Kollégiumpedagógiai szempontok a pedagógusképzésben
|
|
- Karola Illés
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Barna V.: Kollégiumpedagógiai szempontok a pedagógusképzésben és továbbképzésben 141 Barna Viktor Kollégiumpedagógiai szempontok a pedagógusképzésben és továbbképzésben A pedagógusképzés és továbbképzés több elemében is szükséges és lehetséges megjeleníteni a kollégiumpedagógiai aspektust. Szakmai-elméleti megközelítésben: a középiskolai szaktanár-képzési kurzusok alapozó pedagógiai és pszichológiai tantárgyainak tematikájában és vizsgáin; a hallgatói portfóliókban; szak- és/vagy speciálkollégiumok tematikájában. Nevelési és terepgyakorlati megközelítésben: kollégiumi gyakorlat az egyéni és csoportos, ill. az összefüggő tanítási-nevelési és a közösségi pedagógiai gyakorlatokon. Pedagógus-továbbképzéseken: kollégiumi nevelőtanár szakos képzés; pedagógus szakvizsga és szakirányú továbbképzéseken; órás akkreditált továbbképzési programokon; szakterületi konferenciákon. Kulcsszavak: tanárképzés és továbbképzés, nevelőtanári kompetenciák, kollégium-pedagógia Bevezetés A kollégium mint a köznevelési rendszer önálló intézménytípusa (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 7. (1) h) bekezdés) a középfokú nevelés-oktatás mostohagyermeke. Miközben társadalmilag determinált szükségessége és haszna a pedagógiai elméleti és a jogi aspektusból 1 is igazolt, a gyakorlatban mindez nem, vagy csak erősen korlátozottan érvényesül. A kollégiumpedagógia elismertsége annak ellenére, hogy a hazai neveléstörténetben is gyakran kiemelt szerepet kapott 2 még a szakmai közvéleményben is igen alacsony szintű, a laikus partnerek szemében pedig a kollégium inkább egy erősen redukált feladatkörrel rendelkező kiszolgáló létesítményként jelenik meg 3. Sajnos a felsőoktatás oldaláról nézve sincs ez másképp. A pedagógusképző kurzusokon legfeljebb a már említett neveléstörténeti megközelítésben tárgyalják, de a jelenlegi funkcióiról, és főleg az ezekhez rendelt pedagógiai elméleti és módszertani vetületekről legfeljebb elvétve esik szó. A jóindulattal figyelmetlenséggel magyarázható kiszorulás másik megnyilvánulása, hogy a kollégiumpedagógia a szakmai fejlesztésekben is esetlegesen (de az esetek döntő többségében még úgy sem) jelenik meg 4. De miért is tartom fontosnak, hogy a kollégiumpedagógia a jelenleginél nagyobb súllyal legyen jelen a pedagógusképzésben és továbbképzésben? 1 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 2 Dr. Pogány Mária: A magyar középiskolai kollégiumok mint hungaricumok című tanulmányában a kollégiumoknak a hazai köznevelésben betöltött progresszív szerepét igazolja (Pogány, 2005). 3 Ezt igazolja, hogy a 2015 őszén létrehozott szakképzési centrumokhoz csatolt kollégiumok elveszítették addigi szakmai önállóságukat, megszűnt a kollégiumvezető státusz, jobb esetben munkaközösségként funkcionálhatnak. 4 Erre példa, hogy a TÁMOP B.2-13/ Pedagógusképzést segítő hálózatok továbbfejlesztése a Dél-Dunántúl régióban című pályázat során a fejlesztő mikrocsoportok eredeti körében sem szerepelt a kollégium, csak egy szerencsés véletlen nyomán sikerült integrálni a területet.
2 142 Horizontok II. A pedagógusképzés reformjának folytatása Két egymáshoz szorosan kapcsolódó adatsort hozhatunk fel ennek alátámasztására. A KSH adatai szerint es tanévben a kb. 490 ezer középfokú képzésben részvevő tanuló 5 közül 50 ezer vett igénybe ellátást az ország mintegy 450 kollégiumában. Vagyis a teljes érintett populáció több mint 10%-a! Hasonló a kép a pedagógusok esetében is: a közelítően 36 ezer középiskolában dolgozó tanár 6 között kb kollégiumi nevelőtanár van, ami szintén a 10%-os szint közelében van. 7 Ez utóbbi adat akkor válik igazán érdekessé, ha azt vizsgáljuk, hogy kikből is állhat ez a pedagógusközeg. A korábban már említett Nkt 3. mellékletében rögzítik, hogy milyen végzettségekkel és szakképzettségekkel tölthető be a munkakör. Ezek a képesítések: kollégiumi nevelőtanár, gyógypedagógus, szociálpedagógus, játék- és szabadidő-szervező tanár, tanulási és pályatanácsadó tanár, tehetségfejlesztő tanár, hittanár-nevelő tanár, a nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszának megfelelően tanító, tanár. A praxisban azonban a kollégiumban dolgozó pedagógusok zöme az utolsóként említett körből rekrutálódik. Csak egy (az első) olyan kategória van, amelyben egyértelmű hangsúlyt kap a kollégiumpedagógia, míg a többire érvényes a korábban is említett esetlegesség. Ha ezeket a körülményeket a praxis oldaláról közelítjük meg, akkor kimondhatjuk: minden (a törvényi felsorolásban szereplő) pedagógus potenciális kollégiumi nevelőtanár 8, és ez igaz a pedagógusképzésben jelenleg és/vagy a későbbiekben részvevő hallgatókra is. Habár e sorok írója csak közvetett információkkal bír a pedagógusképzés helyzetéről és perspektíváiról, kijelenthető, hogy a végzős hallgatók döntő többségének nincs kellő mennyiségű releváns tudása a kollégiumi pedagógiai munkáról, a gyakorlatokon pedig még ilyen mértékben sem jelenik meg ez a terület. Ezt az állítást támasztja alá Vopaleczky György is, amikor kijelenti, hogy a nevelőtanárok nem voltak megfelelően szakmailag felkészülve-felkészítve a feladataikra (Vopaleczky, é.n.). Természetesen igazságtalanok lennénk, ha nem vennénk figyelembe, hogy a tanárképzés során elsajátított és/vagy a szakmai gyakorlatban megtapasztalt általános, gyakran igen modernnek tekinthető pedagógiai kompetenciák nem lehetnének alkalmasak a kollégiumi pedagógiai tevékenység megalapozására. Ugyanakkor a konkrét közeg ismeretének hiánya ezek alkalmazását is csak egy meghatározott adaptációs időszak után teszik lehetővé. 9 Ezért is fontos, hogy a pedagógusjelöltek legalább az alapokat sajátíthassák el a felkészítésük során. A korábban már hivatkozott kutatási-fejlesztési projekt (TÁMOP B.2-13/ Pedagógusképzést segítő hálózatok továbbfejlesztése a Dél-Dunántúl régióban) keretében alakult kollégiumi (fejlesztő) mikrocsoport kidolgozta azokat a javaslatokat, amelyeket a kollégiumpedagógia szempontjából ajánlott a pedagógusképző intézmények számára. Ezeket foglaljuk most össze. Egy előzetes megjegyzés: a mikrocsoport tagjai tapasztalt kollégiumpedagógusok, akik elsősorban a szakma gyakorlati oldaláról közelítették meg a kérdéskört, és kevéssé tudták figyelembe venni azt a körülményt, hogy a felsőoktatás jelenleg is folyó átalakítási folyamatában létrejött kényszerpályák erősen korlátozzák ezeknek a praxis oldaláról szükségesnek tartott ajánlásoknak a realizálását. Erre több utalás is érkezett a Pécsi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének és az Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskolának szervezésében lezajlott Horizon- 5 [ ] 6 [ ] 7 A kollégiumi tanulói és nevelőtanári adatok a Kollégium Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség adatbázisából származnak. 8 Jelen tanulmányban nem részletezem, hogy milyen sokszor anomáliák sorát is felvonultató a nevelőtanárrá válás intézményi gyakorlata. Erről egy korábbi írásomban már beszámoltam (Barna, 2015). 9 Intézményvezetői gyakorlatom (23 év) alapján bizton állítom, hogy a betanuláshoz legalább két tanévre van szükség, de ez nagymértékben függ a befogadó közeg attitűdjétől és a belépő nevelőtanár affinitásától is.
3 Barna V.: Kollégiumpedagógiai szempontok a pedagógusképzésben és továbbképzésben 143 tok és dialógusok elnevezésű konferencián. A jelen tanulmány szerzője által tartott szekció-előadáson részvevő egyetemi oktató 10 opponensi hozzászólásában több javaslat kapcsán is jelezte, hogy a kötött kurzusokon szinte lehetetlen a kollégiumpedagógiai aspektus direkt megjelenítése. A kollégiumpedagógia megjelenítésének lehetséges területei a pedagógusképzésben Szakmai-elméleti képzési aspektus A bevezetőben leírtak alapján szükségesnek látszik, hogy a kollégiumpedagógia elméleti vonatkozásai kerüljenek be a középiskolai szaktanár-képzési kurzusok alapozó pedagógiai és pszichológiai tantárgyainak tematikájába. Ajánlhatjuk ezt annak ellenére, hogy két komoly probléma is akadályozhatja e törekvés megvalósíthatóságát. Egyrészt igazodni kell azokhoz a tematikákhoz, amelyek meghatározzák a potenciálisan szóba jöhető tantárgyak tartalmát, és amelyekben bejósolhatóan eredendően nem lesznek jelen a kollégiumi nevelésre vonatkozó elemek. Másrészt tudomásul kell venni, hogy az érintett oktatói gárda sem rendelkezik feltétlenül kollégium-specifikus ismeretekkel. (Lehet, hogy az lehetne az első lépés, hogy őket készítsük fel erre a feladatra?...) Figyelemben tartva az előző fenntartásokat, valamivel könnyebben integrálható tartalomként tételezhetjük a Kollégiumi nevelés országos alapprogramját. Ez a tulajdonképpeni kollégiumi NAT, ami nagyban igazodik az Alaptantervhez, különös tekintettel a fejlesztési területek nevelési célok (NAT) és a kollégiumi nevelés feladatai (KNOAP) strukturális és tartalmi közelségére. Az alapprogramot tehát mintegy leágazást lehetne tárgyalni, amelyben a hasonló tartalmak mentén a szervezeti különbségekre kellene a hangsúlyt fektetni. A kötött képzési tematikák miatt alig feltételezhető, hogy a vonatkozó tantárgyak lezárásához kapcsolódó vizsgákon, szigorlatokon tételsorba kerülhetnek azok a kollégiumpedagógiai ismeretek, amelyeket az adott tantárgy, tantárgyak tematikájában is exponáltak. Ugyanakkor a kollokviumokon érintőlegesen ki lehetne térni azokra a tartalmakra, amelyekről a hallgatók információkkal rendelkezhetnek (pl. szituációelemzések formájában). Eredetileg azt is javasoltuk, hogy legyen lehetőség a pedagógiai tárgyú záró- és szakdolgozatok esetében kollégiumpedagógiai irányultságú témaválasztásra. Miután a tanárképzés átalakítása magával hozza az ún. hallgatói portfólió, mint beszámoltatási forma megjelenését, ezt az ajánlást átírhatjuk erre a formulára. Vagyis a képzés lezárásához legyen minimális elvárás, hogy a hallgatók valamilyen kollégiumi tárgyú portfólióelemmel rendelkezzenek (pl. esettanulmány, kiemelten a kapcsolódó reflexiók). Az előzőeknél talán könnyebben keresztülvihető kollégiumpedagógiai szak- és/vagy speciálkollégiumok indítása. Itt azonban feltételként állíthatjuk, hogy a témakörök kidolgozásában, tanításában legyen lehetőség (gyakorló vagy partner-) kollégiumban dolgozó szakértő-nevelőtanár bevonására. Ez egyfajta külsős minőségbiztosítást jelentene, mivel egyrészt garantáltan praktikus megközelítést lehetne alkalmazni, másrészt a bekapcsolódó kollégiumpedagógusok munkássága a képző intézmény részéről előzetes kontrollt kaphatna, ill. elvárás lehetne a magasabb minősítési követelményeknek való megfelelés. (A pedagógus-minősítési rendszer jelenleg kidolgozás alatt álló mozzanatai, ti. a mester és a kutató pedagógussal szembeni elvárások kijelölése épp az ilyen tevékenység ld. tudásmegosztás meglétére és folytatására apellál.) 10 Dr. Mrázik Julianna PhD, adjunktus, tanszékvezető, intézetvezető helyettes, PTE BTK Neveléstudományi Intézet, Nevelés- és Oktatáselméleti Tanszék.
4 144 Horizontok II. A pedagógusképzés reformjának folytatása Ajánlások a szakmai és terepgyakorlatokhoz Vélhetően a praxishoz kötődés szemellenzője okán került a fejlesztő mikrocsoport által fontosnak tartott ajánlások közé a hallgatói gyakorlatok akár csak minimális mértékű kollégiumi kapcsolódása. Úgy gondoltuk, hogy a pedagógusképzés tanárképző intézményben zajló szakaszában kötelezővé tehető legalább egy kollégiumi hospitálás (egy délután, min. négy foglalkozás látogatása, hospitálási napló készítése), s ugyanígy az elméleti képzést követő gyakorlati évben legalább egy hét eltöltése egy gyakorló vagy partnerkollégiumban, az ott dolgozó mentor/szakmai segítő vezetésével. Az említett opponensi hozzászólásban vázolt körülmények azonban felülírják ezt a törekvést. Tudomásul kell venni, hogy a különböző szabályozási és strukturális akadályok szinte lehetetlenné teszik a kollégiumi gyakorlat direkt módon történő bevitelét a hallgatói gyakorlatok sorába. Ugyanakkor már a szabályváltozások előkészítésekor zajló szakmai vitákban kirajzolódott, hogy a hallgatói gyakorlatok szerepe nem korlátozódhat az oktatásra, hanem ki kell terjednie a munkahely világával való megismerkedésre, az iskolai élet komplex rendszerére, a neveléssel kapcsolatos konfliktusokban való fokozatos részvételre is (Kotschy, 2009:372). Tehát a tanórán kívüli nevelés-oktatás kapcsán indirekt módon megjelenhet a kollégium is. A 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről 2. sz. melléklete meghatározza a hallgatói gyakorlatok formáit ás tartalmát. Ezek a következők (kiemelések a szerzőtől): a képzéssel párhuzamosan, iskolában vezetőpedagógus (vezető tanár) irányításával végzett csoportos pedagógiai és önálló tanítási gyakorlat a tanulók nevelésével, oktatásával és az adott tanárszakhoz tartozó szaktárgyakkal kapcsolatos tanári munka szakos órákon, osztályfőnöki órán, nem szakos órákon történő megfigyelése, elemzése, továbbá legalább 15 önállóan megtartott óra, foglalkozás; a képzéssel párhuzamos közösségi pedagógiai gyakorlat szünidőben vagy szorgalmi idő alatt is teljesíthető közösségi szolgálat, mely egy adott tanulói korosztály tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének (táboroztatás, szakkörök, érdeklődési körök stb.) szervezési, vezetési, programkészítési, közösségépítési területein nyújt tapasztalatokat; az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat a képzésben szerzett elméleti ismeretekre és gyakorlati tapasztalatokra épülő, gyakorlatvezető mentor és felsőoktatási tanárképző szakember folyamatos irányítása mellett köznevelési intézményben, felnőttképzést folytató intézményben végzett gyakorlat. Az iskola és benne a tanár komplex oktatásinevelési feladatrendszerének elsajátítása, illetve az iskolát körülvevő társadalmi, jogszabályi környezet, valamint a köznevelési intézményrendszer megismerése. Területei: o a szaktárgyak tanításával kapcsolatos tevékenységek, o szaktárgyak tanításán kívüli oktatási, nevelési alaptevékenységek, o az iskola, mint szervezet és támogató rendszereinek megismerése. A kollégiumpedagógiai aspektus megjelenítése a szövegben kiemelt területeken értelmezhető. 1. Tehát a képzéssel párhuzamos csoportos és egyéni gyakorlaton történhet a nevelés nem szakos órákon történő megfigyelése, elemzése. A nem szakos óra értelmezésem szerint jelenthet kollégiumi órát/foglalkozást is. Ebben a tekintetben kedvezőbb helyzetet jelent, ha a gyakorlat helyszínéül szolgáló intézmény rendelkezik integrált kollégiumi intézményi egységgel. A hallgatónak (és a gyakorlatvezetőjének) nincs más
5 Barna V.: Kollégiumpedagógiai szempontok a pedagógusképzésben és továbbképzésben 145 dolga, minthogy a megfigyelés körét kiterjeszti a kollégiumra is, és elemzi az ott tapasztalt nevelési problémákat. És akár egy-egy kollégiumi foglalkozás megtartása is lehetséges, akár a hallgató szakjaihoz kapcsolódó kollégiumi felkészítő foglalkozás keretében (pl. szaktárgyi korrepetálás). A gyakorló intézmények többségéhez viszont nem tartozik kollégium, a tanulók ilyen irányú ellátását önálló, vagy más iskolához csatolt kollégium biztosítja. Ebben az esetben csak akkor valósulhatnak meg az előzőekben vázolt tevékenységek, ha a két intézmény szabályozott keretek között együtt tud működni. 2. A közösségi pedagógiai gyakorlat viszont ha az a szorgalmi idő alatt zajlik szinte korlátlan lehetőségeket biztosít a kollégiumi feladatrendszer megismerésére, nota bene az abban történő aktív részvételre. Okkal feltételezhető, hogy a pedagógusképző intézmények székhelyén vagy ahhoz közel van olyan kollégium, amely minden tekintetben alkalmas a tanulók szabadidős tevékenységének szervezésére, vezetésére, és konkrét tapasztalatok szerzésére. (A már citált TÁMOP B.2-13/ projektben kidolgozásra került a partner-intézményekkel, értelemszerűen a partnerkollégiumokkal szembeni elvárásrendszer is, ami rögzíti azokat a személyi és tárgyi, szervezési és egyéb feltételeket, amelyek garantálhatják a hallgatói gyakorlatok szakszerű lebonyolítását.) 3. Végül az összefüggő egyéni gyakorlaton is nyílik lehetőség a kollégiumpedagógiai praxis megismerésére. Itt a gyakorlóhely támogató rendszerének értelmezése jelentheti azt a kiskaput, amin keresztül a hallgató eljuthat a kollégiumba. (Talán itt nem kell részletezni, hogy a kollégium milyen módon tudja az iskolai nevelést-oktatást, személyiségfejlesztést támogatni.) Csak kreativitásra és befogadó attitűdre van szükség, a tanárképző központok kezdeményezésére Ajánlások a pedagógus-továbbképzés terén A pedagógus életpálya során többször is adódik lehetőség vagy kényszer arra, hogy egy tanár pályamódosítást hajtson végre. Előbbit szerencsés esetben a szakmai érdeklődés módosulása generálhatja, de nem kizárható az élethelyzet változása, mint a váltást motiváló tényező. Sajnos egyre gyakoribb a kényszerű átlépés is egyik intézményből egy másikba (ld. intézményi átszervezések, álláshely-csökkentés). A kollégium egy olyan intézménytípus, amely akár szakmaisága révén vonzhatja a pedagógusokat, akár a kényszerhelyzet miatt lehet a pályamódosítás célja. Ezekben az esetekben a motívumoktól függetlenül szükségessé válik valamilyen szakirányú továbbképzésen való részvétel. Ugyanakkor a nevelőtanári beosztásban sok éve dolgozó pedagógusok számára is több mint hasznos lehet a kollégiumpedagógiai továbbképzés. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek a képzések minőségbiztosítási szempontból leginkább a pedagógusképző intézmények kereteiben működhetnek eredményesen. Melyek ezek a képzési területek? Kollégiumi nevelőtanár szak Habár korábban több egyetemen és főiskolán is megpróbálkoztak a szak beindításával, jó ideje csak két intézménybe lehet kollégiumi nevelőtanári mesterképzésre jelentkezni ben Szegeden ötféléves képzést indíthatnak, viszonylag alacsony létszámmal (5 fő nappali, támogatott; 5 fő levelező, önköltséges). Az Eszterházi Károly Főiskola pedig csak önköltséges levelező képzést tervez, viszont csak három féléves időkeretben.
6 146 Horizontok II. A pedagógusképzés reformjának folytatása Megjegyzem, hogy az önköltséges képzések térítési díja viszonylag magas, félévenként 300 ezer Ft, ami nem igazán vonzó, még a pedagógusok jelenlegi bérezése mellett sem, és akkor még nem szóltunk a járulékos kiadásokról (utazás, szállás), ill. a munkáltatót terhelő költségekről (helyettesítés). Végül a képzés vonzerejét gyengíti az a körülmény is, hogy a jelenlegi előmeneteli rendszerben egy újabb mester képesítés megszerzése már nem jár közvetlenül előrelépéssel, bérnövekedéssel. A vázolt problémák ellenére a jobb területi lefedettség érdekében megfontolandó lenne a fővárosban (ELTE) és a Dunántúlon (PTE, NYME) is indítani ilyen, akár csak hasonlóan limitált létszámú kurzusokat. Pedagógus szakvizsga és szakirányú továbbképzés kollégiumi nevelőtanár szakterületen Miközben több tekintetben is kedvezőbb lehet ez a képzési forma, mint a nevelőtanári szak, a 2015-ös képzési kínálatban direkt kollégiumi szakirányú képzéssel nem találkozhatunk 11. Pedig az előnyök egyértelműek. A képző intézmény megfelelő akkreditálás esetén kötöttség nélkül meghirdetheti, és a kurzus bevételi forrásként is kezelhető. A jelentkezésnél pedig komoly motiváció lehet, hogy a szakvizsga mind a konkrét minősítéseknél, mind az előmeneteli rendszer egésze szempontjából is közvetlen előnyökkel jár. Mi lehet az oka annak, hogy az előnyök ellenére nem indul ilyen képzés? A fő ok, hogy jelenleg nincs érvényes akkreditált képzési program ezen a területen. Ismét a már említett opponensi hozzászólást citálhatjuk, miszerint a tanárképző központok vélhetően nyitottak arra, hogy akkreditáljanak és indítsanak ilyen képzést, de szükség lenne olyan együttműködő partnerekre, akik a praxis oldaláról nemcsak kezdeményeznék a képzés indítását, de részt is vennének a program kidolgozásában és az akkreditációs eljárásában. 12 Leginkább arra lenne szükség, hogy kimunkálásra kerüljön egy kollégiumpedagógusi kompetencia-térkép, amihez hozzá lehetne kapcsolni a konkrét képzési tartalmakat és módszereket. Kollégiumpedagógiai témájú órás akkreditált továbbképzési programok A pedagógusok körében egyértelműen a legnépszerűbb képzési forma, mert a hétévente kötelező 120 órás/kredites továbbképzési kötelezettség így teljesíthető a legkönnyebben, a legkisebb erőforrás-igénnyel. Sajnos ebben a műfajban is komoly hiátusok mutatkoznak a kínálat oldaláról. Itt ugyan van indítható akkreditált 30 órás, általános kollégiumpedagógiai témájú képzés, de mivel csak Budapesten indul, ezért a vidéki kollégiumok tanárai számára kevéssé vonzó. Különösen úgy, hogy más rövid képzések (pl. tehetséggondozás, konfliktuskezelés), amelyek közvetve hasznosíthatók a kollégiumi praxisban is, ingyenesen vagy alacsonyabb részvételi díjjal, ill. helyben kerülnek megtartásra. (Megjegyzés: a legnagyobb intézményfenntartó részéről sincs nagy támogatottsága a fizetős továbbképzéseknek, inkább a központilag, általában EU-s forrásokból kidolgozott és megszervezett, ergo költséghatékony képzéseken való részvételt részesítik előnyben. Más kérdés, hogy ezek célirányos, kollégiumi szempontú hasznosíthatósága sok esetben minimum kétséges ) Mindezek ismeretében fontos lenne, hogy minden régióban, minél több pedagógusképző intézményben induljanak rövid kollégiumpedagógiai továbbképzések. Ehhez ugyanolyan együttműködésre lenne szükség, mint amit a szakvizsgás képzéseknél jeleztünk. 11 (forrás: 12 E tanulmány szerzője 2015-től a Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség egyik országos ügyvivője. Felelősségi területe elsősorban a szakmai fejlesztésre irányul. Ebben a funkcióban lehetőség nyílik mind a Szövetség szürkeállományának összefogására, mind a pedagógusképző intézmények felé nyitásra annak érdekében, hogy minél több helyen indulhasson szakvizsgával záruló szakirányú továbbképzés.
7 Barna V.: Kollégiumpedagógiai szempontok a pedagógusképzésben és továbbképzésben 147 És még egy kapcsolódásra felhívnám a figyelmet: a rövid kurzusok adott képzőnél egyrészt egymásra épülhetnének, és ezzel egységes képzési ívet alkothatnának, másrészt integrálhatók lehetnének egy szakirányú képzéshez, így még vonzóbbá lehetne tenni azokat a potenciális jelentkezők számára. Szakterületi konferenciák, szekciók Naivitás lenne azt hinni, hogy a kollégiumpedagógiai terület önálló konferenciák sokaságát tudná tető alá hozni. Habár a Kollégiumi Szövetség évente rendez országos szakmai konferenciát, 3-6 alkalommal szakmai napot, ezek a legtöbb esetben belterjesek, a meglevő tudás disszeminációjára, a jó gyakorlatok közreadására szorítkoznak. A köznevelés irányítói sem mutatnak komolyabb affinitást ezek iránt, csak ritkán tisztelik meg a rendezvényeket személyes jelenlétükkel. Ennek ellenére hasznosságuk nem megkérdőjelezhető. Ugyanakkor szükségesnek látnánk, hogy a kollégiumpedagógia a különböző országos vagy regionális konferenciákon, pedagógusképző intézmények által szervezett szakmai rendezvényeken hivatalból is meg tudjon jelenni. Ezt elvárásként fogalmazhatjuk meg a szervezők számára, vagyis a különböző általános vagy tematikus konferenciák előkészítésekor, a koncepció kidolgozásakor gondoljanak a kollégiumi kiterjesztésre is. A konferenciák jellegétől függően elképzelhetőnek tartanánk önálló szekció alakítását (pl. egy tehetséggondozással foglalkozó szakmai rendezvényen külön kollégiumi szekciót lehetne szervezni), vagy egy vagy több szekcióhoz kapcsolódó előadás, korreferátum beiktatását (mint ahogy ez a Horizontok és dialógusok című konferencián is történt). Hangsúlyozom, a részvétel elsődleges feltétele, hogy a kollégiumi szakma is kapjon információkat a lehetőségekről, vagyis a szervezők közvetlenül is tartsák a kapcsolatot a kollégiumi szakmai körökkel (ld. Kollégiumi Szövetség területi/megyei csoportjai). A kollégiumi megjelenés a konferenciákon több szempontból is pozitív következményekkel járhat. A területet kevéssé ismerő szakemberek, de általában más pedagógiai közösségek tagjai is közvetlen és friss információkhoz juthatnának a kollégiumpedagógia állásáról, fejlesztési irányairól, eredményeiről. A különböző fejlesztési kérdésekkel foglalkozó kollégiumi szakértők szereplési lehetőséghez juthatnának, ami a szakmai előmenetelük, minősítésük szempontjából is fontos fejlemény lehetne. Végül, de nem utolsó sorban ezzel be lehetne vonzani a kollégiumi nevelőtanárokat az ilyen rendezvényekre, és helyzetbe lehetne hozni őket más területek jobb megismerésében, a vélt vagy valós szakmai elszigeteltség feloldásában. Konklúzió Tanulmányomban igyekeztem igazolni, hogy a pedagógusképzés és továbbképzés során érdemes és szükséges a kollégiumpedagógiát a jelentőségének megfelelő módon és szinten kezelni. Az ebből levezetett felvetésekkel, ajánlásokkal azt szeretném elérni, hogy a pedagógusképzéssel foglalkozó intézmények, tanárképző központok szenteljenek nagyobb figyelmet a kollégiumi területnek. Fontosnak tartanám, hogy a javaslataim mentén szakmai együttműködés alakulna ki a képzők és a kollégiumi szakma között, és ennek eredményeként a kollégiumi aspektus szervesen be tudna épülni mind az alap-, mind a továbbképzés rendszerébe. Ehhez felajánlom aktív közreműködésemet.
8 148 Horizontok II. A pedagógusképzés reformjának folytatása Hivatkozások Barna Viktor (2015): Kollégiumi megújulás változó nevelőtanári szerep Új Pedagógiai Szemle szám, ( KOTSCHY Beáta (2009): Új elemek a tanárképzés rendszerében. Educatio 2009/ ( Pogány Mária (2005): A magyar középiskolai kollégiumok mint hungarikumok Kollégium, szám, Vopaleczky György (é.n.): Nevelőtanár? Kollégiumpedagógus? cms40788/kollpednevtan.pdf [ ] szakiranyu?oldal=1&int_id=-1&szer_id=-1&nev=szakvizsga&munkan=&munkae=&mu nkal=&munkat=&finansza=&finanszk=&sorrend= Jogszabályok évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről
Feltáró jellegű kutatás a Pécsi Tudományegyetem tanári, egyéni összefüggő gyakorlatának megvalósulásáról
Arató F.: Feltáró jellegű kutatás a Pécsi Tudományegyetem tanári egyéni összefüggő gyakorlatának 11 Arató Ferenc Feltáró jellegű kutatás a Pécsi Tudományegyetem tanári, egyéni összefüggő gyakorlatának
RészletesebbenSZAKMAI GYAKORLAT AZ OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉSBEN A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN
SZAKMAI GYAKORLAT AZ OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉSBEN A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN A TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT 3/B. MELLÉKLETE Szeged, 2014. június 30. 1 Szakmai gyakorlatok az osztatlan tanárképzésben (a
RészletesebbenAz óvodapedagógus és tanító ideát szolgáló gyakorlati képzés fő jellemzőinek meghatározása, alapelvek
Az óvodapedagógus és tanító ideát szolgáló gyakorlati képzés fő jellemzőinek meghatározása, alapelvek Sontráné dr. Bartus Franciska VÁZLAT: 1. Bevezetés 2. A gyakorlati képzés törvényi háttere, meghatározó
RészletesebbenSzervezeti és Működési Szabályzat 2015/2016
Szervezeti é s M űködési Szabályzat Dombóvári Illyés Gyula Gimnázium (036379) Dombóvári Illyés Gyula Gimnázium Székhelye: 7200 Dombóvár, Bajcsy-Zs. utca 2. Iktatószám:.. Ügyintéző: Dr. Szenyéri Zoltán
RészletesebbenBORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI VÁCI MIHÁLY GIMNÁZIUM, SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 3860 Encs, Petőfi út 60. BEISKOLÁZÁSI TERV 2012-2013.
BEISKOLÁZÁSI TERV 2012-2013. TANÉV A BEISKOLÁZÁSI TERV CÉLJAI Jogszabályi háttér: 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. (3) A nevelési-oktatási intézmény vezetője a továbbképzési program végrehajtására
RészletesebbenAZ EGRI BORNEMISSZA GERGELY SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
A MÚLTAT TISZTELD, S A JELENT VELE KÖSD A JÖVŐHÖZ Vörösmarty Mihály AZ EGRI BORNEMISSZA GERGELY SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA EGER, KERTÉSZ ÚT 128. +36/36-312-166 OM AZONOSÍTÓ:
RészletesebbenMéltó kezdet. A fiatalok foglalkoztatási lehetőségei. Az alapvető jogok biztosának kiadványa 2014
Méltó kezdet Méltó kezdet A fiatalok foglalkoztatási lehetőségei Az alapvető jogok biztosának kiadványa 2014 Méltó Kezdet Méltó kezdet A fiatalok foglalkoztatási lehetőségei Az alapvető jogok biztosának
RészletesebbenMAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM
MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM (1157 Budapest, Kavicsos köz 2-4.) Pedagógiai Program 2
RészletesebbenDózsa György Általános Iskola
037037 Dózsa György Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata Megismerte, véleményezte és elfogadta a Dózsa György Általános Iskola Tantestülete, 2013. márc. 31. Készítette: Veszprém, 2013. márc.
RészletesebbenELTE GYETYÁNFFY ISTVÁN GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
ELTE GYETYÁNFFY ISTVÁN GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2014 Tartalomjegyzék: 1. Az intézmény adatai 4 1.1. Székhely, telephely megjelölése 4 1.2. Jogelőd intézményei 4 1.3.
RészletesebbenJózsefvárosi Egyesített Bölcsődék Központi Szervezeti Egység Szakmai program
Józsefvárosi Egyesített Bölcsődék Központi Szervezeti Egység Szakmai program I. A Józsefvárosi Egyesített Bölcsődék általános Szakmai programja II. A Józsefvárosi Egyesített Bölcsődék tagintézményeinek
RészletesebbenBECSEHELYI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
A BECSEHELYI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A nevelőtestület által elfogadva: 2015. március 10. Módosítva: 2015. augusztus 4-én és 2015. augusztus 24-én. Jóváhagyta: 1 Simonné Benkő Edit intézményvezető
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1378/2014. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1378/2014. számú ügyben Előadók: dr. Bene Beáta dr. Győrffy Zsuzsanna dr. Kozicz Ágnes Az eljárás megindítása Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi
RészletesebbenA kiválasztási kritériumokat tartalmazó tanulmány és az online kérdőív kialakítása
A mesterpedagógusi és kutatótanári fokozatokba sorolható pedagógusok pedagógiai innovációs tevékenységeinek elemzése, javaslat a pilotban részt vevők körére (T-TUDOK) A kutatási/fejlesztési feladat A T-Tudok
RészletesebbenTámogatási Szerződés Minta
Azonosító szám: Támogatási Szerződés Minta amely létrejött egyrészről a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.), mint támogató (továbbiakban: Támogató) képviseletében eljáró
RészletesebbenA Pécsi Tudományegyetem (PTE) Általános Orvostudományi Karán (ÁOK) folyó doktori (PhD) képzés és doktori (PhD) fokozat-odaítélés szervezeti és m
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Általános Orvostudományi Karán (ÁOK) folyó doktori (PhD) képzés és doktori (PhD) fokozat-odaítélés szervezeti és működési szabályzata (ÁOK Doktori Szabályzat) PÉCS 2015 2
RészletesebbenMódosítási javaslatok a Munka Törvénykönyvéhez az ILO javaslatai alapján
Módosítási javaslatok a Munka Törvénykönyvéhez az ILO javaslatai alapján ÁLTALÁNOS MEGJEGYEZÉSEK AZ ILO ÉSZREVÉTELEKBEN 1. Az ILO megjegyzi, hogy az ILO észrevételek hiánya a Memorandumban nem említett
RészletesebbenSZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM PETZ LAJOS EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS INTÉZET ÖNÉRTÉKELÉS 2014. JANUÁR
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM PETZ LAJOS EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS INTÉZET ÖNÉRTÉKELÉS INTÉZMÉNYAKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁSBAN 2014. január Készítette: Az Intézeti akkreditációt előkészítő bizottság: Dr. Nagy Sándor
RészletesebbenTörökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november
Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság
RészletesebbenPenta Unió Zrt. Az Áfa tükrében a zárt illetve nyílt végű lízing. Név:Palkó Ildikó Szak: forgalmi adó szakirámy Konzulens: Bartha Katalin
Penta Unió Zrt. Az Áfa tükrében a zárt illetve nyílt végű lízing Név:Palkó Ildikó Szak: forgalmi adó szakirámy Konzulens: Bartha Katalin Tartalom 1.Bevezetés... 3 2. A lízing... 4 2.1. A lízing múltja,
RészletesebbenKAPOSVÁRI EGYETEM CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY PEDAGÓGIAI FŐISKOLAI KAR
KAPOSVÁRI EGYETEM CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY PEDAGÓGIAI FŐISKOLAI KAR AKKREDITÁCIÓS JELENTÉSE A MAB plénuma által felkért kari látogató bizottság: Fehér Irén CSc Mankovits Tamás DOSz képviselete Bábosik István
RészletesebbenNevelési tanácsadó Logopédiai intézet OM azonosító: 200199
BESZÁMOLÓ a 2010-2011-es tanévről Nevelési tanácsadó Logopédiai intézet OM azonosító: 200199 Czikkely Erika intézményvezető Gyomaendrőd, 2011. július 12. 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Gazdálkodás, tanügyigazgatás
RészletesebbenA Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium nevelési programja és helyi tanterve
"Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy tanítson minket a jól végzett munka örömére és izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit
RészletesebbenMUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1
GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGAELNÖKÖK SZÁMÁRA
TÁJÉKOZTATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGAELNÖKÖK SZÁMÁRA 2016 Szerkesztés lezárva: 2016. április 12. TARTALOMJEGYZÉK I. JELENTKEZÉS AZ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRA... 4 1. A TANULÓI JOGVISZONY FENNÁLLÁSA ALATT TÖRTÉNŐ JELENTKEZÉSEKRŐL...
RészletesebbenHajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.
A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék
Részletesebben6. számú függelék A DOKTORI KÉPZÉS TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA (A DOKTORI SZABÁLYZAT 6. SZÁMÚ FÜGGELÉKE)
6. számú függelék A DOKTORI KÉPZÉS TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA (A DOKTORI SZABÁLYZAT 6. SZÁMÚ FÜGGELÉKE) BEVEZETİ RENDELKEZÉSEK A SZABÁLYZAT HATÁLYA 1. (1) A jelen Szabályzat hatálya kiterjed: a Liszt
RészletesebbenTANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT. mesterképzés (MA, MSc) levelező. Bölcsészettudományi Kar
Indított szakképzettségek: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): Szakért felelős kar: Képzési idő TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT angoltanár, franciatanár, latintanár,
RészletesebbenA tájékoztató tartalomjegyzéke:
A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM MUNKAFELÜGYELETI FŐOSZTÁLYÁNAK 2016. FEBRUÁRBAN AKTUALIZÁLT TÁJÉKOZTATÓJA az építőgép-kezelő munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőgép-kezelők képzéséről szóló 6/1980.
RészletesebbenSAJÓSZENTPÉTERI KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA
A 206/2012.(VIII.30.) határozat melléklete SAJÓSZENTPÉTERI KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2012 Perényi Barnabás igazgató 1 A minıségirányítási program véleményezése és jóváhagyása
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. május 17-i ülésére
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 141/2012. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. május 17-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Térfelügyeleti rendszer üzemeltetése
RészletesebbenÖsszeállította: Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna 2011. június 17.
JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA és GIMNÁZIUM NEVELÉSI TERV 2011. JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM Összeállította: Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna 2011. június 17. 1 JANKÓ JÁNOS
Részletesebben8.3 A szülői munkaközösség... 39 8.4 Az iskolaszék... 39 8.5 Az intézményi tanács... 39 8.6 A diákönkormányzat... 39 8.7 Az osztályközösségek...
S Z E R V E Z E T I É S M Ű K Ö D É S I S Z A B Á L Y Z A T D I Ó S G Y Ő R I G I M N Á Z I U M OM azonosító: 029 262 S z é k h e l y : 3534 Miskolc, Kiss tábornok u. 42. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó
RészletesebbenOSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS. Dr. Csorba Péter Dr. Pusztai Gabriella
Szakfelelős: A pedagógiaipszichológiai modul felelőse: Szakfelelősök: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): Szakért felelős kar: Képzési idő OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS Dr. Csorba
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENS BA KÉPZÉS SZAKIRÁNYAIRÓL
TÁJÉKOZTATÓ A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENS BA KÉPZÉS SZAKIRÁNYAIRÓL Ez a tájékoztató segítséget nyújt a hallgatóknak, hogy mélyebben megismerjék a BA képzés három szakirányát. Az írásos anyagot a szakirányok
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM. Hajnóczy József Kollégium P É C S. Készítette és elfogadta: a kollégium nevelőtestülete 2010. március 31-én
PEDAGÓGIAI PROGRAM Hajnóczy József Kollégium P É C S Készítette és elfogadta: a kollégium nevelőtestülete 2010. március 31-én Bevezető A kollégiumi élet nem más, mint a középiskolás korú, életük legfogékonyabb
RészletesebbenTartalom Tehetséggondozás... 7 A művészeti alapvizsga... 11 A művészeti záróvizsga... 12 2. Az intézmény helyi tanterve... 15
Tartalom 1.1 Nevelő-oktató munkánk pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai:... 2 1.2.2. Oktatás-szervezési eljárásaink:... 3 1.4 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...
RészletesebbenMentori kompetenciák, szerepek, tevékenységek egy vizsgálat tükrében
Kovács K.: Mentori kompetenciák, szerepek, tevékenységek egy vizsgálat tükrében 89 Kovács Krisztina Mentori kompetenciák, szerepek, tevékenységek egy vizsgálat tükrében A tanulmány a Magyarországon folyó
Részletesebben- Szentendre, 2013. -
TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2013. szeptember 1. 2018. augusztus 31. - Szentendre, 2013. - 1. A Továbbképzési program célja Jelen továbbképzési program célja hogy biztosítsa a Szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium
RészletesebbenIV. Szakmai szolgáltatások funkcionális tervezése
Magyarország-Szlovénia Phare CBC Program 2003 A határrégió emberi erőforrás potenciáljának maximalizálása támogatási konstrukció A régióban működő foglalkoztatási paktumok közötti koordináció projekt A
RészletesebbenA NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK
A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései, A nevelési-oktatási
RészletesebbenKORÁNYI FRIGYES GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
KORÁNYI FRIGYES GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Készült: 2013. május 21. Készítette: Bobonka Gyula igazgató Tartalom 1 Bevezető rész... 4 1.1 A szervezeti és működési szabályzat
RészletesebbenIntézmény neve: BOKRÉTA EGYSÉGES ÓVODA-BÖLCSŐDE. Szabályzat típusa: Óvodai szervezeti és működési szabályzat. Intézmény OM-azonosítója: 031393
Intézmény neve: BOKRÉTA EGYSÉGES ÓVODA-BÖLCSŐDE Szabályzat típusa: Óvodai szervezeti és működési szabályzat Intézmény székhelye, címe: 3035 Gyöngyöspata, Fő út 65/a. Intézmény OM-azonosítója: 031393 Intézmény
Részletesebben... Küzdeni, felragyogni, gyõzni a vízen! Ez az élet, nem az üldögélés a kikötõben!
A NYÍREGYHÁZI KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA... Küzdeni, felragyogni, gyõzni a vízen! Ez az élet, nem az üldögélés a kikötõben! Krúdy Gyula Tartalomjegyzék Bevezetés...4 1.Nevelési program...6
RészletesebbenA RUMI RAJKI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA TERVEZET
Rumi Rajki István Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzat 1 A RUMI RAJKI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA TERVEZET Rumi Rajki István Általános Iskola Szervezeti és
RészletesebbenMUNKATERV. a 2011/2012-es tanévre
Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Fertőszentmiklós OM: 030670 9444 Fertőszentmiklós Szent István u. 41-42. Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Fertőszentmiklós MUNKATERV a 2011/2012-es tanévre Az iskolai
RészletesebbenVASS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE
VASS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE 2013. Tartalomjegyzék: 2. A VASS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE... 3 2.1. A választott kerettanterv... 3 2.1.1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások
RészletesebbenA KECSKEMÉTI REFORMÁTUS PÁLMÁCSKA ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
OM - azonosító: 201062 A KECSKEMÉTI REFORMÁTUS PÁLMÁCSKA ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA TARTALOMJEGYZÉK Bevezető 3. Jogszabályi háttér 4. 1. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 5. 1.1 AZ INTÉZMÉNY
RészletesebbenHallgatói szemmel: a HÖK. A Politológus Műhely közvélemény-kutatásának eredményei
Hallgatói szemmel: a HÖK A Politológus Műhely közvélemény-kutatásának eredményei Tartalomjegyzék Elnöki köszöntő... 3 Bevezetés... 4 Évfolyamképviselők és megítélésük... 7 A Hallgatói Önkormányzat és a
RészletesebbenAz Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: A szociális partnerek szerepe A hivatás, a család és a magánélet összeegyeztetése
C 256/102 HU 2007.10.27. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: A szociális partnerek szerepe A hivatás, a család és a magánélet összeegyeztetése (2007/C 256/19) A Tanács jövőbeli
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata
Helyi Esélyegyenlőségi Program Dorogháza Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 5 Célok...
RészletesebbenSzakdolgozati szabályzat
PTE Illyés Gyula Kar Szekszárd Szociális Munka és Szociálpolitikai Intézet Szakdolgozati szabályzat A Pécsi Tudományegyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata a szakdolgozatról (diplomamunkáról) szóló 59-60.
RészletesebbenCélcsoport: tanár szakos, tanító MA levelező/ gyakorló tanárok a közoktatásból
TÁMOP 4.2.2.C -2M 8. sz. munka 2.1.1.8. Személyes interjúkészítés- és elemzés Célcsoport: tanár szakos, tanító MA levelező/ gyakorló tanárok a közoktatásból Készítette: Gulyás Enikő Az interjú alanyai
RészletesebbenBUDAPEST XVI. KERÜLET SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA BUDAPEST FŐVÁJROS. l, XVI. KERÜLETI BUDAPEST 2006.
Elfogadta 655/2006. (XII. 13.) Kt. hat. BUDAPEST XVI. KERÜLET SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA BUDAPEST FŐVÁJROS l, XVI. KERÜLETI BUDAPEST 2006. BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLET ÖNKORMÁNYZATA
RészletesebbenA tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján
A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján Autonómia Alapítvány Közösségfejlesztők Egyesülete Lechner Lajos Tudásközpont Szociális Szakmai Szövetség
RészletesebbenFejlesztések-kutatások a pedagógusok szakmai munkájának támogatása érdekében
Fejlesztések-kutatások a pedagógusok szakmai munkájának támogatása érdekében dr. Kaposi József főigazgató 2014. október 7. Hajdúszoboszló Fejlesztési-kutatási területek 1. Háttér 2. Fejlesztések tankönyvek
RészletesebbenHÍRLEVÉL ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK 2013
HÍRLEVÉL ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK 2013 A törvényalkotó szándékai szerint a tervezett adóváltozások, módosítások nyomán egyszer bbé válik az adózók, vállalkozások élete, csökkennek a vállalkozásokat érint
RészletesebbenPedagógiai program. I. rész NEVELÉSI PROGRAM
Pedagógiai program I. rész NEVELÉSI PROGRAM Orosháza 2015. TARTALOMJEGYZÉK I. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 4 1. A társadalmi igény és az egyéni
RészletesebbenHARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28.
HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28. Tartalomjegyzék A. Nevelési program...2 1 A nevelő-oktató munka alapelvei, területei...6
RészletesebbenVezetői pályázat. EGYMI intézményegység-vezető beosztás ellátására. Meixner Ildikó EGYMI 7700 Mohács, Kórház u. 1-3.
Meixner Ildikó EGYMI 7700 Mohács, Kórház u. 1-3. Vezetői pályázat EGYMI intézményegység-vezető beosztás ellátására Készítette: Bukovics Eszter 2015.06.18. TARTALOMJEGYZÉK I. BEMUTATKOZÁS-------------------------------------------------------------------2.
RészletesebbenSZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS
SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÁLTAL FENNTARTOTT INTÉZMÉNYEK ÉS 100% TULAJDONÚ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA Készítette: Kanyik Csaba Szollár Zsuzsa Dr. Szántó Tamás Szombathely,
RészletesebbenVERSENYTANÁCS. határozatot
VERSENYTANÁCS Ügyszám: Vj-176/2005/40. Iktatási szám: AM/184/2006/35. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Centrum Parkoló Rendszer Parkolás Szolgáltató Kft. (Budapest) eljárás alá vont vállalkozás
RészletesebbenPedagógiai Programja. A Hevesi Körzeti Általános Iskola 2004.
A Hevesi Körzeti Általános Iskola Pedagógiai Programja A legjobb terv is csak terv, vagyis jó szándék. Elkötelezettség nélkül arra, hogy ezt végre is akarod hajtani csak ígéreteid és reményeid vannak,
RészletesebbenTájékoztató tanévnyitó kiadvány a 2008/2009 tanévhez 1
Tájékoztató tanévnyitó kiadvány a 2008/2009 tanévhez 1 Készítette: OKM Közoktatási Főosztály 1 Az elektronikus kiadvány a közoktatás szereplő számára a szakmai munka segítése céljából készült, alkalmazása
RészletesebbenHatályba lépés ideje: 2013. december 21.
Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola és Szakiskola Szervezeti és Működési Szabályzata Hatályba lépés ideje: 2013. december 21. T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK...
RészletesebbenA köznevelési kerekasztal eddigi munkájának értékeléséről, kiemelt figyelemmel a béremelésekre (május 05.)
A köznevelési kerekasztal eddigi munkájának értékeléséről, kiemelt figyelemmel a béremelésekre (május 05.) Sikeres volt a köznevelési kerekasztal működésének első időszaka - értékelt Balog Zoltán emberi
RészletesebbenA Büntetés-végrehajtási Szervezet. Közalkalmazotti. Kollektív Szerz dése
Tervezet a munkáltatói oldal véleményét nem tartalmazza! A Büntetés-végrehajtási Szervezet özalkalmazotti ollektív Szerz dése A közalkalmazottak jogviszonyát szabályozó ollektív Szerz dés létrejött a Büntetés-végrehajtás
RészletesebbenMAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/9942. számú törvényjavaslat a honvédelmet érintő egyes törvények módosításáról Előadó: Juhász Ferenc honvédelmi miniszter Budapest, 2004. április 2 2004. évi törvény a honvédelmet
RészletesebbenNagyasszonyunk Köznevelési Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata
Nagyasszonyunk Köznevelési Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata 0 Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések... 3 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja... 3 1.2 A szervezeti
Részletesebben... Készítette: Nagyné Filimon Csilla igazgató
OM: 200183 A Telegdi Kata Szakiskola és Szakközépiskola Szervezeti és Működési Szabályzata... Készítette: Nagyné Filimon Csilla igazgató A nevelőtestület a 2013. augusztus 24-én megtartott nevelőtestületi
RészletesebbenT á j é k o z t a t ó
T á j é k o z t a t ó a nevelési oktatási intézmények tanévkezdési tapasztalatairól 2012. Az anyagot előzetesen véleményezi az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság 1 2 BEVEZETÉS Tisztelt Képviselő-testület!
RészletesebbenADÓSSÁGKEZELÉSI TANÁCSADÓ KÉPZÉS OKTATÁSI PROGRAMJA
ADÓSSÁGKEZELÉSI TANÁCSADÓ KÉPZÉS OKTATÁSI PROGRAMJA Szociális és Munkaügyi Minisztérium Budapest, 2008. március Engedély száma: Engedélyezem: dr. Lamperth Mónika Tartalom Bevezető 3 1. A KÉPZÉS CÉLJA 2.
RészletesebbenA Pápai Református Teológiai Akadémia minőségbiztosítási rendszere
A Pápai Református Teológiai Akadémia minőségbiztosítási rendszere Annak érdekében, hogy az Akadémián a képzés, a kutatás-fejlesztés, az alap és kiegészítő tevékenységek ellátása magas színvonalon történjék,
RészletesebbenSzervezeti és működési szabályzat
1135 BUDAPEST CSATA U. 20. Szervezeti és működési szabályzat Budapest XIII. Kerületi Csata Utcai Általános Iskola 2013. 10. 1 1. A Szervezeti és működési szabályzat általános rendelkezései, hatálya 1.
RészletesebbenSzervezeti és Működési Szabályzat. Napsugár Óvoda 1112 Budapest Menyecske utca 2.
Szervezeti és Működési Szabályzat Napsugár Óvoda 1112 Budapest Menyecske utca 2. Az intézmény OM azonosítója: 034456 Nevelőtestületi elfogadás határozatszáma: 2013/5. (III.25.) Adamovszky Anita név Intézményvezetői
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program KEOP-2011-4.3.0 MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS c. konstrukcióhoz (jelen pályázati kiírás keretei között kizárólag a megvalósítási szakaszra
RészletesebbenTOVÁBBTANULÁSI LEHETŐSÉGEK A KÁROLY RÓBERT FŐISKOLÁN A 2014/2015. TANÉVBEN (SZEPTEMBERBEN INDULÓ KÉPZÉSEK)
TOVÁBBTANULÁSI LEHETŐSÉGEK A KÁROLY RÓBERT FŐISKOLÁN A 2014/2015. TANÉVBEN (SZEPTEMBERBEN INDULÓ KÉPZÉSEK) Gyöngyös 2014. január 6. 1. FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉSBEN MEGHIRDETÉSRE KERÜLŐ SZAKOK A képzési
RészletesebbenVI. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM 2014. MÁJUS 8.
VI. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM 2014. MÁJUS 8. Az Oktatási és Kulturális Közlöny 2014. évi 8. számának tartalmából: teljes tematikus összeállítás a köznevelés és a felsőoktatás, illetve kulturális élet szabályozására
RészletesebbenKatasztrófa elleni védelem
- 2006 - 2 Készítette: Janik Zoltán 3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 6 1. A katasztrófák jogszabályi megközelítése... 7 1.1. A minősített időszakok fogalma, jellemzői... 7 1.2. Az országvédelem komplex rendszere...
RészletesebbenTájékoztató. a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet 2008. évi el irányzatairól
Tervezet Tájékoztató a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet 2008. évi el irányzatairól Budapest, 2007. október hó A helyi önkormányzatok támogatását a központi költségvetési kapcsolatokból származó
RészletesebbenInnováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon
Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon
RészletesebbenGyóni Géza Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM
1 Gyóni Géza Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 TARTALOM I. BEVEZETŐ... 4 II. NEVELÉSI PROGRAM... 4 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 4 2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL
RészletesebbenPÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program
PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program Hátrányos helyzetű célcsoportok foglalkoztatásának támogatása a nonprofit szervezetek foglalkoztatási kapacitásának erősítésével c. könnyített
RészletesebbenAKCIÓTERV a kamara hatékony működésére, a vagyonvédelemben dolgozók foglalkoztatási helyzetének javítására
AKCIÓTERV a kamara hatékony működésére, a vagyonvédelemben dolgozók foglalkoztatási helyzetének javítására 1. Preambulum A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló
RészletesebbenJ E GY Z İ K Ö NY V. Az ülés helye: VMJV Polgármesteri Hivatalának (Veszprém, Óváros tér 9.) II. emelet 206-os terme.
J E GY Z İ K Ö NY V Közgyőlésének Városstratégiai és Városmarketing Bizottsága 2013. január 24-én 8,00 órai kezdettel megtartott rendes nyilvános ülésérıl Az ülés helye: VMJV Polgármesteri Hivatalának
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB 1940/2014. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB 1940/2014. számú ügyben Az eljárás megindítása, előzmények Sajtóhírekből értesültem arról, hogy az értelmi fogyatékos gyerekek előkészítő szakiskolai képzése
RészletesebbenMEZŐHEGYESI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA
MEZŐHEGYESI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013 TARTALOMJEGYZÉK A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programjára vonatkozó jogszabályi előírások...
RészletesebbenNyugat- magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar. Doktori (PhD) értekezés tézisei
Nyugat- magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Doktori (PhD) értekezés tézisei AZ ŐRSÉG TERMÉSZETI, TÁJKÉPI ÉS KULTÚRTÖRTÉNETI ÉRTÉKEINEK VIZSGÁLATA A KÖRNYEZETI NEVELÉS KOMPLEXITÁSÁNAK TÜKRÉBEN, KÜLÖNÖS
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-366/2013 számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-366/2013 számú ügyben Előadó: dr. Bácskai Krisztina dr. Bene Beáta dr. Lux Ágnes Az eljárás megindulása A 2007-ben indított Gyermekjogi projekt keretében 2013-ban
Részletesebben4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020
7690 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 83. szám 1. melléklet a 27/2015. (VI. 17.) OGY határozathoz 1. melléklet a /2015. ( ) OGY határozathoz 4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 Szakpolitikai
RészletesebbenRENDÉSZETI és VAGYONVÉDELMI SZABÁLYZATA
ELTE TANÍTÓ ÉS ÓVÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR RENDÉSZETI és VAGYONVÉDELMI SZABÁLYZATA 2004. TARTALOMJEGYZÉK Rendészeti és vagyonvédelmi szabályzat I. Általános rendelkezések 3. oldal II. Az ELTE Tanító-és Óvóképző
RészletesebbenSZOLNOKI FŐISKOLA Ú T M U T A T Ó
SZOLNOKI FŐISKOLA Ú T M U T A T Ó írásbeli dolgozatok készítéséhez 2005. S Z O L N O K Összeállította: Fülöp Tamás főiskolai adjunktus Átdolgozta: Mészáros Ádám tanársegéd Konzulens és lektor Dr. Kacsirek
Részletesebben2016. Kőbányai Gézengúz Óvoda 1107 Budapest, Zágrábi u. 13/a. Szervezeti és Működési Szabályzat. Készítette: Murányiné Bényei Ibolya óvodavezető
Ügyirat szám:ii/11/63/2016 Kőbányai Gézengúz Óvoda 1107 Budapest, Zágrábi u. 13/a. Szervezeti és Működési Szabályzat 2016. Készítette: Murányiné Bényei Ibolya óvodavezető TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RÉSZ
RészletesebbenMozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja 2014. év végi szakmai beszámoló
Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja 2014. év végi szakmai beszámoló Tartalomjegyzék BEVEZETŐ... 2 MISSZIÓNK... 2 SZOLGÁLTATÁSAINK... 2 INTÉZMÉNYI IRÁNYULTSÁG, ÁLTALÁNOS INTÉZMÉNYI CÉLOK MEGVALÓSULÁSA...
RészletesebbenS Z E R V E Z E T I ÉS
2377 Örkény HUSZKA HERMINA Telefon/fax: +36/29 311 024 Bartók Béla utca 53. ÁLTALÁNOS ISKOLA E_mail: huszkahermina@gmail.com OM azonosító: 032485 Honlap:www.huszkaiskola.hu S Z E R V E Z E T I ÉS M Ű K
RészletesebbenMAGYARORSZÁG NYUGDÍJRENDSZERE (1997-2013) 2013. Október 5-7.
MAGYARORSZÁG NYUGDÍJRENDSZERE (1997-2013) 2013. Október 5-7. 1 TARTALOM: I. Előzmény 1997-(röviden) 1. MAGÁNNYUGDÍJ RENDSZER II. NYUGDÍJREFORM FOLYAMATOK MAGYARORSZÁGON 2009-2013 1. KORHATÁREMELÉS 2. MAGÁNNYUGDÍJ
RészletesebbenGyakorlati oktató. FSZ SZAK (FSZ szint, KKK tervezet)
Gyakorlati oktató (Szakképzés pedagógiai asszisztens) FSZ SZAK (FSZ szint, KKK tervezet) -TERVEZET- KÉSZÍTETTE: Mészáros Attila egyetemi adjunktus Sopron, 2006-06-19 1. A képzési cél Gyakorlati oktató
RészletesebbenKERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018
KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok... 10 A Helyi
RészletesebbenSzervezeti Működési Szabályzata
Szervezeti Működési Szabályzata 2013 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 1.1. A SZMSZ célja, tartalma 1.2. A SZMSZ hatálya 1.3. Az SZMSZ elfogadása, jóváhagyása, nyilvánossága 2. Az intézmény általános jellemzői
RészletesebbenSzeged, 2012. február 21.
PÁLYÁZAT a Csongrád Megyei Közművelődési, Pedagógiai és Sportintézmény, Általános Művelődési Központ Intézményvezető (magasabb vezető) munkakör betöltésére Szeged, 2012. február 21. 1 AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉRE
Részletesebben