d) A gömbtükör csak domború tükröző felület lehet.
|
|
- Benjámin Király
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Optika tesztek 1. Melyik állítás nem helyes? a) A Hold másodlagos fényforrás. b) A foszforeszkáló jel másodlagos fényforrás. c) A gyertya lángja elsődleges fényforrás. d) A szentjánosbogár megfelelő potrohszelvénye elsődleges fényforrás. 2. Melyik állítás nem helyes? a) A fény homogén közegben egyenes vonalban terjed. b) Az igen vékony, párhuzamos fénynyalábot fénysugárnak nevezzük. c) Félárnyék pontszerű fényforrás esetén jöhet létre. d) A teljes árnyék az a terület, amit a fényforrás nem tud megvilágítani. 3. Melyik állítás nem igaz? a) Napfogyatkozáskor a Hold árnyéka esik a Napra. b) Holdfogyatkozáskor a Föld a Nap és a Hold között van. c) Napfogyatkozáskor a Hold a Föld és a Nap között van. d) Holdfogyatkozáskor a Hold a Föld árnyékában halad. 4. Melyik állítás igaz? a) A fény sebessége adott közegben állandó. b) A fény sebessége minden közegben ugyanakkora. c) A fény sebessége vákuumban m/s. d) Adott közegben a rádióhullám lassabban terjed, mint a fény. 5. Fénysugár érkezik két közeg határára. Melyik eset nem lehetséges az alábbiak közül? a) A fény egy része visszaverődik, másik része elnyelődik. b) A fény egy része visszaverődik, másik része megtörve behatol az új közegbe. c) A fény teljes egészében megtörve behatol az új közegbe, s nincs visszaverődés. d) A fény egy része visszaverődik, másik része törés nélkül behatol az új közegbe. 6. Melyik állítás és indoklás nem igaz egyszerre? a) Az égbolt nappal azért fényes, mert a Nap fénye a légkörben szóródik, s így minden irányból érkezik hozzánk fény. b) A redőny keskeny résén betűző napsugarat azért látjuk, mert a levegőben lebegő porszemeken szóródik a fény. c) Az egy lámpával megvilágított szobában minden irányból látjuk a tárgyakat, ez a diffúz visszaverődésnek köszönhető. d) A diffúz visszaverődésnek köszönhető, hogy a szobában világító lámpa többszörös tükörképét látjuk a dupla ablakban. 7. Melyik mondat nem tartozik a visszaverődés törvényéhez? a) A beesési szög a beesési merőleges és a beeső sugár által bezárt szög. b) A beeső sugár, a beesési merőleges és a visszavert sugár egy síkban vannak. c) A beesési szög és a visszaverődési szög egyenlő. d) A beesési szög 0 o és 90 o között van. 8. Nevezzük gömbtükörnek azt a görbült felületű tükröt, melyre érvényes a leképezési törvény. Ebben az értelemben melyik állítás igaz? a) A gömbtükör egy gömbfelületből kivágott olyan gömbszelet tükröző felülete, melynek fél nyílásszöge kisebb, mint 5 o. b) A gömbtükör egy gömb alakú, tükröző felület. c) A gömbtükör egy félgömb alakú, tükröző felület.
2 d) A gömbtükör csak domború tükröző felület lehet. 9. Melyik meghatározás nem helyes? a) A gömbtükör szimmetriatengelyét optikai tengelynek nevezzük. b) A gömbtükör szimmetriatengelyének és a tükörnek a metszéspontját optikai középpontnak nevezzük. c) A gömbtükörhöz tartozó gömb középpontját geometriai középpontnak nevezzük. d) A geometriai középpontot gyújtópontnak is nevezzük. 10. Melyik a fókuszpont helyes meghatározása? a) A homorú tükörre párhuzamosan érkező sugarak találkozási pontja. b) Az a pont, ahonnan a domború tükörre az optikai tengellyel párhuzamosan érkező sugarak visszaverődés után kiindulni látszanak. c) Az a pont, ahonnan a domború tükörre párhuzamosan érkező sugarak visszaverődés után kiindulni látszanak. d) Az a pont, ahova a homorú tükör az optikai tengely adott pontjából kiinduló sugarakat összegyűjti. 11. Melyik állítás nem igaz homorú tükör esetén? a) Az optikai tengellyel párhuzamosan érkező fénysugár visszaverődés után a gyújtóponton halad át. b) A geometriai középponton keresztül beeső fénysugár az optikai tengellyel párhuzamosan verődik vissza. c) Az optikai középpontba beeső fénysugár az optikai tengelyre szimmetrikusan verődik vissza. d) A fókuszponton keresztül beeső fénysugár az optikai tengellyel párhuzamosan verődik vissza. 12. Melyik állítás nem igaz homorú tükör esetén? a) Az egymással párhuzamosan érkező fénysugarak visszaverődés után a fókuszsíkban metszik egymást. b) A geometriai középponton keresztül beeső fénysugár önmagában verődik vissza. c) Az optikai középpontba beeső fénysugár az optikai tengelyen verődik vissza. d) A fókuszponton keresztül beeső fénysugár az optikai tengellyel párhuzamosan verődik vissza. 13. Melyik állítás nem igaz domború tükör esetén? a) Az optikai tengellyel párhuzamosan érkező fénysugár visszaverődés után a gyújtóponton halad át. b) A geometriai középpont felé beeső fénysugár az optikai tengellyel párhuzamosan verődik vissza. c) Az optikai középpontba beeső fénysugár az optikai tengelyre szimmetrikusan verődik vissza. d) A fókuszpont felé beeső fénysugár az optikai tengellyel párhuzamosan verődik vissza. 14. Melyik állítás nem igaz domború tükör esetén? a) Az egymással párhuzamosan érkező fénysugarak úgy verődnek vissza, hogy a visszavert sugarak meghosszabbításai a fókuszsíkban metszik egymást. b) A geometriai középpont felé beeső fénysugár önmagában verődik vissza. c) Az optikai középpontba beeső fénysugár az optikai tengelyen verődik vissza. d) A fókuszpont felé beeső fénysugár az optikai tengellyel párhuzamosan verődik vissza. 15. Melyik állítás nem igaz? A fénytörés során új közegbe lépve a) a fény terjedési sebessége megváltozik. b) a fény hullámhossza megváltozik. c) a fény frekvenciája megváltozik. d) a relatív törésmutató határozza meg a fénytörés irányát. 16. Ahonnan a fény érkezik legyen az A közeg, ahova a fény belép legyen a B közeg. Melyik állítás nem igaz a fénytörés törvényével kapcsolatban? sin c A a) sin c B
3 b) c) d) sin A sin sin n sin n sin sin f f B B A A B 17. Melyik állítás nem igaz? a) Új közegbe lépve a fény mindig irányt változtat. b) Egy anyag légüres térre vonatkozó törésmutatóját abszolút törésmutatónak nevezzük. c) Két közeg egymáshoz viszonyított törésmutatóját relatív törésmutatónak nevezzük. d) Új közegbe lépve a fénysebesség mindig megváltozik. 18. Mikor jöhet létre teljes visszaverődés? a) Ha a fény optikailag sűrűbb közegből optikailag ritkább közegbe lép. b) Bármelyik közegből bármelyik közegbe lépve előfordulhat. c) Ha a fény optikailag ritkább közegből optikailag sűrűbb közegbe lép. d) Ha a fény a kisebb abszolút törésmutatójú közegből a nagyobb abszolút törésmutatójú közegbe lép. 19. A légrétegek egymás felett változó sűrűségűek, s ezzel együtt optikai törésmutatójuk is különböző. Melyik jelenség magyarázata nem függ össze a fenti megállapítással? a) délibáb b) fata morgana c) a tűz feletti levegőn keresztül nézett tárgyak reszketni látszanak d) az égitestek magasabban látszanak 20. Melyik állítás hamis? a) A plánparalel lemezbe belépő és onnan kilépő fénysugarak párhuzamosak. b) A prizma törőszöge a belépő és belőle kilépő fénysugarak által bezárt szög. c) A plánparalel lemez által okozott eltolódás függ a lemez vastagságától. d) A prizmán történő áthaladáskor a fény eltérülése függ a prizma felületei által bezárt szögtől. 21. Egy prizma metszete egyenlő szárú háromszög. Egyik szárára merőlegesen érkező fénysugár behatolva a prizmába az ábra szerint kétszer teljes visszaverődést szenved, majd a harmadik lapon merőlegesen lép ki a prizmából. Mekkora a prizma törőszöge? a) 36 o b) 74 o c) 22,5 o d) 45 o 22. Lehet-e egy üveggömbre úgy bocsátani fénysugarat, hogy az a gömbbe behatolva, majd újra az üveg határára érkezve a teljes visszaverődés miatt az üveggömbben maradjon? Melyik válasz és indoklás igaz egyszerre?
4 a) Igen lehetséges, csak a másik oldalon a határszögnél nagyobb szögben érkezzen a fény az üveg-levegő határára. b) Nem lehetséges, mert teljes visszaverődés csak a levegőből az üvegbe történő belépéskor jelentkezhet. c) Igen lehetséges, ha elég nagy a gömb, s így elég nagy szögben érkezik a gömb belsejéből a határra a fény. d) Nem lehetséges, mert a belépés és a kilépés tengelyesen szimmetrikus geometriai elrendeződés. 23. Adott üvegnek a levegőre vonatkoztatott relatív törésmutatója 1,5. Az üvegből a határfelületre 40 o -os beesési szöggel érkező fénysugár milyen szög alatt lép ki a levegőbe? a) 74,6 o b) 40 o c) 25,4 o d) Nem lép ki a levegőbe, visszaverődik. 24. Adott üvegnek a levegőre vonatkoztatott relatív törésmutatója 1,5. Az üvegből a határfelületre 45 o -os beesési szöggel érkező fénysugár milyen törési szög alatt lép ki a levegőbe? a) 78,4 o b) 45 o c) 28,1 o d) Nem lép ki a levegőbe, visszaverődik. 25. A vízzel telt edénybe üveghasábot helyezünk A víz abszolút törésmutatója 1,33, az üveg abszolút törésmutatója 1,5. A vízből fénysugár érkezik 60 o -os beesési szöggel az üveg felületére. Milyen törési szöggel lép be az üvegbe? a) 60 o b) 50,2 o c) 77,6 o d) Nem lép be az üvegbe, visszaverődik. 26. A vízzel telt edénybe üveghasábot helyezünk A víz abszolút törésmutatója 1,33, az üveg abszolút törésmutatója 1,5. Az üvegből fénysugár érkezik 60 o -os beesési szöggel az üvegből a víz felületére. Milyen törési szöggel lép ki a vízbe? a) 60 o b) 50,2 o c) 77,6 o d) Nem lép be a vízbe, visszaverődik. 27.A vízzel telt edénybe üveghasábot helyezünk A víz abszolút törésmutatója 1,33, az üveg abszolút törésmutatója 1,5. Az üvegből fénysugár érkezik 65 o -os beesési szöggel a víz felületére. Milyen törési szöggel lép be a vízbe? a) 65 o b) 53,5 o c) 77,6 o d) Nem lép be a vízbe, visszaverődik. 28. A benzol abszolút törésmutatója 1,5, a gyémánt abszolút törésmutatója 2,4. Ha fénysugár érkezik az egyik közegből a másik határára, milyen esetben lehetséges teljes visszaverődés és mekkora a határszög? a) Ha a fény a gyémántból érkezik a benzol határára, és h 41,8 o. b) Ha a fény a gyémántból érkezik a benzol határára, és h 38,7 o. c) Ha a fény a benzolból érkezik a gyémánt határára, és h 41,8 o. d) Ha a fény a benzolból érkezik a gyémánt határára, és h 38,7 o.
5 29. A fény sebessége a levegőben km/s, vízben km/s, koronaüvegben km/s. Melyik két közeg határán és milyen irányban fordulhat elő teljes visszaverődés a fénysugár haladása során? a) levegőből víz felé b) levegőből koronaüveg felé c) vízből koronaüveg felé d) koronaüvegből víz felé 30. A fény sebessége a nehézflintüvegben km/s, vízben km/s. A nehézflintüvegből a víz felé haladva fénysugár érkezik a határfelületre 45 o -os beesési szögg Hogyan halad tovább? a) 69 o -os törési szöggel átlép a vízbe. b) 45 o -os törési szöggel átlép a vízbe. c) 32,4 o -os törési szöggel átlép a vízbe. d) Nem lép át a vízbe, visszaverődik. 31. A fény sebessége a nehézflintüvegben km/s, vízben km/s. A nehézflintüvegből a víz felé haladva fénysugár érkezik a határfelületre 50 o -os beesési szögg Hogyan halad tovább? a) 69 o -os törési szöggel átlép a vízbe. b) 45 o -os törési szöggel átlép a vízbe. c) 35,4 o -os törési szöggel átlép a vízbe. d) Nem lép át a vízbe, visszaverődik. 32. Héliumgőz által kisugárzott vörös fény hullámhossza levegőben 748 nm. Mekkora a hullámhossza üvegben, ha az üveg levegőre vonatkoztatott törésmutatója 1,46? a) 512 nm b) 780 nm c) 894 nm d) 1092 nm 33. A legsötétebb vörös fény, amit az emberi szem még érzékel, hullámhossza 780 nm, terjedési sebessége levegőben m/s. Az adott hullámhosszú fény esetében az üveg levegőre vonatkoztatott törésmutatója 1,5. Mekkora az említett vörös fény hullámhossza és frekvenciája üvegben? a) 520 nm, 3, Hz b) 1092 nm, 3, Hz c) 520 nm, 2, Hz d) 1092 nm, Hz 34. A legsötétebb vörös fény, amit az emberi szem még érzékel, hullámhossza 780 nm, terjedési sebessége levegőben m/s. Az adott hullámhosszú fény esetében az üveg levegőre vonatkoztatott törésmutatója 1,5. Mekkora az említett vörös fény sebessége és frekvenciája üvegben? a) m/s, 3, Hz b) m/s, 3, Hz c) m/s, 2, Hz d) m/s, Hz 35. Az 578 nm hullámhosszú zöld színű fény sebessége a levegőben m/s. Mennyi a hullámhossza és a terjedési sebessége az üvegben, ha az üveg levegőre vonatkoztatott törésmutatója 1,46? a) 396 nm; 2, m/s b) 578 nm; 2, m/s c) 844 nm; 2, m/s d) 844 nm; m/s 36. Melyik állítás igaz? a) A fókuszpont az a pont, ahova a gyűjtőlencse a párhuzamosan érkező sugarakat összegyűjti.
6 b) A fókuszpont az a pont, ahova a gyűjtőlencse az optikai tengely egy pontjából kiinduló sugarakat összegyűjti. c) A fókuszpont az a pont, ahova a gyűjtőlencse az optikai tengellyel párhuzamosan érkező sugarakat összegyűjti. d) A fókuszpont az a pont, ahova a gyűjtőlencse az egymással párhuzamosan érkező sugarakat összegyűjti. 37. Melyik állítás igaz? a) A fókuszpont az a pont, ahonnan a szórólencsére párhuzamosan érkező sugarak a lencsén való áthaladás után kiindulni látszanak. b) A fókuszpont az a pont, ahonnan a szórólencsére az optikai tengely egy pontjából érkező sugarak a lencsén való áthaladás után kiindulni látszanak. c) A fókuszpont az a pont, ahonnan a szórólencsére az optikai tengellyel párhuzamosan érkező sugarak a lencsén való áthaladás után kiindulni látszanak. d) A fókuszpont az a pont, ahonnan a szórólencsére egymással párhuzamosan érkező sugarak a lencsén való áthaladás után kiindulni látszanak. 38. Melyik állítás nem igaz gyűjtőlencse esetén? a) Az optikai tengellyel párhuzamosan érkező sugár a túloldali fókuszponton halad át. b) Az optikai középpontba érkező sugár az optikai tengelyen halad tovább. c) A fókuszponton keresztül érkező sugár az optikai tengellyel párhuzamosan halad tovább. d) Az egymással párhuzamosan érkező sugarak a túloldali fókuszsík egy pontjában találkoznak. 39. Melyik állítás nem igaz szórólencse esetén? a) Az optikai középpontba érkező sugár egyenesen halad tovább. b) A fókuszponton keresztül érkező sugár az optikai tengellyel párhuzamosan halad tovább. c) Az optikai tengellyel párhuzamosan érkező sugár a lencse után úgy halad, mintha az érkezési oldal fókuszpontjából indult volna. d) Az egymással párhuzamosan érkező sugarak a lencse után úgy haladnak, mintha az érkezési oldal fókuszsíkjának egy pontjából indultak volna. 40. Melyik állítás nem igaz? a) Gyűjtőlencse esetén az optikai tengellyel párhuzamosan érkező sugár a túloldali fókuszponton halad át. b) Szórólencse esetén a fókuszponton keresztül érkező sugár az optikai tengellyel párhuzamosan halad tovább. c) Gyűjtőlencse esetén az optikai középpontba érkező sugár egyenesen halad tovább. d) Az egymással párhuzamosan érkező sugarak a lencse után úgy haladnak, mintha az érkezési oldal fókuszsíkjának egy pontjából indultak volna. 41. Melyik állítás nem igaz? a) Gyűjtőlencse esetén a fókuszponton keresztül érkező sugár az optikai tengellyel párhuzamosan halad tovább. b) Szórólencse esetén az optikai középpontba érkező sugár az optikai tengelyen halad tovább. c) Gyűjtőlencse esetén az optikai tengellyel párhuzamosan érkező sugár a túloldali fókuszponton halad át. d) Szórólencse esetén az egymással párhuzamosan érkező sugarak a lencse után úgy haladnak, mintha az érkezési oldal fókuszsíkjának egy pontjából indultak volna. 42. Két nagyon vékony üvegből készült óraüveget (nagyon vékony gömbfelület) összeragasztunk, az üvegek görbületi sugara r 1 = 50 cm, illetve r 2 = 40 cm. Az így készült lencsét ( levegőlencse ) vízbe helyezzük. A víz levegőre vonatkoztatott törésmutatója 4/3. Milyen tulajdonságú, s mekkora fókusztávolságú lencsét kapunk? a) f = -89 cm, szórólencse b) f = 12,5 cm, gyűjtőlencse c) f = -12,5 cm, szórólencse
7 d) f = 66,67 cm, gyűjtőlencse 43. A kvarcüveg abszolút törésmutatója 1,459, a cédrusolaj abszolút törésmutatója 1,505. A kvarcüvegből kétszer domború lencsét készítünk, melynek egyik felülete r 1 = 50 cm, másik felülete r 2 = 40 cm görbületi sugarú gömbfelület. Milyen tulajdonságú és mekkora fókusztávolságú lencseként viselkedik a kvarclencse a cédrusolajban? a) f = -7,27 m, szórólencse b) f = 7 m, gyűjtőlencse c) f = 8,86 m, gyűjtőlencse d) f = -65,36 m, szórólencse 44. A kvarcüveg abszolút törésmutatója 1,459, a kanadabalzsam abszolút törésmutatója 1,542. A kvarcüvegből domború-homorú lencsét készítünk, melynek egyik felülete r 1 = 50 cm sugarú, kívülről domború, másik felülete r 2 = 40 cm görbületi sugarú, kívülről homorú gömbfelület. Milyen tulajdonságú és mekkora fókusztávolságú lencseként viselkedik a kvarclencse a cédrusolajban? a) f = 37,16 m, gyűjtőlencse b) f = -4,13 m, szórólencse c) f = 3,9 m, gyűjtőlencse d) f = -35,16 m szórólencse 45. Melyik állítás nem igaz? A homorú tükör b) a fókusz és a kétszeres fókusz között lévő tárgyról fordított, kicsinyített, látszólagos képet ad. c) a geometriai középpontban lévő tárgyról fordított, valódi, azonos nagyságú képet ad. d) a fókuszon belüli tárgyról egyenes állású, nagyított, látszólagos képet ad. 46. Melyik állítás nem igaz? A homorú tükör a) a kétszeres fókuszon kívüli tárgyról fordított, nagyított, valódi képet ad. c) a geometriai középpontban lévő tárgyról fordított, valódi, azonos nagyságú képet ad. d) a fókuszon belüli tárgyról egyenes állású, nagyított, látszólagos képet ad. 47. Melyik állítás nem igaz? A homorú tükör c) a fókuszban lévő tárgyról fordított, valódi, azonos nagyságú képet ad. d) a fókuszon belüli tárgyról egyenes állású, nagyított, látszólagos képet ad. 48. Melyik állítás nem igaz? A homorú tükör c) a geometriai középpontban lévő tárgyról fordított, valódi, azonos nagyságú képet ad. d) a fókuszon belüli tárgyról fordított, nagyított, látszólagos képet ad. 49. Melyik állítás nem igaz? A homorú tükör c) a fókuszban lévő tárgyról nem ad képet. d) a fókuszon belüli tárgyról egyenes állású, kicsinyített, látszólagos képet ad. 50. Melyik állítás igaz? Ha az arcunkat nagyítva szeretnénk látni a homorú tükörben, akkor arcunk a) a tükör kétszeres fókusztávolságánál messzebb legyen. b) a kétszeres fókusz és a fókusz között legyen. c) a geometriai középpontban legyen.
8 d) a fókuszon belül legyen. 51. Melyik állítás nem igaz? a) A homorú tükör képes nagyított, valódi képet készíteni. b) A domború tükör képes nagyított, látszólagos képet készíteni. c) A homorú tükör képes kicsinyített, valódi képet készíteni. d) A domború tükör képes kicsinyített, látszólagos képet készíteni. 52. Melyik állítás nem igaz? a) A domború tükör képes valódi képet készíteni. b) A homorú tükör képes látszólagos képet készíteni. c) A domború tükör képes kicsinyített képet készíteni. d) A homorú tükör képes kicsinyített képet készíteni. 53. Melyik állítás nem igaz? a) A domború tükör mindig kicsinyített képet készít. b) A homorú tükör képes nagyított képet készíteni. c) A domború tükör mindig látszólagos képet készít. d) A homorú tükör képes látszólagos, fordított képet készíteni. 54. Melyik állítás nem igaz? a) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a homorú tükör nem készít képet. b) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a domború tükör nem készít képet. c) Létezik olyan elhelyezés, amikor a kiterjedt tárgy homorú tükör által készített képe nem összefüggő. d) Létezik olyan elhelyezés, amikor a kiterjedt tárgy homorú tükör által készített képe egyenes állású. 55. Melyik állítás nem igaz? a) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a homorú tükör a tárggyal azonos nagyságú képet készít. b) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a domború tükör valódi képet készít. c) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a homorú tükör nagyított képet készít. d) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a domború tükör látszólagos képet készít. 56. Melyik állítás igaz? a) Nem létezik olyan tárgytávolság, amikor a homorú tükör ne készítene képet. b) Nem létezik olyan tárgytávolság, amikor a domború tükör ne készítene képet. c) Nem létezik a kiterjedt tárgy olyan elhelyezése, hogy a homorú tükör által készített kép ne lenne összefüggő. d) Nem létezik a kiterjedt tárgy olyan elhelyezése, hogy a homorú tükör által készített kép teljes egészében valódi lenne. 57. Melyik állítás nem igaz? a) Ha a tárgyat távolról közelítjük a homorú tükörhöz, akkor a kép csak bizonyos határ után jelenik meg. b) Ha a tárgyat távolról közelítjük a homorú tükörhöz, akkor a kép távolodik a tükörtől. c) Ha a tárgyat távolról közelítjük a domború tükörhöz, akkor a kép közeledik a tükörhöz. d) Ha a tárgyat a fókuszon belül közelítjük a homorú tükörhöz, akkor a kép közeledik a tükörhöz. 58. Melyik állítás igaz? a) Ha a képet a homorú tükörhöz közel szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a tükörtől messze helyezzük b) Ha a homorú tükörrel valódi képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a fókuszon belülre helyezzük c) Ha a domború tükörrel nagyított képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a tükörhöz közel helyezzük
9 d) Ha a domború tükörrel fordított képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a tükörtől messze helyezzük 59. Melyik állítás nem igaz? a) Ha a homorú tükörrel valódi képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a fókuszon kívülre helyezzük b) Ha a domború tükörrel látszólagos képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a tükör előtt bárhová elhelyezhetjük. c) Ha a homorú tükörrel látszólagos képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a geometriai középponton belülre helyezzük d) Ha a domború tükörrel egyenes állású képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a tükör előtt bárhová elhelyezhetjük. 60. Melyik állítás nem igaz? a) A domború tükörrel nem lehet ernyőn felfogható képet készíteni. b) A homorú tükörben láthatjuk magunkat. c) A domború tükörben láthatjuk magunkat. d) A homorú tükör mindig ernyőn felfogható képet készít. 61. Melyik állítás igaz? a) A domború tükör mindig egyenes állású képet készít. b) A homorú tükör mindig valódi képet készít. c) A homorú tükör mindig fordított képet készít. d) A homorú tükör mindig kicsinyített képet készít. 62. Melyik állítás nem igaz? A gyűjtőlencse b) a fókusz és a kétszeres fókusz között lévő tárgyról fordított, kicsinyített, látszólagos képet ad. c) a kétszeres fókusztávolságban lévő tárgyról fordított, valódi, azonos nagyságú képet ad. d) a fókuszon belüli tárgyról egyenes állású, nagyított, látszólagos képet ad. 63. Melyik állítás nem igaz? A gyűjtőlencse a) a kétszeres fókuszon kívüli tárgyról fordított, nagyított, valódi képet ad. c) a kétszeres fókusztávolságban lévő tárgyról fordított, valódi, azonos nagyságú képet ad. d) a fókuszon belüli tárgyról egyenes állású, nagyított, látszólagos képet ad. 64. Melyik állítás nem igaz? A gyűjtőlencse c) a fókuszban lévő tárgyról fordított, valódi, azonos nagyságú képet ad. d) a fókuszon belüli tárgyról egyenes állású, nagyított, látszólagos képet ad. 65. Melyik állítás nem igaz? A gyűjtőlencse c) a kétszeres fókusztávolságban lévő tárgyról fordított, valódi, azonos nagyságú képet ad. d) a fókuszon belüli tárgyról fordított, nagyított, látszólagos képet ad. 66. Melyik állítás nem igaz? A gyűjtőlencse c) a fókuszban lévő tárgyról nem ad képet. d) a fókuszon belüli tárgyról egyenes állású, kicsinyített, látszólagos képet ad.
10 67. Melyik állítás igaz? Ha a gyűjtőlencsét egyszerű nagyítóként akarjuk használni, akkor a nagyítandó tárgy a) a tükör kétszeres fókusztávolságánál messzebb legyen. b) a kétszeres fókusz és a fókusz között legyen. c) a kétszeres fókusztávolságban legyen. d) a fókuszon belül legyen. 68. Melyik állítás nem igaz? a) A gyűjtőlencse képes nagyított, valódi képet készíteni. b) A szórólencse képes nagyított, látszólagos képet készíteni. c) A gyűjtőlencse képes kicsinyített, valódi képet készíteni. d) A szórólencse képes kicsinyített, látszólagos képet készíteni. 69. Melyik állítás nem igaz? a) A szórólencse képes valódi képet készíteni. b) A gyűjtőlencse képes látszólagos képet készíteni. c) A szórólencse képes kicsinyített képet készíteni. d) A gyűjtőlencse képes kicsinyített képet készíteni. 70. Melyik állítás nem igaz? a) A szórólencse mindig kicsinyített képet készít. b) A gyűjtőlencse képes nagyított képet készíteni. c) A szórólencse mindig látszólagos képet készít. d) A gyűjtőlencse képes látszólagos, fordított képet készíteni. 71. Melyik állítás nem igaz? a) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a gyűjtőlencse nem készít képet. b) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a szórólencse nem készít képet. c) Létezik olyan elhelyezés, amikor a kiterjedt tárgy gyűjtőlencse által készített képe nem összefüggő. d) Létezik olyan elhelyezés, amikor a kiterjedt tárgy gyűjtőlencse által készített képe egyenes állású. 72. Melyik állítás nem igaz? a) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a gyűjtőlencse a tárggyal azonos nagyságú képet készít. b) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a szórólencse valódi képet készít. c) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a gyűjtőlencse nagyított képet készít. d) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a szórólencse látszólagos képet készít. 73. Melyik állítás igaz? a) Nem létezik olyan tárgytávolság, amikor a gyűjtőlencse ne készítene képet. b) Nem létezik olyan tárgytávolság, amikor a szórólencse ne készítene képet. c) Nem létezik a kiterjedt tárgy olyan elhelyezése, hogy a gyűjtőlencse által készített kép ne lenne összefüggő. d) Nem létezik a kiterjedt tárgy olyan elhelyezése, hogy a szórólencse által készített kép teljes egészében valódi lenne. 74. Melyik állítás nem igaz? a) Ha a tárgyat távolról közelítjük a gyűjtőlencséhez, akkor a kép csak bizonyos határ után jelenik meg. b) Ha a tárgyat távolról közelítjük a gyűjtőlencséhez, akkor a kép távolodik a lencsétől. c) Ha a tárgyat távolról közelítjük a szórólencséhez, akkor a kép közeledik a lencséhez. d) Ha a tárgyat a fókuszon belül közelítjük a gyűjtőlencséhez, akkor a kép közeledik a lencséhez. 75. Melyik állítás igaz?
11 a) Ha a képet a gyűjtőlencséhez közel szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a lencsétől messze helyezzük b) Ha a gyűjtőlencsével valódi képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a fókuszon belülre helyezzük c) Ha a szórólencsével nagyított képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a lencséhez közel helyezzük d) Ha a szórólencsével fordított képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a lencsétől messze helyezzük 76. Melyik állítás nem igaz? a) Ha a gyűjtőlencsével valódi képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a fókuszon kívülre helyezzük b) Ha a szórólencsével látszólagos képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a lencse előtt bárhová elhelyezhetjük. c) Ha a gyűjtőlencsével látszólagos képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a kétszeres fókusztávolságon belülre helyezzük d) Ha a szórólencsével egyenes állású képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a lencse előtt bárhová elhelyezhetjük. 77. Melyik állítás nem igaz? a) A szórólencsével nem lehet ernyőn felfogható képet készíteni. b) A gyűjtőlencsével lehet nagyított képet készíteni. c) A szórólencsével lehet kicsinyített képet készíteni. d) A gyűjtőlencse mindig ernyőn felfogható képet készít. 78. Melyik állítás igaz? a) A szórólencse mindig egyenes állású képet készít. b) A gyűjtőlencse mindig valódi képet készít. c) A gyűjtőlencse mindig fordított képet készít. d) A gyűjtőlencse mindig kicsinyített képet készít. 79. Melyik állítás igaz? Ha a lencsétől a tárgy 10 cm-re van és 0,25-szörös kicsinyített, látszólagos képet készítünk, akkor a) szórólencsét alkalmaztunk és a képtávolság +2,5 cm. b) gyűjtőlencsét alkalmaztunk és a képtávolság -2,5 cm. c) szórólencsét alkalmaztunk és a képtávolság -2,5 cm. d) gyűjtőlencsét alkalmaztunk és a képtávolság +2,5 cm. 80. Melyik állítás igaz? Ha a lencsétől a tárgy 10 cm-re van és 2,5-szörös nagyított, látszólagos képet készítünk, akkor a) szórólencsét alkalmaztunk és a képtávolság +25 cm. b) gyűjtőlencsét alkalmaztunk és a képtávolság -25 cm. c) szórólencsét alkalmaztunk és a képtávolság -25 cm. d) gyűjtőlencsét alkalmaztunk és a képtávolság +25 cm. 81. Melyik állítás igaz? Ha a lencsétől a tárgy 20 cm-re van és 2,5-szörös nagyított, valódi képet készítünk, akkor a) szórólencsét alkalmaztunk és a képtávolság +50 cm. b) gyűjtőlencsét alkalmaztunk és a képtávolság -50 cm. c) szórólencsét alkalmaztunk és a képtávolság -50 cm. d) gyűjtőlencsét alkalmaztunk és a képtávolság +50 cm. 82. Melyik állítás igaz? Ha a lencsétől a tárgy 20 cm-re van és 0,25-szörös kicsinyített, valódi képet készítünk, akkor
12 a) szórólencsét alkalmaztunk és a képtávolság +5 cm. b) gyűjtőlencsét alkalmaztunk és a képtávolság -5 cm. c) szórólencsét alkalmaztunk és a képtávolság -5 cm. d) gyűjtőlencsét alkalmaztunk és a képtávolság +5 cm. 83. Melyik állítás nem igaz? a) Az emberi szemlencse változtatható fókusztávolságú lencse. b) A fényképezőgépben a lencse és a film távolságát változtatni tudjuk. c) Az emberi szemlencse görbületét változtatni tudjuk. d) A fényképezőgép lencséjének fókusztávolságát változtatni tudjuk. 84. Melyik állítás igaz? a) A rövidlátó szemhez szórólencsét javasolnak. b) A távollátó szemhez szórólencsét javasolnak. c) A rövidlátó szem esetén a távoli tárgy képe a retina mögött keletkezik. d) A távollátó szem esetén a távoli tárgy képe a retina előtt keletkezik. 85. Melyik állítás igaz? a) A rövidlátó szemhez gyűjtőlencsét javasolnak. b) A távollátó szemhez gyűjtőlencsét javasolnak. c) A rövidlátó szem esetén a távoli tárgy képe a retina mögött keletkezik. d) A távollátó szem esetén a távoli tárgy képe a retina előtt keletkezik. 86. Melyik állítás nem igaz? a) A rövidlátó szemhez használt szemüveg lencséjének dioptriája negatív. b) A távollátó szemhez használt szemüveg lencséjének dioptriája pozitív. c) A rövidlátó szemhez használt szemüveg lencséjének fókusztávolsága negatív. d) A távollátó szemhez használt szemüveg lencséjének fókusztávolsága negatív. 87. Melyik állítás nem igaz? a) A rövidlátó szemhez használt szemüveg lencséjének dioptriája negatív. b) A távollátó szemhez használt szemüveg lencséjének dioptriája pozitív. c) A rövidlátó szemhez használt szemüveg lencséjének fókusztávolsága pozitív. d) A távollátó szemhez használt szemüveg lencséjének fókusztávolsága pozitív. 88. Melyik állítás nem igaz? a) A beláthatatlan útkereszteződésekben nagyméretű, domború tükröt helyeznek el az úttal 45 o -os szögben, kissé lefelé döntve. Ennek segítségével mindkét irányból belátható az út. b) A borotválkozó- vagy sminktükör homorú tükör. Ha arcunk a fókusztávolságon belül van, akkor annak egyenes állású, látszólagos, nagyított képét látjuk. c) Reflektorokban domború tükröket használnak párhuzamos fénynyaláb előállítására. A fényforrás távolsága a tükörtől a fókusztávolság. d) A járművek visszapillantó tükre domború tükör, melyben az utca látszólagos, kicsinyített képét látjuk. 89. Melyik állítás nem igaz? a) A periszkópban fordított állású képet látunk. b) A reflektorban homorú tükröt használnak. c) A periszkópban síktükröket használnak. d) A reflektorban a fényforrás a tükör fókuszpontjában vagy annak közelében van. 90. Melyik állítás nem igaz? a) A filmvetítővel valódi, nagyított, fordított állású képet készítünk. b) A filmvetítőben gyűjtőlencsét alkalmazunk. c) A fényképezőgépben gyűjtőlencsét alkalmazunk.
13 d) A fényképezőgéppel valódi, kicsinyített, egyenes állású képet készítünk. 91. Melyik állítás nem igaz? a) A hagyományos fényképezőgépben az élesre állításkor a filmet mozgatjuk a lencséhez képest előrehátra. b) A hagyományos fényképezőgépben az exponálási idő beállítása a fény mennyiségét szabályozza. c) A hagyományos fényképezőgépben a blende beállítása a fényerőt és a mélységélességet szabályozza. d) A hagyományos fényképezőgépben valódi, kicsinyített, fordított állású képet készítünk. 92. Melyik állítás nem igaz? a) Az üvegszáloptika azon alapszik, hogy az üvegszál falát tükröző felülettel vonják be. b) A prizma színszórása azon alapszik, hogy a különböző színű fényekre vonatkozó törésmutatók különböznek egymástól. c) A szivárvány kialakulása azon alapszik, hogy a különböző színű fényekre vonatkozó törésmutatók különböznek egymástól. d) A fehér fény összetett, benne a spektrum összes színe megtalálható. 93. Melyik állítás nem igaz? a) Az üvegszáloptika azon alapszik, hogy az üvegszál végén belépő fénysugár az üvegszál palástján teljes visszaverődést szenved. b) Prizmával a fehér fényt színekre bonthatjuk. c) Szivárványt akkor láthatunk, ha egyszerre esik az eső és süt a Nap, s a Nap előttünk van. d) A szivárvány kialakulása azon alapszik, hogy a különböző színű fényekre vonatkozó törésmutatók különböznek egymástól. 94. Melyik állítás nem igaz? a) Kiegészítő színpárnak azt a két színt nevezzük, melyek keveréke a fekete színt adja. b) Kiegészítő színpárnak azt a két színt nevezzük, melyek keveréke a fehér színt adja. c) A tárgyak színét a rájuk eső fény összetétele is meghatározza. d) A festék színét általában az határozza meg, hogy bizonyos színeket nem ver vissza az adott fényből. Megoldások 1.b 2.c 3.a 4.a 5.c 6.d 7.d 8.a 9.d 10.b 11.b 12.c 13.a 14.c 15.c 16.d 17.a 18.a 19.c 20.b 21.a 22.d 23.a 24.d 25.b 26.c 27.d 28.b 29.d 30.a 31.d 32.a 33.a 34.a 35.a 36.c 37.c 38.b 39.b 40.b 41.b 42.a 43.a 44.a 45.b. 46.a 47.c 48.d 49.d. 50.d 51.b 52.a 53.d 54.b 55.b 56.b 57.a 58.a 59.c 60.d 61.a 62.b 63.a 64.c 65.d 66.d 67.d 68.b 69.a 70.d 71.b 72.b 73.b 74.a 75.a 76.c 77.d 78.a 79.c 80.b 81.d 82.d 83.d 84.a 85.b 86.d 87.c 88.c 89.a 90.d 91.a 92.a 93.c 94.a
d) Az a pont, ahova a homorú tükör az optikai tengely adott pontjából kiinduló sugarakat összegyőjti.
Optika tesztek 1. Melyik állítás nem helyes? a) A Hold másodlagos fényforrás. b) A foszforeszkáló jel másodlagos fényforrás. c) A gyertya lángja elsıdleges fényforrás. d) A szentjánosbogár megfelelı potrohszelvénye
RészletesebbenA fény visszaverődése
I. Bevezető - A fény tulajdonságai kölcsönhatásokra képes egyenes vonalban terjed terjedési sebessége függ a közeg anyagától (vákuumban 300.000 km/s; gyémántban 150.000 km/s) hullám tulajdonságai vannak
RészletesebbenDigitális tananyag a fizika tanításához
Digitális tananyag a fizika tanításához A lencsék fogalma, fajtái Az optikai lencsék a legegyszerűbb fénytörésen alapuló leképezési eszközök. Fajtái: a domború és a homorú lencse. optikai középpont optikai
RészletesebbenA fény útjába kerülő akadályok és rések mérete. Sokkal nagyobb. összemérhető. A fény hullámhoszánál. A fény hullámhoszával
Optika Fénytan A fény útjába kerülő akadályok és rések mérete Sokkal nagyobb összemérhető A fény hullámhoszánál. A fény hullámhoszával Elektromágneses spektrum Az elektromágneses hullámokat a keltés módja,
RészletesebbenFÉNYTAN A FÉNY TULAJDONSÁGAI 1. Sorold fel milyen hatásait ismered a napfénynek! 2. Hogyan tisztelték és minek nevezték az ókori egyiptomiak a Napot?
FÉNYTAN A FÉNY TULAJDONSÁGAI 1. Sorold fel milyen hatásait ismered a napfénynek! 2. Hogyan tisztelték és minek nevezték az ókori egyiptomiak a Napot? 3. Mit nevezünk fényforrásnak? 4. Mi a legjelentősebb
RészletesebbenOPTIKA. Ma sok mindenre fény derül! /Geometriai optika alapjai/ Dr. Seres István
Ma sok mindenre fény derül! / alapjai/ Dr. Seres István Legkisebb idő Fermat elve A fény a legrövidebb idejű pályán mozog. I. következmény: A fény a homogén közegben egyenes vonalban terjed t s c minimális,
RészletesebbenFény, mint elektromágneses hullám, geometriai optika
Fény, mint elektromágneses hullám, geometriai optika Az elektromágneses hullámok egyik fajtája a szemünk által látható fény. Látható fény (400 nm 800 nm) (vörös ibolyakék) A látható fehér fény a különböző
RészletesebbenOPTIKA. Vékony lencsék, gömbtükrök. Dr. Seres István
OPTIKA Vékony lencsék, gömbtükrök Dr. Seres István Geometriai optika 3. Vékony lencsék Kettős gömbelület (vékonylencse) énytörése R 1 és R 2 sugarú gömbelületek között n relatív törésmutatójú közeg o 2
RészletesebbenTörténeti áttekintés
A fény Történeti áttekintés Arkhimédész tükrök segítségével gyújtotta fel a római hajókat. A fény hullámtermészetét Cristian Huygens holland fizikus alapozta meg a 17. században. A fénysebességet először
RészletesebbenOPTIKA. Gömbtükrök képalkotása, leképezési hibák. Dr. Seres István
OPTIKA Gömbtükrök képalkotása, Dr. Seres István Tükrök http://www.mozaik.info.hu/mozaweb/feny/fy_ft11.htm Seres István 2 http://fft.szie.hu Gömbtükrök Domború tükör képalkotása Jellegzetes sugármenetek
RészletesebbenA geometriai optika. Fizika május 25. Rezgések és hullámok. Fizika 11. (Rezgések és hullámok) A geometriai optika május 25.
A geometriai optika Fizika 11. Rezgések és hullámok 2019. május 25. Fizika 11. (Rezgések és hullámok) A geometriai optika 2019. május 25. 1 / 22 Tartalomjegyzék 1 A fénysebesség meghatározása Olaf Römer
RészletesebbenOPTIKA-FÉNYTAN. A fény elektromágneses hullám, amely homogén közegben egyenes vonalban terjed, terjedési sebessége a közeg anyagi minőségére jellemző.
OPTIKA-FÉNYTAN A fény elektromágneses hullám, amely homogén közegben egyenes vonalban terjed, terjedési sebessége a közeg anyagi minőségére jellemző. A fény sebessége: vákuumban közelítőleg: c km 300000
Részletesebben2. OPTIKA. A tér egy pontján akárhány fénysugár áthaladhat egymás zavarása nélkül.
2. OPTIKA Az optika tudománya a látás élményéből fejlődött ki. A tárgyakat azért látjuk, mert vagy ők maguk fénysugarakat bocsátanak ki (fényforrások), vagy a fényforrások megvilágítják őket. A tárgyakat
Részletesebben5.1. ábra. Ábra a 36A-2 feladathoz
5. Gyakorlat 36A-2 Ahogyan a 5. ábrán látható, egy fénysugár 5 o beesési szöggel esik síktükörre és a 3 m távolságban levő skálára verődik vissza. Milyen messzire mozdul el a fényfolt, ha a tükröt 2 o
RészletesebbenOPTIKA-FÉNYTAN. A fény elektromágneses hullám, amely homogén közegben egyenes vonalban terjed, terjedési sebessége a közeg anyagi minőségére jellemző.
OPTIKA-FÉNYTAN A fény elektromágneses hullám, amely homogén közegben egyenes vonalban terjed, terjedési sebessége a közeg anyagi minőségére jellemző. A fény sebessége: vákuumban közelítőleg: c km 300000
Részletesebben24. Fénytörés. Alapfeladatok
24. Fénytörés Snellius - Descartes-törvény 1. Alapfeladatok Üvegbe érkezo 760 nm hullámhosszú fénysugár beesési szöge 60 o, törési szöge 30 o. Mekkora a hullámhossza az üvegben? 2. Valamely fény hullámhossza
Részletesebben2. Miért hunyorognak a csillagok? Melyik az egyetlen helyes válasz? a. A Föld légkörének változó törésmutatója miatt Hideg-meleg levegő
1. Milyen képet látunk a karácsonyfán lévı üveggömbökben? a. Egyenes állású, kicsinyített képet. mert c. Egyenes állású, nagyított képet. domborótükör d. Fordított állású, nagyított képet. b. Fordított
RészletesebbenOPTIKA. Geometriai optika. Snellius Descartes-törvény. www.baranyi.hu 2010. szeptember 19. FIZIKA TÁVOKTATÁS
OPTIKA Geometriai optika Snellius Descartes-törvény A fényhullám a geometriai optika szempontjából párhuzamos fénysugarakból áll. A vákuumban haladó fénysugár a geometriai egyenes fizikai megfelelője.
RészletesebbenGEOMETRIAI OPTIKA I.
Elméleti háttér GEOMETRIAI OPTIKA I. Törésmutató meghatározása a törési törvény alapján Snellius-Descartes törvény Az új közeg határához érkező fény egy része behatol az új közegbe, és eközben általában
RészletesebbenOptikai alapmérések. Mivel több mérésről van szó, egyesével írom le és értékelem ki őket. 1. Törésmutató meghatározása a törési törvény alapján
Optikai alapmérések Mérést végezte: Enyingi Vera Atala Mérőtárs neve: Fábián Gábor (7. mérőpár) Mérés időpontja: 2010. október 15. (12:00-14:00) Jegyzőkönyv leadásának időpontja: 2010. október 22. A mérés
RészletesebbenOPTIKA. Vékony lencsék képalkotása. Dr. Seres István
OPTIKA Vékony lencsék képalkotása Dr. Seres István Vékonylencse fókusztávolsága D 1 f (n 1) 1 R 1 1 R 2 Ha f > 0, gyűjtőlencse R > 0, ha domború felület R < 0, ha homorú felület n a relatív törésmutató
RészletesebbenMegoldás: feladat adataival végeredménynek 0,46 cm-t kapunk.
37 B-5 Fénynyaláb sík üveglapra 40 -os szöget bezáró irányból érkezik. Az üveg 1,5 cm vastag és törésmutatója. Az üveglap másik oldalán megjelenő fénynyaláb párhuzamos a beeső fénynyalábbal, de oldalirányban
RészletesebbenA fény útjába kerülő akadályok és rések mérete. Sokkal nagyobb. összemérhető. A fény hullámhoszánál. A fény hullámhoszával
Optika Fénytan A fény útjába kerülő akadályok és rések mérete Sokkal nagyobb összemérhető A fény hullámhoszánál. A fény hullámhoszával rádióhullám infravörös látható ultraibolya röntgen gamma sugárzás
RészletesebbenLencse típusok Sík domború 2x Homorúan domború Síkhomorú 2x homorú domb. Homorú
Jegyzeteim 1. lap Fotó elmélet 2015. október 9. 14:42 Lencse típusok Sík domború 2x Homorúan domború Síkhomorú 2x homorú domb. Homorú Kardinális elemek A lencse képalkotását meghatározó geometriai elemek,
RészletesebbenA kísérlet célkitűzései: A fénytani lencsék megismerése, tulajdonságainak kísérleti vizsgálata és felhasználási lehetőségeinek áttekintése.
A kísérlet célkitűzései: A fénytani lencsék megismerése, tulajdonságainak kísérleti vizsgálata és felhasználási lehetőségeinek áttekintése. Eszközszükséglet: Optika I. tanulói készlet főzőpohár, üvegkád,
RészletesebbenGeometriai optika (Vázlat)
Geometriai optika (Vázlat). A geometriai optika tárgya 2. Geometriai optikában használatos alapfogalmak a) Fényforrások és csoportosításuk b) Fénysugár c) Árnyék, félárnyék 3. A fény terjedési sebességének
RészletesebbenOptika gyakorlat 5. Gyakorló feladatok
Optika gyakorlat 5. Gyakorló feladatok. példa: Leképezés - Fruzsika játszik Fruzsika több nagy darab ívelt üveget tart maga elé. Határozd meg, hogy milyen típusú objektívek (gyűjtő/szóró) ezek, és milyen
Részletesebben25. Képalkotás. f = 20 cm. 30 cm x =? Képalkotás
25. Képalkotás 1. Ha egy gyujtolencse fókusztávolsága f és a tárgy távolsága a lencsétol t, akkor t és f viszonyától függ, hogy milyen kép keletkezik. Jellemezd a keletkezo képet a) t > 2 f, b) f < t
RészletesebbenOptika Fizika 11. Szaktanári segédlet
Optika Fizika 11. Szaktanári segédlet Készítette: Rapavi Róbert Lektorálta: Gavlikné Kis Anita Kiskunhalas, 2014. december 31. 2 Tartalomjegyzék 1. óra 3. oldal A geometriai optika alapjai; egyszerű optikai
RészletesebbenOptika fejezet felosztása
Optika Optika fejezet felosztása Optika Geometriai optika vagy sugároptika Fizikai optika vagy hullámoptika Geometriai optika A közeg abszolút törésmutatója: c: a fény terjedési sebessége vákuumban, v:
Részletesebben1. ábra Tükrös visszaverődés 2. ábra Szórt visszaverődés 3. ábra Gombostű kísérlet
A kísérlet célkitűzései: A fény visszaverődésének kísérleti vizsgálata, a fényvisszaverődés törvényének megismerése, síktükrök képalkotásának vizsgálata. Eszközszükséglet: szivacslap A/4 írólap vonalzó,
RészletesebbenGeometriai optika. Alapfogalmak. Alaptörvények
Alapfogalmak A geometriai optika a fénysugár fogalmára épül, mely homogén közegben egyenes vonalban terjed, két közeg határán visszaverődik és/vagy megtörik. Alapfogalmak: 1. Fényforrás: az a test, amely
RészletesebbenOptika gyakorlat 2. Geometriai optika: planparalel lemez, prizma, hullámvezető
Optika gyakorlat. Geometriai optika: planparalel lemez, prizma, hullámvezető. példa: Fényterjedés planparalel lemezen keresztül A plánparalel lemezen történő fényterjedés hatására a fénysugár újta távolsággal
RészletesebbenFény. , c 2. ) arányával. Ez az arány a két anyagra jellemző adat, a két anyag egymáshoz képesti törésmutatója (n 2;1
Fény A fény a mechanikai hullámokhoz hasonlóan rendelkezik a hullámok tulajdonságaival, ezért ahhoz hasonlóan két anyag határán visszaverődik és megtörik: Fény visszaverődése Egy másik anyag határára érve
RészletesebbenA NAPFÉNY ÉS A HŐ I. A FÉNY TULAJDONSÁGAINAK MEGFIGYELÉSE. Dátum:
I. A FÉNY TULAJDONSÁGAINAK MEGFIGYELÉSE A NAPFÉNY ÉS A HŐ 1. A meleg éghajlatú tengerparti országokban való kirándulásaitok során bizonyára láttatok a házak udvarán fekete tartályokat kifolyónyílással
RészletesebbenB5. OPTIKAI ESZKÖZÖK, TÜKRÖK, LENCSÉK KÉPALKOTÁSA, OBJEKTÍVEK TÜKRÖK JELLEMZŐI, LENCSEHIBÁK. Optikai eszközök tükrök: sík gömb
B5. OPTIKAI ESZKÖZÖK, TÜKRÖK, LENCSÉK KÉPALKOTÁSA, OBJEKTÍVEK JELLEMZŐI, LENCSEHIBÁK Optikai eszközök tükrök: sík gömb lencsék: gyűjtő szóró plánparalell (síkpárhuzamos) üveglemez prizma diszperziós (felbontja
RészletesebbenOPTIKA, HŐTAN. 12. Geometriai optika
OPTIKA, HŐTAN 12. Geometriai optika Bevezetés A fényjelenségek, a fény terjedésének törvényeivel a fénytan (optika) foglalkozik. Már az ókorban ismert volt a fénysugár fogalma (Eukleidész), a fény egyenes
RészletesebbenKidolgozott minta feladatok optikából
Kidolgozott minta feladatok optikából 1. Egy asztalon elhelyezünk két síktükröt egymásra és az asztalra is merőleges helyzetben. Az egyik tükörre az asztal lapjával párhuzamosan lézerfényt bocsátunk úgy,
RészletesebbenOPTIKA. Vékony lencsék. Dr. Seres István
OPTIKA Vékon lencsék Dr. Seres István Gömbfelület féntörése R sugarú gömbfelület mögött n relatív törésmutatójú közeg x d x
Részletesebbenf r homorú tükör gyűjtőlencse O F C F f
0. A fény visszaveődése és töése göbült hatáfelületeken, gömbtükö és optikai lencse. ptikai leképezés kis nyílásszögű gömbtükökkel, és vékony lencsékkel. A fő sugámenetek ismetetése. A nagyító, a mikoszkóp
RészletesebbenOptikai eszközök modellezése. 1. feladat Egyszerű nagyító (lupe)
A kísérlet célkitűzései: Az optikai tanulói készlet segítségével tanulmányozható az egyszerű optikai eszközök felépítése, képalkotása. Eszközszükséglet: Optika I. tanulói készlet Balesetvédelmi figyelmeztetés
RészletesebbenOptika az orvoslásban
Optika az orvoslásban Makra Péter Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet 2018. november 19. Makra Péter (SZTE DMI) Optika az orvoslásban 2018. november 19. 1 99 Tartalom 1 Bevezetés 2 Visszaverődés
RészletesebbenGeometriai Optika (sugároptika)
Geometriai Optika (sugároptika) - Egyszerû optikai eszközök, ahogy már ismerjük õket - Mi van ha egymás után tesszük: leképezések egymásutánja (bonyolult) - Gyakorlatilag fontos eset: paraxiális közelítés
RészletesebbenGeometriai optika. A fénytan (optika) a fényjelenségekkel és a fény terjedési törvényeivel foglalkozik.
Geometriai optika A fénytan (optika) a fényjelenségekkel és a fény terjedési törvényeivel foglalkozik. A geometriai optika egyszerű modell, amely a fény terjedését a fényforrásból minden irányba kilépő
Részletesebbena domború tükörrıl az optikai tengellyel párhuzamosan úgy verıdnek vissza, meghosszabbítása
α. ömbtükök E gy gömböt síkkal elmetszve egy gömbsüveget kapunk (a sík a gömböt egy köben metsz). A gömbtükök gömbsüveg alakúak, lehetnek homoúak (konkávok) vagy domboúak (konvexek) annak megfelelıen,
RészletesebbenA teljes elektromágneses színkép áttekintése
Az elektromágneses spektrum. Geometriai optika: visszaverődés, törés, diszperzió. Lencsék és tükrök képalkotása (nevezetes sugarak, leképezési törvény) A teljes elektromágneses színkép áttekintése Az elektromágneses
RészletesebbenOptika gyakorlat 1. Fermat-elv, fénytörés, reflexió sík és görbült határfelületen
Optika gyakorlat 1. Fermat-elv, fénytörés, reflexió sík és görbült határfelületen Kivonat Geometriai optika: közelítés, amely a fényterjedést, közeghatáron való áthaladást geometriai alakzatok görbék segítségével
RészletesebbenBevezető fizika (VBK) zh2 tesztkérdések
Mi a nyomás mértékegysége? NY) kg m 2 /s 2 TY) kg m 2 /s GY) kg/(m s 2 ) LY) kg/(m 2 s 2 ) Mi a fajhő mértékegysége? NY) kg m 2 /(K s 2 ) GY) J/K TY) kg m/(k s 2 ) LY) m 2 /(K s 2 ) Mi a lineáris hőtágulási
Részletesebben6Előadás 6. Fénytörés közeghatáron
6Előadás 6. Fénytörés közeghatáron Fénytörés esetén a Snellius-Descartes törvény adja meg a beeső- ésa megtört sugár közti összefüggést, mely a következő: sinα n = 2 sin β n 1 Ahol α és β a beesési ill.
RészletesebbenElektromágneses rezgések, elektromágneses hullámok Hasonlóan a mechanikai hullámokhoz, ahol rezgés hoz létre hullámot (pl. gitárhúr rezgése levegőben
Elektromágneses rezgések, elektromágneses hullámok Hasonlóan a mechanikai hullámokhoz, ahol rezgés hoz létre hullámot (pl. gitárhúr rezgése levegőben terjedő hanghullámot), az elektromágneses hullámokat
RészletesebbenFizikai példatár 1. Optika feladatgyűjtemény Csordásné Marton, Melinda
Fizikai példatár 1. Optika feladatgyűjtemény Csordásné Marton, Melinda Fizikai példatár 1.: Optika feladatgyűjtemény Csordásné Marton, Melinda Lektor: Mihályi, Gyula Ez a modul a TÁMOP - 4.1.2-08/1/A-2009-0027
Részletesebben3. OPTIKA I. A tér egy pontján akárhány fénysugár áthaladhat egymás zavarása nélkül.
3. OPTIKA I. Az optika tudománya a látás élményéből fejlődött ki. A tárgyakat azért látjuk, mert vagy ők maguk fénysugarakat bocsátanak ki (fényforrások), vagy a fényforrások megvilágítják őket. A tárgyakat
RészletesebbenElektromágneses hullámok, fény
Elektromágneses hullámok, fény Az elektromos térerősség és mágneses térerősség erőssége váltakozik és terjed tovább a térben. Ezt nevezzük elektromágneses (EM) hullámnak. Az EM hullám légüres térben is
Részletesebbenc v A sebesség vákumbanihoz képesti csökkenését egy viszonyszámmal, a törémutatóval fejezzük ki. c v
Optikai alapogalmak A ény tulajdonságai A ény elektromágneses rezgés. Kettős, hullám-, illetve részecsketermészete van, ezért bizonyos jelenségeket hullámtani, másokat pedig kvantummechanikai tárgyalással
RészletesebbenOptika gyakorlat 1. Fermat-elv, fénytörés, reexió sík és görbült határfelületen. Fermat-elv
Optika gyakorlat 1. Fermat-elv, fénytörés, reexió sík és görbült határfelületen Kivonat Geometriai optika: közelítés, amely a fényterjedést, közeghatáron való áthaladást geometriai alakzatok görbék segítségével
RészletesebbenBudainé Kántor Éva Reimerné Csábi Zsuzsa Lückl Varga Szidónia
Budainé Kántor Éva Reimerné Csábi Zsuzsa Lückl Varga Szidónia Egyszerű optikai eszközök Lencsék: Domború lencsék: melyeknek közepe vastagabb Homorú lencsék: melyeknek a közepe vékonyabb, mint a széle Tükrök:
RészletesebbenELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK. a 11. B-nek
ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK a 11. B-nek Elektromos Kondenzátor: töltés tárolására szolgáló eszköz (szó szerint összesűrít) Kapacitás (C): hány töltés fér el rajta 1 V-on A homogén elektromos mező energiát
RészletesebbenOptika. Fizika 11. Készítette: Rapavi Róbert. Lektorálta: Gavlikné Kis Anita. Kiskunhalas, december 31.
Optika Fizika 11. Készítette: Rapavi Róbert Lektorálta: Gavlikné Kis Anita Kiskunhalas, 2014. december 31. 2 Balesetvédelem Minden munkahelyen, így a természettudományos kísérletek végzésekor is be kell
RészletesebbenA látás és látásjavítás fizikai alapjai. Optikai eszközök az orvoslásban.
A látás és látásjavítás fizikai alapjai. Optikai eszközök az orvoslásban. Orvosi fizika és statisztika Varjú Katalin 202. október 5. Vizsgára készüléshez ajánlott: Damjanovich Fidy Szöllősi: Orvosi biofizika
RészletesebbenTÁVKÖZLÉSI ISMERETEK FÉNYVEZETŐS GYAKORLAT. Szakirodalomból szerkesztette: Varga József
TÁVKÖZLÉSI ISMERETEK FÉNYVEZETŐS GYAKORLAT Szakirodalomból szerkesztette: Varga József 1 2. A FÉNY A külvilágról elsősorban úgy veszünk tudomást, hogy látjuk a környező tárgyakat, azok mozgását, a természet
RészletesebbenA diákok végezzenek optikai méréseket, amelyek alapján a tárgytávolság, a képtávolság és a fókusztávolság közötti összefüggés igazolható.
Az optikai paddal végzett megfigyelések és mérések célkitűzése: A tanulók ismerjék meg a domború lencsét és tanulmányozzák képalkotását, lássanak példát valódi képre, szerezzenek tapasztalatot arról, mely
RészletesebbenAz Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény
Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Maxwell elméleti meggondolások alapján feltételezte, hogy a változó elektromos tér örvényes mágneses teret kelt (hasonlóan ahhoz ahogy a változó mágneses tér
RészletesebbenLY) (1) párhuzamosan, (2) párhuzamosan
1. Egyenes vezető mágneses terében pozitív, pontszerű töltés mozog. Határozzuk meg a töltésre ható erő (Lorentz-erő) irányát az ábrán látható esetben. NY) A rajz síkjából kifelé mutat az erő. TY) A vezető
RészletesebbenO 1.1 A fény egyenes irányú terjedése
O 1.1 A fény egyenes irányú terjedése 1 blende 1 és 2 rés 2 összekötő vezeték Előkészület: A kísérleti lámpát teljes egészében egy ív papírlapra helyezzük. A négyzetes fénynyílást széttartó fényként használjuk
RészletesebbenUgrásszerűen változó törésmutató, optikai szálak
9. Előadás Ugrásszerűen változó törésmutató, optikai szálak Ugrásszerűen változó törésmutatójú közeget két, vagy több objektum szoros egymáshoz illesztésével és azokhoz különböző anyag vagy törésmutató
RészletesebbenOptika kérdéssor. 2010/11 tanév. Milyen kapcsolatban van a fényvisszaverődés törvénye a Fermat elvvel?
Optika kérdéssor 2010/11 tanév Mit mond ki a Fermat elv? Mit mond ki a fényvisszaverődés törvénye? Milyen kapcsolatban van a fényvisszaverődés törvénye a Fermat elvvel? Mit mond ki a fénytörés törvénye?
Részletesebben100 kérdés Optikából (a vizsgára való felkészülés segítésére)
1 100 kérdés Optikából (a vizsgára való felkészülés segítésére) _ 1. Ismertesse a Rayleigh kritériumot? 2. Ismertesse egy objektív felbontóképességének definícióját? 3. Hogyan kell egy CCD detektort és
RészletesebbenNyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Csordásné Marton Melinda. Fizikai példatár 1. FIZ1 modul. Optika feladatgyűjtemény
Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Csordásné Marton Melinda Fizikai példatár 1 FIZ1 modul Optika feladatgyűjtemény SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket a szerzői jogról szóló 1999
RészletesebbenELEKTROMOSSÁG ÉS MÁGNESESSÉG
ELEKTROMOSSÁG ÉS MÁGNESESSÉG A) változat Név:... osztály:... 1. Milyen töltésű a proton? 2. Egészítsd ki a következő mondatot! Az azonos elektromos töltések... egymást. 3. A PVC-rudat megdörzsöltük egy
RészletesebbenFénytan. Fizika 8. Készítette: Klemné Lipka Dorottya Lektorálta: Rapavi Róbert. Kiskunhalas, december 31.
Fénytan Fizika 8. Készítette: Klemné Lipka Dorottya Lektorálta: Rapavi Róbert Kiskunhalas, 2014. december 31. 2 Balesetvédelem Minden munkahelyen, így a természettudományos kísérletek végzésekor is be
RészletesebbenOPTIKA. Hullámoptika Diszperzió, interferencia. Dr. Seres István
OPTIKA Diszperzió, interferencia Dr. Seres István : A fény elektromágneses hullám A fehér fény összetevői: Seres István 2 http://fft.szie.hu : A fény elektromágneses hullám: Diszperzió: Különböző hullámhosszúságú
Részletesebben11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz
Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merőleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám
RészletesebbenA szem optikája. I. Célkitűzés: II. Elméleti összefoglalás: A. Optikai lencsék
A szem optikája I. Célkitűzés: Ismertetjük a geometriai optika alapjait, a lencsék képalkotási tulajdonságait. Meghatározzuk szemüveglencsék törőerősségét. Az orvosi gyakorlatban optikai lencsékkel a mikroszkópos
Részletesebben- abszolút törésmutató - relatív törésmutató (más közegre vonatkoztatott törésmutató)
OPTIKAI MÉRÉSEK A TÖRÉSMUTATÓ Törésmutató fenomenologikus definíció geometriai optika eszköztára (pl. fénysugár) sini c0 n 1 = = = ( n1,0 ) c sin r c 0, c 1 = fény terjedési sebessége vákuumban, illetve
RészletesebbenFIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015
FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015 TESZT A következő feladatokban a három vagy négy megadott válasz közül pontosan egy helyes. Írd be az általad helyesnek vélt válasz betűjelét a táblázat megfelelő cellájába! Indokolni
RészletesebbenOptika. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. szeptember 29.
Optika Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. szeptember 29. Bevezetés A fény és az elektromágneses spektrum A színek keletkezése A fény sebessége A fényhullámok interferenciája A fény polarizációja
RészletesebbenCsillagászati észlelés gyakorlat I. 3. óra: Távcsövek és távcsőhibák
Csillagászati észlelés gyakorlat I. 3. óra: Távcsövek és távcsőhibák Hajdu Tamás & Sztakovics János & Perger Krisztina Bőgner Rebeka & Császár Anna 2018. március 8. 1. Távcsőtípusok 3 fő típust különböztetünk
RészletesebbenA fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske
A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske Segítség az 5. tétel (Hogyan alkalmazható a hullám-részecske kettősség gondolata a fénysugárzás esetében?) megértéséhez és megtanulásához, továbbá
RészletesebbenJavítási útmutató Fizika felmérő 2018
Javítási útmutató Fizika felmérő 208 A tesztkérdésre csak 2 vagy 0 pont adható. Ha a fehér négyzetben megadott választ a hallgató áthúzza és mellette egyértelműen megadja a módosított (jó) válaszát a 2
Részletesebben2. OPTIKA 2.1. Elmélet 2.1.1. Geometriai optika
2. OPTIKA 2.1. Elmélet Az optika tudománya a látás élményéből fejlődött ki. A tárgyakat azért látjuk, mert fényt bocsátanak ki, vagy a rájuk eső fényt visszaverik, és ezt a fényt a szemünk érzékeli. A
RészletesebbenOPTIKA. Hullámoptika Diszperzió, interferencia. Dr. Seres István
OPTIKA Diszperzió, interferencia Dr. Seres István : A fény elektromágneses hullám A fehér fény összetevői: Seres István 2 http://fft.szie.hu : A fény elektromágneses hullám: Diszperzió: Különböző hullámhosszúságú
RészletesebbenAz elektromágneses sugárzás kölcsönhatása az anyaggal
Az elektromágneses sugárzás kölcsönhatása az anyaggal Radiometriai alapfogalmak Kisugárzott felületi teljesítmény Besugárzott felületi teljesítmény A fény kölcsönhatása az anyaggal 1. M ΔP W ΔA m 2 E be
RészletesebbenMikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése
Mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre 2007. március 19. (hétfő délelőtti csoport) 1. Mikroszkóp vizsgálata 1.1. A mérés
RészletesebbenOptika kérdéssor 2013/14 tanév
Optika kérdéssor 2013/14 tanév Mit mond ki a Fermat elv? Mit mond ki a fényvisszaverődés törvénye? Milyen kapcsolatban van a fényvisszaverődés törvénye a Fermat elvvel? Mit mond ki a fénytörés törvénye?
RészletesebbenMechanikai hullámok. Hullámhegyek és hullámvölgyek alakulnak ki.
Mechanikai hullámok Mechanikai hullámnak nevezzük, ha egy anyagban az anyag részecskéinek rezgésállapota továbbterjed. A mechanikai hullám terjedéséhez tehát szükség van valamilyen anyagra (légüres térben
RészletesebbenKristályok optikai tulajdonságai. Debrecen, december 06.
Kristályok optikai tulajdonságai Debrecen, 2018. december 06. A kristályok fizikai tulajdonságai Anizotrópia - kristályos anyagokban az egyes irányokban az eltérő rácspontsűrűség miatt a fizikai tulajdonságaik
RészletesebbenKészítette: Bagosi Róbert Krisztián Szak: Informatika tanár Tagozat: Levelező Évfolyam: 3 EHA: BARMAAT.SZE H-s azonosító: h478916
Készítette: Bagosi Róbert Krisztián Szak: Informatika tanár Tagozat: Levelező Évfolyam: 3 EHA: BARMAAT.SZE H-s azonosító: h478916 OPTIKAI SZÁLAK Napjainkban a távközlés és a számítástechnika elképzelhetetlen
RészletesebbenMechanika - Versenyfeladatok
Mechanika - Versenyfeladatok 1. A mellékelt ábrán látható egy jobbmenetű csavar és egy villáskulcs. A kulcsra ható F erővektor nyomatékot fejt ki a csavar forgatása céljából. Az erő támadópontja és az
RészletesebbenVáltakozó áram. A töltések (elektronok) a vezetővel periodikusan ismétlődő rezgő mozgást végeznek
Váltakozó áram. A töltések (elektronok) a vezetővel periodikusan ismétlődő rezgő mozgást végeznek U(t)= Umax sin (Ѡt) I(t)= Imax sin (Ѡt) Ѡ= körfrekvencia f= frekvencia. T= periódusidő U eff, I eff= effektív
RészletesebbenFényhullámhossz és diszperzió mérése
KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 9. MÉRÉS Fényhullámhossz és diszperzió mérése Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. október 19. Szerda délelőtti csoport 1. A mérés célja
RészletesebbenOptika I. 1. Geometriai optika A geometriai optika törvényei A teljes visszaver dés
Optika I. Utolsó módosítás: 2011. október 12. Az optika tudománya a látás élményéb l fejl dött ki. Bizonyos optikai alapismeretekkel együtt születünk, vagy legalábbis életünk nagyon korai szakában szert
RészletesebbenOptika kérdéssor 2016/17 tanév
Optika kérdéssor 2016/17 tanév 1. Mit mond ki a Fermat elv? 2. Mit mond ki a fényvisszaverődés törvénye? 3. Milyen kapcsolatban van a fényvisszaverődés törvénye a Fermat elvvel? 4. Mit mond ki a fénytörés
RészletesebbenAGalois-gráf vizuálisan ábrázolja a tananyag szerkezetét, s így a kapott rajz alapján
Kovács Szilvia A Galois-gráf alkalmazása a fizika tanításában Napjainkban igen széles a tankönyvek skálája, és a tanárnak döntenie kell, melyiket választja. Az egyes tankönyvek tananyagfeldolgozása ugyanis
Részletesebben7. Előadás. A vékony lencse közelítésben a lencse d vastagsága jóval kisebb, mint a tárgy és képtávolságok.
7. Előadás Lencsék, lencsehibák A vékony lencse A vékony lencse közelítésben a lencse d vastagsága jóval kisebb, mint a tárgy és képtávolságok. A vékony lencse fókusztávolságára á á vonatkozó összefüggés:
RészletesebbenFIZIKA MUNKAFÜZET 11. ÉVFOLYAM III. KÖTET
FIZIKA MUNKAFÜZET 11. ÉVFOLYAM III. KÖTET Készült a TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0008 azonosító számú "A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a Vajda Péter Evangélikus Gimnáziumban"
RészletesebbenEÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA TANÍTÁST SEGÍTŐ OKTATÁSI ANYAGOK MÉRÉS TANTÁRGY
EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA TANÍTÁST SEGÍTŐ OKTATÁSI ANYAGOK MÉRÉS TANTÁRGY SÍKIDOMOK Síkidom 1 síkidom az a térelem, amelynek valamennyi pontja ugyan abban a síkban helyezkedik el. A síkidomokat
RészletesebbenCsillagászati észlelés gyakorlat I. 3. óra: Távcsövek és távcs hibák
Csillagászati észlelés gyakorlat I. 3. óra: Távcsövek és távcs hibák Hajdu Tamás & Sztakovics János & Perger Krisztina B gner Rebeka & Császár Anna Távcs típusok 3 f típust különböztetünk meg: Lencsés
RészletesebbenFénysugarak visszaverődésének tanulmányozása demonstrációs optikai készlet segítségével
Fénysugarak visszaverődésének tanulmányozása demonstrációs optikai készlet segítségével Demonstrációs optikai készlet lézer fényforrással Az optikai elemeken mágnesfólia található, így azok fémtáblára
RészletesebbenEÖTVÖS LABOR EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA FELADATLAPOK FIZIKA. 11. évfolyam. Gálik András. A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja
FELADATLAPOK FIZIKA 11. évfolyam Gálik András ajánlott korosztály: 11. évfolyam 1. REZGÉSIDŐ MÉRÉSE fizika-11-01 1/3! BALESETVÉDELEM, BETARTANDÓ SZABÁLYOK, AJÁNLÁSOK A mérés során használt eszközökkel
RészletesebbenX. OPTIKA. Fény visszaverődése és törése síkfelületen. * X./15. Egy fényvezető véglapjai síkfelületek. A fényvezető
X. OPTIKA Fény visszaverődése és törése síkfelületen X./1. Egy pontszerű fényforrástól 1 m távolságra van a fekete papírból készített 1 cm átmérőjű fényrekesz (lyuk). A rekesz mögött 50 cm-re van az ernyő.
Részletesebben