Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja. I. Helyzetelemzés

Átírás

1 Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja I. Helyzetelemzés Natúrpark Térségfejlesztési Kht

2 I. A kistérség általános jellemzése I.1. Földrajzi pozíció, népesség, népsűrűség Az Őriszentpéteri Kistérség a Nyugat-Dunántúli Régióban, Vas megye dél-nyugati szegletében található. Délről Zala megye, nyugatról Szlovénia, északról a Rába folyó, keletről a 86-os főút határos vele. A kistérség területileg az Őrséget fedi le. Tipikusan aprófalvas vidék, a 22 településen összesen 7589 ember él. Egyedül a térség központjának számító Őriszentpéternek 1000 fő feletti a lakossága, a falvak többsége (17 település) 500 fő alatti törpefalu. Nagyon alacsony a népsűrűség, az országos átlag negyedét sem éri el. 1. sz. táblázat. Terület, állandó népesség Település Terület Állandó népesség Öregedési Népsűrűség Km2 Férfiak Nők index (%) (Fő/km2) éves Bajánsenye 21, Felsőjánosfa 3, Felsőmarác 17, Hegyhátszentjakab 9, Hegyhátszentmárton 12, Ispánk 6, Ivánc 17, Kercaszomor 12, Kerkáskápolna 9, Kisrákos 11, Kondorfa 21, Magyarszombatfa 15, Nagyrákos 16, Őrimagyarósd 12, Őriszentpéter 33, Pankasz 9, Szaknyér 2, Szalafő 27, Szatta 6, Szőce 18, Velemér 9, Viszák 10, Őrség összesen 305, Forrás: KSH 2

3 Szomszédos kistérségei: észak-nyugaton a Szentgotthárdi, északon a Körmendi-, keleten a Zalaegerszegi-, dél-keleten pedig a Lenti Kistérség. Nyugaton Szlovéniával határos. A kistérség területe 305,23 km2, népességét tekintve az ország legkisebb lélekszámú kistérsége. Központja Őriszentpéter, mely Szombathelytől 60, Budapesttől 240 km távolságra fekszik. 1. sz. térkép. Az Őriszentpéteri Kistérség települései és a szomszédos kistérségek Forrás: Miniszterelnöki Hivatal 3

4 I.2. Természeti adottságok I.2.1. Éghajlat A terület éghajlatát alapvetően az Alpok közelsége határozza meg. (Az ország legnyugatibb része, közvetlen kelet-alpesi hatás alatt álló terület). Ennek megfelelően a napsütéses órák száma a legkisebb (1800 óra évente), az évi középhőmérséklet 2000-ben 10,9 C. Az átlagos évi csapadék mm. Sajnos az utóbbi években a csapadékmennyiség átlag alatti. Az alacsony hőmérséklet és magas csapadék miatt igen nagy a relatív légnedvesség. Uralkodó szélirány a nyugati. A térség a gyertyános tölgyes és bükkös klímazónába esik, ez határozza meg a természetes növénytakarót, ami szinte mindenütt erdő. I.2.2. Vízrajz A terület három folyó vízgyűjtő területéhez tartozik. Az északra folyó patakok a Rába vízgyűjtőjéhez, a Zala (Szala) és patakjai a Balatonéhoz, a Zalától délre eredő patakok a Kerkán keresztül a Mura-Dráva vízrendszeréhez tartoznak. A három folyó közül csak a Zala (Szala) ered innen, a Fekete-tó környékéről, Szalafő községhatárban. Mindhárom folyóban évek óta alacsony a vízállás, amit az évente egyre csökkenő csapadékmennyiség okoz. A jelentősebb vízfolyások: Rába, Zala, Kerka. Nagyobb patakok: Lugosi-patak, Szentjakabi-patak, Szőcei-patak, Szentgyörgyvölgyi-patak. Az utóbbi 20 évben több patakon is völgyzárógát vagy oldaltöltés építésével mesterséges tavakat, víztározókat duzzasztottak. A Himfai-tó csak horgászásra, a Vadása I. és a Bajánsenyei strandolásra is használható. Elkészült a Vadása II. tó és fölötte egy ülepítő tó is horgászati hasznosítási céllal. I.2.3. Domborzat A tengerszint feletti magasság alapján alacsony dombvidéknek számít az Őrség: a legmagasabb pontja nyugaton van (Szalafő: 320 m), kelet felé fokozatosan lejt (Felsőjánosfa: 190 m). A táj középső és északi része inkább fennsík jellegű (Ispánk- Viszák- Őrimagyarósd- 4

5 Felsőmarác), északon meredek letöréssel éri el a Rába síkját. Változatos felszínű, völgyekkel gyakran tagolt dombvidék a nyugati (Szalafő) és a déli része (Velemér- Magyarszombatfa). 2. sz. térkép. Vízrajz, erdősültség. Forrás: Vas Megyei Területfejlesztési Tanács Szélesebb völgyek a kis folyók mentén alakultak ki (Zala: Őriszentpétertől Felsőjánosfáig, Kerka: Bajánsenye-Kerkáskápolna, Kerca: Kercaszomor). A szabdalt felszín miatt a terület szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas. Nagyüzemi művelésre csak a széles völgyek és a fennsíkok lennének megfelelőek, de a talaj minősége igen gyenge. 5

6 I.2.4. Talaj Az uralkodó talajtípus a pszeudoglejes barna erdőtalaj. Tömör alapkőzetet sehol sem találunk, mindenütt törmelékes üledékes kőzetek a talajképzők. Ez leggyakrabban agyag és vasvegyületekkel erősen cementált vörös színű kavics, kisebb területen homok (Szőce- Őrimagyarósd). A völgyekben réti talajok a jellemzőek. Szántóföldi művelésre alig alkalmas, átlagosan kb. 10 aranykoronás földek vannak. Ezek a talajok inkább rétgazdálkodásra és erdőként való hasznosításra alkalmasak. 3. sz. térkép. Talajtípusok az Őrségben. Forrás: Vas Megyei Területfejlesztési Tanács 6

7 I.2.5. Növényvilág Az Őrség természetes növénytakarója szinte teljes egészében erdő volt. A talaj és a klimatikus viszonyok miatt ma is annyira erős az erdő, hogy a magára hagyott mezőgazdasági területeket év alatt visszafordíthatatlanul meghódítja. A növénytakaró változását a folyamatos emberi tevékenység és az igen jó regenerálódó képességű erdők összhatása befolyásolja. Jó példa erre a mai (52 %-os) erdősültség és a század elejének (kb. 25 % -os) összehasonlítása. A természetes erdőtársulások főleg lombelegyes erdeifenyvesek, bükkösök és gyertyános tölgyesek, a patakok mentén égerligetek voltak. Az évszázados földhasználat során az ember (akarva - akaratlanul) az erdeifenyőnek kedvezett, hiszen a kavicsos talajfelszínen a felhagyott szántók és rétek helyén is erdeifenyvesek újultak fel. Így a valamikori döntően lombos erdők átalakultak döntően erdeifenyvesekké (kb. 2/3-a az összes erdőnek). Ezek az erdeifenyvesek fás- és lágyszárú növényzetükben is egyedülállóak és különleges természetvédelmi értéket képeznek. Több olyan virágos növény él ezekben, ami hazánkban másutt nem található meg. Az őrségi tőzegmohás lápok szintén országos ritkaságnak számítanak. Turisztikai célként egyre többen kíváncsiak rájuk. A rétek szinte kivétel nélkül mind emberi hatásra alakultak ki. Az itteni istállózó állattartást a kaszálókon termett széna éltette. Számos ritka, az Alpokból leereszkedett magashegyi növény él ezeken a gyepeken. A vizes rétek gyenge minőségű, de nagy mennyiségű szénát adtak, ezt sokszor csak alomként használták fel. A száraz réteken kevés széna termett, az üde, ecsetpázsitos rétek voltak az ideálisak. A természetvédelem egyik legfontosabb feladata hazánkban így itt is a természet közeli gyepek megőrzése. A mai mezőgazdasági helyzet az ellenkező irányban hat: az állattenyésztés válsága és az extenzív módszerek elfelejtése az Őrség karakterét adó gyepek rohamos csökkenése felé mutat. A külterjes mezőgazdálkodás és a biogazdálkodás támogatása, az agroturizmus és a Nemzeti Parki státusz hozhat pozitív változás e téren. 7

8 4. sz. térkép. Növényzet. Forrás: Vas Megyei Területfejlesztési Tanács 8

9 I.2.6. Állatvilág Itt is érvényes a növényföldrajzi határhoz hasonlóan, hogy az Őrségben húzódik a faunatartomány határa is. Az Alpok közelsége az egyes állatfajok helyi előfordulását is befolyásolja. A gerinctelen faunával kapcsolatban a legérdekesebb tény, hogy hazánk lepkékben leggazdagabb területe a térség. A tisztább patakokban sok ritka halfaj is él, mind a 4 farkos kétéltű előfordul (3 gőte és a foltos szalamandra). Jellegzetes fenyveslakó madarak fészkelnek itt, igen jelentős fehér gólya állomány él az Őrségben. A vadászható apróvad nagyon kevés, a nagyvad viszont jelentős számban él. A szarvas állomány híres trófeákat adott, ma egyre csökken az agancsok mérete, elfiatalodott az állomány. Jelentős a szarvas és a vaddisznó által okozott mezőgazdasági vadkár. I.2.7. Természetvédelem A március 1-én megalakult Őrségi Nemzeti Park az Őriszentpéteri Statisztikai Kistérség valamennyi települését érinti. Kondorfa, Hegyhátszentmárton, Ivánc, Felsőmarác, Szőce, Őrimagyarósd, Viszák, Ispánk, Kisrákos, Szaknyér, Hegyhátszentjakab, Felsőjánosfa, Pankasz, Nagyrákos és Szatta teljes külterülete, Őriszentpéter és Szalafő teljes kül- és belterülete, a többi település külterületének egy része a nemzeti park területéhez tartozik. Fokozottan védett területtel érintett Szalafő, Ivánc, Viszák, Szőce, Magyarszombatfa. A fokozottan védett területben 1 erdőrezervátum (Őserdő) is található, melynek magterülete zárt rezervátum, csak engedéllyel látogatható kutatási célból. A többi fokozottan védett területen a közlekedés nincs korlátozva a tulajdonosok, kezelők, gazdálkodók részére. I Növénytani értékek A védett terület mintegy kétharmadát borítják az erdők, így gazdasági jelentőségükön túl meghatározó szerepük van a tájkép kialakításában is. Az erdők nagyobbrészt erdeifenyvesek, bükkösök, tölgyesek. A védett növényfajok száma száz fölött van. Értéküket növeli az a tény, hogy közöttük számos magashegységi faj is előfordul, jó néhány olyan is akad, amelyik Magyarországon kizárólag itt él. A mészkerülő erdeifenyvesekben jellemző fajok a máshol ritkaságnak számító korpafüvek, páfrányok, megtalálható valamennyi körtike fajunk, a fekete áfonya, a henyeboroszlán, 9

10 feltűnik a csarab. A tájképet jellegzetessé teszi a lucfenyő megjelenése. A bükkösökben és gyertános-tölgyesekben él az egzotikusan szép kakasmandikó és az erdei ciklámen. A nemzeti parkban több helyen találhatók tőzegmohás lápok, mohaszintjükben mintegy 16 tőzegmohafaj, a kereklevelű harmatfű, a tőzegeper, a vidrafű fordul elő. A láprétek ritka, mutatós virága a nedvességkedvelő buglyos szegfű, a sárgaliliom, a csillagos nárcisz, a szibériai nőszirom és a kornis tárnics és számos hazai orchideánk. A magashegységi jellegű kaszálórétek rendkívül fajgazdagok és különleges természeti értéket jelentenek. Tömeges a szőrfű, a szártalan kankalin, az agárkosbor, a réti kakukkszegfű, az enyvesszegfű, a terebélyes harangvirág, a szártalan bábakalács, az őszi fűzértekercs. Változatos a rétek gombavilága, melyek közül kiemelkedő a ritka nedűgomba fajok jelenléte. I Állattani értékek A kiterjedt fenyőelegyes lomberdők és fenyvesek, a kaszálók, láprétek, patakvölgyek és a vizes élőhelyek láncai gazdag állatvilágnak adnak otthont. A gerinctelen állatok közül elsősorban a lepkéket és a szitakötőket emelhetjük ki, közülük több a nemzetközi védelem alatt álló faj. Rendkívül értékes a táj gerinces faunája. Tizenkét békafaj és mind a három hazai farkos kétéltű faj egyedeivel találkozhatunk, melyek védettek. Jellemző a hegyvidéki elterjedésű sárgahasú unka. A lucfenyvesek ritka fészkelő madarai a királykák, a süvöltő, és a keresztcsőrű. Az fenyvesek jellegzetes faja a fenyvescinege és a búbos cinege. Az 1960-as évek elejéig fészkelt a siketfajd. Az Őrség legféltettebb és legritkább fokozottan védett madara a háborítatlan, zárt erdők belsejében költő fekete gólya, a települések jellegzetes fészkelő madara, a fehér gólya. A nemzeti park egyetlen fokozottan védett emlőse a vidra. Kis számban borz is előfordul. A vaddisznó, az őz általánosan elterjedt. Szép és értékes a terület gímszarvas állománya. I.3. Településszerkezet Az Őrségre különleges településszerkezet, az úgynevezett szeres" településszerkezet a jellemző, amely az országban csak itt található meg. A szerek, egymástól távol levő, elsősorban dombtetőkön megépült épületcsoportokat jelentenek, a házcsoportokat mezők, rétek, erdők választják el egymástól. 10

11 Kialakulásának történelmi okai vannak. A határ védelmére a XI. században őrállókat telepítettek le, akik szolgálatuk fejében nemesi kiváltságokat kaptak és közvetlenül a király alá tartoztak. A szerek ezekből a hajdani őrszállásokból alakultak ki és egy településen a szerek összességét kell érteni, pl. Őriszentpéter és Szalafő 7-7 szerből, Ispánk és Kisrákos 2-2 szerből áll. A szeres településszerkezetből következik, hogy a községekhez nagyon sok belterületi út tartozik, amelyeknek a fenntartása nagyon komoly terhet jelent az önkormányzatoknak. I.4. Közigazgatás A 22 településen 9 jegyzőség található, ebből 7 körjegyzőség. A túlzott tagoltságnak oka az, hogy a rendszerváltás után az egykori társközségek minden szinten önállósodni akartak, sokszor érzelmi alapon hozták meg döntéseiket, ezért több kisebb falunak is önálló jegyzősége van. 11

12 II. Humán erőforrások II.1. Demográfiai helyzet és folyamatok A kistérség lakónépessége a év végi adatok szerint 7313 fő, ami 8,1%-os csökkenés az évi állapothoz képest. Ez a megyei, a regionális és az országos átlagnál is több mint kétszer rosszabb érték. Különösen kedvezőtlen képet mutat annak fényében, hogy a folyamat negatív irányú. 2. sz. táblázat. Terület, népesség, vándorlási különbözet Település Terület Lakónépesség Élve születés Halálozás Vándorlási km2 az év elején különbözet (fő) Bajánsenye 21, Felsőjánosfa 3, Felsőmarác 17, Hegyhátszentjakab 9, Hegyhátszentmárton 12, Ispánk 6, Ivánc 17, Kercaszomor 12, Kerkáskápolna 9, Kisrákos 11, Kondorfa 21, Magyarszombatfa 15, Nagyrákos 16, Őrimagyarosd 12, Őriszentpéter 33, Pankasz 9, Szaknyér 2, Szalafő 27, Szatta 6, Szőce 18, Velemér 9, Viszák 10, Őrség összesen 305, Forrás: KSH 12

13 Jól látható, hogy a évben a természetes fogyást (az élve születések és a halálozások különbsége) a pozitív vándorlási különbözet nem képes ellensúlyozni. A 22 településből csak három (Felsőjánosfa, Pankasz és Szalafő) esetén előzi meg az élve születések száma a halálozási adatokat. A vándorlási különbözet nyolc településen negatív előjelű, háromnál nem változott és tizenegy településen hoz többletet. 3. sz. táblázat. Népesség, népmozgalom Térség Lakónépesség az év elején fő változása 1990 év végéhez (%) Városok népessége (%) Települések átlagos népessége Népsűrűség (fő/km2) A 120 fő/km2- nél nagyobb népsűrűségű településeken lakók aránya Őriszentpéteri Kistérség , Vas megye ,3 56, ,4 Nyugat-Dunántúl , Magyarország ,5* 2627* 108 *: Budapest nélkül Forrás: KSH A kistérségnek nincsen városa, legnagyobb lélekszámú települése a kistérség központjának számító Őriszentpéter 1299 lakossal a évi adatok szerint. A települések átlagos népessége és népsűrűsége a megyei átlag egynegyed része körül mozog. Rendkívül magas a 60 évesnél idősebb népesség aránya az állandó népességen belül, ami kihatással van a halálozási statisztikák kedvezőtlen alakulására is. Az élve születések arányszámai a régióban kicsiny eltéréseket mutatnak csak egymástól, ellenben az 1000 főre vetített halálozási arányszám másfélszerese az egymástól kicsiny szórást mutató térségi átlagoknak. A két érték összevetéséből származó természetes szaporodási ill. fogyási mutató ennek megfelelően a megyei és országos átlaghoz viszonyítva erősebb népességbeli csökkenést jelez. A vándorlási különbözet a térségi adatokhoz viszonyított kiugró értéke (8,1 fő/ 1000 lakos, ami a térségi átlag több mint ötszöröse) ellenére is a népesség fogyása állapítható meg a kistérségben. Egyébként a vándorlási különbözet mutatója 10 éves viszonylatban még mindig negatív értékű (-2,1), amely érték megyei szinten már pozitívra fordult. 13

14 4. sz. táblázat. Élve születés, halálozás, vándorlási különbözet Térség Élve születés Halálozás Vándorlási különbözet 1000 lakosra Vándorlási különbözet évi átlaga A 60 évesnél idősebb népesség aránya az állandó népességből (%) Őriszentpéteri Kistérség 8,6 20 8,1-2,1 27,1 Vas megye 8,5 13,8 1,4 0,4 20,0 Nyugat-Dunántúl 8,6 13,1 1,5 19,7 Magyarország 9,7 13, ,6 Forrás: KSH Még szembetűnőbb az elkeserítő kép a térségi és az országos adatokhoz viszonyítva az öregedési indexet vizsgálva. Az országos érték közel kétszeresét adó kistérségi arányszám azt mutatja, hogy éven aluli lakosra több mint másfélszer annyi (157%) 65 éven felüli időskorú jut. Ez az arány még sokkal rosszabb, ha a térség egyetlen 100% alatti értékű települését, Őriszentpétert kihagyjuk a kalkulációból. Ekkor 179%-os!!! kistérségi öregedési indexet kapunk. Jellemző, hogy az elképesztően rossz 300%!!! hoz közeli és a feletti érték is előfordul két település, Kondorfa és Velemér esetében. A kedvezőtlen korstruktúra okait kutatva elsősorban az mondható el, hogy a családalapítás előtt álló fiatalok helyi munkalehetőség híján kénytelenek elvándorolni a kistérség településeiről. 5. sz. táblázat. Öregedési index, összehasonlító adatok Megnevezés Őriszentpéteri Kistérség Vas megye Lakónépesség 2000/1990 %-ban 91,9 % 96,7 % 96,8% Népsűrűség (fő/km2) férfira jutó nő Öregedési index* ,6 85,5 *: az Őriszentpéteri Kistérségnél 2001-es adattal számolva Forrás: Vas Megyei Munkaügyi Központ Magyarország 14

15 II.2. Munkaerőpiac II.2.1. Foglalkoztatás Az Őriszentpéteri Kistérségben 2000-ben 420 vállalkozás működött, 99 társas és 321 egyéni formában. Ez a vállalkozásszám a megyei működő vállalkozások 2,2 %-ának felel meg, társas vállalkozások esetén 1,6 %, egyéni vállalkozások esetén pedig 2,49 % ez az arány. Mindez alatta marad a lakónépesség szerinti 2,75 %-os részesedésnek. A helyi gazdaság léte és működése döntő mértékben befolyásolja a kistérség településeinek gazdasági helyzetét. Az önkormányzatok ugyanis egyre inkább saját erőre, saját forrásokra kénytelenek támaszkodni költségvetésükben, ezért azoknak a helyi önkormányzatoknak a gazdálkodása lehet stabil, amelyek jelentős helyi adóbevételekhez juthatnak. Ebben a szerencsésebb helyzetben csak kevés őrségi önkormányzat van, a törpefalvak többségében az önkormányzati bevételek nem fedezik a kiadásokat. A kistérségben működő társas és egyéni vállalkozások száma nagyjából a megyei arányokat tükrözi, valamivel több mint háromszor annyi egyéni vállalkozás működik. Az 1 km2-re jutó vállalkozások alacsony száma mely hatodrésze a megyei átlagnak főként a kistérség térszerkezetével és alacsony népsűrűségével magyarázható a meglévő természeti és gazdasági adottságok mellett. A működő vállalkozások 1000 lakosra vetített számát nézve már jóval kisebb a lemaradás, amire viszont a kistérség alacsony népességszáma a magyarázat, tehát az összkép nem túl jó. A munkahely problémákra részben megoldást jelent az ingázás. A 22 őrségi településből 20 inga-vándorforgalmi helyzetére a nettó elingázás jellemző. (Forrás: Volter Edina: Az Őriszentpéteri Kistérség helyzete az ezredfordulón.) Az ingázás részben a kistérség határain belül (Őriszentpéter, Hegyhátszentjakab, Pankasz, Ivánc irányába), részben pedig a kistérség határait átlépve bonyolódik le. A munkaerő ingázás intenzitása egyébként a rendszerváltás utáni időszakban az Őrségből kifelé erősödött és még szerteágazóbbá vált. Az ingázás külső céltelepülései: Szentgotthárd, Körmend, Szombathely, Zalaegerszeg, Zalalövő és Csesztreg. Cégek vonatkozásában a legfontosabb ingázási célpontok: Opel Magyarország Járműgyártó Kft. (Szentgotthárd); Flextronics International Kft. (Zalaegerszeg); Olip Hungary Cipőgyártó és Kereskedelmi Kft. (Körmend); Marc Shoe Corporation Hungary Cipőgyártó Kft. 15

16 (Körmend); ADA Hungária Bútorgyár Kft. (Körmend) és Femat Hungária Gép- és Acélszerkezetgyártó Kft. (Csesztreg). A társas vállalkozások tevékenységi körét tekintve a megyei viszonyokhoz képest ahol inkább a tercier szektor dominanciája érvényesül kistérségünkben inkább a másik két szektorban tevékenykedő vállalkozások fölénye tapasztalható. Az egyéni vállalkozások esetén hasonló jelenség figyelhető meg. Mindez nem jelenti azt, hogy a kistérség erős iparral rendelkezik, a számadatok inkább a kistérségi adottságokat (mezőgazdasági jelleg) és a szolgáltató szektor fejletlenebb állapotát jelzik. A foglalkoztatotti létszám esetén arányait tekintve a megyei adatokhoz igazodó helyzet figyelhető meg azzal az eltéréssel, hogy az Őrségben nincs 250 főnél többet foglalkoztató nagyvállalkozás. Az es kategóriában is mindössze két vállalkozás található. 6. sz. táblázat Működő vállalkozások, társas vállalkozások Térség Összesen Működő vállalkozás 1 km2-re 1000 lakosra Társas vállalkozások száma Mzg, erdőgazd., halászat Ipar, építőipar Tevékenységük Kereskedelem, javítás Vendéglátás és fogadás Gazd. szolg., ingatlan ügyletek Őriszentpéteri Kistérség Vas megye Forrás: KSH 7. sz táblázat Működő társas vállalkozások Térség Társas vállalkozások száma 0 és ismeretlen Ebből főt foglalkoztató 250 és több Őriszentpéteri Kistérség Vas megye Forrás: KSH 16

17 8. sz. táblázat. Működő egyéni vállalkozások Térség Egyéni vállalkozások száma 0 és ismeretlen 1-9 főt foglalkoztató Ebből ipar, építőipar kereskedelem, javítás gazd. szolg., ingatlan ügyletek Őriszentpéteri Kistérség Vas megye Forrás: KSH A mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás a térség foglalkoztatásában a rendszerváltást megelőző évtizedekben meghatározó szerepet töltött be. Az január 1-ei állapotok szerint a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás aktív keresőinek aránya az összes aktív kereső körében 39,2 % (a megyei átlag több, mint kétszerese), míg az ipar esetén 29,4%, a szolgáltatások esetén pedig 31,4%. 9. sz. táblázat. Foglalkoztatási szerkezet január 1. Térség A mezőgazdaság és erdőgazdálkodás Az ipar és építőipar A szolgáltatások aktív keresőinek aránya az összes aktív keresőből, %. Őriszentpéteri Kistérség 39,2 29,4 31,4 Vas megye 18,4 36,3 45,3 Forrás: KSH A foglalkoztatási szerkezet mely az egyes gazdasági ágazatokban foglalkoztatottak számát mutatja az évek során jelentősen átalakult a mezőgazdasági szektor visszafejlődésének következményeként. Mára a feldolgozóipar került túlsúlyba annak ellenére, hogy magában a feldolgozóipari szektorban csak kisebb létszámbeli ingadozások voltak tapasztalhatók. A kereskedelemben a vizsgált években szintén nem következett be számottevő változás. A mezőgazdaság mélyrepülése a kistérségben az elaprózott tulajdonszerkezetnek, a tőkehiánynak és a rossz minőségű termőföldeknek egyaránt köszönhető. 17

18 1. sz. grafikon. A foglalkoztatottak számának változása az őrségi munkáltatóknál. 800 fő II. 92.év VIII. II. VIII. II. 93.év 94.év VIII. II. VIII. II. 96.év VIII. II. VIII. II. 97.év 98.év VIII. II. 99.év Kereskedelem Mezőgazdaság Feldolgozóipar Forrás: Az Őrségi Kistérség vidékfejlesztési stratégiája és operatív programja, Helyzetfeltárás II.2.2. Munkanélküliség A Nyugat-dunántúli régió munkaerőpiaci szempontból az ország egyik legkedvezőbb területe, az egyes kistérségeket azonban gazdasági adottságaiktól függően eltérő mértékben sújtja a munkanélküliség. Ebből a szempontból az Őriszentpéteri Kistérség nincs túl szerencsés helyzetben. A beruházók a szigorúbb természetvédelmi szabályok, a hiányos kiépítettségű infrastruktúra (közművek kiépítetlensége, úthálózat rossz állapota) miatt évek óta elkerülik a térséget, így nem létesülnek új munkahelyek a keresleti oldal bővülésével párhuzamosan. Míg az 1993-tól 1998-ig tartó időszakban a régió valamennyi kistérségében 16-61%-kal csökkent a munkanélküliek száma, addig esetünkben növekedés volt tapasztalható. Az ellenkező irányú tendenciának az volt az oka, hogy valamennyi kistérségben főként a térségközpontokban, így Szentgotthárdon, Körmenden, Sárváron és Mosonmagyaróváron számottevő ipari 18

19 kapacitásbővítés történt, Őriszentpéter pedig csak kevés munkahelyet kínáló, hátrányos közlekedési kapcsolatokkal bíró, fejletlen iparú, nagyközségi státuszú, természetvédelmi oltalom alatt álló település. Az közötti időszakban a munkanélküliségi ráta már kistérségünkben is lassú javulást mutat, de az akut foglalkoztatási gondokat továbbra is jelzi, hogy a tartósan munkanélküliek aránya csak kisebb mértékben csökkent. 10. sz. táblázat. Munkanélküliségi adatok Térség A tartósan A A tartósan A szellemi foglalkozásúak munkanélküliek aránya munkanélküliek munkanélküliek aránya a munkanélküliek a munkanélküliek aránya, % aránya, % körében, % körében, % Őriszentpéteri Kistérség 6,8 4,2 3 45,6 44,4 12,3 9,5 Vas megye 3,6 3 1,5 52,7 41,9 17,6 17,9 Forrás: KSH A legfrissebb adatok szerint a kistérségi munkanélküliségi ráta az országos átlagnál alig valamivel magasabb és a megyei adatokhoz képest is egy szerényebb mértékben javult az arány. Itt már megmutatkozik a térségben indult beruházások jótékony hatása. Az 1999 közepétől 2001 májusáig tartó szlovén-magyar vasútvonal építkezési munkálatai felszívták a munkanélküliség egy részét, és a munkavállalóknak a más jelentősebb beruházásokban is részt vállaló alvállalkozókkal kialakított kapcsolatai, munkaviszonyai biztosították azt is, hogy ez a folyamat ne csak átmeneti legyen. 11. sz. táblázat. Regisztrált munkanélküliek száma állandó lakóhelyük szerint Település Regisztrált munkanélküliek 180 napnál hosszabb ideje regisztráltak Járadékra jogosultak Jövedelempótló támogatásban részesülők Rendszeres szoc. segélyben részesülők Munkavállalási korú Területi mutató (%) * Relatív mutató (%) ** Őriszentpéter ,27 0,42 Ivánc ,41 0,45 Hegyhátszentmárton ,03 0,56 Felsőjánosfa ,15 0,59 Szatta ,28 0,61 Felsőmarác ,7 0,69 Kondorfa ,9 0,72 Ispánk ,74 19

20 Kercaszomor ,59 1,04 Bajánsenye ,68 1,06 Őrimagyarósd ,04 1,12 Velemér ,52 1,21 Viszák ,11 1,32 Hegyhátszentjakab ,73 1,44 Szaknyér ,11 1,51 Nagyrákos ,29 1,54 Szalafő ,09 1,69 Szőce ,09 1,69 Magyarszombatfa ,6 1,78 Kisrákos ,22 1,9 Kerkáskápolna ,23 Pankasz ,31 2,47 ÖSSZESEN: ,58 1,04 VAS MEGYE: ,53 0,66 *: a regisztrált munkanélküliek a munkavállalói korú népesség százalékában ** : a területi mutatónak az országos átlaghoz viszonyított aránya Forrás: Vas Megyei Munkaügyi Központ Látható, hogy a kistérségen belül nem egységes a helyzet. Korábban a belső Őrség (Zala megyével határos települések) küzdött a legnagyobb munkanélküliséggel, de a közeli zala megyei Csesztregen történt munkahelyteremtések javították az őrségi munkaügyi helyzetet is, majd a Magyarszombatfai Kerámiagyár tulajdonosi körének folytonos cserélődése, majd a gyár megszűnése megint sokat rontott a helyzeten. Általában jobb pozíciójúak a térség északi határán lévő települések, amelyek a 8.sz. számú főút közelsége miatt könnyen elérik a két ipari centrumot, Körmendet és Szentgotthárdot. A legrosszabb helyzetben Pankasz van, mert viszonylag nagy számú képzetlen cigány munkaerővel rendelkezik, akik korábban a helyi téglagyárban találtak munkát. A téglagyár megszűnésével ők már nehezen találnak újból munkát. A kedvezőtlen munkanélküliségi adatoknak megfelelően relatíve magasabb a különböző ellátási formákban, juttatásokban részesülők aránya is a megyei átlaghoz képest. 12. sz. táblázat. Szociális ellátás Térség Munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesültek Önkormányzatok által nyújtott támogatások esetei 1000 lakosra, évi átlag Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők Idősek klubja férőhelyeinek száma éves és idősebb lakosra Őriszentpéteri Kistérség Vas megye Forrás: KSH 20

21 Összefoglalva megállapítható, hogy az Őriszentpéteri Kistérségre az emberi erőforrások terén fokozott mértékben jellemzőek az országban megfigyelhető negatív tendenciák. Az elöregedés, elvándorlás következtében csökken a lakónépesség. A munkanélküliség meghaladja a megyei és a regionális átlagot. A munkahelyek száma kevés a kistérségben, a munkanélküliség viszonylag kezelhető szintje az ingázás révén a szomszédos kistérségekbe történő munkavállalás révén alakult ki. Az elvándorlás és a hiányos oktatási lehetőségek következtében kevés a képzett munkaerő, ez kihatással van az itt élők jövedelmére, ami jóval kevesebb a megyei átlagértéknél és egyben a legkisebb is a megyében. 13. sz. táblázat. Jövedelmi viszonyok Térség Személyi jövedelemadót fizetők 1000 lakosra Személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem egy állandó lakosra, Ft Személyi jövedelemadó Őriszentpéteri Kistérség Vas megye Forrás: KSH 21

22 III. Gazdaság A térség nyugati határ menti fekvése a rendszerváltás előtti évtizedekben máig tartó behozhatatlan hátrányt jelentett, mert a térséget politikai megfontolások alapján nem fejlesztették. Az infrastruktúra elmaradott, hiányos és rosszminőségű az úthálózat, megoldatlan a szennyvízkezelés, elavult az energiaellátás. A térséget északon a 8 sz. (E66 jelű), keleten pedig a 86 sz. (E65 jelű) országos főközlekedési út érinti. Az Őrség ásványkincsekben szegény terület. A hasznosításkor minden esetben figyelemmel kell lenni arra, hogy a térség teljes egészében Nemzeti Park. Ásványi, közvetlenül felhasználható nyersanyagok: - folyami kavics (betonozáshoz- Rába) - vörös kavics (útépítés) -agyag (téglagyári alapanyag- Pankasz, fazekasok- Magyarszombatfa, Velemér) Szénhidrogének: - földgáz Az Őrségben folytatott kutatófúrások nyomán 1998-ban 10 termelő földgázkút épült ki, melyek igen jó minőségű gázt adnak. A térségben nem felhasználható az itt feltárt gázkincs, a jó minőségű kitermelt szénhidrogént vezetéken a zalai finomítókba szállítják. A hagyományos gazdálkodás A térség területe mezőgazdasági szempontból hazánk legszegényebb vidékei közé tartozik. Az agyagos-kavicsos talajú termőföld, a sovány rétek és az ősi gyümölcsfajták jellemzőek gazdálkodására. A XIX. század végéig a szántóterületeket az ősi égetéses irtással nyerték, majd kimerülés után hagyták beerdősülni. A szántókon a bakhátas" művelés vált általánossá. Előnye, hogy a felesleges csapadékvizet a bakhátak közötti barázdák elvezetik. A terület magánerdeinek kezelésére a kisparaszti szálaló erdőgazdálkodás a jellemző, még ma is. A kézművesség közül feltétlenül említést érdemel a fazekasság, jelentős az asztalosmesterek, fafaragók, kosárkötők, kópickötők száma. A parasztgazdaságok teljes 22

23 önellátásra törekedtek, így méhészettel is foglalkoztak. A megtermett gyümölcsöt aszalással tartósították. Hagyományai vannak az olajütésnek, mely során értékes tökmagolajat nyernek. Az erdőben termett gombát (vargánya) nagy mennyiségben gyűjtötték és szárították, majd piacon értékesítették, kiegészítve a gazdaság szűkös bevételeit. III.1. Szolgáltató szektor III.1.1. Kereskedelem Abban, hogy a térség népességének élelmiszer-árucikkekkel történő ellátása megoldott legyen, jelentős szerepet vállal az 1975-ben létrehozott, Pankasz központú Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet (ÁFÉSZ). A szövetkezet a kistérség számos településén üzemeltet vegyesboltot (kisegítve az önkormányzatokat az alap ellátási funkciók normális működésében sokszor kisebb-nagyobb veszteségeket is bevállalva), Pankaszon és Őriszentpéteren a kistérség két iparcikk boltját, valamint az Őriszentpéteri TÜZÉP telepet. Az Őrségi ÁFÉSZ egyben a kistérség második legtöbb munkaerőt ( fő létszámkategória) foglalkoztató gazdasági társasága, melynek léte azonban több tényező együttes hatására veszélybe kerülhet: - méretgazdaságossági problémák miatt a boltok fenntartása magas fajlagos költségekkel jár, ami jelentkezik a termékek árszintjében is. - Kiskereskedelmi üzlethálózatok egységeinek megjelenése a forgalmasabb településeken, amelyek sokkal versenyképesebb árakat kínálhatnak. (pl ben felépül Őriszentpéteren a FEZO Áruház). Az ÁFÉSZ jelentős bevételektől esik el, tulajdonképpen azoktól a bevételektől, amelyek életben tartották az egész láncolatot. A kistérség kereskedelmi ellátottságát szemlélteti a következő táblázat. A kereskedelmi üzletek 1000 lakosra jutó száma csak a megyei átlag kétharmada, egyben a legkisebb a 9 Vas megyei kistérség közül. Hiányoznak, vagy csak kis számban képviseltetik magukat a különböző szaküzletek, néhol az alap ellátás (kenyér, tej) megoldása is problámát jelent. Mindez méretgazdaságossági problémákra vezethető vissza, amely a települések rendkívül alacsony lélekszámából adódik. 23

24 14. sz. táblázat. Kereskedelem Térség Kisker. üzlet Élelmiszer jellegű és áruház Ruházati szaküzlet Vasárú-, festék-, üveg szaküzlet Elektromos háztartási cikkek szaküzlete Kisker üzlet / 1000 lakos Őriszentpéteri Kistérség Vas megye Forrás: KSH A kereskedelmi ellátottság természetesen rányomja bélyegét a kialakult vásárlási szokásokra is. Ennek megfelelően az állapítható meg, hogy a lakosság a mindennapi élelmiszer szükségletét ugyan a településen vásárolja meg, de a tartós élelmiszereket már Őriszentpéter mellett mindinkább a környező városok (Körmend, Szentgotthárd, Lenti, Zalaegerszeg, ill. Szombathely) nagyobb választékot és alacsonyabb árakat kínáló kereskedelmi üzleteiben szerzi be. Az iparcikkek vásárlása esetén hasonló jelenség figyelhető meg, általában csak azokat a termékeket vásárolják helyben, melyek felhasználása nem várhat a következő városba utazás alkalmáig. 24

25 III.1.2. Turizmus A helyi gazdaság fejlődésének stabil alapot szolgáltathat az Őrség vonzerejét kiaknázó turizmus. Már az 1994-ben kezdődött Phare ICC program ( Természetesen Őrség ) a térség egyik kitörési pontjaként nevezte meg a turizmust. Az Őrségben a turizmus a hatvanas években lendült fel. Ekkor főleg értelmiségiek kezdték felfedezni értékeit. Számos feltáró és értékmegőrzésre irányuló munka vette kezdetét, mely főleg az épített értékekre és a néprajzi örökségre összpontosult (Őriszentpéter, Szalafő, Velemér). Valóban egyedülálló a szeres településforma, a boronaházak, és az Árpád-kori templomok. Ma már az ország egyik legismertebb iskolai kirándulóhelye. A kilencvenes évekig a határ közelsége is akadályozta az idelátogatókat, ezután nőtt meg a létszámuk. Ma, amikor a városi emberek egyre erőteljesebben - fizetőképes keresletként is - igénylik pusztán a nyugalmat, mind inkább nő a jelentősége az Őrségnek és az Őrségben az idegenforgalomnak. A természeti látnivalók iránt érdeklődők is egyre nagyobb számban jönnek, így az ökoturizmus jelenti a térség egyik jövőképét. Ezt minden bizonnyal elősegíti majd az is, hogy az Őrséget március 8-án nemzeti parkká avatták. A nemzeti park feltehetően megtöbbszörözi majd az ide látogató, csendre és nyugalomra vágyó természetszerető turisták számát. Azonban erre a megnövekvő keresletre fel kell készülnie a fogadóbázisnak is. Igényes panziók, falusi szálláshelyek és ízléses vendéglátóegységek kialakítása nagyon fontos lenne. A Harmatfű Természetvédelmi Központ jelenleg az egyetlen nagyobb kapacitású igényes turistaszálló, mely 48 férőhelyével képes elszállásolni egy autóbuszos csoportot is. Sajnos a turistaszállók hiánya erősen visszaveti az ide több napra látogató csoportok számát. Az idelátogató vendégek döntő többsége magyar, főleg fővárosi és vidéki nagyvárosi. Igen jelentős a visszatérő vendégek száma. A külföldiek száma is egyre növekszik, elsősorban osztrák, német, de egyre több francia, holland, svájci és angol is érkezik. A határ közelében igen nagymértékű a szlovének bevásárló turizmusa (Őriszentpéter, Bajánsenye). Az idelátogatók célja, motivációja a következőkből kerül ki: - pihenés; - az Őrség megismerése; - átutazás (Ausztria, Szlovénia, Olaszország felé); - sport (főként kerékpáros-, horgász-, illetve lovasturizmus); - kulturális cél (kézművesség, ünnepek, rendezvények). 25

26 A kistérségben a turizmus 3 fő mikroközpont köré csoportosul: - Őriszentpéter és környéke (Szalafő, Pankasz); - Magyarszombatfa-Velemér; - Vadása-tó és környéke. A tartózkodási idő szerint megkülönböztethetünk: - egy napot (iskolai, munkahelyi autóbuszos kirándulók) ; - hétvégét; - hosszabb időt itt töltő vendégeket. Az Őrségben a turizmus ma még erősen szezonális: - IV.-V. előszezon, iskolai kirándulások; - VI.-VIII. főszezon nyári tanszünet, szabadságok; - IX.- X. utószezon iskolai kirándulás, vadászati turizmus. Az ősztől tavaszig terjedő holt idényben csak a hosszabb ünnepekben érezhető a turizmus felpezsdülése (Húsvét, Karácsony, Szilveszter). A terület adottságai lehetőséget adnak arra, hogy ebben az időszakban is fogadjon vendégeket, de ezt elő kell készíteni (pl. iskolai időben erdei iskolai program diákoknak). Jól szervezett rendezvényekkel és marketinggel elérhető a holtidő rövidítése. Télen pl. disznóvágás, Rönkhúzás, Farsang is szerepelhet a turisták programjában. Az aktív szezon meghosszabbítása azért is fontos, mert a terület befogadóképessége véges, és a főszezonban a vendégek számának növelése már a terület nyugalmát zavarná. Az Őrség jövőképében a minőségi és szelíd turizmus szerepel, nem a tömegturizmus. Ezt a nemzeti park léte pedig még jobban megköveteli. IIII Főbb látnivalók Őriszentpéter elsősorban a központi szerepe miatt látogatott. Innen sugárirányban mozogva a táj minden látnivalója elérhető. Helyi látványosság az Árpád-kori templom, alatta középkori téglaégető, néhány kézműves és a helytörténeti kiállítás. A fizetővendéglátás is messze a legkiterjedtebb, ezen kívül panzió, fogadó és étterem is helyben megtalálható. Az Őrségi Vásár június utolsó hétvégéjén embert vonz a községbe. 26

27 A szomszédos Szalafő Szabadtéri Néprajzi Múzeumát (Pityerszer) szinte minden idelátogató ember megnézi. Itt is növekszik a szállásadók köre, sőt kerékpárkölcsönző is létesült. Pankasz szoknyás haranglábáról ismert. A fazekasfalvak (Magyarszombatfa, Velemér) földrajzilag a legelzártabbak voltak, (Vas és Zala megye határán, közvetlenül a volt Jugoszlávia határán) a rossz közlekedés miatt szinte minden fejlődéstől elvágva. A térség egyik legeredetibb része a veleméri Árpád-kori templommal, jelentős szőlőhegyekkel. A fazekasok száma nagy, sok látogató vásárol helyben, de jelentős a távoli kereskedők felé történő értékesítés is. A vendégfogadás még kis mértékű, de fejlődik. A közelmúltban Magyarszombatfán bilaterális határátkelő nyílt, ez is lehetőség a kétoldalú együttműködés bővítésére. A Vadása- tó az ide látogató turisták egyik legismertebb turisztikai célpontja. Őriszentpéter mellett Hegyhátszentjakab rendelkezik a legfejlettebb szállásadó hálózattal, még a közeli községek is részesednek a vendégforgalomból. A Vadása-tó kifejezetten tömegturisztikai célpont, több étteremmel, panzióval és külön üdülőteleppel. A 35 stéggel nemrég kialakított Vadása II. tó a horgászturizmus egyik paradicsoma lehet. III Szálláshelyek Az egyre növekvő kereslet hatására folyamatosan bővülnek a térségben a szálláshelyek. A nyári időszakban sok diákcsoport igényel szállást. Erre szakosodott táborok létesültek, részben eredendően (Ispánki Ifjúsági Tábor), de többet utólag alakítottak ki (pl. használaton kívüli gazdasági épületből Szőcén kettőt is). Itt a nagy létszámot alacsony komfortú szálláshelyeken helyezik el. Több önkormányzati és egyházi épületet is nyári tábori szállás céljára használnak (Őrimagyarósd, Szalafő). Egyetlen jó minőségűnek mondható turistaszállás üzemel, a Harmatfű Természetvédelmi Központ Őriszentpéteren. Jelenleg csak egy-két minősített szálláshely van a térségben, és a falusi turizmussal foglalkozó szervezetekkel is csak kevesen tartanak kapcsolatot. A keresleti piac miatt ma még így is működik, de ha túlkínálat lesz szálláshelyekből, és az igényes vendégek kerülnek túlsúlyba, akkor a minősített szálláshelyeket részesítik előnyben. 27

28 15. sz. táblázat. Idegenforgalom Térség Vendéglátóhely Étterem, cukrászda Ebből Kereskedelmi szálláshely Magánszálláshely bár, borozó férőhely férőhely vendég éjszaka férőhely férőhely vendég éjszaka 1000 lakosra 1000 lakosra Őriszentpéteri Kistérség Vas megye Forrás: KSH. A kistérségben a férőhelyek lakosokhoz viszonyított aránya rendkívül kedvező képet mutat, kereskedelmi szálláshelyek esetén kétszerese, magánszálláshelyek esetén pedig háromszorosa a megyei átlagnak. A szálláshelyek kihasználtságát mutató vendégéjszakák számát tekintve már nem ennyire kedvező a kép. A magánszálláshelyek esetén az 1000 lakosra vetített vendégéjszakák száma alig haladja meg a megyei átlagot, kereskedelmis szálláshelyek esetén pedig annak csak mintegy kétharmad része. III Vendéglátás A térség éttermi hálózatát is meghatározza az időszakos vendégforgalom, állandó éttermek a következő községekben működnek: Őriszentpéter (2) Bajánsenye (3) Hegyhátszentjakab (2) Nagyrákos (1) Kondorfa (1) Magyarszombatfa (1) Időszakosan üzemel Őrimagyarósdon és Hegyhátszentjakabon, a Vadása-tó partján több étterem, motel. Az éttermek színvonalát ma még zömében a keresleti piac határozza meg. Az ételek minősége és az adagok mennyisége általában jó. A felszolgálás színvonala, a berendezés, a tisztaság és az étlapok minősége is sokat javult az elmúlt években. A kondorfai Vadkörte fogadó megnyílásával igazi őrségi, tájjellegűen megépített és berendezett étterem díszíti a 28

29 palettát. A színvonalasabb vendéglőkben jelentős a külföldi vendégek (szlovének, osztrákok) száma. Jelentős probléma a tábort szervezők számára a nagy létszámú csoportok helybeni étkeztetése. Az étteremmel nem rendelkező falvakban vagy bejárnak, vagy saját maguknak kell megoldani a főzést. III Őrségi rendezvények Számos színvonalas rendezvény várja az ide látogatókat, melyek közül 2002-ben a legjelentősebbek: Őrség túrakerékpáros hétvége (2002. május ) Virágzás Napjai (2002. május ) Őrségi Vásár (2002. június ) Nemzetközi Fazekastalálkozó (2002. július ) Völgyhídi Vásár (2002. július ) A Legbátrabb Falu Napja (2002. augusztus ) Nemzetközi zenei hét (2002. július ) 10. Kulturális és Lovasnapok (2002. augusztus ) Irány az Írség Ír Kulturális Tábor (2002. augusztus ) Hétrétország - a szerek és porták fesztiválja (2002. augusztus ) Természetesen Őrség Biogazdálkodási és Ökoturisztikai Szakkiállítás és Vásár (2002. október 4-6.) III Turisztikai marketing Az elmúlt időszakban jelentős fejlődést produkált a térséget népszerűsítő marketing munka is. Az Őrségi rendezvényeket prezentáló rendezvénynaptárt adott ki a Natúrpark Térségfejlesztési Kht. A MÁV és az Őrségi Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása támogatásával. A példányban kiadott rendezvénynaptár az Utazás Kiállításon, illetve az ország összes Tourinform Irodájában elérhető lesz. A Natúrpark Kht. elindította az ŐrségNET programot, amely a Nyugat- Dunántúli Regionális Tanács és az Informatikai Kormánybiztosság támogatásával márciusára a térség adatbázis portáljává fejlődött. A program számos turisztikai elemet tartalmaz. További 29

30 fejlesztése révén a térség rövidesen kapcsolódni tud a nemzetközi e-turizmushoz is. Az elérhetőség A térségi rendezvények továbbra is erős marketing értékkel bírnak. Az Őrségi Vásár, a különböző teleházas programok (Virágzás Napjai, Ír kulturális Tábor stb.) és egyéb helyi rendezvények mellett helyet kap a 2002-es programban egy az ökoturizmussal foglalkozó konferencia is ben Természetesen, Őrség címmel kétnapos Biogazdálkodási és Építészetbiológiai Szakkiállítást és Vásárt rendezett a Natúrpark Térségfejlesztési Kht az Agrármarketing Centrum támogatásával. Az idei évben pedig a kiállítás, konferencia és vásár keretében a biogazdálkodás mellett az ökoturizmussal ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A kialakuló Nemzeti Park imázsnövelő ereje, a térséghez kapcsolódó Vendvidék jellegzetességeinek jobb kihasználása, a meglévő szlovén és osztrák kapcsolatrendszer céltudatos fejlesztése lehetnek a jövő fő fejlesztési irányai. Ehhez jó keretet biztosít a Hármashatár Natúrpark (Őrség-Raab-Goricko), amely az EU integrációs fejlesztések bázisprogramja. 30

31 III.2. Ipar A Nyugat-Dunántúli Régióban meghatározó jelentőségű az ipar szerepe. Vas megyében a közepes és nagy cégek tevékenysége a meghatározó. A megye ipari termelésének csaknem teljes egészét a feldolgozóipar adja, ezen belül a gépipar kb. kétharmados arányt képvisel. A gépipar elsősorban közúti jármű és járműalkatrész-, műszer- továbbá iroda- és számítógépgyártás területén fejlődik dinamikusan. Jelentős a hagyományosan meglévő textilipar és megtalálható a vegyipar. A külföldi tőke elsősorban a megye kedvező adottságú területeire áramlott. Az Őriszentpéteri Kistérség a fent leírt folyamatból teljesen kimaradt, hiszen sem infrastruktúra, sem humán erőforrás oldalról nem rendelkezik megfelelő kapacitással, ezen kívül természetesen a szigorú természetvédelmi előírások sem vonzóak. Az Őrségben egyetlen nagyvállalat, a MOL RT képviselteti magát gázkitermelés révén, azonban a feldolgozás nem itt történik. A kistérségben található csekély számú kisüzem a hagyományosan megtalálható textil és fafeldolgozó ipar területén működik. A kistérség legjelentősebb, külföldi érdekeltségű vállalkozása az MSC Hungary Kft., az Őriszentpéteri cipőgyár működtetője. A szombathelyi Sabaria Cipőgyár őriszentpéteri gyárrészlege 1970-ben jött létre 70 fővel. A cipőfelsőrészeket előállító gyár tulajdonosi szerkezetében 1990-ben változás következik be. Megalakul a Sabroy Kft., melynek résztulajdonosa lesz a svájci MSC Holding Marc cég, amely egy év rendkívül sikeres működés után kivásárolja a Sabaria résztulajdonát. A mára már több mint tíz éve 100%-os svájci tulajdonban lévő gyár a térség legnagyobb foglalkoztatója, így munkahelyteremtő szerepe ma is nélkülözhetetlen a kistérségben. Hegyhátszentjakabon a FIKSZ Kft. építőipari és könnyűipari tevékenységi köre biztosít munkalehetőséget a helyi és a szomszédos települések lakosságának től varrodát is üzemeltetnek, amely 30 őrségi munkavállalót foglalkoztat Őriszentpéteren. A térség legrégebbi gyárát a Pankaszi Téglaipari Kft. üzemelteti. A 125 éves múltra visszatekintő, embert foglalkoztató üzem jelenleg éppen szünetelteti működését. A közelmúltban a megyei és regionális tendenciáktól eltérően a meglévő kisüzemek bezárása, visszafejlődése volt tapasztalható. A kistérség élő kézműves hagyományokkal rendelkezik, a kézműiparon belül azonban jelenleg csak a fazekasság fellendülése tapasztalható. 31

32 Az Őrségre tehát nem jellemző a régióban található intenzív ipari fejlődés. Ezt a térség adottságai nem is teszik lehetővé. A meglévő kisüzemek elsősorban a helyi nyersanyagok, a fa és az agyag elsődleges feldolgozását végzik. A jövőben ezen nyersanyagok minőségi tovább feldolgozása jelentheti a fejlesztés irányát. A kézműipar feltámasztásában komoly vidékfejlesztési lehetőség van, hiszen ehhez megfelelő hagyományokkal és adottságokkal rendelkezik a térség. Az ipar számára kedvezőtlen adottságú térség lakói a környező ipari központokban találhatnak munkalehetőséget, ez azonban a bejárási és a képzettségi problémák miatt korlátozott. A 2001 májusában átadott, Magyarországot Szlovéniával összekötő vasútvonal adhat egy kisebb lökést a térség iparának, az azonban leszögezhető, hogy az Őrség sohasem fog az ipari tőkebefektetések első számú célterületévé válni. Ennek ellenére a meglévő adottságokra alapozva lehetőség van kisebb fejlesztésekre az alábbi területeken: - helyi nyersanyagból élelmiszerek és italok gyártása; - fafeldolgozás; - kerámiagyártás; - bútorgyártás; - beszállítói háttéripar fejlesztése. 32

33 III.3. Mezőgazdaság Az Őrségben a szántók átlagos AK értéke 10 alatt van, ezzel a megye és az egész régió leggyengébb adottságú kistérsége. A régión belül megtalálhatóak a fejlett élelmiszeripari nagyüzemek, elsősorban a hús és tejfeldolgozás területén. Az Őrségben saját szükségleten felüli élelmiszer feldolgozással csak néhány háztáji gazdaság foglalkozik. Sajtkészítés, gyümölcslé előállítás és szeszfőzés azok a tevékenységek, amelyek megtalálhatóak a térségben. A jövőben a biogazdálkodás és a megtermelt mezőgazdasági termékek helyben minél magasabb szinten történő feldolgozása jelenthetik a fejlesztések irányait. III.3.1. Történeti áttekintés A történelem folyamán nagybirtokrendszer nem alakult ki az Őrségben, a mezőgazdasági termelés célja a térség önellátása volt. A piacra termelés feltételei csak késve és részben alakultak ki. Az itt élő családok aránylag nagy, átlagosan ha-nyi földterülettel rendelkeztek (a rossz adottságok miatt legalább ennyire volt szükség egy család megélhetéséhez). A birtoknagyság összetételére az volt jellemző, hogy a családi birtok fele erdő, a másik fele szántó és rét. Így az erdő kedvezőtlen időjárási viszonyok esetén a családok tartalékaként mindig biztosította a megélhetést. A föld minősége rendkívül gyenge, átlagosan 10 aranykorona értékű, kötött agyagtalaj. Ezért a szántóföldi növénytermesztés az Őrségben soha nem nyújtott jövedelemtermelő lehetőséget, inkább az állattenyésztés volt a meghatározó, ezen belül is a szarvasmarhatartás. A térség gazdálkodói önmaguk, illetve családjuk önellátására rendezkedtek be elsősorban. A XIX. századtól alakult csak ki szerény értékesítési lehetőség, amely a szarvasmarhára korlátozódott. A második világháborút követően a paraszti családi gazdaságok fellendülését megtörte a politikai hatalom, amely az előbbiekben említett birtoknagyságokból is következik. Az őrségi falvak gazdálkodói közül számos család került kuláklistára, és került a kitelepítés sorsára. A politikai változást követően a kitelepítettek egy része már nem tért vissza. Az őrségi falvakból történő elvándorlás valójában ezzel vette kezdetét a tsz. szervezések időszaka volt. Kezdetben községenként, majd később az egyesítések folytán nagyobb szövetkezeti egységek jöttek létre. 33

34 Az őrségi kistérség községeit (területét) három termelőszövetkezet és kettő szakszövetkezet fedte le: Kerkamenti Mtsz. (Bajánsenye); Őrségi Mtsz. (Őriszentpéter); Kossuth Mtsz., (Csákánydoroszló); Kisrákosi Szakszövetkezet; Szőcei szakszövetkezet. A nagyüzemi termelés pozitív támogatási rendszerrel, a kedvezőtlen termőhelyi adottságok miatt szerény eredményességgel működött. Tevékenységükben az állattenyésztés (szarvasmarha) kapott fő hangsúlyt, de a növénytermesztés piacra történő termelése sem volt elhanyagolható. Elsősorban kalászos növények és kukorica termelése volt a jellemző. A szövetkezetekben is folyt erdőgazdálkodás a tagi tulajdonú erdőterületeken. Ezzel együtt valamennyi szövetkezetben fafeldolgozási tevékenység is, amely csak elsődleges fafeldolgozást jelentett. A két szakszövetkezetnél a fafeldolgozás volt a meghatározó, az elsődleges fafeldolgozás mellett készterméket is állítottak elő, elsősorban temetkezési kellékeket. A szövetkezeti és szakszövetkezeti működés időszakában kellő integrációval működtek a háztáji gazdaságok. Az érintett térség munkaképes lakóinak mintegy 25%-a szövetkezeti munkaviszonyban állt. A rendszerváltást követően a nagyüzemi mezőgazdaság az országos tendenciánál gyorsabb ütemben hullott szét. Ez abból fakad, hogy a gazdaságosság alacsony szintje miatt valamennyi gazdaság tőkehiányos volt. A támogatási rendszer megszűnése a termelést egyértelműen veszteségessé tette. A csődhelyzetbe került szövetkezeti gazdaságok maradék vagyontárgyain elsősorban külföldi tulajdonú gazdasági társaságok indultak ben, kedvező bérleti feltételt biztosítva a földtulajdonosok részére. Ezek a gazdasági társaságok rövid, 2-3 éves tevékenység után szintén csődhelyzetbe kerültek. Jelen időszakban termelési tevékenységük teljesen beszűkült, a szövetkezetektől átvállalt munkaerő-foglalkoztatásnak már nem tudnak teljes mértékben eleget tenni. A mezőgazdaságban foglalkoztatott szakképzett munkaerő nagy része munkanélkülivé vált. Az elmúlt időszakban őstermelői minőségben számos család folytatott, illetve folytat mezőgazdasági termelést 1-2 ha-on, amely csupán a család önellátását szolgálja. Az előzőekben ismertetett helyzet következménye, hogy a szántóterületeknek átlagosan több, mint 50%-a az elmúlt években parlagon hevert. A lakosság folyamatos elöregedésével az önellátásra berendezkedett őstermelői kör tevékenysége tovább szűkül, a vállalkozói csoportba tartozók folyamatos veszteséges tevékenysége pedig a termelés és értékesítés további csökkenését jelzi. Pillanatnyilag 1251 őstermelőt tartanak nyilván az Őrségben. (2002. június hó). 34

35 III.3.2. Mező- és erdőgazdasági termékek feldolgozása. Az őrségi kistérség területén ipari szintű feldolgozás csak kis volumenben alakult ki. Ez összefüggésbe hozható azzal, hogy a térség mezőgazdasági termelése elsősorban a családi önellátást hivatott biztosítani. Az 1960-as évektől kialakult kereskedelmi és feldolgozó vertikum jelentős üzemei távol estek a térségtől, így a munkaerő foglalkoztatásában sem volt jelentős szerepük. A hízómarha a Vas és Zala megyei Húsipari Vállalathoz, a termelt tej elsősorban a Szombathelyi Tejiparhoz, a baromfi a Zalai Baromfiiparhoz került értékesítésre. A megtermelt gabonák értékesítése, illetve tovább feldolgozása a legközelebbi, Körmendi Gabonaforgalmi telepére került. Helyi termékek feldolgozásáról csak a faipar kapcsán beszélhetünk, az exportból visszamaradó ipari fát a szövetkezetekben és szakszövetkezetekben létrehozott kis faipari üzemekben dolgozták fel. Bútor alapanyagot gyártó kis üzemet működtetett a pankaszi ÁFÉSZ. A térségben jelentős erdőterülettel rendelkező Állami Erdőgazdaság egy feldolgozó üzemet működtetett a térségben Pankaszon, ez az 1980-as évek elején bezárásra került. A térségben egyetlen élelmiszergyártó üzem működik, az Őriszentpéteri Pékség, amely a térség kenyérellátását hivatott biztosítani. Ezen kívül a területen négy szeszfőzde található. III.3.3. Növénytermesztés és állattenyésztés A mezőgazdasági nagyüzemek időszakát kivéve, az Őrségben a mezőgazdasági termelés nagyobb hányada a családok önellátását biztosította. Értékesítés lehetősége a múlt század elejétől csupán a hízómarha esetében volt gyakorlat. A növénytermelés területén általában kalászos gabonákat (jelentős volt a rozstermelés, szalmáját zsuppfedésre használták) és kukoricát termeltek gyenge eredménnyel. A térség táplálkozási szokásai alapján szinte minden családi gazdaságban termeltek hajdinát, takarmánytököt, burgonyát. A termelt növények másik része az állatállomány takarmányozását biztosította, mint a burgondi répa, kerekrépa és az aránylag jó szénaértékű rétek. 35

36 A gyümölcstermesztésre az extenzív, hagyományos fajták termesztése a jellemző, piacra termelés nem honosodott meg. Kedvelt és a térségben jól termő gyümölcs a szilva, amiből házilag jó lekvárt főztek és aszalták is. Hagyománya van a szilva és egyéb gyümölcsből a pálinkafőzésnek. Az állattenyésztés meghatározó állata a szarvasmarha, de igavonásra általában a lovat használták. Minden családi gazdaságban tartottak sertést, baromfit, tyúkot, libát. Libát elsősorban a tolláért. Egy-egy juh és kecske is megtalálható volt tól a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás időszakában a növénytermelés struktúráját a kalászos gabona és a kukorica határozta meg. Az állattenyésztésben vezető szerep a szarvasmarhának jutott, de jelentős volt a baromfihízlalás is. A szarvasmarha állomány a szövetkezeti szektorban a tejhasznú Holstein állományból állt, míg a háztáji gazdaságokban a magyartarka fajta tartása volt a jellemző. A szövetkezetek és az integrált háztáji (családi gazdaságok) termékeinek piaci értékesítési rendszere működött. A rendszerváltást követően a térségben létrejött mezőgazdasági vállalkozások termelési lehetőségeit a műszaki fejlesztési lehetőség hiánya és a felvásárló és feldolgozó vertikum szétesése, a piac beszűkülése korlátozta. Így a térség mezőgazdasági tevékenységében, részben kényszerből, ismét a családi önellátás irányába mozdult. Az állatállomány létszáma jelentősen lecsökkent, a szarvasmarha létszám az évinek 1999-ben már csak a 27 %-a, amelynek zöme háztáji gazdaságokban található ben TSZ-szel már egyáltalán nem számolhatunk, a háztáji állomány is tovább csökken. 16. sz. táblázat. A szarvasmarhák száma az Őrségben. Megnevezés Összes szarvm. Ebből tehén Összes szarvm. Ebből tehén Összes Ebből db db szarvm. db tehén TSZ-ek összesen Térség háztáji Összesen Forrás: Falugazdász összeírás 36

37 A mezőgazdasági termelés jelenlegi közgazdasági körülményei (az agrárolló kinyílása, a támogatási szint alacsony összege) csak veszteséges gazdasági eredményt biztosít. A termelés a térségben családi alapon részben őstermelői kategóriában önellátásra korlátozódva folyik. Bio gazdálkodást csak néhány helyi termelő folytat (Őriszentpéteren, Szalafőn, Magyarszombatfán és Kercaszomoron), produktumának nagyobb részét önellátásra és más bio gazdálkodó eltérő termékének elcserélésére fordítja és csak egy kevés rész kerül a piacra. Ispánkon egy Phare-pályázat eredményeként bioplazma üzem létesült, mely természetes alapú talajjavító anyagot gyárt és forgalmaz, egyenlőre nagyon szűk piacon. III.4. Erdőgazdálkodás Az Őrség a megye /28 %/, és az ország /19 %/ egyik legerdősültebb területe, az erdősültség 52%. Ez az érték a századfordulón kb. 25% volt. A klimatikus- és a talajviszonyok miatt az Őrség teljes területén a természetes vegetáció erdő lenne. A potenciális erdőterületet a két évezrede itt lakó ember csökkentette: lakott területek és mezőgazdasági művelésű részek alakultak ki. Az erdő felújuló képessége azonban - főleg a korábban említett klimatikus és talajadottságok miatt - olyan erős, hogy a magára hagyott területeken igen gyorsan fás vegetáció alakul ki. A jelenlegi magas erdősültség is úgy jött létre, hogy a századforduló agrárkonjunktúrája idején az erdőirtások helyén létrehozott szántók és rétek később, a mezőgazdaság válsága idején beerdősültek. Természetesen jelentős a szerepe az elmúlt évtizedek erdőtelepítéseinek is. A spontán beerdősödési folyamatban a pionír jellegű erdeifenyő a legerősebb, ennek következtében ma az erdők 2/3-a erdeifenyves. Az Őrség erdőgazdálkodásának jelentőségét az adja, hogy hazánk területén a szomszédos Vendvidékkel, Hetéssel és Göcsejjel együtt az egyetlen összefüggő, őshonos erdeifenyves erdőtömböt alkotja. A legnagyobb erdőtömbök a kistérségben: Őrimagyarósd-Szőce; Szalafő-Őriszentpéter-Bajánsenye; Kondorfa-Ispánk-Kisrákos- Viszák; Magyarszombatfa (Haricsa). 37

38 III.4.1. Tulajdonviszonyok Az Állami Erdészeti Szolgálat adatai (1998) alapján a kistérség erdeinek 46,6 %-a állami, a többi 53,4% magántulajdonban van. Az állami erdők kezelője a Szombathelyi Erdészeti Részvénytársaság Szentgotthárdi Igazgatósága. A magánerdőket egyéni gazdálkodók és erdőbirtokossági társulások kezelik. Jelentős területen még nem alakult erdőgazdálkodó szervezet. Ennek oka, hogy egy-egy osztatlan közös tulajdonú erdőterületnek sok, akár 100- nál is több tulajdonosa van, melyek nagy része távol lakik. (Az értékes őrségi erdők privatizációjakor igen nagy volt az érdeklődés a térségen kívüliek részéről is.) Emiatt sok a tisztázatlan erdőgazdálkodási tevékenység, a számtalan kis erdőgazdálkodó a hatóságok (ÁESZ, természetvédelem) számára szinte áttekinthetetlen. III.4.2. Fafaj-összetétel Az erdeifenyő részesedése eléri az erdőterület kb. 2/3-át. A fennmaradó rész zömét a kocsányos és kocsánytalan tölgy adja. Jelentős még a bükk és a gyertyán is. A mézgáséger és a lucfenyő kisebb térfoglalású. Az Őrség keleti részén a szárazabb klímájú és homokos talajokon az akác is feltűnik. A patakok mentén égerligeteket találunk. Az új természetvédelmi törvény a tájvédelmi körzetben nem engedi meg a nem őshonos fafajokkal történő erdősítést (még az erdőtelepítést sem!). Ma - a szakmailag meghatározó államerdészetben - az új erdő- és természetvédelmi törvénynek megfelelően elsősorban őshonos lombos fafajokkal történik az erdőfelújítás, a vegyszeres módszereket is a minimálisra igyekszenek csökkenteni. III.4.3. Erdőgazdálkodás A magán erdőgazdálkodókat nehéz összefoglalóan értékelni. Általánosságban az állapítható meg, hogy a magánerdőkben inkább a kis volumenű egészségügyi termelések, gyérítések a jellemzők. A tarvágások is kis kiterjedésűek, vagy a véghasználat módja szálalás. A felújítások színvonala igen változó. 38

39 Összefogottabb értékelés adható az államerdészetről. A Szentgotthárdi Igazgatóság mintegy ha erdőterületen gazdálkodik, ebből a kistérségbe esik 6707 ha állami erdő, vagyis több mint a fele. Az igazgatóság egészére vonatkozó adatokkal jellemezhető a kistérség is. A múltat elemezve a következőket érdemes kiemelni. A hatvanas években a fenyvesítés volt a jellemző. Ekkor kiterjedten alkalmazták a nagy területű tarvágások utáni erdeifenyő magvetést. Sok szántót és rétet is erdeifenyővel telepítettek be (ültetvényszerű erdők). A patak menti hűvös, nedves völgyek jelentős részét lucfenyővel újították fel. A kiöregedett karácsonyfatelepek is növelték a luc arányát. Sok nem termőhelyének megfelelő fafajú erdő keletkezett ekkor, bár gazdasági szempontból előnyökkel kecsegtetett, később erdővédelmi problémák jelentkeztek (kilencvenes évek első fele: tömeges lucfenyő pusztulás). A nyolcvanas években a felduzzadt nagyvad (főleg a szarvas) egyre nagyobb mértékű erdei vadkárt is okozott. A kilencvenes évekre a létszámot erőteljesen csökkentették, de a lombos fafajú erdősítéseket (tölgy makkvetés, ültetés) csak kerítés mögött sikerül felhozni. A hatvanas években sorra alakította ki az erdőgazdaság a parkerdőket (Himfa, Bárkástó, Haricsa). Ma ezek mind felújításra szorulnak. Az Őrségi Tájvédelmi Körzet megalakulásától az új, 1997-től életbelépő természetvédelmi törvényig csak a fokozottan védett erdőkre korlátozódott a természetvédelmi hatóság jogköre. A nyolcvanas évek végére a korábbi iparszerű erdőgazdálkodás, a társadalmi nyomás, az egyre erősödő természetvédelmi törekvések és az erdésztársadalom belső irányváltozása folytán a többcélú és természet közeli gazdálkodás felé mozdult el. Ez a folyamat az új erdőés természetvédelmi törvény megszületésével már visszafordíthatatlanná vált. A védett területen az új szabályok szerint a felújulásra képes erdőben természetes felújítási módszereket kell alkalmazni, a mesterséges felújítás kizárólag őshonos fafajokkal történhet és a tarvágások nem lehetnek 3 ha-nál nagyobbak. A vegyszerek felhasználását természetvédelmi hatósági engedélyhez köti és erősen korlátozza. Az erdőművelés egyre nagyobb probléma a gazdálkodónak, mert az olcsó vegyszeres technológia nem felel meg a természetvédelmi előírásoknak, az élő munka pedig egyre kevesebb (saját dolgozó és vállalkozó egyaránt). A szabad munkaerő ennyi munkabérért és ilyen nehéz munkakörülmények között nem vállalja ezt a munkát. Az Erdészeti Rt. jelenleg már nem folytat fafeldolgozási tevékenységet, 1996-ban az utolsó fagyártmány üzemet is privatizálták, azóta kizárólag alapanyag termeléssel foglalkozik. Jelentős a Szentgotthárdi Igazgatóság exportja is: a papírfát szinte teljes egészében, a bükk - és a tölgy rönk mintegy 20 %-át külföldön értékesítik. 39

40 Az erdőgazdálkodás mellett szólni kell az erdei mellékhaszonvételekről is. Ezek közül a legjelentősebbek: vadgazdálkodás, karácsonyfa kitermelés, zöldgally gyűjtés. Korábbi évtizedekben fontos volt a gyantatermelés is, mára ez teljesen megszűnt. A vadgazdálkodást vadásztársaságok végzik, valamint az Erdészeti Rt. Legfontosabb vadfajok a gímszarvas és vaddisznó, kisebb jelentőségű az őz. Apróvadfajok közül egyedül az erdei szalonkát lehet említeni. Karácsonyfa részben a fiatal lucfenyvesek tisztításaiból kerül ki, de ma már jóval nagyobb a volumene a kifejezetten e célra létesített ültetvényeknek. Jelenleg a közönséges lucfenyő piaca gyenge, erős túltermelés van. A ritkább és értékesebb ezüstfenyő, duglászfenyő, jegenyefenyő és a kaukázusi jegenyefenyő jobban eladható, sőt exportálható. A zöldgally a karácsonyfával szemben nem időszakos, hanem állandó keresletű. Gyűjtése azonban a magánerdőkben sokszor illegálisan történik. Kisebb jelentőséggel bír még a tobozgyűjtés is. Részben a mag miatt, részben díszítőanyagnak szedik. 40

41 IV. Infrastruktúra IV.1. Az épített környezet állapota A gazdag épített örökséggel rendelkező kistérségbe látogatókat gondozott, szép faluképek fogadják köszönhetően annak, hogy a települések lakó- és műemlék jellegű épületei folyamatosan újultak meg a 90-es évektől. Természetesen még sok épület vár rekonstrukcióra és különösen igaz ez az intézményi ingatlanokra. A kistérség belső infrastruktúrája fejletlen, és ez vonatkozik a közlekedési és a közművi ellátottságra egyaránt. A még hiányzó elemek (szennyvízcsatorna- és gázhálózat) kiépítése jelenleg nagy erővel zajlik. A probléma mielőbbi megoldását különösen sürgetővé teszi, hogy a települések természetvédelmi oltalom alatt álló területen vannak. A rendezési tervek sajnos még sok településen nem készültek el, pedig az ügy szintén gyors megoldást kíván. IV.2. Közlekedés IV.2.1. Közúti közlekedés Az Őrség kistérség aprófalvas településszerkezetéből fakadóan a belső úthálózat sűrű, azonban az utak minősége nem teszi lehetővé a növekvő forgalmi igények kielégítését. Különösen fontos lenne a környező ipari- szolgáltatási centrumok gyorsabb és időjárásbiztos megközelíthetősége érdekében a Zalalövővel, Körmenddel és Szentgotthárddal történő összekötő utak megerősítése. Az említett beruházásokkal a Őrség megfelelő közúti összeköttetésbe kerül a Nyugat-Dunántúl egyik K-Ny-i fő ütőerének számító 8.sz. főútvonallal és a 86 sz. főúttal, amely az É-D kapcsolatot jelenti. A kistérségben két határátkelőhely is működik, amelyek útcsatlakozásait a közelmúltban újították fel. A közeli rábafüzesi határátkelő jobb elérhetősége szintén indokolja a Szentgotthárd felé vezető nyomvonal bővítését. IV.2.2. Vasúti közlekedés Az Őrség központját 1980-ig lehetett vasúton megközelíteni, ezután megszűntették a személy és áruforgalmat és hamarosan a síneket is felszedték. A következő fontos dátum az Őrség vasúti közlekedésében április 30., ekkor rakták le a Magyarországot Szlovéniával Zalalövő-Bajánsenye-Hodos-Muraszombat állomásokon keresztül összekötő 41

42 vasútvonal alapkövét. A nemzetközi forgalom május 17-én indulhatott meg rajta. A 19,5 km hosszú hazai szakasz öt őrségi településen, Felsőjánosfán, Pankaszon, Nagyrákoson, Őriszentpéteren és Bajánsenyén áll meg. Ez a beruházás jelentősen javítja az Őrség megközelíthetőségét. A vasútvonal elsősorban nemzetközi igények kielégítését célozza meg. Hatással lehet a tervezett Graz-Szombathely-Bécs vasútvonal villamosítás is a kistérség megközelíthetőségére, azonban az Őrség számára ez csak a Körmend-Zalalövő szakasz villamosítása esetén válik közvetlenül elérhetővé. IV.3. Közművek A közművekkel való alacsony ellátottság mindenképpen a kistérség gyengeségei közi tartozik. A vezetékes gázhálózat nagyon alacsony kiépítettségű az Őrségben és Ivánc az egyetlen olyan település, ahol a szennyvízelvezetés és tisztítás teljeskörűen megoldott. A évi adatok szomorúan demonstrálják az elégtelen állapotokat. 17. sz. táblázat. Közműellátás (víz- és szennyvíz hálózat) Térség Közüzemi 1 km közüzemi Közüzemi 1 lakosra szennyvízcsatorna vízhálózatra jutó vízhálózatba jutó évi hálózatba közüzemi vízfogyasztás, szennyvízcsatorna, (m3) bekapcsolt lakás, (%) (m) Őriszentpéteri Kistérség 96,1 8, Vas megye 95,6 53, régió 96,4 56,6 ország 92,4 51,1 Forrás: KSH 18. sz. táblázat. Közműellátás (vezetékes gáz, villamos energia) Térség Vezetékes gázt fogyasztó háztartások a lakásállomány %- ában Egy háztartási fogyasztóra jutó évi fogyasztás vezetékes gáz, m3 villamos energia, kwh Őriszentpéteri Kistérség 2,4 837,2 2567,5 Vas megye 57,7 1176,9 2270,1 Forrás: KSH Iváncon már 1994-ben befejeződött a szennyvízcsatorna kiépítése, a hálózat hossza 4,5 km. A község tisztító művében napi 350 m3 szennyvíz biológiai kezelése történik. A 42

43 szennyvíztisztító telep kialakításának köszönhetően Hegyhátszentmárton és Felsőmarác szennyvízének befogadására és tisztítására is alkalmas. Évi 9-10 ezer m3 szennyvíz Hegyhátszentjakabon is megtisztításra kerül. A kistérség legjelentősebb közműberuházása márciusában kezdődött Őriszentpéteren. Először 1993-ban merült fel az őriszentpéteri szennyvíztisztító gondolata. Öt Őrségi település Őriszentpéter, Nagyrákos, Pankasz, Kisrákos, Viszák határozta el a közös szennyvíztisztító felépítését. Az első ütemben a tisztítót és a működéshez szükséges csatornahálózatot építették meg. A második fázisban a csatornahálózat még hiányzó része kerül kiépítésre Őriszentpéteren és Nagyrákoson, a befejezés határideje december 31. A tisztítómű Őriszentpéter és Nagyrákos között, a Zala partján fekszik. A tervek szerint előbb Szalafő és Ispánk, a későbbiekben (2003) pedig Kisrákos, Pankasz és Viszák hálózata is csatlakozni fog a telepre. A gázvezeték kiépítése szintén több Őrségi településen folyamatban van. A településeken keletkezett szilárd hulladék összegyűjtése és elszállítása a települések nagy részében szervezett módon történik, az elszállítást és kezelést a Müllex-Körmend Hulladékgyűjtő és Hasznosító Kft. végzi. Magyarszombatfán a szilárd hulladékot hetente gyűjtik össze és Szentgyörgyvölgyre szállítják, Velemérről pedig évi három alkalommal Lentibe. A keletkező lakossági szilárd hulladék jelentős hányada tehát elkerül a térségből, ami nem, az legális kijelölt, vagy megtűrt lerakókba kerül elhelyezésre, illetve a lakosok egyénileg kezelik. Itt érdemes megjegyezni, hogy a 22 őrségi település alig egyharmada rendelkezik érvényes rendezési tervvel, sok helyütt gond a tervek elkészítéséhez szükséges források (2-4 millió Ft) előteremtése. IV.4. Ingatlanok, lakáshelyzet A kistérségben elején 3235 lakás volt. A 100 lakásra jutó lakó 226 fő, ez valamivel kisebb érték mint a megyei (258) illetve az ezzel azonos regionális átlag. Amennyiben a lakások közműellátottságát hasonlítjuk össze, úgy ez a különbség jelentősen kedvezőtlenebb képet mutat a kistérségi lakáshelyzetről. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya a különböző térségi átlagoknak megfelelő, a csatornázottság helyzete rossz, a vezetékes gázhálózatba bekötött lakások aránya nagyon kevés, de a as évek jelentős változásokkal kecsegtetnek. Az épített lakások 1000 lakosra vetített száma másfélszerese a megyei átlagnak. 43

44 19. sz. táblázat. Lakáshelyzet, Térség Lakás állomány 100 lakásra jutó lakos az év elején Az épített lakások száma 1000 lakosra között épült lakások a évi lakásállomány százalékában Őriszentpéteri Kistérség ,6 5,9 Vas megye ,3 7,4 Nyd ,7 ország ,2 Forrás: KSH Külföldi ingatlanok szinte valamennyi őrségi településen találhatók, részarányuk a teljes ingatlanállományon belül 5% körüli. Többnyire osztrák, német és svájci állampolgárok tulajdonában vannak és főként hétvégi házként használják őket. Az üdülési célú ingatlanok száma Hegyhátszentjakab kivételével nehezen becsülhető, ugyanis a többi településen külön üdülőövezet nem került kijelölésre. Az említett településen kb. 60 ilyen célú ingatlan található, nagy része a vadásai üdülőövezetben. IV.5. Informatika, intézményi infrastruktúra IV.5.1. Informatikaieszköz-ellátottság Az ezredfordulóig az Őriszentpéteri Kistérség informatikai eszköz ellátottsága olyan alacsony szinten volt, hogy a közművi ellátottsággal vetekedett. Az alap informatikai és telekommunikációs eszközök közül egyedül a telefonvonal volt biztosított minden település önkormányzati hivatalában. A fax készülékek elterjedése csak a körjegyzőségekben és a nagyobb lélekszámú (>500 fő) települések esetén figyelhető meg. Az ISDN vonal és az Internet-kapcsolat hivatali szinten ritka, mint a fehér holló csak egy-két civil szervezet (Teleház, Natúrpark Kht.), büszkélkedhetett vele, noha ezek nélkül a XXI. században már elképzelhetetlen az eredményes és hatékony irodai munka. Az önkormányzatok számítógépekkel való felszereltsége változatos, de szegényes képet mutatott. Túlsúlyban volt a 486-os, illetve az alatti, tehát a legkorszerűtlenebb PC-k csoportja. Ráadásul ezen a csoporton belül is jócskán akad 286-os gép, és ehhez a csoporthoz soroltuk azokat az önkormányzatokat is, ahol egyáltalán nincs számítógép. A korszerűbb számítógépeket (300 MHz felett) csak azokban az önkormányzatokban 44

45 találhatjuk meg, melyek részesültek az Őrségi Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása által pályázati úton elnyert számítógépekből (Bajánsenye, Hegyhátszentjakab, Ivánc, Őriszentpéter). IV.5.2. Humán erőforrások A hivatali alkalmazottak informatikai felkészültségéről az állapítható meg, hogy egyrészt nem rendelkeznek megfelelő számítástechnikai képesítéssel, másrészt pedig a gyakorlatban is csak a jól bejáratott rutinfeladatokat képesek elvégezni és bármilyen egyszerűbb hibajelenség is több órás fennakadást eredményezhet a munkában. Informatikai szakember alkalmazását ezek az önkormányzatok nem engedhetik meg maguknak, így egyszerűbb hibáknál is ismerősökhöz, illetve a szakszervizhez fordulnak. Mindez időkiesést, illetve indokolatlanul magas költségeket eredményez. Üdvözlendő az Őrség-Vendvidék Natúrpark Egyesület EU Információs Iroda projektje, amelynek kapcsán egy informatikai képzési program is megvalósult a kistérségben. A jövőben még több ilyen képzési program megvalósítása szükséges, hogy a térségi szereplők elsajátíthassák a kor technikai színvonala által megkövetelt ismereteket. IV.5.3. Az ŐrségNET program Az Őriszentpéteri Kistérségben a év folyamán felmerült a térség önkormányzataitól, vállalkozóitól, civil szervezeteitől az igény egy egységes információs rendszer létrehozására, amely átfogó tájékoztatást és mindig aktuális információt juttat el a térségi szereplőkhöz. Főleg a friss, aktuális pályázati, önkormányzati, közigazgatási és vállalkozói információk szükségessége merült fel, hiszen a friss információval lehet igazán fejlődést elérni a XXI. század során. A programot ŐrségNET Információs és Kommunikációs rendszernek nevezték el. A program az Őrségi kistérségi szereplőktől indult, mára 4 kistérség kapcsolódott a rendszerhez (Szentgotthárdi-, Körmendi-, Zalaegerszegi- és a Lenti Kistérségek). A program menete: Az Őrségi Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása 1999-ben benyújtott térségfejlesztési, vállalkozásélénkítési programja eredményesen szerepelt. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány a program keretében Ft támogatásban részesítette a térséget. Ebből az összegből egy térségi helyzetelemzés (műhelyfoglalkozásokkal, a Vas 45

46 Megyei Munkaügyi Központ munkatársainak segítségével) valósult meg, ezen kívül 5 számítástechnikai munkaállomás megvásárlására kerülhetett sor (teljes multimédiás felszereltséggel, irodai szoftvercsomaggal), amelyek Őriszentpéterre, Iváncra, Bajánsenyére és Hegyhátszentjakabra kerültek. A program kapcsán 10 fő alapszintű számítástechnikai (Windows operációs rendszer, Word, Excel, Internet kezelése, hálózati alapismeretek) képzése valósult meg, amely szükséges a hálózati rendszer tökéletes működtetéséhez év novemberében a Natúrpark Térségfejlesztési Kht., mint az Őrségi-, Körmendi-, Szentgotthárdi kistérségek térségfejlesztési szervezete pályázatot nyújtott be a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosságához. A pályázat elnyerésével Ft vissza nem térítendő támogatáshoz jutott. Ezen forrást egy hordozható számítógépre, egy projektorra és egy szerver számítógépre, mint eszközökre és a három kistérség informatikai helyzetelemzésére, a létrehozandó ŐrségNET rendszer stratégiai tervének elkészítésére fordította a Kht. A program június 2-án fejeződött be. A év során az Őrségi Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása további két pályázaton jutott anyagi forrásokhoz. Egyrészt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Célelőirányzatából Ft-ot, másrészt a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosságánál Ft vissza nem térítendő támogatáshoz jutott a Társulás. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium VFC pályázatán 50 %- os támogatottság mellett újabb 5 számítástechnikai információs végpont, munkaállomás beszerzésére nyílt lehetőség, melyek beszerzésére és üzembe helyezésére júliusában került sor. A Miniszterelnöki Hivatal Hírközlési alapjából elnyert pénzeszközökből újabb 6 végpont került üzembe helyezésre év végére, ezen kívül 20 fő számítástechnikai képzése valósult meg. A képzési program kapcsán a résztvevők a következőkről kaptak átfogó oktatást: számítástechnika (számítógép használat, operációs rendszer, szövegszerkesztő, táblázatkezelő), a hálózatkezelés (hálózati operációs rendszerek és használatuk), az Internet (böngészés, -ezés). Az ŐrségNET Információs és Kommunikációs rendszer a fent leírt támogatásoknak is köszönhetően immáron közel 20 végpontból álló hálózattá fejlődött, ami a év folyamán a tervek szerint eléri a információs végpont számot. Ezen végpontok által már 5 kistérség látható el friss, aktuális információkkal. 46

47 Még ebben az évben a Natúrpark Térségfejlesztési Kht. két újabb pályázatot nyert a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosságától. Az egyik pályázaton Ft-os támogatásban részesült az ŐrségNET portálon megjelenő adatbázis összeállítására, létrehozására. Ennek keretében került sor a szükséges adatok megvásárlására, összegyűjtésére. A portál első elkészült verziója már megtekinthető az Interneten a címen. A portál további fejlesztésére kerül sor 2002-ben, mint például az online chat rendszer; az ŐrségNET portál WAP-os elérhetősége; online szállásfoglalási rendszer, stb. A másik elnyert pályázaton Ft támogatást nyújtanak az Információs Társadalom népszerűsítésére. A projekt során 3 konferencia megrendezésére került sor 3 különböző kistérségben. Az első konferencia megrendezése november 22-én Őriszentpéteren zajlott. A konferencia címe, témája: Civil szervezetek és az információs társadalom. A második konferenciára december 5-én kerül sor a következő témában: Kis- és középvállalkozások és az információs társadalom ; a megrendezésre Szentgotthárdon került sor. A harmadik, záró konferencia Az önkormányzatok és az információs társadalom kapcsolata címet viselte. Megrendezésére Körmenden került sor december 18-án. A 3 konferencián a térségi szereplők képet kaphattak az információs társadalomról, felmérhették a részvételében rejlő lehetőségeket, előnyöket. A konferenciák a nagy számú érdeklődésnek köszönhetően eredményesen zárultak ben a Natúrpark Kht. újabb pályázatot nyújtott be a Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht-hoz a Phare tükörprogramban és szerepelt sikerrel. A fejlesztés 6 újabb hálózati végpont kialakítását, 40 fő középfokú számítástechnikai, térségfejlesztési képzését valósítja meg. A program újabb adatbázisok létrehozását, a meglévő adatok frissítését és karbantartását is tartalmazza. A programhoz szükséges előkészítési munka és a technikai eszközök beszerzése jelenleg folyik. A képzés lebonyolítása és az adatbázis létrehozása szeptember 30-ig fejeződik be. Nemrégiben 23 térségi önkormányzat fejenként 1-2 millió Ft-ot, összesen 26 millió Ft-ot nyert önkormányzati honlap fejlesztésére, ami ez évben még befejeződik Az ŐrségNET program eredményeként a térség 15 modern, nagyteljesítményű, Internet hozzáféréssel rendelkező munkaállomáshoz jutott. Megvalósult 20 fő kistérségi szereplő informatikai képzése, további 40 fő képzése folyamatban van. 1 db csúcskategóriás szervergép került elhelyezésre az egyik szolgáltatónál, melyen elérhető az ŐrségNET portál a 47

48 térségi szereplőket kiszolgáló adatbázissal, az ide látogatni szándékozók számára friss turisztikai információkkal (fényképek, térképek, programajánlatok, szálláslista, hasznos információk, stb.), különböző csoportmunka felületekkel, fórumokkal a felhasználók igényeihez igazodva. A program nem zárult le, a tervekben szerepel a rendszer bővítése a vállalkozók (vendéglátók, szállásadók, egyéb gazdasági társaságok), további önkormányzatok és a trilaterális Natúrpark szereplőinek irányába. A képzési programok szintén nem állnak meg, a hálózat segítségével lehetőség nyílik a távoktatás formájában történő képzésre. Előkészületben van egy ŐrségNET (informatikai, térségfejlesztési) kiadvány, amely mind elektronikus (CD-ROM, ), mind papír alapon terjesztésre kerül, mint aktuális hírlevél a térségben. A távlati tervekben az e-business bevezetése (pl. a helyi bio és egyéb termékekre) is helyet kap. Végül, de nem utolsó sorban az elkészített informatikai helyzetértékelés és stratégiai terv a fejlesztések további alapját képezhetik a kistérségben, a szomszédos kistérségekben és a trilaterális Natúrpark területén egyaránt. Az 5-ös számú térkép mutatja a meglévő és a kialakítandó, ŐrségNET információs végpontok elhelyezkedését a térségben. 48

49 5. sz. térkép. ŐrségNET végpontok. 49

50 V. Oktatás, kultúra, egészségügy V.1. Oktatás A térségben hat óvoda és nyolc általános iskola működik. Felsőtagoztos oktatás három település iskoláiban, Őriszentpéteren, Bajánsenyén és Pankaszon folyik. A legnagyobb az Őriszentpéteri Általános Iskola, ahova a tanulók közel fele jár, 222 fő. (Bajánsenyén 80, Pankaszon 60 általános iskolás tanul.) Az alsó tagozatos iskolák osztálylétszáma 8 és 16 fő között mozog. Őrségi diákok a kistérségen kívüli általános iskolákban is tanulnak, pl. Csákánydoroszlón, Csesztregen, Körmenden, Nádasdon, Szentgyörgyvölgyön és Zalalövőn. Az óvodával és iskolával nem rendelkező települések közösen tartják fenn a hozzájuk legközelebb fekvő oktatási intézményeket. A kistérségnek nincs középfokú és felsőfokú közoktatási intézménye, így a kisdiákok hamar elkerülnek a kistérségből. (A kistérség egyetlen középfokú oktatási intézménye az között működő őriszentpéteri általános tagozatú gimnázium volt, mely főként az alacsony tanulói létszám miatt zárta be kapuit.) Az átlagos osztálylétszám a megyei átlagnál jóval alacsonyabb és ez a néhány előny mellett (relatíve többet lehet foglalkozni egy-egy diákkal) jóval több hátrányt tartogat. A magas fenntartási költségek és gazdaságtalan működés nem teszi lehetővé az intézményi infrastruktúra megfelelő fejlesztését, sokszor a karbantartást sem. Ezek miatt az oktatás színvonala is csorbát szenvedhet (megfelelő szemléltető eszközök, számítógépek, Internethozzáférés hiánya). Mindezek mellett az oktatási intézmények fenntartása óriási terhet jelent a helyi önkormányzatoknak, sokszor költségvetésük legnagyobb hányadát a közoktatási intézmények fenntartása teszi ki, amely így más fejlesztési lehetőségek és feladatok elől vonja el a forrásokat. Az iskolák, óvodák fenntartása még így is csak több település összefogásával valósulhat meg. 20. sz. táblázat. Oktatás Térség Általános iskola 1 osztály / ált. iskolai tanuló Középiskola Őriszentpéteri Kistérség Vas megye Forrás: KSH 50

51 6. sz. térkép. Óvodai ellátottság. 51

52 7. sz. térkép. Iskolai ellátottság. V.2. Egészségügy A lakosság egészségügyi ellátása hét háziorvosra hárul a kistérségben Őriszentpéter, Bajánsenye, Ivánc, Pankasz és Őrimagyarósd székhellyel. A megyén belüli adatokat vizsgálva megállapítható, hogy ebben a kistérségben jut a legkevesebb lakos egy háziorvosra és egy gyermekorvosra. A kedvező képet azonban erősen beárnyékolja a lakosság kedvezőtlen korstruktúrája (rendkívül magas az idős korúak aránya) és a sajátos térszerkezet, amely a rossz közlekedés miatt megnehezíti és meghosszabítja az orvoshoz való eljutást. Ezen okokra vezethető vissza az őrségi orvosi ügyelet felállítása. A kistérségben nincs kórház. Fogorvosi rendelő Bajánsenyén, Pankaszon és Őriszentpéteren üzemel. Őriszentpéteren 90-től gyermekorvosi rendelő és fizikoterápiás intézet, valamint reumatológia működik térségi szerepkörrel. Itt található a kistérség egyetlen gyógyszertára is. A közeljövőben létesülő őrségi mentőállomás a nélkülözhetetlen kistérségi beruházások közé tartozik. Szükség volna még egy idősek otthona létesítésére is. 52