A FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 A FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAMJA KÉSZÍTETTE: ÉBL ANDREA IGAZGATÓ FELÜLVIZSGÁLAT ÉS TANTESTÜLETI JÓVÁHAGYÁS: FENNTARTÓI JÓVÁHAGYÁS: MÓDOSÍTÁS:

2 Oktatási intézményeink tanult, de gyenge jellemű emberek helyett erős egyéniségeket bocsájthatnak útjukra, akik képesek önállóan gondolkodni és cselekedni, akik nem rabjai, hanem urai a körülményeknek, akik széles látókörűek, tisztán gondolkodnak és határozott a meggyőződésük. S az ilyen nevelés több az értelem kiművelésénél. Több a fizikai kiképzésnél. Megerősíti a jellemet annyira, hogy tulajdonosai nem áldozzák fel az igazságot és becsületességet az önző kívánságok és becsvágy kedvéért. Ellen G. White 2

3 AZ ISKOLA ARCA, AVAGY PILLANATFELVÉTEL EGYÉNI VONÁSOKKAL... 6 SZEMÉLYI FELTÉTELEK A PEDAGÓGIAI PROGRAM TELJESÍTÉSÉNEK TÁRGYI DOLOGI FELTÉTELEI PEDAGÓGIAI ALAPELVEK, ÉRTÉKEK AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELÉS, OKTATÁS CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI Az iskolába jelentkező tanuló felvétele Az intézménybe lépés feltételei az iskola felsőbb évfolyamain AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓMUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI, AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA A TANULMÁNYI MUNKA ELLENŐRZÉSE: A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE: SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYEREKEK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE: A TANULMÁNYI MUNKA ÉRTÉKELÉSÉNEK EGYÉB SZABÁLYAI, ELJÁRÁSAI A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE A TANULÓ SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSE A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK AZ ISKOLAI JUTALMAZÁS ÉS BÜNTETÉS FORMÁI A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA INTÉZMÉNYI SZINTŰ ÉRTÉKELÉSE Az intézmény minőségirányítási programja AZ ISKOLAI NEVELÉS ÉS OKTATÁS TEVÉKENYSÉGI RENDSZERE JOGSZABÁLYI HÁTTÉR, ALAPDOKUMENTUMOK AZ INTÉZMÉNY TEVÉKENYSÉGI KÖRE AZ ALAPÍTÓ OKIRATBAN FOGLALTAK SZERINT A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS Jogszabályi háttér: A nem szakrendszerű oktatás intézményi bevezetése: A Nat-ban meghatározott kulcskompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció: Idegen nyelvi kommunikáció: Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia Hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

4 Kiemelt fejlesztési feladatok: Énkép és önismeret: Hon- és népismeret: Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőtt lét szerepeire AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI: A tankönyvellátás rendje: A tankönyvek kiválasztásának elvei: AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGGEL KAPCSOLATOS ALAPELVEK A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának formái A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: A szociális hátrányok enyhítését a következő tevékenységek szolgálják: A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: A tehetség kibontakozását, a képességek fejlesztését a következő tevékenységek szolgálják: Esélyegyenlőséggel kapcsolatos egyéb célok Szakmai célok: Személyi fejlesztési célok Célok tárgyi feltételek terén A mindenkori költségvetési lehetőségek függvényében Szempontsor a házi feladat kijelölésére: Extrakurrikuláris tevékenységek: A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ ISKOLÁNAK A PROGRAM CÉLJAIHOZ RENDELT ESZKÖZRENDSZERE A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ- OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK JEGYZÉKE AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA HELYZETELEMZÉS, HELYZETKÉP AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM CÉLJA A PROGRAM FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI, SZÍNTEREI A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS MEGSZERVEZÉSÉNEK PROGRAMJA ERŐFORRÁSOK... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. AZ INTÉZMÉNY KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA TÖRVÉNYI HÁTTÉR

5 HELYZETELEMZÉS, HELYZETKÉP JÖVŐKÉP, ALAPELVEK, CÉLOK A KÖRNYEZETI NEVELÉS SZÍNTEREI ISKOLÁNKBAN Tanórai oktatásszervezésben: Tanórán kívüli keretben: A MEGVALÓSÍTÁSHOZ RENDELT ERŐFORRÁSOK Humán erőforrások: Anyagi erőforrások: A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK MELLÉKLETEK: VÉLEMÉNYEZÉS, ELFOGADÁS, JÓVÁHAGYÁS

6 Az iskola arca, avagy pillanatfelvétel egyéni vonásokkal Az iskola elnevezése: Fekete István Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Az iskola fenntartója: Kulcs Önkormányzat Az iskola alapító okiratának, működési engedélyének száma, kelte: az éppen aktuális alapító okirat a dokumentum melléklete. Iskolánkban kiépült a teljes általános iskolai oktatás. A as tanévtől felmenő rendszerben vezettük be a felső tagozatos oktatást. A tanulócsoportok létszáma az átlagosnál alacsonyabb. Ennek előnyeit és hátrányait egyaránt élvezzük. Legfőbb előnye, hogy a pedagógus napra pontosan tudja, tanítványai milyen szinten állnak tanulmányaikban. Könnyedén megszervezheti a differenciálást, a felzárkóztatásra, tehetséggondozásra nagyobb figyelmet fordíthat. Teljes munkaidőben négy osztálytanító, egy napközis nevelő, öt szaktanár dolgozik nálunk. A felső tagozatban óraadó tanárok, ill. részmunkaidős pedagógusok alkalmazásával oldjuk meg az alacsonyabb óraszámú tantárgyak oktatását. Annak ellenére, hogy ilyen kis létszámúak a tanuló csoportok, az as tanévtől diákjaink a nyelvtanulásban két lehetőség közül választhatnak. Jelenleg német és angol nyelv oktatása folyik. A tanórán kívüli elfoglaltságok széles skáláját kínáljuk diákjainknak: Iskolánk szeptemberétől önálló alapfokú művészetoktatási intézmény lett. Altfurulya-,tenorfurulya-, szoprán furulya-, fuvola-, fagott-, zongora-, trombita-, és kürtoktatásban részesülhetnek növendékeink a kötelező szolfézs mellett ban kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény lettünk. Heti egy alkalommal órarend szerinti úszás oktatásban részesülnek tanulóink a kistérségi tanuszodában. Emellett hittanoktatást (katolikus, református), táncoktatást, tömegsportot, kosárlabdát, kézilabdát, aerobikot is választhatnak tanítványaink. Könyvtárunk kb kötettel várja az olvasni szeretőket. A gyermekek részt vehetnek karate, 6

7 dzsúdó, és kajak-edzéseken is. Külső közreműködők bevonásával bármilyen szülői igény kielégítünk. Azért e sokféle lehetőség, mert legfőbb pedagógiai hitvallásunk a személyiség sokoldalú formálása. Célunk, hogy a lehető legtöbb műveltségi területből megízleltessünk egy keveset a gyermekekkel, hogy tehetségük, érdeklődésük, kedvük szerint választhassanak maguknak megfelelőt. Minden gyermekben szunnyadhat tehetség, csak ki kell bányászni, felszínre kell hozni. S nem utolsó szempont a szabadidő hasznos eltöltése sem. Az iskola alig néhány éve működik önállóan, azelőtt a rácalmási Jankovich Miklós Általános Iskola tagiskolája volt. Hosszú időre visszanyúló hagyományokkal még nem rendelkezünk, de ezek kialakulása már megkezdődött (szeptemberi sportnap, szemétszüret, játszóházak, közös karácsonyi ünnepség, iskolai szintű kirándulások, erdei iskolai táborok, farsangi mulatság, Fekete István Napok, iskolagála, zeneiskolai koncertek, stb.). Szomorú tapasztalatunk a közeli nagyváros, Dunaújváros elszívó hatása. Sok szülő úgy gondolja, hogy a városban jobb feltételekkel, modernebb körülmények között nagyobb eséllyel indíthatja gyermekét az életnek. Ez a tendencia talán megváltozik. Bizonyos városi iskolák bezárásával, összevonásával mamut iskolák jöttek létre, bennük az oktatás-nevelés nagyüzeművé válik. Nálunk a nevelő-oktató munka emberi léptékű. Időt tudunk szakítani az emberi kapcsolatok kialakítására, ápolására. Bizton állíthatjuk, hogy szerényebb felszereltséggel, kevésbé látványos körülmények között is lehet magas szintű munkát folytatni. Ez köszönhető a lelkes és fiatal tantestületnek. Meggyőződésünk, hogy az oktatás színvonala nem a kitűnő, vagy jeles tanulók számával mérhető, hanem azzal, hogy sikerül-e a gyermekekből a bennük rejlő maximumot kihozni, s hogy szeretnek-e iskolába járni. A pedagógusok folyamatos önkéntes továbbképzéseken vesznek részt. Ezzel is azt szeretnék elérni, hogy tudásuk és felkészültségük a lehető legnagyobb mértékben megfeleljen a kor követelményeinek, az oktatás színvonala még inkább emelkedjék. Az élethosszig tartó tanulást a pedagógusok sem mellőzhetik. Az iskola régi épületét 1997 nyarán kívülről teljesen felújították, s jelentős belső felújítási munkákat végeztek 2001 nyarán. Az új óvoda megépítése lehetővé tette, hogy az iskola az épület alsó szintjén 3 további tantermet, és vizes blokkot alakítson ki. 7

8 A felújítási munkák további eredménye, hogy a es tanévet már egy teljesen új külsejű iskolaépülettel kezdhettük meg: a külső szigetelés és homlokzatfestés mellett a nyílászárók teljes cseréje is megtörtént, s a felső (régebbi szint) helyiségeit is teljesen felújították; a festés mellett ízléses falburkolatot kapott minden tanterem, s minden mosdó is fel lett újítva. Emellett az sem elhanyagolható tény, hogy Kulcs község Önkormányzata saját erőből megvalósította községünk minden lakójának nagy álmát, egy közel 200 négyzetméteres rendezvényterem épült az iskola mellé, amelyben sportfoglalkozásokat is tarthatunk. Pályázatból 1,5 milliós költségvetéssel nyelvi labort rendeztünk be. Reméljük, így szívesebben tanulnak a gyerekek idegen nyelvet is. Ma már a városi iskolákkal azonos körülményeket tudunk biztosítani. A gyermekek kulturált, kényelmes körülmények közt étkezhetnek az iskola udvarán lévő faházban. Aszfaltos sportpályánk is van az udvaron, kosárlabda és kézilabda kapukkal. A felszereltség bővítése, a feltételek javítása folyamatos. Igyekszünk a taneszközbeszerzési tervben foglaltakat megvalósítani. Intézményünk rendszeresen vesz részt pályázatokon, s szerencsére az önkormányzat és a képviselő testület maximális jóindulatát is élvezi. Szívükön viselik az iskola-ügy kérdését. Szeretnénk elérni, hogy az elkövetkező tanévekben minél kevesebb gyermeket vigyenek el más települések iskoláiba, és a felső tagozat kiépítésével felvállalhassuk diákjaink színvonalas nyolcosztályos képzését. Ennek a munkának az eddigi eredményeit jól mutatják az iskolánkban végzett nyolcadik osztályosok továbbtanulási statisztikái: Az iskola igazgatója, a módosított program benyújtója: Ébl Andrea Az iskola székhelye: Kulcs, Kossuth u. 75. Postacíme: 2458 Kulcs, Kossuth u / Az iskolai tanulócsoportok száma: 8 osztály, 1 napközis csoport, 1 tanulószobai csoport, 6 szolfézs csoport 8

9 INTÉZMÉNYÜNK ELÉRHETŐSÉGEI: postacím: Fekete István Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2458 Kulcs Kossuth Lajos utca 75. telefon: fax: honlap: 9

10 Személyi feltételek A pedagógiai programot 14,5 fő teljesíti (2010/2011). A tantervi óraszámok és a pedagógusok szakképesítései, valamint az egyéb nevelési-oktatási feladatok ellátása érdekében teljes és részfoglalkozású pedagógusokat, valamint óraadókat is alkalmazunk. Az alkalmazásban lévő pedagógusok nevei, végzettségei, szakképesítései az intézmény honlapján, a különös közzétételi listán találhatók. A Velencei Pedagógiai Szakszolgáltatóval kötött együttműködési megállapodás keretében utazó pedagógusokkal látjuk el az alábbi feladatokat: - gyógypedagógiai habilitációs órák - gyógytestnevelés - logopédia A beilleszkedési magatartási és tanulási nehézséggel küzdő tanulók mellé pedagógiai igényeik szerint fejlesztő pedagógust alkalmazunk. Az alapfokú művészetoktatás személyi ellátottságának igényét a mindenkori növendékek száma határozza meg. Zeneiskolás növendékeink heti 2x45 perc csoportos elméleti órát és 2x30 perc egyéni hangszeres órát kapnak. Az előképző első évfolyamán csak elméleti órák vannak. A 2010/2011. tanévtől: 1 fő szolfézs tanár részmunkaidőben fogl. 3 fő zongora tanár részmunkaidőben fogl. 1 fő rézfúvós tanár részmunkaidőben fogl. 1 fő fafúvós tanár teljes óraszámban fogl. 1 fő fafúvós tanár részmunkaidőben fogl. A hagyományos osztálykerethez képest csoportbontást alkalmazunk a 15 főnél nagyobb létszámú osztályokban informatika órákon. Ennek oka a szakterem befogadóképessége. Jelenleg azt a gyakorlatot követjük, hogy ugyanaz az osztálytanító kísérje a gyermekeket 1-4 osztályig, és a lehető legtöbb tantárgyat az osztályfőnök tanítsa. Pszichológiai tény, hogy a 6-10 éves korosztály számára ez lenne a legideálisabb, 10

11 ám az egyes tantárgyak specializáltsága és a vezetők kötelező óraszámai miatt nem oldható meg maradéktalanul. A pedagógiai program teljesítésének tárgyi dologi feltételei Az iskola épületének legfőbb jegyei Az iskola épülete a település főutcájának közepe táján, a falu központjában található. Udvara a tanulólétszámhoz viszonyítva megfelelő. Jelentős részét az aszfaltos sportpálya foglalja el, így sajnos zöld területe nem túl jelentős. A városi iskolákhoz képest mégis kivételesen kedvező helyzetben vagyunk. Egyrészt azért, mert a parkosított terület ápolt, gondozott, szinte mindig van nyíló virágunk. Másrészt pedig a Duna közelsége teszi különlegessé helyzetünket. Kidolgoztunk egy környezetvédelmi komplex nevelési programot 1-4 osztályig. Környezetismeret tantárgyból az évi órakeret szabadon használható 20%-át ennek megvalósítására fordítjuk. Az iskola összkomfortos. Az épület jelenlegi mérete (a kisebb átalakítások után) a 8 osztályt megfelelően szolgálja. Tantermeinek száma nyolc, de ebből egy szükségtanterem. A tornaterem megépítéséig az egyik tanterem tornaszobaként működik. A tanári szoba és a számítástechnika szakterem a volt polgármesteri hivatal épületében kapott helyet. A jövőt tekintve a legideálisabb bővítési lehetőség (szakköri termek) az egyelőre kihasználatlan tetőtérben kínálkozik. Az alsó és felső szinten szükség van egy-egy szertárra, vizesblokkokra. A nyelvi labor kialakítása is elkülönített helyen lenne célszerű. Rossz idő esetén a gyerekek a szüneteket a folyosón, ill. az alsó zsibongóban töltik őszétől a gyerekek az iskola udvarában álló kiválóan felszerelt, esztétikus ebédlőben fogyaszthatják a tízórait és az ebédet. Ebben a nagyon szép környezetben sajátíthatják el a kulturált étkezés legalapvetőbb szabályait. Nagyobb rendezvényeink, pl. farsangi bál, évnyitó, évzáró, karácsonyi ünnepség, stb. a tornaszobában. Igény esetén szívesen fogadnak minket a Polgármesteri Hivatal Dísztermében, valamint a Faluház nagytermében is. 11

12 Pedagógiai alapelvek, értékek A gyermekek idejük jelentős részét az iskolában töltik el, ezért kiegyensúlyozott légkörű, barátságosan berendezett környezet megteremtése szükséges: 1. A 6-10 éves gyermek életkori sajátosságaiból adódóan kiszolgáltatott helyzetben van, ezért a tanulók személyiségi jogait, emberi méltóságát tiszteletben tartjuk. Olyan demokratikus iskolát akarunk, amely maradéktalanul biztosítja a gyermekek, a szülők és a pedagógusok jogait egyaránt. 2. Intézményünkben a legmesszebbmenőkig elkerüljük a hátrányos megkülönböztetést és szegregációt bármely tekintetben 3. Mindent megteszünk az esélyegyenlőségi intézkedési tervben foglaltaknak megfelelően a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink esélylehetőségének biztosítására 4. A tanulók és szüleik igényeihez a lehetőségeken belül megpróbálunk igazodni, ezért bevonjuk őket az iskolai élet, a szabadidős programok megszervezésébe, az iskola szépítésébe, otthonosabbá tételébe 5. A szülőkkel és az iskola fenntartójával kiegyensúlyozott, feszültségmentes kapcsolat kialakítására törekszünk. 6. Nincs két azonos képességű tanuló, ezért a tanulók egyéni képességeit az oktatás folyamán figyelembe vesszük, differenciáló, tervszerű fejlesztést alkalmazunk. 7. A tanulók megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudják, mit várunk el tőlük. 8. A gyermekeket tanulmányi munkájukban, magánéleti problémáik megoldásában, a nevelési problémáikkal hozzánk forduló szülőket tőlünk telhetően segítjük. 9. Az időhiány, a családok széthullása következtében a nevelőmunkában egyre nagyobb szerep jut az iskoláknak. Igyekszünk egyforma hangsúlyt fektetni az oktató- és a nevelőmunkára, mindamellett valljuk, hogy a gyermek szocializációjában, nevelésében, értékközvetítésben a családnak elsődleges szerepe van. 12

13 10. A nevelési-oktatási folyamat zökkenőmentessé tétele érdekében törekszünk az óvodával és a középfokú intézményekkel való jó együttműködésre. Pedagógiai programjainkat összehangoltuk, minden tanévben több közös rendezvényt szervezünk. 11. A városi iskolák némelyikében a fegyelem nagymértékű romlása, a pedagógusokkal szembeni indokolatlan tiszteletlenség figyelhető meg. Tanulóinkat fegyelemre, rendre, rendszeres és következetes munkára szoktatjuk. Ez folyamatos odafigyelést, a problémák azonnali kezelését igényli. Mi magunk is teljes tisztelettel fordulunk diákjaink felé, a hozzánk fordulókat meghallgatjuk, soha nem élünk a megszégyenítés eszközével. Szeretetteljes légkör kialakítására törekszünk. 12. Tanulóinkat önmagukkal és környezetükkel szembeni igényességre neveljük. 13

14 Az iskolában folyó nevelés, oktatás céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1. Az iskolai munkát a közoktatási törvényben kötelezően előírt elvek figyelembe vételével végezzük. 2. Legfontosabb feladatnak tekintjük a tanulók teljes személyiségének fejlesztését, erkölcsi alapelvek elsajátítását. Minden tanulóban óvjuk és továbbfejlesztjük a megismerés, a megértés, és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. a) A tanulókban a tanulás iránti motívumok, a tudás tiszteletének kialakítása minden pedagógus feladata. A végső cél a tudásért önmagáért való tanulás elfogadtatása. A szülőkben tudatosítjuk, hogy ők a legfontosabb partnereink az oktató-nevelő munka során b) A nevelőmunka középpontjába az európai humanista értékeket, egészséges hazaszeretet és magyarságtudat, az erkölcsi- morális tisztaságot állítjuk. Olvasmányaikat úgy választjuk meg, hogy azok hősei erkölcsi példaképül szolgálhassanak. Nemzeti ünnepeinkre műsorral készülünk, a holokausztról, az aradi vértanúk napjáról osztályszinten emlékezünk meg. c) A jellemformálás, személyiségfejlesztés során igyekszünk fokozott hangsúlyt fektetni a társas érintkezés illemtanára, alapvető udvariassági formák elsajátítására. Célunk, hogy ezek megjelennek a felnőttekkel és társakkal való mindennapi érintkezésben, kommunikációban. A metakommunikációs elemeket a szituációknak megfelelő formában használjuk és használtatjuk az illem keretein belül. d) A megfelelő, pozitív énkép, reális önértékelés kialakítását minden tanulóban elengedhetetlen célnak tekintjük. Egymás és önmaguk munkájának, magatartásának és szorgalmának értékelésébe már első osztálytól kezdve bevonjuk diákjainkat. Folyamatos visszajelzéseinkben gyakrabban élünk a dicséret, mint az elmarasztalás motiváló erejével. e) A jellemformálás során a gyermekek szociális érzékenységét fejlesztjük, csak így válhatnak segítőkész, szociálisan érzékeny felnőttekké. 14

15 Tiszteljék és fogadják el a másságot! Folyamatosan kapcsolatot tartunk az Idősek otthonával, az óvodával, részt veszünk országos kezdeményezésekben, akciókban. f) Önkormányzati iskolaként eleget teszünk a világnézetileg semleges nevelés oktatás követelményeinek, de igény szerint megszervezzük a hittanoktatást. g) Nemzeti sajátosságaink (hagyományaink, népművészetünk, szokásaink, világörökség részei, tudósaink, feltalálóink, hazánk szép tájai, stb.) megismertetésével a globalizáció ellensúlyozására törekszünk. 3. A tervszerű nevelő oktató munka során a tanulók képességeinek fejlesztése, készségek kialakítása, bővítése történik (gondolkodási képesség, beszéd, írás, olvasás, matematikai képesség). A mindennapi életben felhasználható, továbbépíthető, a kor követelményeinek megfelelő alapműveltség átnyújtására törekszünk. a) Az alsó tagozat alapozó funkcióját hangsúlyozzuk. Biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználatot alapozunk, matematikai képességeket fejlesztünk, készséget alakítunk. A taneszközök és tanulási stratégiák kiválasztásakor figyelembe vesszük a 6-10 éves korosztály életkori sajátosságait. Meggyőződésünk, hogy magasabb szintű tudás csak jó alapokra építhető. b) A 2008/2009-es tanévtől a nem szakrendszerű oktatás bevezetésével 5-6. évfolyamon az alapozó szakasz kitolódik a 6. évfolyam végéig. Az összes óraszám 20%-át; szeptemberétől a kötelező óraszámok 25%-át használjuk erre a célra. A kiemelt fejlesztési területek a NAT-ban megjelölt kulcskompetenciák: - anyanyelvi kommunikáció - idegen nyelvi kommunikáció - matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák - digitális kompetencia - a tanulás tanulása - személyközi és állampolgári kompetenciák 15

16 - vállalkozói kompetencia - kulturális kompetencia A nem szakrendszerű oktatás módszere intézményünkben: a projekt-oktatás. c) A felső tagozaton az új tárgyak bevezetése mellett az alapvető képességek továbbfejlesztése, készségek kialakítása történik történik. Időt szakítunk a matematikai képesség, az önkifejezés, az értő olvasás, a helyesírási készség továbbfejlesztésére. A felső tagozat 7-8. évfolyamán az önálló tanulási módszerek elsajátíttatása és alkalmaztatása tovább folyik. Emellett az általános műveltség alapozásáról sem mondhatunk le. d) Felső tagozaton a pályaorientáció minden tanóra és szaktanár feladata. e) Tanári differenciálással, logopédiai egyéni foglalkozásokkal, korrepetálással segítjük a tanulási nehézségekkel küszködő tanulókat. Ily módon igyekszünk a gyermekek szociális kulturális környezetéből, vagy eltérő ütemű éréséből fakadó hátrányokat csökkenteni. f) A kreativitás, önkifejezés, a divergens gondolkodás, a problémamegoldóképesség fejlesztése minden tanóra feladata. Ismerjék meg a gyermekek a tanulás helyes és hatékony módszerét, legyenek képesek önálló ismeret-szerzésre is! Megalapozzuk a tanulási szokásokat. g) Szeretnénk a gyerekekben kialakítani az igényt saját szűkebb és tágabb környezetük megismerésére. Harmadik és negyedik osztályban feldolgozzuk Pécziné Magyar Alexa Házam hazám című Kulcs történetéről szóló munkatankönyvét. Minden évben szervezünk tanulmányi kirándulást, és június elején erdei iskolai tábort. h) A világ globális problémái iránti érzékenységre neveljük tanítványainkat (környezetvédelem, béke megőrzése, nemzetiségi mozgalmak stb.). A helyi adottságokat úgy használjuk ki, hogy a környezetismeret tantárgy keretein belül az alapvető megismerési módszerek tanításakor megismertetjük tanulóinkkal a Duna mikro- és makro-világát. i) Központi értéknek tekintjük az egészséget, az egészséges életmódra nevelést, a test és lélek harmóniájának megteremtését. A szabadidős tevékenységek szervezésekor megteremtjük a mindennapos testnevelés 16

17 lehetőségét, a heti 2-3 testnevelés óra, tömegsport, kézilabda, kosárlabda, aerobic megszervezésével. j) A nyitott, sokoldalúan fejlesztett személyiség fontos része a művészetek iránti érzékenység és fogékonyság. A művészeti tárgyak oktatása mellett rendszeresen szervezünk diákjaink részére múzeum-, színház-, mozi- és koncertlátogatásokat. k) Az anyanyelv magas szintű elsajátíttatására és művelésére törekszünk a szóbeli és írásbeli önkifejezési formáknál egyaránt, hiszen a kidolgozott nyelvi kód alapvető feltétele a tanulmányokban való sikeres előrejutásnak. l) Az esztétikai nevelés keretein belül a személyes példaadás a legfontosabb. Célunk, hogy megjelenésünkkel, környezetünk kialakításával, igényes munkáinkkal, az esztétikai értékek megismertetésével formáljuk tanulóink ízlését. m) A tanulók értékelése sokoldalú, egyénre szóló, előremutató. Főként a N.SZ:O projekt-foglalkozásain sok lehetőség nyílik a társak egymás általi értékelésére, valamint a csoportokban együttműködő tanulók csoportos munkájának értékelésére. A reális önértékelés kialakítása is elengedhetetlen. n) Az iskola szeretne hagyományokat, sajátos iskolai arculatot kialakítani úgy, hogy mégis biztosítsuk az átjárhatóságot a környékbeli iskolák felé. Erre biztosítékot ad a kerettanterv, valamint a szabadon felhasználható 20%-nyi órakeret. A hagyományok, visszatérő ünnepek rendszert, rendet teremtenek életünkben, s jó eszközei az iskolához való kötődés megteremtésének. o) Az iskola részt kíván venni a település életében, ennek érdekében ápolja kapcsolatait a szülőkkel, az önkormányzattal, civil szervezetekkel, az óvodával. Részt vesz a település szintű megmozdulások szervezésében, lebonyolításában, esetenként kezdeményezi azt, ünnepélyeket rendez. p) 2002 őszétől felmenő rendszerben kiépítettük a felső tagozatot, igyekszünk minél hatékonyabban felkészíteni tanulóinkat a középiskolában és a világban való helytállásra. 17

18 q) Az információs társadalom igényeinek megfelelően segítünk tájékozódni, s a helyes arányokat megtalálni diákjainknak az Internet világában is. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1. Továbbra is valljuk, hogy a szocializáció, személyiség-fejlesztés, családi életre nevelés elsődleges színtere a család feladata. Ebből következően szoros kapcsolattartásra törekszünk a gyermekek családjaival. A kapcsolattartás lehetőségei: Szülői értekezletek (a téma körültekintő kiválasztása) Fogadó órák Szülők folyamatos fogadása (szünetek, tanítás után) Közös iskolai programok (farsang, túrák, karácsonyi ünnepség, anyák napja, játszóházak) Versenyeinkre, bemutatóinkra meghívjuk a család egyéb tagjait is (szavalóverseny, iskolagála, nemzeti ünnepek) Családlátogatások Zeneiskolai koncertek 2. Az iskolás korosztály számára a szocializáció, személyiségfejlesztés családi életre nevelés második legfontosabb színtere az iskola. A nevelő oktató munka középpontjában a gyermek teljes személyiségének fejlesztése, képességeinek kibontakoztatása áll. Ennek színterei, lehetőségei: - tanórai folyamatos, személyre szóló visszajelzés (dicséret, kritika megfelelő egyensúlyban), reális értékelés és önértékelésre nevelés - személyes példamutatás a tanórákon, napköziben, tanulószobán - a diákok partnerként való kezelése - következetesség - a felvetődő problémák azonnali kezelése, megbeszélése - szituációs vagy drámajátékok - adott tanóra témájához kapcsolódó nevelési lehetőség kihasználása - a nem szakrendszerű oktatás keretében zajló projekt-foglalkozások 18

19 - tanórán kívüli együttlétek tanítványainkkal (kirándulások, szakkörök, különórák, készülődés ünnepeinkre, beszélgetések óraközi szünetekben, stb.) - életmód- napok beiktatása (sportnap, kihívás napja, vitamin-nap) - felsőseink részére előadások szervezése a káros szenvedélyekről - részvétel drog-prevenciós programokban - hetedikeseink, nyolcadikosaink részére szexuális felvilágosító előadások szervezése orvosok, védőnő bevonásával - táborozások (önkiszolgálás, önállóság) - rendszeres látogatás az idősek otthonában, az óvodában 3. Világnézetileg semleges iskola vagyunk, ám elkerülhetetlen, hogy a pedagógus véleményt nyilvánítson egy-egy témában. Azonban kötelessége, hogy más vélekedésekről, tudományos álláspontról, nézetről is tájékoztassa diákjait. 4. Igény szerint megszervezzük a hitoktatást, és betartjuk a hitoktatással kapcsolatos törvényi előírásokat. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 1. A felső tagozat beindítása után megszületett az igény a diákönkormányzat létrehozására. A szervezet felállta után elkészítették szervezeti és működési szabályzatukat. A szabályzatot a tantestület jóváhagyta. A szervezet munkáját 1 fő pedagógus segíti. A diákönkormányzat véleményét a tantestület a diákságot érintő valamennyi kérdésben kikéri. 2. Közvetlen környezetünk, településünk, hazánk történelmének megismerése történelem és irodalom órákon, az alsó tagozaton a történelmi olvasmányokon keresztül történik. Ezen kívül osztályban a környezetismeret és magyar órákon, a szabadon felhasználható 20%-nyi órakeret egy részében feldolgozzuk Pécziné Magyar Alexa Házam-hazám című munkatankönyvét. Ezzel is erősíteni kívánjuk a szülőfaluhoz való kötődést és a magyarságtudatot. A munkafüzet végén található feladatok lehetőséget adnak a felső tagozatos diákoknak önálló kutatómunka végzésére, így a könyv aktualizálására is. 3. Az évszakokhoz fűződő népszokásokat felelevenítjük. Megismertetjük (magyar, ének-zene órákon) a szüreti népszokásokat, a karácsonyi ünnepkör, valamint a húsvéti, és a pünkösdi népszokásokat. Az ősi kézműves technikákkal való 19

20 ismerkedést beemeljük a technika tantárgyba, ill. a rendszeres játszóházak tematikájába. 4. Ápoljuk testvérfalvaink iskoláival a kapcsolatot. 5. Az elesettek, betegek, idősek iránt elfogadó és segítőkész magatartást alakítunk ki tanulóinkban. Az idősek otthonában műsort adunk az ünnepnapokon, ajándékkal kedveskedünk a lakóknak. 6. Évente legalább 3 osztályszintű rendezvényt szervezünk (zenés összejövetel, színház-, mozi látogatás, kirándulás). 7. A dráma órákon közösségfejlesztő, csoportalakító játékok szerepelnek. 8. Osztályszinten megemlékezünk a gyerekek születés- és névnapjáról. 9. Az iskolai szintű rendezvényeikre a szülőket is meghívjuk. 10. A tanulási nehézségekkel küszködők mellé tanulópárt választunk. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az iskolába jelentkező tanuló felvétele Az iskola minden jelentkező tanköteles korú, iskolaérett, normál általános iskolába javasolt tanulót felvesz. Az első osztályba való beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári év okt. 1-ig hatodik életévét betöltse. A beiratkozáskor be kell mutatni: a gyermek születési anyakönyvi kivonatát gyermek lakcímkártyáját a gyermek TAJ-kártyáját a szülő személyi igazolványát a gyermek felvételét javasló óvodai szakvéleményt vagy a nevelési tanácsadó véleményét a gyermek egészségügyi lapját a gyermekorvos felvételi javaslatával Az iskolaérettséget megállapíthatja az óvónő, a leendő első osztályos pedagógus az iskola-érettségi vizsgálat vagy óvodai foglalkozás közbeni megfigyelés alapján, a nevelési tanácsadó intézet. Iskola-éretlenné nyilvánítás esetén a szülő fellebbezhet, gyermekét a nevelési tanácsadóba viheti, a tanácsadó szakvéleménye alapján a gyermek felvehető. Ha az iskolaérettség kétséges, de a gyermek betöltötte hatodik életévét, 20

21 s a szülő ragaszkodik az iskolai felvételhez, de nevelési tanácsadóba nem viszi gyermekét, a vizsgálatot a jegyző a közoktatási törvény alapján elrendelheti. Ha a gyermek még nem érett az iskolakezdésre, és a szülő ragaszkodik a beiskolázáshoz, kérése nem tagadható meg. Az intézménybe lépés feltételei az iskola felsőbb évfolyamain A osztályba történő felvétel feltétele az előző évfolyam sikeres elvégzése. (A szülő a közoktatási törvénybe foglalt joga alapján az adott évfolyam sikeres elvégzése ellenre is kérheti gyermeke részére az évfolyam megismétlését évi LXXIX tv bek. Az engedély megadásáról az igazgató dönt.) A felvételnél be kell mutatni: - az elvégzett évfolyamokat igazoló bizonyítványt - a tanuló születési anyakönyvi kivonatát - a tanuló lakcímkártyáját - a szülő személyi igazolványát - az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot - tanév közbeni átjárás esetén a jegyeket, vagy szóbeli értékelést tartalmazó igazoló iratot A évfolyamba jelentkező tanulónak az átmeneti időszakban a kulcsi iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tárgyakból, amelyeket az előző iskolájában nem tanult. A vizsgára az adott tárgyat tanító szaktanár készíti fel. Amennyiben a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felelt meg, a vizsgát három hónapon belül megismételheti. Amennyiben a tanuló a tanév folyamán felzárkózik, szintfelmérő vizsgát nem kell tennie. Nem azonos idegen nyelv oktatása esetén az igazgató felmentést adhat a nyelvórák értékelése alól, az év végi osztályozó vizsgára a tanuló magán úton készül fel, az osztályozó vizsgát az igazgató köteles megszervezni. A megyei szakértői bizottság, a nevelési tanácsadó javaslata alapján az igazgató bármely tantárgy értékelése alól felmentést adhat, de tanulót az órák látogatása és a tantárgy tanulása alól ez nem mentesíti. A felmentésről határozatban értesíti a szülőt. A határozat számát és a felmentés tényét a mindenkori értékelő naplóba az osztályfőnök bejegyzi. 21

22 22

23 Az iskolában folyó nevelő-oktatómunka ellenőrzési, mérési, értékelési, az intézmény minőségirányítási programja A nevelő-oktató munka ellenőrzését és a hozzá kapcsolódó méréseket végezheti: Pedagógus esetén: - az igazgató - az igazgatóhelyettes - a munkaközösség-vezetők - külső szakértők (megbízással) - az igazgató által felkért vagy kijelölt pedagógus - mérési csoport az IMIP alapján Tanulók esetén: - az igazgató - az iskola pedagógusai - külső szaktanácsadó, szakértő Az ellenőrzés fő területei: - oktató-nevelő munka - intézmény működése Az intézményi működés vizsgálatának fő területei: - szakszerű és törvényes, partnerközpontú működés - minőségirányítási rendszer működtetése - pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, értékelése - humán erőforrás fejlesztés, továbbképzések - az előírt szabályzatok megléte, szabályossága - takarékos gazdálkodás, vagyonvédelem - pontos adminisztráció - munkavédelmi, tűzvédelmi feltételek - gyermek- és ifjúsági feladatok - a tanulók egészségügyi vizsgálatainak megszervezése, lebonyolítása 23

24 - az előírt nyomtatványok megléte, használata - a tervezési és beszámolási kötelezettségek elvégzése - intézményi esélyegyenlőségi intézkedési tervben foglaltak megvalósítása - gyakornoki szabályzat végrehajtása - munkaegészségügy, - HACCP működtetése Az iskolai nevelő-oktató munka ellenőrzésének területei: - a nevelő-oktató munka általános színvonala - az egyes pedagógus nevelő- oktató munkája - a tanár- diák kapcsolat - szülőkkel való kapcsolattartás (szülői ért. és fogadó órák látogatása) - tanórán kívüli foglalkozások - gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása - pályaorientáció, továbbtanulás segítése, irányítása - esélyegyenlőség, diszkrimináció A tanulók iskolai munkáján belül: - a helyi tantervben előírt követelmények általános teljesítése, ill. az egyes tantárgyak esetében nyújtott teljesítmény - országos kompetencia-mérések - magatartás, fegyelmezettség, viselkedés - az osztályközösségben végzett munka - a tanulók értékrendje, értékválasztásai A pedagógusok nevelő-oktató munkájának ellenőrzése tervszerűen és folyamatosan történik. Az igazgató, az igazgatóhelyettes és a munkaközösségvezetők évente ellenőrzési tervet készítenek, amely az éves munkaterv része. Ebben meghatározzák: - ki végzi az ellenőrzést - mikor végzi az ellenőrzést, - kit ellenőriznek - mit ellenőriznek - hogyan, milyen módszerrel végzik azt 24

25 Az ellenőrzés az intézményi minőségirányítási program szerint működtetett ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer alapján zajlik, amely az IMIP része, és márciusában készült. A tanulók iskola munkájának ellenőrzése is tervszerű és folyamatos. Az ellenőrző munka a pedagógiai programban, a helyi tantervben, az ellenőrzési tervben, a pedagógusok által összeállított tanmenetek alapján történik. I. Az iskolára jellemző, a továbblépés szempontjából meghatározó periódus a tanév (hagyományosan valamennyi tantárgyból). II. III. IV. A tanévtől eltérő haladási engedélyt magántanuló kérhet, amit a szülő írásban kérelmez. A továbbhaladási írásos engedélyt a vizsgáztató vizsgabizottság adja ki. A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. Egyéni továbbhaladást a Nevelési Tanácsadó javaslatára vagy szakértői vélemény alapján az igazgató engedélyez. Az engedélyben meg kell határozni, hogy mely tantárgyból melyik évfolyam végéig kell utolérnie a többieket. Ez legkésőbb a negyedik évfolyam végéig tarthat. Az egyes évfolyamok végéig elérendő szintet a tantárgyat oktató pedagógus határozza meg az egyéni fejlesztési tervben. A tanulmányi munka ellenőrzése: a) A továbblépés szempontjából meghatározó periódusban elért teljesítmény megállapításának módja a tanév során folyamatos értékelések által szerzett tanári vélekedés. Ezt a szaktanár a tanulók szóbeli feleletei, írásbeli munkái, órai aktivitásai, gyakorlati tevékenységei alapján alakítja ki. Ezek által ellenőrzi az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően előírt követelmények teljesítését. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult anyagokhoz kapcsolódó követelményekre is. A félévi vagy év végi osztályzat, minősítés eltérhet a jegyek, minősítések átlagától! Az SNI-s tanulók Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottság, valamint a Nevelési Tanácsadó által adott 25

26 szakvélemény alapján az igazgató határozatban dönthet egyes tanulók értékelés és minősítés alóli felmentéséről. b) Az 1-8 évfolyamon magyar nyelv és irodalomból, matematikából; 1-4. évfolyamon környezetismeretből; évfolyamon természetismeretből; 4-8. évfolyamon idegen nyelvből; 5-8. évfolyamon történelemből, számítástechnikából; 6-8. évfolyamon fizikából, földrajzból, biológiából, kémiából; Félév és év végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli felmérőben adnak számot évfolyamon és a negyedik évfolyam második félévében a felmérő jegye egy önálló jegyként számít a félévi és év végi érdemjegybe, 1-4. évfolyamon pedig a minősítésbe. A szaktanárok a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik. Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma anyagát felölelő témazáró dolgozatot írhatnak a szaktanár belátása szerint. A témazáró dolgozat írását a szaktanár legalább három nappal előre köteles jelezni. Egy tanítási napon kettőnél több témazáró, félévi vagy év végi felmérés nem íratható. c) Ének-zene, tánc- dráma, rajz, technika, testnevelés mozgókép és médiaismeret tárgyakból, valamint 3-4. évfolyamon számítástechnika tantárgyból a szaktanár a gyakorlati tevékenységek során ellenőrzi, értékeli a követelmények teljesítését. d) Az értékelés során a pedagógus figyelembe veszi, hogy a tanuló teljesítménye hogyan viszonyul a helyi tantervben előírt követelményekhez, a tanuló tantárgyhoz való viszonyulását, az előző értékelés óta megfigyelhető fejlődést, illetve hanyatlást. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése: 1. évfolyam: Minden tantárgy esetében szöveges értékelést alkalmazunk a negyedéves és háromnegyed éves értékeléskor, félév és év végén. (Magyar nyelv- és irodalomból, matematikából, környezetismeretből a témakörök lezárásakor is.) Alkalmazunk még szóbeli egyéni értékelést, ill. 26

27 képi értékelést is folyamatosan. A nevelő választása szerint a mellékletben szereplő értékelő lapot vagy az értékelő naplóban található szöveges értékelést a félévi értesítő mellé csatoljuk. Év végén az OM által kiadott szöveges értékelő szoftver segítségével szöveges értékelést készítünk, s azt pótlapon a bizonyítvány mellé csatoljuk. 2. évfolyam: Az első félév végén minden tantárgyból szöveges minősítéssel értékeljük a tanulók teljesítményét. Az első félévben a tanulmányi munkát szövegesen értékeljük, emellett a pedagógus belátása szerint érdemjegyek is adhatók. A két értékelési mód kombinálható. A második félévben a tanulmányi munkát érdemjegyekkel értékeljük, és év végén is (a választható tárgyak kivételével) minden tárgyból osztályzatot kapnak. A második félévben a tanulmányi munka értékelését szöveges értékeléssel is kiegészíthetjük A pedagógus folyamatos szóbeli és képi értékelést is alkalmazhat évfolyam: A tanulók félév és év végén is minden tantárgyból osztályzatot kapnak, a tanév közbeni munkát szintén érdemjegyekkel minősítjük. A szóbeli értékelés továbbra is folyamatos, képi értékelés is alkalmazható. Harmadik évfolyamon és negyedik évfolyam félévkor a választható számítástechnika, illetve negyedik évfolyamon félévkor idegen nyelv tantárgyakból szöveges értékelést alkalmazunk. Sajátos nevelési igényű gyerekek tanulmányi munkájának értékelése: Sajátos nevelési igényű gyermekek számára, sajátos tanulási nehézségeik miatt, egyénre szabott értékelési, számonkérési módokat használunk. Az év végi továbbjutáshoz a tantervi követelmények minimum 30%-át teljesíteniük kell. Az SNI tanulók követelményrendszerét, a továbbhaladás feltételeit a szakvélemények figyelembe vételével a tanító, szaktanár és az igazgató határozza meg. Ezt az egyéni fejlesztési tervben rögzítik. Az enyhe értelmi fogyatékosok számára helyi tanterv készült. Megjegyzés: 27

28 A tanulók tanulmányi munkájáról, magatartásáról, szorgalmáról a szülői értekezletek, fogadó órák alkalmával általános vagy egyéni szóbeli értékelést adhatunk a szülőnek. (A magatartás és szorgalom értékelése havonta jeggyel és/vagy szöveggel történik.) A tanulmányi munka értékelésének egyéb szabályai, eljárásai 1. Az első évfolyamon félévkor és év végén; a második évfolyamon félévkor a tanulók értesítőjébe, ill. bizonyítványába a bejegyezzük, hogy a tantervi követelményeknek tantárgyanként milyen szinten feleltek meg. Ez félévkor az értékelő lapon, év végén a bizonyítvány pótlapon, a mellékletben, a tantárgyi szöveges értékelés mellett található. A félévi értesítőbe és az év végi bizonyítványba az alábbi minősítések kerülnek: kiválóan teljesített, jól teljesített, megfelelően teljesített, felzárkóztatásra szorul. A választható idegen nyelv tantárgy minősítése: kiválóan teljesített, jól teljesített, megfelelően teljesített, gyenge, felzárkóztatásra szorul. 2. A második évfolyam végén a választható idegen nyelv tantárgy kivételével minden tantárgyat a tanév folyamán szerzett érdemjegyek, szöveges értékelések, félévi szöveges minősítés és a tanári vélekedés alapján kialakított osztályzattal minősítjük. Az osztályzat eltérhet a második félévben szerzett érdemjegyek átlagától. 3. Az évfolyamon választható idegen nyelvből, 3. évfolyamon és 4. évfolyam I. félévében választható számítástechnika tantárgyból, 4. évfolyam első félévében idegen nyelvből a tanulók szöveges értékelést és minősítés kapnak. A félévi értesítőbe és az év végi bizonyítványba az alábbi minősítések kerülnek: kiválóan teljesített, jól teljesített, megfelelően teljesített, gyengén teljesített, felzárkóztatásra szorul. Amennyiben a szülő a szöveges minősítés jegyre váltását kéri, az alábbi módon váltjuk át: kiválóan teljesített(5), jól teljesített (4.), megfelelően teljesített (3), gyengén teljesített (2), felzárkóztatásra szorul (1) 28

29 4. Ha az első osztályos tanulót tanév folyamán mentesítették az értékelés és minősítés alól, az évfolyamot előkészítő évfolyamként fejezi be. Iskolalátogatási bizonyítványt kap, és újra kezdi tanulmányait az első osztályban. Előkészítő évfolyamra a tanuló csak egy tanéven keresztül járhat, és csak abban az esetben, ha tanulmányait legkésőbb a hetedik életévében megkezdte. 5. Az 1. évfolyamon, ha a tanuló nem teljesítette a tantervi követelményeket, az igazgató engedélyezi az évfolyam megismétlését a szülő írásbeli kérésére. Egyéb esetekben ezen az évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni évfolyamon az igazgató engedélyezi, évfolyam engedélyezheti az évfolyam megismétlését a szülő írásbeli kérésére akkor is, ha a tanuló egyébként magasabb évfolyamra léphetne (Közoktatási törvény 71. (7) bekezdés) évfolyamon vagy a második évfolyamon félévkor: Ha a tanuló bizonyítványába, értesítőjébe a felzárkóztatásra szorul minősítés kerül, a tantárgyat (tantárgyakat) tanító pedagógus (pedagógusok) a szülő bevonásával értékeli(k) a tanuló teljesítményét, feltárja(k) a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot tesz(nek) azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. Minden esetben fejlesztési tervet kell készíteni. A fejlesztési terv elkészítéséért az adott tárgyat tanító pedagógus a felelős, a fejlesztési terv elkészítését az osztályfőnök, igazgató-helyettes, munkaközösségvezető, igazgató ellenőrzi. A fejlesztési terv szólhat 3 hónapra, fél évre, vagy egy tanévre. 8. Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, - az 11/1994. MKM rendelet 21. (8) bekezdés alapján, a tantárgyak számától függetlenül -, javítóvizsgát tehet. Amennyiben a javítóvizsgán sem felel meg, a tanuló köteles évfolyamot ismételni. 9. Javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, ill. azt az előírt időpontig nem tette le. 29

30 10. A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha a 11/1994. MKM rendelet 20 -ában meghatározott mértékű időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét engedélyezte. 11. A független vizsgabizottság előtti vizsgázás, vizsgáztatás szabályait a 11/1994. MKM rendelet 22. szabályozza, ez alapján köteles az intézmény eljárni. 12. Ha a tanuló a szülőjének a közoktatási törvény 7. -a (1.) bekezdésében szabályozott választása alapján tankötelezettségének megfelelően magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, ill. a tanuló egyénileg készül fel. Egyéni konzultációra előzetes időpont-egyeztetés szerint lehetőség van. A tanuló érdemjegyeit, osztályzatait, a magasabb évfolyamra lépést az intézmény tantestülete állapítja meg, ill. dönt. A tanuló független vizsgabizottság előtt is számot adhat tudásáról a 11/1994. MKM rendelet ában foglaltak alapján. 13. A tanuló a bizonyítvány átvételét követő 10 munkanapon belül kérheti, hogy javítóvizsgát tehessen független vizsgabizottság előtt. A kérelmet a kiskorú szülőjének is alá kell írnia. Az intézmény a kérelmet 5 munkanapon belül továbbítja a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek. 14. Az alsó tagozaton a szövegesen értékelt tárgyakból az értékelést a következő szempontok alapján végezzük: - Milyen mértékben sikerült a tantárgy tananyagát elsajátítani? - Mennyit fejlődött az előző értékelés óta? - Milyen a tanuló szorgalma, aktivitása a tantárgy tanítása során? - Az előírt követelményeknek milyen mértékben felelt meg? 15. Második évfolyam második félévétől az osztályzattal minősített tárgyak esetében minden évfolyamon a pedagógus a tanulók teljesítményét, előmenetelét rendszeresen érdemjeggyel értékeli. A félévi és év végi minősítés, ill. osztályzat kialakítása az érdemjegyek alapján, a tanuló tantárgyhoz való viszonyulása alapján, az órai teljesítménye alapján történik 30

31 16. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és a 2. évfolyam II. félévétől az osztályzatok a következők: Jeles (5) Jó (4) Közepes (3) Elégséges (2) Elégtelen (1) Megjegyzés: Kiemelkedő teljesítmény esetén minden évfolyamon a félévi értesítőbe a dicséretes (5), az év végi bizonyítványba a kitűnő (5) minősítés kerül. 17. Felső tagozaton az önálló tantárgyként oktatott tantárgyi modulokat a fentiek alapján értékeljük és osztályozzuk. A tánc és dráma modult a magyar nyelv és irodalom tárgyhoz integráltuk. A tantárgy értékelésekor a tanuló tánc- és dráma foglalkozásokhoz való viszonyulását, aktivitását, az előző értékelés óta megfigyelhető fejlődését, hanyatlását veszi figyelembe a pedagógus. A tantárgy félévi és év végi minősítésébe 10%-os arányban veszi figyelembe. A hon- és népismeret modult a történelem tárgyhoz integráltuk. A tantárgy félévi és év végi minősítésébe 20%-os arányban vesszük figyelembe. Az egészségtan modult a 6. és 8. osztály biológia tantárgyhoz integráltuk. A tantárgy félévi és év végi minősítésébe 20%-os arányban vesszük figyelembe. 18. Tanulóink teljesítményét alsó tagozaton választható etikából és a felső tagozaton pályaorientációból, valamint osztályfőnöki órákon nem értékeljük. 19. A pedagógusok a szülőket a tanulók előmeneteléről az ellenőrző könyvön keresztül értesítik. Az ellenőrző bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, a naplóból az elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A bejegyzés csak a pedagógus kézjegyével, a beírás dátumával együtt válik érvényessé. 20. A tanulók félévi és év végi tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, 31

32 tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre, minősítésekre történő átváltását a következő arányok alapján végzi a nevelő: évfolyamon szöveges értékeléskor a választható tárgyak kivételével: Teljesítmény Szöveges minősítés 0-50% felzárkóztatásra szorul 51-74% megfelelően teljesített 75-90% jól teljesített % kiválóan teljesített évfolyamon választható tantárgyak, 4. évfolyam I. féléve angol nyelv szöveges értékeléskor: Teljesítmény Szöveges minősítés Jegyre váltás 0-39% felzárkóztatásra szorul elégtelen (1) 40-55% gyengén teljesített elégséges (2) 56-75% megfelelően teljesített közepes (3) 76-89% jól teljesített jó (4) % kiválóan teljesített jeles (5) A évfolyamon a pontszámok érdemjegyre történő átváltása: Teljesítmény Érdemjegy 0-39 % elégtelen (1) % elégséges (2) % közepes (3) 76-89% jó (4) % jeles (5) 32

33 Az évfolyamon a pontszámok érdemjegyre történő átváltása: Teljesítmény Érdemjegy 0-49 % elégtelen (1) % elégséges (2) % közepes (3) % jó (4) % jeles (5) Ezektől a százalékos arányoktól a szaktanár saját belátása szerint eltérhet. 21. A nem szakrendszerű oktatás során a 2008/2009-es tanévtől felmenő rendszerben az 5-6. évfolyamon a projekt-foglalkozásokon főként szóbeli értékelés zajlik. A tanulók egyéni vagy csoportos értékelést kapnak. A tanulók munkáját értékelheti a pedagógus, a tanulótársak. Az önértékelésre a foglalkozások során nagy hangsúlyt fektetünk. A rövidebb-hosszabb projektek végén a tanulók tantárgyi érdemjegyet kapnak. Az érdemjegy kialakítása az ötfokú skálán a következő szempontok alapján történik: - A tanuló csoportbeli aktivitása. - Mennyire segíti ötleteivel a csoport munkáját? - Mennyire kezdeményező? - A feladatok megoldása során mennyire kreatív? - A feladatok megoldása során mennyire kitartó, milyen szorgalmas? - Az elkészített prezentáció mennyire esztétikus, igényes, változatos kivitelű? - A rendelkezésre álló anyagok anyagtakarékos használata. - Az eszközök rendeltetésszerű használata. A félév és a tanév végén az osztályzat kialakításakor a projektek végén kapott érdemjegyet egy teljes értékű jegyként vesszük figyelembe. 22. A Nevelési Tanácsadó, ill. a Szakértői Bizottság szakvéleménye alapján, ha az igazgató a tantárgy értékelése vagy minősítése alól felmentést ad, az adott tárgyat oktató pedagógus saját belátása szerint, de mindig előremutató módon 33