melynek jelentését évente, a tárgyév végéig be kell nyújtani a természetvédelmi hatóság részére Hulladékgazdálkodás:

Átírás

1 Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Ügyiratszám: /2013. Ea: Hargitai Attila dr. Ruzsáli Pál Berényi Anita Balatonyi Zsolt Lovászi Péter Tárgy: Országos Vízügyi F igazgatóság, nyugati mintaprojekt, környezetvédelmi engedély H A T Á R O Z A T Az Országos Vízügyi F igazgatóság (1012 Budapest, Márvány u. 1/d.; KÜJ szám: ) részére az ÖKO Zrt. (1013 Budapest, Attila út 16.) által december 21-én a Duna-Tisza közi Homokhátság térségben elhelyezked mintaterületen a klímaváltozásból ered hatások enyhítése és az alkalmazkodás lépéseinek megalapozása céljából megvalósítandó nyugati mintaprojekt tárgyában benyújtott környezeti hatástanulmány alapján, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. sz. mellékletének 3. a) pontja [Mez gazdasági és egyéb nem belterületi (a TEÁOR szerint nem e kategóriába tartozó) vízrendezés 500 hatól síkvidéken], 81. pontja [Felszíni vizek közötti vízátvezetés (amennyiben nem tartozik az 1.számú mellékletbe)], és 127. a) pontja [Vízfolyásrendezés (kivéve az eredeti vízelvezet -képesség helyreállítására irányuló, fenntartási célú iszapeltávolítást és rézs rendezést) 1 km vízfolyáshossztól] szerinti tevékenységhez El írások: k ö r n y e z e t v é d e l m i e n g e d é l y t a d o k. Átalános: 1. Jelen környezetvédelmi engedély vonatkozó részeit minden féllel ismertetni kell, aki a terepel készítési, létesítési és rehabilitációs munkálatokban részt vesz. 2. Környezetszennyezéssel, vagy az él világ károsodásával járó havária esemény esetén azonnal értesíteni kell az Alsó- Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel séget és az illetékes nemzeti park igazgatóságot. 3. A munkavégzés megkezdése el tt legalább 15 nappal értesíteni kell a természetvédelmi hatóságot. Természetvédelem: 4. A beruházást (ide értve a terep-el készítést, az építési munkálatokat, a terület-rehabilitációt és az üzemeltetést is) a vadon él él világ és a természetes illetve természetközeli él helyek legnagyobb kíméletével kell végezni. 5. A kivitelezési munkálatokkal illetve a kivitelezést estlegesen megel régészeti feltárással érintett védett természeti terület (nemzeti park, szikes tó és láp), természetközeli állapotú él hely, természeti terület, valamint természetközeli állapotú Natura 2000 terület esetében munkasáv (földkitermelés, humuszeltávolítás, munkavégzés és közlekedés) csak a kivitelezéshez technológiailag feltétlenül szükséges szélességében jelölhet ki. 6. A nyomvonal kijelöléshez és a kivitelezéshez szükséges felvonulási- és megközelítési utak illetve munkaterületek el zetes kijelölése szükséges, melyek kialakításának az illetékes nemzeti park igazgatóság el zetes egyeztetésével kell történnie. 7. Gyepet, nádast, vízállásos és erd területet csak a legszükségesebb mértékben, a sz ken vett munkasávban szabad érinteni, azon kívül deponálásra, közlekedésre használni tilos. 8. A kitermelt, vissza nem tölthet földanyagot természetközeli vagy természetes állapotú területen elteríteni tilos. 9. A természetközeli állapotú él helyet érint munkaárkokból, a régészeti feltárás, kivitelezés és karbantartás során tekintettel arra, hogy a nyitott munkaárkok csapdaként m ködnek a kétélt és hüll fajok legalább két naponta, illetve a munkárok betemetését közvetlenül megel en történ kiszedésér l és a nyomvonaltól számított legalább 100 m-re történ, természetközeli állapotú él helyen történ elhelyezésér l gondoskodni kell. 10. A teljes munkaterületen, a költési id szakban ferde rézs s munkaárok és depóniák kialakítással, folyamatos munkavégzéssel és/vagy hálós takarással meg kell el zni a védett (partifecske), illetve fokozottan védett madárfajok Központ: 6721 Szeged, Fels -Tisza part 17. Postacím: 6701 Szeged, Pf.: 1048, Tel.: (62) Fax: (62) Kirendeltség: 6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10., Postacím: 6501 Baja, Pf.: 113, Tel.: (79) Fax: (79) Ügyfélfogadás: hétf, szerda, péntek: 8:30-12:00, továbbá szerda 13:00-16:00 alsotiszavideki@zoldhatosag.hu, Honlap:

2 2 (gyurgyalag) megtelepedését. Amennyiben a kivitelezés során a munkagödrök vagy földdepóniák falában mégis megtelepednek, az észlelést követ en azonnal jelezni kell a z Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ségnek és a munkavégzést a további intézkedésig fel kell függeszteni. Ez a kikötés a megel munkálatokra (például régészeti tevékenység) is vonatkozik. 11. A védett természeti területeken belüli gyepes, nádas és vízállásos területeken a kivitelezési munkálatok az augusztus 15- l március 1-ig terjed id tartamban történhetnek. Ez alól akkor lehet kivételt tenni, ha a munkakezdést megel en a természetvédelmi hatóság képvisel je megállapítja, hogy a munkavégzés természetvédelmi érdeket nem sért (például extrém száraz nyári id szak stb.). 12. A természeti területeken a gyep m velési ágú területek rehabilitációja során nem történhet szerves- vagy m trágya kiszórása, illetve f magkeverék vetése. Felülvetés csak helyben fogott magkészlettel végezhet, de törekedni kell a spontán regeneráció segítésére. 13. A természeti területeken a munkálatok befejezését követ en az esetleges er sebb gyomosodást tisztítókaszálással kell visszaszorítani. Az érintett területeket az els öt évben évente kétszer kaszálni kell, melynek id tartamai: június 1-jét l június 15-ig és július 1-jét l július 15-ig. A kaszálás megkezdése el tt egyeztetni kell az illetékes nemzeti park igazgatósággal. 14. A munkálatok hatásának, illetve a rehabilitáció sikerességének nyomon követése érdekében a kivitelezést követ 5 évig botanikai és vízügyi monitorozást kell végezni, melynek jelentését évente, a tárgyév végéig be kell nyújtani a természetvédelmi hatóság részére. A monitorozásnak a talajvízszint magasságára, a növénytársulások esetleges változásaira, illetve a vizes él helyek három szabadon választott fajcsoportjára (például szitaköt k, halak, kétélt ek, madarak stb.) kell kiterjednie. 15. A beavatkozások során a Csíraszéken kikotort anyagot a területr l el kell szállítani. 16. Megépülésük után meg kell kérni az érintett vízilétesítmények üzemelési engedélyét. Ehhez a már jelenleg meglév létesítmények üzemelési szabályzatát át kell dolgozni, az alábbi elvek figyelembe vételével: Karbantartáskor a hínárkaszálást és a nádvágást szükséges el nyben részesíteni a kotrással (beleértve a gyökérzónás iszapolást) szemben. El bbiek évente többször is végezhet k, az engedélyezett id szakon belül. Kotrásos karbantartás esetén els sorban félszelvény kotrást kell végezni. Az érintetlenül hagyott mederrészt leghamarabb két év múlva lehet megkotorni. A csatornaszelvényben oldalirányú kiöblösödések kialakítására kell törekedni, amelyeket a kotrásos karbantartásból ki kell hagyni úgy, hogy azok menedékterületként szolgálhassanak a kotrás által hátrányosan érintett él lények számára. A kotrásos karbantartás augusztus 1. és október 15. között történjék, mert ez zavarja legkevésbé az él lények szaporodását, illetve a telelést. A természetvédelmi kezel vel el zetesen egyeztetve, indokolt esetben július 1- jét l október 30-ig terjeszthet ki a karbantartási id szak. Ett l eltérni haváriahelyzetben szabad. A meder növénymentesítése (a parti sávot és a csatorna nádszegélyét nem érint hínárkaszálás) június 15. és február 15. között, a parti sáv rendezése július 15. és február 15. közötti id szakban történjen, illetve utóbbi kezdése megegyezhet a csatorna mellett fekv gyepek engedélyezett, korábbi kaszálási id pontjával. Ett l eltérni haváriahelyzetben szabad. Vegyszeres növényzetirtás nem végezhet a védett területet érint csatornaszakaszokon, helyette a kaszálást érdemes alkalmazni. A szántók vagy települések fel l érkez belvizek Natura 2000 terület felé vezetésekor a vizeket lehet ség szerint nem védett területeken átmenetileg vissza kell tartani és sz mez n átvezetni, hogy a védett él helyek szennyezése elkerülhet legyen. Az Ágasegyházi tározó A3 duzzasztó feletti öblözetében a minimális tározási szint a jelöl él helyek sekély, jellemz en 5-30 cm-es felszíni vízborítását lehet vé tev 104,81 mbf legyen. Ez haváriahelyzetben, el ürítési céllal csökkenthet, ha a vízgy jt n kialakult hidrológiai viszonyok mellett egyértelm en biztosított, hogy a belvízvédekezés megszüntetését követ en a visszatölt dés eléri a 104,81 mbf szintet. Hulladékgazdálkodás: 17. A vízjogi létesítési engedélyeztetés során meg kell küldeni az övcsatornák kikotorandó iszapjának 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet szerinti EWC kódú besorolását és a besorolást megalapozó iszap vizsgálati eredményeket. 18. A kikotort iszap végleges kezelésének módját legkés bb a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás során kell ismertetni. Meg kell adni a végleges kezelés módját. 19. A kotrási iszap min ségét meg kell vizsgálni. Amennyiben a kitermelésre kerül iszap veszélyes hulladéknak min sül, hulladékgazdálkodási engedély birtokában kezelhet, a 98/2001. (VII. 18.) KöM rendeletben szerepl el írások betartásával. 20. A kitermelt iszap végleges kezelését megel helyszíni átmeneti tárolás, csak az övcsatorna kitermelési szakaszának parti sávjában végezhet abban az esetben, ha az iszap nem min sül veszélyes hulladéknak. 21. Az övcsatorna kitermelési szakaszának parti sávján kívüli kotrási iszap tárolás csak hulladékgazdálkodási engedély birtokában végezhet. 22. A növényzetirtás során keletkez növényi hulladékokat hasznosítani szükséges. 23. Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy biztosítsa a hulladékképz dés megel zését, a keletkez hulladékok mennyiségének csökkentését.

3 3 24. A hulladék termel je, tulajdonosa köteles a birtokában lév, bármely tevékenységb l származó hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven veszélyes hulladék esetén a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet ában és 3. sz. mellékletében meghatározott módon gy jteni. 25. A hasznosítható hulladékok sem lerakással, sem egyéb módon nem ártalmatlaníthatók, azok kezelési módjaként csak a hasznosítás (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás), illetve hasznosítónak való átadás fogadható el. 26. A hulladékok csak engedéllyel rendelkez hulladékkezel nek adhatók át. 27. A keletkez hulladékokról a 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet szerinti nyilvántartást kell vezetni, illetve a rendelet el írásai szerinti adatszolgáltatást kell a felügyel ség felé teljesíteni. 28. A veszélyes hulladékokkal kapcsolatban a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletben, a települési hulladékok kezelésével kapcsolatban a 438/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletben, az egyéb nem veszélyes hulladékok esetén a évi CLXXXV. törvényben el írtakat kell betartani. Leveg védelem: 29. Az iszap kotrási munkálatait úgy kell megtervezni és elvégezni, hogy a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. -a szerint Tilos a légszennyezés, valamint a leveg lakosságot zavaró b zzel való terhelése, továbbá a leveg olyan mérték terhelése, amely légszennyezettséget okoz." 30. A földmunkák szállítási útvonalait, olyan gyakorisággal szükséges locsolni, hogy az úton történ közlekedés kiporzást ne okozzon. 31. A szállító járm vek által a szilárd burkolatú közútra felhordott talajt olyan s séggel kell letakarítani, hogy az kiporzást ne okozhasson. 32. A létesítési munkálatok során a szállító járm vek és munkagépek által okozott légszennyezést a munkagépek gazdaságos kihasználásával kell a minimumra csökkenteni. 33. Hulladék nyílt téri égetése tilos. 34. A kivitelez nek részletes organizációs tervet kell benyújtania, meghatározva a munka egyes fázisaiban a zajtól védend épületek környezetében várható zajterhelést. 35. A kivitelezési tervnek tartalmaznia kell a megújuló energiaforrások telepítési helyét, valamint az üzemeltetés során várható zajkibocsátást. 36. Az esetlegesen határérték-túllépéssel érintett védend ingatlanoknál, az építési zajra vonatkozóan a kivitelez felmentést kérhet, a külön jogszabály szerinti zajterhelési határérték betartása alól, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ségt l. Víz- és talajvédelem: 37. A tervezett vízilétesítmények (tározók, csatornák, vízkormányzó m tárgyak, monitoring rendszer elemei) vízjogi engedélyköteles létesítmények, létesítésük és üzemeltetésük csak joger s vízjogi létesítési illetve üzemeltetési engedély birtokában kezdhet meg. 38. A tevékenység felszíni és felszín alatti vizekre gyakorolt mennyiségi és min ségi hatásainak követésére monitoring rendszert kell kialakítani és üzemeltetni. A monitoring rendszer tervezése során figyelembe kell venni a potenciálisan érintett ingatlanokat, és a rendszert úgy kell üzemeltetni, hogy a veszélyesnek ítélt mérték vízszintemelkedés esetén idejében be lehessen avatkozni normál üzemmenet szerinti üzemeltetési, vízkormányzási eszközökkel. A fentiek figyelembevételével kidolgozott részletes monitoring tervet meg kell küldeni felügyel ségünk részére. Határid : joger re emelkedést l számított 3 hónap 39. A vízilétesítményekre kidolgozott üzemeltetési utasításban a kötelez tartalmi elemeken túl ismertetni kell azokat az üzemeltetési és vízkormányzási eszközöket, melyek a hatásterülettel érintett lakóingatlanok káros talajvízszint emelkedés elleni védelmét szolgálják. 40. Amennyiben az üzemeltetés ideje alatt felszíni vagy felszín alatti vizeket veszélyeztet káresemény történik, úgy arról és a szennyez dés elhárítása érdekében tett intézkedésekr l a felügyel séget haladéktalanul értesíteni kell. 41. A felszín alatti vizek jó min ségi állapotának biztosítása érdekében tevékenység végzése során szennyez anyag, illetve lebomlása esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezet anyagok használata, illetve elhelyezése csak m szaki védelemmel folytatható. 42. A 219/2004. (VII. 21.) Kormány rendelet 10. (1) bekezdése szerint a tevékenység végzése csak a felszín alatti víz, földtani közeg (B) szennyezettségi határértéknél kedvez bb állapotának lehet ség szerinti meg rzésével végezhet, nem eredményezheti a talajvíz és földtani közegre vonatkozó szennyez anyag koncentrációk megemelkedését. A határértékeket a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. 43. A kivitelezési munkák - megfelel technológiai fegyelem és ellen rzés mellett - a felszíni- és felszín alatti vizek min ségi és mennyiségi jellemz it nem veszélyeztethetik. 44. A vizeknek és vízilétesítményeknek más, nyomvonalas létesítménnyel történ keresztezésére és megközelítésére a 147/2010. (IV. 29.) Kormány rendelet 1. számú mellékletében foglaltakat kell betartani. Határid : folyamatos 45. A gépek üzemeltetésekor a biztonsági el írásokat be kell tartani, a talaj és a talajvíz szennyez désének elkerülésére. A munkagépek, gépjárm vek ellen rzését naponta el kell végezni, a ken olaj, hidraulikaolaj és az üzemanyagok elcsöpögést meg kell akadályozni. 46. Az engedélyes köteles a következ kben beállt változásokat, illetve azok bekövetkezését követ 15 napon belül bejelenteni a felügyel ségnek: a) a tevékenység folytatójának változása; b) a tevékenység helyének változása;

4 4 c) a tevékenység folytatásának módjában bekövetkez, a felszín alatti vízre, a földtani közegre gyakorolt hatás szempontjából lényeges változás; d) a tevékenység mennyiségi jellemz iben, folytatásának körülményeiben bekövetkez, a felszín alatti vízre, a földtani közegre gyakorolt hatás szempontjából lényeges változás; f) a felszín alatti víz, illetve a földtani közeg állapotában tapasztalható fa) trendszer, egyirányú változás, fb) ugrásszer változás, fc) új szennyez anyag által okozott szennyezettség észlelése, fd) más - az ismerten kívüli - környezeti elem szennyezettségének észlelése. A szakhatóságok el írásai: * 1. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének I-R-001/ /2013. számú állásfoglalása: Az Országos Vízügyi F igazgatóság megbízásából az ÖKO Zrt. által elkészített a Duna-Tisza közi Homokhátság térségben elhelyezked mintaterületen a klímaváltozásból ered hatások enyhítésére és az alkalmazkodás lépéseinek megalapozása céljából megvalósítandó nyugati mintaprojekt környezeti hatástanulmánya cím dokumentációban foglaltak alapján a környezetvédelmi engedély kiadásához környezet-egészségügyi szempontból az alábbi feltételekkel járulok hozzá: 1. A tevékenység végzése a jelent sebb tereprendezéssel érintett munkaterületeken (vezeték fektetés, csatornaépítés, kotrás) nem járhat a környezeti leveg olyan mérték porterhelésével, amely légszennyezést okoz, illetve nem eredményezheti az egészségügyi határérték túllépését. 2. A lakott területek közvetlen közelében megvalósítandó épít ipari kivitelezési tevékenység a védend létesítményekben él k számára zavaró, egészségkárosító mérték zajhatást nem okozhat. 3. A tisztított szennyvizek kezelése, sz mez k kialakítása során jelentkez biológiai kockázatok tekintetében munkahelyi kockázatértékelésben feltártak alapján folyamatosan végre kell hajtani a szükséges kockázatkezelési intézkedéseket, be kell tartani a kommunális szennyvíz kezelés m tárgyaira vonatkozó véd távolságokat. 4. A projekt megvalósításának különböz helyszínein, valamint a m tárgyak kés bbi m ködtetése során folyamatosan biztosítani kell a kommunális szilárd és folyékony hulladék zárt és fert zésveszélyt kizáró módon történ gy jtését és megfelel gyakoriságú elszállítását, amely megakadályozza a szétszóródást és /vagy csepegést, valamint a b z-és szaghatást is csökkenti. 5. A mintaterületen lév sérülékeny vízkivétel (Izsáki közüzemi vízm ) által szolgáltatott víz min ségében a nyugati mintaprojekt megvalósítása (építési tevékenység, m tárgy és csatorna építés, kotrás, vízvisszatartás, vízpótlás, új vízfelületek kialakítása, vízkormányzás, vízkészlet-gazdálkodás átalakítása, tisztított szennyvíz kezelése, sz mez k létesítése, hulladékkezelés, stb) és a m tárgyak m ködtetése nem okozhat vízmin ség romlást. 6. A megvalósítást követ en a különböz m szaki meghibásodásokból és emberi beavatkozásokból származó havária események gyors lokalizációjára különös gondot kell fordítani annak érdekében, hogy a szennyezés a felszín alatti vizek min ségét, ívóvízként történ felhasználhatóságát károsan ne befolyásolja. Szakhatósági állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat illetve az eljárást megszüntet végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A szakhatósági eljárás során felmerült eljárási költség összege Ft. 2. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának BK- 05D/008/105-7/2013. számú állásfoglalása: Az Országos Vízügyi F igazgatóság (1012 Budapest, Márvány u. 1/d.) ügyfél kérelmére, a Duna- Tisza-közi Homokhátság térségében elhelyezked területen a klímaváltozásból ered hatások enyhítése és az alkalmazkodás lépéseinek megalapozása céljából megvalósítandó nyugati mintaprojekt környezeti hatásvizsgálata ügyében érkezett kérelem és tervdokumentáció felülvizsgálata során az engedély kiadásához feltételként el írt megadom, az alábbi kikötésekkel: kulturális örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást 1. A tárgyi beruházás keretében megvalósuló munkálatokhoz a évben a Kecskeméti Katona József Múzeum által készített el zetes régészeti dokumentációt ki kell egészíteni a régészeti szakmunkákra vonatkozó projekttervvel. A hatástanulmány készítésekor nem vizsgált területeken a terepbejáráson alapuló értékfelméréssel, valamint a már ismert és nyilvántartott régészeti lel helyek esetében próbafeltárással kell a kiegészítést elvégezni. 2. Az így kiegészített hatástanulmányt a munkaterület átadás-átvételi eljárás el tt legalább 30 nappal hivatalom részére jóváhagyásra be kell nyújtani. A szükséges régészeti szakmunkák meghatározása a projektterv által tartalmazott szakmai javaslat alapján történik.

5 5 Állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntet végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. 3. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság SZBK/3271-4/2012. számú állásfoglalása: A Szolnoki Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) szakhatóságként az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség (továbbiakban: ATIKTVF) megkeresésére indult, a Duna-Tisza közi homokhátság nyugati mintaterületen a klímaváltozásból ered hatások enyhítésének vizsgálatára megvalósítandó mintaprojekt tárgyú eljárásban a környezetvédelmi engedély kiadásához az alábbi kikötésekkel hozzájárul 1. A tervezet tevékenység végzéséhez szükséges létesítmények megépítésekor, átalakításakor vagy felújításakor amennyiben az építési tevékenység megállapított külfejtéses m velés bányatelek területét vagy engedélyezett bányászati létesítmény véd övezetét érinti, illetve arra hatással van - az ásványi nyersanyagok zavartalan kitermelhet sége érdekében az alábbi, tervezési területen lév bányászati kutatási területek és bányatelkek bányavállalkozóinak hozzájáruló nyilatkozatait be kell szerezni az építési tevékenység megkezdése el tt, illetve az építési, létesítési engedélyhez. Ágasegyháza I. - homok külfejtéses m velés bányatelek Ballószög I. - homok külfejtéses m velés bányatelek Fülöpháza I. - festékföld, homok külfejtéses m velés bányatelek Izsák I. - homok külfejtéses m velés bányatelek Jakabszállás II. - szénhidrogén bányatelek Kerekegyháza II. - homok külfejtéses m velés bányatelek Kiskunhalas - szénhidrogén kutatási terület Nagyk rös 170. szénhidrogén kutatási terület 2. Amennyiben a tevékenység következtében a talajvíz szintjének emelkedése megközelíti a külfejtéses m velés bányatelkek környezetvédelmi engedélyében rögzített, a bányatelek alaplapjához viszonyított szintet, akkor gondoskodni kell arról, hogy a tevékenység következtében további talajvízszint emelkedés ne alakulhasson ki. 3. A tevékenység végzése során gondoskodni kell arról, hogy a tervezési területen lév ásványi nyersanyagok ne szennyez dhessenek, az Országos Ásványvagyon Nyilvántartásban szerepl ásványi nyersanyagok kitermelhet sége ne sérüljön. Jelen állásfoglalás ellen fellebbezésnek helye nincs, az csak az ügydönt hatóság döntésében támadható meg jogorvoslati kérelemmel. 4. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának I-F-001/362-1/2013. számú állásfoglalása: A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, mint els fokon eljáró talajvédelmi hatóság, az Alsó- Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség fenti hivatkozási számú megkeresésére, valamint a megküldött Duna-Tisza közi homokhátság térségében elhelyezked két mintaterületen a klímaváltozásból ered hatások enyhítése és az alkalmazkodás lépéseinek megalapozása céljából megvalósítandó nyugati mintaprojekt környezeti hatástanulmány dokumentáció (készítette: ÖKO Zrt., 1012 Budapest Attila út 16., készítés ideje: Budapest, december, munkaszám: 131/2011) alapján T A L A J V É D E L M I S Z A K H A T Ó S Á G I Á L L Á S F O G L A L Á S - á t adja, az Országos Vízügyi F igazgatóság (1012 Budapest Márvány u 1/d.) megbízásából az ÖKO Zrt. által kérelmezett hatásvizsgálati eljárásával kapcsolatban, az alábbi szerint: A tervezett beruházás talajvédelmi szempontokat figyelembe véve megvalósítható, a dokumentációban leírtakkal egyetértünk. A tervezett beruházások környezetében term földek találhatók, a tervezés, beruházás, illetve a m ködés egyes szakaszaiban a beruházó és a kés bbi létesítmény fenntartók feladata, az érintkez mez gazdasági területeken a talaj véd gazdálkodás el segítése, fenntartásának támogatása. A konkrét term földet érint beruházások esetén a területen található humuszos feltalaj mentése alapvet talajvédelmi kritérium. Ennek megvalósítását az adott konkrét beruházásra elkészített humuszmentési-humuszgazdálkodási,- illetve kiviteli tervek elkészítése alapozhatja meg. Jelen szakhatósági hozzájárulás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben, vagy egyéb jogorvoslati úton támadható. 5. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földhivatalának 10052/2/2013. számú állásfoglalása: Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség (6721 Szeged, Fels -Tisza part 17.) /2013. számú, hivatalunkhoz érkezett, a Duna-Tisza közi Homokhátság térségében elhelyezked mintaterületen a

6 6 klímaváltozásból ered hatások enyhítése és az alkalmazkodás lépéseinek megalapozása céljából megvalósítandó nyugati mintaprojekt tárgyú szakhatósági megkeresésére a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földhivatala mint els fokon eljáró földügyi hatóság Ágasegyháza, Ballószög, Fülöpháza, Helvécia, Jakabszállás, Kerekegyháza, Orgovány, Cseng d, Fülöpszállás, Izsák, Páhi, Soltszentimre, Kunadacs és Szabadszállás települések érintett földrészleteire - vonatkozóan földvédelmi szakhatósági hozzájárulását adja az alábbi kikötésekkel: - a kialakításra kerül víztározók, csatornák, árkok, m tárgyak valamint a m ködtetésüket biztosító megújuló energiaforrások berendezései által elfoglalt terület végleges más célú hasznosítását engedélyez határozatot a területileg illetékes Járási Földhivataltól a munkálatok megkezdése el tt be kell szerezni - az építési munkálatok során ideiglenes jelleggel elfoglalt területek (felvonulási területek, depóniák, vezetékfektetéssel érintett területek) id leges más célú hasznosítását engedélyez határozatot a területileg illetékes Járási Földhivataltól a munkálatok megkezdése el tt be kell szerezni - a beruházás megvalósításához az indokolt szükségletnek megfelel legkisebb területet kell felhasználni, els sorban a gyengébb min ség term földek igénybevételével - a tervezett tevékenység, létesítmény a szomszédos term földek megfelel mez gazdasági hasznosítását ne akadályozza - meglév csatornaszakasz megszüntetése esetén újrahasznosítási eljárást kell kezdeményezni a területileg illetékes járási földhivatalnál - amennyiben a beruházással érintett területeken földmérési jel található, azt az ingatlan tulajdonosa/használója köteles megóvni, esetleges megrongálódás, megsemmisülés esetén a tulajdonos/használó köteles azt az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg. 6. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságának BKG/01/ /2013. számú állásfoglalása: Az Országos Vízügyi F hatóság megbízásából az ÖKO Zrt.. (1012 Budapest Attila út. 16.) által a Duna-Tisza közi Homokhátság térségében elhelyezked két mintaterületen a klímaváltozásból ered hatások enyhítése és az alkalmazkodás lépéseinek megalapozása céljából megvalósítandó nyugati mintaprojekt tárgyában benyújtott környezeti hatástanulmányához külön kikötések nélkül szakhatósági hozzájárulásomat megadom. Szakhatósági hozzájárulásom ellen önálló fellebbezésnek helye nincs, az csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntet végzés elleni fellebbezésben támadható meg. 7. Ágasegyháza Község Jegyz jének 733/2/2013. számú állásfoglalása: Dr. Fazekas István mint Ágasegyháza Község Jegyz je a település önkormányzatának nevében nyilatkozom, hogy A Duna-Tisza közi Homokhátság térségében elhelyezked két mintaterületen a klímaváltozásból ered hatások enyhítése és az alkalmazkodás lépéseinek megalapozása céljából megvalósítandó mintaprojekt cím EU támogatásra számot tartó KEOP /B/ projekthez a szakhatósági hozzájárulásom - további kikötések nélkül - megadom. 8. Ballószög Község Jegyz jének 637/2013. számú állásfoglalása: Ballószög igazgatási területét érint en a tervezett beavatkozások helyi környezet- és természetvédelmi területet nem érintenek. Az esetlegesen szükséges véd területeket kérem, szíveskedjenek határozatukban kijelölni annak érdekében, hogy azt a településrendezési tervbe beépíthessük. Nyilatkozatomat Ballószög Község Képvisel -testületének a helyi építési szabályokról szóló többször módosított 12/2002./X.15./ sz. rendeletének hetályos el írásai és a szabályozási terv alapján tettem meg. 9. Kerekegyházi Közös Önkormányzat Jegyz jének 160-7/2013. számú állásfoglalása Fülöpháza vonatkozásában: Az Országos Vízügyi F igazgatóság megbízásából az ÖKO Zrt (1012 Budapest, Attila út 16.) által készített, a Duna-Tisza közi Homokhátság térségben elhelyezked mintaterületen a klímaváltozások enyhítése és az alkalmazkodás lépéseinek megalapozása céljából megvalósítandó nyugati mintaprojekt dokumentációját áttekintettem. A megjelölt mintaterületen tervezett tevékenység Fülöpháza Község Önkormányzat célkit zéseinek megfelel, ezért a klímaváltozásból ered hatások enyhítését célzó tervhez szakhatósági hozzájárulásomat megadom. Szakhatósági állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az ügy érdemében hozott határozat elleni fellebbezés keretében támadható meg. 10. Helvécia Község Jegyz jének 163-1/2013. számú állásfoglalása: A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésér l szóló 347/2006. (XII.23.) számú Korm. rendelet 5. számú mellékletének 2. pontjában meghatározott szakkérdésben szakhatósági állásfoglalást kiadni nem áll módomban, mert a tervezett szolgáltatás, helyi jelent ség védett természeti területet nem érint.

7 11. Jakabszállás Község Jegyz jének 35-6/2013. számú állásfoglalása: 7 Jakabszállás Község Jegyz jeként az Országos Vízügyi F igazgatóság (1012 Budapest, Márvány u. 1/d.) megbízásából az ÖKO Zrt. (1012 Budapest, Attila út 16.) által december 21-én az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel séghez benyújtott környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatásához (a Duna-Tisza közi homokhátság térségben elhelyezked s mintaterületen a klímaváltozásból ered hatások enyhítése és az alkalmazkodás lépéseinek megalapozása céljából megvalósítandó nyugati mintaprojekt) a dokumentációra vonatkozóan a helyi környezet és természetvédelemre kiterjed en a szakhatósági állásfoglalást Jakabszállás község közigazgatási területére vonatozóan kikötés nélkül m e g a d o m. A Ket. 44. (9) bekezdése értelmében a szakhatósági hozzájárulás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat illetve az eljárást megszüntet végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. 12. Kerekegyháza Város Jegyz jének 81-2/2013. számú állásfoglalása: Az Országos Vízügyi F igazgatóság megbízásából az ÖKO Zrt. (1012 Budapest, Attila út 16.) által készített, a Duna-Tisza közi Homokhátság térségben elhelyezked mintaterületen a klímaváltozások enyhítése és az alkalmazkodás lépéseinek megalapozása céljából megvalósítandó nyugati mintaprojekt dokumentációját áttekintettem. A megjelölt mintaterület határvonala a Kondor-tó északkeleti határán, aránylag rövid szakaszon Kerekegyháza területén megy át. A kerekegyházi területre m tárgy építését egyik változatban sem tervezik. A tervezett tevékenység megfelel a települési környezetvédelmi program célkit zéseinek, ezért a klímaváltozásból ered hatások enyhítését célzó tervhez szakhatósági hozzájárulásomat megadom. Szakhatósági állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az ügy érdemében hozott határozat elleni fellebbezés keretében támadható meg. 13. Orgovány Község Jegyz jének 55-2/2013. számú állásfoglalása: A fenti megkeresésükre reagálva a Duna - Tisza közi Homokhátság térségében elhelyezked mintaterületen a klímaváltozásból ered hatások enyhítése és az alkalmazkodás lépéseinek megalapozása céljából megvalósítandó nyugati mintaprojekt tárgyában a szakhatósági állásfoglalást megadom. Orgovány Község Önkormányzatának érdekeit nem sérti, ezért ellene kifogást nem emelek. 14. Cseng d Község Jegyz jének 35-4/2013. számú állásfoglalása: Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség megkeresésére a Duna-Tisza közi Homokhátság térségében elhelyezked mintaterületen a klímaváltozásból ered hatások enyhítése és az alkalmazkodás lépéseinek megalapozása céljából megvalósítandó nyugati mintaprojekt el zetes vizsgálati tervdokumentációra a szakhatósági hozzájárulásomat kikötések nélkül megadom. A szakhatósági eljárás során eljárási költség nem merült fel. Állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntet végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. 15. Fülöpszállás Község Jegyz jének 569-3/2013. számú állásfoglalása: Fülöpszállás Község Jegyz je ( továbbiakban : szakhatóság) az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség (továbbiakban : engedélyez hatóság ) /2013. számú megkeresésére az Országos Vízügyi F igazgatóság megbízásából eljáró ÖKO Zrt. ( 1012 Budapest, Attila u. 16. ) továbbiakban: Kérelmez ) által az engedélyez hatósághoz benyújtott és az engedélyez hatóság által rendelkezésemre bocsátott a Duna-Tfsza közi Homokhátság térségében elhelyezked mintaterületen a klímaváltozásból ered hatások enyhítése és az alkalmazkodás lépéseinek megalapozása céljából megvalósítandó nyugati mintaprojekt tárgyú dokumentáció alapján a dokumetáció 8. sz. melléklete XIX/d. csatorna és I. sz. övcsatorna által érintett fülöpszállási ingatlanok vonatkozásában az engedélyez hatóság el tt folyamatban lev eljárásához a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet 12. számú melléklet 4.pontjára hivatkozva a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjed en, valamint annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység összhangban áll-e a településrendezési eszközökkel az alábbi szakhatósági állásfoglalást adom: Fülöpszállás Község Önkormányzata a település közigazgatási területére nézve helyi természetvédelmi követelmények tárgyú helyi önkormányzati rendelet illetve önkormányzati rendeleti szint helyi építési szabályzatot nem alkotott, a tervezett mintaprojekt megvalósításához a kérelemben foglaltak alapján a helyi környezet -, és természetvédelmi követelmények valamint a településrendezési eszközök tekintetében további feltételeket nem határozok meg, a tevékenység végzéséhez kikötés nélkül hozzájárulok.

8 8 A jelen szakhatósági állásfoglalást tartalmazó Végzés ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, a végzés az eljárást lezáró döntés elleni fellebbezésben támadható meg. 16. Izsák Város Jegyz jének 86/2/2013. számú állásfoglalása: Az ÖKO Zrt. (1012 Budapest, Attila út 16.) kérelmére - a Duna-Tisza közi Homokhátság térségben elhelyezked mintaterületen a klímaváltozásból ered hatások enyhítése és az alkalmazkodás lépéseinek megalapozása céljából megvalósítandó nyugati mintaprojekt megnevezés - környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatására vonatkozó szakhatósági hozzájárulásomat kikötés nélkül megadom. Állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntet végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. 17. Páhi Község Jegyz jének 13-5/2013. számú állásfoglalása: Páhi Község Jegyz je, az Országos Vízügyi F igazgatóság megbízásából az ÖKO Zrt. (1012 Budapest, Attila út 16.). által benyújtott a Duna-Tisza közi Homokhátság térségben elhelyezked mintaterületen a klímaváltozásból ered hatások enyhítése és az alkalmazkodás lépéseinek megalapozása céljából megvalósítandó nyugati mintaprojekt környezeti hatásvizsgálati tervdokumentációra vonatkozó szakhatósági hozzájárulásomat megadom. Az el zetes szakhatósági hozzájárulással, állásfoglalással és végzéssel szemben jogorvoslattal élni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. Tv. (Ket.) 44.. (9) bekezdése alapján csak az I. fokú határozat, illetve eljárást megszüntet végzés elleni jogorvoslat keretében lehet. 18. Soltszentimre Község Jegyz jének 417-4/2013. számú állásfoglalása: Soltszentimre Község Jegyz je, az Országos Vízügyi F igazgatóság megbízásából az ÖKO Zrt. (1012 Budapest, Attila út 16.). által benyújtott a Duna-Tisza közi Homokhátság térségben elhelyezked mintaterületen a klímaváltozásból ered hatások enyhítése és az alkalmazkodás lépéseinek megalapozása céljából megvalósítandó nyugati mintaprojekt környezeti hatásvizsgálati tervdokumentációra vonatkozó szakhatósági hozzájárulásomat megadom. Az el zetes szakhatósági hozzájárulással, állásfoglalással és végzéssel szemben jogorvoslattal élni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. Tv. (Ket.) 44.. (9) bekezdése alapján csak az I. fokú határozat, illetve eljárást megszüntet végzés elleni jogorvoslat keretében lehet. 19. Kunadacs Község Jegyz jének /2013. számú állásfoglalása: Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség megkeresésére a Duna-Tisza közi Homokhátság térségben elhelyezked mintaterületen a klímaváltozásból ered hatások enyhítése és az alkalmazkodás lépéseinek megalapozása céljából megvalósítandó nyugati mintaprojekt környezeti hatástanulmányra a szakhatósági hozzájárulásomat kikötés nélkül megadom. A szakhatósági eljárás során eljárási költség nem merült fel. Állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntet végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. 20. Szabadszállás Város Jegyz jének 94-2/2013. számú állásfoglalása: Területi védettség alatt az országosan védett, a Kiskunsági Nemzeti Park (KNP) Fels -Kiskunsági Tavak és a fülöpházi homokbuckák mozaikjaihoz tartozó és a természetvédelmi nyilvántartás szerinti területek állnak. Az igazgatási terület jelent s része tartozik a KNP-hez. A természetvédelmi nyilvántartás szerint Szabadszállás területén a természetvédelmi törvény erejénél fogva védett és természeti területek találhatók, amelyek az OTrT szerinti ökológiai hálózat részét képezik, ezért a terv védelemre javasolt területként tartalmazza azokat. Fent leírtak alapján az Országos Vízügyi F igazgatóság megbízásából az ÖKO Zrt által benyújtott környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatás kérelemhez - a Duna-Tisza közi Homokhátság térségben elhelyezked mintaterületen a klímaváltozásból ered hatások enyhítése és az alkalmazkodás lépéseinek megalapozása céljából megvalósítandó nyugati mintaprojekt tárgyában - szakhatósági állásfoglalásomat feltételek nélkül megadom. Szakhatósági állásfoglalásom ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. Végzésem csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntet végzés elleni fellebbezésben támadható meg. * Jelen engedély nem mentesít a más jogszabályokban el írt engedélyek és szakhatósági állásfoglalások beszerzési kötelezettsége alól. Az engedély érvényességi ideje: a joger re emelkedést l számított 10 év.

9 9 A környezetvédelmi engedély el írásaitól eltér en folytatott tevékenység esetén a felügyel ség határozatában kötelezi a környezethasználót kett százezer forinttól ötszázezer forintig terjed bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb hat hónapos határid vel intézkedési terv készítésére, vagy a 20. (9) bekezdés a) pontja esetén környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére. A határozat ellen a közlést l számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyel séghez címzett, de az Alsó-Tisza-vidéki Környezet-védelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel séghez (továbbiakban: felügyel ség), mint els fokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás díja a jogszabályban meghatározott esetek kivételével a befizetett szolgáltatási díjtétel 50 %-a, azaz Ft, amelyet a Magyar Államkincstárnál vezetett el irányzat-felhasználási számú számlára kell átutalni, és a díj megfizetését igazoló bizonylatot vagy annak másolatát felügyel ségünk részére megküldeni. A befizetési bizonylat közlemény rovatába kérem feltüntetni jelen határozat számát. A kérelmez az eljárás Ft igazgatási szolgáltatási díját befizette, egyéb eljárási költség nem merült fel. I N D O K O L Á S Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség /2012. számú el zetes vizsgálati eljárást lezáró határozata alapján az Országos Vízügyi F igazgatóság megbízásából az ÖKO Zrt december 21-én a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm rendelet (továbbiakban: R.) alapján benyújtotta a felügyel ségre, környezetvédelmi engedélyezésére a Duna-Tisza közi Homokhátság térségben elhelyezked mintaterületen a klímaváltozásból ered hatások enyhítése és az alkalmazkodás lépéseinek megalapozása céljából megvalósítandó nyugati mintaprojekt tárgyában a környezeti hatástanulmányt. Az ügyfél kérelméhez Ft összeg igazgatási szolgáltatási díjat átutalt. A felügyel ség /2013. számú hiánypótlási felhívására az ügyfél a befizetett igazgatási szolgáltatási díjat január 18- án kiegészítette. Az ÖKO Zrt. a felügyel ség /2013. és /2013. számú hiánypótlási felhívását április 24-én teljesítette. A benyújtott környezeti hatásvizsgálati dokumentáció, valamint kiegészítése alapján megállapítottam, hogy az formailag és tartalmilag megfelel a R., valamint a /2012. számú el zetes vizsgálati eljárást lezáró határozat el írásainak. Az el zetes vizsgálati dokumentáció tárgyát a Duna-Tisza közi Homokhátság térségében a klímaváltozásból ered hatások enyhítése és az alkalmazkodás lépéseinek megalapozása céljából a nyugati mintaterületre (Fülöpháza Izsák - Orgovány központtal) tervezett beavatkozások képezik. A tevékenység a R. 3. sz. mellékletének 3. a) pontja [Mez gazdasági és egyéb nem belterületi (a TEÁOR szerint nem e kategóriába tartozó) vízrendezés 500 hatól síkvidéken], 81. pontja [Felszíni vizek közötti vízátvezetés (amennyiben nem tartozik az 1.számú mellékletbe)], és 127. a) pontja [Vízfolyásrendezés (kivéve az eredeti vízelvezet -képesség helyreállítására irányuló, fenntartási célú iszapeltávolítást és rézs rendezést) 1 km vízfolyáshossztól] alá tartozik. A vízpótlás tervezett létesítményei: Vízkivétel a DVCS szelvényében a balparton, Q= 400 l/s H= 30 m energiaigény 180 kw, napelemes + szélkerekes energia-megtáplálással; Nyomóvezeték építése a Szabadszállás-Kerekegyházi út mellett, a Kurjantó duzzasztó m tárgyáig D500 KPE m anyagcs vel, 6,2 km hosszon; Vasbeton csillapító és osztóm tárgy az I. övcsatornán, a Balázspusztai zsilip helyén kétirányú vízleadási lehet séggel; Szivattyús átemel k (Q=200 l/s H= 7 m) a Kurjantó-Kondor-tó összeköt csatornán a Hosszúréti tározóig, 6 db 9kW energia igénnyel; Vízleadó m tárgy és új csatorna építése a Hosszúréti tótól a III. övcsatornáig 5000 m hosszon; Szivattyús átemelés az Ágasegyházi réten a tervezett áttöltésnél (Q=200 l/s, H=4 m); Duzzasztó építése a Duna-völgyi f csatorna szelvényében, 2x3,5 m-es vasbeton m tárgy acél elzárószerkezettel; I. övcsatorna vízmin ségvédelmi kotrása 6,0 km hosszban;

10 10 II. övcsatorna vízmin ségvédelmi kotrása 6,0 km hosszban. Vízvisszatartás és tározás tervezett létesítményeinek építése, létesítése: Ágasegyházi tározón szakaszoló m tárgyak építése keresztgáttal a tározó bögézéséhez a következ szelvényekben: és Elektromos szivattyús átemel építése 200 l/s teljesítménnyel az Ágasegyházi tározó legfels bögéjénél a III. sz. övcsatorna szelvényénél. A XVIII/a csatorna torkolati szakaszának elbontása 300 m hosszban. A III. sz. övcsatorna szelvények közötti szakaszának vápává alakítása m hosszban. Belvízvédelmi övárok építése Orgovány belterületének védelmére 595 és 665 m, összesen m hosszban 3 db 80 cm-es áteresz megépítésével. Csíraszék kotrása 30 ha területen átlag 30 cm vastagságú földleszedéssel. A Cseng di láp vízellátására 2 db duzzasztóm tárgy építése a XVI-os csatornán 80 cm-es mérettel. A Hosszúréti tározó vízmegtartásához tiltós m tárgy építése az 52-es út mellett a Hosszúréti 1.sz.csatornán 1,0 m-es mérettel. Hosszúréti tározó kotrása 10 ha-os területtel, 30 cm-es vastagsággal. Rendezett depónia építése a Hosszúréti tározó 52.sz.úttal párhuzamos határán mintegy 180 m hosszal, környez terepszinthez képest 70 cm átlagos magassággal. XIX/d. csatornán 2 db vízszinttartó m tárgy építése 1,0 x 1,0 m-es mérettel, XIX/d. csatorna vasút feletti szakaszának megszüntetése kb m hosszban. A tervek szerint a Hosszúréti, az Ágasegyházi, az Orgoványi és a Csíraszéki tározók, illetve a Kondor-tó és a Kurjantó a belvizeken kívül a Duna-völgyi f csatornából (kés bbiekben DVCS) is kap táplálást, biztosítva, hogy a tavaszi id szakban a tározó a természetvédelmi szempontok szerint kívánatos vízszintre tölt djön fel. Ezután a tározók vízszintje a párolgás és beszivárgás hatására fokozatosan csökken. Belvizes id szakban a tározók egy maximális megengedett vízszint eléréséig fogadhatnak be belvizet; az e feletti belvízmennyiség túlfolyik és a következ tározót kezdi tölteni. A Kolon-tó, illetve a Kurjantó fölös vizét a DVCS-be vezetik vissza. A Csíra-székr l levezetett víz a II. övcsatornán keresztül is levezethet, biztosítva annak id szakonkénti átmosását. Tározó vízszint [mbf.] térfogat [Mm 3 ] felület [km 2 ] fenék-szint természetvédelmi szint belvízi tározás lehetséges max. vízszintje természetvédelmi igény max. természetvédelmi igény Kolon-tó 95,50 96,95 97,17 6,5 9,0 10,8 11,9 Csíra-szék 103,00 104,18 104,32 0,9 1,0 1,12 1,16 Orgoványi-rét 104,00 104,63 105,12 2,5 7,2 8,25 10,6 Ágasegyházi-rét 103,22 105,01 105,52 3,7 7,3 6,4 7,7 Kurjantó 94,80 95,74 96,04 2,2 6,5 6,9 9,5 Kondor-tó 103,64 104,15 104,64 1,5 3,4 1,75 2,7 Hosszú-rét 105,60 106,00 106,23 0,3 0,5 2,5 2,6 Összesen: ,6 34,9 37,72 46,16 max. A tározókból 3,6 millió m 3 víz elszivárgására lehet számítani. Az el zetes vizsgálatban szerepl Izsáki szennyvíztisztító tisztított szennyvizeinek kezelésére alkalmas sz mez kialakítására a projektben nem kerül sor, mivel nem sikerült megfelel területet találni. Máshonnan jelent s szennyez anyag tartalmú vizek a vizsgált területre nem érkeznek. A beszivárgott víz min sége várhatóan megfelel a felszín alatti vízre vonatkozó vízmin ségi követelményeknek, így a felszín alatti vizek min ségét és a vízhasználatokat a tevékenység nem befolyásolja kedvez tlenül. Az Orgoványi tározó esetében átlagos viszonyok mellett, míg a többi tározó esetében csak a nedves id szakban áll fenn az a lehet ség, hogy a tározóból beszivárgó víz közvetlenül a talajvizet táplálja (a tározó mélyebb részein megsz nik a telítetlen zóna). Azonban mivel a tárolt víz min sége megfelel, így a közvetlen bevezetés sem jelent vízmin ségi veszélyt a talajvízre.

11 Tó/tározó Átlagos talajvíz állás (m terepszint alatt) 11 Jellemz talajvízállások a tavak/tározók környezetében A magas talajvíz állás eltérése a sokévi átlagtól (m) Beszivárgás (Mm 3 /év) Átlagos állapot Hosszúréti tározó 1,7 +0,5 0,38 0,45 Ágasegyházi tározó 2,5 +0,7 0,92 1,10 Orgoványi tározó 1,8 +0,6 1,14 1,15 Csíraszéki tározó 1,6 +0,5 0,20 0,20 Kondor-tó 1,7 +0,5 0,24 0,25 Kurjantó 1,3 +0,3 0,90 1,07 viz állapot A felszín alatti vizek szennyez dés-érzékenységi kategóriái szerint a hatásterületen az izsáki vízm véd területe és a Kolon-tó sorolható a fokozottan érzékeny kategóriába. A 20 mm/év-nél nagyobb beszivárgási többlettel rendelkez területek (a terület nagy része), illetve a 100 m-nél vékonyabb fed vel rendelkez f vízadó (a DVCS mentén) az érzékeny területek közé tartozik. Az Izsáki vízbázis a diagnosztikai vizsgálatok alapján sérülékenynek számít, de a létesül tározók egyike sem esik a kijelölt hidrogeológiai B véd területbe. A véd terület a Kolon-tó északi részéhez közeli kút közvetlen környezetére terjed ki A létesítend új csatornaszakaszok nem metszenek a talajvízbe, így várhatóan nem csapolják meg azt. A környezetet, illetve az itt folyó tevékenységeket érint kedvez tlen hatások hatásterületeként azokat a részeket határozták meg, ahol a vízszintemelkedés mértéke meghaladja a korábbi süllyedést, vagy a területhasználat változása új követelményeket határozott meg. Az értékelést a vízháztartási vizsgálatokhoz kidolgozott Processing MODFLOW háromdimenziós felszín alatti hidrodinamikai modellel végezték. A vízszintemelkedés mértéke az átlagos id szakban a tározók közelében 50 és 150 cm között változik. A legkisebb a Kurjantó környezetében, a legnagyobb az Orgoványi tározónál. A nedves id szakban (3 éves csapadékátlagok 95 %-os tartósságú értéke által kijelölt id szak) a nagyobb beszivárgás miatt a vízszint cm-rel nagyobb mértékben növekszik. A korábbi állapotokhoz képest a Kondor-tónál az emelkedés kisebb, mint a süllyedés. A Kurjantónál és a többi tározónál az emelkedés várhatóan meghaladja a süllyedést, de az ehhez tartozó terület a tó maximális vízszintjéhez tartozó területen belül található, tehát nem jelent külön hatásterületet. Ezen kívül vizsgálták, hogy az emelked vízszint hol okozhat problémát az építményekben. Ilyen szempontból azokat a beépített területeket jelölték ki hatásterületként, ahol az átlagos talajvízállás a terep alatt 1,5 m-en belül várható majd, illetve a ritkán el forduló nedves id szakban a terepet 1 m-re közelíti meg. A települések belterületi részén a nagyobb biztonság és az esetleges alápincézettség miatt a figyelembe vett értékek: 2 m, illetve 1,5 m. A kritériumok alapján tározónként kijelölték azokat a terepszinteket, amelyeknél mélyebb területeken épült tanyákat veszélyeztethet a vízpótlás talajvízszint-emel hatása. A szignifikáns vízszintemelkedés csak a tározók környezetére terjed ki, tehát tanyákra gyakorolt hatásokat legfeljebb a tározók max. vízszinthez tartozó kb. 500 m-es sávjában vizsgálták. Az egyes beavatkozási területeken lév építmények esetleges (üzemrenddel kiküszöbölhet ) veszélyeztetése miatt a következ területek hatásterületként történ kijelölése történt meg: Kurjantó északi része: A talajvízszint-emelkedés kisebbnek várható, mint a korábbi süllyedés volt. Tanyák pedig 96,5 mbf feletti szinten találhatók. Nincs szükség hatástarület kijelölésre. Kurjantó északi része: A 0520/10 hrsz.-ú tanya terepszint feletti helyzetét a tervez bizonytalannak ítélte, a térképekb l nem látható, hogy terepszint feletti magassága meghaladja-e a 96,5 mbf szintet, ezért a biztonság kedvéért, mint hatásterületet kijelölték. Kondor-tó: Pontos terepszinti meghatározás hiányában bizonytalannak tekinthet, azaz nem pontosan eldönthet, hogy 105, mbf alatt, vagy felett épült, ezért hatásterületként kijelölend a 0462/8 (a térképen Csörg -tanyaként nevesített tanya), 0466/6, 0466/8, 0466/9 helyrajzi számú tanyák. Székek: A Hattyúszék és a Szappanszék környezetében nem található olyan tanya, ahol egyedi problémát okozna a kb. 0,5 m-es talajvízszint-emelkedés. A Szivósszék környezetében veszélyeztetett tanya nincs, Fülöpházán, a délnyugati els utca, a József A. utca menti lakóházak a hatásterület részét akkor képezik, ha alápincézettek. Hosszúrét: 107,0 mbf alatti terepszinten találhatók a 055/31 (Pince-tanya), 055/38 (Klár-tanya), 055/42, 055/43 (Damási-tanya), 055/46, 47, 48, 055/49 (Rab-tanya) hrsz.-ú tanyák, ezért ezek a hatásterület részét képezik. Ágasegyházi rét: Hatásterületként kijelölend tanyák: 055/9a, 055/6, 046/3 (Zombori-tanya) hrsz.-ú tanyák és a 047/2c major (Szappanos tanya). Orgoványi rét: Az Orgoványi rét fels részén a 037/63 helyrajzi számú tanyánál, a 106 mbf a tanyán keresztül fut, megítélés így bizonytalan, ezért hatásterületként történ kijelölése javasolt. Az Orgoványi rét alsó részén 106 mbf alatt települt a 0209/15 hrsz.-ú major. A 0256/1 hrsz.-ú (Balla-tanya) és 0257/2 hrsz.-ú Tóth-tanya terepszint feletti magassága bizonytalan, így hatásterületként történ kijelölés indokolt. Csíraszék fels részén a 1074/1 és a 0112/34 helyrajzi számú tanyáknál szükséges hatásterület kijelölés. A terület alsó peremén bizonytalan helyzet tanyák találhatók, ahol nem lehet megállapítani, hogy a talajvíz emelkedése veszélyezteti-e állagukat. (Bizonytalan, hogy az épületek 105 mbf alatt, vagy felett települtek-e.) Ezért hatásterületként javasolt meghatározni a 0151/110, 0151/111, 0151/10 helyrajzi számokon található tanyákat.

12 12 A felszín alatti vízre gyakorolt mennyiségi és min ségi hatások követésére monitoring rendszert alakítanak ki, és üzemeltetnek, a létesítményeket ezek adatainak ismeretében üzemeltetik. A felügyel ség monitoringra és üzemeltetési utasításra vonatkozó el írásai a fenti ingatlanok védelmét szolgálják. Az el írások alapján kialakításra kerül észlel rendszer és a vízilétesítmények megfelel üzemeltetésével a hatásterülettel érintett ingatlanok védelme biztosítható. A benyújtott dokumentáció alapján a tervezett beavatkozások az alábbi Natura 2000 természetmeg rzési területeket érintik: Fels -kiskunsági turjánvidék (HUKN20003 kódszámú kiemelt jelent ség természetmeg rzési terület) Összesen mintegy 2,5 ha terület érintett, amelyet csak részben fednek Natura 2000 jelöl él helyek kevert állományai. Hozzávet leg 2000 ha területen pozitív hatások várhatók. Fülöpházi homokbuckák (Kiskunsági Nemzeti Park országos jelent ség védett természeti terület, egyben HUKN20011 kódszámú kiemelt jelent ség természetmeg rzési terület) Összesen mintegy 0,15 ha terület érintett. Hozzávet leg 2000 ha területen várhatók pozitív hatások. Fülöpházi Hosszú-rét (HUKN20025 kódszámú kiemelt jelent ség természetmeg rzési terület) Összesen mintegy 11 ha terület érintett. Hozzávet leg 300 ha területen várhatók pozitív hatások. Ágasegyháza-orgoványi rétek (Kiskunsági Nemzeti Park országos jelent ség védett természeti terület, HUKN20015 kódszámú kiemelt jelent ség természetmeg rzési terület) Összesen mintegy 1,5 ha terület érintett, amelyet csak részben fednek Natura 2000 jelöl él helyek kevert állományai. Hozzávet leg 1000 ha területen várhatók pozitív hatások. Fülöpszállás-soltszentimre-cseng di lápok (HUKN20013 kódszámú kiemelt jelent ség természetmeg rzési terület, ex lege láp) Összesen mintegy 800 m 2 terület érintett. Hozzávet leg 400 ha területen várhatók pozitív hatások. A tervezett beruházás a Közép-Homokhátságon (Kecskemét Kunadacs Szabadszállás Orgovány települések által határolt, kiterjedt térségben) valósul meg, várható hatásai is kiterjedt területre hatnak, azonban maguk a beavatkozások pont és vonalszer elemekb l épülnek fel. A tervezett beruházások nagyobb része már meglév vízügyi létesítmények átalakítását, rekonstrukcióját takarja. Néhány esetben a vízpótlás érdekében új létesítmények kialakítása is szerepel a tervekben. Ezek szükséges területfoglalás összesen nem számottev, többnyire új csatornák keskeny, de hosszú nyomvonal sávjára, illetve új m tárgyak építési területeire korlátozódik. A benyújtott dokumentáció becslése szerint az összes újonnan elfoglalt terület 7 ha. Ennek jó része védett és Natura 2000 területen valósul meg. A kedvez tlen hatások várhatóan csak az új és átalakított nyomvonalak, m tárgyak közvetlen, max. egy-két száz m-es környezetében lesznek kimutathatók. A kedvez hatások viszont nemcsak a beavatkozások területére, hanem a visszatartott vizeket elhelyez tározókra és környezetükre, tehát a térség nagyobb részére kiterjednek. Tervezett beavatkozások a benyújtott Natura hatásbecslés alapján, illetve azok indoka Beavatkozás Megjegyzés Védett természeti / Natura 2000 terület érintettsége, beruházás szaki indoka Duzzasztó és vízkiemel építése Duna-völgyi f csatorna Nincs Nyomóvezeték építése a tervezett DVCS vízkivételt l a Balázspusztai zsilipig Vb. vízelosztó m tárgy építése a Balázs-pusztai zsilipnél Szivattyús átemel k építése a Kurjantó-Kondortó összeköt csatornán Mederkotrás a Kurjantó-Kondortó összeköt -csatornán Mederáttöltés és duzzasztóm tárgy a Kondor-tó végén a Szívósszéki tó alsó szelvényénél Mederáttöltés és duzzasztóm tárgy építése a Szívósszéki tó végén, a Fülöpszállási útnál Szivattyús átemel k építése a Kondor tó vizeinek Hosszúréti tározóba való eljuttatásához szelvénye Méret: DN500, hossz: 6,2 km A nyomvonal a Szabadszállás- Kerekegyháza úttal párhuzamos, a melletti vezetés. 5x5 m-es vb. medence (2 db 1,5x2,0 m-es elzárótáblával) Mintegy 1,5 km létesül Natura 2000 területen, víztovábbítás biztosítása Natura 2000 területen létesül, lehet vé teszi az érkez víz kormányzását a két eltér irányban lév él helyekre Q=200 l/s, H=4-5 m, 6 db Natura 2000 területen létesül, a víztovábbítás érdekében szelv. között 400 m szelv. között 570 m szelv. között 245 m Natura 2000 területen létesül, a megfelel víztovábbítási kapacitás érdekében 1,0 x 1,0 m-es zsilippel Natura 2000 területen létesül, biztosítja a vizek továbbítását a délre lév Natura 2000 területek felé 1,0 x 1,0 m-es zsilippel Natura 2000 területen létesül, biztosítja a vizek továbbítását a délre lév Natura 2000 területek felé Q=200 l/s, H=4-5 m, 3 db átemel Natura 2000 területen létesül, biztosítja a vizek továbbítását a délkeletre lév Natura 2000 területek felé

13 Vízleadó m tárgy és egy 5000 m-es új csatorna (III/v.csatorna) építése Szivattyús átemel k elektromos energiaellátása az elektromos hálózatról Szivattyús átemel k megújuló energiával történ ellátása napelem + 13 A Hosszúréti tározótól a III. övcsatorna végszelvényéig, 5 db 1,0 m-es áteresszel Natura 2000 területen kívül létesül, lehet séget teremt a Hosszúréti tározóba felemelt vizek gravitációs továbbvezetésére az Ágasegyházi rét felé 16 km földkábeles tápvezeték Részben Natura területen belül létesül DVCS vízkivétel + 9 db kisátemel részére szélkerék I. övcsatorna rekonstrukciós kotrása 6000 m részben Natura 2000 területen valósul meg, megfelel vízvezetési kapacitást biztosít II. övcsatorna rekonstrukciós kotrása 6000 m nincs nincs 10 ha-os vízmin ség-védelmi célú víztározó a II. övcsatorna mellett, feltölt és vízleadó m tárggyal Elzáró m tárgy építése az I. övcsatorna szelvényébe Ágasegyházi tározó szakaszóló tárgya keresztgáttal a tározó bögézéséhez Szivattyús átemel elektromos üzemmel a III. sz. övcsatorna szelvényében lév duzzasztónál XVIII/a. csatorna torkolati szakaszának elbontása A III. sz. övcsatorna medrének vápává alakítása Belvízvédelmi övárok építése Orgovány belterületének védelmére Csíraszék kotrása átlag A Cseng di láp vízellátására 2 db duzzasztó-m tárgy építése a XVI-os csatornán Vb. támfalas zsilip építése a K-III/2. sz. csatornán Hosszú-réti tározó kotrása 1 db duzzasztóm tárgy építése a kondortói III. csatornán A XIX/d. csatornán 2 db vízszinttartó tárgy építése A XIX/d. csatorna vasút feletti szakaszának megszüntetése 2x1,5x1,5 m III. sz. övcsatorna és szelvényében nincs nincs Natura 2000 területen létesül, magasabb vízszintek tartását teszi lehet vé az Ágasegyházi réten Natura 2000 területen létesül 300 m hosszban Natura 2000 területen létesül, az érkez vizek elterülését biztosítja a tározóban szelvények között, átm velhet csatornameder érdekében 1400 m hosszal, 4 db 1,0x1,0 m-es áteresszel 30 cm vastagságban, 30 ha-on a vízborítás mértékének növelése céljából 1,0x1,0 m-es mérettel az 52-es út fölött, 1,0x1,0 m-es mérettel, elzárószerkezettel 10 ha-os területen 30 cm-es vtg-al 1,0x1,0 m-es mérettel 1,0x1,0 m-es mérettel Natura 2000 területen valósul meg, a csatorna vízelszívó hatását enyhíti / bontásátépítés nincs Natura 2000 területen valósul meg, többletvíz visszatartási lehet séget teremt, javítja e terület él világának létfeltételeit Natura 2000 területen valósul meg, vízellátás biztosítása Natura 2000 területen valósul meg, vízvisszatartás biztosítása Natura 2000 területen valósul meg, tározókapacitást biztosít szárazabb id szakokban mindkét irányú (nyugat, dél) vízpótlásra Natura 2000 területen létesül, biztosítja vízvisszatartást a Csiraszéken, hozzájárul a Szívósszék vízmegtartó képességének növeléséhez nincs nincs A tervezett munkálatok között a legjelent sebb beavatkozást természetvédelmi szempontból a mederkotrások illetve a csatornarekonstrukciók váltják ki. A tervezett m tárgyak kiterjedése néhány négyzetméter, a kiépítéshez szükséges munkaterülettel együtt sem érik el egyenként a hektárnyi nagyságrendet. A felszín illetve a meder bolygatásával járó beavatkozások körül a természetes növényzet megmarad, ezért a kis kiterjedés miatt különösen a vizes él helyeken gyors regenerációra lehet számítani. A beavatkozás rövid idej lesz, így kis id beli és térbeli negatív hatás várható. A beavatkozás azonban több ezer hektár Natura 2000 területen lév természetes él hely vízháztartását mozdíthatja pozitív irányba, a terv így összességében mindenképpen a természetvédelmi célokat segít beruházásnak min sül.

14 14 A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, mint természetvédelmi kezel 2-3/2013. számmal nyilatkozatát a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésér l szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 40. (3) bekezdés alapján megadta. A kezel i állásfoglalás tartalmát a határozat magában foglalja. A természetvédelmi célú kikötéseket az alábbi jogszabályi el írások (a természet védelmér l szóló évi LIII. törvény bekezdései, pontjai) érvényesítése érdekében tettük: 7. (2) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében: f) a táj jellegének megfelel en rendezni kell a felszíni tájsebeket; 17. (1) A 8. (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelel en a vadon él szervezetek él helyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni. (2) A természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az él hely típusára, jellemz vadon él szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására. (6) Természeti területen a természeti értékek és a biológiai sokféleség fenntartása érdekében egyes növényvéd szerek vagy a talaj term képességét befolyásoló vegyi anyagok alkalmazásának - külön jogszabály szerinti - korlátozását vagy megtiltását a természetvédelmi hatóság kezdeményezheti. 31. Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni. 35. (1) Védett természeti területen a 7. (2) bekezdésében foglaltakon túl b) gondoskodni kell a vadon él szervezetek, életközösségeik, a biológiai sokféleség fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás meg rzésér l; 35. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítésére a természetvédelmi hatóság, vagy megkeresésére az arra hatáskörrel rendelkez hatóság kötelezi az érdekelteket és meghatározza a kötelezettség teljesítésének módját, így különösen a tevékenység abbahagyását, az eredeti állapot helyreállítását, valamint határidejét. 42. (1) Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, él helyeinek veszélyeztetése, károsítása. (2) Gondoskodni kell a védett növény- és állatfajok, társulások fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás meg rzésér l. (3) A természetvédelmi hatóság engedélye szükséges védett növényfaj: a) egyedének, virágának, termésének vagy szaporításra alkalmas szervének gy jtéséhez; e) egyedének betelepítéséhez, visszatelepítéséhez, termesztésbe vonásához; 43. (1) Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, él -, táplálkozó-, költ -, pihen - vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. (2) A természetvédelmi hatóság engedélye szükséges védett állatfaj b) egyedeinek gy jtéséhez, befogásához, elejtéséhez, birtokban tartásához, idomításához; j) egyede visszatelepítéséhez, betelepítéséhez; l) egyede fészkének áttelepítéséhez; Továbbá az európai közösségi jelent ség természetvédelmi rendeltetés területekr l szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. r. (továbbiakban Nkr.) 10. (1) bekezdése alapján: 10. (1) Olyan terv vagy beruházás elfogadása, illet leg engedélyezése el tt, amely nem szolgálja közvetlenül valamely Natura 2000 terület természetvédelmi kezelését vagy ahhoz nem feltétlenül szükséges, azonban valamely Natura 2000 területre akár önmagában, akár más terv vagy beruházás részeként az ott megtalálható él világra vonatkozó adatok alapján várhatóan jelent s hatással lehet, a terv kidolgozójának, illet leg a beruházást engedélyez hatóságnak vizsgálnia kell a tervnek vagy beruházásnak a Natura 2000 területen el forduló, a terület jelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott fajokra és él helytípusokra gyakorolt hatását. (2) A természetvédelmi hatóság az (1) bekezdés szerinti beruházást akkor engedélyezheti, illet leg ahhoz szakhatóságként akkor járulhat hozzá, ha megállapítható, hogy az nem veszélyezteti vagy károsítja a Natura 2000 területet, továbbá - a 4. (1)-(2) bekezdésének figyelembevételével - nem ellentétes a jelölés céljaival. A kérelmez benyújtotta a jogszabályban meghatározott Natura hatásbecslési dokumentációt. A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) (a természetes él helyek és a vadon él növény- és állatvilág meg rzésér l) 6. cikk (3) bekezdés szerinti eljárás alapján a felügyel ség megállapította, hogy a tervezett tevékenység bár átmeneti hatással lesz egyes Natura 2000 területekre, azonban a tervezett kármegel zési illetve helyreállítási munkálatokkal nem okozza a Natura 2000 területek, illetve azok jelöl értékeinek veszélyeztetését, károsítását. Megállapítható, hogy bár munkálatok érintenek Natura 2000 jelöl fajokat és él helyeket, de azok érintettsége a területek kiterjedéséhez képest és önmagukban sem jelent s, továbbá azok helyreállítása megvalósítható. A beavatkozások helyszíne a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken a nemzeti park igazgatósággal egyeztetve került kialakításra. A munkavégzés során a természetvédelmi kezel szakfelügyelete biztosított. A természetközeli és természetes állapotú területek érintettsége az új beruházási elemekkel minimális. Az érintett Natura 2000 területeken, védett természeti területeken belül a rendszer elemei túlnyomórészt meglév vízilétesítmények, így a kivitelezés és használat természetvédelmi érdeket nem sért. A beruházás természetvédelmi célú. A tevékenység tervezése során a kedvez tlen környezeti hatások minimalizálására törekedtek. A kármegel zést és mérséklést szolgálják a rendelkez részben tett kikötések, így többek között a területi igénybevétel

15 15 minimalizálására, az id beli korlátozásokra tett felügyel ségi el írások. Ugyancsak e célt szolgálja a kitermelt anyagok természetközeli állapotú területeken történ elterítésének (például Csíraszék) tilalma is. Az érintett, meglév vízilétesítmények vízjogi üzemelési engedélyének a projekt építési munkálatainak kivitelezése utáni módosítására vonatkozó el írások a beruházás céljaival egyez módon történ szabályozást és vízkormányzást célozzák. A terv els sorban természetvédelmi célokat szolgál. A fentiek alapján a beruházás a rendelkez részben tett kikötésekkel természet- és tájvédelmi szempontból engedélyezhet. Az övcsatornák kikotort iszapját annak összetételét l, min ségét l függ en mez gazdasági kihelyezéssel vagy lerakással kívánják elhelyezni. A hatásvizsgálati eljárásban az iszap min ségére vonatkozóan nem rendelkeztek információval, ezért az iszap min ség szerinti EWC besorolására, illetve a végleges elhelyezésének módjára a vízjogi engedélyeztetési eljárás során van szükség. A kotrási iszap kezelése csak hulladékgazdálkodási engedély birtokában végezhet kivéve akkor, ha az alól jogszabályi el írás nem ad felmentést, illetve egyéb hatósági engedély annak elvégzésére feljogosítja. A hasznosítható hulladékok sem lerakással, sem egyéb módon nem ártalmatlaníthatók, azok kezelési módjaként csak a hasznosítás fogadható el (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás).minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy biztosítsa a hulladékképz dés megel zését, a keletkez hulladékok mennyiségének csökkentését. A leveg védelmi szempontból megtett el írások a leveg védelmér l szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet el írásainak teljesülésé miatt történtek. A tervezett beruházás építési szakaszában, a kivitelez nek, az esetlegesen határérték-túllépéssel érintett védend ingatlanoknál kérelmeznie kell a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm r. 13. (1) bek. szerinti mentességet. A megújuló energia forrás, szélturbina, üzemeltetése során a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú mellékletében meghatározott zajterhelési határértékek teljesülését biztosítani kell a védend épületeknél, védend területeken. A tervezett rendszer üzemeltetése során fellép zajterhelés a védend épületeknél nem okoz zajhatárérték túllépést. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. (3) bekezdése, valamint a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zajés rezgéskibocsátás ellen rzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. (1) bekezdése értelmében zajkibocsátási határértéket nem kell megállapítani, ha a környezeti zajforrás hatásterületén nincs védend terület, építmény vagy helyiség. * A szakhatóságokat a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésér l szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A. -a alapján kerestem meg január 4-én, illetve január 21-én. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve és a BMKH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, a BKMKH Földhivatala, a BKMKH Erdészeti Igazgatóság, a BKMKH Kecskeméti Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság, Izsák, Kerekegyháza, Szabadszállás Város, Ágasegyháza, Ballószög, Fülöpháza, Helvécia, Jakabszállás, Orgovány, Cseng d, Fülöpszállás, Páhi, Soltszentimre, Kunadacs Község Jegyz jének szakhatósági állásfoglalását a rendelkez részben, A szakhatóságok el írásai fejezetben el írtam. Szakhatósági állásfoglalások indokolása: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve: Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség hivatkozott számú megkeresésében szakhatósági állásfoglalásunk megadását kérte. A környezeti hatásvizsgálat a jogszabályi el írásokban foglaltak szerint készült el, és a benyújtott dokumentációban foglaltak alapján megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység végzése a szakhatósági állásfoglalásomban megadott feltételek teljesítése esetén - nem okoz a környezetvédelmi engedély kiadásához való hozzájárulást kizáró környezet- és település- egészségügyi hatásokat. A szakhatósági hozzájárulás feltételeként az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységr l szóló évi XI. törvény 3. ac), valamint a 4. (1) d) pontjában, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekr l szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet 4. (2), (4), 5. (1) és 6. (1) bekezdéseiben, a fert betegségek és a járványok megel zése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekr l szóló 18/1998. (VI.3.) EüM rendelet 9. (1) pontjában, az országos településrendezési és építési követelményekr l szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormány rendelet függelékében, valamint az ivóvíz min ségi követelményeir l és az ellen rzés rendjér l szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 3. (5) bekezdésében megállapított közegészségügyi, környezet-egészségügyi vonatkozású követelmények betartását írtam el. Az önálló jogorvoslatot a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 44. (9) bekezdése alapján zártam ki.

16 16 A szakhatósági eljárásért fizetend díj (29700 Ft) befizetésre került, melynek mértékét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jelleg szolgáltatásaiért fizetend díjakról szóló 1/2009. (I.30.) EüM rendelet XI.16. pontja alapján állapítottam meg. Szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket) 44. bekezdésére figyelemmel, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésér l szóló 347/2006. (XII. 23.) Kormány rendelet 4. sz. mellékletében meghatározott hatáskörében eljárva, ill. szakkérdésekre vonatkozóan, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelölésér l szóló 323/2010. (XII. 27.) Kormány rendelet 4. (2) bekezdésében megállapított illetékességgel adtam ki. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala: Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség hatóság,.a. Duna-Tisza-közi Homokhátság térségében elhelyezked területen a klímaváltozásból ered hatások enyhítése és az alkalmazkodás lépéseinek megalapozása céljából megvalósítandó nyugati mintaprojekt'' környezeti hatásvizsgálata ügyében állásfoglalás kialakítása végett kereste meg hatóságomat. A szakhatósági hozzájárulást a következ kre való tekintettel adtam meg: Szakhatósági eljárásom során a régészeti örökség és a m emléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban Korm. rendelet) 13. (1) bekezdésében, illetve 3. számú mellékletének A részében felsorolt szakkérdéseket vizsgáltam. Kikötéseim indokolása: 1. Megállapítottam, hogy a nevezett beruházás a kulturális örökség védelmér l szóló évi LXIV. tv. (a továbbiakban: Kötv.) 7. (31) pontja értelmében nagyberuházásnak min sül. A Kötv. 20/A (1) bek. értelmében nagyberuházás esetén el zetes régészeti dokumentációt kell készíteni. A Kecskeméti Katona József Múzeum a évben a beruházás vonatkozásában el zetes régészeti dokumentációt (továbbiakban: ERD) készített. Az ERD áttanulmányozása során megállapítottam, hogy a tartalmi elemei - a benyújtott anyag feltárási projekttervvel és az értékfelmérés további terepbejárással, illetve a próbafeltárások elvégzésével való kiegészítése mellett - a hatósági döntés megalapozásához megfelel. A próbafeltárások elvégzését a Korm. Rend. 34. (2) bek. alapján írtam el. A Korm. rend. 21. (2) bekezdés d) pontja szerint az ERD-hez szükséges próbafeltárás elvégzésére a Magyar Nemzeti Múzeum jogosult. A Korm. rend. 36. (1) bekezdése szerint a Magyar Nemzeti Múzeum feltárási projekttervet készít, ha a beruházó az el zetes régészeti dokumentáció addig elkészült tartalma alapján a beruházás tervezett megvalósítása mellett dönt. A feltárási projektterv az ERD záródokumentuma, és tartalmazza a Kötv.- ben meghatározott szakmai javaslatot. A Kötv. 23/C. (2) bekezdése szerint az ERD-nek szakmai javaslatot kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy mely területek esetén és milyen módszer megel feltárás elvégzésére van szükség, illetve mely területek elfedése indokolt és ez alapján a javasolt további régészeti feladatellátásra. Ha a régészeti szolgáltatás és a kapcsolódó földmunka költsége nem lépi túl a 23/E. (1) bekezdésében meghatározott összeget és a szakmai javaslat engedélyhez kötött feltárási tevékenységet tartalmaz, az el zetes dokumentáció szakmai javaslata alapján a feltárást végz szerv és a beruházó kérelmet nyújt be a hatósághoz a teljes felület feltárás engedélyezése iránt. Ha a költség túllépi a 23/E. (1) bekezdésben meghatározott összeget, akkor a további régészeti feladatellátás meghatározása iránt kérelmet nyújtanak be a hatósághoz. A Korm. rend. 21. (1) bekezdése alapján a tárgyi beruházás miatt szükséges teljes felület megel feltárást és régészeti megfigyelést - a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kizárólag a feltárás helye szerinti megyében, vagy a f városban székhellyel rendelkez megyei hatókör városi múzeum jelen esetben a Kecskeméti Katona József Múzeum (6000 Kecskemét, Bethlen krt 1., tel: (76) ) - végezhet. 2. A Kötv. 10. (2) pontja értelmében a régészeti lel helyek védelmére irányuló intézkedéseknek els sorban megel, szükség esetén ment jelleg eknek kell lenniük, ezért a régészeti szakfeladatokat a beruházás megkezdése el tt, a hatóság és a régészeti feladatellátásra jogosult részvételével kell meghatározni. A fentiekre tekintettel a rendelkez részben foglaltak szerint döntöttem. Döntésemet a hivatkozott jogszabályhelyek alapján hoztam. Szakhatósági állásfoglalásom a Korm. rend. 13. (1) bekezdésén, a 2. (1) bekezdés a) pontján, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésér l szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdésén, 4. sz. melléklet 3. pontján, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 44. (1) bekezdésén alapszik. Az önálló jogorvoslatot a Ket. 44. (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre való hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehet ségér l. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság: A Bányakapitányság az ATIKTVF január 07-én érkezett megkeresésének mellékleteként megküldött dokumentációt megvizsgálta és a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésér l szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bek. szerinti hatáskörében eljárva a rendelkez rész szerint döntött, a rendelet 4. sz. melléklet 7. pontjában el írt, az adott építmény létesítésének és tevékenység végzésének a földtani környezetre való hatásának vizsgálata az ásványi nyersanyag és a földtani közeg védelme szempontjából szakkérdésben. A Bányakapitányság a bányászati területekr l szóló nyilvántartásából megállapította, hogy a tervezési terület az alábbi bányatelkeket és kutatási területeket érinti:

17 17 védnév: Ágasegyháza I. - homok kitermelés módja: külfejtés a jogosított cég: TESZT Tervez, Szervez és F vállalkozó Kft. számított terület: 0,1361 km2 fed Z: 109,50 m fekü Z: 106,50 m Z alapszint: Bal sarokpontok: jel X Y vetület , ,90 EOV , ,93 EOV , ,95 EOV , ,44 EOV , ,15 EOV , ,51 EOV , ,37 EOV , ,96 EOV , ,79 EOV védnév: Ballószög I. - homok kitermelés módja: külfejtés a jogosított cég: Bányaüzem Termel és Kereskedelmi Bt. számított terület: 0,0344 km2 fed Z: 125,82 m fekü Z: 120,42 m Z alapszint: Bal sarokpontok: jel X Y vetület , ,67 EOV , ,92 EOV , ,91 EOV , ,86 EOV védnév: Fülöpháza I. - festékföld, homok kitermelés módja: külfejtés a jogosított cég: Fest tégla Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. számított terület: 0,0258 km2 fed Z: 110,80 m fekü Z: 108,50 m Z alapszint: Bal sarokpontok: jel X Y vetület , ,10 EOV , ,20 EOV , ,50 EOV , ,30 EOV védnév: Izsák I. - homok kitermelés módja: külfejtés a jogosított cég: Benyovszky Mez gazdasági Szolgáltató és Vendéglátóipari Kft. számított terület: 0,2498 km2

18 fed Z: 116,34 m fekü Z: 101,50 m Z alapszint: Bal 18 sarokpontok: jel X Y vetület , ,90 EOV , ,83 EOV , ,72 EOV , ,92 EOV , ,95 EOV , ,67 EOV , ,05 EOV , ,16 EOV , ,31 EOV , ,66 EOV , ,35 EOV , ,31 EOV , ,56 EOV , ,90 EOV , ,42 EOV , ,18 EOV , ,46 EOV , ,74 EOV , ,35 EOV , ,63 EOV , ,68 EOV , ,83 EOV , ,93 EOV , ,30 EOV , ,07 EOV , ,57 EOV , ,69 EOV védnév: Jakabszállás II. - szénhidrogén kitermelés módja: fúrólyuk a jogosított cég: MOL Nyrt. számított terület: 0,5224 km2 fed Z: 115,00 m fekü Z: -1503,00 m Z alapszint: Bal sarokpontok: jel X Y vetület , ,54 EOV , ,44 EOV , ,47 EOV , ,57 EOV védnév: Kerekegyháza II. - homok a jogosított cég: G FIVÉREK Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. számított terület: 0,2110 km2 fed Z: 118,50 m fekü Z: 112,00 m Z alapszint: Bal sarokpontok: jel X Y vetület , ,44 EOV , ,36 EOV , ,42 EOV , ,00 EOV , ,02 EOV

19 , ,73 EOV , ,65 EOV , ,46 EOV , ,67 EOV , ,47 EOV , ,28 EOV , ,69 EOV , ,62 EOV , ,78 EOV , ,87 EOV , ,20 EOV , ,81 EOV , ,29 EOV , ,28 EOV , ,84 EOV 19 elnevezés:kiskunhalas szénhidrogén a jogosított cég: RAG Kiha Kft. számított terület: 2461,4249 km2 fed Z: 172,40 m fekü Z: -5500,00 m Z alapszint: Bal sarokpontok: jel X Y vetület 1 B , ,00 EOV 2 B , ,00 EOV 3 B , ,00 EOV 4 B , ,00 EOV 5 B , ,00 EOV 6 B , ,00 EOV 7 B , ,00 EOV 8 B , ,00 EOV 9 B , ,00 EOV 10 B , ,00 EOV 11 B , ,00 EOV 12 B , ,00 EOV 13 B , ,00 EOV 14 B , ,00 EOV 15 B , ,00 EOV 16 B , ,00 EOV 17 B , ,00 EOV 18 B , ,00 EOV 19 B , ,00 EOV 20 B , ,00 EOV 21 B , ,00 EOV 22 B , ,00 EOV 23 B , ,00 EOV 24 B , ,00 EOV 25 B , ,00 EOV 26 B , ,00 EOV 27 B , ,00 EOV 28 B , ,00 EOV 29 B , ,00 EOV 30 B , ,00 EOV 31 B , ,00 EOV 32 B , ,00 EOV 33 B , ,00 EOV 34 B , ,00 EOV 35 B , ,00 EOV 36 B84 o.hat , ,05 EOV 62 B85 o.hat , ,43 EOV 63 B , ,00 EOV

20 20 elnevezés: Nagyk rös szénhidrogén a jogosított cég: MOL Nyrt. számított terület: 2150,0000 km2 fed Z: 0,00 m fekü Z: -4500,00 m Z alapszint: Adr sarokpontok: jel X Y vetület /A , ,00 EOV /A , ,00 EOV /A , ,00 EOV /A , ,00 EOV /B , ,00 EOV /B , ,00 EOV /B , ,00 EOV /B , ,00 EOV /C , ,00 EOV /C , ,00 EOV /C , ,00 EOV /C , ,00 EOV /D , ,00 EOV /D , ,00 EOV /D , ,00 EOV /D , ,00 EOV /E , ,00 EOV /E , ,00 EOV /E , ,00 EOV /E , ,00 EOV /F , ,00 EOV /F , ,00 EOV /F , ,00 EOV /F , ,00 EOV /G , ,00 EOV /G , ,00 EOV /G , ,00 EOV /G , ,00 EOV A Bányakapitányság jelen állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. (Ket.) 44. (1) bek. szerint adja ki. Jelen végzés elleni önálló jogorvoslat lehet ségét a Ket. 44. (9) bek. zárja ki. A Szolnoki Bányakapitányság tárgybeli ügyben való illetékességét a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet állapítja meg. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága: Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi F felügyel ség fenti hivatkozási számú levelében szakhatósági állásfoglalás kiadásával kapcsolatban kereste meg a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságát. A megkeresés tárgya: a Duna-Tisza közi homokhátság térségében elhelyezked két mintaterületen a klímaváltozásból ered hatások enyhítése és az alkalmazkodás lépéseinek megalapozása céljából megvalósítandó nyugati mintaprojekt környezeti hatástanulmányának elfogadása. A beküldött dokumentumok alapján állásfoglalásunkat a rendelkez részben leírtak szerint adtuk meg. Az önálló jogorvoslati jog kizártságáról a Ket. 44. (9) bekezdése rendelkezik. A Kormányhivatal hatáskörét a 328/2010. (XII. 27.) Kormány rendelet 1. (1) bekezdés b) pontja és a 17. (1) bekezdése állapítja meg. A talajvédelmi hatóság illetékességér l a Ket. 21. (1) bekezdése rendelkezik. A szakhatósági állásfoglalást a 347/2006. (XII. 23.) Kormány rendelet 32/A. (1) bekezdése 4. melléklet 5. pontja, a évi CXXIX. törvény 43. -a, valamint a évi CXL. tv. 44. alapján adtam ki. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földhivatala: Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség fenti hivatkozási számú levelében szakhatósági állásfoglalás kiadása iránti kérelemmel kereste meg a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földhivatalát.