Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója

Átírás

1 Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója

2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 A szakképzés-fejlesztési koncepció meghatározása... 5 A szakképzés-fejlesztési koncepció készítésének előzménye... 5 A szakképzés-fejlesztési koncepció készítés célja... 5 A szakképzés-fejlesztési koncepció felépítése... 6 I. Bevezető II. Helyzetelemzés Békés megyei helyzetkép társadalmi gazdasági helyzetelemzés Békés megye munkaerő-piaci helyzete, foglalkoztatottság, munkanélküliség Békés megye szakképzésének bemutatása Békés megye szakképző intézményei Békés megye szakképzési térszerkezete képzési kínálat Várható tanulólétszámra vonatkozó prognózis Beiskolázási és kibocsátási adatok Megyei szakképzési, gazdasági, munkaerő-piaci igények érvényesülése Tanulószerződések és együttműködési megállapodások Képzőhelyek száma, nagysága Együttműködési megállapodások Hiányszakmák Divatszakmák Vállalati képzési hajlandóság a gyakorlati képzésben III. Békés megye szakképzési rendszerének SWOT analízise Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Veszélyek IV. A fejlesztési koncepció célrendszere A szakképzés-fejlesztési koncepció nemzetközi (Európa Uniós) beágyazottsága A szakképzés-fejlesztési koncepció hazai beágyazottsága Munkaerő-piaci törekvések Kormányzati szintű megállapodás a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK)

3 V. Fejlesztési prioritások A duális szakképzési struktúra elterjesztése A megyei, és azon túl a hazai munkaerő-piac igényeinek kielégítésére alkalmas és a fejlesztési irányoknak megfelelő szakképzési szerkezet és kínálat kialakítása A megye adottságait figyelembe vevő szakmai képzési elemek meghonosítása Új alapokon nyugvó pályaorientációs és pályaválasztási rendszer megteremtése A szakképzésbe bevonható tanulók létszámának növelése Az iskolarendszerű szakképzés és a gazdaság érdekeinek harmonizációja VI. Összefoglalás VII. Mellékletek számú táblázat Tanulószerződések Együttműködési megállapodások

4 Vezetői összefoglaló Jelen dokumentum kidolgozása során figyelembe vesszük Békés megye társadalmi, gazdasági adottságait és lehetőségeit, munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzetét. Bemutatjuk szakképzési intézményrendszerét, a duális szakképzés irányába mutató lépéseit. A szakképzés-fejlesztési koncepció célja a kormány szakképzés-politikájával összhangban a megyei fejlesztési prioritások megfogalmazása. A fenti tényezőket figyelembe véve Békés megyében 2020-ra - Nő az iskolarendszerű szakképzésben tanulók aránya, - Nő a tanulószerződéssel rendelkező tanulók száma, ezáltal sokkal többen vesznek részt a duális szakképzésben. - Csökken a szakképzésből lemorzsolódó tanulók száma. - A gazdaság szereplőinek szakképzésben vállalt szerepe tovább erősödik. - Javul a Békés megyei foglalkoztatottsági szint, ezáltal csökken a megyéből elvándorló fiatalok száma is. Ennek érdekében fogalmaztuk meg szakképzés-fejlesztési koncepciónk alapcélját, stratégiai céljait és fejlesztési prioritásait, melyek a következők: Alapcél A Békés megye gazdasági növekedését szolgáló foglalkoztatási szint emelése, amelynek alapvető feltétele az egyén ambícióit figyelembe vevő, a nemzetgazdaság érdekeivel és a munkaerő-piaci igényekkel összehangolt iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli - szakképzési rendszer kialakítása és működtetése Stratégiai célok - a foglalkoztatás elősegítése - Békés megye gazdasági igényeinek megfelelő szakképzett munkaerő biztosítása - a jövő generációk életkilátásainak javítása - a társadalmi különbségek csökkentése az egész életen át tartó tanulás elvének szem előtt tartásával Fejlesztési prioritások - a duális szakképzési struktúra elterjesztése - elsősorban a megyei, azon túl a hazai munkaerő-piac igényeinek kielégítésére alkalmas és a fejlesztési irányoknak megfelelő szakképzési szerkezet és kínálat kialakítása - a megye adottságait figyelembe vevő szakmai képzési elemek meghonosítása és megtartása 4

5 - új alapokon nyugvó pályaorientációs és pályaválasztási rendszer megteremtése - a szakképzésbe bevonható tanulók számának növelése - a lemorzsolódás további csökkentése - a szakképzésre fordítható források hatékony felhasználása - a duális képzésben részt vevő gyakorlati képzőhelyek fejlesztése - a gazdaság szerepének erősítése a szakképzési feladatok megvalósításában A szakképzés-fejlesztési koncepció meghatározása A koncepció egy olyan önálló, az operatív részletek ismeretének hiányában is érthető, értelmezhető dokumentum, amely bemutatja, hogy az adott célok, milyen feltételek teljesülése esetén érhetők le. A Békés Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság szakképzés fejlesztési koncepciójában meghatározza, hogy az adott fejlesztési prioritások milyen célok kijelölésével érhetők el. A kijelölt eredmények eléréséhez garanciákkal alátámasztott feltételeket, forrásokat kell rendelni mind a humán erőforrás, mind a pénzügyi és technikai (eszközi) erőforrás területen. A koncepció megvalósítását a döntéshozóknak rendszeresen nyomon kell követni, s az elért eredményekről, a célok teljesüléséről tájékoztatják az érintetteket. A szakképzés-fejlesztési koncepció készítésének előzménye A szakképzés-fejlesztési koncepció előzménye a szakképzésről szóló év CLXXXVII. törvény a, mely kimondja, hogy a megyei képzési és fejlesztési bizottságoknak ki kell dolgozniuk az adott megyére vonatkozó, az iskolai rendszerű szakképzés irányainak és a beiskolázási arányok rövid és középtávú tervét tartalmazó koncepcióját, mely a megye területfejlesztési koncepció és területfejlesztési program részét képezi. A Békés Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság a koncepció elkészítéséről i ülésén 1. napirendi pontként hozott határozatot. A szakképzés-fejlesztési koncepció készítés célja Az elkészített koncepció általános célja, hogy elősegítse Békés megye foglalkoztatási szintjének emelkedését, javítsa a megye társadalmának életkilátásait. A koncepció közvetlen 5

6 célja a nemzetgazdaság érdekeivel és a munkaerő-piaci igényekkel összehangolt szakképzési rendszer kialakítása. A szakképzés-fejlesztési koncepció felépítése Békés megye közötti időszakra vonatkozó szakképzés-fejlesztési koncepciója a helyzetelemzésből (II. fejezet) indul ki, amely támaszkodik a Békés Megyei Területfejlesztési Koncepció társadalmi-gazdasági elemzéseire, a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja munkaerő-piaci elemzéseire, valamint a Kormányhivatal Oktatási Főosztályának iskolarendszerű középfokú oktatással kapcsolatos adataira és a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési tapasztalataira és elemzéseire. Ez a fejezet röviden összefoglalja Békés megye lakossága csökkenésének okait, amelyek a következők: - enyhe gyermekvállalási kedv csökkenő gyermeklétszám; - öregedő lakosság lakosság csökkenő létszáma; - elvándorlás, melynek oka a munkanélküliségből való menekvés. Elemzi a GDP alakulását és megállapítja, hogy az egy főre jutó hazai termék tekintetében Békés megye a 17. helyen áll és a Dél-alföldi régióban az utolsó és nem csak hátrányos helyzetű, de folyamatosan leszakadó helyzetben van. A Dél-Alföldi régión belül is leszakad a megye, pedig maga a régió sem rendelkezik jó pozícióval, hiszen az EU-27 GDP adatok alapján a legrosszabb 20 térsége közé sorolják. A munkaerő-piaci helyzetkép kitér a munkaerő-piacon lévők számának, valamint az álláskeresők (tartósan munka nélkül lévők, illetve a pályakezdő álláskeresők) számának vizsgálatára, ágazatonként elemzi a létszámalakulást, részletesen taglalja az álláshelyek legfrissebb kínálatát. A KSH munkaerő-felmérése szerint 2012-ben a megyében élő éves népesség gazdasági aktivitása az országos átlagtól ugyan továbbra is elmaradt, de az első negyedévihez képest számottevő javulást mutatott IV. negyedévben a népesség 54,8%-a volt jelen a munkaerő-piacon, közülük fő foglalkoztatottként, fő pedig munkanélküliként. Békés megye nyilvántartott álláskeresőinek átlaglétszáma 2012-ben fő volt, mely 2674 fővel alacsonyabb a év átlagánál, egy év alatt 9,6%-kal csökkent az álláskeresők száma. A nyilvántartott álláskeresők 11,7%-a pályakezdő fiatal volt, mely létszámában főt jelentett. A tartósan legalább egy éve, megszakítás nélkül a regisztrációban szereplő álláskeresők száma fő, arányuk a teljes állományon belül 25,5%. A munkaügyi kirendeltségekre 2012-ben bejelentett üres álláshelyek 65%-ához elegendő volt a jelentkezőnek általános iskolai végzettséggel rendelkeznie. Az állások 22 %-ához szakmunkás 6

7 végzettséggel rendelkezőket kerestek, az ajánlatok 1 %-a érettségivel rendelkezőkkel volt betölthető, felsőfokú végzettséget a bejelentett álláshelyek 2 %-ánál írtak elő. Békés megye szakképzésének bemutatása először intézménytípusonként, majd fenntartónként, végül szakiskola, speciális szakiskola, szakközépiskola bontásban történik. Újszerű a megyei közoktatási intézmények szakképzési kínálatának térszerkezetben való bemutatása és ábrázolása. A megye szakképzési térszerkezete követi a gazdasági térszerkezetet. A megyeszékhelyen az ágazati szakközépiskolák legszélesebb kínálata található. Békéscsaba és Gyula is szakképzési centrumként működik. A második vonalban Orosháza, Szarvas gazdasági centrum szerepe a szakképzésben is érzékelhető. A harmadik vonalban lévő Békés és Szeghalom igyekszik szakképzési bázissá válni, utóbbi konkrét lokális munkaerő-piaci igényeket elégít ki. Tótkomlóson viszont nincs szakképző iskola, a térség szakképzőjéül Mezőhegyes szolgál. Sarkad kistérség pedig majdhogynem fehér folt a szakképzés térképén. Ugyanez állapítható meg, ha a gyakorlati képzőhelyek eloszlását vizsgáljuk. A Békés megyei gazdálkodó szervezetek megfelelő képzési hajlandóságot tanúsítanak, de vannak olyan körülmények, amelyek gátolják a tanulószerződések számának emelkedését. A legtöbb gyakorlati képzőhely az élelmiszer és vegyi áru eladó, a szakács, pincér, fodrász, cukrász, gépi forgácsoló szakmában van. Békéscsabán és környékén (Mezőberény, Békés, Kondoros) található a legtöbb gyakorlati képzőhely, ezeket a településeket követi Szarvas és Gyomaendrőd, majd Orosháza, Gyula, és a szeghalmi térség. Minden területen vannak még olyan gazdálkodó szervezetek, amelyek alkalmasak a tanulói foglalkoztatásra, de jelenleg nem képeznek tanulókat. A megye peremterületein alig van gyakorlati képzőhely, tehát az itt lakó diákok nem csak az iskolába, hanem a gyakorlat letöltésére is ingázni kényszerülnek és ezen mindenképpen változtatni szükséges. Fontos elemzési bázis a gyermeklétszámok alakulásának vizsgálata, 2020-ig történő előrejelzése. A duális szakképzési rendszer mérőszámai a szakképző iskolák tanulóinak tanulószerződései, az együttműködési megállapodások és a gyakorlati képzőhelyek. A fejezet részletesen bemutatja, hogy jelentősen nőtt szakmánként és szakmacsoportonként a tanulószerződések száma az elmúlt 15 évben, mintegy 44-szeresére. Hiányszakmának minősül mintegy 13 szakképesítés, pl. a női szabó, a hegesztő, a gépi forgácsoló, a villanyszerelő, a gázszerelő, az ács-állványozó. Divatszakmák a fodrász, kozmetikus. a szakács, a pincér, az élelmiszer és vegyi áru eladó. 7

8 A III. fejezet SWOT analízise számbavétele mindazon erősségeknek és gyengeségeknek, valamint lehetőségeknek és veszélyeknek, amelyek segíthetik, illetve meghiúsíthatják szakképzés-fejlesztési céljainkat. A koncepció szervesen illeszkedik az Európai Unió foglalkoztatáspolitikai, szakképzési célkitűzéseihez és a kormány szakképzési politikájához ezt támasztja alá a IV. fejezet. Az Európa 2020 dokumentum kiemelt kezdeményezést indított az intelligens, fenntartható és inkluzív gazdasági növekedés eléréséért, melyben központi szerepet játszik a szakképzés, hiszen ez a terület segíti elő, hogy javuljon a foglalkoztathatóság, ezáltal csökkenjen a szegénység. Az Európai uniós célok alapján minden egyes tagállam, így Magyarország is meghatározta nemzeti céljait. A tagállamoknak össze kell hangolniuk erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy azok kölcsönösen erősítsék egymást. A konkrét kormányzati intézkedések nagyban befolyásolják a szakképzés-fejlesztési koncepcióban megfogalmazott célok teljesülését. A magyar kormány elkötelezett a helyi gazdaság nemzetközi versenyképessége növelése, a fenntartható gazdasági fejlődés biztosítása mellett, melynek elengedhetetlen feltétele a magas színvonalú szakképzés. A munkaerő-piac szakképzési törekvései egybehangzanak a kormány gazdaságpolitikájával. Ezt támasztja alá a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával kötött kormányzati szintű megállapodás, amely a gazdasági kamarák szakképzés területén folytatott tevékenységeit erősíti meg. Az V. fejezetben találhatóak mindazon fejlesztési prioritások és azok elérésére szolgáló eszközök és feltételek, amelyek teljesülésével megvalósíthatóak megfogalmazott stratégiai céljaink. A duális szakképzési struktúra elterjesztése számos feladatot tartogat az előttünk álló időszakban, hiszen Békés megyében a koncepció elkészítésének időszakában a szakképzésben tanuló gyerekek csak mintegy 15%-a vesz részt duális képzésben. Realitása annak van, ha a szakiskolában külső gyakorlati képzőhelyen lévő tanulók arányát növeljük. Mindezt úgy kell elérni, hogy a megye szakképző iskoláinak tanműhelyi kapacitásai nincsenek adottságaiknak megfelelően kihasználva. Az ágazati szakközépiskolában és a felsőoktatási szakképzésben is megfogalmazott cél a gyakorlatorientáltság, a gazdaság szereplőinek erre a feladatra is fel kell készülniük. Az előttünk álló időszakban a TISZK-eknek helyet kell találni a szakképzési rendszerben úgy, hogy a szakképzés térségi feladatainak összehangolása, a képzés és a forrásfelhasználás hatékonyságának növelése, a szakképzési feladatellátás optimalizálása, a párhuzamos képzések és fejlesztések kiküszöbölése, valamint a munkaerő-piaci igények iskolai rendszerű szakképzésben való érvényesítése ne szenvedjen csorbát. A képzési kínálat felülvizsgálata elkerülhetetlen feladat. Jelenleg még nincs olyan optimális gazdasági környezet, hogy a képzési kínálat és az intézményi székhelyek gazdasági po- 8

9 tenciálja egymásra épüljön, ezért figyelembe kell venni a megyei gazdasági helyzetképet, a gazdaságot érintő infrastrukturális fejlesztési irányokat, demográfiai állapotokat és tendenciákat. A szakképzést csak ott lehet vállalati igények mentén alakítani, ahol erre ágazati igények vannak. Az ágazati igények megfogalmazásakor nem csak a meglévő potenciált kell szem előtt tartani, hanem az ágazatok fejlődési irányait is. Ahol nincs ágazati igény, ott a meglévő intézményekben a széles alapképzést nyújtó feladat-orientált szakképzések színvonalát kell megerősíteni. Napjaink oktatási rendszerének az a legnagyobb problémája, hogy a munkáltatók által keresett, és az oktatási rendszer által biztosított tudás közötti eltérés nagy. Ezért a munkalehetőségeket kínálók, és a jövő munkásait képző szervezetek közötti együttműködést erősíteni szükséges. Ki kell használni azt a lehetőséget, hogy egy új alapokon nyugvó pályaorientációs tevékenység intézményes működtetésére vonatkozóan a tanulók, valamint a képző helyek között a közjogi feladataik révén a gazdasági kamarák rendelkeznek a legjobb potenciállal. Egy jó pályaorientációs rendszerrel és némi jogszabályi változtatással elérhető, hogy minden tanuló a neki megfelelő oktatási intézménytípusba jusson be, ezáltal csökkenthető a lemorzsolódó, valamint növelhető a szakképzésbe irányított tanulók száma. A duális szakképzési rendszer a gazdaság szereplőinek és a foglalkoztatást elősegítő szervezeteknek hatékony együttműködését követeli meg, amelyhez elengedhetetlen egy szakképzési információs rendszer kiépítése. A gazdaság igényeinek közvetítése, a források hatékony felhasználása, a megújuló felnőttképzési rendszer a sikeres szakképzés zálogai. 9

10 I. Bevezető A év CLXXXVII. törvény 82. a) pontja értelmében az MFKB feladata kidolgozni az adott megye szakképzés-fejlesztési koncepcióját, melynek része a képzési irányok és beiskolázási arányok rövid- és középtávú terve is. A koncepciónak hatékonyan hozzá kell járulnia az MFKB-k munkájához azzal, hogy olyan szakképzés-fejlesztési célokat és elveket határoz meg, amelyek alkalmasak a munkaerő-piac igényeinek megfelelő szakmaszerkezet és megyei szakképzési rendszer kialakítására. A koncepció integrálja azokat az információkat, melyek eltérő intézményrendszerekben, eltérő forrásokból összegyűjtve állnak rendelkezésre. Ezek elemzésével, következtetések levonásával segíti az adott megye szakképzési képének feltárását, rávilágít azokra a jellemzőkre, melyek megváltoztatása, további erősítése vagy konzerválása hozzájárulhat egy eredményes, hatékony és átlátható szakképzési rendszer kialakításához. A szakképzés-fejlesztési koncepció Békés megye hosszú- és középtávú területfejlesztési stratégiájával összhangban a megyei fejlesztési terv részét képezi. Időtáv A koncepció elkészítéséhez az alábbi szervezetek dokumentumait használtuk fel: Központi Statisztikai Hivatal (KSH), Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ, Békés Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztály, Békés Megyei Önkormányzat Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Köznevelési Információs Rendszer (KIR-STAT) Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szakképzési Integrált Információs Rendszere (ISZIIR), megyei szakképző intézmények, térségi integrált szakképző központok (TISZK). A koncepcióba egyéb stratégiailag fontos Európai Uniós, országos és megyei szintű területfejlesztési, szakképzési dokumentum, illetve tervezet megállapításait is beépítettük, hiszen csak ezekkel egyeztetve és harmonizálva lehetséges szakképzés-fejlesztési irányvonalakat meghatározni. 10

11 II. Helyzetelemzés 1. Békés megyei helyzetkép társadalmi gazdasági helyzetelemzés Békés megye az Alföld részeként Magyarország dél-keleti részén fekszik, északról Hajdú- Bihar megye határolja, nyugatról Jász-Nagykun-Szolnok megye és Csongrád megye, délről és keletről a román határ. Békés megye legfőbb természeti kincse a termőföld, s ennek alapján elmondható, hogy mezőgazdasági termelés szempontjából az ország legjobb minőségű termőterületei közé tartozik. A rendszerváltás előtt az ország éléskamrájának nevezték. Nagy jelentőségű természeti erőforrás a megye termál-, és gyógyvíz készlete, és az erre alapozott fürdőhelyek. Dél-Alföldön a legmagasabb a napsütéses órák száma, a megye besugárzás szempontjából harmadik az országban. A vízhálózat, a vizes élőhelyek, a természeti értékekben gazdag tájaknak köszönhetően akár turistaparadicsommá is fejleszthető. A nyugalom szigetévé, ahol feledhető a nagyvárosok zaja és légszennyeződése, ahol jókat lehet enni, inni és pihenni. A mezőgazdasági termékekre épülő feldolgozóiparral hozzájárulhat a felzárkózás, az egyenlőtlenségek - különbségek mértékének csökkenésével a stabilitáshoz és a fenntarthatósághoz. Békés megye lakossága az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent. Oka a természetes fogyás, az elöregedés és az elvándorlás. A népességre vetített népmozgalmi adatok továbbra is a megye rendkívül kedvezőtlen demográfiai helyzetét jelzik: az 1000 lakosra jutó élveszületések száma 7,6, a halálozásoké 15,7 volt, ami 1,5 fővel kevesebb, illetve 2,7fővel nagyobb az országosnál ben mintegy fővel volt kevesebb a megye lakónépessége az 1980-ban mért adatokhoz képest (KSH Népszámlálás 2011). Ez majdnem annyi, mintha Békéscsabáról, Sarkadról és még egy közel ezres lélekszámú faluból eltűnt volna a teljes lakosság. Ezen időszak alatt több mint 17 ezren döntöttek úgy, hogy kényszerűségből vagy az életkörülmények megváltoztathatásának reményében elhagyják szülőföldjüket. Ez a tendencia a térségek munkaerő-piaci helyzetével hozható összefüggésbe a munkalehetőségek hiánya és a rossz elérhetőségi feltételek miatt a lakosság az ingázás helyett elvándorol az adott településről. A migrációban leginkább a negyven éven aluli korosztály érintett. Ők azok, aki álláskeresőként hagyják el a megyét, illetve azért, mert a bérükből nem tudják eltartani a családjukat. Békés megyében ugyanis országos összehasonlításban magas az alacsony jövedelemből élők aránya. Az egy főre jutó hazai termék tekintetében Békés megye a 17. helyen áll és sajnos a Dél-alföldi régióban az utolsó. A bruttó hazai termék előállításában a 16.-ok vagyunk, utánunk csak Nógrád, Tolna és Heves megye van. Az országos GDP-hez alig több mint 2%-kal tudunk 11

12 hozzájárulni. A fajlagos GDP alapján Békés megye 1997-ben került a hét legkevésbé fejlett (Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Szabolcs- Szatmár-Bereg) megyét alkotó csoportba (a fajlagos GDP értéke nem éri el a megyék átlagának 90 százalékát). Békés megye nemcsak hátrányos helyzetű, de folyamatosan leszakadó helyzetben van. Az utóbbi 2-3 évben megelőzte Borsod-Abaúj-Zemplén megye. A Dél-Alföldi régión belül is leszakad a megye, pedig maga a régió sem rendelkezik jó pozícióval, hiszen az EU-27 GDP adatok alapján a legrosszabb 20 térsége közé sorolják. Békés megyében a vállalkozói aktivitás alacsony és a megye változatlanul erősen agrárjellegű. Szerény a társas vállalkozások súlya, ezen belül különösen kicsi a részvénytársasági formában működőké. Az egyéni vállalkozók vállalkozói aktivitása közel másfélszerese az országosnak, köszönhetően a mezőgazdaságban tevékenykedőknek. A megyén belüli területi egyenlőtlenségek a működő vállalkozások megoszlása terén visszatükrözik a gazdasági térstruktúrát, Dél-Békés, valamint a megye észak-északkeleti peremzónája perifériaként, míg a megyeszékhely és szűkebb térsége (a megye többi részéhez viszonyítva) centrumként viselkedik. Régiós, illetve országos összevetésben a megye kedvezőbb mutatókkal bíró térségei is legfeljebb átlagos, sok esetben átlag alatti aktivitást mutatnak, ami összességében jól jelzi a megye egészének elmaradottságát A megye szerény gazdasági súlya és magas szintű városiadottsága ellenére erősen centralizált térszerkezettel rendelkezik. A megyeszékhely kiugró szerepe mellett a városhierarchia magasabb szintjén álló Orosháza, Gyula és Szarvas térszervező ereje meghatározó. Külső gazdasági centrumok (beleértve a határon belüli és kívüli erőközpontokat) egyelőre szerény befolyást gyakorolnak a területi folyamatokra és struktúrákra derül ki Békés megye Területfejlesztési Koncepciójából. S ahol ilyen szerény számokat produkál a gazdaság, s egyre nő a munkanélküliek száma, ott az elszegényedés is erősödik. Egyre több a hátrányos helyzetű családok száma és azoké a családoké, ahol a szülők tartósan munka nélkül vannak. A tartós munkanélküliség által érintett családok többsége mélyszegénység körülményei között él, amely tartósan alacsony jövedelmet és a megélhetési nehézségek halmozódását jelenti. A szegénységből, a kilátástalanságból, a jövőnélküliségből való kitörés egyedüli lehetősége a tanulás és a tanulás iránti igény felkeltése. 2. Békés megye munkaerő-piaci helyzete, foglalkoztatottság, munkanélküliség A KSH munkaerő-felmérése szerint 2012-ben a megyében élő éves népesség gazdasági aktivitása az országos átlagtól ugyan továbbra is elmaradt, de az első negyedévi- 12

13 hez képest számottevő javulást mutatott IV. negyedévben a népesség 54,8%-a volt jelen a munkaerő-piacon, közülük fő foglalkoztatottként, fő pedig munkanélküliként. 1. számú ábra. Forrás: KSH év egészét figyelembe véve a foglalkoztatottak száma 1,2, a munkanélkülieké 2,4%-kal haladta meg a évit. A megyében az aktivitási arány 1,3%-kal, a foglalkoztatási arány 1,1%-kal, a munkanélküliségi ráta 0,1 %-kal növekedett. A megye aktivitási és foglalkoztatási aránya a javulás ellenére alacsonyabb az országosnál, de a különbség az előző évihez képest mérséklődött. A megyében a 4 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél 2012-ben átlagosan 68,6 ezer főt alkalmaztak, 3,4%-kal többet, mint az előző évben. A létszám bővülése Békés megyében a fizikai munkakörben dolgozók 7,4%-os létszámnövekedésének a következménye. A kisebb hányadot képviselő szellemi foglalkozásúak száma 2,5%-kal csökkent. Az egyes gazdasági ágak létszámalakulása eltérő tendenciájú. Nagyon jelentős csökkenés volt a művészet és szabadidő gazdasági ágban, Forrás: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja ahol közel háromtizedével dolgoztak kevesebben az egy évvel korábbinál, az információ, 13

14 kommunikáció gazdasági ágban pedig 22 %-os volt a létszám fogyása. Számottevően növelték ugyanakkor létszámukat az egyéb szolgáltatásba (25%), az építőiparba (16%), az egészségügyi szolgáltatásba (19%) és a közigazgatásba (9,2%) tartozó munkáltatók. Az iparban, a szállítás és raktározásban 2-3% közötti a létszámbővülés. Nyilvántartott álláskeresők Békés megyében 2012-ben fő kérte nyilvántartásba vételét a munkaügyi központ kirendeltségein. A belépők 6,8%-a, fő első alkalommal jelent meg a nyilvántartásban. A munkaügyi szervezet belépő forgalma a korábbi évhez képest átlagosan 5,1%-kal csökkent, február hónaptól gyakorlatilag minden hónapban elmaradt a beáramlás volumene az egy évvel korábban mérttől. A regisztrációból kilépők 3%-kal (közel 1200 fővel) voltak többen a belépőknél, így a nyilvántartott álláskeresők 2012.évi számában az előző évinél folyamatosan alacsonyabb szint mutatkozott. Békés megye álláskeresőinek átlaglétszáma 2012-ben fő volt, mely fővel alacsonyabb a év átlagánál. Egy év alatt 9,6%-al csökkent az álláskeresők száma Békés megyében. Az álláskeresők gazdaságilag aktív népesség százalékában mért aránya 2012-ben 15,8% volt, mellyel Békés megye a megyék negatív rangsorában a 8. helyet foglalta el. Az országos átlagnál 3,2 %- kal magasabb mutatóval Békés megye nyilvántartott álláskeresőinek gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya a Dél-Alföld viszonylatában a legmagasabb. A munkaügyi központ nyilvántartásában szereplő álláskeresők átlagosan 11,7%-a, fő a pályakezdő fiatalok száma. Ez a létszám 170 fővel magasabb az előző év hasonló időszakánál, így a csökkenő álláskereső létszámot figyelembe véve 2012-ben a pályakezdők részaránya emelkedő tendenciát mutat. Forrás: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Békés megyében az álláskeresők 53%-a legfeljebb fél évet, 21,5%-a ennél többet, de 12 hónapnál rövidebb időt töltött el folyamatosan a nyilvántartásban. A tartósan legalább egy éve, megszakítás nélkül a regisztrációban szereplő álláskeresők száma fő, arányuk 25,5%. A nyilvántartott álláskeresők évi összetételére jellemző, hogy az állomány 49%-a a férfiak, 51%-a a nők köréből került ki. A nemek tekintetében egy év alatt 2,9%-ponttal csök- 14

15 kent a férfiak részesedése, a nőké ugyanekkora mértékben növekedett. Az álláskeresők iskolai végzettségenkénti összetételében 2012-ben a megelőző évhez képest az általános iskolai és a szakmunkás végzettségűek aránya mérséklődött, az érettségizetteké és a diplomával rendelkezőké emelkedett. A 2012-es évben a Békés megyében nyilvántartott álláskeresők 36,3%-a legfeljebb 8 osztályt végzett, egyharmada (32,7%) szakmunkás, 26,6%-a érettségizett, 4,4%-a pedig diplomával rendelkezett. A gazdasági folyamatok a munkaügyi központhoz bejelentésre kerülő álláshelyek számában is visszatükröződtek ben az állásbejelentések száma az előző évhez viszonyítva 3,4 %-kal emelkedett, így egy év alatt összesen főre vonatkozóan érkezett be munkaerőigény. Az üres álláshelyek 65%-ához elegendő volt a jelentkezőnek általános iskolai végzettséggel rendelkeznie. Az állások 22%-ához szakmunkás végzettséggel rendelkezőket kerestek, az ajánlatok 11%-a érettségivel rendelkezőkkel volt betölthető, felsőfokú végzettséget a bejelentett álláshelyek 2%-ánál írtak elő. Az állásajánlatokhoz kapcsolódó iskolai végzettség összetétele az elmúlt évhez viszonyítva gyakorlatilag nem változott. Foglalkozási főcsoportok vonatkozásában a munkaügyi kirendeltségekre 2012-ben bejelentett álláshelyek 64%-a szakképzettséget nem igénylő munkakörökre vonatkozott, ennek állásokon belüli aránya az elmúlt évhez képest 6%-kal emelkedett. A szakképzettséghez kötött munkák közül az ipari és építőipari foglalkozások jelennek meg nagyobb arányban (10%), illetve a kereskedelmi és szolgáltatási jellegű munkakörökre, valamint az egyéb felső és középfokú végzettséget igénylő, jellemzően ügyintézői, vagy önálló munkavégzést igénylő munkakörökre (7-7%) érkeztek állásajánlatok. A bejelentett állások több mint fele (57%) a közigazgatás védelem ágazatban kínált munkát (ezek jellemzően közfoglalkoztatás keretében betölthető állások), ami mellett az építőipar (9%) és a feldolgozóipar (8%) munkaerőigénye jelent meg az állások között nagyobb hányadban. 3. Békés megye szakképzésének bemutatása Középfokú oktatási intézmény Békés megye 25 településén található. Minden kistérségben van gimnázium, szakközépiskola és szakiskola is. Békés megyében 26 gimnáziumi feladatot ellátó köznevelési intézmény 39 feladat-ellátási hellyel, 5 speciális szakiskolai feladatot ellátó intézmény 5 feladat-ellátási hellyel, 12 szakiskolai feladatot ellátó intézmény 22 feladatellátási hellyel, illetve 27 szakközépiskolai feladatot ellátó intézmény 37 feladat-ellátási hellyel működik. 15

16 3. számú ábra. Tanulók létszámának megoszlása Békés megyében intézménytípusonként Középfokú iskolába járó tanulók intézménytípusonkénti létszámának megoszlása Békés megyében 363; 2% 5238; 23% 8335; 37% gimnázium: szakközépiskola szakiskola spec.szakiskola 8682; 38% Forrás: saját szerkesztés KIR-STAT 2012 alapján A fenti táblázatból az is jól látható, hogy jelenleg a tanulók több mint háromnegyede érettségit adó középfokú képzésben vesz részt, illetve az, hogy a tanulók 62%-a szakképző iskolában tanul. Az oktatási intézmények többsége állami fenntartású, kisebb arányban egyház, illetve magánszféra (gazdasági társaság, alapítvány) által fenntartott. A fenntartó alapján a tanulói létszámok részletezését a mellékletben található 1. számú táblázat tartalmazza. Békés megyében összesen 32 intézményben látnak el szakképzési feladatokat. A január 1-je után a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vált a legnagyobb szakképző intézményi fenntartóvá: összesen 16 intézményben, 40 feladat-ellátási helyen működnek intézményei. Az egyházi fenntartású intézmények 6 intézménnyel, 8 feladat-ellátási helyen vesznek részt a szakképzésben. A magán szektor is képviselteti magát a köznevelési intézményfenntartók között, kiemelt szerepük van az alapítványoknak és korlátolt felelősségű társaságoknak. A tanulók 80%-a tehát állami fenntartású, 10-10%-a pedig egyházi, illetve magán fenntartású szakképző iskolába jár (2. számú táblázat). 16

17 2. számú táblázat Szakképző intézményekben tanulók létszámadatai fenntartó típusa szerinti bontásban Fenntartó típusa Nappali rendszerű iskolai oktatásban tanulók száma Felnőttoktatás keretében tanulók száma állami állami szerv egyház egyházi jogi személy magán alapítvány magán korlátolt felelősségű társaság magán közalapítvány magán közhasznú alapítvány 0 21 összesen Forrás: KIR-STAT

18 4. Békés megye szakképző intézményei A TISZK eredeti definíció szerint egy szakképzés-szervezési feladat-ellátási rendszer. Olyan hálózat, amelynek keretében szakképzést folytató intézmények (6-8 iskola) társulnak, hogy gyakorlatorientált szakképzési bázisként közösen létrehozzanak és működtessenek egyegy csúcstechnológiával felszerelt központi képzőhelyet, így lehetőség nyílik az üzemközi gyakorlati alapképzés funkciójának is megfelelő iskolai tanműhelyek kialakítására. I. Ennek érvényében alakultak meg 2005-ben az ún. első körös TISZK-ek, köztük Békéscsabán a Közép-békési TISZK Központi Intézménye. A Közép-békési TISZK létrehozására HEFOP forrásból ,- Ft-ot, a központi képzőhely kialakítására és eszközbeszerzésére HEFOP forrásból ,- Ft-ot nyert a város önkormányzata Tagjai voltak akkor: - Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium Trefort Ágoston Villamos-, és Fémipari Székhelyiskola (Békéscsaba) - Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Tagiskola (Békéscsaba) - Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium Kós Károly Építő-, Fa- és Szolgáltatóipari Tagiskola (Békéscsaba) - Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola és Kollégium (Békéscsaba) - Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola (Békéscsaba) - Békés Megyei Farkas Gyula Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium Harruckern János Gyulai Gimnázium, Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium - Harruckern János Szabadkígyósi Középiskola és Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium A Központi Intézményben működő Központi Képzőhely kialakítása 5 szakmacsoportot érintett: - gépészet, - kereskedelem/marketing, - elektronika/elektrotechnika, - vendéglátás/idegenforgalom, 18

19 - informatika július 1-jétől az addig önállóan működő Közép-békési Térségi Integrált Szakképző Központ Központi Intézménye feladatait a Békéscsabai Központi Szakképző Intézmény (BéKSZI) látta el. A BéKSZI központja átköltözött a Közép-békési TISZK épületébe. A BéKSZI több más középfokú oktatási intézménnyel bekerült a Békéscsabai I. számú TISZK-be. A Közép-békési TISZK egykori tagiskolái ma már a BÉKÉS TISZK tagintézményei, de mivel 2013-ig a vállalt tevékenységeket folytatni kell (EU-s pályázati kötelezettség), konzorciumi megállapodás alapján a Békés TISZK tanulói átjárnak a tanműhelyekbe gyakorlati képzésekre. Békés megyében második körben az alábbi integrációk alakultak meg - Békés TISZK - Berettyó-Körös TISZK - Békéscsabai I. számú TISZK - Békéscsabai II. számú TISZK - Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Kelet-magyarországi Agrárszakképző Központ 2 tagintézménnyel (Gyomaendrőd, Kétegyháza) 2. BÉKÉS TISZK megyei önkormányzat által ig fenntartott intézmények ban 16 megyei önkormányzati fenntartású oktatási egységből 3 integrált intézmény alakult, melyek a Békés TISZK tagjaivá váltak: - Harruckern János Közoktatási Intézmény (5 intézmény integrációja 2007-től) - Békés Megyei Munkácsy Mihály Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium (Gyula) - Semmelweis Egészségügyi Szakképző Iskola és Kollégium (Gyula) - Békés Megyei Pánczél Imre Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény (Gyula) - Békés Megyei Gámán János Középiskola, Szakiskola és Kollégium (Szabadkígyós) - Békés Megyei Radványi György Középiskola, Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium (Elek) - Hunyadi János Közoktatási Intézmény (4 intézmény integrációja) - Hunyadi János Mezőkovácsházi Középiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium (Mezőkovácsháza) - Hunyadi János Mezőhegyesi Szakképző Iskola és Kollégium (Mezőhegyes) - Speciális Szakiskola (Magyarbánhegyes) 19

20 - Orosházi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (Orosháza) - Farkas Gyula Közoktatási Intézmény (5 iskola integrációja) - Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium (Békés) - Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény (Békés) - Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Gyermekotthon (Tarhos) - Szakiskola és Kollégium (Dévaványa) - Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium (Dévaványa) Két TISZK képzési kínálata között több átfedés is van. A Békés Megyei Önkormányzat a Békés TISZK létrehozására, szervezetfejlesztésre, tanárok továbbképzésére, pályaválasztási és pályaorientációs tanácsadásra, tananyag és módszertan fejlesztésre, felnőttképzési program akkreditálására, nyomonkövetési tevékenységre pályázati forrást nyert. Gyulán új tanműhelyeket (294 m2), valamint egy 270 főt befogadó oktató-, és rendezvénytermet építettek, a tanműhelyekbe az elérhető legújabb technológiát képviselő gyakorlati oktatást segítő építő-, fém-, és faipari eszközök kerültek, Szabadkígyóson felújítottak 624 m2 tanműhelyt és pék-cukrász, valamint tartósító-konzervipari eszközök beszerzésére került sor, Mezőhegyesen egy építőipari műhelyt alakítottak ki. Békésen 538 m2 tanműhely felújítására került sor. 3. I. számú Békéscsabai TISZK (tagjai: Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégiumai (BéKSZI) mint fogadó és koordinációs intézmény Tagiskolái: - Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Tagiskola - Trefort Ágoston Műszaki Tagiskola - Kós Károly Építő-, Fa-, és Szolgáltatóipari Tagiskola - Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola és Kollégium, mint küldő intézmény - Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola, mint küldő intézmény Ez utóbbi két iskola szakképző évfolyamai a Trefort Ágoston Műszaki Tagiskolához kapcsolódnak. 4. II. számú Békéscsabai TISZK (tagjai: 20

21 - Szentgyörgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium - Vásárhelyi Pál Szakközépiskola - Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola - Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Fenntartó ig Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata. 5. Berettyó Körös TISZK (tagjai: Székely Mihály Intézmény - Szarvas, Péter András Gimnázium és Szigeti Endre Szakképző Iskola - Szeghalom; Mikes Kelemen Katolikus Gimnázium és Szakképző Iskola, Általános Iskola és Óvoda - Battonya, Szakképző Iskola és Kollégium; Ady Endre Bay Zoltán Középiskola és Kollégium Sarkad; Euro-Oktaéder Szakközépiskola Békéscsabai Tagintézménye Békéscsaba) Alapítója egykor 4 települési önkormányzat (Battonya, Sarkad, Szarvas és Szeghalom önkormányzata) és együttműködési megállapodással a Business School Békéscsabai Közalapítvány volt. Kivált a gyomaendrődi Kner Imre Gimnázium és Szakképző Iskola (a szakképzés megszűnt), a szarvasi Vajda Péter Gimnázium 2012-ben evangélikus egyházi, a battonyai Mikes Kelemen Gimnázium katolikus egyházi fenntartásba került. A társulás megalapítása óta a szakképzési kínálat nem változott, mindenki azt oktatja, ami addig is a profiljába tartozott. Vannak párhuzamos képzések, de akkora a földrajzi távolság az egyes intézmények között, hogy ez nem tekinthető valós párhuzamosságnak és ha ezekben a képzésekben megpróbálnák egy helyszínre koncentrálni a tanulókat, azok a földrajzi útvonalon közelebb lévő, de másik TISZK-hez kapcsolódó iskolát választanák. 6.A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 6 oktatási intézményt tömörített a Kelet-Magyarországi Agrár Szakképző Központba (FVM ASZK TISZK), ebből a gyomaendrődi és a kétegyházi tagintézmény jével a Békés Megyei Önkormányzat fenntartásába került. Nem tömörültek TISZK-be az alábbi, ma már állami fenntartású szakképző intézmények: - Esély Pedagógiai Központ Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Nevelési Tanácsadó - Békéscsaba - Erkel Ferenc Gimnázium és Informatikai Szakképző Iskola Gyula - Táncsics Mihály Közoktatási Intézmény és Tehetségközpont Orosháza 21

22 Egyházi fenntartású intézmények Az egyházi fenntartású intézmények a TISZK-esedési folyamat egyik körében sem vettek részt. A katolikus egyház (Szeged-Csanádi Egyházmegye) alapításában és fenntartásában lévő gyulai Göndöcs Benedek Szakképző Iskola és Kollégiumai óta igen nagy létszámban jelenleg mintegy 1300 tanulóval folytat szakképzést. A Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymissziójának Reményhír Intézményfenntartó Központja 2012 őszén vette át a Bay Zoltán Tehetséggondozó Alapítvány által alapított és fenntartott gyulai Bay Zoltán Informatikai Szakközépiskola és Kollégium irányítását. A békéscsabai székhelyű Premier Művészeti Szakközépiskola és Szakiskola fenntartója a Magyar Pünkösdi Egyház. A Wesley János Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Előkészítő Szakiskola, Speciális Szakiskola, Szakközépiskola (fenntartó Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség) Orosházán népi kézműves képzést folytat tanulásban és értelmileg akadályozott tanulók számára. 22

23 Magán fenntartású szakképző intézmények a következők: - ILS Szakközép és Felnőttképző Iskola Békéscsaba (fenntartója az Európai Nyelvoktatás Alapítvány) - Eötvös József Iskolaalapítvány Szakközépiskolája (fenntartója az Eötvös József Iskolaalapítvány) - A Duna-Tisza-Rába-Körös Nonprofit Közhasznú Kht. TISZK tagja a Business School Szakközépiskola Békéscsaba (fenntartója a School of Business Nonprofit Kft.) - Tessedik Sámuel Szakképző Iskola Szarvas (fenntartója az Európai Mesterségekért Alapítvány) - Kézműves Szakiskola és Alapfokú Művészeti Iskola (fenntartója az Ibsen Kft.) Vannak Békés megyén kívüli iskolafenntartók, melyek felnőttoktatásban érettségire való felkészítést és igény esetén különböző szakképesítések megszerzésére felkészítő képzéseket szerveznek: Magán fenntartásban: - A Báthory István Középiskola és Szakiskola (fenntartó: Sziltop Oktatási Kht.), mint ahogy a neve is mutatja, szakképző iskola is egyben, 7 Békés megyei településen (Csorvás, Dévaványa, Füzesgyarmat, Kondoros, Körösladány, Medgyesegyháza, Vésztő) egyelőre esti oktatási rendben 4 évfolyamos gimnáziumi oktatást folytat. - Pannon Oktatási Központ, Gimnázium, Általános és Szakképző Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat (fenntartó: Humán-Pszicho 2002 Oktató és Szolgáltató Nonprofit Kft.) Békéscsabán is fenntart egy tagintézményt, jelenleg Csárdaszálláson esti oktatási rendben 4 évfolyamos gimnáziumi oktatást folytat. - Nemes Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola (fenntartó: Humán Racionális Innovatív Alapítvány) 2 éven át fodrász és kozmetikus képzést folytatott felnőttoktatás keretében. - Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskola (fenntartó: Esély a Hátrányos Helyzetűeknek Közhasznú Alapítvány) a gyulai Karácsonyi János Katolikus Gimnáziumban folytat felnőttoktatást kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, szociális szolgáltatások szakmacsoportban. 23

24 - Delfi Koronája Alapítványi Gimnázium és Szakképző Iskola (fenntartó: Delfi Koronája Oktatási és Kulturális Alapítvány) a Gyulai Bay Zoltán Informatikai Szakközépiskola épületében, a békéscsabai Evangélikus Gimnáziumban, Szarvason a Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvoda épületében esti oktatási rendben 4 évfolyamos gimnáziumi oktatást folytat. Egyházi fenntartásban: - Európai Üzleti Polytechnikum Gimnázium és Szakképző Iskola (fenntartó: Szeretet Szövetség Vallási Egyesület) jelenleg nem folytat Békés megyében képzést. 24

25 5. Békés megye szakképzési térszerkezete képzési kínálat Békés megye szakképzési kínálatában a vegyipari, vegyészeti és kohászati szakképesítéseken kívül minden szakmacsoport és minden ágazat képviselteti magát. Elméletileg minden tanuló választhat az érdeklődési körének megfelelően szakmai képzést. Azért csak elméletileg, mert a gyakorlatban a jelentkezők létszáma, illetve a tanuló lakóhelyének földrajzi távolsága korlátozza a lehetőségeket. A megye szakképzési térszerkezete követi a gazdasági térszerkezetet. A megyeszékhelyen az ágazati szakközépiskolák legszélesebb spektruma található. Az elmúlt évek megyei önkormányzati szakiskolai expanziós törekvései valamelyest gyengítették Békéscsaba szakképzésben betöltött vezető szerepét. Sem a földrajzi távolság, sem a munkaerő-piaci környezet nem indokolja egy kétkomponensű szakképzési centrum létrehozását, de az 1 milliárd forint értékű EU-s pályázati forrás Gyula szakképzési centrum szerepének megerősödéséhez jelentősen hozzájárult. Mindennek pedig pozitív hozadéka volt, hogy a peremkerületekben lévő felújításra szoruló tagintézmények is megújulhattak. A második vonalban Orosháza, Szarvas gazdasági centrum szerepe a szakképzésben is érzékelhető. A harmadik vonalban lévő Békés és Szeghalom igyekszik szakképzési bázissá válni, utóbbi konkrét lokális munkaerő-piaci igényeket elégít ki. Tótkomlóson viszont nincs szakképző iskola, a térség szakképzőjéül Mezőhegyes szolgál. Sarkad kistérség pedig majdhogynem fehér folt a szakképzés térképén. Az alábbiakban kistérségenként mutatjuk be az iskolák szakképzési kínálatát, melyet a 2013/14. tanévre hirdettek meg. Szeghalmi kistérség I. - Szeghalom: ágazati szakközépiskolai kínálat - informatika, gépészet, könnyűipar szakiskolai kínálat - gépészet, könnyűipar Szeghalom kistérség II. - Dévaványa ágazati szakközépiskolai kínálat - vendéglátóipar, turisztika, szépészet, ügyvitel, könnyűipar, informatika szakiskolai kínálat - mezőgazdaság, mezőgazdasági gépész, informatika, vendéglátás, turisztika, építészet, könnyűipar, kereskedelem, gépészet 25

26 Szarvasi kistérség I. - Gyomaendrőd: ágazati szakközépiskolai kínálat - kereskedelem, környezetvédelem vízgazdálkodás, erdészet vadgazdálkodás, informatika, mezőgazdaság, vendéglátóipar, turisztika szakiskolai kínálat - mezőgazdaság, faipar, vendéglátás, turisztika, gépészet, élelmiszeripar Szarvasi kistérség II. - Szarvas ágazati szakközépiskolai kínálat - kereskedelem, vendéglátóipar, informatika, pedagógia, ügyvitel szakiskolai kínálat - építészet, kereskedelem, egyéb szolgáltatások Békési kistérség - Békés ágazati szakközépiskolai kínálat - turisztika, mezőgazdaság, mezőgazdasági gépész, vendéglátóipar, közszolgálat, faipar, informatika szakiskolai kínálat - mezőgazdaság, faipar, vendéglátás, gépészet, kereskedelem, szociális szolgáltatások, építészet, elektrotechnika, élelmiszeripar speciális szakiskolai kínálat - kerti munkás, mezőgazdasági munkás, bőrtárgy-készítő, falusi vendéglátó, gyorséttermi-ételeladó, konyhai kisegítő, népi kézműves szőnyegszövő készségfejlesztő speciális szakiskolai kínálat - udvaros, szövött-tárgy-készítő Sarkadi kistérség - Sarkad ágazati szakközépiskolai kínálat - informatika, kereskedelem Gyulai kistérség I. - Gyula ágazati szakközépiskolai kínálat - egészségügy, szociális, hang-, film-, és színháztechnika, épületgépészet, villamosipar és elektrotechnika, informatika, építőipar, faipar, kereskedelem, vendéglátóipar, élelmiszeripar, közszolgálat, sport, pedagógia, ügyvitel, turisztika szakiskolai kínálat 26

27 - kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, elektrotechnika, elektronika, gépészet, mezőgazdaság, vendéglátás, turisztika, építészet, faipar, élelmiszeripar, szociális szolgáltatások speciális szakiskolai kínálat - szobafestő, virágkötő, virágbolti eladó készségfejlesztő speciális szakiskolai kínálat - takarító kisegítő, szövött-tárgy-készítő, udvaros Gyulai kistérség II. - Elek ágazati szakközépiskolai kínálat - erdészet és vadgazdálkodás szakiskolai kínálat - vendéglátás, turisztika, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, mezőgazdaság Gyulai kistérség III - Kétegyháza ágazati szakközépiskolai kínálat - gépészet, informatika, turisztika, kertészet és parképítés, mezőgazdaság, mezőgazdasági gépész szakiskolai kínálat - mezőgazdaság, gépészet Békéscsabai kistérség I. - Békéscsaba ágazati szakközépiskolai kínálat - hang-, film-, és színháztechnika, közlekedésépítő, közlekedésgépész, bányászat, épületgépészet, gépészet, villamosipar és elektrotechnika, informatika, építőipar, faipar, kereskedelem, vendéglátóipar, élelmiszeripar, egészségügy, egészségügyi technika, ügyvitel, földmérés, szépészet, optika, közgazdaság, közlekedésgépész, környezetvédelem-vízgazdálkodás, könnyűipar, távközlés, nyomdaipar, turisztika, szakiskolai kínálat - kereskedelem, vendéglátóipar, élelmiszeripar, építészet, faipar, egyéb szolgáltatások, ügyvitel, közlekedés, könnyűipar, elektrotechnika, elektronika, informatika, gépészet speciális szakiskolai kínálat - kőműves, szobafestő, mázoló és tapétázó, virágkötő, zöldségtermesztő, parkgondozó 27

28 Békéscsabai kistérség II. Szabadkígyós szakiskolai kínálat - a gyulai élelmiszeripari szakmai képzésekhez kapcsolódó iskolai tanműhelyek Orosházi kistérség - Orosháza ágazati szakközépiskolai kínálat - kereskedelem, ügyvitel, egészségügy, mezőgazdaság, mezőgazdasági gépész, vendéglátóipar, turisztika, szépészet, közszolgálat, közgazdaság szakiskolai kínálat - mezőgazdaság, faipar, vendéglátás, gépészet, kereskedelem, szociális szolgáltatások, építészet, elektrotechnika speciális szakiskolai kínálat - népi kézműves Mezőkovácsházi kistérség I. - Mezőkovácsháza ágazati szakközépiskolai kínálat - közgazdaság szakiskolai kínálat - informatika Mezőkovácsházi kistérség II. Magyarbánhegyes speciális szakiskolai kínálat - bőrtárgykészítő, gépíró, szövegszerkesztő, zöldségtermesztő Mezőkovácsházi kistérség III. - Mezőhegyes ágazati szakközépiskolai kínálat - gépészet, építőipar, közlekedésgépész, mezőgazdasági gépész, mezőgazdaság, közszolgálat szakiskolai kínálat - építészet, gépészet, könnyűipar, mezőgazdaság, szociális szolgáltatások Mezőkovácsházi kistérség IV. - Battonya ágazati szakközépiskolai kínálat - közszolgálat, ügyvitel szakiskolai kínálat - informatika, ügyvitel 28

29 4. számú ábra. Békés megye szakközépiskolai és szakiskolai kínálatát szakmacsoportonként: (Rövidítések: ÁSZ ágazati szakközépiskola, SZI szakiskola) ÁSZ: kereskedelem, körny.védelem vízgazd., erdészet vadgazd., informatika, mezőgazd., vend.látóipar, turisztika SZI: mezőgazd., faipar, vend.látás, turisztika, gépészet, élelm.ipar ÁSZ: hang-, film-, és színháztechnika, közl.építő, közl.gépész, bányászat, ép.gépészet, gépészet, villamosipar és elektrotechn., informatika, építőipar, faipar, keresk., vend.látóipar, élelm.ripar, egészségügy, eü-i technika, ügyvitel, földmérés, szépészet, optika, közgazd., közl.gépész, körny.védelem-vízgazd., könnyűipar, távközlés, nyomdaipar, turisztika, SZI: keresk., vend.látóipar, élelm.ripar, építészet, faipar, egyéb szolg., ügyvitel, közlekedés, könynyűipar, elektrotechn., elektronika, informatika, gépészet Spec.SZI: kőműves, szobafestő, mázoló és tapétázó, virágkötő, zöldségtermesztő, parkgondozó ÁSZ: vend.látóipar, turisztika, szépészet, ügyvitel, könnyűipar, informatika SZI: mezőgazd., mezőgazd. gépész, informatika, vend.látás, turisztika, építészet, könnyűipar, kereskedelem, gépészet ÁSZ: turisztika, mezőgazd., mezőgazd. gépész, vend.látóipar, közszolgálat, faipar, informatika SZI: mezőgazd., faipar, vend.látás, gépészet, kereskedelem, szoc. szolg., építészet, elektrotechn., élelm.ipar ÁSZ: informatika, gépészet, könnyűipar SZI: gépészet, könnyűipar ÁSZ: egészs.ügy, szociális, hang-, film-, és színháztechnika, ép.gépészet, villamosipar és elektrotechn., informatika, építőipar, faipar, keresk., vend.látóipar, élelm.ipar, közszolg., sport, pedagógia, ügyvitel, turisztika SZI: keresk.-marketing, üzleti adminisztráció, elektrotechn., elektronika, gépészet, mezőgazd., vend.látás, turisztika, építészet, faipar, élelm.ipar, szoc. szolg. ÁSZ: keresk., vend. látóipar, informatika, pedagógia, ügyvitel SZI: építészet, keresk., egyéb szolg. ÁSZ: informatika, keresk. ÁSZ: keresk., ügyvitel, egészségügy, mezőgazd., mezőgazd. gépész, vend.látóipar, turisztika, szépészet, közszolg., közgazd. SZI: mezőgazd., faipar, vend.látás, gépészet, keresk., szoc. szolg., építészet, elektrotechnika ÁSZ: közgazdaság SZI: informatika ÁSZ: gépészet, informatika, turisztika, kertészet és parképítés, mezőgazd., mezőgazd. gépész SZI: mezőgazd., gépészet ÁSZ: erdészet, vadgazd. SZI: vendéglátás, turisztika, ker.- marketing, üzleti admin, mezőgazd. Spec.SZI: bőrtárgykészítő, gépíró, szövegszerkesztő, zöldségtermesztő ÁSZ: Közszolgálat, ügyvitel SZI: Informatika, ügyvitel ÁSZ: gépészet, közl.gépész, mezőgazd. gépész, mezőgazd., közszolgálat SZI: építészet, gépészet, könnyűipar, mezőgazd., szoc. szolg. Forrás: saját szerkesztés ISZIIR BMKIK 29