy hosszú távú, 2030-ig szóló átfogó fejlesztési célt, valamint 13, az átfogó célokénál egyenként jóval szűkebb tárgykörű ágazati és területi specifikus célt fogalmaz meg. Készítette:PÉCSÉPTERV STÚDIÓ Kft, 7621 Pécs, Rákóczi u. 1.

15 ábra: Az OFTK hosszútávú céljai 2030-ig Az OFTK az alábbi, Madocsa fejlesztési lehetőségeit is meghatározó, főbb területpolitikai irányokat és teendőket határoz meg: hálózati szemlélettel működő, valamint települési adottságokat és lehetőségeket figyelembe vevő területi tervezési folyamat kialakítása, amely decentralizált térszerkezet kialakulását és hálózatos térszerkezetet eredményez a város-vidék együttműködése, a kölcsönös előnyökön nyugvó, együttműködéseken alapuló kapcsolatrendszer kialakítása Fadd Településfejlesztési Koncepciója és Településrendezési Terve Megalapozó vizsgálat

16 16 A koncepció célja, hogy kijelölje Tolna megye lehetséges kitörési pontjait, meghatározza azokat a főbb fejlesztési irányokat, amelyekre a megye a 2030-ig terjedő időszakban különös hangsúlyt érdemes fektetni. hatékonyan és fenntarthatóan működő gazdasági térszerkezet megvalósítása az adott térség valós potenciáljainak, igényeinek és kitörési lehetőségeinek felismerésével periférikus térségek felzárkóztatása a helyi adottságaik figyelembe vételével Az OFTK megyei szinten megjelölt fejlesztési irányok közül Madocsa térségét a következők érinthetik: innovatív környezeti ipar és energetika lehetőségeinek megteremtése működő tudásbázisokkal, az atomerőmű fejlesztéséhez kapcsolódó szak- és felsőoktatási képzés biztosítása. piacképes, hagyományosan jelenlévő ipari ágazatok fejlesztése (élelmiszeripar, textilés bőripar, fémfeldolgozás), mezőgazdasági termékek feldolgozása, piaci értékesítése; a biotermelés ösztönzése, az agrármarketing tevékenység fejlesztése. a turizmus jelenlévő ágazatainak fejlesztése, tematikus összekapcsolása A megye területfejlesztési koncepciója A megye jövőképe ( Itthon Tolnában ) 2030-ra célként fogalmazza meg, hogy a Tolna megyei emberek boldogok, elégedettek legyenek; aktívan, egészségesen és egészséges környezetben éljenek városban és a vidéki kistelepüléseken egyaránt; és ezáltal otthonuknak tekintsék Tolna megyét. A koncepció 3 átfogó célt és a célokhoz fejlesztési területenként 2-4 stratégiai célt jelöl meg. Gazdaságfejlesztés: Új K+F+I és logisztikai központok kialakítása iparáganként és termékpályánként Széles körű, gazdasági célú vállalkozói együttműködések (klaszterek, projektszervezetek) támogatása a Tolna megyei vállalkozások piaci szerepvállalásának megerősítése érdekében ágazatonként, illetve termékpályánként A helyi mezőgazdasági alapanyag-termelési igényekhez igazított helyi logisztikai alközpont kialakítása funkcionális térségenként A helyi alapanyag-termelési igényekhez igazított térségi logisztikai bázisok kialakítása a megyét érintő jelentősebb vasúti, közúti, vízi közlekedési csomópontokban Piacképes, hagyományosan jelen lévő ipari ágazatok, valamint a kiemelten magas kézimunka igényű könnyűipari tevékenységek fejlesztése A megyei bőr- és textilipari, illetve kézimunka igényes könnyűipari kapacitások növelése A helyi mezőgazdasági alapanyagokra épülő, magas hozzáadott értékű élelmiszer- és feldolgozóipari kapacitások kiépítése A megyei gépgyártási kapacitások erősítése, elsősorban az autóipari, szerszámgépgyártás területén és az elektronikai iparban A megye természeti erőforrásainak, táji, természeti és épített környezeti értékeinek megismertetése, fenntartható hasznosítása és tematikus összekapcsolása Duna menti rekreációs térség kialakítása, térségi turisztikai csomag létrehozása A Szekszárdi és Tolnai Borvidék és a pincefalvak borturisztikai és gasztronómiai kínálatának növelése: infrastrukturális fejlesztése, rendezvények szervezése Kerékpáros turizmus feltételeinek fejlesztése: Szekszárd-Tolna- Fadd- Dombori, kapcsolódás az EuroVelo hálózathoz Készítette:PÉCSÉPTERV STÚDIÓ Kft, 7621 Pécs, Rákóczi u. 1.

17 17 Környezeti elemek fenntartható hasznosítására irányuló fejlesztések: fontos a természeti és táji értékek megőrzése, a táj szerkezetében és karakterében bekövetkezett kedvezőtlen irányú változások fékezése, megállítása, a természetközeli élőhelyek megőrzése. Vállalkozások versenyképességének erősítése Társadalmi megújulás: Oktatásfejlesztés, hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci esélyeinek javítása A közoktatás színvonalának javítása (e-oktatás) A minőségi oktatáshoz való hozzáférés biztosítása és a korai iskolaelhagyás csökkentése A szociális ellátórendszer fejlesztése A civil szféra megerősítése Helyi identitás és kulturális élet fejlesztése közösségi terek és programok létrehozásával Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok munkához jutásának elősegítése Hátrányos helyzetű csoportok befogadásának elősegítése A kedvezőtlen demográfiai folyamatok negatív hatásainak mérséklése Családbarát foglalkoztatáspolitika, az atipikus foglalkoztatás lehetőségeinek kiterjesztése Életminőség javítása és vonzó élettér kialakítása a településeken gazdasági funkcióbővítéssel Kulturális, sport és szabadidős-rekreációs lehetőségek bővítése Települési infrastruktúra és közszolgáltatások fejlesztése A közszféra infrastruktúrájának energiahatékonyságával kapcsolatos beavatkozások Városfejlesztéssel kapcsolatos beavatkozások (közterek, barnamezős területek rehabilitációja, természet értékvédelem, környezetvédelem) Szociális városrehabilitáció Bevételteremtő, értéknövelő, költségcsökkentő fejlesztések Vidékfejlesztés: Nagy hozzáadott értékű mezőgazdasági termékek előállítása, feldolgozása, piaci értékesítés és agrármarketing A helyben előállított termékek piaci értékesítésének elősegítése Minőségi haltenyésztés és -feldolgozás Vidéki életminőség javítása és a rurális térségek népességmegtartó képességének elősegítése Helyi és helyközi tömegközlekedés keresletorientált racionalizálása Vidékies jellegű városok fejlesztése Helyi erőforrásokra támaszkodó energiahasznosítás Szabadidősport önszerveződésének támogatása és intézményi hátterének biztosítása Tolna megye Területfejlesztési Koncepciója a megyén belüli különféle sajátosságokkal rendelkező területi részegységekre is fejlesztési célrendszert határoz meg. Madocsa a Duna menti rekreációs térség területegységhez sorolható. A rekreációs térség kettős osztatú. A településektől távolabb eső területeken a természeti értékek feltárása, a vízi sportok és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások dominálnak. A Duna menti települések közül a római Limes révén több is várományosa világörökségi címnek. A térség jelenleg magas színvonalon csupán közúton érhető el, további lehetőségeket rejt a vízi személyszállítás újjáélesztése turisztikai jelleggel. Fadd Településfejlesztési Koncepciója és Településrendezési Terve Megalapozó vizsgálat

18 18 A kistérség fejlesztési programja A szekszárdi kistérség fejlesztési programja az alábbi kiemelt fejlesztési csomagokat tartalmazza: az aktív és egészséges élethez kapcsolódó közösségi infrastruktúrafejlesztés, települési környezet integrált, környezettudatos megújítása, barnamezős területek rehabilitációja, települési környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése, energiahatékonyság növelése, fenntartható közösségi mobilitás, egészségügyi alapellátás, járóbeteg ellátás, szociális alapszolgáltatások, közszolgáltatás és közigazgatás, szegregációs területek rehabilitációja, alternatív foglalkoztatás, munkavállalói készségek közelítése a gazdasági igényekhez, helyi identitás növelése, közösségfejlesztés és társadalmi befogadás, civil szervezetek település lakosok kapcsolat erősítése, CLLD típusú fejlesztések. A járásközpont fejlesztési koncepciója és integrált településfejlesztési stratégiája Tolna városának 2004-ben készült hosszú távú városfejlesztési alapcélja az adottságokra és lehetőségekre alapozott kiegyensúlyozott fejlődés feltételeinek megteremtése. A város erre épülő jövőképe három elemet tartalmaz: egészséges, lakható város, ahol jó a társadalmi közérzet, megfelelő az ellátás, igényes a települési környezet, amellyel azonosulnak lakói, a befektetőket és a turistákat pedig vonzza, amely táji környezetét és épített értékeit tiszteletben tartja, elérhetőségének javulására alapozva erősíti kistérségi szerepét, és komplexszé teszi gazdasági szerkezetét, partneri viszonyban a térség más településeivel, az országos és megyei fejlesztési elképzeléseket figyelembe véve alakítja ki fejlesztési terveit, programjait, ezzel is növelve saját esélyét a fejlesztési források megszerzéséért folytatott versenyben. A fentiekre figyelemmel az alábbi hosszútávú célokat tűzi ki: a természeti értékek védelme, a tájhasználat egyensúlyának helyreállítása, a települési környezet minőségének javítása, a település örökségének védelme az infrastruktúra fejlesztése, felkészülés a település népességének növelésére, a gazdaság és az idegenforgalom fejlődésének elősegítése, a megközelíthetőség javítása, településközi együttműködés, a városközpont fejlesztése. Tolna város 2023-ig elérendő, középtávú stratégiai célkitűzései városi szintű tematikus célokat foglalnak magukban. Készítette:PÉCSÉPTERV STÚDIÓ Kft, 7621 Pécs, Rákóczi u. 1.

19 19 A középtávú stratégiai célokból az alábbi városi szintű tematikus célok vezethetők le: I. A lakhatás minőségének javítása T1. Vonzó városközpont kialakításának folytatása T2. A Holt-Duna parton városi rekreációs terület kialakítása T3. Környezetkímélő városi és térségi közlekedésfejlesztés, illetve energiagazdálkodás T4. Humán infrastruktúra minőségi fejlesztése, sport- és rekreációs területek kialakítása táblázat: I. átfogó cél és tematikus céljai II. Versenyképes, fenntartható, több lábon álló, helyi gazdaság erősítése a foglalkoztatottság bővítésével T5. Gazdaságfejlesztésre alkalmas területetek fejlesztése, gazdasági együttműködések kialakítása T6. A térség turisztikai kínálatának bővítése T7 A térségi mezőgazdasági termelésre alapozott ellátólánc kialakítása T8. Az identitás-tudat erősítése táblázat: II. átfogó cél és tematikus céljai III. Települési identitás, társadalmi kohézió javítása T9. A szociális intézményrendszer megerősítése T10. A társadalmi integráció erősítése táblázat: III. átfogó cél és tematikus céljai Az Integrált Településfejlesztési Stratégiában szereplőprojektek között az alábbiak igényelnek Faddot is érintő térségi együttműködést: Térségi hivatásforgalmi kerékpárút hálózat kialakítása. Ezek közül a legfontosabb a Szekszárd-Fadd vonal, de a Bogyiszló-Tolna vonalat is célszerű beütemezni. Térségi turisztikai célú kerékpáros közlekedés fejlesztése. A Duna menti európai kerékpárút-hálózat (EuroVelo 6) térséget érintő szakaszának tervezése folyamatban van. A kerékpárút megépítésével jelentősen megnőne a térség turisztikai célra használható kerékpáros útvonalak hossza. E projekthez kapcsolódva, de ettől függetlenül is szükséges a térség turisztikai elemeit felfűző kerékpárút hálózat kialakítása. Ilyen irány lehet a Tolna-Sió-töltés-Duna-part-Gemenci erdő illetve Tolna- Dombori útvonalak. Fontos a Dunán való átkelési pontok elérése is az M9 Duna-hídja és a Gerjen-Kalocsa komp. (Illetve ma már inkább a paksi Duna-híd) Ebből a szempontból mindegy, hogy a Duna melyik partján fog haladni az EuroVelo 6. Mindkét esetben át kell jutni a Dunán a kerékpárút hálózattal. A Duna holtágainak vízrendszerére alapozott egységes turisztikai projekt kialakítása, ezen belül a holtágak vízutánpótlásának és kezelésének egységes fenntartható rendszerré alakítása. A vízutánpótlás rendszerének kialakításában és működtetésében Fadd és Tolna önkormányzatának, a Paksi Atomerőműnek és az illetékes Vízügyi Igazgatóságnak az együttműködésére van szükség. A turisztikai projektben az érintettek köre tovább bővül Bogyiszlóval, Gerjennel és Szekszárddal, a Duna-Dráva Nemzeti Parkkal, és a téma ilyen kiterjedése miatt a Tolna Megyei Önkormányzattal. Fadd Településfejlesztési Koncepciója és Településrendezési Terve Megalapozó vizsgálat

20 A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK A tervhierarchia legmagasabb szintjén az Országos Területrendezési Terv (a továbbiakban: OTrT) áll, amelyet az országgyűlés a évi XXXVI. törvénnyel hagyott jóvá és 2008-ban, valamint 2013-ban módosított Az OTrT határozza meg az ország egyes térségeinek térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, ill. erőforrások védelmére. Az OTrT az ország szerkezeti tervét, valamint az országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában. A térségi, illetve megyei területrendezési tervek hivatottak a térségi területfelhasználási kategóriák és övezetek kijelölésére, az országos területfelhasználási kategóriák, övezetek figyelembe vételével, azok pontosításával. Tolna Megye Területrendezési Tervét Tolna Megye Közgyűlése a 1/2005. (II. 21.) számú rendelettel fogadott el és a 2/2012 (II. 17.) számú rendelettel módosított. A területrendezési intézkedéseket és ajánlásokat amelyek többek között a településrendezés számára iránymutatást tartalmaznak a megyei területrendezési terv elhatározásainak érvényre juttatása érdekében határozattal fogadta el a Közgyűlés. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) kormányrendelet szerint a településrendezési tervekben igazolni kell a tervezett fejlesztések területi terveknek való megfelelőségét. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. tv. 23/A. (4) bekezdése szerint az országos területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályoknak a kiemelt térség vagy a megye területére vetítve, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási szabályoknak a település közigazgatási területére vetítve kell teljesülniük. Fenti előírás következtében településrendezési terv készítés esetén az összhangot a területfelhasználási kategóriák és a megyei övezetek tekintetében a vonatkozó megyei területrendezési tervvel, az országos övezetek tekintetében az OTrT-vel is kell biztosítani. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. tv. 23/A. (2) bekezdése kimondja, hogy a településrendezési tervek készítése során: az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatoknak a település közigazgatási területére vetített hossza legfeljebb +/-5%-kal térhet el a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek szerkezeti tervében ábrázolt nyomvonalváltozattól, kivéve, ha külön jogszabályban meghatározott területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat a nagyobb eltérést indokolja; az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek által érintett területeket az érdekelt államigazgatási szervek állásfoglalása alapján kell lehatárolni oly módon, hogy a kiemelt térségi és a megyei övezet területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb +/-5%-kal változhat. Készítette:PÉCSÉPTERV STÚDIÓ Kft, 7621 Pécs, Rákóczi u. 1.

21 21 Az Országos Területrendezési terv térségei A Tolna Megyei Területrendezési Terv térségei A területrendezési tervek hatása a településre Fadd az OTrT szerkezeti tervében Fadd a TmTrT szerkezeti tervében Fadd jelenlegi területhasználata Az OTrT Szerkezeti Terve a következő területfelhasználási térségeket jelöli Faddra: Vegyes területfelhasználású térség A település közigazgatási területének keleti részét ebbe a térségbe sorolja. A terület túlnyomó részt mezőgazdasági művelésű, az erdők jelenléte nem jelentős. Mezőgazdasági térség A település nagy részét idesorolja az országos terv. Erdőgazdálkodási térség A déli határon, valamint a Duna és a töltése közötti részre jelöl ilyen térséget a terv. Vízgazdálkodási térség Az OTrT a település területén vízgazdálkodási térségként szerepelteti a közigazgatási területet érintő Duna holtágat és a Dunát. Települési térség Az ország szerkezeti terve Fadd belterületét jelöli települési térségként. Építmények által igénybe vett térség Az ország szerkezeti terve a település területét érintő meglévő közúthálózat elemeit jelöli. A TmTrT Térségi Szerkezeti Terve a következő területfelhasználási térséget jelöl Faddra. Vegyes területfelhasználású térség A község közigazgatási területnek nagyobb részét sorolja ebbe a térségbe a megyei terv, minta az országos. Ezen területek hasznosítása többnyire nagyparcellás szántókra korlátozódik, néhol egy-egy erdőrészlet is bele esik. Mezőgazdasági térség A település nyugati rész tartozik ide. Erdőgazdálkodási térség Ezen térség kisebb foltokban jelenik meg a megyei terven. Vízgazdálkodási térség A külterületen két meghatározó vízgazdálkodási terület van, a Duna, és annak holtága. Ezen kívül még megjelennek a megyei szerkezeti terven kisebb csatornák is. Települési térség Fadd belterületi részei hagyományosan vidéki települési térségbe tartoznak. Építmények által igénybe vett térség A műszaki infrastruktúra területe tartozik ebbe a kategóriába, köztük a közlekedési hálózatok elemei. A jelenlegi területhasználat eltérése a területrendezési tervektől: Kisebb eltérések vannak a tervek között, ezek pedig a mezőgazdasági és az erdőgazdálkodási területek váltakozásából adódnak. Fadd Településfejlesztési Koncepciója és Településrendezési Terve Megalapozó vizsgálat

22 22 Az Országos Területrendezési terv övezetei A Tolna Megyei Területrendezési Terv övezetei Faddra von A térségi övezetek vonatkozásában az OTrT 31/B. -a alapján a megyei terv módosításáig, az OTrT által megállapított övezeteket kell figyelembe venni a településrendezési terv készítése vagy módosítása során, akkor is, ha a megyei terv tovább részletezi az övezetet. Az OTrT ábrázolását is felülírja az aktuális államigazgatási szervek által adott adatszolgáltatás. Az országos övezetek közül a település területét a következő övezetek érintik: Országos ökológiai hálózat övezete Magterület, ökológiai folyosó Övezettel é Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi es megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes es természetközeli élőhelyeit es azok kapcsolatait nem veszélyezteti. Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával Magterület: zöld, Ökológiai folyosó: narancssárga Az országos ökológiai hálózat jelölése megegyezik a megyei tervvel. A magterület és ökológiai folyosó övezetében beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és Magterület: A megyei te Duna-Dráva esetben a s

23 külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete Övezettel é Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete nem érinti Fadd közigazgatási területét A településrendezési eszközökben a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetét a mezőgazdasági terület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni. Jó termőhel

24 24 Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Erdőtelepítésre javasolt terület Övezettel é A kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetét az országos terv ábrázolja, azonban az illetékes államigazgatási szerv adatszolgáltatásként megküldte az övezet pontos lehatárolását, így ez alapján kerül jelölésre az övezete. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani es bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. A hatályos megyei terv együtt ábrázolja a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületet és az erdőtelepítésre alkalmas területet. Az előbbit az OTrT és az illetékes államigazgatási szerv adatszolgáltatása is másképp jelöli, míg az utóbbit az OTrT erdőtelepítésre javasolt területként nevesíti. Ezek alapján a tárgyi övezetet a megyei terv aktualizálásáig figyelmen kívül hagyjuk. A kiváló term

25 Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület Országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület Övezettel é A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete területét a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv és annak alapján a településszerkezeti terv pontosítja. Az érintett területre a kiemelt térség és a megye területrendezési tervének megalapozó munkarésze keretében meg kell határozni a tájjelleg helyi jellemzőit, valamint a település teljes közigazgatási területére készülő településrendezési eszköz megalapozó vizsgálata keretében meg kell határozni a tájjelleg megőrzendő elemeit, elemegyütteseit, valamint a tájképi egység és a természeti adottságokhoz igazodó hagyományos tájhasználat helyi jellemzőit. A pontosított területre a tájképi egység és a hagyományos tájhasználat fennmaradása érdekében a helyi építési szabályzatban A hatályos megyei terv tovább bontja az OTRT által meghatározott tájképvédelmi területeket, de a hatályos OTrT ezt felülírta, így ezen felosztás már csak jelzés értékű. Az övezetet illetékes álla vesszük figy

26 26 Ásványi nyersanyagvagyon-terület övezete Bányatelke Az ásványi nyersanyagvagyon-terület övezete nem érinti Fadd közigazgatási területét. A Bányásza bányatelkek Országos vízminőség-védelmi terület övezete Övezettel é

27 Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete Rendszeresen belvíz járta terület övezete Nagyvízi m A nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. A rendszeres belvízjárta terület övezetében új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a vízügyi igazgatási szerv a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul. Világoskék:

28 28 Natura 2000 Natura 2000 A Natura 2000 területeket nem a területrendezési tervek jelölik, azonban ezek is hasonló korlátokat jelentenek a települések számára táblázat: A területrendezési tervek hatása a településre (Forrás: OTrT, TMTT, adatszolgáltatások) A Duna-Drá alapján leha

29 A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVEINEK - AZ ADOTT TELEPÜLÉS FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ - VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI A települést 5 Tolna megyei és 2 Bács-kiskun megyei település határolja. Tengelic A településrendezési terv 2006-ban készült, amit azóta többször módosítottak. A terv nem tartalmaz Fadd települést befolyásoló megállapításokat. Dunaszentgyörgy A településrendezési terv 2008-ban készült. A terv nem tartalmaz Fadd települést befolyásoló megállapításokat. Gerjen A településrendezési terv 2003-ban készült, amit azóta egyszer módosítottak. A terv nem tartalmaz Fadd települést befolyásoló megállapításokat. Bátya A településrendezési terv 2013-ban készült. A terv nem tartalmaz Fadd települést befolyásoló megállapításokat. Fajsz A településrendezési terv 2015-ban készült. A terv nem tartalmaz Fadd települést befolyásoló megállapításokat. Bogyiszló A településrendezési terv 2005-ban készült, amit azóta többször módosítottak. A terv nem tartalmaz Fadd települést befolyásoló megállapításokat. Tolna A településrendezési terv 2010-ben készült, amit azóta többször módosítottak. A terv nem tartalmaz Fadd települést befolyásoló megállapításokat. Fadd Településfejlesztési Koncepciója és Településrendezési Terve Megalapozó vizsgálat

30 FADD HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEI A hatályos fejlesztési koncepció vonatkozó megállapításai A fejlesztési koncepció kialakításhoz annak idején feltételezték, hogy a térség a gyorsforgalmi utak megépülésével a jelenleginél lényegesen jobb helyzetbe kerül. Ez nagy hatással lesz a munkahelyteremtés elősegítésére és a turizmus megalapozására. A tervezett útfejlesztések a Dombori üdülőterület felértékelődését eredményezi, várható a népesség nemzetközi közlekedési folyosók felé költözése, biztosítható az alacsony társadalmi státuszú réteg felemelkedése, a közeli városok a magasabb szintű ellátást biztosítani tudják. a gazdaság fejlődése egyre kevésbé lesz értelmezhető települési léptékben, a település nagysága nem teszi lehetővé, hogy intézményi és munkahelyi ellátás tekintetében önellátó legyen. azzal, hogy Fadd a Duna-menti urbanizációs tengelyen egy nemzetközivé fejlődő közlekedési folyosóban fekszik, az ellátásokat települési együttműködés keretében tudja lakóinak megadni, a holtág véges eltartóképessége miatt az üdülőterület bővítése korlátozható, a holtág és a Duna vízminőségének javítása a megoldódik. Fadd 2002-ban készült településfejlesztési koncepciója szerint a község hosszútávú célja, hogy lakosainak egészséges, a kor színvonalának megfelelő, esztétikus lakókörülményeket, az idelátogató turisták számára jó minőségű üdülési feltételeket nyújtson, partneri viszonyban a térség más településeivel együttműködve alakítsa ki fejlesztési elképzeléseit, programjait. A hosszútávú céljainak elérésére a koncepció szerint - az alábbi célokat és programokat kell megvalósítania. A tájhasználat egyensúlyának helyreállítása Korlátozott mezőgazdasági tevékenységeket szabad csak folytatni az ökológiailag érzékeny területeken. Dombori környezetében erdőtelepítést kell végrehajtani. A szántóterületek tagolása érdekében erdősávokat kell telepíteni. A gyepes területeket védelem alá kell helyezni. A Faddi holtág, a Solymos patak mente, a régi Faddi-Duna kiszáradt medre (Bovár) védett területekké kell, hogy váljanak. A településen található egyedi tájértékeket védelem alá kell helyezni. A településközi együttműködések fejlesztése Az ellátó-rendszert ésszerűen kell kialakítani és működtetni, figyelembe véve a környező települések kapacitásait és igényeit. A pályázati rendszerben a területfejlesztési támogatások minél hatékonyabb megszerzése érdekében térségi szemlélettel kell megjelenni. A népesség természetes fogyását ellentételező betelepülés elősegítése Új lakótelkeket kell kialakítani. Az infrastrukturális hátteret folyamatosan fejleszteni kell. A környezetvédelmi intézkedések meghozatala Készítette:PÉCSÉPTERV STÚDIÓ Kft, 7621 Pécs, Rákóczi u. 1.

31 31 A hulladékelhelyezést meg kell oldani. Az ivóvízbázis védelmét biztosítani kell. Meg kell szüntetni a holtágak további szennyezését. A lakó- és üdülőterületeket terhelő közúti forgalom csökkentését el kell érni. A lehetséges kavics és homokbánya környezeti terhelését szabályozási tervi eszközökkel korlátozni kell A turizmus fejlődésének támogatása Támogatni kell a vízi- és horgászturizmus, valamint a kikötőket kiszolgáló infrastruktúra fejlesztését. Kerékpárutakat kell építeni. Elő kell segíteni a külterületeken a lovasturizmus létrejöttét. Horgászturizmus elősegítése a Dombori holtágon. A falusi turizmus fejlesztését szorgalmazni kell. A Bartal kastély esetében inkább az épület kulturális, idegenforgalmi hasznosítását kell szorgalmazni, valamint lehetővé kellene tenni a kastélypark látogathatóságát. A kulturális és épített örökség védelme Helyi védelem alá kell helyezni a település hagyományos építészetének még fellelhető emlékeit. Fadd Településfejlesztési Koncepciója és Településrendezési Terve Megalapozó vizsgálat

32 A TELEPÜLÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEI A hatályban lévő településrendezési eszközök Fadd egységes településrendezési terve ban készült, a Településszerkezeti Tervét az 144/2002. (XII.16.) számú határozattal, Helyi Építési Szabályzatát és az annak mellékletét képező Szabályozási Tervét a 10/2003. (V. 13.) rendeletével fogadta el a Képviselőtestület. Területfelhasználás a külterületen A bovári területen, a Duna egykori medrének vonalában helyi természetvédelmi területet javasol a terv, ezzel a Faddi-holtág, mint természetes élőhely ténylegesen meghosszabbítható és az élő Dunával egy újabb helyen összeköthető. A jelentős mértékű szélerózió fékezése céljából mezőgazdasági véderdő-sávokkal javasolja tagolni a nagy összefüggő szántóterületeket. Az erdősávokat a leghatékonyabban az uralkodó északnyugati szélirányra merőlegesen, egymástól méteres távolságban kell elhelyezni. Másik funkciója ennek az, hogy télen a közlekedést gátló hóátfúvásokat megakadályozza. A község határában található szeméttelepet fel kell számolni, a területét pedig rekultiválni. A hulladékelhelyezést regionális hulladéklerakóhoz történő csatlakozással kell megoldani. Dombori üdülőterületet déli irányból méter széles véderdő kell, hogy körülvegye, amely a mezőgazdasági területektől határolja el. Közlekedési hálózat A Domboriban lévő kikötő és gabonatároló megközelítésére Bogyiszló felől javasol elkerülő utat. Így a korábban Dombori üdülőterületét terhelő forgalom erre az útra átterhelődik. A kerékpárút hálózatot a hierarchia elvének értelmében a megyei területrendezési tervben meghatározott módon kell kialakítani. A Domboriban található kikötők számára vízi közlekedési területeket kell lehatárolni. Új területfelhasználások A Volent-öbölhöz vezető út mentén, a vízparton közparkot javasol a terv, amely azért indokolt, mert a községben annak ellenére, hogy az vízpartra települt nem érzékelhető a vízfelület a partig nyúló teleksorok miatt. A közpark környezetében lévő szántóterületen, a vízpart közelében valósulhat meg egy igényes lakóterület úgy, hogy a vízpart közterületen megközelíthető marad. A hullámtérben található lakóterületeket az árvízvédelem érdekeinek megfelelően vízgazdálkodási területként kell definiálni, és az ide vonatkozó szigorú előírásokat a szabályozási tervben is érvényre kell juttatni. Készítette:PÉCSÉPTERV STÚDIÓ Kft, 7621 Pécs, Rákóczi u. 1.

33 33 A holtág parti sávjait - feltöltés révén - összefüggő zöldterületként lehet hasznosítani. A belterület területfelhasználási rendszere Fadd belterületén az intézményhálózat területileg szétszórtan, egy intézményesedő lakóterületen helyezkedik el. Ez a lakóterület fokozatosan kereskedelmi-szolgáltató funkcióval bővül ezért településközponti vegyes területbe célszerű sorolni. Fadd belterületén lévő iparterületeket a lakóövezetek közvetlen közelsége miatt célszerű kereskedelmi-gazdasági területként definiálni. Az így meghatározott földrészleteken zavaró hatású ipari tevékenység nem végezhető, jelentős környezeti terhelést okozó tevékenységek eleve kizárhatók. Ennek az elvnek az alapján átsorolásra került a Mátyás király utcai olajsajtoló telke, valamint a temető szomszédságában található ipari terület. A beépítetlen, mezőgazdasági használatú belterületi ingatlanokat külterületbe kell sorolni. A további lakóterület fejlesztések számára a már meglévő nagyméretű lakótelkekből álló tömbbelsőkben célszerű helyet biztosítani. A tervben a Volent-öböl környezetében egy igényes, kertvárosias jellegű lakóterület jelenik meg. A településszerkezeti terv tisztázza a Domboriban lévő strandok és a közlekedési területek helyét, lehatárolja az üdülőházas és a hétvégiházas üdülőterületeket, valamint az azokat kiszolgáló településközponti vegyes övezeteket. Örökségvédelem Fadd közigazgatási területe rendkívül gazdag régészeti leletekben. A legkülönbözőbb korok és kultúrák kisebb-nagyobb leletei túlnyomórészt a belterülettől északra találhatók, amelyek a kulturális örökség védelméről szóló törvény értelmében védelmet élveznek. A település hagyományos építészetének emlékei a vizsgálati szakaszban összegyűjtésre kerültek. Az épületek illetve építmények a helyi védelem H1 vagy H2 kategóriájába tartoznak. A szabályozási terv feltüntetni a helyi védett objektumokat, amelyek részletes leírását a szabályozási terv mellékleteként kiadott örökségvédelmi hatástanulmány tartalmazza. A község ősi magját a település keleti lakótömbjei alkotják. A helyi értékvédelem határán belül lévő területet védett településszerkezetként kell kezelni. Az itt történő építés esetén az építési engedélyezés speciális szabályokkal egészül ki, amelyet a helyi építési szabályzatban kell kifejteni. Belterületi határ módosítása A Volent-öböl és a település között kialakított új lakóterület kialakítása, a Domboriban létrehozott telekosztás, valamint a belterületi mezőgazdasági területek külterületbe sorolása miatt a belterületi határvonalat megfelelő ütemben módosítani kell az alaptérképi állapothoz képest. Fadd Településfejlesztési Koncepciója és Településrendezési Terve Megalapozó vizsgálat

34 34 A hatályos településszerkezeti terv megvalósult elemei Megvalósult a Volent öböl üdülőterülete mellett egy lakóterület fejlesztés, a Holt Duna melletti sáv belterületbe vonása a Volent öböltől délre, Domboriban új terület belterületbe vonása, a település gerjeni kijáratánál megvalósult a gazdasági terület fejlesztése ravatalozó építés céljából a Mátyás király utca használaton kívüli szakaszát a köztemetőhöz csatolták a Tanács utca végén gazdasági terület kijelölése. Készítette:PÉCSÉPTERV STÚDIÓ Kft, 7621 Pécs, Rákóczi u. 1.

35 ábra: Fadd Településszerkezeti terve (Forrás: Pécsépterv Stúdió Kft.) Fadd Településfejlesztési Koncepciója és Településrendezési Terve Megalapozó vizsgálat

36 A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA Demográfia, népesség A ma nagyközségi rangú település a január 1-i 4294 főjével Tolna megye legnagyobb nem városi rangú települései közé tartozik, és e tekintetben több Tolna megyei kisvárost is megelőz. A középkori mezőváros népessége a törökdúlást követően már a XVIII. század végére elérte az főt. Népessége1870-től 1960-ig végig 5000 fő felett maradt, majd egy ugrásszerű csökkenés következett be. Az 1960-nal kezdődő évtizedben 13 %-al csökkent a népesség, majd a következő 4 évtizedben a csökkenés összesen 5 %-ra lassult ábra: A közötti népességnövekedés (Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis) Az ország demográfiai trendje, vagyis a népesség 1985 óta tartó folyamatos csökkenése összességében mind Faddra, mind a térségére jellemző. Amíg annak mértéke a járáson belül 5 % felett alakult, és a tolnai városokban is elérte a 7,3 %-ot, addig ez Fadd esetében 5% alatti maradt. Készítette:PÉCSÉPTERV STÚDIÓ Kft, 7621 Pécs, Rákóczi u. 1.

37 ábra: A közötti évi átlagos népességnövekedés a év végi lakónépesség arányában ( ), (Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis) A lakosságszám változását két tényező befolyásolja: egyrészről a természetes szaporodás vagy fogyás, másrészről pedig a vándorlási egyenleg. A természetes szaporodás/fogyás az élveszületések és a halálozások számának különbségét mutatja. Faddon hasonlóan az országos trendhez természetes fogyás tapasztalható, 1000 főre jutó mértéke 3 fő. A negatív természetes szaporodás szinte az egész megyére jellemző, melynek mértéke a következő térképpárról is megállapítható. A járásban kivétel nélkül mindenhol negatív az egyenleg ábra: A közötti évi átlagos természetes szaporodási ráta a év végi lakónépesség arányában ( ), (Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis) A vándorlási egyenleg a településre beköltözők és a kiköltözők különbségét jelenti. Faddon az odavándorlások és az elvándorlások különbözete a 90-es években pozitív volt és majdnem kompenzálta a természetes fogyást. Az utóbbi 10 évben volt csak negatív az Fadd Településfejlesztési Koncepciója és Településrendezési Terve Megalapozó vizsgálat

38 38 egyenleg. A járás egészét vizsgálva az éves kiugrások kevéssé jellemzők, a trend azonban megegyezik, azaz mindenhol meghaladja az elvándorlók száma az odavándorlókét ábra: A közötti évi átlagos vándorlási egyenleg a év végi lakónépesség arányában ( ), (Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis) A népesség korösszetételét tekintve az országos trendeknek megfelelően, a lakosság folyamatosan öregszik, amelynek eredményeképp 2013-ban a 0-14 év között korosztály aránya 16,4%, míg a 60 évesnél idősebbek aránya 22,6 % volt. Ez 138,2%-os öregedési indexet (a 0-14 és a 60- évesek egymáshoz viszonyított aránya) eredményez, amely járás többi településénél jobb érték ábra: 100 gyermekkorúra jutó időskorú az állandó népességből (fő), 2013 (Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis) Háztartás, család Faddon, hasonlóan a többi hazai településhez a lakások száma meghaladja a háztartások számát. Azonban az a jelenség is megfigyelhető, hogy a háztartások átlagos létszáma csökken, azaz a nagy családok helyett előtérbe kerülnek az 1 fős háztartások, vagy a 2 fős Készítette:PÉCSÉPTERV STÚDIÓ Kft, 7621 Pécs, Rákóczi u. 1.