Szent-Györgyi Albert Általános Iskola

Átírás

1 Szent-Györgyi Albert Általános Iskola 5000 Szolnok, Széchenyi krt. 22. Tel./Fa.: 56/ , , , TÁMOP /08/2/ A kompetencia alapú oktatás elterjesztéséért Szolnokon projekt Saját intézményi innováció: Beszédészlelés, beszédértés fejlesztése kisiskoláskorban 2010.

2 Mottó: Ahhoz, hogy segíteni tudjunk valakin, nagyon jól kell ismernünk azt, hogy miért szorul segítségre. Nem elég a jó szándék, kevés a tenni akarás, nem biztos, hogy sikert hoz a szorgalom. A kitűzött cél elérésére akkor a legnagyobb esélyünk, ha mindezek mellett megfelelően felkészültek vagyunk. Újra és újra emlékezzünk: nem azt akarjuk megtudni, hogy a gyermek mit nem tud, hanem azt, hogy mit tud. Itt kezdődik a mi munkánk. Hiszen minden egyes gyermek számít. (Gósy Mária: A hallástól a tanulásig - Bp., 2000.)

3 Tartalomjegyzék 1. Az innováció főbb jellemzői Helyzetelemzés A projekt céljai A projekt megvalósítási terve A projekt kommunikációs terve Időterv (GANTT-diagram) Az innováció leírása Bevezető Beszédészlelés, beszédmegértés fogalma: Célkitűzés A beszédfejlesztés eredményessége GOH-GMP vizsgálat célja: A beszédfejlesztő tevékenység területei: Időtartam, gyakoriság: Szakmai dokumentáció vezetése Feltételek A megvalósított projektről-tapasztalataink Mellékletek... 13

4 1. Az innováció főbb jellemzői Az innováció címe: Beszédészlelés, beszédértés fejlesztése kisiskoláskorban Megvalósítás ideje: december május A projekt célja(i): Fő cél(ok) Beszédészlelés-beszédértés fejlesztése Rész cél(ok) Beszédhallás fejlődése Verbális memória fejlődése Mentális szókincs fejlődése Szövegértés-ok okozati viszony felismerése Vizuális memória fejlődése Transzformációs észlelés fejlődése-beszédhang értelmezése vizuális, taktilis transzformációban Szeriális észlelés fejlődése A projekt sikerkritériumai: Sikerkritériumok Beszédészlelés fejlődése Verbális memória fejlődése Mentális szókincs fejlődése Szövegértés-ok okozati viszony felismerése Vizuális memória fejlődése Transzformációs észlelés fejlődésebeszédhang értelmezése vizuális, taktilis transzformációban Szeriális észlelés fejlődése Mérföldkövek A fejlesztésben továbbhaladás csak a biztos, pontos gyakorlat megoldás után javasolt. Segédanyag: Értékelőlapok A projekt hasznosulása (Kinek milyen érdeke fűződhet a projekt megvalósulásához? tantestület, tanulók, iskolavezetés, munkaközösségek, fenntartó, stb.) A programban részt vevő tanulók, szülők, alsós tanítók A projekt vezetője: Hársfalviné Balázsi Katalin A projekt résztvevői: 1. csoport-5 fő- első osztályos tanuló - fejlesztő pedagógus: Hársfalviné Balázsi Katalin 2. csoport-5 fő- 3. osztályos tanuló - fejlesztő pedagógus: Farkas Lajosné

5 2. Helyzetelemzés SWOT analízis Belső tényezők Külső tényezők Erősségek GOH-GMP teszt alkalmazási lehetősége Eddigi GOH-GMP teszt vizsgálati eredményeink, beszédfejlesztés mért, visszacsatolt eredményei tapasztalatok az egyéni rehabilitációs foglalkoztatásban alkalmazottak szerint Lehetőségek Szakmai tapasztalatok tanulmányokban való közzététele Gyengeségek Egyéni rehabilitációs foglalkoztatásban alkalmazott beszédfejlesztés mért, visszacsatolt eredményeinek kiterjesztése a többségi pedagógiára A beszédészlelés, beszédértés fejlesztésének fontossága-kiterjesztés a többségi pedagógiára, A szülők intenzív bevonása, motiválása a program sikeressé tételében Veszélyek 3. A projekt céljai Cél(ok): GOH-GMP féle beszédhallás, beszédészlelés, beszédértés teszttel vizsgált, szűrt tanulók kiscsoportos intenzív fejlesztése iskolában-szülői, ill. segítő pedagógusok bevonásával a teszt alapján mért életkori elmaradás, hiány pótlása céljával az iskolai olvasás, írás elsajátítása, ill. fejlesztése céljával. Célérték(ek): A teszt alapján megállapított, fejlesztésre kijelölt részképesség területek javulásaértékelhetően az iskolai beválásra vonatkoztatva. 3

6 4. A projekt megvalósítási terve Tevékenységek Csoportok kialakítása tanítói javaslatok alapján Megvalósítás időpontja 2009.december 14. Felelős Résztvevők Eszköz- és anyagszükséglet Farkas Lajosné 1. csoport-5 fő- első osztályos tanuló 2. csoport-5 fő- harmadik. osztályos tanuló GG G A szülői értekezlet anyagának összeállítása 2009.december 17. A bemutató anyag összeállítása, tünetösszegző lapok, jelenléti ív előkészítése a szülői tájékoztató értekezletre. A szülői tájékoztató értekezlet a programról, annak céljáról 2010.január 7. Farkas Lajosné A tíz meghívott szülő A A bemutató anyag tünetösszegző lapok, jelenléti ív A tünetösszegző lapok értékelése, a vizsgálati anyag előkészítése 2010.január 11. Farkas Lajosné A tünetösszegző lapok értékelése, a vizsgálati anyag előkészítése A GOH-GMP vizsgálati eredmények összegzése, fejlesztési feladatsor összeállítása, értékelő lapok előkészítése 2010.február 7. Farkas Lajosné A GOH-GMP vizsgálati eredmények összegzése táblázatban. A csoporteredmények alapján a főbb fejlesztési területeket kijelölése. Értékelési táblázatokat készítése a csoportok számára, amit a hét utolsó fejlesztő óráján töltünk ki. Elkészítések az első hét fejlesztő moduljának. /gyakorló feladatsorok/ 4

7 30 fejlesztő óra megtartása- Heti 3 óra F Az első hét tapasztalatainak megbeszélése 2010.február május 7 között 30 fejlesztő óra megtartása - heti 3 óra február 15.. Farkas Lajosné Farkas Lajosné 1- Fejlesztési tervek, értékelő lapok, képanyag, kézjelek Megbeszélése az elő fejlesztő órákkal kapcsolatos tapasztalatainknak, az értékelés eredményei. Előkészítése a második hét fejlesztő feladatainak Kontrollvizsgálatok-mindkét csoportban 2010.május 7 után A kontrollvizsgálatok eredményeinek értékelése egyéni, csoportos összesítők elkészítése Kontrollvizsgálatok eredményeiről a szülők, osztályfőnökök tájékoztatása 2010.május 7 után A kontrollvizsgálatok eredményeinek értékelése egyéni, csoportos összesítők ismertetése, tájékoztatás a további feladatokról 5. A projekt kommunikációs terve Tevékenységek Szóbeli kommunikáció Írásbeli kommunikáció Csoportok kialakítása tanítói javaslatok alapján A szülői tájékoztató értekezlet a programról, annak céljáról A GOH-GMP vizsgálati eredmények összegzése Kontrollvizsgálatok eredményeiről a szülők, osztályfőnökök tájékoztatása Elektronikus kommunikáció 5

8 6. Időterv (GANTT-diagram) Tevékenységek Csoportok kialakítása tanítói javaslatok alapján augusztus szeptember október november december január február március április május június GOH-GMP féle vizsgálatok elvégzése A GOH-GMP vizsgálati eredmények összegzése A szülői értekezlet anyagának összeállítása A szülői értekezlet megtartása Fejlesztési feladatsor összeállítása, értékelő lapok előkészítése Fejlesztő foglakozások megtartása- Értéklő lapok vezetése Fejlesztő feladatok elkészítésa, módosítása Kontrollvizsgálatok Kontrollvizsgálatok eredményeiről a szülők, osztályfőnökök tájékoztatása 6

9 7. Az innováció leírása 7.1. Bevezető Napjainkra életritmusunk, beszédünk felgyorsult. A rohanó tempójú világban a családok életében kevesebb a beszédhelyzet, a kötetlen beszélgetés. Ma már a gyerekekre többnyire kevesebb ráérős, meghallgató figyelem jut. A gyereknek szóló szövegben sok a parancs, tiltás, figyelmeztetés, felszólítás. Nő a televízió, a számítógép előtt töltött, csökken a párbeszédre fordított idő. Ez félfigyelemre szoktatja a gyereket. A szülők ha mesélnek felolvasnak és nem emlékezetből teszik. Az iskolában is kevesebb alkalom nyílik a szóbeli kifejezésre. Több éves fejlesztőpedagógiai tapasztalatunk alapján, gyakran találkoztunk, találkozunk olyan gyerekekkel, akik: nem hallják, nem értik pontosan az elhangzottakat, gyakran visszakérdeznek nagyon lassan dolgoznak,az önállóságot igénylő feladatokat nehezen oldják meg, teljesítményük gyengébb, mint az a képességeik alapján elvárható lenne, olvasástanulás közben betűket hagynak ki, cserének fel, nem észlelik a szóhatárt, nem vagy nehezen értik a szöveget; írásban ékezeteket hagynak el, a betűket cserélnek, tévesztenek. hamar elfáradnak, időnként kikapcsol -nak, másoláskor (az idegrendszer éretlensége, a kézdominancia kialakulásának nehézsége miatt) koordinációs nehézségekkel küzdenek. Korrepetálással a hibák nem tűnnek el, a több gyakorlás nem segít. A sajátos nevelési igényű és a fenti tünetek bármelyikét mutató /nem sajátos nevelési igényű/ gyerekek körében végzett több éves diagnosztikai és terápiás munkánk tapasztalata alapján mondhatjuk: sok gyereknél találunk GOH-GMP-féle beszédhallásbeszédészlelés, beszédértés vizsgálat után beszédészlelési, beszédmegértési nehézséget, dominancia problémát, vizuális, auditív memória kapacitás gyengeséget, ill. auditív szeriális, és/vagy transzformációs nehézséget. A fent felsorolt tüneteket -a GOH-GMP beszédhallás, beszédészlelés, beszédértés teszt elvégzése után, egyénre szabott beszédfejlesztési tervvel - nagymértékben sikerül csökkenteni, javítva ezzel a gyermekek tanulmányi eredményén, elkerülve a sorozatos iskolai kudarcot. 7

10 7.2. Beszédészlelés, beszédmegértés fogalma: A beszédészlelés az a készség, amelyik lehetővé teszi a gyermek számára, hogy beszédhangokat, beszédhangok kapcsolódásait, hosszabb hangsorokat felismerjen, és képes legyen az elhangzásnak megfelelő sorrendben megismételni. Ezen készség eredménye, hogy a gyermek megtanulja anyanyelve szavainak hangzását és egyre több új szót ismer fel. Segítségével lesz képes az olvasás-írás elsajátítására. Ha a gyermek az életkorának tartalmilag megfelelő verbális közlések észlelésében és megértésében rendszeresen téved, illetve a hozzá intézett megnyilatkozások egyértelmű feldolgozására nem képes, akkor a beszédészlelés és/vagy beszédmegértés zavara állhat fenn. A gyermek beszédmegértése jó értelmi képességek és látszólag bő szókincs mellett is lehet zavart vagy elmaradott, nem az életkorának megfelelő. Ezek a nehézségek nehezen vehetők észre, mert ilyenkor a gyerek különféle stratégiákat használ, hogy megértse az elhangzó beszédet. Leggyakrabban kitűnő logikai készséggel kitalálja az elhangzottak jelentését. Ez azonban nem elégséges az iskolai feladatok teljesítéséhez, a különféle tantárgyak tanulásához. Így iskoláskorban a beszédmegértés problémája igen hamar átalakul tanulási zavarrá Az életkornak nem megfelelő beszédészlelés és beszédmegértés működése állhat a hátterében a következő esetekben: - tanulási nehézség, olvasási nehézség, dysleia - helyesírási problémák - magatartási problémák, figyelemzavar - irányíthatatlannak tűnő viselkedés, viselkedési zavar - megkésett beszédfejlődés, akadályozott beszédfejlődés 8

11 7.3. Célkitűzés Célunk egy olyan hallás- és beszédészlelést, beszédértést fejlesztő program létrehozása, mely a gyermekek intenzív hallásnevelésében, beszédészlelés, és beszédmegértésében nyújt segítséget, meghatározott gyakorlatsorokkal, az akusztikus érzékelő és differenciáló készségek fejlesztésével, finomításával A beszédfejlesztés eredményessége A terápiát mindig a diagnosztikának (GOH-GMP teszt) kell megelőznie! Egyrészt, hogy pontos képet kapjunk a gyermek beszédfeldolgozási működéséről, a zavarok helyeiről, típusáról, mértékéről. Ennek ismeretében tervezhető a terápia. Siker a meglévő /fent felsorolt /tünetek rendeződésével diagnosztizálható GOH-GMP vizsgálat célja: A standardizált diagnosztikai eljárással jól megállapítható, hogy a gyermek anyanyelvelsajátítási folyamata a beszédészlelés/megértés szempontjából életkorának megfelelően működik, ép fejlődésű, elmaradott, illetve zavart-e. A GMP diagnosztika célja a beszédpercepciós elmaradás, vagy zavar helyének, típusának és mértékének felderítése. A GMP-diagnosztika a relatív rövidsége ellenére a teljes beszédpercepciós folyamatot vizsgálja mindazon részfolyamatokkal együtt, amelyek az anyanyelv hangzó és írott formájának elsajátításához szükséges. A vizsgálat menete: GMP-1: A hallás vizsgálata a G-O-H hallásvizsgálóval. Ép hallás esetén a teszt lehetőséget nyújt a globális észlelés megítélésére. GMP-2: Mondatazonosítás zajban GMP-3: Szóazonosítás zajban GMP-4: Szűrt mondatok azonosítása GMP-5: Gyorsított mondatok GMP-6: Természetes mondatok azonosítása 9

12 GMP-7: A vizuális észlelés vizsgálata GMP-8: A rövid idejű verbális memória vizsgálata GMP-9: A rövid idejű vizuális memória vizsgálata GMP-10: A szeriális észlelés vizsgálata GMP-11:Szókincsaktiválás GMP-12: A szövegértés vizsgálata GMP-13: A kézdominancia vizsgálata GMP-14: A beszédritmus észlelésének vizsgálata GMP-16: A mondatértés vizsgálata GMP-17: A beszédhang-differenciálás vizsgálata GMP-18: A transzformális észlelés vizsgálata 7.6. A beszédfejlesztő tevékenység területei: A diagnosztika eredményei alapján a következő fő területek köré szerveződhet a fejlesztés: a.) A beszédészlelés fejlesztését célzó feladataink: - szavak, szókapcsolatok, hangsorok ismételtetése, keresése - szóismétlés súgás alapján - szógyűjtések hangutánzás és hangkeresés - hangidőtartamok felismerése - zöngésség azonosítása - memóriafejlesztés - szegmentálás/ szótagolás, hangokra bontása b). A beszédmegértés fejlesztése - Kommunikációs helyzetek (beszélgetések) - Szókincs bővítése - Visszamondatás (mese, történet visszamondatása, elmeséltetése) - Értésellenőrzés (mese, történet tartalmának elmondása, kérdések alapján) 10

13 BESZÉDÉSZLELÉS FEJLESZTÉSE Idegen szavakismétlése -idegen szavak szótárából Értelmetlen szavak ismétlése Szókapcsolatok ismétlése Rövid mondatok ismétlése Szótagolva mondom, Te egybe mondd vissza! -hosszú szavak Hangonként mondom, te egybe mondd vissza! Hosszú, bővített mondatok ismétlése Összetett mondatok ismétlése Hangkereső-Hol hallod a hangot-a szó elején, közepén, vagy a végén? 2. VERBÁLIS MEMÓRIA Szólánc Hallott szavak ismétlése 3. SZÓKINCSAKTIVÁLÁS Gyűjtsünk szavakat! Iskola, család, madarak, virágok, hangszerek, Gondoltam egy szóra, úgy kezdődik: ma, mi, mo,. Stb. Csak a magánhangzóit mondom a szónak, találd ki, mire gondoltam! 4. HALLÁS UTÁNI SZÖVEGÉRTÉS Mondatok bővítése Történet, mesehallgatása 5. VIZUÁLIS MEMÓRIA 5 kép lefordítom, mondd mire emlékszel! 6. TRANSZFORMÁCIÓS ÉSZLELÉS Hangok kézjeleinek megtanulása Szavak elmutogatása kézjelekkel 11

14 7.7. Időtartam, gyakoriság: A gyakorlatokat heti 3 végeztük az iskolában az 1. csoport esetében, a 2. csoportnál heti 5 gyakorlás volt megszervezve a napközis nevelő segítségével, illetve szülőnek hazaadtuk a hétvégére a feladatsort. Kontrollvizsgálatot 10 hét elteltével végeztük. Lásd: mellékletek Valamennyi gyermeknél tapasztaltunk fejlődést Szakmai dokumentáció vezetése - Vizsgálati eredmények összegzése - Értékelő lapok vezetése - Jelenléti ív vezetése - Fejlesztési terv elkészítése, vezetése Lásd: mellékletek 7.9.Feltételek - GOH-GMP teszt felvétele és kontrollvizsgálata - Min. heti háromszori gyakorlás tervezése-gyerekenként min. 10 perc/fő/alkalom, min. egy évre - Jelenléti ív és értékelő lap vezetése - Fejlesztő feladatok összeállítása, módosítása - Szülők bevonása a fejlesztésbe- a cél, vizsgálati eredmények, kontolleredmények ismertetése, megbeszélése. 12

15 7.10. A megvalósított projektről-tapasztalataink Két csoportban végeztük a fejlesztést. Az 1. csoportban 5 fő első osztályos tanuló, a 2. csoportban 5 fő 3. osztályos, SNI tanuló vett részt-tanítói javaslat alapján szerveződve. A program indításakor szülői tájékoztató értekezletet tartottunk. Mindkét csoportban elvégeztük a GOH-GMP vizsgálatot, fejlesztési tervet készítettünk. Kidolgoztuk az értékelő lapot, amit minden héten az utolsó fejlesztő foglalkozáson töltöttünk ki. Az 1. csoportban heti háromszori fejlesztés történt. A 2. csoportban heti háromszori fejlesztés mellett heti 2 alkalommal a napközis nevelő is gyakorolt a gyerekekkel. Mindkét csoport hétvégére is hazavitte a fejlesztő feladatokat-lehetőséget adva az otthoni gyakorlásra. A projekt kipróbálására 10 hét állt a rendelkezésünkre. A kontroll vizsgálatok/ lásd: melléklet/ valamennyi gyereknél mutatott fejlődést, de tisztában vagyunk azzal, hogy a fejlesztést tovább kell folytatni. Javaslat: Nagyon fontos a szülőt tájékoztatni, és bevonni a fejlesztésbe. Három főnél nem javasolt nagyobb létszámú csoport szervezése az iskolai fejlesztésben. Optimális lenne differenciálni a csoportszervezésnél - a közel azonos nehézséggel küzdő gyerekek kerüljenek egy csoportba Mellékletek - Vizsgálati eredmények-egyéni - Vizsgálati eredmények-csoportösszesítő - Fejlesztési tervek - Fejlesztési feladatok-heti - Értékelő lapok 13