Az IKT használat sajátosságai általános és középiskolás tanulók körében

Átírás

1 Az IKT használat sajátosságai általános és középiskolás tanulók körében TASKÓ TÜNDE ANNA, HATVANI ANDREA, DORNER LÁSZLÓ Eszterházy Károly Főiskola Pszichológia Tanszék

2 A kutatásról TÁMOP C-11/1 pályázat keretein belül került sor Az IKT használat hatásai a pszichikus sajátosságokra, vizsgálat a tanulók körében c. kutatásra. A kutatás célja feltárni, hogy hogyan használják a különböző korcsoportokban a tanulók a tanulás során és otthon az IKT eszközöket. Célunk továbbá annak a feltárása is, hogy az IKT használat hogyan hat a pszichikus sajátosságokra. A kutatócsoport tagjai: Dávid Mária, Dorner László, Estefánné Varga Magdolna, Hatvani Andrea, Soltész Péter, Taskó Tünde

3 Jelen előadásunk ennek a kutatásnak egyik lépését mutatja be, amely egy keresztmetszeti vizsgálat során feltárja három korcsoport (10, 14, 18 évesek) körében az IKT eszközhasználati szokásokat, ismereteket, attitűdöket.

4 Problémafelvetés I. Napjainkban az IKT eszközök rohamos fejlődésének korát éljük - ehhez a gyorsan változó környezethez kell a tanulóknak alkalmazkodnia. Új viselkedésformák, szokásrendszerek és készségek jelennek meg, melyek feltérképezése szükséges ahhoz, hogy megértsük a Prensky által digitális bennszülötteknek nevezett generáció sajátosságait. A digitális bennszülötteket a generáció-elméletek szerint a Z-generációval azonosíthatjuk, ami az után született generációt jelenti.

5 Problémafelvetés II. Minél többet használja valaki a számítógépet, annál nagyobb a szociális izoláció veszélye (pl. Fallahi, 2011), ami a magány érzését és a társas kapcsolatok visszaszorulását eredményezheti (Sanders és mtsai, 2000). Gyakran (tévesen) az online környezetek a közelség érzését nyújtják a fiatalnak, ami instabil kapcsolatok kialakulásához vezet. A serdülők könnyebben újraszervezhetik identitásukat a világhálón, mint a való világban.

6 IKT használat hatásai Gyakori IKT használat pozitív összefüggést mutat a gyengébbnek észlelt egészségi állapottal és az ébredésnél észlelt fáradságérzettel (Punamaki és mtsai, 2007) a koncentráció hiányával és kimerültség érzésével (Dingers és mtsai, 1997) Az IKT használat pozitív hatásairól is számos eredmény jelent meg, különös tekintettel a kognitív képességekre, intelligenciára és iskolai eredményességre gyakorolt hatásokra (Subrahmanyam és mtsai, 2001) A kialvatlanság a verbális kreativitás, a problémamegoldás és az absztrakt gondolkodás képességeinek hanyatlásához vezethet (Pilcher és Walters, 1997)

7 A kutatás célja Feltárni, vajon a digitális bennszülöttek generációja az IKT használati szokások szempontjából homogén, vagy éppen a digitális eszközök gyors változása miatt jelentős különbségek figyelhetőek meg a digitális bennszülöttek különböző korcsoportjai között, amelyek nem magyarázhatóak pusztán az életkori különbségekkel.

8 Hipotézis Véleményünk szerint a három korosztály (10, 14 és 18 évesek) között különbségeket fogunk találni az IKT eszközhasználati szokások, ismeretek és attitűdök terén, mivel az IKT eszközök gyors fejlődése miatt kora gyerekkorukban még az ilyen egymáshoz közeli korosztályba tartozó tanulók is eltérő hatásoknak voltak kitéve ezen a téren.

9 A kutatás módszerei A kutatáshoz, egy a kutatócsoportunk által kidolgozott, és az előzetes tapasztalatok alapján módosított online kérdőívet használtunk. A kérdőív 36 itemet tartalmaz, amelyek többsége 5-fokú Likert típusú skála vagy zárt végű kérdések A kérdőív az alábbi linken tekinthető meg:

10 A kérdőív főbb kérdéscsoportjai Az IKT eszközök családon belüli és iskolai elérhetősége hogyan hat az IKT használati szokásokra? Milyen korán kezdték el a tanulók az IKT eszközöket használni? Milyen gyakori az IKT eszközök használata? Az IKT eszközök milyen formáit részesítik előnyben? Milyen célokra használják ezeket az eszközöket? Jellemzi-e a vizsgált korosztályokat a multitasking?

11 Minta A vizsgálatban 492 fő vett részt. Az online kérdőíveket három iskolában töltettük ki: két megyeszékhelyi általános iskola és két megyeszékhelyi gimnázium, egy szakközépiskola, valamint egy falusi általános iskola. neme Összesen nő férfi 10 évesek csoport 14 évesek évesek Összesen

12 Eredmények Mennyit számítógépezel egy átlagos hétköznap? Mennyit számítógépezel egy átlagos hétvégi napon?

13 Érdekességek A számítógép használata átlagosan 9 évesen, a mobiltelefon használata átlagosan 9,25 évesen kezdődött. A tanulók 62%-a rendelkezik saját számítógéppel. A tanulók 98%-ának otthonában van internet elérhetőség, 84%-nak a saját szobájában is. A tanulók 64 %-ának egyáltalán nem kell engedélyt kérni ahhoz, hogy használhassa a számítógépet, az internetnél ugyanez az arány 85 %. A tanulók 43%-a gyakran, 19%-a időnként használja a mobiltelefonját internetezésre (soha: 13 %) Egy átlagos hétköznapon 1-3 órát, egy átlagos hétvégi napon 1-4 órát használják az internetet. Szoktad-e az internetet használni a mobiltelefonodon? csoport 10 évesek 14 évesek 18 évesek Összesen mobinet Soha Ritkán Időnként Gyakran Összesen

14 Számítógép használat reggel 6-10-ig

15 Számítógép használat de ig

16 Számítógép használat kora délután (12-16 óra között)

17 Számítógép használat késő délután (16-19 óra között)

18 Számítógép használat késő este (19-22 óra között)

19 Számítógép használat éjszaka(22 óra után)

20 A számítógép és mobiltelefon használat II. A vizsgált tanulók többsége délután és este használja leggyakrabban a számítógépet Az IKT eszközök elérhetősége hatással van az IKT eszközök használati szokásaira. Erős összefüggés mutatható ki aközött, hogy hét közben és hétvégén mennyit töltenek számítógépezéssel (r=0,709; p<0,01)

21 Iskolai IKT használat Szignifikáns különbség mutatkozik a csoportok között abban, hogy milyen gyakran használnak az iskolában IKT eszközöket F=19,898; p<0,001 Leggyakrabban a 14 éveseknél fordul elő

22 Tanulási célú IKT használat Szignifikáns különbség mutatkozik a csoportok között abban, hogy mennyit használják tanulásra a számítógépet F=24,177; p<0,001 Gyakoriság: 18, 14, 10 évesek

23 Multitasking gyakorisága

24 Faktoranalízis Feltáró faktoranalízis segítségével azonosítottuk: az IKT eszközök iránti attitűdök az IKT eszközök az IKT eszközök használatának célja főbb csomópontjait.

25 Az IKT eszközök iránti attitűdök faktorok 1. Internet hiányával összefüggő negatív érzések 2. IKT jelentősége a mindennapokban 3. IKT eszközökkel szembeni professzionális attitűdök A 3 faktor a teljes variancia 69 %-át magyarázza.

26 IKT eszközök birtoklása és funkciói 1. Játékeszközök faktorok 2. Klasszikus kötöttebb használatú eszközök 3. Zenehallgatás 4. Hordozható, internetezésre alkalmas eszközök A 4 faktor a teljes variancia 45 %-át magyarázza.

27 IKT eszközök használatának célja faktorok 1. Magasabb szintű tudást vagy bevonódást igénylő használat 2. Társas-kapcsolattartási használat 3. használat 4. Strukturálatlan, pihentető internethasználat 5. Instrumentális használat 6. Internetes ügyintézés A 6 faktor a teljes variancia 58 %-át magyarázza.

28 Összegzés Az IKT használat nagy változatosságot mutat a korosztályok és a személyek mentén (0-40 óra hetente) Az eszközhasználati szokásokban különbségek mutatkoznak, mivel az idősebbek többet használják az eszközöket este és éjszaka, a 10 és 14 évesek pedig reggel és délután. A fiúk minden napszakban többet használják az IKT eszközöket. A fiúk szignifikánsan többet használják az IKT eszközöket általánosságban és specifikusan tanulásra egyaránt. A 18 évesek használják leggyakrabban tanulásra az eszközöket, otthon és az iskolában egyaránt. 18 éves korra gyakoribbá válik a multitasking, unaloműzés céljából gyakran alkalmazzák. Lányoknál szignifikánsan gyakoribb. Az eszközhasználati szokásokra és az irántuk való attitűdre nem pusztán az eszközök otthoni vagy iskolai elérhetősége van hatással.

29 Kitekintés Távolabbi cél más településekre is kiterjeszteni a vizsgálatot. Az eredmények jelentőségének átgondolása az tanítás-tanulás folyamatának szempontjából. Longitudinális vizsgálatok! Egyéb személyiség összetevőkkel történő összevetés (pl. énhatékonyság, vonásszorongás, depresszió szint)

30 Köszönjük a figyelmet!