A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE AUGUSZTUS 1-JÉVEL HATÁLYBA LÉPŐ MÓDOSÍTÁSAI
|
|
- Mátyás Veres
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE AUGUSZTUS 1-JÉVEL HATÁLYBA LÉPŐ MÓDOSÍTÁSAI NEXON KONFERENCIA JÚLIUS
2 A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE AUGUSZTUS 1-JÉVEL HATÁLYBA LÉPŐ MÓDOSÍTÁSAI A NEXON júliusi konferenciáin elhangzott előadások összefoglalása. Egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló évi CIII. törvény (MK 103.) többek között módosítja a Munka Törvénykönyvét (8. ). A módosuló szabályok többsége augusztus 1-éjével lépett hatályba. A törvényi indokolás szerint a módosítást elsősorban a távolléti díj számítására vonatkozó rendelkezések többféle értelmezése, ennek kapcsán kibontakozott szakmai vita indukálta. A távolléti díj számítására vonatkozó szabályok mellett az Mt. egyéb rendelkezéseit is érinti a módosítás, alapvetően szövegpontosító, a jogalkalmazást egységesítő jelleggel. A jelen összefoglaló nagyrészt a munkavégzés és a távollét díjazási szabályait ismerteti úgy, hogy a változásokat a változatlan szabályok közé helyezi és ennek alapján rendszerbe foglaltan kívánja a megváltozott jogszabályi környezetet bemutatni, másrészt rövid betekintést nyújt a munka- és pihenőidőt érintő módosuló rendelkezésekbe. 1. A munkabérre vonatkozó, valamint a távolléti díj számításának és megfizetésének új szabályai 1.1 A bérpótlék számítási alapja és a vasárnapi pótlék fizetésének új szabályai A bérpótlék az általánostól eltérő, nehezebb munkavégzési körülmények ellentételezését célzó, a törvény alapján járó különbér. A bérpótlék a munkavállalót kivéve, ha a felek a bérpótlékot is magában foglaló alapbérről állapodnak meg a munkabérén felül illeti meg. A bérpótlék számításának alapja változatlanul az alapbér (természetesen a felek, vagy kollektív szerződés ettől eltérően is megállapodhatnak), és havibér esetén az egy órára járó alapbért a 174-es osztószámmal számítjuk ki. Ez viszont azt jelenti, hogy a munkavégzéssel eltöltött időre járó és ugyanezen időtartamra járó bérpótléknak más az osztószáma. Ugyanis a módosított 136. szerint a havi alapbért az egy órára járó bér meghatározása érdekében az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órákkal kell osztani. Tételezzük fel, hogy a havibéres egyhavi munkaidő-keretes munkavállaló a 168 órás augusztus hónapban 190 órányi beosztás szerinti munkát végez. A 22 órára járó bért az augusztus hónap szerinti általános munkarend szerinti osztószám alapulvételével számoljuk ki (168), munkaidő-kereten felüli munkavégzés ellenértékét, az 50 %-os pótlék alapját pedig a 174-es osztószámmal. Az új szabályozás egyértelművé teszi, hogy vasárnapi pótlékot kizárólag annak a munkavállalónak kell fizetni a vasárnapi beosztás szerinti munkavégzésért, akinek foglalkoztatását vasárnapon kizárólag azért lehet elrendelni, mert a munkáltató kereskedelmi tevékenységet folytat, vagy többműszakos, illetve a munkakör készenléti jellegű. Bővül azonban a pótlék megfizetésének időponthoz kötött esetköre. Augusztus hónaptól a vasárnapi pótlékot akkor is meg kell fizetni, ha a rendkívüli munkaidőt a munkavállaló olyan heti pihenőnapján rendelik el, amely vasárnapra esik. A többletfizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha vasárnapi munkavégzésre egyáltalán nem kerülhet sor, mert például a munkavállaló általános munkarendű, 2
3 vagy a vasárnapi pótlékra egyébként is jogosult a munkavállaló. Ez utóbbi konkrét esetben azt eredményezi, hogy a többműszakos tevékenységű munkáltató számára a vasárnapra eső heti pihenőnapon történő foglalkoztatás megdrágul, erre a napra a rendes béren felül összesen 150 %-os pótlékot kell megfizetni. A különböző bérpótlékok kombinációjára vegyünk még egy szemléltető példát. A többműszakos tevékenységű munkáltató munkavállalója, ha beosztás szerint 8 órában vasárnap munkát végez, akkor 8 órára alapbér és 50 % bérpótlék jár. A munkavállaló, ha beosztás szerint 8 órában vasárnap munkát végez, de a beosztásától eltérően további 2 órában rendkívüli munkavégzést teljesít, akkor 10 órára alapbér, 10 órára vasárnapi pótlék és 2 órára számított 50 %-os bérpótlék jár neki. Amennyiben a munkavállaló beosztás alapján műszakpótlékra is jogosult és a munkavégzés a 18 óra utáni időpontra is esik, akkor erre az időre 30 %-os bérpótlék is fizetendő. 1.2 Elszámolás munkaidő-keretben foglalkoztatott havibéres és órabéres munkavállaló esetén A havibér az időbérnek átalányjellegű díjazási formája. Ez azt jelenti, hogy a havibéres munkavállalót mindig ugyanannyi díjazás illeti meg, függetlenül attól, hogy az adott hónapban mennyi a ledolgozandó órák száma. A havibér az adott hónapban ledolgozandó időt ellentételezi. Többek között távollét esetén szükség van havibérnél is az egy órára, illetve az egy napra járó bér kiszámítására. Az Mt új (3) bekezdése szerint a havi alapbér meghatározott időszakra járó részének kiszámítása úgy történik, hogy a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával. Ez abban a tekintetben megegyezik a január 1-éjével hatályos szabályok alkalmazására kiadott NGM állásfoglalással, hogy a számolás alapja tehát a mindenkori naptár és az érintett hónapban ledolgozandó órák száma, amelybe nem tartozik bele a munkaszüneti nap (augusztus-szeptember 168, október 176, november-december 160 óra). Havibéres az adott hónapban előírt óraszám (napok) ledolgozásáért kapja a havibért, így munkaszüneti napra munkavégzés hiányában különbér nem jár. Példának okáért az augusztus 20-án beosztás szerinti 8 órai munkavégzés az adott hónapban ledolgozandó 168 órát 8 órával csökkenti. A hónap végén a munkavállaló (a 168 óra teljesítése esetén) havibérre és az órára járó 100%-os bérpótlékra jogosult. Amennyiben a havibéres munkaszüneti napon munkát nem végez, csak havibérre jogosult. A havibéres és egyenlőtlen munkaidő-beosztású munkavállaló adott hónapban történt távolléte esetén (szabadság/betegszabadság) a díjazás attól függően alakul, hogy szabadságot órában vagy munkanapban tartjuk nyilván. Amennyiben munkanapban történik a nyilvántartás, akkor a távolléti díjat is lényegében munkanapra számoljuk, tehát ez nem okoz gondot. Ha a szabadságot órában adjuk ki és díjazzuk, akkor merül fel havibéres esetén, hogy milyen arányt képvisel a távolléti díj kifizetését megalapozó tényleges idő és a ledolgozandó eszmei idő. Álláspontom szerint két megoldás lehetséges. 1. Az egyik, hogy havibért fizetünk és a szabadságóraszámokat a ténylegesen igénybe vett időtartam szerint tarjuk nyilván. A havibérnek kettős tartalma van, egyrészt a ledolgozott eszmei időt (azért hívom eszmeinek, mert munkával töltött, de annak tartalmától független időt) ellentételezi, másik része pedig a távolléti díj alapbérrészét képezi. Mindkettő esetében az osztószám azonos. A havibéren felül a távolléti díj átlagemelő részét (tehát az irányadó időszakban kifizetett bérpótlékok átlagát) olyan mértékben vesszük figyelembe, amilyen hosszúságú volt ténylegesen a távollét tartama. A távollét tényleges tartamát a keretben megállapított ledolgozandó időnél vesszük figyelembe, mint teljesített időt és ha a keret végén többletteljesítmény kerül megállapításra, akkor rendkívüli munka lesz és eszerint díjazzuk (alapbér +pótlék). A probléma ott van, hogy a 3
4 távolléti díjat önálló soron (alapbér + átlagemelő) számfejtjük és így a távollét időtartam kérdése jobban előtérbe kerül. Nem lehet ugyanis az alapbérrészt eszmei idővel, az átlagemelőt pedig ténylegesen ledolgozott idővel számolni. 2. A másik megoldás, ha a távolléti díjat tényleges idővel számoljuk, akkor a fennmaradó időre jutó bér (ami az eszmei időből fennmarad) nem fejezi ki a ténylegesen munkával töltött napok számát (csak a keret végén esik egybe a ledolgozott órák elszámolásával). Az viszont közismert, hogy a bérköltség elszámolása szempontjából a távollét valós és egybeszámolt összegű kifizetésének van jelentősége, így erről a munkáltató nem tud a jövőben sem lemondani. Havibéres és egyenlőtlen munkaidő-beosztású munkavállaló esetében a munkaidő-keret végén kell a teljesítendő és teljesített órák számát összevetni. A kiegyenlített, azonos összegű bérezés érdekében a havibéres díjazása mindig azonos összegű, csak a keret végén kell órában elszámolni [Mt (1) bek. a) pont]. A munkaidő-keret lejártát követően, ha a munkavállaló az általános munkarend szerint elszámolt munkabérnél alacsonyabb összegű munkabérben részesült, akkor a bérkülönbözet számára a következő havi munkabérrel ki kell fizetni. Az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkavállaló az elszámolt munkabérnél magasabb összegű munkabérben részesült. A fenti esettől eltérően, ha a kifizetést követően kell a bérszámfejtést korrigálni, akkor a munkabérkülönbözet megfizetését és a tájékoztatás módosítását nem kell már hóközben végrehajtani, elegendő a következő havi munkabérrel egyidejűleg teljesíteni [nem szükséges a hó 20. napjáig a hóközi számfejtés 155. (4) bek]. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás és órabéres díjazás esetén az elszámolás szabályai a következőképpen alakulnak: a munkavállaló munkabérét az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével kell elszámolni és kifizetni (tehát augusztusban 168 órára járó bért). A felek és a kollektív szerződés ettől a főszabálytól eltérhet, vagyis az adott hónapban ténylegesen teljesített órákra fizet a munkáltató munkabért. A munkaidő-keret lejártakor a munkavállaló munkabérét ebben az esetben is az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni. Ilyenkor az elszámolás arra irányul, hogy a munkavállaló az órabéren felül rendkívüli munkaidőben történt (kereten felüli) munkavégzésért 50 %-os bérpótlékra jogosult-e. Egyenlőtlen munkaidő-beosztású órabéres munkavállaló szabadsága esetén az órában történő nyilvántartás és a tényleges távollét idejének megfelelő díjazás jó megoldásnak tűnik, tekintettel arra, hogy a munkaidő és a távollét (szabadság/betegszabadság) nyilvántartása és díjazása nem válik el egymástól. Összefoglalóan megállapítható, hogy a mai szabályozás közvetett módon ugyan, de azt preferálja, hogy a munkaidő-keretes foglalkoztatására a legcélszerűbb díjazási forma az órabér legyen Ha a távollét jogcíme munkaszüneti nap Havibéres munkavállaló esetén az adott hónapra irányadó általános munkarend szerinti óraszámokat tekintve munkaszüneti napra külön díjazás nem jár, mivel a havibér maga tartalmazza az adott hónap teljesítményét. Kérdésnek az merülhet fel, hogy fenntartható-e az a gyakorlat, amely az osztószámnál a munkaszüneti napot is figyelembe vette és a teljesített időnél munkaszüneti napra automatikusan 8 órára járó távolléti díjat számolt fel. Elvi jelleggel az rögzíthető, hogy amennyiben ez a számítás és eredménye nem kedvezőtlen a munkavállaló számára, úgy az eljárás továbbra is fenntartható. 4
5 A másik értelmezési kérdés az, hogy az órabéres és teljesítménybéres munkavállaló beosztás hiányában távolléti díjra abban a hónapban automatikusan jogosult-e, ha az adott hónapban a munkaszüneti nap hétfő és péntek közötti munkanapokra esik. A törvény úgy szól, hogy óra- vagy teljesítménybérezés esetén a munkavállalónak távolléti díj jár a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő [Mt (3) bek. d) pont]. Az egyik álláspont szerint az órabéres munkaszüneti napra történő beosztásától függetlenül távolléti díjra jogosult; az ezzel ellentétes nézet szerint távolléti díjra csak beosztás hiányában jogosult. Ugyanis az órabéres és teljesítménybéres, ha beosztás alapján munkaszüneti napon munkát végez, akkor a napi bérre és 100 %-os pótlékra jogosult. A munkaszüneti napon történő munkavégzés csökkenti az adott hónapban ledolgozandó órák számát és 100 %-os pótlékra jogosít. Ha a munkaszüneti nap valóban munkamentes nap az órabéres számára, akkor arra a napra távolléti díjat kap és a ledolgozandó órákat a hónap más napjain kell teljesíteni. Ez utóbbi eset megítélését tovább színesíti az az új rendelkezés, amely szerint óra- vagy teljesítménybéresnek a munkaszüneti napi keresőképtelenségre a távolléti díj 70 %-a jár [Mt (4) bek.] Ez az értelmezésem szerint azt jelenti, hogy ha a munkavállalónak nem volt munkaszüneti napon beosztása és utóbb kiderül, hogy keresőképtelensége a munkaszüneti naptól már fennáll, akkor a távolléti díj helyett csupán annak 70 %-a jár (feltéve, hogy táppénzre nem volt még jogosult). Ez azt jelenti, hogy ez a nap nem fog betegszabadságnak minősülni, csak a tartamára járó díjazás egyezik meg a betegszabadság díjazásával. Amennyiben a munkavállalót beosztása szerint munkavégzés terhelte volna, úgy ez a nap már elnyeri a betegszabadsági minőséget, értelemszerűen fogyasztja a betegszabadságnapok/órák számát és a távolléti díj 70 %-a jár. A betegszabadság kiadásánál a szabadság kiadására vonatkozó ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Ez azt eredményezte, hogy a szabadság órában történő nyilvántartásának megfelelően a betegszabadság fennmaradó óraszámai adott esetben nem nyújtottak fedezetet az adott napi munkaidő betegszabadságként történő kiadására. Ezt a törvénymódosítás augusztus 1-jei hatállyal úgy oldja fel, hogy ha a betegszabadságként elszámolható idő a beosztás szerinti napi munkaidőnél rövidebb, a teljes beosztás szerinti napi munkaidőt betegszabadságként kell elszámolni [Mt (4) bek.]. Ha példának okáért 4 betegszabadság-óra maradt, de a munkavállalónak beosztás szerint 12 órát kellet volna dolgoznia, amikor keresőképtelensége bekövetkezett, akkor 12 órára a távollét díj 70 %-t kell megfizetni neki A távolléti díj megfizetésének szabályai A távolléti díj kiszámításának már csak egyetlen szabálya van: összege már nem függ attól, hogy a munkavállalónak volt-e beosztása. A távoléti díj része az alapbér, a törvény által nevesített bérpótlékok 6 hónapos irányadó időszakban kifizetett átlaga (és a teljesítménybér, ha volt ilyen bérelem a munkaszerződésben). Az Mt augusztus 1-jei módosítása nem érinti a január 1-jétől hatályba lépett szabályt, mely szerint: a távolléti díj kiszámításakor, ha az irányadó időszakban munkabér-kifizetés nem történt, az alapbért kell figyelembe venni (pl. gyed, vagy tartós keresőképtelenség); a 6 hónapnál rövidebb munkaviszony esetén, a távolléti díj számításakor irányadó időszakként a naptári hónapokat vagy hónapot kell figyelembe venni (példának okáért a négy naptári hónapja fennálló munkaviszony esetén az ötödik hónapban esedékes távolléti díj kiszámításakor az irányadó időszak 4 hónap.); teljes naptári hónap hiányában az alapbért vagy a havi átalányt kell figyelembe venni (Mt ). 5
6 A figyelembe veendő pótlékok köre bővült: az éjszakai, a műszakpótlékot, valamint az ügyeletkészenlét pótlékán kívül a vasárnapi pótlékot is figyelembe kell venni. A vasárnapi pótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett. Némi értelmezési nehézséget az okozhat, hogy a vasárnapi bérpótlék távolléti díjba történő beszámításának feltétele egyértelműen csak a beosztás szerinti vasárnapon történt munkavégzések száma. A kérdés az, hogy a beszámítási jogosultság megállapítását követően valamennyi jogcímen kifizetett vasárnapi pótlékot is figyelembe kell-e venni az átlagszámításkor. Ez jelenleg még nem okoz gondot, de későbbiekben felmerülhet, hogy a heti pihenőnapon vasárnap elrendelt munkavégzésért kifizetett, az új szabályok szerint fizetendő pótlék is figyelembe veendő-e, erre ugyanis a normaszöveg nem ad egyértelmű eligazítást. A vasárnapi pótléknak a távolléti díj átlagszámítással megállapított részének meghatározásánál tehát 6 hónapra visszamenőleg kell megállapítanunk, hogy a munkavállaló vasárnapi munkavégzése milyen arányt képvisel. Amennyiben a munkavállaló február - július irányadó időszakban 9 vasárnap dolgozott, miközben ebben az időszakban a vasárnapok száma 26 volt. Ez tehát azt jelenti, hogy a vasárnapi pótlékot figyelembe lehet venni a távolléti díj átlagnál, ami úgy történik, hogy az irányadó időszakban számfejtett vasárnapi pótlék összegét osztani kell az irányadó időszak ledolgozott óráival. Előfordulhat, hogy a számfejtés egy soron rögzítette a kifizetendő vasárnapi pótlék összegét, ezért a bérszámfejtési adatokból nem tudunk a vasárnapi munkavégzések számára következtetni, hanem csak a munkaidő-nyilvántartásokból. A jövőre nézve pedig érdemes arra ügyelni, hogy a vasárnapi pótlékokat alkalmanként számfejtsük, mert ez a későbbiekben a távolléti díj automatikus számítását megkönnyíti. A törvénymódosítás meghatározza a távolléti díj esedékességének napját és rendelkezik arról, miképp kell a havibér időarányos részét, valamint ennek megfelelően a távollétre eső távolléti díj időarányos részét kiszámítani. Az esedékesség időpontja a távollét kezdő időpontja, a végkielégítés tekintetében a munkáltatói felmondás közlésének az időpontja, vagy bizonyos esetekben a munkaviszony megszűnésének időpontja, illetve a kártérítési felelősség megállapítása esetén a kár bekövetkezésének időpontja, ha a munkaviszony ezt megelőzően megszűnt, a munkaviszony megszűnésének időpontja {Mt (2) bek.]. 2. A munkaidő és pihenőidőt érintő szabályok 2.1 Kötetlen munkarend változó fogalma Az Mt. 96. (2) bekezdése helyébe január 1-jétől új szabály lép, amely a kötetlen munkarend fogalmát módosítja. A ma hatályos szabály értelmében kötetlen a munkarend, ha a munkáltató heti átlagban legalább a napi munkaidő fele beosztásának jogát - a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel - a munkavállaló számára írásban átengedi. Az új szabály értelmében - kötetlen munkarend esetén - a munkaidő beosztásának a jogát teljes egészében át kell engedni a munkavállalónak; azonban munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló munkaköri feladatainak egy részét meghatározott időpontban, vagy időszakban teljesíti. A jogértelmezési kérdés az, hogy mekkora részt kell képviselnie azon feladatoknak, illetve az ezzel eltöltött időnek, ahhoz, hogy a kötetlenség tartalmilag továbbra is megvalósuljon. Álláspontom szerint az a munkáltató, aki a kötetlen munkarend ma hatályos definíciója szerint a munkaidő-beosztás felét legfeljebb fele részben fenntartotta megának, az 2014-ben is folytathatja ezt a gyakorlatot. 6
7 2.2. A szabadság egybefüggő kiadásának munkáltatói kötelezettsége A módosítás egyértelművé tette, hogy a munkavállalónak évente egy alkalommal legalább 14 egybefüggő napra mentesülnie kell a munkavégzési kötelezettség alól. A 14 egybefüggő napba a pihenőnapokat és a szabadnapokat is be kell számítani. A felek eltérő megállapodására továbbra is lehetőség van; azaz lehet olyan megállapodást kötni, amely ennél rövidebb időtartamban történő szabadságkiadási gyakorlatot is jogszerűnek minősít A tárgyévi szabadság kiadásának elhalasztása megállapodás alapján A felek a hatályos szabály szerint köthettek megállapodást a szabadság következő évre történő átviteléről január 1-jétől csak az életkor után járó pótszabadság átviteléről lehet és évente megállapodást kötni. Álláspontom szerint a évben időbeli korlát nélkül megkötött megállapodások hatályát az új rendelkezések nem érintik Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság órában történő kiadása és nyilvántartása A módosítás választási lehetőséget biztosít a munkáltató számára szabadság kiadására vonatkozóan, mely szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás mellett is az általános szabályok szerint is kiadható a szabadság. Ezek szerint a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. A szabadságot ilyenkor munkanapban kell nyilvántartani. A munkáltató ugyanakkor egyoldalúan dönthet arról, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadságot az adott naptári évben úgy adja ki, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesüljön a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. (Ezt a hatályos szabály nem engedi meg.) A szabadságot ebben az esetben a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani. A kérdés az, hogy a munkáltató az évközbeni hatályba lépésre tekintettel, augusztus hónaptól visszaállhat-e a szabadság munkanapokban történő nyilvántartására. Álláspontom szerint az a munkáltató, amelyik formailag ugyan a szabadságot órában tartotta nyilván, de a munkaidő-beosztás hiányára hivatkozással lényegében 8 órával számolt, ott munkavállalói érdeksérelem nélkül a munkanapokban történő nyilvántartásra átállhat. Dudás Katalin 7
Munkajogi változások 2013. augusztus 1-jével
HÍRLEVÉL Munkajogi változások 2013. augusztus 1-jével 2013 / 8 Közel egy éve fogadták el az új Munka törvénykönyvét, és idén már számos jogintézmény esetében felmerült a módosítás szükségessége, amelyre
RészletesebbenA távolléti díj megállapításához kapcsolódó fontosabb fogalmak és szabályok
A távolléti díj megállapításához kapcsolódó fontosabb fogalmak és szabályok 1. A munkarend fogalma A munkarend a munkáltató által alkalmazott munkaidő-beosztás általánosan meghatározott rendszere. A munkarend
RészletesebbenMunkajogi aktualitások 2015. Előadó: dr. Kártyás Gábor gabor.kartyas@opussimplex.com
Munkajogi aktualitások 2015 Előadó: dr. Kártyás Gábor gabor.kartyas@opussimplex.com 1 1 Egyenlőtlen munkaidő-beosztás, munkaidőkeret 2 2 A munkaidő beosztása - Annak meghatározása, a mv mikor teljesíti
RészletesebbenBérpótlékok: A munkavállalót a Munka Törvénykönyve alapján megillető bérpótlékok:
Mennyi bérpótlék jár? - Bérpótlékok 2011-2012: éjszakai pótlék, műszakpótlék, ügyeleti pótlék, készenléti díj, vasárnapi és munkaszüneti napi munkavégzés pótléka. Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy
RészletesebbenIgaz-hamis, felelet-választós tesztsor IV. forduló
Igaz-hamis, felelet-választós tesztsor IV. forduló 2015.10.27. Előadó: Sümegi Nóra Jogszabályi háttér: A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) XII. fejezet A munka díjazása (136 152.
RészletesebbenMunkaügyi szabálytalanságok és jogszerű foglalkoztatás a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban
Munkaügyi szabálytalanságok és jogszerű foglalkoztatás a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban Előadó: dr. Járai József Krisztián osztályvezető Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Főosztály E-mail cím:
RészletesebbenA távolléti díj szabályainak módosítása
A távolléti díj szabályainak módosítása Az összefoglalót készítette: Dr. Rátkai Ildikó ügyvéd, munkajogász A távolléti díj számításának jelenlegi szabálya gyökeresen eltér a régi szabályoktól és ez bizony
RészletesebbenMegállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról
Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról amelyet megkötöttek egyrészről a MÁV-TRAKCIÓ Zrt., mint munkáltató (továbbiakban: Munkáltató),másrészről a jelen megállapodás aláíróiként
Részletesebben2012. október 18. Dr. Rátkai Ildikó, ügyvéd
2012. október 18. Dr. Rátkai Ildikó, ügyvéd Tematika A munkaviszony létesítése A munkaviszony megszüntetése Alapvető munkaidő-szabályok A munka díjazása, bérpótlékok Jogforrások 1992. évi XXII. törvény
RészletesebbenFelelősen, egészségesen, biztonságosan. Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér 7. munka@lab.hu www.munka.hu www.ujszechenyiterv.gov.
Felelősen, egészségesen, biztonságosan A foglalkoztatásra vonatkozó legfontosabb szabályok és a munkáltatók által elkövetett leggyakoribb jogsértések Előadó: Dr. Járai József Krisztián osztályvezető Munkaügyi
RészletesebbenHÍRLEVÉL. https://www.facebook.com/pages/k%c3%b6z%c3%b6sen-a-szoci%c3%a1lis- Ter%C3%BClet%C3%A9rt/209091985881444
1132 Budapest, Csanády u. 6/b. Lev. cím: 1068 Benczúr u. 45. Telefon: 06-1- 461 2464 Fax: 06-1- 461 2499 E-mail: szmdsz.info@gmail.com HÍRLEVÉL Demonstrációs bizottság alakult a szociális ágazatban 2013.
RészletesebbenA MUNKAIDŐ MEGSZERVEZÉSE
A MUNKAIDŐ MEGSZERVEZÉSE Magyar Állami Operaház Budapest, 2015. szeptember 29. dr. Pál Lajos ügyvéd pal.lajos@paleskozma.hu www.paleskozma.hu 2 Bevezetés előzetes megjegyzések a munkaviszony létesítésének
RészletesebbenTisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó!
2013/2 Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó! Munkáltatók és Munkavállalók egyaránt még csak tanuljuk a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény gyakorlati, mindennapokban történő alkalmazását,
RészletesebbenMunkaidőkeretben történő foglalkoztatás gyakorlati alkalmazása
Munkaidőkeretben történő foglalkoztatás gyakorlati alkalmazása Készítette: Kissné Horváth Marianna Saldo Zrt. Igazgató helyettes Greskóné Koller Krisztina Saldo Zrt. Gazdasági tanácsadó Dedákné Németh
RészletesebbenHÍRLEVÉL. Tájékoztató az új Munka Törvénykönyvének január 1-jén hatályba lépő rendelkezéseiről 2012 / 12
Tájékoztató az új Munka Törvénykönyvének 2013. január 1-jén hatályba lépő rendelkezéseiről 2013. január 1-jén az új Mt. eddig még életbe nem lépett további rendelkezései is hatályba lépnek. Idén még nem
RészletesebbenA munkaidő-szervezés új szabályai
A munkaidő-szervezés új szabályai Hogyan értelmezzük és alkalmazzuk az új szabályokat? 2019. január 1-től több ponton változtak (2018. évi CXVI. törvénnyel) a munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó rendelkezések
RészletesebbenBérek, pótlékok, szabadság: augusztustól másként számoljuk
Bérek, pótlékok, szabadság: augusztustól másként számoljuk Az augusztus 1-től hatályos törvénymódosításhoz a kezdő "lökést" a távolléti díjat esetenként az alapbérnél alacsonyabb összegben elszámoló szabályok
RészletesebbenA 2013. január 1-jétől hatályba lépő munkajogi szabályok
Dr. Borsy János ügyvéd 2012 / 24 A 2013. január 1-jétől hatályba lépő munkajogi szabályok Köztudottan július 1. napján életbe lépett az új Munka Törvénykönyve (Mt.), azonban annak bizonyos szakaszai csak
RészletesebbenAz Új Munka Törvénykönyve. Gyakorlati Alkalmazás től
Az Új Munka Törvénykönyve Gyakorlati Alkalmazás 2012.07.01-től A munkaviszony létesítése Munkaviszony kizárólag munkaszerződéssel jöhet létre munkaviszony kezdetének megjelölésével A munkaszerződés - a
RészletesebbenHÍRLEVÉL ÉVI CXVI. TÖRVÉNY 1 ÁLTAL BEVEZETETT MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE ( Mt. ) MÓDOSÍTÁSOKRÓL
HÍRLEVÉL 2018. ÉVI CXVI. TÖRVÉNY 1 ÁLTAL BEVEZETETT MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE ( Mt. ) MÓDOSÍTÁSOKRÓL Hatályos: 2019.01.01-től (de lásd az átmeneti rendelkezések is.) A módosítások a módosító törvény sorrendjében
RészletesebbenA munkaidőszervezés új szabályai a Munka Törvénykönyvében január 1-től. (Hogyan értelmezzük és alkalmazzuk az új szabályokat?
A munkaidőszervezés új szabályai a Munka Törvénykönyvében 2019. január 1-től (Hogyan értelmezzük és alkalmazzuk az új szabályokat?) 2019. január 1-től több ponton változtak (2018. évi CXVI. törvénnyel)
RészletesebbenMódszertani segédlet a munka törvénykönyvének a távolléti díj kiszámítására vonatkozó szabályainak alkalmazásához
Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzeti Munkaügyi Hivatal Módszertani segédlet a munka törvénykönyvének a távolléti díj kiszámítására vonatkozó szabályainak alkalmazásához I. Az új munka törvénykönyvének
RészletesebbenA Magyar Tisztítás-technológiai Szövetség által javasolt évi takarítási óradíj
A Magyar Tisztítás-technológiai Szövetség által javasolt 2017. évi takarítási óradíj A 2017. évi takarítási óradíj költségelemei % Betanított takarító alkalmazottként, heti 5 munkanap, állandó 1 műszak
RészletesebbenKészítette: Dr. Mészáros Enikő Frissítve: 2013. március 21.
Pest Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkaügyi Felügyelősége Készítette: Dr. Mészáros Enikő Frissítve: 2013. március 21. Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség
RészletesebbenA munkabér elszámolása a munkaidőkeretet alkalmazó munkáltatók vonatkozásában
Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: +36 1 273 2090 Fax: +36 1 468 2917 E-mail: forum-media@forum-media.hu A munkabér elszámolása a munkaidőkeretet alkalmazó munkáltatók vonatkozásában
Részletesebben- 20 munkanap alapszabadság - Életkor alapján járó is pótszabadság lesz - Gyermek után járó mindkét szülnek - Fogyatékos gyermek után + 2 nap
Újdonságok a munkajogban 2013. január 1-jétl Rendes szabadság mértéke - 20 munkanap alapszabadság - Életkor alapján járó is pótszabadság lesz - Gyermek után járó mindkét szülnek - Fogyatékos gyermek után
RészletesebbenKérdések és válaszok a munkaszüneti naphoz
Kérdések és válaszok a munkaszüneti naphoz Melyek a munkaszüneti napok? Az Mt. tíz munkaszüneti napot sorol fel: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23.,
RészletesebbenTájékoztató a munkaidő beosztás, a munkaidő, a pihenőidő és a munkaidőnyilvántartás szabályairól a közfoglalkoztatásban
Tájékoztató a munkaidő beosztás, a munkaidő, a pihenőidő és a munkaidőnyilvántartás szabályairól a közfoglalkoztatásban 1. A munkaidő beosztás szabályai Munkarend A munkaidő megszervezésének (beosztásának)
Részletesebben2013. évi törvény. egyes törvényeknek a távolléti díj számításával összefüggő és egyéb célú módosításáról
2013. évi törvény egyes törvényeknek a távolléti díj számításával összefüggő és egyéb célú módosításáról 1. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása 1. (1) A közalkalmazottak
RészletesebbenHIRLEVÉL Az új Munka Törvénykönyve hatálybalépéséről
HIRLEVÉL Az új Munka Törvénykönyve hatálybalépéséről Tisztelt Partnerünk, Tájékoztatjuk Önöket, hogy az 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 2012.06.30.-i hatállyal érvényét veszítette, s helyette
Részletesebben2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai. Farkasné Gondos Krisztina
2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai Farkasné Gondos Krisztina 39/a (1) bekezdés változik Az egészségbiztosítási pénzellátás
RészletesebbenA munka- és pihenőidő szabályai
2012. évi I. törvény (Mt.) XI. Fejezet A munka- és pihenőidő szabályai Előadó: Dr. Végh Lajos Fogalmak 86. Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő, kezdettől befejezéséig tart valamint a munkavégzéshez kapcsolódó
RészletesebbenJogszerű? Legyen!- JOGPONT+ Mini Szakmai Konferencia
Jogszerű? Legyen!- JOGPONT+ Mini Szakmai Konferencia Előadó: Antalikné Szabó Mária Munkaügyi felügyelő BFKH MMSZSZ E-mail cím: antalikneszm@ommf.gov.hu Telefonszám: +36 1 3233-600 Munkaidő- és pihenőidő
Részletesebbena Munka Törvénykönyve 2012 évi módosításaiból
a Munka Törvénykönyve 2012 évi módosításaiból Általános rendelkezések Hatály: Az új törvény 2012.07.01-től lép hatályba. 2012 április-májusban külön törvény várható az átmeneti rendelkezések és egyéb törvénymódosítások
RészletesebbenMUNKAJOGI ALAPOK. A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni.
MUNKAJOGI ALAPOK A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. Mit kell tartalmaznia a munkaszerződésnek? A munkaszerződésnek vannak kötelező
RészletesebbenA bértárgyalásokhoz kapcsolódó legfontosabb jogi fogalmak és szabályozásuk
1. sz. Melléklet A bértárgyalásokhoz kapcsolódó legfontosabb jogi fogalmak és szabályozásuk Az alapbér [Mt.136-138. ] Az alapbérben történő megállapodás a munkaszerződés mellőzhetetlen tartalmi eleme.
RészletesebbenKönyvelői Praktikum ( :24:18 IP: Copyright 2018 Egzatik Szakkiadó Kft. - Minden jog fenntartva.
A betegszabadság Időállapot: 2016-01-01-2016-12-31 Szerző: Varga Ferenc, Lektor: Kereszti Lajos, Módosítva: 2016-03-13 17:11:39 Tartalomjegyzék: 1. A betegszabadság elszámolásának gyakorlata 2. Adózás
RészletesebbenA törvény szerint a munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótól munkabér jár és minden ettől eltérő megállapodás érvénytelen.
A Munkabér Általános szabályok A törvény szerint a munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótól munkabér jár és minden ettől eltérő megállapodás érvénytelen. A munkavállalót megillető munkabér
RészletesebbenKollektív Szerződés módosítási javaslat - munkáltatói részről -
17. Igazgatósági melléklet Kollektív Szerződés módosítási javaslat - munkáltatói részről - Az igazgatósági mellékletek a Kollektív Szerződés részét képezik, azok megkötésére vonatkozó tárgyalásokat haladéktalanul
Részletesebben2011. november 14. Dr. Dudás Katalin egyetemi adjunktus ELTE ÁJK ügyvéd
2011. november 14. Dr. Dudás Katalin egyetemi adjunktus ELTE ÁJK ügyvéd ELSŐ RÉSZ Ahogy az adott esetben általában elvárható Jóhiszeműség és tisztesség elve Kölcsönös együttműködés más jogai, jogos érdekei
RészletesebbenA 2013. év végi munkaidő-beosztás elkészítéséhez kapcsolódó tudnivalók
A 2013. év végi munkaidő-beosztás elkészítéséhez kapcsolódó tudnivalók 1 Az év vége sikeréhez, célkitűzéseink eléréséhez, áruházaink hatékony és jövedelmező működéséhez elengedhetetlen, hogy a 2013. év
RészletesebbenMi mire változott? A Kjt. és az Mt. közalkalmazotti jogviszonyt érintő szabályai Lurdy Ház 2013.IX.18. Dr. Horváth István ügyvéd - Dr. P.
Mi mire változott? A Kjt. és az Mt. közalkalmazotti jogviszonyt érintő szabályai Lurdy Ház 2013.IX.18. Dr. Horváth István ügyvéd - Dr. P. Horváth Ügyvédi Iroda c. egyetemi docens (PhD) - ELTE ÁJK Forrásaink
RészletesebbenHavasi Ügyvédi Iroda lawfirm Rechtsanwaltkanzlei studio legale
MUNKAIDŐKERET A MINDENNAPOKBAN A munkaidőkeret rugalmas, alapvetően a munkáltató gazdaságilag eredményes működését segítő intézmény. Emellett azonban amennyiben annak meghatározása során a munkavállaló
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13
Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi
RészletesebbenMEGÁLLAPODÁS A MÁV Zrt. Kollektív Szerződésének módosítására
MEGÁLLAPODÁS A MÁV Zrt. Kollektív Szerződésének módosítására I. A KSz 24. 1. pontjának új szövege a következő: A Kollektív Szerződés, illetőleg más munkaviszonyra vonatkozó szabályok alkalmazásában: a)
RészletesebbenA bizottság mellékelten benyújtja - az Alaptörvény 6. cikkének (1) bekezdése alapján - a munkaidő-szervezés egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslatot.
Iromány száma: T/15035. Benyújtás dátuma: 2017-04-11 16:07 Az Országgyűlés Gazdasági bizottsága Parlex azonosító: 1AUID66B0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
RészletesebbenE-Munkajog. Tartalom. A hónap témája. Tisztelt Előfizetőnk! július XIV. évfolyam 7. szám. 1 A hónap témája. Az Mt. és a Kjt.
E-Munkajog Szakmai folyóirat 2013. július XIV. évfolyam 7. szám In-house szeminárium! Szeretne közvetlenül munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról a munkajog elismert szakértőitől? Jelentkezzen
RészletesebbenA SZABADSÁGRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
A SZABADSÁGRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK Dr. Ember Alex Ügyvéd, munkaügyi szakjogász Habilitált egyetemi adjunktus, PhD Tanszékvezető helyettes, SZTE A SZABADSÁG FOGALMA, FAJTÁI A szabadság fogalma: A munkavállalót
RészletesebbenA MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL SZÓLÓ ÉVI I. TÖRVÉNY KOMMENTÁRJA
A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL SZÓLÓ 2012. ÉVI I. TÖRVÉNY KOMMENTÁRJA TARTALOMJEGYZÉK ELSŐ RÉSZ 13 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET (1. 13. ) 13 BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. A törvény célja 13 2. A törvény hatálya
RészletesebbenAZ EGYENLŐTLEN MUNKAIDŐ-BEOSZTÁS GYAKORLATI ALKALMAZÁSA
GAZDÁLKODÁSI KÉZIKÖNYVEK AZ EGYENLŐTLEN MUNKAIDŐ-BEOSZTÁS GYAKORLATI ALKALMAZÁSA Munkaidőkeret-elszámolási időszak Budapest, 2016 Szerzők: Kissné Horváth Marianna Greskóné Koller Krisztina Sorozatszerkesztő:
RészletesebbenAz új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds
Az új Munka Törvénykönyve Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Általános magatartási követelmények Az adott helyzetben általában elvárható magatartás ÚJ! Jóhiszeműség és tisztesség
RészletesebbenMelléklet. A munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény munka- és pihenőidőre, valamint bérpótlékra vonatkozó rendelkezései
Melléklet A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény munka- és pihenőidőre, valamint bérpótlékra vonatkozó rendelkezései XI. fejezet A munka- és pihenőidő 46. Fogalmak 86. (1) Munkaidő: a munkavégzésre
RészletesebbenSzabályos foglalkoztatás és a leggyakoribb munkaügyi szabálytalanságok a szállítmányozó és raktározási tevékenységet végző kis- és
Szabályos foglalkoztatás és a leggyakoribb munkaügyi szabálytalanságok a szállítmányozó és raktározási tevékenységet végző kis- és középvállalkozásoknál Előadó: dr. Járai József Krisztián osztályvezető
RészletesebbenMunka Törvénykönyvvizsgálat PÉNZ A MUNKAJOGI SZABÁLYOKBAN
Munka Törvénykönyvvizsgálat PÉNZ A MUNKAJOGI SZABÁLYOKBAN Dr. Horváth István ügyvéd, Dr. P. Horváth Ügyvédi Iroda http://www.drphorvathugyved.hu/ egyetemi adjunktus (PhD) ELTE ÁJK Mit hallhatnak és láthatnak?
RészletesebbenKözfoglalkoztatottak védekezésbe történő bevonása
Közfoglalkoztatottak védekezésbe történő bevonása XXXIV. Országos Vándorgyűlés Debrecen, 2016. július 6-8. összeállította: Jilling Alexa - Gyakori árvizek - Létszámhiány a vízügyi ágazatban (elsősorban
RészletesebbenMUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG. EU- s irányelvek MUNKASZERZŐDÉS. szabályozás 2015.03.03. 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve
MUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG szabályozás DR SZALAI ERZSÉBET 1 DR SZALAI ERZSÉBET 2 EU- s irányelvek 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve DR SZALAI ERZSÉBET 3 MUNKASZERZŐDÉS Szerződést kötő felek..
RészletesebbenTervezett munkaügyi ellenőrzések 2017-benfókuszban a munkaviszony megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos munkáltatói kötelezettségek
Tervezett munkaügyi ellenőrzések 2017-benfókuszban a munkaviszony megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos munkáltatói kötelezettségek Munkaügyi tájékoztató CSMKIK 2017. február 24. Szeged 2015. 8.
RészletesebbenAZ ÚJ. MT. ÉS A MUNKAIDŐ, PIHENŐIDŐ
AZ ÚJ. MT. ÉS A MUNKAIDŐ, PIHENŐIDŐ Szociális menedzser képzés ALAPFOGALMAK I. 86. (1) Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó
RészletesebbenA frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!
Verziótájékoztató: Kulcs-Bér 2012. december Megjelenési dátum: 2012. december 28. A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést! A verzióban elérhető újdonságok, fejlesztések
RészletesebbenA munkaviszonyra vonatkozó jogszabályi előírások
A munkaviszonyra vonatkozó jogszabályi előírások Munka Törvénykönyve szabályozza Alkotmányban foglalt elvek szerint szabályozza a munkába részvétel rendjét. Kire vonatkozik a törvény? Munkáltatóra Munkavállalóra
RészletesebbenA Nemzeti Munkaügyi Hivatal tájékoztató kiadványa gépipari vállalkozások számára
A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 Minimálbér kifizetés, kiküldetés, behívásos munkavégzés szabályosan A Nemzeti Munkaügyi Hivatal
RészletesebbenNews Flash. Július, Magyarországi bérpótlékok 2016-ban
News Flash Július, 2016 Magyarországi bérpótlékok 2016-ban Magyarországi bérpótlékok 2016-ban Szinte minden munkavállalót érinthet a bérpótlékok kérdése, hiszen egy teljesen általános és nagyon sok feltételre
RészletesebbenAz Mt a alapján a munkavállalót betegsége miatti keresőképtelensége idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg.
Betegszabadság 2011: betegszabadság számítása és táppénz mértéke 2011-ben - Nettó BÉRKALKULÁTO Betegszabadság 2011: betegszabadság számítása és táppénz mértéke 2011-ben, betegszabadság kalkulátor. A betegszabadság
Részletesebben4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése
4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az
RészletesebbenMagyar Ápolási Igazgatók Egyesületének évi konferenciája - előadás
Magyar Ápolási Igazgatók Egyesületének 2016. évi konferenciája - előadás dr. Schulcz Máté 2016. október 6. Előadás témakörei: Munkaidő beosztás kérdései - munkaidő keret, pihenőidő és rendkívüli munkaidő
RészletesebbenPénzügyi számvitel. VIII. előadás. A jövedelmek számvitele
Pénzügyi számvitel VIII. előadás A jövedelmek számvitele A jövedelemelszámolási számlán elszámolt jövedelem értelmezése Adott vállalkozástól a vállalkozás alkalmazottjai, vagy más személyek részére valamilyen
RészletesebbenAz új Munka Törvénykönyve. Dr. Varga Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds
Az új Munka Törvénykönyve Dr. Varga Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds TARTALOM I. A kárfelelősség szabályai Munkáltatói kárfelelősség Munkavállalói kárfelelőség II. Atipikus munkaviszonyok
RészletesebbenÚJ Munka Törvénykönyve
ÚJ Munka Törvénykönyve Tisztelt Ügyfelünk! Jelen hírlevelünkben a 2012. július 1-jétől hatályba lépő új Munka Törvénykönyvének (továbbiakban: új Mt.) Ügyfeleinket érintő legfontosabb újdonságairól szeretnénk
Részletesebbenműszakpótlék szabályozása (140) köztulajdonban álló munkáltató (172-177)
Munkavállalói jogot sért Keresetcsökkenéssel jár Egyéb, munkavállalókra hátrányos Szakszervezeti jogot sért Egyéb kollektív jogot sért Nagyon súlyos munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei
RészletesebbenGyorsabb, olcsóbb De biztonságos is? Szimpózium
Gyorsabb, olcsóbb De biztonságos is? Szimpózium EGYSZERŰBBEN, DE SZABÁLYOSAN! a munkaügyi hatósági ellenőrzések tapasztalatai az építőiparban, különös tekintettel az egyszerűsített foglalkoztatásra Előadó:
RészletesebbenA MUNKAHELYI EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG FEJLESZTÉSE, A MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉS FEJLESZTÉSE TÁMOP 2.4.8-12/1-2012-0001. A munkabérről
A MUNKAHELYI EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG FEJLESZTÉSE, A MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉS FEJLESZTÉSE TÁMOP 2.4.8-12/1-2012-0001 A munkabérről A munkabér mértékére vonatkozó szabályok A munkavállaló részére munkaviszonya
RészletesebbenA MÁV Zrt. Kollektív Szerződésének HELYI FÜGGELÉKE
SZERVEZETI EGYSÉG NEVE A MÁV Zrt. Kollektív Szerződésének HELYI FÜGGELÉKE (egységes szerkezetben) IRATMINTA a MÁV Zrt. Kollektív Szerződésének 2012. augusztus 1. napjától hatályos szövegéhez 2 ÁLTALÁNOS
RészletesebbenMUNKAJOGI VÁLTOZÁSOK ELŐADÓ DR. GÁSPÁRNÉ DR. SZOKOL MÁRTA ÜGYVÉD
MUNKAJOGI VÁLTOZÁSOK 2013. 08.22. ELŐADÓ DR. GÁSPÁRNÉ DR. SZOKOL MÁRTA ÜGYVÉD IRÁNYADÓ JOGSZABÁLYOK A 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (új Mt.) 2012. évi LXXXVI. Törvény a munka törvénykönyvéről
RészletesebbenKulcs-Bér 2012 frissítés
Kulcs-Bér 2012 frissítés Megjelenés dátuma: Új szerződéssablonok Részletes jelenlét adatok - intervallumra rögzítés Rendkívüli munkavégzés 2012. évi maximális óraszáma Rendkívüli munkaidő díjazása Ügyelet,
RészletesebbenMagyar joganyagok évi CXVI. törvény - a munkaidő-szervezéssel és a munkae 2. oldal (2) Az elszámolási időszak tekintetében a 93. (2)-(4) bekez
Magyar joganyagok - 2018. évi CXVI. törvény - a munkaidő-szervezéssel és a munkae 1. oldal 2018. évi CXVI. törvény a munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő
RészletesebbenTájékoztató (Munkaszerződés melléklet) Munkáltató (Mt. 33. ) Munkavállaló (Mt. 34. ) Munkavállaló:
Tájékztató (Munkaszerződés melléklet) A munkaszerződéssel létrehztt munkaviszny alanyai: Neve, elnevezése: Cégjegyzék száma: Adószáma: Székhelye: Képviselője: Neve: Születési neve: Születési helye, ideje:
RészletesebbenMunkaszerződés, munkaköri leírás, tájékoztató. Vagyis mit fogunk kapni a munkába lépéskor.
Munkaszerződés, munkaköri leírás, tájékoztató Vagyis mit fogunk kapni a munkába lépéskor. Munkaszerződés Amit a munkaszerződésnek tartalmaznia kell: Feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében
Részletesebben54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő É 1/5
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenAz új Munka Törvénykönyve
Az új Munka Törvénykönyve Rövid áttekintés a munkaidő és a munka díjazásának szabályairól 2012. szeptember 12. Dr. Király Éva Mária Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds A MUNKA- ÉS PIHENŐIDŐ Fogalom:
Részletesebben2018. évi... törvény. a munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról *
2018. évi... törvény a munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról * 1. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi 1. törvény módosítása
RészletesebbenA MUNKAVISZONY MEGSZŰNÉSÉNEK GYAKORLATI KÉZIKÖNYVE I.
GAZDÁLKODÁSI KÉZIKÖNYVEK A MUNKAVISZONY MEGSZŰNÉSÉNEK GYAKORLATI KÉZIKÖNYVE I. A határozatlan idejű munkaviszony megszüntetésének és a munkaviszony megszűnésének esetei Budapest, 2017 Szerzők: Kissné Horváth
RészletesebbenMég újabb munkajogi szabályok c. előadás 1. rész
Még újabb munkajogi szabályok c. előadás 1. rész Előadó: dr. Horváth István ügyvéd Dr. P. Horváth Ügyvédi Iroda c. egyetemi docens (PhD) ELTE ÁJK Főbb témakörök: Források Hogyan olvassuk a törvényt? Készenléti
RészletesebbenAZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉVEL KAPCSOLATOS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉVEL KAPCSOLATOS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK Az új Munka Törvénykönyvének általános hatályba lépési időpontja 2012. július 1-e volt. Néhány rendelkezés esetében azonban, ahol az előző
RészletesebbenOrszágos Egészségbiztosítási Pénztár
Országos Egészségbiztosítási Pénztár 1 2015/2. számú TÁJÉKOZTATÓ A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KIFIZETŐHELYEK RÉSZÉRE a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozás díj napi alapjának megállapítását érintő 2015.
RészletesebbenMAGYAR KÖZLÖNY 103. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 103. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2013. június 22., szombat Tartalomjegyzék 2013. évi CIII. törvény Egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő
RészletesebbenIromány száma: T/3628. Benyújtás dátuma: :51. Parlex azonosító: 1L4GYZXW0001
Iromány száma: T/3628. Benyújtás dátuma: 2018-11-20 20:51 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: 1L4GYZXW0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:
RészletesebbenC/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG
C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi
RészletesebbenTárgy :A 2012. július 1-jén hatályba Munka Törvénykönyv módosítása, átmeneti rendelkezések, hatályba lépés
Tisztelt Ügyfeleim! Többször beszéltűnk a 2012.július 1-től érvényes MT módosításáról. Most e-mailbe küldöm a legfontosabb hatálybalépő és átmeneti rendelkezéseket melyeket figyelmesen olvassanak át és
RészletesebbenA Munka törvénykönyve 2013-tól életbe lépő változásai. Segédlet
A Munka törvénykönyve 2013-tól életbe lépő változásai Segédlet I. Bevezetés A Munka törvénykönyve (a továbbiakban: Mt., ami egyben a hivatalos, jogszabályban előírt rövidített hivatkozási forma), pontos
Részletesebben2013. évi CIII. törvény egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról
2013. évi CIII. törvény egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról I. FEJEZET A TÁVOLLÉTI DÍJ SZÁMÍTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ EGYES TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
RészletesebbenDTM Hungary Tax Intelligence
MUNKABÉREMELÉS ELVÁRT MÉRTÉKE 2012. Kedves Ügyfelünk! 2012. január elsejével hatályba lépett a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli
RészletesebbenMunka világa. Kis- és középvállalkozások. Munka világának szereplői. Ügyvezetés I. és II.
Kis- és középvállalkozások Ügyvezetés I. és II. 1 Munka világa 2 Munka világának szereplői Állam Szabályozási környezet biztosítása Munkaadó Munka helyének és eszközének biztosítása Munkavállaló Munkavégzés
Részletesebben1. A munkaszerződésről általában 2. A munkaviszony alanyai: munkáltató és munkavállaló 3. A munkaszerződés megkötése
A munkaszerződés 1. A munkaszerződésről általában 2. A munkaviszony alanyai: munkáltató és munkavállaló 3. A munkaszerződés megkötése 1. A MUNKASZERZŐDÉS (MSZ) 1.1. A munkaszerződés fogalma A munkaszerződés
RészletesebbenAz új Munka törvénykönyve amit erről egy könyvelőnek is tudni érdemes. Budapest, 2012. június 6.
Az új Munka törvénykönyve amit erről egy könyvelőnek is tudni érdemes Budapest, 2012. június 6. 1 Új Mt. szerkezeti felépítés öt részre tagolódik, 24 fejezet + záró rendelkezések, összesen 298.. más szerkezeti
RészletesebbenMunkavállalókkal kapcsolatos feladatok
dr.henczi Lajos, dr. Horváth István, dr. Molnár-Hidassy Dóra, Molnárné dr.balogh Márta Munkavállalókkal kapcsolatos feladatok TARTALOM Előszó I. A munkaerőpiac szereplői 1. Piac 2. Munkaerőpiac 2.1 Munkaerő-kereslet
RészletesebbenMunkajogi ismeretek 2014. dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor www.szaldobagyi.hu
Munkajogi ismeretek 2014. 1 A munkajogi szabályok rendszere Alaptörvény Törvények 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről 1992. évi XXXIII.
RészletesebbenA július 1-jén hatályba Munka Törvénykönyv módosítása, átmeneti rendelkezések, hatályba lépés 2012 június 25. (hétfő) 12:07
46. (1) A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót a) a napi munkaidőről, b) az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról,
Részletesebben2007. évi. törvény a tizenharmadik havi illetmény kifizetési rendjéről
2007. évi. törvény a tizenharmadik havi illetmény kifizetési rendjéről 1. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 193/V. -ának (5) (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a
RészletesebbenAZ ÁRGUS-SECURITY KFT. MUNKAÜGYI ÉS MUNKAVÁLLALÓI SZABÁLYZATA
AZ ÁRGUS-SECURITY KFT. MUNKAÜGYI ÉS MUNKAVÁLLALÓI SZABÁLYZATA A Munkavállalói Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) célja az, hogy a munkaviszony létesítésének, módosításának, megszüntetésének, valamint
RészletesebbenSzabályos foglalkoztatás MUNKAÜGY 2015
Szabályos foglalkoztatás MUNKAÜGY 2015 Munkaügyi kapcsolatok Rendezett munkaügyi kapcsolatok [2011. évi CXCV. tv. (Áht.)] Nem felel meg: Bejelentési kötelezettség elmulasztása Munkavállalói jogalanyisággal
Részletesebben