(11) Lajstromszám: E (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA. (51) Int. Cl.: F01L 13/06 ( )

Átírás

1 !HU T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E (22) A bejelentés napja: (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP A (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP B (1) Int. Cl.: F01L 13/06 (06.01) (30) Elsõbbségi adatok: DE (72) Feltalálók: Rammer, Franz, Dipl.-Ing., 4493 Wolfern (AT); Raab, Gottfried, Dipl.-Ing., 43 Perg (AT); Leitenmayr, Franz, Ing., 43 Perg (AT) (73) Jogosult: MAN Nutzfahrzeuge Aktiengesellschaft, 8099 München (DE) (74) Képviselõ: Kis-Kovács Annemarie, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest (4) Motorfék-berendezés négyütemû dugattyús belsõ égésû motorhoz HU T2 A leírás terjedelme 14 oldal (ezen belül lap ábra) Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 199. évi XXXIII. törvény 84/H. -a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.

2 A találmány tárgya motorfék-berendezés négyütemû dugattyús belsõ égésû motorhoz, az 1. igénypont tárgyi körének jellemzõi szerint. A találmány az EP B1 iratból indul ki. Ez az irat egy eljárást ismertet egy négyütemû dugattyús belsõ égésû motor motorfékezéséhez, amely egy motoron belüli, egy kipufogószelephez hozzárendelt fékberendezéssel rendelkezik. Az érintett kipufogószelep vagy közvetlenül vagy egy emelõrúd által mûködtetett szelepemelõvel vezérelhetõ. A fékberendezés részei vagy a szelepemelõben vagy az emelõrúd szakaszán integráltan vannak elrendezve. Mindazonáltal kettõnél több szelepes motorra vonatkozóan megoldási javaslatot az irat nem tartalmaz. Az US 02/17464 A1 iratból ismert továbbá egy eljárás egy motoron belüli motorfékezés mértékének szabályozásához. Ezen utóbbi legalább egy szívószelepet és egy kipufogószelepet, szívó- és kipufogóelosztót, egy turbófeltöltõt, amely a szívó- és kipufogóelosztóval össze van kötve, és egy motorhengerrel rendelkezik. A fékezési eljárás a következõ eljárási lépésekbõl áll: a legalább egy kipufogószelep mûködtetése egy fékezési folyamat létrehozásához, egy elsõ motorparaméter meghatározása és egy kipufogógáz-ellennyomás létrehozása a kipufogóelosztóban, függõen az elsõ motorparaméter szintjétõl, ahol a létrehozott kipufogógáz-ellennyomás a motorhengerrel a motorfékezés folyamata alatt kapcsolatban van, annak érdekében, hogy a motorfékezés mértéke szabályozható legyen. Lényegében egy eljárásról van szó, amelynél célzottan függõen az üzemi paraméterektõl vezérlés- és szabályozástechnikailag a motorfékezés beállításra kerül. Mind az eljárás, mind a berendezés eszközei ennek az eljárásnak a megvalósításához rendkívül komplexek. Ezzel szemben a bevezetõben említett dokumentum szerinti motorfék-berendezés lényegesen egyszerûbben van felépítve, és minden további segédeszköz nélkül önvezérlõ. Mindazonáltal ezen dokumentumból ismert motorfékeljárás alkalmazása többszelepes motorok vonatkozásában nem került ismertetésre. Ezért a találmány feladata motorfék-berendezés létrehozása egy négyütemû belsõ égésû motor részére, amely hengerenként legalább egy szívószeleppel és két kipufogószeleppel rendelkezik, és amely lehetõvé tesz egy motorfékeljárást hasonlóan ahhoz, amelyet az EP B1 irat ismertet. Ez a feladat találmány szerint egy, az 1. igénypontban foglalt jellemzõk szerinti motorfék-berendezéssel oldható meg. Ez esetben a találmány egy lényeges kritériuma, hogy a motoron belüli fékberendezés hengerenként nem mindkét kipufogószelepéhez van hozzárendelve, ami a rendelkezésre álló hely szempontjából nehezen volna megvalósítható, hanem eleve úgy van tervezve, hogy a fékberendezés hengerenként a két kipufogószelep egyikével áll kapcsolatban, a másik kipufogószelep ezzel szemben normálisan, illetve szokásos módon mûködtethetõ. A találmány többi jellemzõi ezen mértékadó jellemzõnek vannak alárendelve, mert azok a motoron belüli fékberendezés hatásossá válásához csak egy kipufogószelephez vannak beállítva. Részleteiben a motoron belüli fékberendezés egy vezérlõdugattyúval rendelkezik, amelyen a kipufogószelep a szárával feltámaszkodik. A vezérlõdugattyút a szelephíd egy zsákfurata axiálisan mozgathatóan vezetve befogadja, és abban egy nyomóolajjal ellátott vezérlõ nyomástér, valamint esetleg egy járulékos vezérlõ nyomórugó a kipufogószelep szárának irányában nyomást fejt ki. A nyomóolaj-hozzávezetés a vezérlõ nyomástérhez egy szelepemelõn belüli csatornával összefüggõ, a szelephídban kiképzett csatorna útján történik, amely utóbbiban egy, csak a vezérlõ nyomástér irányában átengedõ visszacsapó szelep van beépítve. A vezérlõ nyomástérbõl egy tehermentesítõ csatorna indul ki, amely a szelephíd felsõ oldalába torkollik, és amelynek kilépõnyílása egy egyidejûleg a szelephíd részére ütközõként kiképzett ellentartóval lezárható, illetve a vezérlõ nyomástér nyomásteher-mentesítése céljából a szelephíd leemelését követõen szabaddá tehetõ. A továbbiakban az ehhez a kipufogószelephez hozzárendelt zárórugó elõfeszítõ ereje úgy van méretezve, hogy a motorfékezés alatt a fojtóállásban lévõ fojtóberendezésnél a feltorlódott kipufogógázban kapcsolatban az abban ható nyomáspulzálással fellépõ kipufogógáz-ellennyomás következtében a kipufogószelep közbensõ nyitása következik be. Ebben a közbensõ nyitásban minden egyes négyütemû motorciklus alatt a motoron belüli fékberendezéssel vezérléstechnikailag automatikusan oly módon lehet beavatkozni, hogy a közbensõ nyitást követõen a 2. ütem kezdetén a záráshoz készülõdõ kipufogószelepet az olajnyomással terhelt és esetleg a vezérlõrugó nyomásával is terhelt utántolódó vezérlõdugattyú megfogja, és a 2. és 3. ütem alatt a zárásban megakadályozza, valamint a 4. ütem kezdetén bekövetkezõ bütykös tengely vezérelte nyitásáig részben nyitva tartja. A kipufogógáz-ellennyomás a zárt helyzetben lévõ fojtóberendezésnél a maximumával rendelkezik, ez azonban adott esetben a fojtóberendezés vezérelt és/vagy szabályozott nyitásával csökkenthetõ annak érdekében, hogy a motorfék-teljesítmény csökkentése és/vagy a motoron belüli szerkezeti elemek túlhevülésének megakadályozása elérhetõ legyen. A szelepemelõben és a szelephídban lévõ olaj-hozzávezetõ csatornák keresztmetszete, valamint a vezérlõ nyomástérhez hozzávezetett olaj nyomása oly módon van összehangolva, hogy a kipufogószelep említett közbensõ nyitása alatt az utántolódó vezérlõdugattyú következtében megnövekvõ vezérlõ nyomástér legalább közel teljesen fel tud töltõdni nyomóolajjal, és ezért a közbensõ nyomáslöket végén a kipufogószelep megtartása a megfogott, részben nyitott állapotban lehetséges. Belátható, hogy a találmány szerinti motorfék-berendezés néhány kevés, olcsón elõállítható szerkezeti elemmel megvalósítható. A motorfékezés automatikusan önvezérlõen történik külsõ behatás nélkül, csupán a lezárt kipufogógáz-traktusban lévõ kipufogógáz-ellennyomástól függõen, és bizonyíthatóan rendkívül nagy motorfék-teljesítményt eredményez. 2

3 A találmány szerinti megoldást a továbbiakban rajzok segítségével közelebbrõl ismertetjük. A mellékelt rajzokon az 1. ábra egy négyütemû dugattyús belsõ égésû motor és annak fojtóberendezéssel ellátott égésterméktraktusát, valamint ezen utóbbi egy lehetséges szabályozásának elvi ábrázolását szemlélteti sematikusan, a 2. ábra egy négyszelepes négyütemû belsõ égésû motor részmetszete a kipufogószelepek szakaszán és azok szabályozása a találmány szerinti motoron belüli fékberendezés egy elsõ kiviteli példájával, a 3. ábra a 2. ábra szerinti motoron belüli fékberendezés szelephídja és további részei egyedi ábrázolásban és metszetben, a 4. ábra a 2. és 3. ábra szerinti szelephíd felülnézete, az. ábra a 3. ábra szerinti ábrázolás egy nagyított részlete, a 6. ábra a motoron belüli fékberendezés szelephídjának egy további kiviteli példája, és további részei egyedi ábrázolásban és metszetben, a 7. ábra az. ábra szerinti szelephíd felülnézete, a 8. ábra a 6. ábra szerinti ábrázolás egy nagyított részlete, és a 9. ábra egy diagram a kipufogószelep löketfolyamatáról, amely kipufogószelephez a találmány szerinti motoron belüli fékberendezés hozzá van rendelve, mialatt a féküzem bekövetkezik. Az 1. ábra egy négyütemû dugattyús belsõ égésû motor részletét szemlélteti, amely 1 hengerenként legalább egy (nem szemléltetett) szívószeleppel és két 2, 3 kipufogószeleppel rendelkezik. A 4 hivatkozási jellel az 1 henger szerkezeti terét az hivatkozási jellel az 1 hengerben mûködõ dugattyút a 6 hivatkozási jellel egy hengerfejet és a 7 hivatkozási jellel egy hengerfedelet jelölünk. Az 1 henger 8 kipufogócsatornái egy vagy több kipufogóívcsõbe torkollnak, és az utóbbival a 9 kipufogógáz-traktus egy részét képezik. A 9 égésterméktraktusban lehetõleg motorközelben egy fojtóberendezés van beépítve. Ez például lehet fojtócsappantyúként vagy tányérszelepként vagy tolókaként kiképezve. Legtöbb esetben fojtócsappantyút alkalmaznak. A fojtóberendezés beleértve annak szabályozó- és/vagy vezérlõszerveit is (amelyekre a késõbbiekben közelebbrõl visszatérünk) a találmány szerinti motorfék-berendezés egy részét képezi, és a motorfékezési folyamat során a kipufogógáz-traktus legalábbis részleges lezárására, és ezáltal az kipufogógáz áramlási irányban létrejövõ feltorlasztására szolgál. A motorfék-berendezés további része egy, a találmány szerinti építésû motoron belüli 11 fékberendezés, amelyre ugyancsak a késõbbiekben visszatérünk. A szívó- és kipufogószelepeket egy (nem szemléltetett) bütykös tengely vezérli. Amennyiben ez felül helyezkedik el, közvetlenül a szelepemelõt mûködteti. Amennyiben azonban alul fekvõen van elrendezve, az emelõrúdon át mûködteti a szelepemelõt. A 2. ábra egy alul fekvõen elrendezett bütykös tengely változatát szemlélteti egy henger két kipufogószelepe vezérlésének szakaszán. A szemléltetett, a bütykös tengelyre feltámaszkodó 12 emelõrúd egy 13 szelepemelõre fejti ki hatását, amely a 6 hengerfejen egy 14 csapágybakban egy 1 csapágytengelyen 16 csúszócsapággyal van forgathatóan ágyazva. A 13 szelepemelõ egy beállítható és például egy 17 anyával kontrázott 18 menetes csap útján annak szabad végén gömbcsuklósan csatlakoztatott 19 támasztó gömbsüvegével egy szelephídra fejt ki hatást. Ez a szelephíd az 1 henger két, egymáshoz képest párhuzamos tengellyel elrendezett 2, 3 kipufogószelepének vezérlésére szolgál. Ezen kipufogószelepek mindegyike a 21, illetve 22 szárukkal a 7 hengerfejben axiálisan mozgathatóan van ágyazva, és egy 23, illetve 24 zárórugóval amely egyik végével egy 2, illetve 26 hengerfej felületen és a másik végével egy, a 21, illetve 22 kipufogószelep-száron rögzített 27, illetve 28 rugótányéron fekszik fel egy meghatározott F1 elõfeszítõ erõvel van a zárási irányban terhelve. A két 23, illetve 24 zárórugó mindegyike lehet vagy egy spirálrugóként vagy két, egymáshoz képest koaxiálisan elrendezett spirálrugóként kiképezve. Egy találmány szerinti kritériumnak megfelelõen a 11 motoron belüli fékberendezés a hengerenként két 2, 3 kipufogószelepnek csak az egyikéhez (2) van hozzárendelve, a másik 3 kipufogószelep normális, illetve szokásos hatást kifejtõen mûködik, minek következtében szokásos módon a szárának felsõ végével a szelephíd 29 alsó oldalán megtámaszkodik. A 2 kipufogószelephez hozzárendelt motoron belüli 11 fékberendezés a találmány szerint egy 30 szabályozódugattyúból áll, amelyen a 2 kipufogószelep 21 szárának felsõ végével megtámaszkodik. A 30 szabályozódugattyút a szelephídban lévõ 31 zsákfurat csekély szivárgási veszteséggel axiális mozgást biztosítóan vezetve fogadja be, és amely 30 vezetõdugattyút egy nyomóolajjal ellátott 33 vezérlõ nyomástér, valamint esetleg egy járulékos 32 vezérlõ nyomórugó a 21 kipufogószelep szárának irányába nyomja. A nyomóolaj-hozzávezetés a 33 vezérlõ nyomástérhez egy, a 13 szelepemelõben és annak 19 támasztó gömbsüvegével kialakított 18 menetes csapjában kiképzett 34 olaj-hozzávezetõ csatornán át és egy, ehhez csatlakozó, a szelephídban lévõ 3 olaj-hozzávezetõ csatornán át történik. A szelephídon belüli 3 olaj-hozzávezetõ csatornába egy, olajat csak a 33 vezérlõ nyomástér irányába átengedõ 36 visszacsapó szelep van beépítve. A 13 szelepemelõhöz való nyomóolaj-hozzávezetés kívülrõl vagy egy hozzávezetésen át a 1 szelepemelõ csapágytengelyben lévõ csatornába és a 16 csúszócsapágyban lévõ csatornákba történõ bevezetés, vagy a 12 emelõrúdhoz való hozzávezetés, valamint az emelõrúdon belüli csatornába való bevezetés útján történik, amely csatornához a szelepemelõn belüli 34 olaj-hozzávezetõ csatorna csatlakozik. A 33 vezérlõ nyomástérbõl egy 37 tehermentesítõ csatorna ágazik le, amely a szelephíd 38 felsõ oldalába torkollik, és amelynek az ottani 39 kilépõnyílása 3

4 egyidejûleg a szelephíd részére ütközõként kiképzett 40 ellentartóval lezárható, illetve a 33 vezérlõ nyomástér nyomásának tehermentesítéséhez a szelephídról való fölemelését követõen szabaddá tehetõ. A belsõ égésû motor normál üzemi feltételei közben, tehát ha nem kerül sor a motorfék használatára, egy 1 henger két 2, 3 kipufogószelepei a szelephíd útján szinkron mûködnek, ami azt jelenti, hogy minden egyes négyütemû cikluson belül a harmadik ütem végén (expanziós ütem) nyitnak, míg a negyedik ütem (kitolási ütem) során nyitva tartanak, és azután a következõ elsõ ütem (beszívóütem) kezdetéhez ismét zárnak. A találmány szerinti motorfék-berendezésnél a motoron belüli 11 fékberendezéshez hozzárendelt kipufogószelep 23 zárórugójának F1 elõfeszítõ ereje úgy van méretezve, hogy a motorfékezés során a fojtási helyzetben lévõ fojtóberendezésnél a feltorlódott kipufogógázban az abban ható nyomáspulzálással kapcsolatban fellépõ P2 kipufogógáz-ellennyomás következtében a megfelelõ 2 kipufogószelep egy közbensõ nyitása állítódik be, éspedig amint ez a 9. ábrából kitûnik minden egyes négyütemû ciklus 1. ütemének (szívóütem) végén. A 2 kipufogószelep ezen közbensõ nyitásába a motoron belüli 11 motorfék-berendezéssel a találmány szerint szabályozástechnikailag automatikusan oly módon történik beavatkozás, hogy a közbensõ nyitás után a 2. ütem (kompressziós ütem) végén a záráshoz készülõdõ 2 kipufogószelep megfogásra és a 2. és 3. ütem során a zárásban megakadályozásra kerül, valamint a 4. ütem kezdetén bekövetkezõ, a bütykös tengely vezérelte nyitásig részben nyitott helyzetben lesz tartva. A motoron belüli 11 motorfék-berendezésen belül az exakt folyamatokra a továbbiakban közelebbrõl fogunk utalni. A P2 kipufogógáz-ellennyomás a motorfékezés során a zárt helyzetben lévõ fojtóberendezésnél a maximumát éri el. Mindazonáltal célszerû és meggondolást igénylõ lehet a motorfékezés során hatásos P2 kipufogógáz-ellennyomást a fojtóberendezés szabályozott és/vagy vezérelt nyitásával annak záróhelyzetétõl távol lecsökkenteni annak érdekében, hogy a motorteljesítmény és/vagy a motoron belüli szerkezeti elemek hõmérséklete célzottan csökkenjen, azért, hogy ezek túlhevülése és/vagy elkokszolódása elkerülhetõ legyen. Ezen túlmenõen a motoron belüli 11 fékberendezésen belül a találmány szerint a 34, 3 olajhozzávezetõ csatornák keresztmetszete és az abban, valamint a 33 vezérlõ nyomástérben lévõ olajnyomás oly módon van összehangolva, hogy a 2 kipufogószelepnek az említett közbensõ nyitása alatt a motorféküzemben az utántolódó 30 vezérlõdugattyú következtében volumenében megnövekvõ 33 vezérlõ nyomástér legalább közel teljesen megtölthetõ nyomóolajjal, és ily módon azután a közbensõ nyitólöket vége felé a 2 kipufogószelep megtartása a megfogott, részben nyitott állásban a 33 vezérlõ nyomástér felöl olajoldalilag leblokkolt 30 vezérlõdugattyú fölött biztosítva van. A továbbiakban a találmány szerinti megoldás részleteit és kiviteli változatait ismertetjük közelebbrõl A 11 motoron belüli fékberendezés 30 vezérlõdugattyúja elõl a 2 kipufogószelep felé egy 41 zsákfurattal rendelkezik, amellyel az a kipufogószelep 21 szárának felsõ végét sapkaszerûen, játékkal befogadja, és ily módon a 2 kipufogószeleppel össze van kapcsolva. A 30 vezérlõdugattyú a szelepházon belüli 31 zsákfuratban két ütközõ között, löketében határolva mozgatható. Itt a felsõ, a dugattyú behatolási alaphelyzetét meghatározó 42 ütközõ a 3. ábrák szerinti példa esetében egy gyûrû alakú vállfelület a 31 zsákfurat két, különbözõ átmérõjû szakaszának átmeneténél, ahol a nagyobb átmérõjû szakasz a 30 vezérlõdugattyút fogadja be, és a kisebb átmérõjû szakasz képezi a 33 vezérlõ nyomásteret, és ezenkívül vezeti a befogadott 32 vezérlõ nyomórugót. Itt a 32 vezérlõ nyomórugót ebben a kiviteli példában egy, a 30 vezérlõdugattyúban lévõ hátsó 44 zsákfurat központosítva befogadja, amely 44 zsákfurat 4 fenekén a 32 vezérlõ nyomórugó feltámaszkodik. A 32 vezérlõ nyomórugó másik vége a szelephídban lévõ 31 zsákfurat 46 fenekén támaszkodik fel. Ezzel szemben a 6 8. ábrák szerinti példa esetében a felsõ, a behatolt vezérlõdugattyú alaphelyzetét megadó 42 ütközõt a szelephídban lévõ zsákfurat 46 feneke képezi. A 30 vezérlõdugattyún ebben az esetben hátoldalilag egy koaxiális 47 csap van elrendezve, amelynek hátsó 48 homlokfelületével az a 31 zsákfurat 46 fenekén felfekszik. Innen indul ki, elõnyösen középrõl a 37 tehermentesítõ csatorna úgy, hogy a 47 csap még azt a járulékos funkciót is betölti, hogy minden egyes 4. motorütemben a szelephíd bütykös tengely vezérelte nyitó löketmozgásának közvetlenül a kezdete után és a szelephídnak az ezzel járó elemelkedése után a 40 ellentartóról, egy, a 33 vezérlõ nyomástér nyomás-tehermentesítését eredményezõ nyomóolaj-kifecskendezés a 37 tehermentesítõ csatornán át, mennyiségileg korlátozva van, mert a 37 tehermentesítõ csatornát az azonnal az alaphelyzetébe visszatérõ 30 vezérlõdugattyú 47 csapja belülrõl ismét lezárja. Ez korlátozza az olajveszteséget a 33 vezérlõ nyomástérben és abban fennmaradó nagy olajnyomást biztosít. A 32 vezérlõ nyomórugó ebben az esetben egy gyûrû alakú 49 vállfelületen a 30 vezérlõdugattyún feltámaszkodik, és a koaxiális 47 csappal központosítva van. A vezérlõdugattyú alsó, legmesszebb kitolt helyzetét megszabó 43 ütközõ a 3. ábrák szerint és a 6 8. ábrák szerint mindkét kiviteli példánál azonosan, például egy 0 keresztcsap segítségével van megvalósítva, amely a szelephídban lévõ 1 keresztfuratba van besajtolva úgy, hogy a 31 zsákfurat belsõ keresztmetszetébe oldalról benyúlik, és ott a 30 vezérlõdugattyú egy külsõ 2 homorúan kimunkált szakaszába befekszik, amelynek felsõ határolófala 43 ütközõként a 30 vezérlõdugattyú kitolási löketét az 0 keresztcsappal együttmûködve határolja. A 40 ellentartót a szelephíd részére egy, a 7 hengerfedélben például egy ellenanyával rögzített, az ütközési helyzetét illetõen beállítható 4 ászokcsavar képezi. Az ezáltal kilépõoldalilag lezárható vagy szabaddá tehetõ 37 tehermentesítõ csatornát elõnyö- 4

5 sen egy, a 31 zsákfurattól a szelephíd 38 felsõ oldaláig koaxiálisan vezetõ fojtófurat képezi, amelynek átmérõje lényegesen kisebb, mint a szelephídban lévõ 3 olajhozzávezetõ csatorna legkisebb átmérõje. A 36 visszacsapó szelep szabályozószervként egy golyóval rendelkezik, és a hozzá tartozó szelepüléket egy kúp alakú 6 átmeneti felület képezi a két különbözõ átmérõjû 7, 8 olajhozzávezetõcsatorna-szakasz között, ahol az golyó a nagyobb átmérõjû 8 olajhozzávezetõcsatorna-szakaszban van elrendezve, és ott annak nyitólöketét egy 9 ütközõ határolja. Az visszacsapó szelep-golyó löketének határolásához például egy, az 8 olajhozzávezetõcsatorna-szakaszban keresztben elhelyezkedõ, a szelephídban lévõ 60 keresztfuratba besajtolt ütközõcsap van elrendezve. A 34 olajhozzávezetõ csatorna keresztmetszete a 13 szelepemelõben vagy azonos vagy elõnyösen nagyobb, mint a csatlakozó 3 olajhozzávezetõ csatorna keresztmetszete a szelephídban. A 3 olajhozzávezetõ csatorna legkisebb keresztmetszete a szelephídon belül a 36 visszacsapó szelep szakaszán van, ott a visszacsapó szelep golyója körüli gyûrûs résben az 8 olajhozzávezetõcsatorna-szakaszban. Általában a 36 visszacsapó szelepet a 33 vezérlõ nyomástérhez a lehetõ legközelebb kell elhelyezni. A 2 kipufogószelep 23 zárórugójának hatásos F1 elõfeszítõ ereje nagyobb, mint a szelephídon belüli 32 vezérlõ nyomórugó hatásos elõfeszítõ ereje. A találmány szerinti motorfék-berendezés elméleti hátterét a leírás végén ismertetjük. A motoron belüli 11 fékberendezés komponensei és a 33 vezérlõ nyomástérhez hozzávezetett olaj nyomása általában úgy van meghatározva, hogy a 2 kipufogószelep a motorfékezés során a kipufogógáz-ellennyomás hatására létrejött közbensõ nyitását követõen egy B nyitott helyzetig (lásd 9. ábrát) egy C helyzetben (lásd 9. ábrát) van megfogva és megtartva, amelynek távolsága a kipufogószelep zárt helyzetétõl a teljes kipufogószelep löketnek h max. =A D mintegy 1/ 1/ részét képezi (lásd 9. ábrát). Ha a belsõ égésû motor egy kipufogógáz-turbófeltöltõvel rendelkezik, a fojtóberendezést a 9 kipufogógáz-traktusban lehetõség szerint áramlástechnikailag a kipufogógáz feltöltõ turbinája elõtt kell elrendezni. Általában a 9 kipufogógáz-traktus fojtóberendezés segítségével zárható 61 szakaszának volumenét a lehetõ legkisebbre kell megválasztani, tehát a fojtóberendezést lehetõleg a motor közelében, például egy vagy több összevezetett kipufogógáz-ívcsõ kijáratánál, és térben a kipufogógáz turbófeltöltõjének turbinája elõtt elõnyös elrendezni. A fojtóberendezés vezérlése az 1. ábrán ugyancsak sematikusan ábrázoltak alapján valósítható meg. A fojtóberendezést itt egy fojtócsappantyú képezi, amely a 9 kipufogógáz-traktusba van beépítve, és ott a 62 tengelyével forgathatóan, illetve elfordíthatóan van ágyazva. A fojtócsappantyú be¹ ill. átállítására egy 63 szervomotor szolgál. Ez megvalósítható egy villamos motorral vagy egy hidraulikusan vagy pneumatikusan mûködtethetõ állítóhengerrel. A szemléltetett példában a 63 szervomotor egy pneumatikusan mûködtetett állítóhengerként van megvalósítva, amely egy 64 sûrítettlevegõ-ellátó berendezéshez csatlakoztatott 6 sûrítettlevegõ-vezetéken át sûrített levegõvel látható el. A 63 szervomotorhoz egy 66 teljesítményrész van hozzárendelve, amely a szemléltetett példában egy elektromágneses 67 záró¹/áteresztõszelepbõl és egy elektromos 68 kapcsolószervbõl áll, az utóbbi mûködtetéséhez. Ez a 66 teljesítményszakasz utasításait egy 69 vezérlõvezetéken át egy elektronikus 70 vezérlõ- és/vagy szabályozóegységtõl kapja. A 71 hivatkozási jellel egy nyomásérzékelõt jelöltünk, amely a kipufogógáz-nyomást áramlástechnikailag a fojtócsappantyú elõtt érzékeli. A 71 nyomásérzékelõ helyett vagy ahhoz járulékosan lehet egy 72 hõmérséklet-érzékelõt elrendezni, amely a kipufogógáz hõmérsékletét áramlástechnikailag a fojtócsappantyú elõtt méri. Ezeknek a mért nyomás- és/vagy hõmérsékletértékek jelei adott esetben a belsõ égésû motor n M fordulatszámjelei és a hõmérséklet szempontjából ellenõrzött motoron belüli szerkezeti elemek mint befecskendezõfúvókák t B hõmérsékletének mért jelei 73, 74, 7 jeltovábbító vezetékeken át a 70 vezérlõ- és/vagy szabályozóegységhez kerülnek hozzávezetésre, és ettõl mint bázis a fojtócsappantyú mûködtetéséhez kerülnek felhasználásra. A 70 vezérlõ- és/vagy szabályozóegység példaképpen egy bemeneti és kimeneti perifériából, egy mikroprocesszorból, valamint adat- és programtárolókból áll, amely egységek egy adatbuszrendszerrel vannak egymással összekötve. Az adattárolókban jellemzõk és üzemeltetési adatok vannak a belsõ égésû motornak mind a menetüzemi, mind a féküzemi vezérléséhez tárolva. A 70 vezérlõ- és/vagy szabályozóegység így szabályozza a programtárolóban tárolt program útján jellemzõk és üzemeltetési adatok segítségével a belsõ égésû motor üzemét. Utóbbi a motor féküzem során vagy a fojtócsappantyú egy ki¹be állításával vagy a fojtócsappantyú érzékeny be¹, illetve átállításával történhet. A 70 vezérlõ- és/vagy szabályozóegység az utasításait a 69 vezetéken át adja át a 68 kapcsolószervre, amely a 76, 77 kapcsolóvezetékekkel a 67 záró¹/áteresztõszeleppel össze van kötve. Annak érdekében, hogy egy motorféküzem során, szemben a maximálisan lehetségessel egy kisebb fékteljesítmény legyen létrehozható, vagy a motoron belüli szerkezeti elemek túlmelegedése megakadályozható, illetve megelõzhetõ legyen, ilyeténképpen például függõen az adatok szerint elõre megadott idõintervallumoktól vagy a mért szerkezetielem-hõmérsékletektõl és/vagy más adatoktól, például a jármû üzemébõl, amely jármû a motort tartalmazza, a fojtóberendezés megfelelõen be¹, illetve átállítható. A fékteljesítménynek ez a szabályozása egy belsõ égésû motor esetében, amely egy gépkocsiban különösen haszongépkocsiban, mint például teherautóban vagy autóbuszban van beépítve, egy elektronikusan szabályozott fékstratégiába lehet bekötve, amely valamennyi, a jármûben alkalmazott fék (üzemi fék, késleltetõ fék, motorfék) üzemét optimálisan koordinálja.

6 A továbbiakban a találmány szerinti motorfék-berendezés részeinek egy motorféküzem során való együttmûködését ismertetjük közelebbrõl. Amennyiben egy motorfékfolyamatot kezdeményezünk, a fojtóberendezés a 70 vezérlõ- és/vagy szabályozóegység utasításai következtében záróhelyzetbe kerül úgy, hogy az áramlási irányban a fojtóberendezés elõtt egy nyomásemelkedés jön létre megfelelõ kipufogógáz-ellennyomással. A szomszédos 1 hengerek kipufogógázának kitolásánál a létrejövõ nyomáshullámok ráhelyezõdnek a stacionárius kipufogógáz-ellennyomásra, és a pozitív nyomáskülönbség következtében minden egyes, a motoron belüli 11 fékberendezéshez hozzárendelt 2 kipufogószelep közbensõ nyitását eredményezik lásd a 9. ábrán feltüntetett görbében a A1 fázist, amely az 1. ütem (szívóütem) végén beállítódik. Ebbe, a bütykös tengelyvezérléstõl függetlenül bekövetkezõ kipufogószelep közbensõ nyitásba történik a féküzem közben a találmány szerint vezérléstechnikailag automatikus beavatkozás. Itt a közbensõ nyitást követõen a 23 zárórugó hatására az ismét zárt helyzetbe törekvõ 2 kipufogószelepet kényszerûen a hozzárendelt 11 motoron belüli fékberendezés megfogja, és azután az az egész kompressziós ütem, valamint az expanziós ütem közben részben nyitott kezdõhelyzetben tartja lásd a 9. ábrán feltüntetett görbe A2 fázisát. Közben a motoron belüli fékberendezésben a következõ folyamatok játszódnak le. Az 1. ütem (szívóütem) kezdetén a 2 kipufogószelep A zárt helyzetben van. A motoron belüli 11 fékberendezés 30 szabályozódugattyúja a 31 zsákfuratában fel van ütköztetve és mechanikai pufferként mûködik, ahol a zárt 2 kipufogószelep ebbe a betolt helyzetébe van nyomva. Az 1. ütem vége felé azután bekövetkezik a 2 kipufogószelepnek a kipufogógáz-ellennyomás által elõidézett közbensõ nyitása egy A B szeleplökettel, amely az A1 fázis végén (lásd a 9. ábrán feltüntetett görbét) kerül elérésre. A közbensõen nyitott 2 kipufogószelep nyitómozgását követõen a 30 vezérlõdugattyú a 33 vezérlõ nyomástérben lévõ olajnyomás következtében és az esetleg elrendezett 32 vezérlõ nyomórugó ereje következtében utánvezetésre kerül, és ütközésig kitolt helyzetébe kerül kitolásra. A 30 vezérlõdugattyú ezen kitolásával együtt jár a 33 vezérlõ nyomótér volumenének megnövekedése, és annak azonnali megtöltõdése nyomóolajjal a 34, 3 olajhozzávezetõ csatornákon át, ahol a 33 vezérlõ nyomótér teljes feltöltõdését követõen a záró 36 visszacsapó szelep és a 40 ellentartó által lezárt 37 tehermentesítõ csatorna miatt a 30 vezérlõdugattyú a kitolt helyzetében hidraulikusan a szelephídban blokkolva van. A közbensõ nyitásnál a 2 kipufogószelep a 30 vezérlõdugattyú löketét nagyobb lökettel elõzi meg. Az A1 fázisból az A2 fázisba való átmenetnél (lásd a 9. ábrán feltüntetett görbét) a kipufogószelep ismét záróhelyzetbe mozog, azután azonban már rövid B C visszaút után a 2. ütem (kompressziós ütem) kezdetén a szelephídban hidraulikusan blokkolt 30 vezérlõdugattyú útján megfogásra kerül. Ebben a megfogott helyzetben marad az egész A2 fázis alatt, tehát az egész további 2. ütem (kompressziós ütem) során, és a következõ 3. ütemben (expanziós ütem). Csak azután, ha a 3. ütem (expanziós ütem) végén a 2 kipufogószelep bütykös tengely oldali vezérlése a bütykös tengelyen lévõ megfelelõ vezérlõbütyök útján, adott esetben a 12 emelõrúdon, a 13 szelepemelõn és a szelephídon át ismét mûködésbe lép, következik be a 30 vezérlõdugattyú elõzõekben hidraulikusan blokkolt felemelése, mert amint a szelephíd a kipufogószelepet nyitni irányban mozog, az a 40 ellentartótól elemelkedik. Ezáltal a 37 tehermentesítõ csatorna szabaddá válik, és ezen át nyomóolaj tud a hidraulikusan már nem blokkolt 33 vezérlõ nyomótérbe a 7 hengerfedél szakaszába kiáramlani, amit a 23 zárórugója által a záróhelyzetbe mozgatott 2 kipufogószelep hatása mellett a behúzott alaphelyzete irányába nyomott 30 vezérlõdugattyú elõsegít. Amint a szelephídban lévõ 31 zsákfuratba a 30 vezérlõdugattyú az ütközésig ismét teljesen betolódik, az ismét tisztán, csak mint mechanikus puffer mûködik a szelephídon, azon át A3 fázisig (lásd a 9. ábrán feltüntetett diagramot), a 4. ütem alatt (kitolási ütem) a motorfékezésnél a 2 kipufogószelep nyitása azután a másik 3 kipufogószeleppel szinkron a teljes D kipufogószeleplöketig, amelynek, ill. amelyeknek tartása és ismét zárása a bütykös tengely megfelelõ bütyke által vezérelve, és a 13 szelepemelõn át történik. A 4. ütem (kitolási ütem) végén a szelephíd a motorfékezés során ismét az 1. és 2. ábrán szemléltetett helyzetét veszi fel, amelybõl a következõ fékezõciklus, hasonló módon mint azt az elõzõekben ismertettük, lezajlik. A továbbiakban a találmány szerinti motorfékezõ berendezés elméleti hátterének néhány adatát ismertetjük. Mint említésre került, egy 2 kipufogószelep közbensõ nyitását egy motorfékezõ fázis során szomszédos 1 hengerek kipufogónyomás-hullámai váltják ki, amelyek a 9 kipufogógáz-traktusba torkollnak. A 2 kipufogószelep mozgáslefolyásának számításához a közbensõ nyitás során a következõ mozgásegyenlet szolgál: mv +d ý+(c+f) y+f1 Fk Ava pa+avz pz=0 ahol a vizsgált 2 kipufogószelepre vonatkozóan: mv= redukált szeleptömeg (az a tömeg, amely a közbensõ nyitásban részt vesz), = szelepgyorsulás, d= a 2 kipufogószelep sebessségarányos csillapítása, ý= szelepsebesség, c= a 23 zárórugó rugórátája, f= az opcionális 32 vezérlõ nyomórugó rugórátája, y= szeleplöket, F1= a 23 zárórugó elõfeszítõ ereje, Fk= a 30 vezérlõdugattyún ható elõfeszítõerõ (olajnyomás+esetleg 32 vezérlõ nyomórugó), Ava= kipufogóoldali szelepfelület, pa= nyomás a 61 kipufogógáz-traktusban, Avz= hengeroldali szelepfelület, pz= nyomás az 1 hengerben, pl= nyomás a szívócsõben (töltõnyomás). 6

7 Ebbõl kiszámítható a kipufogószelep 23 zárórugójának és a 32 vezérlõ nyomórugó elõfeszítõ ereje az alábbiak szerint: Ava pa Avz pz mv d ý (c+f) y=f1 Fk A 2 kipufogószelep 23 zárórugójának F1 elõfeszítõ ereje a megengedhetõ méretezési tartomány keretein belül, amely a szelepmûködési dinamika számításból adódik, a motorfék-berendezés mûködéséhez úgy méretezendõ, hogy a 2 kipufogószelep, alapozva a zárt fojtóberendezésnél a feltorlódott kipufogógázból adódó kipufogógáz-ellennyomásra, biztosan nyisson. Az F1 érték azonban nem lehet túl alacsony, mert különben az áteresztett levegõmennyiség és a kipufogógáz-ellennyomás csökken, miáltal a belsõ égésû motor belsõ hûtése a féküzemben lecsökken, amint a fékezési teljesítmény is. Minthogy a 2 kipufogószelep közbensõ nyitásának a kezdetén az y szeleplöket és ezzel az ý és az0¹val egyenlõ, ebben az idõpontban az egyenlet az alábbira redukálódik: Ava pa Avz pz=f1 Fk Miután közelítéssel felvehetõ, hogy a 2 kipufogószelep hengeroldali szelepfelülete az elméleti szelepülék-átmérõvel (Avm) rendelkezõ körfelületnek felel meg, és a szokásos kipufogószelepnél a szárkeresztmetszet körülbelül 4%¹át teszi ki a Avm-nek, úgy az egyenlet a következõk szerint közelíthetõ: Avm (pa 0,96 pz) F1 Fk Minthogy a 2 kipufogószelep kipufogógáz-ellennyomásfüggõ közbensõ nyitása a szívóütem végén történik, a pz részére lehet a töltõnyomást (fékezõüzemben szokásos módon azonos az atmoszferikus nyomással) használni. A pa¹val mint megkívánt kipufogógáz-ellennyomással az alsó fordulatszám-tartományban és egy K tényezõvel a dinamikus nyomásemelés részére (a 2 kipufogószelepet csak a szomszédos hengerek által elõállított nyomáshullámok nyomják fel) a 2 kipufogószelep 23 zárórugójának F1 elõfeszítõ ereje a következõk szerint méretezhetõ: F1=Avm (K pa 0,96 pl)+fk ahol K=1,2±0,2. A találmány szerinti motorfék-berendezéssel ily módon lehetõvé válik egy összehasonlíthatóan olcsóbban és egyszerûbben elõállítható eszközzel motorféküzemben egy belsõ égésû motornál is, amely hengerenként két kipufogószeleppel rendelkezik rendkívül nagy motorfékteljesítmény elérése. SZABADALMI IGÉNYPONTOK Motorfékberendezés négyütemû dugattyús belsõ égésû motorhoz, amely hengerenként (1) legalább egy szívószeleppel és legalább egy, egy kipufogógáz-traktushoz (9) csatlakoztatott, egy zárórugóval (23, 24) zárási irányban terhelt kipufogószeleppel (2) rendelkezik, amely közvetlenül egy bütykös tengellyel mozgatható, ahol a kipufogógáz-traktusba (9) a motorfékezéshez oly módon mûködtethetõ fojtóberendezés () van beépítve, hogy az áramlási irányban elõtte feltorlódott kipufogógázban egy kipufogógáz-ellennyomás alakul ki, amely motorfékezéshez a motoron belül, kapcsolatban egy speciális fékberendezéssel (11) hatást fejt ki, amely fékberendezés (11) egy vezérlõdugattyúval (30) rendelkezik, amelyen a kipufogószelep (2) szára (21) feltámaszkodik, és amely vezérlõdugattyút (30) egy szelepmozgató elem egy zsákfurata axiálisan mozgathatóan vezetve befogadja, valamint arra egy nyomóolajjal ellátott vezérlõ nyomástér (33) és esetleg egy járulékos vezérlõ nyomórugó (32) a kipufogószelep (2) irányában nyomást fejt ki, amely vezérlõ nyomástér (33) egy nyomóolaj-hozzávezetéshez van csatlakoztatva, és ütemenként tehermentesíthetõ, ahol azonkívül a kipufogószelephez (2) hozzárendelt zárórugó (23) elõfeszítõ ereje úgy van méretezve, hogy a motorfékezés alatt a fojtó állásban lévõ fojtóberendezés () esetén a feltorlódott kipufogógázban kapcsolatban az abban ható nyomáspulzálással fellépõ kipufogógáz-ellennyomás következtében a kipufogószelep (2) közbensõ nyitása következik be, amely közbensõ nyitásban minden egyes négyütemû motorciklus alatt a motoron belüli fékberendezéssel vezérléstechnikailag automatikusan oly módon lehet beavatkozni, hogy a közbensõ nyitást követõen a 2. ütem kezdetén a záráshoz készülõdõ kipufogószelepet (2) az olajnyomással terhelt utántolódó vezérlõdugattyú (30) megfogja, és a 2. és 3. ütem alatt a zárásban megakadályozza, valamint a 4. ütem kezdetén bekövetkezõ bütykös tengely vezérelte nyitásáig részben nyitva tartja, azzal jellemezve, hogy hengerenként (1) két, a kipufogógáz-traktushoz (9) csatlakoztatott kipufogószelep (2, 3) van elrendezve, amelyek egy szelephídon () át és egy, az utóbbira ható, vagy közvetlenül vagy közvetve egy emelõrúd (12) útján egy bütykös tengellyel vezérelhetõ szelepemelõvel (13) mûködtethetõk, ahol a motoron belüli fékberendezés (11) hengerenként a két kipufogószelepnek (2, 3) csak egyikéhez (2) van hozzárendelve, a másik kipufogószelep (3) ezzel szemben szokásosan mûködik, és a motoron belüli fékberendezés (11) vezérlõdugattyúját (30), amelyen a kipufogószelep (2) szára (21) feltámaszkodik, a szelephíd () egy zsákfurata (31) axiálisan mozgathatóan vezetve befogadja, és abban egy nyomóolajjal ellátott vezérlõ nyomástér (33), valamint az adott esetben elrendezett járulékos vezérlõ nyomórugó (32) a kipufogószelep (2) szárának (21) irányában nyomja, és a vezérlõ nyomástérhez (33) való nyomóolaj-hozzávezetés egy szelepemelõn belüli csatornával (34) összefüggõ, a szelephídban () kiképzett csatorna (3) útján történik, amely utóbbiban (3) egy, csak a vezérlõ nyomástér (33) irányában átengedõ visszacsapó szelep (36) van beépítve, és a vezérlõ nyomástérbõl (33) egy tehermentesítõ csatorna (37) indul ki, amely a szelephíd () felsõ oldalába torkollik, és amelynek kilépõnyílása (39) egy egyidejûleg a szelephíd () részére ütközõként kiképzett ellentartóval (40) lezárható, illetve a vezérlõ nyomástér (33) nyomás-tehermentesítése céljából a szelephíd () leemelését követõen szabaddá tehetõ, és az olaj-hozzávezetõ csatornák (34, 3) keresztmetszete és a vezérlõ 7

8 nyomástérhez (33) hozzávezetett olaj nyomása oly módon van összehangolva, hogy a kipufogószelep (2) közbensõ nyitása során az utántolódó vezérlõdugattyú (30) következtében volumenében megnövekedõ vezérlõ nyomástér (33) legalább közel teljesen nyomóolajjal megtölthetõ, és ily módon azután a közbensõ nyitólöket vége felé a kipufogószelep (2) megtartása a megfogott, részben nyitott helyzetben biztosítva van, és a zárt helyzetben lévõ fojtóberendezés () esetén a maximális értékén lévõ P2 kipufogógáz-ellennyomás szükséges esetben a fojtóberendezés () vezérelt és/vagy szabályozott nyitásával csökkenthetõ annak érdekében, hogy a motorfék-teljesítmény és/vagy a motoron belüli szerkezeti elemek hõmérséklete csökkenthetõ legyen. 2. Az 1. igénypont szerinti motorfék-berendezés, azzal jellemezve, hogy a motoron belüli fékberendezés (11) vezérlõdugattyúja (30) a szelephídon belüli zsákfuratban (31) csekély szivárgási veszteséggel két ütközõ (42, 43) között lökethatároltan mozgatható. 3. A 2. igénypont szerinti motorfék-berendezés, azzal jellemezve, hogy a felsõ, a vezérlõdugattyú (30) betolt alaphelyzetét meghatározó ütközõt (42) egy vállfelület képezi a zsákfurat (31) két különbözõ átmérõjû szakasza közötti átmenetnél, ahol a nagyobb átmérõjû szakasz a vezérlõdugattyút (30) fogadja be, és a kisebb átmérõjû szakasz képezi a vezérlõ nyomásteret (33) és fogadja be a vezérlõ nyomórugót (32). 4. A 2. igénypont szerinti motorfék-berendezés, azzal jellemezve, hogy a felsõ, a vezérlõdugattyú (30) betolt alaphelyzetét meghatározó ütközõt (42) a szelephídban () lévõ zsákfurat (31) feneke (46) képezi, amely zsákfurat (31) a vezérlõ nyomásteret (33) alkotja, és a vezérlõ nyomórugót (32) befogadja, ahol a vezérlõdugattyún (30) hátoldalilag egy központi csap (47) van elrendezve, amelynek hátsó homlokfelületével (48) a vezérlõdugattyú (30) a zsákfurat (31) fenekén (46) felfekszik, amely fenéktõl (46) a tehermentesítõ furat (37) is kiindul úgy, hogy a csap (47) még azt a járulékos funkciót is betölti, hogy minden egyes 4. motorütemben a szelephíd () bütykös tengely vezérelte nyitó löketmozgásának közvetlenül a kezdete után és a szelephídnak () az ezzel járó, az ellentartóról (40) való elemelkedése után, egy, a vezérlõ nyomástér (33) nyomás-tehermentesítését eredményezõ nyomóolaj kifecskendezés a tehermentesítõ csatornán (37) át, mennyiségileg korlátozva van, mert a tehermentesítõ csatornát (37) az azonnal az alaphelyzetébe visszatérõ vezérlõdugattyú (30) csapja (47) belülrõl ismét lezárja, miáltal az olajveszteség a vezérlõ nyomástérben (33) korlátozható és abban állandó magas olajnyomás biztosítható.. A 2. igénypont szerinti motorfék-berendezés, azzal jellemezve, hogy az alsó, a vezérlõdugattyú (30) legmesszebb kitolt helyzetét meghatározó ütközõ (43) egy keresztcsap (0) útján van megvalósítva, amely a szelephíd () egy keresztfuratába (1) van besajtolva, továbbá a zsákfurat (31) belsõ keresztmetszetébe oldalt benyúlik, és így a vezérlõdugattyú (30) egy külsõ, homorúan kimunkált szakaszába befekszik, amely kimunkált szakasz felsõ határolófala a vezérlõdugattyú (30) kitolási löketét ütközõként (43) határolja. 6. Az 1. igénypont szerinti motorfék-berendezés, azzal jellemezve, hogy a vezérlõdugattyú (30) elülsõ részén egy zsákfurattal (41) rendelkezik, amellyel az a hozzá tartozó kipufogószelep (2) szárának (21) felsõ végét sapkaszerûen, játékkal átfogadja. 7. Az 1. igénypont szerinti motorfék-berendezés, azzal jellemezve, hogy a vezérlõ nyomórugó (32) egyik végén a vezérlõdugattyún (30), ott egy hátsó zsákfurat (44) fenekén (4), másik végén pedig a vezérlõdugattyút (30) befogadó zsákfurat (31) fenekén (46) támaszkodik fel. 8. A 4. igénypont szerinti motorfék-berendezés, azzal jellemezve, hogy a vezérlõ nyomórugó (32) a vezérlõdugattyún (30) a központi csap (47) által központosítva van, és a vezérlõdugattyún (30) egy gyûrû alakú vállfelületen (49), másik oldalán pedig a vezérlõdugattyút (30) befogadó zsákfurat (31) fenekén (46) támaszkodik fel. 9. Az 1. igénypont szerinti motorfék-berendezés, azzal jellemezve, hogy a szelephíd () részére kialakított ellentartó (40) egy, a hengerfedélben (7) például egy ellenanyával (3) rögzített, az ütközõhelyzetét illetõen állítható ászokcsavarként (4) van kiképezve.. Az 1. igénypont szerinti motorfék-berendezés, azzal jellemezve, hogy a szelepemelõben (13) lévõ olajhozzávezetõ csatorna (34) keresztmetszete azonos vagy nagyobb, mint a csatlakozó, a szelephídban () kiképzett olajhozzávezetõ csatorna (3) keresztmetszete. 11. Az 1. igénypont szerinti motorfék-berendezés, azzal jellemezve, hogy a visszacsapó szelep (36) vezérlõszervként egy golyóval () rendelkezik, és a hozzá tartozó szelepülés egy kúpos átmenõfelületként (6) van két különbözõ átmérõjû olaj-hozzávezetõ szakasz (7, 8) között kiképezve, ahol a golyó () a nagyobb átmérõjû olaj-hozzávezetõ szakaszban (8) van elrendezve, és a golyó () nyitólöketét egy ütközõ (9) határolja. 12. A 17. igénypont szerinti motorfék-berendezés, azzal jellemezve, hogy a visszacsapó szelep golyójának () nyitáslöketét határoló ütközõ (9) egy, az olajhozzávezetõ szakaszon (8) keresztben áthaladó, a szelephídban () kialakított keresztfuratba (60) besajtolt ütközõcsap révén van kiképezve. 13. A. és 11. igénypontok szerinti motorfék-berendezés, azzal jellemezve, hogy az olajhozzávezetõ csatorna (3) legkisebb keresztmetszete a szelephídon () belül a visszacsapó szelep (36) szakaszában, ott a visszacsapó szelep (36) golyója () körüli gyûrûs részben, az olaj-hozzávezetõ csatorna szakaszban (8) van. 14. Az 1. igénypont szerinti motorfék-berendezés, azzal jellemezve, hogy a tehermentesítõ csatorna (37) egy, a zsákfurat (31) fenekétõl (46) koaxiálisan a szelephíd () felsõ oldaláig (38) vezetõ fojtófuratként van kiképezve, amelynek átmérõje lényegesen kisebb, mint a szelephídban () lévõ olaj-hozzávezetõ csatorna (3) legkisebb keresztmetszete. 8

9 1. Az 1. igénypont szerinti motorfék-berendezés, azzal jellemezve, hogy a kipufogószelep (2) szeleprugójának (23) hatáskifejtõ F1 elõfeszítõ ereje nagyobb, mint a vezérlõ nyomórugónak (32) a vezérlõdugattyún (30) át a kipufogószelepre (2) kifejtett elõfeszítõ ereje. 16. Az 1. igénypont szerinti motorfék-berendezés, azzal jellemezve, hogy a motoron belüli fékberendezés (11) komponensei és a vezérlõ nyomótérhez (33) hozzávezetett nyomóolaj nyomása úgy vannak meghatározva, hogy a kipufogószelep (2) a motorfékezés alatt a kipufogógáz-ellennyomás hatására létrejött közbensõ nyitása után egy C helyzetben megfogható és megtartható, amelynek távköze a kipufogószelep (2) zárt helyzetéhez mintegy 1/ 1/ része a kipufogószelep teljes nyitólöketének (A D). 17. Az 1. igénypont szerinti motorfék-berendezés, azzal jellemezve, hogy a fojtóberendezés () a belsõ égésû motor kipufogógáz-traktusában (9) térben egy kipufogógáz turbótöltõ turbinája elõtt van elrendezve Az 1. vagy 17. igénypont szerinti motorfék-berendezés, azzal jellemezve, hogy a kipufogógáz-traktus (9) a fojtóberendezés () segítségével lezárható szakaszának (61) volumene a lehetõ legkisebbre van megválasztva, tehát a fojtóberendezés () lehetõleg motorközelben, egy vagy több összevezetett ívelt kipufogócsõ kiindulásánál, és térben egy kipufogó turbótöltõ turbinája elõtt van elrendezve. 19. A 1. igénypont szerinti motorfék-berendezés, azzal jellemezve, hogy a fojtóberendezés () vezérlése annak érdekében, hogy egy motorféküzem során, szemben a maximálisan lehetségessel egy kisebb fékteljesítmény legyen létrehozható, vagy a motoron belüli szerkezeti elemek túlmelegedése megakadályozható, illetve megelõzhetõ legyen elõre megadott idõintervallumoktól vagy a mért szerkezetielem-hõmérsékletektõl függõen és/vagy a motort magában foglaló jármû üzemébõl nyert elõírt adatok alapján történik és egy jármûmotor esetén egy elektronikusan szabályozott fékstratégiába lehet bevonva, amely valamennyi, a jármûben alkalmazott fék mûködtetését optimálisan koordinálja. 9

10 HU T2 Int. Cl.: F01L 13/06

11 HU T2 Int. Cl.: F01L 13/06 11

12 HU T2 Int. Cl.: F01L 13/06 12

13 HU T2 Int. Cl.: F01L 13/06 13

14 HU T2 Int. Cl.: F01L 13/06 Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Törõcsik Zsuzsanna Windor Bt., Budapest